Nem klasszikus katasztrófa, de nélda nélküli válság
Az alacsony terméseredmények nem csak Észak-Békést sújtják
Mint online lapunk is beszámolt: az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás nemrégiben azt kérte a viharsarki földművelésügyi hivataltól, hogy a mezőgazdaság súlyos válsága miatt nyilvánítsák a térséget katasztrófa sújtotta övezetnek. Hasonló okok miatt Zsadány polgármester, Dudás Árpád az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának rendkívüli ülésének összehívását kérte - számoltunk be a fejleményekről. Most a történtek hátterének próbáltunk utánanézni és annak, hogy milyen megoldási lehetősége vannak ebben a válságos helyzetben.
Mészáros László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Hivatal Békés megyei vezetője elmondta, hogy megkapta az észak-békési polgármesterek levelét, sőt már válaszolt is rá. Ebben többek között az áll, hogy a súlyos gondokat jelzi az agrártárcának, másrészt felkéri a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, hogy vizsgálja meg a rendkívüli helyzetet. Mint Balánszki Róberttől, az Észak-Békési Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulatának menedzserétől megtudtuk, a kisrégió polgármesterei legutóbbi tanácskozásukon vitatták meg a kialakult helyzetet. Ezzel kapcsolatban társulási határozatot fogadtak el, ezt jutatták el az FVM Békés megyei hivatalába.
A hivatal vezetője kérdésünkre jelezte: a Körös-völgy északi szegletében a tavasz eleji belvíz, majd az aszály mintegy négy-ötezer hektárt érinthetett, és becslése szerint az amúgy is rossz adottságú, kisebb terméseredménnyel kecsegtető földeken a remélt termés negyede veszett kárba. - A belvíz okozta kár enyhítésére van, míg az aszályéra nincs kártérítési lehetőség - mondta Mészáros László. Ehhez hozzátette: a valószínűleg a jövő évi hitel terhére az érintett gazdák és gazdaságok kedvezményesen vásárolhatnak vetőmagot, műtrágyát és növényvédőszereket.
Szemlélet- és termékszerkezet-váltás szükséges Észak-Békésben. Komoly és minden bizonnyal több éves előkészítő munkával át kell térni a legeltető állattartásra ezen a tájékon, ahol a föld aranykoronájának értéke nem vagy alig haladja meg hektáronként a tizet Jegyezte meg az FVM hivatal megyei vezetője. - Ehhez százmilliós nagyságrendben központi támogatás és nem kizárt EU-források szükségesek - mondta az FVM hivatal Békés megyei vezetője.
Koltay Zsolt, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségnek megyei titkárhelyettese kifejtette: terméseredmények tekintetében kettészakadt a Viharsarok. A déli részeken hat, míg az északiakon csak két-három tonna búzát takarítottak be egy hektárról. A szakember jelezte, korántsem csak a Körös-völgyet érintő kistérségi problémáról van szó, nagyon hasonló a helyzet Hajdú-Bihar nyugati részén, Borsod-Abaúj-Zemplém megyében, Szolnok környékén és a Jászságban, Heves megye egyes részein, de Nógrádban is.
Július elején lobbiakciót indítottunk, hogy minderre felhívjuk a figyelmet, és valamelyest mérsékeljük a károkat - hangsúlyozta Koltay. Ezért a MOSZ-hoz tartozó szervezetek pontos kárösszegzést végeznek, amely elsőrendűen azt vizsgálja, hogy a tárgyidőszakot megelőzően mennyi volt az átlagtermés a belvíz és aszály sújtotta térségben, és mennyi most. Az erről szóló jelentést a MOSZ a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztési referatúrájához juttatja majd el.
A zsadányi Magyar-Lengyel Barátság Mezőgazdasági Szövetkezetben mintegy ezerötszáz hektáron termeltünk az idén búzát és kukoricát, a rossz terméseredmény miatt mintegy 70 millió forintos kárral számolunk. Ha ehhez hozzáveszem, hogy a magángazdák mintegy kétszer-háromszor nagyobb területen vettek kalászos gabonát és kukoricát, akkor nem nagy merészség kijelenteni, hogy csak a kétezer lélekszám alatti községünkben emiatt 200-300 millió forintos kár keletkezett - mondta online lapunknak Matuska Sándor, a szövetkezet termelésirányítója. Ugyanakkor jelezte, a családi kiskertekben a csapadékhiány miatt a várt burgonyatermés 80 százaléka elveszett, ami súlyos élelmezési gondokhoz vezethet.
Körbejárjuk a problémát, amit lehet, megteszünk, de nem számít klasszikusan katasztrófavédelmi feladatnak, hogy egy kistérségben a vártnál jóval kisebbek a terméseredmények - jegyezte meg kérdésünkre Gáti Zoltán tűzoltóezredes, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője. Vélekedése szerint a példa nélküli eset feltehetően politikai döntést igényel, így lehet segíteni a bajba jutott embereknek.
B. T.

Csak egy töredékét kapják a beígért pénznek az egészségügyi dolgozók
Gógl Árpád egészségügyi miniszer bejelentése és a vonatkozó kormányrendelet megjelenése után az elmúlt hetekben végre a várva-várt pénz is megérkezett a megye kórházainak számlájára. Az ország különbözô pontjáról azt hallani, hogy az összeget keveslô, felháborodott egészségügyi dolgozók a pénzt vissza kívánják küldeni a miniszternek, a megyében ilyen kezdeményezésrôl eddig nincsenek hírek. Tény ugyanakkor az is: az egyhavi közalkalmazotti bér alapján kiszámolt juttatás még a köztudásúan nagyon alacsony fizetéseket produkáló megyében is roppant kevésnek mondható.
Átlagosan körülbelül nettó húszezer forintot kaptak a békéscsabai Réthy Pál Kórház dolgozói a Gógl Árpád által nemrégiben bejelentett egészségügyi "gyorssegélybôl" - tudtuk meg Egeresi András gazdasági igazgatótól. A csabai kórház 886 dolgozója (akik a közel ezerfôs állományból a különjuttatásra jogosultak voltak) azonban így is szerencsésnek érezheti magát: a megye kórházai közül elsôként, már elmúlt héten felvehették pénzüket. Azok az egészségügyi dolgozók, akik július elsején nem tartoztak a kórház statisztikai állományához (például egy hónapnál hosszabb ideje voltak táppénzen), még ehhez a szerény összeghez sem juthatnak hozzá, ôket ugyanis a kormányrendelet kizárta a jogosultak körébôl.
A békéscsabai kórháznak egyébiránt 47,59 millió forintra volt szüksége dolgozói kifezetéséhez, igaz, ebbôl a közterhek közel 13 millió forintot elvittek. A járulékok levonása után bruttó 35 millió forintot osztottak szét, az adó- és egyéb terhek levonása után összesen 17-19 millió forintnyi pénzt utaltak át a 886 dolgozó számlájára. Ebbôl kiszámítható, hogy a kórházi alkalmazottak átlagosan megközelítôleg 20 ezer forintot kaptak.
Vélhetôen ettôl nem sokkal tér el az Orosházi Városi Kórház dolgozóinak kifizetése sem. A dél-békési kórház számlájára pénteken érkezett meg 70 millió forint, ám szinte bizonyos, hogy ennyi pénzre nem lesz szükség (Békéscsabán és Gyulán is több pénzt kapott a szükségesnél a kórház, a fölösleget vissza kell utalniuk a központi költségvetésbe). Itt körülbelül 45-48 millió forint kell a dolgozók kifizetésére, a kórház mintegy 1100 alkalmazottjából 950-re tehetô az ennek felvételére jogosultak száma. Mint azt az orosházi intézmény pénzügyi vezetôje, Vranka József elmondta, terveik szerint kedden (vagyis ma), de legkésôbb szerdán átutalják valamennyi dolgozójuk számlájára a pénzt.
Az elmúlt héten a Pándy Kálmán Megyei Kórház pénze is megérkezett, azonban - mivel itt nagyságrendekkel több alkalmazottról van szó - a megyei kórház dolgozói csak ezen a héten kapják meg pénzüket. A kórház több mint 2100 alkalmazottjából 1921 jogosult a külön juttatásra - tudtuk meg Kóra Erzsébet gazdasági igazgató-helyettestől. A kórház összességében közel 72 millió forintot oszt szét az alkalmazottak között, ez a fejenként 37 ezer forintot jelentő összeg azonban még a levonások előtti pénzmennyiség. A nettó kifizetés fejenkénti átlaga Gyulán is húszezer forint lesz, a legtöbben - a kisebb mértékben érvényesíthető adókedvezmények miatt - még a havi nettó átlagfizetésüknél is kevesebbet kapnak.
H. J.

Haider hazudott: nem lesz osztrák diákja a szegedi egyetemnek
Az elmúlt héten lapunk hírt adott arról, hogy Jörg Haider, radikális osztrák politikus lánya Magyarországon, egészen pontosan Szegeden kezdi meg ôsszel egyetemi tanulmányait. A hír sokak számára a meglepetés erejével hatott, mivel az osztrák politikust mértékadó körökben is idegengyűlölônek tartották. Leginkább viszont valószínűleg maguk a szegedi egyetemi vezetôk lepôdtek meg: ôsztôl ugyanis egyetlen elsôéves osztrák állampolgárságú hallgatójuk sincsen.
Mint múlt hét csütörtökén beszámoltunk róla, Haider Klagenfurtban találkozott a Dél-Ausztriában vendégeskedô gyulai önkormányzati delegáció tagjaival és akkor jelentette be: idegen- és magyarellenessége olyannyira légbôl kapott dolog, hogy lánya magyarországi egyetemen, méghozzá Szegeden tanul majd - mondta múlt heti sajtótájékoztatóján Baranyó Géza gyulai alpolgármester. A városvezetô ehhez hozzátette: az osztrák politikus jelezte is: nem lehetetlen, hogy Gyulára is ellátogat, ha Szegedre jön a lányához.
Úgy tűnik azonban, hogy a gyulai vizit jó idôre talonba kerül, a városi vezetôket ugyanis Haider kissé - legyünk jóindulatúak - megtréfálta. A Szegedi Tudományegyetem rektori hivatalától szerzett információink szerint ugyanis ôsztôl egyetlen osztrák állampolgárságú hallgató sem kezdi meg egyetemi éveit Szegeden. Így természetesen Haider lánya sem fog a dél-magyarországi városban tanulni. Nem tudni, hogy Jörg Haider bejelentése valóban csak tréfa volt-e, avagy az osztrák politikus csupán a "vidéki" magyar politikusokat igyekezett-e megnyugtatni.

Kivilágítják a sportpályát
Még tavaly adott be pályázatot a gyulai önkormányzat az ifjúsági és sportminisztérium pályavilágítási programjára. A gyulaiak a bírálók döntése értelmében 2 millió 632 ezer forintot nyertek a Városi Sporttelepen lévô, tömegsport igényeket kiszolgáló pálya megvilágítására. A pályázat elbírálása után felmerült a lehetôség arra, hogy a világítást a tömegsporton kívül az élsport érdekében is fel lehetne használni, így a tervek a salakmotor-pályára készültek el.
A város önkormányzata és a minisztérium tavaly decemberben kötött szerzôdést, a kiviteleztetést az ISM a fôvárosi székhelyű Thorn Lighting Kft-vel kívánta elvégezteti. A szerzôdést azonban csak több hónapos várakozás után írták alá, mivel a cég szerzôdés-tervezetében nem a mintegy 2,6 milliós összeg szerepelt: a Thorn Lighting közel 3,4 milliót kért a beruházásra. A pénzt az ISM idei költségvetési keretébôl biztosította is, így idén aláírták a város és a minisztérium módosított megállapodását, valamint a kivitelezôi szerzôdést.
Idôközben kiderült azonban, hogy - bár ez a pályázati kiírásban nem szerepelt -, hogy a lámpatesteket tartó oszlopok alapjának betonozási munkálatait és az oszlopok beemelését a pályázó, vagyis az önkormányzat fizeti. Az eredeti pályázatban szereplô egy millió forintos önerô így kevésnek bizonyult. A képviselô-testület június végi ülésén ezért a pénzösszeg növelésérôl döntött, a határozat értelmében a város 1 milli 121 ezer forintos önrészt vállalt fel. Hacsak újabb elôre nem látható fordulatok nem jönnek közbe, lassan megkezdôdhetnek tehát a kivitelezési munkálatok.

Nyertes pályázatok
Az utóbbi néhány hónapban ismét több közcélú egyesület, illetve program részesült központi támogatásban Tótkomlóson egymillió forintot meghaladó mértékben - tájékoztatta lapunkat Prohászka Hajnalka településmenedzser.
A sikeresen pályázók közül a legtekintélyesebb summa az önkéntes tűzoltók számlájára érkezett: ők közel félmillió forintot kaptak a belügyminisztériumtól eszközeik, illetve gépkocsijuk korszerűsítésére. Egy gazdasági társaság is részesült támogatásban: a Korzó mozit üzemeltető bt. 230 ezer forintot kapott a Nemzeti Kulturális Alapprogram Mozgókép Kollégiumától a Jadviga párnája című Deák Krisztina - Závada Pál film díszbemutatójára. A szlovák kisebbségi önkormányzat nagy lélegzetű munkába fogott: videóra rögzítenek egy hamisítatlan nemzetiségi lakodalmast. Ennek költségeihez a Magyar Nemzeti és Etnikai Közalapítvány 200 ezer forinttal járul hozzá.
További sikeres komlósi pályázatok: a J. G. Tajovszky Művelődési Központ 130, illetve 100 ezer forintot kapott a VII. Országos Gyermekszínjátszó Szemle lebonyolításához, illetve a Komlós Néptánccsoport részvételére egy nagyszabású folklórtalálkozón. A Gála Egyesület ugyancsak a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól kapott 80 ezer forintot egy nagyszabású kölyöknap lebonyolításához. A Száraz-ér Egyesület pedig az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottságához nyújtott be eredményes pályázatot: a helyi zöldek 100 ezer forintot kaptak működésük fedezésére.

Minden nyolcadikos továbbtanul Gádoroson
Az elmúlt év pedagógiai szempontból sikeresnek tekinthető, a tankötelezettségi törvénynek eleget tettünk - jelentette ki a gádorosi képviselő-testület legutóbbi ülésén Kozmer Imre, a helyi Némann Valéria Általános Iskola igazgatója, aki maga is tagja az önkormányzatnak.
Az éves beszámolóban egyebek közt elhangzott: közel négyszáz gyermek jár az intézménybe, melyek közül 53-an fejezték be a nyolcadik osztályt. Ez utóbbiak pályaválasztása sikeresnek bizonyult, hiszen mindannyian továbbtanulnak, s fel is vették őket a megjelelölt intézményekbe. Közülük 19-en gimnáziumban, 21-en szakközépiskolában, 13-an pedig szakmunkásképzőben folytatják.
Kozmer Imre hozzátette: javul az úgynevezett bukási mutató, a tavalyi 7,3 százalék helyett az idén ez 4,6 százalék. Ez 17 gyermeket jelent, melyek közül hatan három, vagy annál több tárgyból teljesítették elégtelenre a velük szembeni elvárásokat. Ám javult a kitűnő tanulók aránya is: a tavalyi 22 helyett az idén harmincan zárták a tanévet csupa kitűnővel. Közülük az év diákjának Virág Tibort választották.

Kuzma Valéria nem hisz az eddigi vizsgálatoknak
Az Amnesty International is bekapcsolódott az ügy felgöngyölítésébe
Felháborodva és értetlenül fogadtam Polt Péter legfőbb ügyész minapi bejelentését a Békés megyei rendőrhalálesetek vizsgálatával kapcsolatban - mondta érdeklődésünkre Kuzma Valéria az 1998. február 18-án tragikusan elhunyt Kuzma Mihály alezredes lánya. Mint annak idején a lapok beszámoltak, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, majd az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálata is kizárta a szervezett bűnözés elleni osztály vezetőjének halálával kapcsolatban az idegenkezűséget. Kuzma Mihályról tudni vélték: információkat gyűjtött az alvilág és a békési rendőrök összefonódásáról, így elhunyta után pletykák keltek szárnyra. A legfőbb ügyész keddi bejelentése szerint kizárható, hogy gyilkosság történt volna.
Kuzma Valéria a most lezárult vizsgálat ellenére sem hiszi, hogy apja öngyilkos lett volna, ezért az elmúlt év októberében a Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tettes ellen gyilkosság miatt feljelentést tett. Az ügyet a Fővárosi Főügyészég Nyomozó Hivatala vizsgálta, és Kuzma Valéria szerint a haláleset körülményeivel, a helyszínen rögzített nyomokkal kapcsolatban azok után tártak fel ellentmondásokat, miután az ORFK felülvizsgálta és rendben lévőnek találta a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Kuzma Mihály halála ügyében végzett államigazgatási eljárását. Ezek után meglepődtem a legfőbb ügyész bejelentésén. Másrészt felháborodtam, hogy mint feljelentőnek, miért a nyilvánosságból kell megtudnom a vizsgálat végeredményét - hangoztatta az elhunyt alezredes lánya. Tőle azt is megtudtuk: a világ egyik legnagyobb emberjogi szervezete, az Amnesty International londoni irodája nemrégiben megkereste őt, és felvállalta érdekei képviseletét. Az angol fővárosból érkezett szakembereknek több, apja halálával kapcsolatos dokumentumot adott át Kuzma Valéria.

A médiageneráció elvándorlása
A médiageneráció elvándorlása Mivel Békés megye az ország egyik legszegényebb vidéke, legalábbis meglepő, hogy az egy főre jutó helyi sajtótermékek (újság, tévé, rádió) itt a legnagyobb. Ősztől tíz rádió működik majd, emellett van tucatnyi kisebb-nagyobb helyi televízió, több mint harminc helyi és két megyei napilap is a piacon. Néhány év alatt így kinevelődött a médiával foglalkozók igen széles köre, s úgy tűnhet, mintha a megye szegénysége ebben a legpénzigényesebb ágazatban nem tükröződne. A látszat azonban igencsak csalóka: az új médiageneráció tucatnyi tagja zömében már Budapesten keresi a kenyerét.
Arató László, Balogh Zsuzsanna, Beszterczey Judit, Dósa Márton, Durkó Károly, Hartmann Zoltán, Illés Márton, Kátai (Artúr) János, Kocsány Roland, Ökrös Gergő, Pásztor Máté, Rákóczi Ferenc, Wagner Bea - csak néhány, tetszőlegesen kiválasztott név azok közül, akik ma zömében Budapesten élnek és többségében az elektronikus médiában dolgoznak. Ami összekapcsolja őket, az leginkább is az: mindannyian kötődnek a Viharsarokhoz: innen származtak és/vagy itt kezdődött média-pályafutásuk. A jövőben talán az "új médiageneráció" névvel illethetik őket. Legtöbbjük pályája a kilencvenes évek közepén kezdődött, zömében a huszas- és harmincas korosztályhoz tartoznak és néhány Békéscsabán, Gyulán, Orosházán eltöltött év után szinte mindannyian Budapesten kötöttek ki (a kivételt Arató László jelenti, aki Szegeden él és az ottani városi televízió főszerkesztője).
Néhány év alatt hallatlanul pezsgő médiaélet alakult ki megyénkben a kilencvenes évek közepén (ekkorra tehető többek között a Békés Megyei Nap piacon való megjelenése is). A "fiatal" tévék és rádiók zömében 18-20 körüli fiatalokkal kezdték meg adásukat. A rövid idő alatt igen élessé vált versenyben az új generáció nem kevés tagja komoly szakmai tapasztalatra tett szert. Ők az éles verseny ellenére egy idő után "komolyabb terepen" is meg akarták méretni magukat - s erre leginkább Budapesten volt lehetőségük. A próbálkozások a legtöbbször sikerrel jártak, a viharsarki rádiósok és tévések egy igen jelentős csoportja ma a fővárosban, a kereskedelmi és közszolgálati televíziózásban, illetve a kereskedelmi rádióknál dolgozik.
A legtöbben állítják: nem elsősorban a pénz miatt választották a költözést. A leggyakrabban emlegetett indokok között a jobbaktól való tanulás és a saját tudás vagy tehetség kipróbálásának vágya szerepelt. Kivételek persze akadnak: a korábban rádióban és televízióban dolgozó Kocsány Roland a Gyula Televízió megszűnése után nemcsak azért ment a fővárosba, hogy kipróbálja magát, hanem azért is, hogy tanuljon és az írott sajtóban sikerüljön elhelyezkednie. Úgy tűnik, a tervei valóra válnak, jelenleg egy lapkiadónál dolgozik. A többség azonban az elektronikus médiában maradt, leginkább is rádiókban helyezkedett el.
A legtöbben állítják, hogy személyes döntésükben a nagyobb kereseti lehetőség kevésbé inspirálta őket, mint az a lehetőség, hogy tízszeres vagy százszoros hallgatottsággal, nézettséggel rendelkezhetnek és országosan ismert médiasztárok mellett dolgozhatnak. Mindemellett akadnak, akik szerint az elvándorlási hullám egyértelműen pénzügyi okokkal magyarázható. Érdekes: amíg a legtöbben állítják, hogy ő maguk szakmai okok miatt költöztek a fővárosba, biztosak abban is, hogy a többieket zömében a pénz motiválta.
A viharsarki médiások legtöbbje Budapesten is megállta a helyét, a legutóbbi és talán leglátványosabb példája ennek Beszterczey Judit, akit a Riporter kerestetik vetélkedő hat fordulója során senkinek nem sikerült legyőznie. Az önmaguk által elért eredménnyel többségükben elégedettek, bár például éppen Beszterczey Judit egészen a vetélkedőig úgy érezte, hogy csak kudarcok érték a fővárosban. A legtöbben úgy érzik, az elmúlt hónapokban, években sikerült tanulniuk, bár Dósa Márton például egy nemrégiben indult rádiónál dolgozik, így az egyik legtapasztaltabb szakember a stábban.
Ami igen elgondolkodtató: nagyon kevesen érzik azt, hogy a Pesten élő volt viharsarkiak (annak ellenére, hogy személyesen is ismerik egymást) összetartanának. Sőt, nem egyszer ennek éppen az ellenkezőjére volt példa - panaszkodtak többen is. Igaz, nem kizárólag ez a jellemző: akadnak olyanok is, akik éppen az ilyen "régi" kapcsolatuknak köszönhetik pesti állásukat, akiket volt kollégájuk ajánlott be új munkahelyükre.
Az elvándorolt médiageneráció tagjai többségében nem tartják lehetetlennek, ugyanakkor túlzottan valószínűnek sem, hogy visszatérjenek a Viharsarokban. Elvándorlásuk sajnos nagyon jól párhuzamba állítható a diplomások mérnökök, humán és műszaki szakemberek, közgazdászok elvándorlásával. És hiába van esély egy újabb tehetséges médiageneráció "felnövésére", ismét csak az a megállapítás nyert megerősítést, miszerint kellő szellemi és pénztőke nélküli régió vagyunk; futballnyelven szólva: egy, a tehetségeivel rosszul sáfárkodó nevelőegyesület. Amiből nemhogy bajnok nem lesz, de még az első osztályban sem nagyon szerepelhet.
Haász János - Varga Zoltán

Élő Szent Flórián
Már az is nagy megtiszteltetésnek számít, ha valakit halála után szentté avatnak. Az pedig, hogy valakiből már életében szent legyen, valószínűleg még nem fordult elő - eddig. Immáron azonban van egy élő szent, méghozzá egy új Szent Flórián. Mint ismeretes, ő egyébiránt a tűzoltók védőszentje, s a Gyulai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltók most úgy érezték, megtalálták az ő privát szentjüket. A gyulaiak "személyre szabott" Szent Flóriánját Gerhard Stengernek hívják, s arról ismerszik meg, hogy számtalanszor segítette a fürdővárosiak, többek között a lánglovagok életét is különböző gyűjtéseivel, adományaival.
Stenger úr legutóbb Bad Vilbel város vezetése és önkéntes tűzoltósága közös adományát szerezte meg és juttatta el Gyulára. Egy használt, ám teljességgel újszerű állapotban lévő, harminc méter magasra kinyúló gépezetes tolólétra boldog birtokosai lettek a gyulai tűzoltók. Mint azt lapunknak Dudaszeg József gyulai tűzoltóparancsnok elmondta, az adomány - amelynek megszerzésében komoly szerepe volt Jörg Frank Bad Vilbel-i önkormányzati tanácsosnak is - azért különösen fontos, mert az általuk eddig használt létra tetején nem volt kosár, ezen viszont van. Így nemcsak a tűzoltók használhatják azt; egyszerre három személy kimentésére is alkalmas a készülék. Az eszközt a szombati tűzoltósági családi napon adta át az adományozók nevében Gerhard Stenger; az ajándék Dancs László polgármester és Dudaszeg József vette át a gyulai önkormányzati tűzoltóság képviseletében. Ezt követően "avatták szentté" Gerhard Stengert, aki szimbolikusan egy pallost kapott, akár az egykor Rómában élt Szent Flórián. A jelképes ajándékkal a gyulai tűzoltók hálájukat kívánták kifejezni az őket sokszor és sok mindennel segítő német úriembernek - mondta Dudaszeg József.
H. J.

Katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítását kéri Észak-Békés
Az agrárszektor válságjelei miatt az Észak Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás nemrégiben a viharsarki FVM-hivataltól azt kérte: járjon közben, hogy nyilvánítsák katasztrófa sújtott övezetnek a térséget - nyilatkozta online lapunk munkatársáknak Pap Tibor dévaványai polgármester, az észak-békési társulás elnöke. Hasonló okok miatt az ugyancsak Békés megye északi részén található Zsadány község polgármestere, Dudás Árpád az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága rendkívüli ülésének összehívását kérte Farkas Sándor elnöktől.
Dudás Árpád kifejtette: a tavasz eleji belvíz után a gondokat csak tetézte az aszály, emiatt Észak-Békésben hektáronként csupán két tonna búza termett, ellentétben a dél-békési hat tonnával. A kukorica a betakarítás után legfeljebb csak silónak lehet jó. - A harminc centis kukoricacső helyett csak tíz centimétereseket találni. Itt nem csőd- és katasztrófahelyzet van, hanem csőd és katasztrófa - hangoztatta az egyébként magas munkanélküliséggel és súlyos szociális gondokkal küzdő Zsadány első embere. Szólt arról, hogy a mezőgazdaság jövedelemtermelő-képességének hiánya miatt az utóbbi időben elmaradt a kötött, anyagos talaj mélyszántása, emiatt az eketalpbetegség jelentkezett. Ezért aszály esetén a növények gyökerei nem képesek 25-30 centis mélység alá hatolni, míg belvíz idején a csapadék nem szivárog a talaj mélyebb rétegeibe. Dudás a probléma messze nem csak Zsadányt érinti, így a térségben családok ezreinek vagyonfelélése folyik, és ezt csak úgy lehetne megakadályozni, ha központi forrásból a bajba jutottak hektáronként 50 ezer forintos újrakezdési támogatást kapnának.
Pap Tibor érdeklődésünkre elmondta, a térségi önkormányzati térségfejlesztési társulás elküldte kérelmét a FVM Békés Megyei Hivatalába, és már választ is kaptak. Mészáros László hivatalvezető arról tájékoztatta az észak-békésieket, hogy kérelmüket továbbította a katasztrófavédelmi igazgatóság Békés megyei központjába. - Bevétel hiányában a termelők nem tudják visszafizetni hiteleiket, így veszélybe kerülhetnek az őszi munkák és a jövő évi termés, miközben most is sok föld maradt parlagon. Ebben a helyzetben külön támogatás szükséges az észak-békési agrárágazatnak - hangsúlyozta a dévaványai polgármester.
B. T.

Városfejlesztés: koncepció-terv már van
Elkészült az 1998 ôsze óta ígért gyulai városfejlesztési koncepció tervezete, amelyet legutóbbi ülésén tárgyalt és elsô olvasatban el is fogadta a város képviselô-testülete. A fejlesztési koncepció öt fô fejezetbôl áll: a helyzetelemzés és a város erôsségeit-gyengeségeit leíró SWOT-analízis után olvashatók a célkitűzések, majd a városi arculatjavítással összefüggô feladatok. Az anyagot a kistérségi és regionális kapcsolatok erôsítésével kapcsolatos tennivalók vázlatszerű felsorolása zárja. A fôbb feladatok ugyan a gazdaságfejlesztéshez kötôdnek, ezen belül azonban igen széles a skála. A város ipari parkja és az elkerülô út mentén létrehozott déli iparterület mellett jelentôs szerepet szánnak a - tervek szerint a volt relégyár épületében működô - vállalkozói inkubátorháznak. A városi koncepcióból természetesen kihagyhatatlan az idegenforgalom, ezen belül a Gyulai Várfürdô és a wellnes-turizmus fejlesztése, valamint az Almásy-kastély gyógyszállóvá alakítása is. Szerepel az anyagban egy bevásárló- és tranzitközpont létrehozásának a terve is; ez utóbbi területileg szintén a 44-es elkerülôhöz kötôdne.
A gazdaság serkentésén kívül kiemelt feladat az 1984-ben gyógyhellyé minôsített városban a gyógyhelyi légkör megteremtése is. Ennek jegyében fontos a belváros rehabilitációja, a sétálóutcák kialakítása, de elengedhetetlennek tűnnek a zöldterület-fejlesztések is. A közlekedési infrastruktúra, de különösen a kommunális ellátottság javítása ugyancsak a halaszthatatlan feladatok közé tartozik. Így fontos a belvároson áthaladó Furta-Gyula út északi elkerülô szakaszának megépítése, de természetesen nem hiányzik a 44-es fôút négysávúsításának, valamint a Békéscsaba-Gyula vasútvonal villamosításának a "követelése" sem. Fontos mindemellett a városi csatornahálózat fejlesztése és a szilárd hulladék elhelyezésével kapcsolatos problémák megoldása is. A város arculatának javítása érdekében pedig elkerülhetetlen a városmarketing-terv elkészítése is - derül ki a koncepcióból.
Haász János

Munkaügyi kirendeltségre vár Sarkad
Az önkormányzat legutóbbi testületi ülésén a városatyák beszámolót hallhattak a sarkadi munkaerôpiaci helyzetrôl Tóth Istvánnétól, a megyei munkaügyi központ gyulai kirendeltségének vezetôjétôl. Az elmúlt évben a munkanélküliek száma az elôzô évek tendenciáját követte: tavasszal megkezdôdödtt a munkanélküliek számának csökkenése, ez lelassult júliusban a pályakezdô munkanélküliek megjelenésével. Ahogyan a korábbi években, novemberben tavaly is megkezdôdött újra a munkával nem rendelkezôk számának emelkedése.
Örvendetes tény ugyanakkor, hogy tavaly év elején már keveebb munkanélküli volt, mint egy évvel korábban - és ez a tendencia idén is folytatódni látszik. Amíg 1998 januárjában 779, addig 1999 elsô hónapjában már csak 740, idén pedig 707 fô volt munka nélkül Sarkadon; két év alatt ez közel tíz százalékos csökkenést jelent. Ráadásul tavaly a munkanélküliek átlagos havi létszáma csak 635 fô volt, ez több mint 11 százalékos csökkenés az 1998-as adatokhoz képest. Ezzel együtt a tavalyi 18,9 százalékos év eleji munkanélküliségi ráta - amely októberben már csak 11,9 százalék volt - év végére 0,9 százalékpontot emelkedett. A gazdaságilag aktív lakosok számának csökkenésével magyarázható jelenség következtében a munkanélküliek aránya a 20 százalékhoz közelített ez év elején.
Vélhetôen ezzel is magyarázható, hogy a sarkadi képviselôk a beszámoló után határozati javaslatban is rögzítették: kérik a megyei munkaügyi központot, létesítsen a városban is egy kirendeltséget. A városban úgy érzik, ezzel javítani lehetne a település munkanélküli problémáin. A kezdeményezés egyébként nem új keletű, ám a korábbi kísérletek nem jártak eredménnyel.
H. J.

Újabb belvízrendelet születik
Bár az elmúlt napokban szokatlanul sok esô volt, a gyulai önkormányzati képviselô-testület hétfôi rendkívüli ülésén még csak a tavaly ôszi, ez év tavasi belvízzel öszefüggésben alkot rendeletet. Mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk, a város 57 millió forintot kap kormánydöntés alapján a magánszemélyek ingatlanjaiban keletkezett belvízkárok helyreállítására, ennek szétosztását azonban helyi rendeletnek kell szabályoznia. A rendeletet a testület elôreláthatólag a hétfôn délután négy órakor kezdôdô ülésén alkotja meg.
A tanácskozáson azonban nemcsak jogszabályt alkotnak a képviselôk, hanem több, városi szempontból jelentôs kérdésrôl is dönteniük kell. Így a megyei önkormányzat által integrációval megszüntetett Mohácsy kertészeti középiskola volt tangazdaságának a sorsával kapcsolatban kell állást foglalnia a gyulai városatyáknak, ám nemcsak ez az ingatlan-ügy szerepel a napirendi pontok között. A Vár utcában, a fürdô közelében található volt román kollégiumra nemrégiben vételi ajánlatot tett egy dunántúli cég. A társaság az épületbôl annak megvásárlása után színvonalas szálláshelyet alakítana ki - kérdés, hogy a város elidegeníti-e az ingatlant. A kéviselôk a postakörnyék rendezésének többletkiadásairól is tárgyalnak majd.
H. J.

Várfürdô: fô a (nép)egészség
Az 1971-ban gyógyfürdôvé minôsített Gyulai Várfürdô szezonális engedélyeinek kiadásakor a korábbi években gondot jelentett az elfogadható vízmérleg meghatározása. Ebben az évben azonban - a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére - elôzetes koordináló tárgyalásokon egyeztették a fürdô idei vízigényét. Ennek azért van különös jelentôsége, mert a fürdôt ellátó hat kút közül csak az I-es számúé elismert gyógyvíz. Többek között errôl tájékoztatta a közegészségügyi hatóság nemrégiben a Gyulai Várfürdô Kft. többségi tulajdonosának számító önkormányzat képviselô-testületét.
A tájékoztatóból kiderült, hogy tavaly a közegészségügy 24-szer tartott ellenôrzést és helyszíni szemlét a fürdôben - több mint felét a nyári hónapokban -, további mintegy húsz esetben folytatott egyéb (például megelôzô közegészségügyi) eljárást. Az ÁNTSZ-hez tavaly 4 panasz, illetve közérdekű bejelentés érkezett, ezek közül egy volt alaptalan; a további három esetben a Várfürdô a szükséges intézkedéseket megtette. Csoportos megbetegedés gyanúja két esetben merült fel, egyik esetben bizonyíthatóan vétlen volt a fürdô, s a másik esetben sem volt bizonyítható a fürdô és a megbetegedések összefüggése. Bár az ellenôrzések során vett vízminták nem minden esetben feleltek meg az elvárásoknak, az ÁNTSZ szerint ez a fürdôzôk kifogásolható fürdôkultúrájával is magyarázható.
A közegészségügyi hatóság tájékoztatója végén felhívta a figyelmet arra: a fürdônek szükséges és sürgetô feladata a vízbázis növelése. Jelenleg ugyanis bármely vízadó berendezés meghibásodása a vízmennyiség csökkenését és így a működô medencék számának a korlátozását eredményezheti. Az ÁNTSZ emellett a fürdô saját laboratóriumának kialakítását is szorgalmazná - derült ki a tájékoztatóból.
H. J.

 

vissza a címlapra

Az Aktuális rovat korábbi cikkei

Fórum