Gyors lefolyású volt a járvány
Tegnapi információinkkal szemben nem vírus-, hanem baktériumfertőzésen alapuló járványt lokalizáltak a Pándy Kálmán Megyei Kórház és a megyei ÁNTSZ járványügyi osztályának munkatársai. Mint azt tegnap dr. Kander Zoltántól, a kórház orvos-igazgatójától megtudtuk, a gyógyintézményben május második felében akadtak először egy bakteriológiai vizsgálat során az MRSA elnevezésű kórokozóra. Amikor rövid időn belül több MRSA-pozitív tünetet tapasztaltak, a fertőzéseket június első napjaiban jelezték az ÁNTSZ-nek, ekkortól a közegészségügyi hatóság utasításai szerint cselekedtek. A kórokozó a sebészeti és az intenzív osztályon okozott fertőzéseket, ahogyan azt tegnap is jeleztük.
A járványügyi szakembereket június 6-án értesítették először az MRSA-pozitív adatokról - tudtuk meg dr. Kiss Viktória megyei tiszti főorvostól. Az ÁNTSZ járványügyi osztályának munkatársai a kialakult helyzet felmérése után az intenzív és sebészeti osztály, valamint az ezekhez tartozó műtők kiürítéséről és fertőtlenítéses nagytakarításáról. Emellett elkülönítették a vizsgálatok során pozitívnak bizonyult betegeket, akiket ezt követően külön ápolószemélyzet látott el, valamint szűrővizsgálatot rendeletek el mind a betegek, mind az ápolószemélyzet körében. A vizsgálatok során 21 MRSA-pozitív esetet találtak a megvizsgált több mint kétszáz személy között, közülük kilenc fertőzött esetében jelentkeztek a tünetek, például a gennyes sebfertőzés, a többi fertőzött tünetmentes volt. A betegek közül három elhalálozott, dr. Kander Zoltán szerint elképzelhető, hogy az MRSA-fertőzés összefüggésben van a halálukkal.
Az utolsó MRSA-pozitív tünetet július 3-án észlelték a gyulai kórházban, így két héttel később, július 17-én véget értek a kórházban elrendelt felfüggesztések - mondta dr. Kiss Viktória. A megyei tiszti főorvos szerint nem lett volna indokolt a közvélemény tájékoztatása az általa gyors lefolyásúnak minősített kórházi járványról, mint mondta: az új betegek nem voltak kitéve a fertőzés veszélyének, akikre tartozott, azok tudtak a járványról és hatékonyan fel is léptek annak lokalizálása érdekében. Dr. Kander Zoltán ehhez hozzátette: nemzetközi felmérések szerint a fekvőbetegek 1-10 százalékát éri valamilyen, az egészsége számára káros hatás - például fertőzés - kórházi tartózkodása idején. A gyulai intézményben ez éves szinten 450-4500 beteget jelent, ehhez képest a mintegy húszfős fertőzés nem mondható jelentős számnak.
Haász János

MRSA-vírusfertőzés a gyulai kórházban
Három beteg halálában szerepet játszhatott a veszélyes baktérium
A Békés Megyei Önkormányzat működtette gyulai Pándy Kálmán Kórházban elsőként május elején mutatták ki MRSA-kórokozóját az intenzív és a sebészeti osztályon fekvő betegek körében ? mondta érdeklődésünkre dr. Wagner Valéria, a Békés megyei ÁNTSZ járványügyi osztályvezetője. Ehhez hozzátette: huszonegy ápolt szervezetében észlelték a baktériumot, közülük nyolc betegnél járt ez tünetekkel: lázzal, hőemelkedéssel és sebgennyesedéssel. Közülük hárman időközben meghaltak. Halálukban feltehetően ez a fertőzés is szerepet játszhatott.
A tisztiorvosi szolgálat szakemberei ebben a helyzetben intézkedések egész sorát vezették be a gyulai kórház intenzív és sebészeti osztályán, valamint az érintett műtőkben. Elkülönítették a vizsgálatok során pozitívnak bizonyult betegeket, külön ápolószemélyzetet látta el őket, egyúttal szűrővizsgálatot rendeletek el mind a betegek, mind az ápolószemélyzet körében. Ezzel egy időben zárlatot és fertőtlenítő nagytakarítást hajtottak végre a két osztályon és az érintett műtökben. A sebészeti osztály műtőjében csak a sürgős beavatkozásokat végezték, amely műtétet halasztani lehetett, azt későbbi időpontra tűzték ki. Ezeket az intézkedéseket addig tartották érvényben, amíg a vizsgálati eredmények megfelelőek nem voltak. Az utolsó pozitív észlelés július 3-án történt, hétfőtől már a sebészeti osztályon megszűnt a zárlat a Pándy Kálmán Kórházban.
Dr. Wagner Valéria kérdésünkre elmondta: az elkövetkező időszakban a járványügyi szakemberek fokozott figyelemmel követik a két gyulai osztály munkáját. Végül megtudtuk, hogy a veszélyes baktérium fertőző forrását a legkörültekintőbb szűrővizsgálatok ellenére sem sikerült megtalálni. B. T.

Haider lánya Szegeden lesz egyetemista
A hónap elején gyulai városvezetők jártak Ausztriában, a karintiai Krumpendorfban (ez a fürdőváros egyik testvértelepülése) és a tartományi fővárosban, Klagenfurtban. A magyar politikusok ? köztük Baranyó Géza alpolgármester ? az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) Barátság Napja elnevezésű rendezvényén vettek részt Klagenfurtban, ahol találkoztak az FPÖ híres-hírhedt alakjával, Jörg Haiderrel is.
A radikális osztrák politikus és a gyulai városi delegáció tagjai Ausztria és az Euópai Unió jelenleg igen feszült viszonyáról, valamint Haider magyar- és idegenellenes kijelentéseiről is szót ejtettek. Mint azt lapunknak Baranyó Géza elmondta, Haider szerint Ausztria ellen hiába az EU-szankciók, az ország autonóm, saját útját járja végig, belpolitikájáb az uniónak sem enged beleszólást. Állítólagos magyarellenességét azzal is cáfolta, hogy elmondta: lánya ősztől a Szegedi Tudományegyetemen tanul majd.
A gyulaiak Krumpendorfban az ugyancsak az idegenforgalmára alapozó osztrák kistelepülés és a fürdőváros gazdasági kapcsolatainak élénkítéséről tárgyaltak. Baranyó Géza szerint jelenleg leginkább a turisztikai vállalkozások együttműködése látszik kecsegtető üzleti lehetőségeknek. Az egyeztető tárgyalások e hónap végén Gyulán folytatódnak: a Végvári Esték rendezvényére az osztrák település vezetői is ellátogatnak.

Orbán Eleken és Gyulán
Orbán Viktor miniszterelnök mellett előreláthatólag két miniszter, Ligetvári Ferenc, a környezetvédelmi és Nógrádi László, a közlekedési tárca vezetője is megyénkbe látogat augusztus 6-án ? tudta meg lapunk Tóth Imre országgyűlési képviselőtől. A kormányfő a gyulai 44-es elkerülő út átadására és az eleki millenniumi napra érkezik, a miniszterek közös vízügyi-környezetvédelmi fórumon vesznek majd részt.
Immár bizonyos, hogy az augusztus 6-i eleki millenniumi napon részt vesz Orbán Vikor miniszterelnök is ? jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Tóth Imre országgyűlési képviselő. A kormányfő a kisgazda politikus választókörzetének két településére látogat el: délelőtt részt vesz Eleken a kisváros millenniumi ünnepségén, illetve a németek kitelepítésére emlékező rendezvényen. Eleki programja után Orbán Viktor felavatja a 44-es főút Gyulát elkerülő szakaszának második ütemét. Az ünnepség várhatóan délután egy órakor kezdődik, az útavatáson a tervek szerint jelen lesz Domokos László megyei elnök is.
Ugyancsak augusztus 6-án a környezetvédelmi, valamint a közlekedési és vízügyi tárca vezetői is Gyulára látogatnak. Ligetvári Ferenc és Nógrádi László, a tisztségébe nemrégiben megválasztott két miniszter Gyulán találkozik először hivatalos körülmények között. A vízügy és környezetvédelem határterületeit érintő fórumon részt vesznek az ágazat dekoncentrált szerveinek a térségi vezetői is. Tóth Imre elmondta: már régebbi ötlete a két ágazati vezető gyulai ?randevúztatása?, s hozzátette: a találkozón kezdeményezni fogja egy, a vízügyi román-magyar vegyesbizottsághoz hasonlóan működő környezetvédelmi vegyesbizottság létrehozását is.

Útépítés panaszokkal
Több olvasónk, aki az elmúlt napokban Gyula és Békéscsaba között közlekedett a 44-es fôúton, panaszkodtak, hogy a fürdôváros határában épülô elkerülô útszakasz építése miatt ?bedugult? a forgalom. A korábban már kihelyezett sebbességkorlátozó tábla mellett a héten ugyanis több alkalommal félpályás útlezárások akadályozták a közlekedôket. Olvasóink fôként azt kifogásolták, hogy a korábbi gyakorlattól eltérôen sem a kivitelezô MOTA Hungaria cég, sem a beruházást bonyolító közútkezelô társaság nem adott ki tájékoztatást az útlezárásról.
Bár hivatalosan senki nem tudott nyilatkozni lapunknak a Gyula határában folyó munkálatokról ? az állami közútkezelô kht. erre jogosult illetékeseit tegnap ugyanis többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült utolérnünk ?, annyit megtudtunk, hogy a július végéig hátralévô bô két hét alatt sok jóra nem számíthatnak a fürdôváros és a megyeszékhely között közlekedôk. A megye legforgalmasabb útjának tartott 44-esen ugyanis a kivitelezés határidejének számító július 31-ig dátumig gyakran várhatók hasonló félpályás útlezárások. A forgalom- és a sebbességkorlátozás elvileg a forgalombiztonságot szolgálja és elkerülhetetlen az elkerülô út körforgalmas csomópontjának kialakítása miatt.
Amíg a 40 kilométer per órás sebességkorlátozó tábla folyamatosan kinn van e hónap végéig, addig a részleges útlezárások nem egész nap, csak munkaidôben és nem folyamatosan, csak idôszakosan akadályozzák a forgalmat ? tudtuk meg. Ez persze aligha vigasz azok számára, akik a sokszor kilométer hosszúságú sorokban töltik idejüket. Szerda délután negyed órával tartott tovább az út a két város között, mint egy átlagos munkanap délutánján ? tudtuk meg egy hivatásos autóvezetôtôl; ez az jelenti, hogy az egymástól 15 kilométerre lévô városok közötti utazási idô majdnem a duplájára növekedett.
A közlekedési szakemberek szerint a beruházás a lakosok érdekét szolgálja, egy magát megnevezni nem kívánó illetékes úgy vélekedett, hogy a helyzet korántsem olyan rossz, mint ahogyan az utazók azt érzik. Azt persze a közlekedôk is elfogadják, hogy nem fölöslegesen akadályozzák ôket, amikor az aszfaltozás vagy egyéb munkálatok miatt lezárják az utat, csak azt nem értik, miért nem lehetett legalább elôzetesen nyilvánosságra hozni, hogy mely idôpontokban lehet félpályás útlezárásra és így megnövekedett utazási idôre számítani. Az az erre adott nem hivatalos válasz, mely szerint az útépítés tavaly óta folyik és akik rendszeresen erre járnak, hozzászokhattak ahhoz, illetve felkészülhettek arra, hogy elôbb-utóbb az utat is lezárják, finoman szólva sem mondható kielégítônek. Azt a német családot pedig valószínűleg nem is érdekli, akik szerdán a kocsisorból visszafordultak Békéscsaba felé. Valószínű, hogy a megpakolt tetôcsomagtartóval elporzó Volkswagen tulajdonosai egyhamar nem mártóznak meg a gyulai termálvízben.

Még nincs rendelet az eleki belvízkárokra
A téli és tavaszi súlyos belvízhelyzet különösen sújtotta Eleket. A mikrorégiókat figyelmbe véve a legtöbb csapadék itt esett. Ennek nyomán a megadott határidőig, május 19-éig háromszáztizenkét magáningatlan tulajdonosa jelezte, hogy kár keletkezett házában. Ezek nagyságát szakemberek segítségével gyorsított eljárás keretében felmérték. Ennek összértéke 160 millió forint, amelyet az állam felerészben megtérít.
Az így Elekre érkezett mintegy 80 millió forint igazságos elosztásáról tárgyaltak tegnap a képviselők és a bizottságok külső tagjai. Hétfő délután négy órától összevont bizottsági ülést tartottak, ahol már sejteni lehetett, a hat órakor összeülő rendkívüli testületi ülésen nem sikerül tető alá hozni azt a rendeltet, amelynek elfogadása mindenképpen sürgető volna.
Több képviselő nem cáfolva az alapelképzelést egyes visszás helyezt kialakulásának lehetőségére hívta fel a figyelmet. Ezek közé tartozik, hogy nem adható senkinek nagyobb kártérítési összeg, mint amekkora az ingatlana értéke. Másrészt néhány jelezték, ezen segítség keretében csak azokat a károkat lehet enyhíteni, amelyek ténylegesen a belvíztől keletkeztek. Voltak akik arra hívták fel a figyelmet, hogy azt kell megértetni minden érintettel, hogy ez nem jelenthet teljes összegű kártérítést. Ezt mutatja az állami felelősségvállalás, amelynek mértéke a megállapított kár fele.
Az összevont bizottsági, majd a rendkívüli képviselő-testületi ülésen a legfőbb nehézségét az okozta, hogy a felvetéseket és az elhangzó véleményeket senki nem fogalmazta meg módosító indítvány formájában, így azokat nem tudták beépíteni a nehezen formálódó rendeletbe. Legvégül a képviselők többsége, néhány ellenvélemény mellett, megállapította: a rendeletalkotás feltételei teljes mértékben továbbra sem adottak, ezért péntek délutánig adtak maguknak haladékot. Akkor mindenképpen meg kell alkotniuk a belvízkárok enyhítéséről szóló eleki rendeletet.

Marxot száműzték Elekről - utcanévváltoztatás negyedik nekifutásra
Negyedszerre sikerült. Eleken a hétfő esti rendkívüli képviselő-testületi ülésen megváltoztatták a kisváros főutcájának nevét, amelyet ezen túl Marx helyett Szent Istvánnak neveznek. A rendszerváltás óta ez volt a negyedik ilyen jellegű próbálkozás. Poltikai al- és felhangok, burkolt célzások és fenyegetések is jellemezték az erről szóló vitát. Ehhez képest jókora meglepést keltett, hogy végül egyhangú szavazással mindenki a változtatás mellett voksolt.
A rendszerváltás hajnalán, a változtatások első szelekor, 1990 legelején több utcát át- vagy visszakereszteltek - az országos tendenciáknak megfelelően - Eleken is. Így egybek közt eltűnt a Leninről, a Tanácsköztársaságról, Malinovszkijről és a Gorkijről elnevezett utca, de maradt a Marx, a Kun Béla és a Mező Imre utca. Ezután 1994-ben, majd négy évvel később, 1998-ban, és legutóbb egy héttel ezelőtt került terítékre az újbóli utcanévváltoztatás kérdése Eleken. Ám a többség mindannyiszor ez ellen szavazott.
Most a testület elé került előterjesztést Kecskeméti János polgármester jegyezte, eszerint a Marx utcában élők többsége megértette: itt nem elsőrendűen politikai kérdésről van szó, hanem a millenium előtti tisztelgésről. Ugyanis javaslata úgy szólt, hogy Marx helyett a jövőben Milleniumnak nevezzék el az eleki főutcát. A városvezető jelezte, a honi települések döntő többségében már nincs Marxról elnevezett utca, és háromezer képviselő-testület nem tévedhet. Érdeklődésünkre a polgármester a kérdés felvetését azzal indokolta, hogy most érett meg benne a változtatás szándéka. Felvetésünkre ehhez hozzátette: tudat alatt biztosan az is működött benne, hogy három hét múlva Elekre látogat Orbán Viktor miniszterelnök.
A heves, személyeskedésektől és indulatoktól sem mentes vita után a jelenlévők meglepetésére tizenhárom megjelent képviselő mindegyike a változtatás és a - polgármester javaslatával szemben - a Szent István utcanév mellett voksolt. Marxnak hűlt helye maradt Eleken. Az ehhez szükséges költségekről egyelőre nem beszél senki.
Bod Tamás

A képviselőkhöz és a szakszervezethez fordulnak a kirúgott múzeumi dolgozók
Egy múlt hétvégi egyeztető tárgyaláson eldőlt, hogy ki lesz az a hét orosházi múzeumi dolgozó, akiknek a megyei intézményrendszer átalakítása miatt megszűnik az állása. Lapunk úgy értesült, hogy a kilenc dolgozóból ketten maradnak: dr. Hévvízi Sándor igazgató és Nagy Ágnes munkatárs.
A hét múzeumi dolgozó hétfőn reggel felkereste Fetser János orosházi polgármestert, ám innen sikertelenül távoztak: elmondásuk szerint a város első embere nem tudott ígéretet tenni arra, hogy az önkormányzat átvállalja bérköltségeiket. Következő lépésként azt tervezik, hogy a városban élő kormánypárti országgyűlési képviselőkhöz, Varga Istvánhoz és Dancsó Józsefhez fordulnak, illetve felveszik a kapcsolatot a Vadász János vezette közgyűjteményi dolgozók szakszervezetével.
Az elkeseredett munkatársak közül van, aki már húsz éve dolgozik az orosházi múzeumban, a többiek mögött is hosszú évek állnak a helyi értékmentés szolgálatában. Sőt, akad köztük egyetemet végzett régész is, aki számára hivatásában a piaci szférában reménytelen az elhelyezkedés. Így fiatal házasként vélhetőleg arra kényszerül, hogy - több száz hasonló, diplomás kortársához hasonlóan - családjával együtt elhagyja a megyét.

Viharsarki riportert talált a Nap tévé
A Magyar ATV-n működő NAP TV idén is megrendezte a Riporter kerestetik vetélkedőt. A közel három hónappal ezelőtt kezdődött verseny vasárnap ért véget: a döntőben a legjobb eredményt a korábbi öt fordulón át is veretlen, gyulai származású Beszterczey Judit érte le. A döntő után néhány perccel, még a NAP TV stúdiójában sikerült beszélnünk a boldog győztessel, aki televíziós pályafutását Gyulán, a helyi televízióban kezdte.
- Igazából azért indultam a megmérettetésen, hogy egyfelől kipróbáljam magam, megnézzem, mire vagyok képes, másfelől pedig megmutassam a világnak, hogy vagyok és hogy ezt és így tudom csinálni - meséli Beszterczey Judit, érezhető eufóriával a hangjában. Mint azt a Bálint György Újságíró Iskolában idén végzett ifjú - és immár "megtalált" - riporter elmondja, a verseny hat fordulója során soha nem érezte azt, hogy nyerhet. Pontosabban az újságírói iskolai oklevél átadásakor tett egy olyan kijelentést, hogy megnyeri, ám állítja: azt nem a versenyre, csak a következő fordulóra értette.
Végül azonban a döntőben is a legjobb lett, a kétszereplős végső viaskodásban azt a Komendó Beatrixot verte meg, akivel már a negyedik fordulóban is találkozott. Az a "menet" volt a legnehezebb mind közül, vélekedik Judit, aki úgy érzi, hogy a verseny során élvezte ugyan Vitray Tamás szimpátiáját, ám ez nem sokat jelentett: "úgy éreztem, kissé mindig alápontozott", indokolja. Ugyanakkor a zsűrinek főként a laikus tagjai minősítették teljesítményét kiválónak, több szakmabelitől, így Máté Krisztinától és Szegvári Katalintól komoly és tartalmas szakmai kritikát kapott.
Beszterczey Judit a szakmai képességeket és az általános műveltséget egyaránt felmérő vetélkedés győzteseként a NAP TV-nél kapott álláslehetőséget, így a Nap-Kelte televíziós stábjában dolgozhat. Mint mondja, a Gyula Televízióban eltöltött kezdeti évek során nagyon sokat tanult, ott ugyanis mindent meg kellett csinálnia. Emellett sokat jelentett számára az, hogy Lőrincz Gabriellánál folytathatott korábban szakmai tanulmányokat. A szülői háttér különösen fontos neki - teszi hozzá gyorsan a listához -, a több mint tízpontos fölénnyel megnyert döntő után is nekik üzent először. A folytatást pedig nemcsak a Nap-Keltében képzeli el, mint mondja, "élesre van töltve a telefonja", újabb hívásokra és kihívásokra vár.

 

Torgyán törvénysértően nevezte ki a növényvédelmi állomás új vezetőjét?
Nem a személyem, hanem a földművelésügyi tárca és személyesen Torgyán József ellenes támadásként értékelem a történteket - mondta kérdésünkre Roszkos Zoltán, a Békés Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás új igazgatója. A harminchárom éves, három diplomás vezető korábban főagronómusként, növényvédő szakmérnökként és falugazdászként tevékenykedett. A Népszabadság pénteken arról számolt be, hogy a Körös-völgyi intézményben működő érdekvédelmi szervezet levélben fordult az agrártárca irányítójához.
A szakszervezet vélekedése szerint az illetékeseknek, így Torgyán Józsefnek is tisztában kellett lenni azzal, hogy viharsarki növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás vezetői posztjára kiírt pályázat nyertese nem felel meg az előírásoknak. Az érdekvédelmiek a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vezetői kinevezésekre vonatkozó passzusaira utalva jelezték: azok a személyek, akik az elmúlt év végéig vezető köztisztviselőként dolgoztak, egy év haladékot kaptak a poszt betöltéséhez szükséges közigazgatási szakvizsga letételével. Az újonnan belépő kinevezett vezetőknek azonban rendelkezniük kell ezzel a vizsgával. - A pályázatnyertes személyével, szakmai felkészültségével nincs semmi gondunk. Ám úgy látjuk, hogy maga a pályázat nem felelt meg a törvényi követelményeknek, ennek kivizsgálását kértük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól - mondta egy neve elhallgatását kérő szakszervezeti vezető. A pályázatnyertes Roszkos Zoltán kinevezéséről szóló értesítés úgy fogalmaz, hogy 2000. december elsejéig mutassa be közigazgatási szakvizsgáját bizonyító dokumentumokat.
Jóhiszeműen és a pályázati feltételek megfelelően jelentkeztem a vezetői posztra - mondta kérdésünkre Roszkos Zoltán. Hozzátette: tudomása szerint egyetlen más pályázónak sem volt meg a vezető köztisztviselők kinevezéséhez szükséges közigazgatási szakvizsgája. - Biztos vagyok abban, hogy minden törvényszerű volt, hiszen nemcsak Békésben, hanem a többi megyében is ugyanezt a pályázatot írták ki. Vezető kollégáim ezekben a hónapokban teszik le a szakvizsgát - jegyezte meg tudósítónknak Roszkos. Aki június elsejei kinevezése után megkereste a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét, akitől megtudta: Békéscsabán legközelebb szeptemberben lehet vizsgát tenni.
Felvetésünkre a Békés Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás új vezetője elmondta, kinevezésében nem játszott szerepet a politikai. A szakszervezetiek ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták.

Ünnepi testületi ülés elismerésekkel, nótaesttel, bográcsossal
A község alapításának félévszázados évfordulója tiszteletére egész éves ünnepségsorozattal készülnek a kardoskútiak. Ennek egyik kiemelkedő eseménye lesz az az ünnepi testületi ülés, melyet július 20-án, csütörtökön tartanak a helyi művelődési házban.
Az érdeklődők délután fél hatkor részt vehetnek a kardoskúti lokálpatrióták által rendezett helytörténeti kiállítás megnyitóján, majd 18 órakor a köszöntő és a megemlékezés után elismeréseket adnak át a közösség által leginkább megbecsült helyi polgároknak.
Az ünnepi ülést követően szórakoztató műsor kezdődik, melyen fellép Koltai Zoltán nótaénekes és Magyar Dénes parodista, majd vacsora zárja a jeles napot.

Kész a megye zöldprogramja
A megyei önkormányzat megbízásából a Szegedi Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékén elkészítették Békés megyei kistérségi komplex környezetvédelmi programját. A szegedi szakemberek által készített anyag kiemeli: megyénkben különösen fogékonyak a környezeti problémák kezelésére, a környezeti gondolkodásra. A megyei politika a környezetvédelem terén többször az országos cselekvéseket is megelőzte, így például - bár ez csak 1995 óta lenne törvényi előírás - megyénkben már az 1980-as években készült megyei környezetvédelmi modell-program.
A most elkészített környezeti értékelésben és programban két fő célt tűztek ki annak készítői: egyrészt a környezetvédelem általános fejlődésének megfelelő környezetgazdálkodás kialakítását, másrészt pedig azt, hogy ezt a későbbi pályázatok és programkészítések során alapanyagként fel lehessen használni. A program két részből, a környezeti helyzet feltárásából, valamint a környezeti célok és feladatok vázolásából áll. A megye környezeti helyzete alapvetően jónak mondható - ezt a szöveges elemzésből éppúgy kiderül, mint az ábrákból vagy a SWOT-analízisből. Ez utóbbi a megye egyes kistérségeire lebontva készült el, s a legtöbb kistérségnél több "erősséget", mint "gyengeséget" sorol fel. Általánosan jellemző veszélyforrást a vizek állapota jelent (ez hol a határon túlról érkező felszíni vizekre, hol pedig a szennyvízkezelésre vagy a belvízproblémára vonatkozik), a legtöbb helyen erősséget jelentenek viszont a kedvező területi adottságok és a hiányzó ipari szennyezés - derül ki a programból.

Triumvirátus helyett egyszemélyi vezetés a megyei kórházban
Megváltozik a Gyulán működô Pándy Kálmán Megyei Kórház vezetési struktúrája - döntött legutóbbi ülésén a fenntartó megyei önkormányzat. A megye képviselô-testülete korábban egy hármas vezetôi szerkezetet hozott létre, a "triumvirátus" elnöke az orvos-igazgató, tagjai az ápolási és a gazdasági igazgató - ma még legalábbis. A megyei képviselôk döntése értelmében ugyanis - az országos "trendekkel" összhangban - a Pándy kórházban is áttérnek az egyszemélyes vezetésre jövô év január elsejétôl.
A kollektív vezetést lehetôvé tevô jogszabálok idôközben ugyanis hatályukat vesztették, míg a kórház vezetését jelenleg szabályozó jogi normákból már az egyszemélyes vezetési forma alkalmazása következik. A szerkezet megváltoztatására irányuló fenntartói kezdeményezést az is indokolta, hogy dr. Kander Zoltán orvos-igazgató májusban kezdeményezte felmenetését vezetôi teendôi ellátsa alól. A felmentés határideje Kander doktor kérése szerint ez év december 31-e lenne. A megyegyűlés döntése értelmében így 2001. január elsejétôl fôigazgató vezeti majd a gyulai székhelyű egészségügyi intézményt. Kander Zoltán távozását a megyei képvielôk tudomásul vették, a leendô fôigazgatói posztra pályázatot írtak ki. A leendô megbízás a tervek szerint január elsejétôl határoztaln idôre szólna, a pályázati részvétel feltételei között szerepel a felsôfokú orvostudományi, közgazdasági vagy jogi végzettség mellett az egészségügyi menedzseri végzettség, orvos pályázó esetén szakorvosi végzettség is.
A megyegyűlési döntés értelmében Halmos Miklósné ápolási igazgató és Vinnai Szilárd gazdasági igazgató magasabb vezetôi megbízását 2000. december 31-i hatállyal - az átszervezés miatt - visszavonja. A fôigazgatói pályázatot annak az Egészségügyi Közlönyben való megjelentetésétôl számított hatvan napon belül bírálja el a megyei önkormányzat képviselô-testülete.

A gázügy nem ért véget Gyulán
Mint arról az elmúlt napokban értesülhettünk, a kabinet döntött az önkormányzatok gázközművagyonának rendezésérôl. A kormány döntésének értelmében az önkormányzatok hatvanmilliárd forintot kaphatnak a gázközművagyonnal kapcsolatos igényeik kielégítésére. A pénz húsz százalékát készpénzben, a fennmaradó részét pedig állampapírban kaphatják meg idén és jövôre a helyhatóságok. A kormánydöntés több tucatnyi önkormányzat által korábban megindított peres eljárást vagy a gázvagyon korábban megkezdett felmérését tette feleslegessé.
A gyulai önkormányzat még 1996-ban bízta meg a szintén gyulai székhelyű Bobosz Kft-t azzal, hogy felülvizsgálja a város gázközmű vagyonát. A megbízás az önkormányzat nyilvántartásában lévô gázvagyon feletti vagyonállomány feltérképezése volt. A céggel 1996 augusztusában megkötött megbízási szerzôdés után 1997 szeptemberében a város szerzôdést kötött dr. Csizmadia Miklóssal és dr. Köstner Istvánnal is - a két ügyvéd feladata az önkormányzat képviselete volt az ÁPV Rt.-vel és a DÉGÁZ Rt.-vel szemben. A megbízás a városvezetés 1996-os döntései alapján történt, az ügyvédek munkadíja a gázvagyon 2,5-2,5 százaléka lett volna (a Bobosz sikerdíját a szerzôdés 20 százalékban állapította meg).
A megbízott helyi cég kimutatása szerint a városban mintegy 50 kilométernyi gázvezeték-szakaszon nem igazolható a gázszolgáltató tulajdonjoga. A DÉGÁZ azonban minden egyeztetési szándékot elutasított, a Bobosz azonban tavaly májusban jelezte: a munkáját elvégezte, s egyben kérte az önkormányzatot: döntsön arról, indít-e pert vagy sem. Isten malmai lassan ôrölnek - erre utal legalábbis az, hogy a cégvezetés novemberben (!) ismét kérte az önkormányzatot: haladéktalanul döntsön arról, elindítja-e a pert vagy sem (a szerzôdés csak akkor minôsül a cég által teljesítettnek, ha a gázszolgáltató elismeri vagy a bíróság jogerôsen kimondja: a vagyon a várost illeti).
A városvezetés a kormány által megkezdett gázvagyon-felmérés miatt azonban tovább halogatta a perindítást - idôközben pedig az ÁPV Rt. kiírt egy pályázatot az országos gázvagyon felmérésére. Ezt a PriceWaterhaus-Coopers Kft. és az Interauditor Kft. által alkotott konzorcium nyerte el, amely Gyulán "elsô körben", még tavaly decemberben 142,8 kilométernyi vezetékhosszt mutatott ki (a Bobosz szerint ez a szám 236,5 kilométer). A város ezt a kimutatást nem fogadta el, így az Interauditor ez év júniusában újabb kimutatást küldött Gyulára. Eszerint viszont már 250,9 kilométer az önkormányzat tulajdonában lévô vezetékvagyon, s ez után 560-578 millió forint közötti összeg illetheti meg a várost.
A gyulai képviselôk a június végi ülésen úgy döntöttek, hogy a konzorcium adatait fogadják el és a kabinet által megalkotni tervezett törvénytôl várják a gyulai gázügy megoldását. Ez - ismerve a jelenlegi kormányzati terveket - 112-116 millió forintnyi készpénz és 450-460 milliónyi államkötvény városi tulajdonba kerülését jelentené. A Bobosszal kötött 1996-os szerzôdést ugyanakkor teljesítetlennek nyilvánították a képviselôk (a cég ezáltal elesik a 20 százalékos sikerdíjtól), ám a testület nem döntött arról: mennyi pénzt fizessen a város az eddig elvégzett munka után. Így valószínűsíthetô, hogy a gyulai gázügy még nem ért véget.

400 millió az önhibátlanul elszegényedett viharsarki településeknek
A belügy- és pénzügyminiszeterek közös döntése értelmében ebben az évben több mint 450 millió forintos kiegészítô állami támogatást kapott Békés megye 38 települési önkormányzata. Mindösszesen negyven település pályázott megyénkbôl 620 millióra, a minisztériumi illetékesek szerint így sikeresnek minôsíthetô az elôzetes pályázati eredmény. Hivatalos eredmény csak az együttes miniszteri rendelet közlönybeli meghirdetésekor lesz - figyelmeztettek a pénzügyi tárca illetékesei.
Idén megyénkbôl jellemzôen a kisebb települések vettek részt a forráshiányos önkormányzatok számára kiírt, úgynevezett ÖNHIKI-s pályázaton. A korábbi évektôl eltérôen nem pályázott sem a közel 250 milliós forráshiánnyal rendelkezô megyei önkormányzat, de a jelentôsebb megyei városok egyike sem, holott Békéscsabán és Gyulán is komoly forráshiánnyal küzd a város vezetése. Részt vett a pályázaton viszont megyénk egyik újsütetű városa, Dévaványa is - igaz, támogatási kérelmét a döntéshozók elutasították.
A megyei települések sikerét jelzi ugyanakkor, hogy Dévaványán kívül csupán Köröstarcsa pályázati kérelme jutott hasonló sorsa, a további 38 pluszforrást igénylô településnek ellenben sikerült némi kiegészítô támogatáshoz jutnia. A megyei kistérségek közül az északkelet-békési volt a legeredményesebb - derül ki a minisztériumi adatokból. Itt ugyanis a térségi központnak számító, ám a pályázaton részt sem vevô Sarkad kivételével valamennyi településnek jutott valamennyi támogatás (a miniszteri döntést elôkészítô parlamenti bizottság tagja Tóth Imre, a terület országgyűlési képviselôje is).
A pályázó negyven település összességében 623 millió forintot szeretett volna megszerezni, ám az elsô ÖNHIKI-s körben szétosztott 11 milliárd forintból végül 462,9 millió forint került megyénkbe. A minisztériumi illetékesek szerint ez az eredmény országos viszonylatban jónak mondható, még ha nem is közelíti meg a borsodi vagy a szabolcsi egymilliárd forint fölötti támogatást (igaz, Borsod-Abaúj-Zemplén megyébôl több mint kétszáz, zömében aprófalvas települési önkormányzat pályázott). Megyénkben Battonya kapta a legtöbb pénzt, bár az igényt pluszforrásnak csak alig több mint a felét szerezte meg: 62,8 millió forintra tartott volna igényt a dél-békési város, ám csak 35,8 millióhoz juthat hozzá. A megyei és országos átlaghoz képest is viszonylag magasnak mondható pluszforráshoz jutott hozzá Békésszentandrás, Doboz és Medgyesbodzás is, mindhárom település 20 millió meghaladó ÖNHIKI-s pénzre számíthat - tudtuk meg a pénzügyi tárca illetékesétôl.
A minisztériumban persze arra is felhívták a figyelmet: amíg a közlönyben meg nem jelenik az együttes BM-PM rendelet, addig az nem mondható hivatalos és megmásíthatatlan döntésnek. Úgy tudjuk azonban, hogy tegnap délután mindkét minisztérium vezetôje aláírta a döntést, így immár szinte bizonyos, hogy 462 millióval gazdagodik a megye. Akik pedig az elsô körös pénzosztásból kimaradtak, idén is reménykedhetnek a második körös ÖNHIKI-pályázatban. Igaz, erre jelenleg csak 900 millió forint áll rendelkezésre a központi büdzsében.

A Széchenyi-terv gyulai vonatkozásai
Rövidesen elkészül a Széchenyi-terv részeként a turizmusfejlesztés átfogó programja, s ebben kiemelt helyen szerepel majd a gyógy- és termálfürdôk, illetve az ezekre épülô gyógy-, fittnesz- és wellnes-turizmus fejlesztése - értesült a terv kidolgozásában résztvevô szakemberektôl a Békés Megyei Nap. A fejlesztések végrehajtásához akár száz milliárd forintos keret is rendelkezésre állhat. Megtudtuk azt is, hogy a dél-alföldi régióban tervezik egy három részbôl álló mintaprogram beindítását, a projekt gyógytuisztikai részei Gyulához kötôdnének majd.
A dél-alföldi térség 32 településén jelenleg közel negyven termál és gyógyfürdô működik, ezek felújítására, korszerűsítésére több tízmilliárd forintra lenne szükség. Ha ennyi pénz biztosan nem is lesz, az már igen valószínű, hogy valóban milliárdokat lehet majd fürdôfejlesztésre fordítani - legalábbis a Széchenyi-program turizmusfejlesztési koncepcióját készítô szakemberek reményei szerint. Ennek ugyanis kiemelt része lesz az egészségturizmus (a gyógyulást, valamint a megelôzést elôsegítô turisztikai ágazatok), mivel a termálvízre, különösen a gyógyvízzé minôsített hévizekre épülô turisztikai ágazat Európában is egyedülálló lehetôségeket kínál fel.
Régiónk ennek a programnak kifejezetten kedvezményezettje lehet a gyógyvízzel rendelkezô települések viszonylag magas számának köszönhetôen. Fontos azonban a szakemberek szerint, hogy egészség- és ne gyógyturizmusról beszéljünk. A gyógyturizmussal ugyanis a fejlesztések és fejlôdési lehetôségek érdekében együtt kell kezelni a fittnesz- és wellnes-turizmust is, de nem szabad megfeledkezni az agro- és ökoturizmus jelentôségérôl sem. Fontosak a szociológiai és életkori mutatók is: amíg a gyógyturizmus szolgáltatásait fôként az idôsebb korosztályok veszik igénybe, addig a fittnesz- és a wellnes-turizmussal az idegenforgalom jövôjét biztosító fiatalabb generációkat lehet megnyerni.
A fejlesztési terv készítésében aktívan részt vállaló dr. Albel Andor, a Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdôk Egyesületének elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a fürdôk elsôsorban a belföldi turizmusra építhetnek. Az idegenforgalomért felelôs politikusok és minisztériumi vezetôk - így mások mellett Matolcsy György - is leszögezték: a belföldi turizmus fejlesztése az elsôdleges. Tény ugyanakkor az is, hogy a külföldre látogató német turisták többsége - a gyógyászati turizmus jellegeibôl következôleg - hazánkba látogat. Igaz, ôk jobbára idôsebb korosztályhoz tartoznak, jellemzôen az elô- és utószezonban látogatnak el hazánkba. Igen nagy többségük azonban a nyaralás során nemcsak egészségének visszaszerzését, hanem annak megôrzését is fontosnak tartja, ami - mutatott rá Albel Andor - szintén a fittnesz- és a wellnes-turizmus fejlesztését indokolja.
Így, bár jelenleg a régió valamennyi fürdôhelye a gyógyturisztikai fejlesztéseket próbálja "erôltetni", a tervek szerint egy három részbôl álló mintaprojekt kezdôdne a Dél-Alföldön. Ennek éppen az a célja, hogy a kiemelten támogatott fürdôfejlesztések körében is megjelenítse a fittnesz-wellnes turizmust. A mintaprogramnak megyénk is az egyik nyertese lenne, a Gyulai Várfürdôben indulna ugyanis a kiemelt gyógyturisztikai fejlesztés (a régióból emellett még Kiskunmajsa és Szentes venn részt a programban). Ha a Széchenyi-terv megvalósul, akkor a három kiemelt fejlesztési program megvalósításának anyagi akadályai sem lehetnek: szakértôk szerint ugyanis reálisan lehet számolni egy százmilliárdos fürdôfejlesztési forrással. Ehhez azonban, hívja fel a figyelmet Albel Andor, a településeken meg kell teremteni a fejlesztési feltételeket, például az egyértelműen tisztázott tulajdonviszonyokat és a megyei, illetve regionálos fejlesztési programokba illeszkedô helyi szintű stratégiai koncepciókat. Addig ugyanis nem lehet pályázni, amíg nincsenek fejlesztési tervek és irányok - tette hozzá a fürdôegyesületi elnök.

 

vissza a címlapra

Az Aktuális rovat korábbi cikkei

Fórum