Ízlett a viharsarki kenyér
A hétvégén újabb mesterember szerzett dicsőséget Békés megyének: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalván megrendezett sütőipari versenyen második helyezett lett ifjabb Asztalos László orosházi pékmester a szakmai zsűri döntése alapján, míg a közönségdíjat az orosházi fiatalember hozta haza.
A rendezvényen két kategóriában mérkőzhettek meg a szakemberek: hozott, illetve helyben sütött kenyérrel. Az Asztalos pékség színeiben versenyző 24 éves férfi mindkét kategóriában indult, s mindössze két tized pont hátrányt szenvedett a győztes szolnoki sütőipari céggel szemben, azaz a maximális 20 pontból 19,8-et kapott az orosházi kenyér.
A neves kisüzem egyébként nem először arat sikert nemzetközi versenyen: nemrégiben arról számoltunk be, hogy első helyezést értek el a sütőipar, a cukrászat és a gasztronómia egyik legnagyobb nemzetközi seregszemléjén, az UKBA-n, ahol ifjabb Asztalos a kompozíciók versenyét kalácstésztából készült virágkosarával nyerte meg. A következő nagy megmérettetés augusztus 20-án az orosházi kenyérünnep lesz, ahol ugyancsak ringbe kíván szállni a helyi pékdinasztia legifjabb tagja.

Meg akarják haladni a kapitalizmust
A Kádár János Baráti Kör tagjai tisztában vannak azzal, hogy az elmúlt rendszert visszaállítani nem lehet, azonban nem mondanak le a kapitalizmus túlhaladásáról, különös tekintettel a jelenlegi magyarországi kapitalizmusra - jelentette ki hétfőn délután Orosházán Kárpáti Sándor újságíró, az 1997-ben létrehozott szervezet alapító tagja, elnökségi tagja, hosszú ideig elnöke, aki nemrégiben Bányász Rezső volt kormányszóvivőnek adta át a vezetői tisztséget. Kárpáti Sándor a baráti kör helyi szervezete alakuló ülésére érkezett a városba.
A fórumot megelőző sajtótájékoztatón elhangzott: a szervezőket igazolja, hogy a közelmúltban több közvélemény-kutatás a magyar történelem kimagasló személyiségei közé sorolják a volt pártfőtitkárt, illetve a nevével fémjelzett korszakot az ország egyik legjobb időszakának tartják. A nemzetközi felmérésekben ugyancsak magas helyezéseket ért el Lenin és Karl Marx - mutatott rá Kárpáti, aki szerint nem elegendő a társadalomban élő nosztalgiára fogni ezt a jelenséget. A baráti kör fővárosi vendége egyébként számos kötetet publikált a kommunista rendszer bukásának okairól, a legutóbbi két interjúgyűjtemény Miért adtuk fel?, illetve Ezt akartuk? címmel jelent meg. Lapunk kérdésére - miként látják Kádár szerepét a Rajk-perben, illetve az 56-os forradalom leverésében - az újságíró-politikus elmondta: a korabeli helyzet bonyolultsága miatt erre csak történészek adhatnak objektív választ.
A Kádár János Baráti Kör helyi szervezői feladatait Németh József nyugalmazott rendőrfőtiszt vállalta magára, aki lapunknak elmondta: a szervezet be kíván kapcsolódni a helyi civil társadalom életébe, elsősorban rendezvények, konferenciák, megemlékezések keretében kívánják a volt főtitkár emlékét ápolni. Ezzel egyébként a megyében elsőként alakult meg a baráti kör.

Százmilliós gyógyító adomány a tulipánok földjéről
Ezidáig mintegy százmillió forint értékű támogatást kapott az orosházi kórház a hollandiai Maastrichtban székelő Stichting Medische en Educatieve Hulp Oost Europe Alapítványtól. Legutóbb éppen a napokban érkezett szállítmány a holland városból, melyben korszerű betegszálító eszközök, speciális ágyak, illetve használt ruhák szerepelnek.
A helyi kórház alapítványa és a holland betegsegítő szervezet kapcsolata több évre tekint vissza, mégpedig egy magyar származású, a tulipánok országába elszármazott orvos, dr. Lázár Zoltán jóvoltából. Az adomány Orosházára érkezése valódi helyi összefogás eredménye, hiszen, hiszen azt a síküveggyár, a Guardian Hunguard fuvarozói visszfurvarként szállították be az országba.
A kapcsolat mélyülésének további állomása lesz szeptemberben egy maastrichti küldöttség orosházi látogatása.

Kardoskút a legszebb férfikorban
Szinte a teljes lakosság megmozdult szombaton Kardoskúton a millenniumi falunapon, melyen arról is megemlékeztek, hogy ötven esztendeje alapították az Orosháza és Tótkomlós közt fekvő községet a vásárhelyi tanyavilág lakói. A millenniumi zászlót Pataki István, a megyei közigazgatási hivatal vezetője adta át Ramasz Imre polgármesternek az evangélikus templomban megrendezett ökumenikus istentisztelet keretében, ahol felszentelték a község immár hivatalos jelképpé vált zászlaját, illetve címerét. Az erre az alkalomra készített emléktáblánál Dancsó József országgyűlési képviselő mondott beszédet, aki egyebek közt hangsúlyozta: Kardoskút méltó módon mutatja meg lakóinak és a külvilágnak, hogy mi a különleges, megismételhetetlen az itt élőkben. A monografikus igényességű helytörténeti munkák bemutatják, hogy a kardoskútiak miként kívántak az orosházi járáshoz tartozni 1950-ben, tényeket mutatnak be arról, hogy milyen sok, földet szerető, s azt igényesen művelő ember él ezen a tájékon, milyen nagyszerű tanítókkal rendelkezett a Pusztaközpont, illetve azt, hogyan hatott az itt lelt természeti kincs bányászata a helyiek boldogulására, illetve milyen kiaknázatlan lehetőséget rejt magában a természet érintetlensége Fehér-tó mentén - emlékeztetett a fideszes honatya.
A szombati programsorozat egyik kiemelkedő eseménye volt a községalapítás esztendejében született kardoskútiak köszöntése. A korabeli dokumentumok 22 embert jegyeznek, ám ezek közül alig egy tucatnyian voltak jelen: a többiek nem tudták elfogadni a meghívást, elhunytak, illetve nem akadtak a nyomukra. Szomorú statisztika, hogy közülük mindössze ketten élnek a faluban napjainkban is.
Ugyancsak nagy várakozás előzte meg a korábban kiírt pályázatok eredményhirdetését. A Virágos Kardoskútért versenyt Mészáros Istvánné igényesen ápolt kertjével nyerte meg, jutalma 30 ezer forint értékű dísznövény volt. Pályázatot írtak ki a legötletesebb címertervre is: a zsűri Dobos József alkotását ítélte a legjobbnak, aki a díjazottak közt szerepelt a települési ötletbörzén is, melynek az volt a lényege, hogy a község jövőjével kapcsolatos javaslatokat vártak a kiírók. Ebben a kategóriában nem adták ki az első díjat, a megosztott második helyezést Dobos József mellett Gombkötő Csabáné vihette haza. A millenniumi ünnepségsorozatot szervező bizottság arra is kíváncsi volt, hogy a helyiek szerint miként alakult ki a település jelenlegi neve. A legötletesebb munkának Kissné Csizmadia Gyöngyi okfejtését találta a zsűri.

Digitális üzenet az utókornak
Az államalapítás semmivé vált volna, ha Szent István nem teremtette volna meg ehhez a megfelelő alapokat: a kereszténység felvételét, az erős egyházi szervezetet, az erős közigazgatást, melyhez a befogadó nemzet eszméje társult - jelentette ki pénteken délután Orosházán Dancsó József országgyűlési képviselő Rajki László Szent István-szobrának alapkőletételekor.
Az augusztus 20-ára elkészülő alkotás talapzatába egy urna került, melyben egy kompaktlemezen tárolva helyezték el a városra jellemzőbb legfontosabb dokumentumokat: a város honlapjának aktuális tartalmát és az itt megjelenő újságok digitalizált változatát. Ugyancsak megtalálható a CD-n a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzatok, a történelmi egyházak, a diákönkormányzat, a testvértelepülések, az önkormányzati képviselők, valamint Szokolay Sándor zeneszerző ez alkalomból fogalmazott üzenete az utókornak.
Az orosházi ünnepségen a talapzatba kerülő urnát megáldotta a római katolikus, az evangélikus és a református egyház egy-egy vezető személyisége is.

Megkezdődött a kárenyhítés Békéssámsonon
Minden esély megvan rá, hogy a továbbiakban Békéssámsont ne érje a korábbiakhoz hasonló belvízkár, ugyanis a korábbi neuralgikus pontok helyreállítása megkezdődött - tájékoztatta lapunkat Annus István polgármester. A község keleti részén található területen úgynevezett védőövárok kiépítését kezdte meg a Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulat az FVM támogatásával, a déli részen pedig a szivattyútelep korszerűsítése kezdődött meg. Ugyancsak veszélyeztette a község biztonságát a keleti oldalon található csatorna, melyen a héten kezdődtek meg a gátépítési munkálatok.
Mint megtudtuk, a legutóbbi belvízveszély idején 254 ingatlanban 67 millió forintos kár keletkezett, melyből az önkormányzat vesztesége 67 millió forint. A helyi képviselő-testület a napokban tartotta ülését, melyen aktualizálták a tavalyi kárenyhítési rendeletet. Ennek jegyében a károsultak részére kérdőíveket bocsátottak ki, melyet az érintetteknek augusztus 4-éig, péntekig kell kitöltve visszajuttatniuk a községházára.
A kárenyhítésben résztvevő belügy-, illetve gazdasági minisztériumok eddig az igényelt összeg felét utalták át Békéssámsonra, melynek elosztásakor a fő szempont a lakhatási feltételek biztosítása. Mint megtudtuk, a helyiek többsége magánvagyonából, illetve hitelfelvétellel már hozzákezdett a helyreállításhoz.

Olvasóink fele él csak a Viharsarokban
Legutóbbi kérdőívünket - mely arra vonatkozott, hogy olvasóink miként kötődnek a Viharsarokhoz, azaz gyakorlatilag honnan érik el lapunkat - 58-an töltötték ki. Kérdésünkre 28-an jelölték be, hogy itt élnek a megyében, az az összes válasz 48 százalékát jelentik. Kötődnek a Viharsarokhoz, de az ország más részébe származtak el 9-en, azaz az összes válaszoló 16 százaléka. Meglepetésünkre ennél lényegesen többen, 15-en írták azt, hogy Békés megyéből külföldre származtak el, ami a válaszadók egynegyedét, 26 százalékát teszi ki. Családi kapcsolatok által (azaz a szülő, feleség stb. viharsarki) kötődnek megyénkhez, s ugyanennyien jelölték be, hogy nincs közük a Viharsarokhoz. Ők vélhetően kíváncsiságból, illetve valamilyen regionális információért keresték fel lapunkat. A két utóbbi válasz öt-öt százalékot jelent.
A Viharsarok-poll következő kérdése olvasóink munkaerőpiaci helyzetét vizsgálja.

Osztogatnak vagy fosztogatnak? - ismét röpcédulaháború Gádoroson
A közelmúltban kemény kritikával illette a helyi képviselő-testületet a Gádorosi Mezőgazdasági Termelők Szövetségének elnöksége. Kétoldalas szórólapjukon egyebek közt a demokrácia semmibevételével, összefonódással vádolják a dr. Prozlik László vezette önkormányzatot, illetve a polgármesteri hivatalt. Megszületett az "ellenszórólap" is, ebben az aláíró polgármester, alpolgármester, jegyző és nyolc képviselő visszautasítják a közelmúltban megalakult szervezet - mely mögött egyebek közt a volt polgármester személyét is sejtetni engedik - állításait, a közleményt pedig a jereváni rádió elhíresült példájához hasonlítják: a hír igaz, de nem Tbilisziben, hanem Moszkvában, nem Moszkvicsokat, hanem Ladákat és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.
A vita alapját egy újságcikk jelenti, mely a polgármester aláírásával jelent meg az ingyenesen terjesztett Gádorosi Híradó hasábjain Mindennek ára van címmel, s melyet lapunk is részletesen ismertetett. Ebben dr. Prozlik László a közelmúltban bevezetett, a lakosságot, illetve a helyi vállalkozásokat is érintő döntéseket indokolja, egyebek közt az iparűzési adó bevezetését és a kötelező szemétszállításról szóló rendelet megalkotását.
A helyi magántermelők által alapított egyesület elnöksége ezt követően fogalmazta meg álláspontját. Ebben egyebek közt felróják az 1998-ban megválasztott faluvezetésnek a polgármester és jegyző fizetésének és egyéb járandóságainak, valamint a képviselők tiszteletdíjának tekintélyes emelését, a hivatali irodák átalakítását, a helyi futballcsapat sikertelenségét, az önkormányzati vagyon kiárusítását, a lakossági közterhek emelését, a hivatali apparátus felduzzasztását. Ugyancsak a felsorolt vádak közt szerepel, hogy - idézzük - "az egész falut érintő nagy horderejű döntések meghozatala előtt kísérletet sem tesznek a választókkal való párbeszédre, véleményeik megismerésére".
A Mindennek ára van, avagy a kibicnek semmi sem drága című válaszban az aláírók kifejtik: a bér- és létszámemeléseket a hatályos törvények és a megnövekedett állami feladatok indokolják. Ugyanakkor emlékeztetnek: az apparátus több mint hétmillió forint pályázati pénzhez juttatta a nagyközséget csak az idén, tehát gyakolatilag "kitermelte" a munkabérét. A válaszadók szerint a közterhek emelésére azért volt szükség, mert a korábbi önkormányzat olyan feladatokat vállalt fel, melyek a jelenlegi gazdálkodást nehezítik meg. Itt egyebek közt a szociális otthon és a kábelrendszer tervezési költségeire utalnak, egyben felhívják a figyelmet, hogy a mezőgazdasági termelők közleménye meglehetősen pontatlan számadatokat tesz közzé.
Végezetül hangsúlyozzák: "Egy ember egyéni sérelmei, más ember ambíciói és szövetség köntöse mögé bújva érnek-e ennyit a falunak? (...) A volt polgármester a jelenlegit már feljelentette a munkaügyi bíróságon, az állatorvosi kamaránál, a közigazgatási hivatalnál, cikket írt a Békés Megyei Nap című újságba, szórólapot osztogatott, mindent elkövetett, hogy ne legyen polgármester az, akit a lakosság többsége megválasztott".

Tucatnyi kutyát mentettek ki a sintértelepről
Megtartotta első civil akcióját a közelmúltban alakult orosházi állat- és természetvédő egyesület: a szervezet aktivistái tucatnyi halálra ítélt ebet mentettek ki a város által fenntartott kutyatelepről. Tették mindezt a hatályos kutyarendelet szabályai szerint, azaz a "kivégzés" napján annak és rendje módja szerint pénzért kiváltották a fajtatiszta és keverék ebeket, melyek közül nem egyet saját gazdája helyezett el a telepen, sőt a megmentett négylábúak közt akad láthatóan meggyötört, megkínzott is.
A kutyákat átmeneti jelleggel egy magánház udvarán helyezték el, s gazdára találásuk, illetve táplálásuk érdekében akció indult. Az egyesület tagjai közülük már többet elhelyeztek, ám továbbra is szükség van a jóérzésű helyi és Békés megyei polgárok segítségére. Elsősorban tisztességes gazdikat keresnek az állatoknak, ám az orosházi állatvédők szívesen fogadnak pénzbeni és más jellegű - elsősorban az ebek táplálásával kapcsolatos - adományokat. További részletek Héjjas Évától kérhetők, aki a (68) 413-070-es számon érhető el munkaidőben, ezen kívül pedig a (68) 473-417-en fogadja a segíteni tudók és szándékozók hívásait.

Újabb Napvilág-kötet: Békés-Bihar
A Békés Megyei Napot is kiadó Körösi Napvilág Kft. gondozásában megjelent és hétfő óta már kapható is a könyvesboltokban a Ceba Holding Kft. megyét bemutató sorozatának harmadik kötete. A Békés-Sárrét és a Körös-szög után a kötet szerzői ezúttal a Sarkad-központú Békés-Bihar elnevezésű kistérséget mutatják be. A Gyomai Kner Nyomdában készült könyv egy általános bevezető tanulmányban bemutatja a kisrégiót, mint történelmi egységet, majd a térség 14 településéről olvashatunk hasznos információkat. Az olvasókat köszönti a kötet elején dr. Sipos Lajos, az Északkelet Békés Megyei Kistérségfejlesztő Egyesület elnöke és Domokos László, a megyei területfejlesztési tanács tagja is.
A kötet szerzői között a Békés Megyei Nap munkatársai mellett megtalálható a kistérség jövőképét ismertető Tóth Imre sarkadi polgármester és országgyűlési képviselő, valamint a terület idegenforgalmi adottságait, lehetőségeit számba vevő Gulyás Imre, kistérségi menedzser is. A kötetben bemutatkozik a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság is, mint a régió "idegenforgalmi gazdája". A kézikönyvből természetesen nem hiányoznak a kistérségi közszolgáltató szervezetek adatai, valamint a kisrégió gazdasági adat- és címtára. Az egyes fejezetek tartalmát angol és német nyelven rövid kivonat is ismerteti.

Sarkad húszmilliót fordít oktatásra
A sarkadi önkormányzat képviselô-testülete legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy 2003 szeptemberéig 18,5 millió forintot fordít a közoktatás intézmények kötelezô eszközeinek és felszereléseinek megvásárlásához. Mint ismeretes, a sarkadi önkormányzat két általános és egy középiskolát, valamint egy öt tagóvodából működô óvodai egységet tart fenn. Központi jogszabályok írják elô, ezekben milyen eszközöknek kell meglenniük és az egyes eszközökbôl mennyit kell beszerezni a 2003 szeptemberi tanévkezdésig.
Az eszközfejlesztést (melynek Sarkadon viszonylag alacsony a költségigénye; a szomszédos Gyulán például, mint arról korábban már beszámoltunk, 2002-ig több száz milliós tételt jelentenek ezek a beszerzések) a megyei közoktatási alapítvány és az oktatási minisztérium egyaránt jelentôs összegekkel támogatja. Erre a hajdúvárosban vélhetôleg bizony szükség is lesz, hiszen a nemrég elfogadott határozat erre az évre 2,6 millió forintos ilyen clélú kiadással számol. Ezzel szemben azonban a város idei költségvetésébôl nem tudnak fedezetet biztosítani a beszerzésekhez. Idén egyébként a két általános iskolába kerülnének új eszközök, az 1. számúba 2 millió 189 ezer, míg a 2-esbe 431 ezer forint értékben.
A következô években azonban már az óvoda és a gimnázium is bekapcsolódhat a programba: az ideivel együtt négy évig tartó folyamat azonban így is az általános iskolákat gyarapítja majd jelentôsebben. A már többször emlegetett 2003-as tanévkezdésig a tervek szerint a két általános iskola összesen 11,6 millió forint értékű felszereléssel gazdagodik majd, az óvoda négy és fél millióval, míg az Ady-Bay gimnázium 2,2 millió forinttal lesz gazdagabb - ha sikerül megvalósítani az ütemtervben foglalt beruházásokat.

Megalakult a gyógyfürdő rt. - igazgató: Madai, it-elnök: Tóth Géza, fb-elnök: Dominkó
A napokban megalakult az Orosháza-Gyopárosi Gyógyfürdő Részvénytársaság - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Fetser János polgármester és Madai Csaba, a társaság ügyvezető igazgatója. Mint arról korábban beszámoltunk, a helyi önkormányzat a Dunaferr Rt., a kórház és a Városgazdálkodási Kft.-vel közösen rt. alapítását határozta el a gyopárosfürdői strand fejlesztésére és működtetésére. Az alapítók célja az, hogy nemzetközi hírű fürdőhellyé váljon Gyopárosfürdő ennek megfelelő minőségi szolgáltatási háttérrel. Az rt.-ben a város 97 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, a részvények fennmaradó három százalékán a társalapítók osztoznak.
A múlt heti közgyűlésen megválasztották a részvénytársaság öttagú igazgatótanácsát és háromtagú felügyelőbizottságát. Az igazgatótanács (it) elnökévé Tóth Gézát választották, tagok lettek: dr. Gervain Mihály, Burián Imre, Bánfalviné Feldmann Ágota és dr. Körmendi János. A felügyelőbizottságot (fb) Dominkó Sándor irányítja, ennek tagjai: Volencsik Zsolt és Fudala Mihály.
A sajtótájékoztatón bemutatkozó ügyvezető igazgató elmondta: származása szerint orosházi, ám az utóbbi néhány esztendőben külföldön, illetve a fővárosban dolgozott. A végzettsége szerint vízépítő mérnök, környezetvédelmi szakember jelenleg mérnök-közgazdászi tanulmányokat folytat. Eddigi pályafutása során egyebek közt beruházási, egészségügyi és informatikai tanácsadói gyakorlatot szerzett, melyeket új beosztásában jól tud hasznosítani. Érdekesség, hogy Madai Csaba korábban már egyszer ringbe szállt a gyopárosfürdői igazgatói székért.
Az új vezető hangsúlyozta: szakítani kíván a fürdőben korábban kialakult gyakorlattal, célja, hogy átfogó, komplex irányítási modell valósuljon meg a részvénytársaság élén. Ennek megvalósulásához professzionális munkatársakat kíván alkalmazni, mint hangsúlyozta, a fő szempont nem a helyi illetőség vagy más szempont, hanem a szakmai rátermettség lesz. Az rt.-ben jelenleg a szervezetépítés megszervezése az első számú feladat, melyről első kézből tájékoztatják a dolgozókat.
Újságírói kérdésre Fetser János polgármester elismerte, hogy a továbbiakban nem számítanak Bencsik János, az intézmény korábbi igazgatója munkájára.

Csillagászati és környezetvédelmi központot avattak Gyula Városerdőn
A gyulavári származású Bay Zoltán születésének századik évfordulója alkalmából háromnapos emlékünnepséget szervezett a Bay Zoltán Emlékbizottság. A programsorozat első két napján Budapesten voltak rendezvények (hétfőn többek között egy tudományos konferencia), míg tegnap Gyulára, pontosabban Gyulaváriba, majd a századelőn született fizikus nevét viselő sarkadi gimnáziumba látogattak el a rendezvény résztvevői. Az emlékezők a két város között is megálltak: a Városerdőn felavatták a Bay Alapítvány és a környezetvédemi minisztérium finanszírozásában létrehozott Csillagászati és Környezetvédelmi Oktatóközpontot.
Gyulaváriban a Bay Zoltán egykori szülőházának helyén álló református parókiánál kezdődött a keddi megemlékezés. A rendezvényen helyettes államtitkári szinten képviseltette magát a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi tárca, de részt vettek az emlékünnepségen a gyulai és a sarkadi város vezetésének, valamint a Bay nevét viselő iskoláknak a képviselői is. A megjelenteket a "házigazda" Dancs László, gyulai polgármester köszöntötte, majd Márki-Zay Lajos fizikus-csillagász, a sarkadi Ady-Bay gimnázium igazgatója szólt arról, hogyan igyekeztek hazánkban ápolni Bay Zoltán életművét és emlékezni rá szűkebb otthonában, Gyulaváriban is.
Az 1991-ben felavatott emléktába megkoszorúzása után a református templomkertben lévő Bay-emlékműnél folytatódott az ünnepség, ahol Toró Tibor idézte fel Bay kutatásainak jelentőségét. A hold radaros vizsgálatával, az elektronsokszorozással és az új méterfogalommal világhírnévre szert tett tudós szavait idézve Toró Tibor arra figyelmeztetett: az egyetemes emberi kultúra alapja a tudományok művelése. Különösen nagy jelentősége van ennek a felismerésnek napjainkban, mondta Toró Tibor, amikor többfelől is tudományellenes kijelentéseket hallani és tudományellenes törekvéseket tapasztalni. A gyulavári programok a református templomban folytatódtak és Bay sírjánál értek véget.
A program második részében a Városerdőn a Bay Zoltán Alapítvány és a környezetvédemi minisztérium finanszírozásában létrehozott Csillagászati és Környezetvédelmi Oktatóközpontot avatták fel. A megjelenteket köszöntő Márki-Zay Lajos elmondta: harmincéves álom vált valóra ezzel a beruházással. Az oktatóközpont felavatása kapcsán Puskás Lajos, a Dél-alföldi Erdészeti Rt. oktatási igazgatója a csillagászat és a környezetvédelem kapcsolatáról szólt, majd Gyulai József akadémikus számolt be a Kis Magyar Tudós Társaságának létrehozásáról. Mint elmondta, ez a nemrégiben bejegyzett szervezet tehetséges diákok, vagyis a jövő tudományos szakembereinek a felkarolásán fáradozik majd. A központot végül dr. Kiss Edit, a környezetvédelmi minisztérium helyettes államtitkára adta át, dr. Mucsi Imre, agrárminisztérium helyettes államtitkár szavai után. Kiss Edit köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet: aki magyarnak vallja magát, büszke lehet Bay Zoltán nevére. Az emlékünnepség Sarkadon ért véget, ahol a rendezvény résztvevői ellátogattak a Bay nevét (is) viselő gimnáziumba.

Felívelő ágban a magyar tudomány - nyilatkozta az akadémikus
A Bay-centenárium alkalmából kedden Gyulán járt Náray-Szabó György, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Oktatási Minisztérium Tudományos Ügyek Főosztályának vezetője. A tudománypolitikai szakembert arról kérdeztük, miként vélekedik a magyar tudományos élet jelenlegi helyzetéről és mi a véleménye a tudományos szféra pénzügyi körülményeiről.
- Úgy érzem, hogy jelenleg felívelő pályán van a magyar tudomány, így optimista vagyok. A kormány szerencsére fölismerte a tudományos élet jelentőségét és ez a felismerés a legfontosabb. Ebből következtek a tettek is, nevesen az, hogy a kabinet ígérete szerint jövőre 17 milliárd forint jut kutatásra és fejlesztésre. Ez persze csak az első lépés, ezt követnie kell egy hasonlóan fontos, ám talán még ennél is nehezebb lépésnek: annak, hogy ezt a pénzt okosan és hatékonyan tudjuk elkölteni.
- Mely területeket kell az Ön véleménye szerint kiemelten támogatni ebből az összegből?
- Tematikusan azt mondhatom, hogy az alapkutatások közül mindazokat, amelyek kiváló minőséget képviselnek. Az alkalmazott kutatások közül pedig annak kell prioritást adni, amely később, néhány év múltán az ország gazdaságára is hatással, természetesen pozitív hatással lehet. A jelenlegi koncepció az, hogy nem aprózzuk el a pénzt, hanem kiemelt jelentőségű ágazatokat, kutatási irányokat támogatunk majd. Az, hogy ezek melyek lesznek, egyelőre nem tudott. Az én személyes véleményem az, hogy az informatika, az informatikai különböző ágaira, továbbá a molekuláris gyógyszerészetre és a diagnosztika-kutatásra kell koncentrálni erőnket. Ezek mellett fontos lehet egynémely anyagtudományi kutatás is.
Haász János

Nem adják el a román kollégiumot
A gyulai képviselő-testület hétfőn későn este véget ért ülésén úgy döntött: nemet mond a törökszentmiklósi P&P Strand Kft. vételi ajánlatára. Az idegenforgalommal foglalkozó társaság a Vár utcában lévő volt román kollégium épületét és a hozzá tartozó ingatlanokat vette volna meg, vételi ajánlata 70 millió forint + áfa volt. A cég - ha a testület rábólintott volna a vételi ajánlatra - augusztus közepéig egy összegben már át is utalta volna a kért összeget a gyulai önkormányzatnak.
Az ülésen azonban több képviselő is megfogalmazta fenntartásait, mondván: elképzelhető, hogy az ingatlan ennél jóval többet ér. A testület végül úgy döntött, hogy a vár közelében lévő épületet, amelyben a törökszentmiklósiak négycsillagos szállodakomplexumot alakítottak volna ki, egyelőre nem adja el. Az önkormányzat két bizottságának javaslata alapján a városháza gazdasági elemző csoportja hamarosan elkészíti az épülethasznosítás tervét, ennek ismeretében döntenek a továbbiakról. Ami bizonyos: a számítások szerint jelenleg mintegy százmillió forintot kellene az épületre költeni.
A képviselők ugyancsak hétfőn döntöttek a polgármesteri hivatal egyik épületszárnyának felújításáról, a 20 millió forintra kalkulált beruházásra a város idei pályázati alapjából hat, a jövő éviből hét millió forintot biztosít, a fennmaradó hét milliót a területfejlesztési tanácshoz benyújtott pályázatból kívánják fedezni. A testület elfogadta a belvízkárosultak támogatásához szükséges helyi rendeletet is.
<