Kirúgták a múzeum összes dolgozóját
A korábbi információkkal ellentétben nem hét, hanem kilenc embert bocsájtanak el az Orosházi Szántó Kovács Múzeumból - értesült lapunk. Július közepén azt írtuk, hogy két muzeológus továbbra is a múzeumi szervezet alkalmazottja marad, ám időközben dr. Hévvizi Sándornak és Nagy Ágnesnek is felmondtak. A legfrissebb változat szerint augusztustól napi három órában Rózsa Zoltán régész végzettségű múzeumi dolgozó látja el a két telephelyen adódó feladatokat, s várhatóan januártól napi nyolc órában teszi ugyanezt.
A múzeumben fokozatosan történik meg a létszámleépítés: a közalkalmazotti törvény értelmében ugyanis a felmondási idő arányos a szolgálati évekkel, így a folyamat szeptembertől 2001. áprilisig tart: ekkor távozik húsz éves múzeumi szolgálat után dr. Hévvizi Sándor, akinek egyébként egy esztendeje hiányzott volna a nyugdíjkorhatár eléréséhez.
A múzeumben jelenleg a Féja Géza-életműkiállítás tekinthető meg, s a jelek szerint ez az intézmény utolsó időszaki tárlata, a millenniumi esztendőben tervezett további kiállításokra már nem kerül sor. Az egyik egy érdekes régészeti összeállítás lett volna Árpád-kori régészeti emlékek Orosházán és környékén címmel, s ugyancsak nem rendezik meg a Búcsú a XX. századtól című helytörténeti tárlatot sem.

Az országos átlagnál is kevesebbet keresnek a megye fehér köpenyesei
Néhány hete annak, hogy - akárcsak az ország többi kórházába - a megyében működő három egészségügyi intézménybe, a Gyulán lévő megyei, valamint a békéscsabai és az orosházi városi kórházakba is megérkezett az egészségügyi dolgozók külön juttatása. Bár azt nem tudni, megyénkben hányan csatlakoztak azokhoz, akik a pénzt - annak alacsony összege miatt - visszaküldték az egészségügyi tárcához, az bizonyos, hogy a viharsarki egészségügyi dolgozók szakmájukon belül is alulfizetettek az országos átlaghoz képest.
Az egészségbiztosító az egészségügyben dolgozók egyhavi alapilletményének megfelelő összeget juttatott el valamennyi kórházba - elvileg legalábbbis. Valójában azonban ezek az összegek az egyes kórházakban igencsak eltérőek, hiszen az ott dolgozók havi keresete alapján számolták ki azokat. Így az átlagnál jobban fizető kórházak a szükségesnél kevesebb, míg az alacsonyabb fizetést alkalmazó intézmények annál több pénzt kaptak.
A megye mindhárom kórháza ez utóbbi kategóriába tartozik: jóval több pénzt utalt át számukra az egészségbiztosító, mint amennyit jogosultság szerint kifizethettek volna. Azt, hogy a különbség nemcsak a juttatásra nem jogosult alkalmazottak számával magyarázható, jelzi: az intézmények az erre a célra elvileg fordítható összegnek átlagosan a 68-72 százalékát tudták elkölteni. Ebből egyébként a megye több mint háromezer kórházi dolgozója átlagosan nettó 20 ezer forinthoz juthatott.
A kórházak alaposan felmérték, kik jogosultak a különjuttatásra, tudtuk meg Kóra Erzsébettől, a Pándy Kálmán Megyei Kórház gazdasági igazgató-helyettesétől, a jogosultalanul kifizetett összegeket ugyanis büntetőkamattal kellett volna visszafizetni. Az egészségügyi intézmények mára zömében elkészültek a tételes elszámolással vagy a munkálatok végén járnak. Békéscsaba és Orosháza egyaránt hetven millió forint körüli összeget kapott, a megyei kórháznál ez az összeg százmillió körül volt. A kórházaknál megmaradó 20-30 millió forint közötti összegeket nem kell visszautalni, hanem a következő hónapban ennyivel kevesebb pénz érkezik a kórházak számlájára.
A megmaradó összegek egy magát megnevezni nem kívánó érintett szerint egyébiránt pontosan jelzik, hogy az egészségügyi dolgozók bére is messze elmarad az országos átlagtól. Ha ugyanis a három közül bármelyik az országos átlaghoz hasonlóan fizetné a dolgozóit, akkor az a maradványösszeg töredéke lenne annak a mintegy hatvan milliónak, amely most nem talált gazdára.
Haász János

Oktatási normatívarendszert dolgoznak ki Gyulán
Mint arról korábban már hírt adtunk, a gyulai városvezetők az önkormányzati általános iskolák és óvodák gazdálkodásának kiegyensúlyozását szeretnék elérni. Jelenleg ugyanis az öt önkormányzati alapiskola megközelítőleg hatvan millió forintos városi plusztámogatással működik. A központi költségvetésből kapott összeget azonban igen egyenőtlenül egészítik ki a helyi forrásokból: van olyan intézmény, amely évi 19 milliót, s van olyan is, amely mindössze 1,4 milliót kap.
Mint azt Dancs László polgármester keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, az önkormányzat pénzügyi és kulturális bizottságát kérte fel, dolgozzák ki a városi oktatási normatíva-rendszer bevezetésének feltételeit. A kultúrával foglalkozó testület a napokban ülésezett is, ám a bizottság tagjai nem látják kivitelezhetőnek a normatíva-rendszer bevezetését. Dancs László szerint ugyanakkor az esélyegyenlőség érdekében mindenképpen biztosítani kell, hogy a város egyenlő arányban támogassa valamennyi iskoláját. A városvezetés tervei szerint az oktatásból egyébként nem vonnának ki pénzt, azaz a jelenleg mintegy 60 millió forintot osztanák szét, csupán az eddigiektől eltérő módon.
Azt, hogy a város pénzügyi bizottsága, illetve az önkormányzat képviselő-testülete mikor tárgyal az oktatási intézmények finanszírozásának átalakításáról, egyelőre még nem tudni.

Testvérvárosok boltja
Ahogyan az már évek óta megszokott, a július végi Végvári Esték programsorozat keretein belül rendezik meg Gyulán a fürdőváros és partnertelepüléseinek találkozóját is. Ezúttal az aradi és a ditzingeni küldöttséggel folytattak a város vezetői általuk különösen fontosnak minősített megbeszéléseket. Dancs László gyulai polgármester ezt azzal indokolta, hogy a szomszédos romániai városban új polgármestert és alpolgármestert választottak a közelmúltban. A németországi Ditzingen esetében a két város közötti partnervárosi szerződés aláírásának közelgő tízéves jubileumával magyarázható a kitüntetett figyelem.
Az aradiakkal való kapcsolattartásban - ahogyan arról Dancs László a négyfős küldöttség vezetőjével, Bognár Levente alpolgármesterrel megállapodott - a jövőben fokozott cél lesz, hogy ne csak a magyar-magyar, hanem magyar-román kapcsolatok is erősödjenek. A két város vezetői, az önkormányzatok bizottságainak elnökei várhatóan hamarosan találkoznak majd egymással. A tervek szerint még idén megszervezik az aradi és a gyulai idegenforgalmi szakemberek konzultációját, de tervezik a gazdasággal és a kulturális kérdésekkel foglalkozó szakemberek és városi vezető találkozóját is. A romániai delegáció emellett jelezte: segítené a magyarországi románság főként Gyulán folyó oktatását is.
A korábbi sikertelen kísérletek után a Ditzingen-Gyula kapcsolatban ismét szeretnék a gyulaiak a gazdasági lehetőségeket is kihasználni. Bár a német partner közös EU-pályázatok benyújtásától egyelőre ódzkodik, az nem lehetetetlen, hogy a gazdaságos koordináció érdekében létrehoznak egy úgynevezetett "testvérvárosok boltját". Az első ilyen hely - amely a partnerváros gazdaság szereplőinek bemutatását is szolgálná a közvetlen értékesítés mellett - Gyulán nyílna majd meg. Ha a működését sikeresnek ítélik meg, akkor a későbbiekben Ditzingenben is létesülhetne hasonló üzlet, sőt, az ötlet felkeltette a szintén gyulai testvérváros, Csíkszereda érdeklődését is (az erdélyi városban ősszel látogat el Dancs László és Baranyó Géza alpolgármester).
A gyulaiak és a ditzingeniek között 1991-ben aláírt partnervárosi szerződés tízéves évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepség lesz mindkét településen - jelentette be Dancs László. A végleges program várhatóan októberben készül el, annyi azonban már most bizonyosnak látszik, hogy jövő májusban a német, októberben pedig a magyar városban lesz 3-4 napos ünnepség. A rendezvényre a tervek szerint mindenkit meghívnak majd, akik a tíz év során szerepet vállaltak a két város együttműködésében.

Magyarország egy ország - Orbán Eleken
Magyarország kicsi ország ahhoz, hogy két ország legyen benne, kelet és nyugat. Az ország keleti részén élő emberek éppen olyan tehetségesek, szorgalmasak és kitartóak, mint a dunántúliak. Ideje hát, hogy az ország keleti része is megkapja az esélyt a gazdasági felzárkózáshoz - fogalmazott vasárnap Eleken Orbán Viktor miniszterelnök a város millenniumi ünnepségén, ahol a kormányfő millenniumi zászlót ajándékozott a helybelieknek, és felavatták Szent István király szobrát a Harruckern téren. A kormányfő mellett szólt az egybegyűltekhez Kecskeméti János eleki polgármester és Domokos László a megyei önkormányzat elnöke.
Szép, gyarapodó és jó hangulatú városnak nevezte a miniszterelnök Eleket, és külön köszönetet mondott a szülőknek, hogy elhozták gyermekeiket a millenniumi ünnepségre. - Békésebb, nyugodtabb, derősebb éveket várok - összegezte ezredfordulós gondolatait Orbán Viktor, aki emlékeztetett rá: a XX. század magyar történelmét a kényszerek jelölték ki. Az I. világháború után a megmaradt területből kellett életképes országot építeni. Majd 1945 után romokból kellett mindent újjáépíteni. De emlékezhetünk arra is, hogy még tizenöt évvel ezelőtt is úgy gondolkoztak az emberek, hogy egy megszállt és szabadság nélküli országban fognak hosszú ideig élni - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: szüleink mentették át Magyarországot ebből a korszakból. A rendszerváltást követő évek legnagyobb feladata volt az összeomló Szovjetunió romjai alól kimenekíteni Magyarországot.
A jövőt nem adják ingyen - jelentette ki Orbán Viktor. A mögöttünk álló tíz évet a zsugorodás évtizedének nevezte, hiába jött el a nemzet számára 1990-ben a szabadság. Csökkent a gazdaság teljesítménye, kevesebb lett a munkahely, a korábbiaknál alacsonyabb számban kötöttek házasságot és vállaltak gyereket - hangzott a felsorolás. Az előttünk álló új évtizedet a remények szerint a gyarapodás évtizede lesz. A kormány a családtámogatási rendszer szélesítésével igyekszik segíteni a társadalom gyerekvállalási hajlandóságát. - A millennium évében született gyerekek felnőve már egy olyan országban élhetnek, amelynek életszínvonala megközelíti az akkor EU-országok legfejlettebbjeinek nívóját - vélekedett Orbán Viktor. Ünnepi beszédében életerős országnak nevezete hazánkat, amely a gazdaság átalakulásában - például Kelet-Németországgal ellentétben - csak magára számíthatott.
Az Elekiek V. Világtalálkozóját vasárnap köszöntve elmondta: van itt valami nagy rejtély, nagy titok, hiszen a földrészeken szétszóródott elekiek ilyen alkalmakkor visszatérnek a békési kisvárosba. Kecskeméti János helyi polgármester rövid településtörténeti visszatekintőjében a lassan mögöttünk álló évszázad Eleket érintő viharai közül a trianoni békekötést emelte ki, amely természetes gazdasági kapcsolatai jelentős részétől fosztotta meg a települést, valamint a helyi németek 1946-os kitelepítését. Négyezer helybeli kényszerült ekkor feladni lakóhelyét.
Orbán Viktor ezt követően átnyújtotta a millenniumi zászlót, majd Domokos Lászóló a megyei önkormányzat képviseletében a megye millenniumi lobogóját, amely szavai szerint egyszerre jelképezi az itt élők közös múltját és jelenét. A miniszterelnök Elek polgármesterével együtt leplezte le Széri-Varga Géza Szent László szobrát a Harruckern téren. A mőalkotást és a zászlókat az egyházak képviselői áldották meg, majd millenniumi sétányt avatott fel Eleken Orbán Viktor. B. P.

A 44-es főút teljesen elkerüli Gyulát
Ünnepélyes avatás vasárnap a békési fürdőváros mellett
A döntés a megvalósítás között hét év telt el. A végeredmény, hogy elsőként a megyében Gyulánál valósult meg a maga teljességében az elkerülő út megépítése - hívták fel a figyelmet a vasárnapi avató ünnepség szónókai, amikor átadták a forgalomnak a 44. számú főút Gyulát elkerülő szakaszának második, befejező ütemét. Közel egymilliárd forintos beruházás eredményeként nem egészen egy év alatt készült a békési fürdővárost elkerülő út második ütemének csaknem három kilométeres szakasza, így mostantól nyolc kilométeres félkörívben úgy lehet Gyulánál a román határhoz érni, vagy a román határátkelőtől az ország belseje felé haladni, hogy az átmenő forgalom nem zúdul a történelmi nevezetességekben gazdag harmincötezres településre.
Az elkerülő út megépítését az utóbbi években gyorsan növekvő tranzitforgalom indokolta. Tavaly 200 ezer kamiont léptettek be és ki a gyulai határnál. Avatóbeszédében Tóth Imre (FKGP), a körzet parlamenti képviselője arra emlékeztetett, hogy az elkerülő út megépítésének szükségességéről az Antall-kormány 1993-as kihelyezett békéscsabai ülésén döntött, majd ennek első ütemét 1997-ben a Horn-kormány valósította meg. Mint megtudtuk, már készen állnak a tervek, amelyek a 44-es főút mentén elkerülő szakaszokat kívánnak megvalósítani a jövőben Békéscsabánál és Szarvasnál. Az ünnepségen Tóth Imre arra kérte a térség parlamenti képviselőit: forduljanak a kormányhoz annak érdekében, hogy a Kecskemét és Gyula között a 44. számú főút gyorsforgalmúvá tételének gyorsítását érjék el. A jelenleg érvényes közép- és hosszú távú tervek szerint mindez a 136 kilométer hosszú távon csak 2030-ra valósulna meg. A kezdeményező javaslatát azzal indokolta, hogy Békés a leggyengébb lakosság-megtartóerővel rendelkezik a honi megyék között, ennek erősítésének egyik fontos eleme az infrastruktúra fejlesztése. Ami biztos - értesült a online napilapunk -, hogy jövőre az építők megkezdik a Gyula és Békéscsaba közötti szakasz négysávúvá bővítését.
Domokos László, a megyei közgyőlés elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy az elkerülő út egyszerre old meg helyi és regionális problémát. Ezután György Pál, a kivitelező portugál érdekeltségő MOTA Companhia Sa. magyarországi részvénytársaságának vezérigazgatója jelentést tett az út elkészültéről. A műtárgyat jelképesen Vantara Gyula, a megyei közútkezelő közhaszbnú társaság igazgatója vette át, majd Sztojanovics Iván, a közlekedési tárca államtitkár-helyettese arra tett ígéretet, hogy a minisztérium anyagi erőforrásai figyelemebe vételével támogatja a megye közútfejlesztési terveit. Ezután az egyházak képviselői szentelték és áldották meg a mőtárgyat, végül Dancs László gyulai polgármester avatta fel az elkerülő út emléktábláját, és a város nevében köszönetet mondott a jelentős fejlesztés megvalósításáért. B. T.

Csabai állatvédők a kóbor kutyákért
bcskutya.jpg (42544 bytes)Társadalmi munkával összekötött nyílt napot tartott a hétvégén a Békéscsabai Városi Állatvédők Közhasznú Egyesülete - tájékoztatta lapunkat Obetkó Miklós, a szervezet elnöke. A Kétegyházi úti kutyamenhelyen megtartott eseményen közel félszáz, a közelmúltban ide került, illetve itt született kiskutyát fürdettek meg, illetve bolhátlanítottak, valamint a szolgálatban lévő gyepmester irányításával nagytakarítást végeztek a telep területén. Mindamellett természetesen minden kutyának jutott az is, amit leginkább nélkülözni kényszerülnek a szerencsétlen négylábúak: szeretet.
A rendezvény célja a tényleges munka mellett a szervezet népszerűsítése volt, így Obetkó Miklós a jelenlévőknek előadást tartott az eddigi tevékenységről, illetve a további tervekről. Az egyesület egyébként három taggal bővült a hétvégén. Az elnök hozzátette: egy héttel korábban közel kétszáz ebet oltott be dr. Bujdosó Géza állatorvos a csabai állatvédő aktivisták közreműködésével.
A szervezet köszönetet mond azoknak, akik aktív, önzetlen közreműködésükkel segítették ügyüket, így Kállai Júlia grafikusművésznek a szervezet logójának megtervezéséért, Csjernyik Jánosnak a tagkönyv elkészítéséért és Sallai Zoltán bélyegzőkészítőnek. Lapunk útján is megköszönik az állatvédelem iránt elkötelezett polgárok anyagi támogatását, melyre továbbra is számítanak a következő számlaszámon: 53700072-11034335.

Szeptemberben megint jön Orbán
Mostmár bizonyos, hogy a miniszterelnök a jövő hónapban is Békés megyébe látogat. Mint ismert, Orbán Viktor a hétvégén az eleki millenniumi ünnepség díszvendége lesz, de a napokban eldőlt, hogy szeptember 20-án Békéssámsonon is ő adja át a millenniumi zászlót.
Minderről Annus István polgármester tájékoztatta lapunkat, hozzátéve, hogy a miniszterelnöki hivatalból ezen a héten igazolták vissza: a kormányfő elfogadta a meghívást.
A békéssámsoni millenniumi rendezvény másik fő eseménye a miniszterelnöki részvétel mellett Frech Ottó faszobrászművész A szabadság lángja című alkotásának felavatása lesz - tette hozzá a polgármester.

Szathmáry Niki: új módszerek a keresésben, új remény
Merőben újfajta módszerekkel próbálják felkutatni a két és fél évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt gyulai kislányt, Szathmáry Nikolettet - értesült online lapunk a kislány édesanyjától. Augusztus közepén hozzák forgalomba azokat az energiaitalokat, amelynek címkéjén szerepel a kislány fotója és egy felhívás, amely szerint hazavárják az 1998 januárjában eltűnt gyereket.
Az édesanya - bevált külföldi minták alapján - azt szerette volna elérni, hogy tejes dobozok oldalán tüntessék fel fel lánya fotóját, ám erre egyetlen tejipari cég sem vállalkozott. Két hónapja kereste meg egy osztrák tulajdonú, Magyarországon is érdekelt üdítőipari vállalkozás Szathmáry Niki szüleit, felajánlva a segítséget. A gyulai kislány fotójával ellátott frissítő italok hamarosan a magyar boltok mellett kaphatóak lesznek Ausztriában is. Félreértésre adott okot az egyik kereskedelmi televízió híradójának beszámolója, amely arról adott hírt, hogy a Niki fotóját ábrázoló termék már kapható az üzletekben.
Emellett a Gyulai Húskombinát és a pécsi székhelyű Délhús Rt. úgy próbál segíteni Niki felkutatásában, hogy az áruikat külföldre szállító kamionok sofőrjeinek öntapadó matricákat adnak, amelyeket feltehetnek a teherautók oldalára.
Niki édesanyja kérdésünkre elmondta: két és fél év után sem adta fel a reményt a kislány megtalálására. Vélekedése szerint lányával nem történt tragédia, feltehetően olyan szülőknél van, akiknek nem lehetett gyermeke. Mindezt arra alapozza, hogy eddig semmilyen olyan jellegű nyom nem került elő, amely a sok lehetőség közül a rosszabb forgatókönyveket valószínűsítene a Niki sorsával kapcsolatban.
B. T.

Internet-szoba a békéscsabai menekülttáborban
(MTI) - Internet szobát avattak csütörtökön a békéscsabai Menekülteket Befogadó Állomáson. A menekültek ezentúl négy számítógépen hétköznapokon, hétfőtől péntekig 9-től 17 óráig, ingyenesen kapcsolatot létesíthetnek és levelezhetnek a külvilággal, az otthon maradt rokonaikkal.
A létesítmény az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az USA Fejlesztési Hivatala, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány és a helyi telefontársaság, a Hungarotel támogatásával, a Menekültügyi Közösségfejlesztő Program keretében jött létre, Debrecen után másodikként az országban

Motorosok találkozója Nagyszénáson
Az augusztus 20-ai ünnepségsorozat keretében motorostalálkozót szervez a nagyszénási önkormányzat, melyre 100-150 résztvevőt várnak a megyéből és az ország más területeiről. A program a már megszokott motorosfesztiválok koreográfiája szerint zajlik, azaz a résztvevők különféle játékos és egyéb versenyek keretében mérhetik össze saját és jármőveik tudását - tájékoztatta lapunkat Czeglédi Mihály polgármester, akitől azt is megtudtuk, hogy két munka érkezett a nagyszénási Czabán Samu Általános Iskola vezetői tisztségére kiírt pályázatra. A jelölteket augusztus 7-én hallgatják meg az intézmény szülői és szakmai munkaközösségei, a nevelőtestület, valamint a közalkalmazotti kar. A végleges döntés a képviselő-testületre vár, mely egy héttel később, augusztus 14-én tartja ülését.

A titokminiszter adja át a millenniumi zászlót Gádoroson
A közelmúltban véglegesen tisztázódott az augusztus 19-ei gádorosi millenniumi nap programja, illetve megtörténtek a szükséges visszaigazolások. Ennek megfelelően a millenniumi zászlót Demeter Ervin, a nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter adja át a helyieknek, aki mellett ünnepi beszédet mond még Varga István, a térség országgyűlési képviselője.
A program reggel kilenc óralkor emléktábla-avatással kezdődik, majd fél tíztől istentiszteletet tartanak a katolikus templomban. A fél tizenegykor kezdődő millenniumi ünnepség helyszíne a mővelődési ház lesz, melyet követően a résztvevők felavatják az ez alkalomra készített emlékmővet. Ezzel párhuzamosan a helyieket különböző szórakoztató programot várják a Hét vezér parkban.
A millenniumi nap tiszteletére az önkormányzat egy kiadványt jelentetett meg, mely tömören, de informatívan tájékoztat a nagyközség múltjáról és jelenéről, s megtalálhatók benne a legfontosabb gazdasági, kulturális és turisztikai tudnivalók Gádorosról és környékéről.

Apácára készülnek az apácaiak
A közeljövőben csanádapácai delegáció utazik a község Brassó megyei testverfalujába, Apácára - határozott minap megtartott ülésén a helyi képviselő-testület. A küldöttség - melynek vezetője Mórocz László polgármester lesz, tagjai Zsikai Péterné jegyző és két önkormányzati képviselő - feladata, hogy megismerkedjen az újonnan megválaszott községi vezetőkkel, illetve az ugyancsak most hivatalba lépett Bölöni Gyula RMDSZ-es polgármesterrel. Ugyancsak célja a látogatásnak, hogy tolmácsolják a csanádapácaiak meghívását az október 22-ei millenniumi napra, melyen a község átveszi a millenniumi zászlót.
A testületi ülés egy másik napirendi pontjában egymillió 100 ezer forint kamatmentes lakástámogatást osztottak szét fiatal házasoknak. A költségvetés idei e célra fordítható keretét nyolc fészekrakó család kapta meg

Orbán Viktor kormányfő mond ünnepi beszédet Eleken
Ötödik alkalommal rendezik meg a hét végén világtalákozójukat az elekiek, valamint az Elekről elszármazottak és elüzöttek, az eseményre többszáz vendéget várnak Németorszázból és Romániából. Vasárnap millenniumi zászlót adnak át a városnak, egyúttal Szent István szoborot avatnak, ezen részt vesz és beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.
A rendevénysorozat péntek délután kezdődik, a vendégek és a helybélieket a városvezetés a polgármesteri hivatal mögötti téren fogadja ünnepélyes külsőségek között, Keskeméti János polgármester mond köszöntőt. Ezután egy resicabányai kórus és a Banater Bergland trió és ifjúsági táncegyüttes lép fel, a művelődési házban színházi előadást tartanak, este utcabál zárja az első napot. Szombaton német nyelven hirdetnek misét az eleki katolikus templomban, majd a megemlékezés koszorúit helyezik el a templom falán lévő emléktáblánál. Az Elekről elszármazottak felkeresik a helyi temetőket, a katolikusok nyughelyén felszenetlik a sírkőkertet. A programsorozat részeként a művelődési központban horgász és vadász főzési bemutatót tartanak, de lesz galamb- és kisállat kiállítás is. A második nap délutánján orgonakoncertet rendeznek a katolikus templomban, este pedig hagyományos batyus svábbálat tartanak a sportcsarnokban.
A vasárnap a millenium jegyében zajlik Eleken. A Harruckern téren felszentelik Szent István szobrát, a millenniumi zászlót a kormányfő adja át a polgármesternek, egyben felavatják a millenniumi emléktáblát, és Orbán Viktor rövid ünnepi beszédet mond. A szervezők megemlékeznek Elek városának negyedik születésnapjáról, és ebből az alkalomból Elekért érdemérmeket adnak át. A három napos rendezvényt vasárnap késő esti tűzijáték zárja. Emellett kísérőprogramok sorát rendezik meg a városban. Ennek keretében bemutatják a Havassy Péter szerkesztésében elkészült várostörténeti monográfiát, valamint dr. Oláh Jenőné által írt könyvet, amely az eleki református egyházközösség történetét dolgozta fel.

Sydneybe mennek a gyulai világjáró kerékpárosok
Az olimpia városát, Sydneyt keresik fel a minden túlzás nélkül világhírnévre szert tett gyulai Makadám Világjáró Kerékpáros Egyesület tagjai: Kovács István és Bogár Imre. Az utat mindeketten expedíciónak nevezik, amelynek során tízezer kilométert kerekeznek a glóbusz másik felén található földrészen. Mint megtudtuk, főként a kígyókra és a krokodilokra kell figyelemmel lenniük napi száz-háromszáz kilométeres távjaik során.
A lapok az elmúlt években már többször beszámoltak a gyulai kerékpáros egyesület olykor minden képzeletet felülmúló teljesítményeről. Így arról, hogy nyolc évvel ezelőtt ugyancsak az ötkarikás játékok helyszínét, Barcelónát keresték fel, majd 1996-ban Atlantát. Távkerékpározásban 1997-ben világcsúcsot állítotak fel, ezért joggal kerültek be a Guiness Rekordok Könyvébe. Az embert próbáló teljesítések közül is kiemelkedett a három évvel ezelőtt afrikai sivatagi túra. Ennek egyedisége abban fogható meg, hogy távkerékpárosok arra még soha sem tettek kísérletet, hogy homokos terepen győzzék le a távolságot, méghozzá sikerrel. Egy évvel később átszelték az Egyesült Államokat a Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig, és közben hétezer kilométert tettek meg.
Az idén nem véletlenül esett választásuk Ausztráliára és Sydneyre. Egyrészt, mert ezen a földrészen még nem kerekeztek, másrészt folytatva haladó hagyományaikat, ismét a nyári olimpia városát keresik fel. Az expedíció vezetője Kovács István, társa pedig az ötvenhat éves Bogár Imre. A két gyulai kerekes a holland királyi légitársaság, a KLM segítségével utazik ki az ausztrál nagyvárosba, ahol megérkezésükkor a tervek szerint nemzetközi sajtótájékoztatót tartanak. Ezután a hatalmas ország túlsó felén található Perthbe gurulnak, majd vissza Sydneybe. A tízezer kilométeres túra előreláthatólag két hónapig tart. A világjárók szeretnék felkeresni az ötkarikás játékokon részt vevő magyar csapatot az olimpiai faluban. Mint megtudtuk, felvették a kapcsolatot az Ausztrál Állami Televízióval, amely filmet forgat a két gyulai kerékpárosról.
Támogatók és mecénások nélkül nem jöhetett volna létre ez az expedíció, amelynek összköltségvetése valamivel meghaladja a 2,5 millió forintot. Az előbb említett légiflotta mellett ? a teljesség igénye nélkül ? nagy segítséget nyújtott a gyulai Makadám Világjáró Kerékpáros Egyesületnek Hevesi Tamás és az ABO-ABO Travel, a Pándy Kálmán Kórház, a Gyulai Húskombinát Rt., a gyulai polgármesteri hivatal, a FANI Sport, a Balázs Imre, a Balogh Tamás és a Szegedi Zsolt vezette kerékpárboltok, a Mészár Kft., a gyulai Kézműves Cukrászda, a Magyar Békeszövetség és még sokan mások. Online lapunk napi kapcsolatban lesz az ausztráliai kerékpáros expdíció két résztvevőjével, de az elkövetkező hetekben és hónapokban a Békés Megyei Nap is hírt ad a túra legújabb fejleményekről. Az expedíció augusztus 13-án kezdődik, és valamikor október közepén fejeződik be. Bod Tamás

Ligetvári lesz a díszvendég
Ligetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter adja át augusztus 20-án a millenniumi zászlót az orosháziaknak - tudta meg lapunk. Az ünnepség időpontja 15 óra lesz, mikoris Csizmadia Éva szavalata után Fetser János polgármester mond köszöntőt, majd a KöM nemrégiben kinevezett vezetője, a szarvasi főiskola volt igazgatója tart ünnepi beszédet.
A millenniumi rendezvény helyszíne a Győry Vilmos tér lesz, ahol leleplezik Rajki László alkotását, Szent István szobrát. Az ünnepi aktusban részt vesz a miniszter, a polgármester és az alkotó mellett Varga István térségi országgyűlési képviselő, valamint Dancsó József fideszes és Vastagh Pál szocialista honatya. Beszédet Varga István mond.
A millenniumi nap egy másik fontos eseménye lesz Szokolay Sándor "Jobbítsd a nemzetöt!" című, a város felkérésére komponált kórusművének ősbemutatója, melyet maga a szerző vezényel, s melyet a helyi Kodály Zoltán Gyermekkórus és az Orosházi Madrigál Kórus ad elő Bottkáné Égető Mária közreműködésével.
<

 

vissza a címlapra

Az Aktuális rovat korábbi cikkei

Fórum