Karsai József kenyeret és kolbászt oszt
Rendhagyó augusztus 20-i rendezvényt szervez augusztus 18-án, pénteken délben Karsai József battonyai gazdálkodó. Az agrárdemonstrációiról elhíresült termelő az új kenyér ünnepét kívánja a szokásostól némileg eltérő módon megünnepelni: a város leginkább rászoruló ötszáz családjának oszt szét mindösszesen ezer darab egy kilogramos kenyeret és mintegy 350 kilogram első osztályú főzőkolbászt.
Nem érzem azt, hogy ez rendhagyó vagy rendkívüli ünnepe lenne az új kenyérnek - mondta el lapunk munkatársának Karsai József. Az lenne a normális, ha azok ünnepelnék az új kenyeret, akik azt megtermelik, azok a parasztok, akik a földeken dolgoznak, nem pedig a politikusok - vélekedik Karsai. A battonyai gazdálkodó szerint felháborító, hogy az országban tízmillió forintokat költenek augusztus 20-i tűzijátékokra, miközben számos családnak huszadika körül már kenyérre sem nagyon futja.
A helyi családsegítő munkatársainak segítségével összegyűjtöttük az ötszáz leginkább rászoruló, havi 6-7 ezer forintos egy főre jutó jövedelemből élő családot, akiknek meghívót küldtünk a pénteki kenyérosztásra - mondta Karsai József. A tervek szerint nemcsak az egy teherautónyi kenyérmennyiséget, hanem 300-350 kilogramnyi kifőtt főzőkolbászt is szétosztanak pénteken délben Battonyán. A helyi napköziben vállalták, hogy a hűtőkocsikban érkező kolbászt megfőzik, ezzel is segítve a gazdálkodó jótékonysági akcióját. A kenyérosztás is a főzés helyszínéül szolgáló napközinél lesz majd, Karsai ugyanis nagyon odafigyel a higiéniára: korábban, amikor kenyeret osztottam, Torgyán József megvádolt, hogy én mérgezem az embereket. Most az eddigieknél is jobban odafigyelünk erre, hogy semmiképpen nem illethessenek minket ilyen hamis vádakkal - mondta a mezőgazdasági vállalkozó.
Az akción csak azok kaphatnak a kenyérből, akik sorszámozott meghívóval rendelkeznek - tudtuk meg Karsai Józseftől. A gazdálkodó tudja, hogy így is száznál több család maradt ki a meghívott köréből, de, mint mondja, valahol meg kellett húzniuk a vonalat. Karsai ennek ellenére biztos abban, hogy ezres tömeg lesz a neki 250 ezer forintba kerülő kenyérosztáson. Nagyon sokan vannak, akik mára olyan helyzetbe kerültek, hogy nem is szégyenkeznek azon: sorba kell állniuk az ingyen kenyérért és kolbászért.

Adót csalnak a gyulai turisztikai vállalkozók?
Egymásnak ellentmondó vélemények láttak napvilágot az elmúlt hetekben a gyulai idegenforgalmi szezonról. A turizmusban érdekelt vállalkozók jelentős csoportjai panaszkodnak, hogy nincsenek vendégek, az év első fele - beleértve a hagyományosan főszezoninak számító júniust is - katasztófális eredményt hozott. A vállalkozók a júliustól és az augusztustól remélnek javulást, eddig úgy tűnik: nem alaptalanul. Közben a város idegenforgalmiadó-bevétele már az első félévben is jelentősen emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest.
A korábban az Alföld legjelentősebb üdülőközpontjának tartott Gyulán az elmúlt hetekben nagyon sokat panaszkodtak a turizmusból élők. A magánszállások kiadói és a kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók, apartmanok) tulajdonosai túlnyomó többségében úgy vélekedtek: a korábbinál jóval kevesebb vendég látogatott Gyulára az év első felében. Csak júniusban közel 10 százalékos a vendégéjszakák számának csökkenése - panaszolta több, magát megnevezni nem kívánó vállalkozó.
A legtöbben úgy érzik, hogy a belföldi turizmus elmaradása főként a tanév meghosszabbításával magyarázható. A külföldi turistákat Kelet-Magyarországtól a Tisza-szennyezés riasztotta el - ad egy lehetséges magyarázatot az egyik gyulai panzió vezetője, míg kollégája szerint júniusban a labdarúgó Európa Bajnokság volt több turisztikai központ legjelentősebb "konkurenciája". A vendégszám visszaesése nagyon súlyos helyzetbe hozhatja azokat a vállalkozókat - nemcsak Gyulán -, akik a tavalyi második féléves jó eredmények hatására nagyobb beruházásba kezdtek. Ők most könnyen csődközeli helyzetbe kerülhetnek, idei bevételei ugyanis nem fedezik a fejlesztésekkel összefüggő kiadásokat - hívta fel a figyelmünket már július végén Vozár Márton, a megyei kereskedelmi és iparkamara idegenforgalmi bizottságának elnöke.
A gyulai önkormányzat adatai ugyanakkor arról árulkodnak, hogy jelentősen javult az év első felében a város idegenforgalomból származó bevétele. A vendégéjszakák után fizetendő idegenforgalmi adóból (ifa) tavaly január elseje és június harmincadika között 18 millió 215 ezer forint önkormányzati bevétel származott (ez nem tartalmazza az adóbevétel kétszeresét jelentő állami kiegészítést), míg ebben az évben ez a szám 19 millió 210 ezer forint. Az első félévben így mindösszesen öt és fél százalékkal; ezen belül csak júniusban 22,5 százalékkal növekedtek az ifa-bevételek. Míg tavaly júniusban kevesebb mint 3,8 millió forintos bevétel származott ebből a helyi adónemből, addig idén ez az összeg meghaladta a 4,6 millió forintot. A magánszálláshelyek 35, a kereskedelmiek 14 százalékkal több helyi adót fizettek be, mint egy évvel ezelőtt - mondta Dancs László gyulai polgármester.
Az adatok szerint bejelentett vendégéjszakák száma csak júniusban 3300-zal haladta meg a tavaly júniusit. Mindezekből két dolog következhet: az egyik az, hogy a Gyulán turizmusból élők a valósnál pesszimistábban ítélik meg helyzetüket és a ténylegesnél rosszabb adatokat mondanak el magukról. A másik lehetőség talán még ennél is elszomorítóbb: eszerint ugyanis tavaly csak júniusban a valósnál közel négyezerrel kevesebb vendégéjszaka után fizettek idegenforgalmi adót Gyulán (sőt, ez a szám feltehetően nagyobb, vélelmezhető ugyanis, hogy idén sem vallottak be minden vendégéjszakát). Ha valóban elkövettek ilyen adócsalást, akkor az egyetlen hónap alatt (a kieső állami támogatással együtt) mintegy három millió forintos veszteséget okozott a városnak.
Haász János - Varga Zoltán

Az állam és az önkormányzatok kivonulni készülnek az egészségügyből
Nagyszénáson egyelőre nem várható, hogy a helyi egészségügy szereplői éljenek az úgynevezett praxistörvény adta lehetőségekkel, őt a helyi képviselő-testület ülésén kemény kritikával illették mind a jogszabályt, mind az egészségügy jelenlegi helyzetét.
A szénási testület hétfői ülésének egyik fő napirendi pontja a Tájékoztatás az egészségügyi alapellátás helyi rendszeréről és a praxisprivatizáció állásáról címet viselte. Az előterjesztő Czeglédi Mihály polgármester egyebek közt elmondta: a nagyközségben fokozatosan vezették be a kilencvenes évek közepétől a vállalkozói rendszert az alapellátásban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzati feladatként előírt alapellátást a szakemberek vállalták át, melyet a helyhatóság azzal segít, hogy térítésmentesen biztosítja az ellátáshoz szükséges feltételeket - rendelő, helységek, berendezések, műszerek, rezsiköltségek. A rendszer azóta jól működik, leszámítva néhány vitás kérdést, például a gyermekorvos számítógépének kálváriáját: dr. Kiss Judit az ülésen panaszolta el, hogy már az induláskor korszerűtlen PC-t kapott, melyhez ráadásul olyan cég szoftverét vásárolta meg, mely időközben megszűnt. Az új eszköz beszerzéséhez viszont az önkormányzat nem nyújt támogatást. A doktornő ígéretet kapott, hogy a szakbizottság a problémát a korábbi elutasító döntés ellenére felülvizsgálja.
A hozzászólók többsége aggályát fejezte ki, amiért az állam és az önkormányzatok egy része - mely alól kivétel a nagyszénási - ki kíván vonulni az egészségügy finanszírozásából.

Kormánypárti stand a kenyérünnepen
Az orosházi önkormányzat ellenzéki Polgári Frakciója, illetve a helyi konzervatív pártok - Fidesz - Magyar Polgári Párt, Független Kisgazdapárt, Magyar Demokrata Fórum - önálló standon várják a közélet iránt érdeklődő polgárokat Gyopárosfürdőn augusztus 19-én szombaton, a kenyérünnepi rendezvényen - tájékoztatta lapunkat Pleskó Pál önkormányzati képviselő hozzátéve, hogy a koalíciós sátorban Varga István és Dancsó József országgyűlési képviselők mellett a helyi köz- és szellemi élet más jeles személyiségeivel is mód nyílik a kötetlen eszmecserére.
Az orosházi koalíciós pártok által kibocsátott, s lapunkhoz is eljuttatott közleményben arról is szó esik, hogy másnap, augusztus 20-án délelőtt 10 órakor hálaadó istentiszteletet tartanak a helyi evangélikus templomban. Az aláírók az ezen való minél nagyobb számú részvételre buzdítanak.

Igazgatóválasztás Nagyszénáson: bejött a papírforma
Újabb öt esztendőre Fődi Andrást választották meg a nagyszénási Czabán Samu Általános Iskola és Óvoda élére. A fenntartó helyi önkormányzat hétfőn este tűzte napirendjére az intézmény megüresedett vezetői posztjára érkezett pályázatok értékelését.
Mint arról korábban beszámoltunk, két pályamunka érkezett a kiírásra. Az iskolát tíz éve vezető Fődi András mellett egyik kolléganője, Liska Jánosné - aki korábban helyettesként is dolgozott - szintén benyújtotta pályázatát. A tizennégytagú testület titkos szavazással döntött: nyolcan a harmadik ciklusát megkezdő régi-új igazgatót, hatan Liskánét támogatták.
Az 51 éves Fődi András Kelebián született, az általános iskolát Kisszálláson végezte el, míg érettségi bizonyítványt Kiskunhalason szerzett. Főiskolás éveiben került a nagyszénási iskolába, ahol 1987-ben igazgatóhelyettessé, három év múlva pedig igazgatóvá választották.
Programjában egyebek közt kiemelte a felkészülést a kerettantervek zökkenőmentes bevezetésére, ezzel összhangban a korábbi önkormányzati közoktatási koncepció felülvizsgálatát, valamint szándékai szerint a kerettanterv adta kedvezőtlenebb óraterv ellenére fenn kell tartani a számítástechnika és a második idegen nyelv oktatását Nagyszénáson.

Aki tehette, a strandra menekült a hétvégén
Rekordot döntött a hétvégén a gyopárosfürdői strand - nyilatkozta lapunknak Domján Imre, az intézmény vezetőhelyettese. A kánikula hatására a kedvelt orosházi strandon szombaton és vasárnap a hétvégi átlagforgalom több mint dupláját regisztrálták, míg a hétköznapi látogatottság háromszorosát tapasztalták.
Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy mindkét hétvégi napon több mint három-háromezren váltottak jegyet, míg ez a szám a kevésbé forró hétvégi napokon 1200, hétköznapokon pedig 600-tól 1200-ig, attól függ, érkeznek-e szervezett csoportok.
Az augusztus 12-ei és 13-ai forgalom egyébként a 2000-es fürdőszezon csúcspontját jelenti. Mindez természetesen a fürdőnapokra vonatkozik, vagyis azokra, amelyek nem társulnak semmiféle városi, civil vagy vállalati rendezvénnyel. Ilyenkor természetesen az átlagnál jóval többen váltanak jegyet Gyopárosfürdőn - nyilatkozta Domján Imre.

Kevesen szánják rá magukat mellrákszűrésre
A vártnál kevesebb nyugat- és dél-békési hölgy veszi igénybe az orosházi kórház január elején indított új egészségügyi szolgáltatását, a mammográfiás preventív szűrést. Ezzel az eljárással a mellrákot ismerik fel idejében a szakemberek, melyet a kezdeti stádiumban csaknem száz százalékos biztonsággal képes gyógyítani a tudomány. A január harmadikai indulás és május 31-e között - egyelőre csak az első öt hónap adatai állnak rendelkezésre részletesen - 1398-an keresték fel ez ügyben a kórházat, ami mindössze egy közepes nagyságú falu női lakosságának felel meg.
Az orosházi kórház pályázati pénzből, illetve önerőből szerezte be a közelmúltban a húszmilliós, a legkorszerűbb technológiát felvonultató berendezést, melyet erre külön kiképzett, a megszerzett ismeretekből vizsgát tett személyzet működtet. Az itt nyert adatok elemzése Szegeden a radiológiai klinikán történik, mégpedig párhuzamosan két szakember - egymástól függetlenül - értékeli a kapott felvételeket, s ennek eredményéről az érintettek egy héten belül értesülnek. A mellrákszűrés fontosságát jelzi, hogy április óta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) is kiemelten támogatja ezt a területet.
Dr. Palotai Mariann főorvos lapunk érdeklődésére elmondta: a kapott eredmények egyeznek más hazai intézmények illetve a külföldi centrumok szűrési adataival. Azaz általában a szűrésen részt vevő személyek mintegy nyolc százalékánál találnak rendellenességet, ám ennek csak töredéke rosszindulatú daganat. Orosházán a számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a mintegy 1400 asszony közül 122-t hívtak vissza. Ezek egy részénél az eredmény negatív, illetve az elváltozás jóindulatú daganatnak bizonyult, míg a rosszindulatú daganatok száma 13, ami az összes szűrt fő egy ezreléke.
A szolgáltatást orvosi beutalóval vehetik igénybe az érintetett 40 év feletti asszonyok, s a szűrővizsgálatot másfél évenként ajánlatos megismételni - hangsúlyozta a főorvosnő hozzátéve, hogy a szabad intézményválasztás elvével összehangban nem csak az orosházi körzetben lévő 24 település lakói jelentkezhetnek be mammográfiás vizsgálatra, ezzel kiküszöbölhetik például a nagyobb városokra jellemző hetekig tartó várakozásokat.
Dr. Palotai Mariann végezetül hangsúlyozta: a szűrés minden 40 és 65 év közötti asszony részére ajánlott. Kiemelten fontos azonban azok vizsgálata, akiknél a családban már fordult elő emlőrák, illetve akik életmódja valamilye okból nem nevezhető egészségesnek. Azok, akik szülés után hosszasan szoptattak, valamelyest védettek az emlőrák ellen, azonban nem árt, ha ők is részt vesznek a mammográfiás szűrésen.

Kulturális esély a tolószékeseknek
Ősztől a tolószékhez kötött mozgáskorlátozottak is igénybe vehetik az orosházi Petőfi Művelődési Központ nyújtotta szolgáltatásokat - tájékoztatta lapunkat Kiss László, az intézmény igazgatója. Mint megtudtuk, a PMK közel kétmillió forintot fordít e célra, melynek egy részét a városi önkormányzat, a fennmaradó hányadot pedig pályázati pénzből biztosítják.
A közművelődési intézmény vezetőinek figyelmét már korábban felhívták az érintettek, hogy tolószékkel nem lehet bejutni a Kossuth Lajos utcai épületbe. Az önkormányzat idei költségvetéséből biztosított a háznak 600 ezer forintot, melyből a főbejáratnál egy nyolc százalékos dőlésszögű feljárót alakítanak ki. Ezzel párhuzamosan a PMK munkatársai pályázatot nyújtottak be a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Tegyük akadálymentessé környezetünket elnevezésű kiírására, mely sikeresnek bizonyult: a szervezet 1 millió 300 ezer forinttal járul hozzá egy speciális, tolószékhez kötött emberek részére igénybe vehető illemhely létrehozására.
Kiss László lapunknak elmondta: a fejlesztés több száz embert is érinthet a városban és mozgáskörzetében, azaz ennyivel többen vehetik igénybe kulturális és közösségi szolgáltatásaikat. A tervek szerint a feljáró és a speciális illemhely október végére készülhet el.

Kovács és Németh Miklós a dánfoki ifiszoci-táborban
A jövő héten vélhetően a piros szegfű lesz a legjellemzőbb díszítőelem Békés-Dánfokon. A népszerű üdülőhelyen idén második alkalommal rendezi meg a Magyar Szocialista Párt megyei vezetése az Ifjúság és az Európai Unió elnevezésű táborát. A főiskolások és egyetemisták számára szervezett ötnapos, július 14-én kezdődő programsorozaton - melyet tavaly a szanazugi volt úttörőtáborban tartottak - idén várhatóan száz fiatal és előadóként tucatnyi ismert szocialista politikus, illetve jogi, politikatudományi és gazdasági szakember vesz majd részt.
A tábor első napján, hétfőn délután nyomban illusztris vendég látogat megyénkbe Kovács László szocialista pártelnök személyében. A politikus a tábor megnyitása után részt vesz annak első napi munkájában is. Keddtől minden délelőtt lesz egy plenáris előadás - a tervek szerint ezek egyikét Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke tartja majd -, majd három szekcióban, politológiai, közgazdasági és jogi témákkal foglalkozó csoportokban folytatódik a program. A felkért előadók között egyetemi oktatók, külpolitikai tanácsadók mellett olyan ismert nekek is szerepelnek, mint dr. Vastagh Pál, a Horn-kabinet igazságügyi minisztere vagy Michael Lake, az Európai Bizottság budapesti delegációjának vezetője.
A táborba az előzetes tervek szerint ellátogat Németh Miklós, "rendszerváltó" miniszterelnök is, aki csütörtökön és pénteken megyénk több településére is ellátogat. A szocialista politikus pénteken délelőtt Globalizáció, integráció és az Európai Unió keleti bővítése címmel tart majd előadást. A tábor augusztus 19-én, szombaton ér majd véget.

Sarkadon 70 milliót fordítanak szociális célokra
A sarkadi önkormányzat az idei esztendő első felében megközelítőleg hetven millió forintot fordított úgynevezett átruházott hatáskörben szociális célokra. A képviselő-testületi döntést nem, csak polgármesteri vagy bizottsági határozatot igénylő pénzosztás 69,5 millió forintot vitt el az első hat hónapban a város kasszájából - derül ki a helyi városháza népjóléti osztályának beszámolójából.
A közel hetven millió forintos összeg jelentős részét, több mint 61 millió forintot a polgármesteri hatáskörbe utalt támogatások vitték el. A pénz több mint felét rendszeres gyermekvédelmi támogatásra fizették ki, a város 1620 személy részére mindösszesen 31,9 millió forintot folyósított, ami fejenként megközelítőleg 20 ezer forintot jelent. Ugyancsak komoly összeget tett ki a jövedelempótló támogatás, 432 személy összesen 27,2 millió forintra (fejenként 63 ezer forintra) volt jogosult. Átmeneti és temetési segélyre két millió forintot fordított az önkormányzat, míg a köztemetések valamivel több mint 300 ezer forintot vittek el az önkormányzat kasszájából.
A bizottsági hatáskörben kiutalható valamivel több mint nyolcmillió forint legnagyobb részét, közel három milliót a rendszeres szociális segély vitte el, ezt 41 személy kaphatta meg (ez személyenként 71-72 ezer forintot jelentett). A további öt millióból kettőt az ápolási díjak, 1,3 milliót pedig az időskorúak járadékai vittek el; az önkormányzat közgyógyellátási igazolványra - alanyi jogon 65 fő részére adták ki ezt - 790 ezer forintot költött június 30-ig.

Csütörtök délután több ezer vezetékes telefon némult el a 68-as körzetben
Minden bizonnyal fellendült a mobilszolgálatók forgalma tegnap délután Dél-Békés megyében, ugyanis több ezer vezetékes telefonvonal némult el ebben az időszakban a 68-as dél-békési körzetben - tudta meg lapunk. A hiba oka: csütörtökön délután a Battonya-Orosháza út felújítási munkálatainál Orosházán, az Aradi-Bajcsy-Zsilinszky utcai körforgalom építésénél egy markológép elvágott egy gerincvezetéket. A kivitelezést végző Hódút Rt. és a távközlési szolgálató Hungarotel Rt. szakemberei megkezdték a hiba helyreállítását.
A műszaki hiba Orosházán mintegy 100 előfizetőt érintett, de mint megtudtuk, Dél-Békés megye településein ennél jóval többen maradtak vezetékes telefonkapcsolat nélkül, egyebek közt Csanádapácán, Pusztaföldváron, Mezőhegyesen, Medgyesegyházán csak korlátozott mértékben vehették igénybe az előfizetők a távbeszélő és egyéb kommunikációs szolgáltatásokat.

Cigány nyelvtanfolyam indult Orosházán
A vártnál is nagyobb sikert aratott az Orosházán elindított lovári cigány nyelvképzés - tájékoztatta lapunkat Nédó Árpád, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. A tanfolyam 16 fővel indult a nyár elején dr. Karsai Ervin vezetésével, s azóta a létszám a kétszeresére duzzadt. Az öthónapos kurzust cigányok és nem cigányok - főként fiatal diákok és értelmiségiek - egyaránt látogatják a megye több pontjáról. A kezdeményező orosházi kisebbségi önkormányzat irodája díjmentes biztosításával járul hozzá a cigány nyelv és kultúra terjesztésének sikeréhez.
A kéthetente hatórás elfoglaltságot jelentő - és csekély részvételi díjjal járó - nyelvi képzés vizsgával zárul, melyet a résztvevők a fővárosi idegennyelvű továbbképző központban tehetnek le.
Nédó Árpád lapunknak elmondta: a nagy érdeklődésre tekintettel tervezik, hogy újabb kurzusokat indítanak. A kisebbségi vezető reményét fejezte ki, hogy az érdeklődőket valóban a cigány kultúra iránti érdeklődés vezeti a tanfolyamra, nem csak a könnyen megszerezhető nyelvvizsga lehetősége.

Ellenőrzik a Zimmer Freit
Ebben az esztendőben fokozottan és folyamatosan ellenőrzik Gyulán az idegenforgalommal foglalkozókat. A legátfogóbb ellenőrzésekre a szállásadók számíthatnak, a szállodák és a panziók éppúgy, mint a magánszálláshelyet bérbeadók. A város önkormányzata tavaly döntött úgy, hogy az idegenforgalmi adót (ifa) megfizető vendégek száz forintos fürdőjegy-kedvezményben részesülhetnek, s a kezdeményezés már az első évben eredményes volt: a beszedett ifa és az annak minden egy forintjához kettőt adó központi támogatás összességében 100 milliót meghalaód városi bevételt eredményezett.
Az előző évben a város még nem ellenőriztette a szállásadókat, az idén viszont megkezdődött egy nagyon komoly kontroll. A közel háromszáz nyilvántartott gyulai magánszállásadóból - a számuk erre a szezonra több mint tíz százalékkal emelkedett - már több mint kétszázat felkerestek az ellenőrök, s az első adatok igen kedvezőek: mindössze nyolc esetben kellett eljárást indítani. Az ellenőrzések hamarosan folytatódhatnak a város egyéb szálláshelyein is - prognosztizált Dancs László polgármester.
Az ifa-bevételek további növekedése érdekében az önkormányzat már tavaly tervezte, hogy a kedvezmények körét szélesíti és a programba bevonja a városban lévő múzeumokat is. Ez az elképzelés azonban erre az évadra nem valósulhatott meg a megyei önkormányzat múzeumi hálózattal kapcsolatos döntései és az azt kísérő viták miatt. Dancs László szerint a következő szezonra bizonyosan találnak valami megoldást a kedvezmények körének bővítésére, ezt azonban szeretnék a turisztikai szolgáltatások színvonal-emelkedéséhez kötni. Nem lehetetlen az sem, hogy a minőségi szolgáltatásokat nyújtó cégek klubszerű szervezete alakul meg a következő idényre.