|
Húszmilliós megyei
vagyonvesztés
A megyei önkormányzatnak három száz százalékos tulajdonú gazdálkodó szervezete -
két gazdasági társaság és egy vállalat - mellett éppen egy tucatnyi társaságban
van tulajdonrésze. Ezeknek a részben megyei önkormányzati tulajdonú cégeknek az
elmúlt évi gazdálkodásáról kaptak képet a megyegyűlési képviselôk. A gazdasági
társaságokról szóló beszámoló igen vegyes képet mutatott: amíg több cég
kisebb-nagyobb nyereséget is tudott produkálni, három társaságból a megye a bevitt
vagyonát sem szerzi vissza.
A megye a legnagyobb tulajdoni aránnyal az 1993-ban alapított Békés Tourist
Idegenforgalmi Kft-ben rendelkezik, a mintegy három millió forintos törzstőkével
alapított cég 90,4 százalékát birtokolják. A gazdasági társaság az elmúlt évet
közel háromszázezer forintos könyv szerinti veszteséggel zárta, habár árbevétele
majdnem három százalékkal emelkedett. Nem ez az egyetlen és még csak nem is ez a
legnagyobb veszteségtermelő társasága azonban a megyének.
A megyei beruházási vállalatból alakított Thermál Invest Rt.-ben hiába rendelkezett
a megye közel húszmilliós részvénycsomaggal, a '96 óta felszámolás alatt álló
cégből - mivel még a hitelezők igényeinek kielégítése sem várható -, a
tulajdonosi részesedésre nem lehet számítani. Hasonlóan "nullára futott" a
Dél-Alföldi Regionális Egészségügyfejlesztési Kht., az egymilliós megyei
önkormányzati részből várhatóan 271 ezer forintot sikerül
"kimenekíteni". A szegedi székhelyű Sport és Video Manager Kft.-ben 300 ezer
forintos részesedése van a megyei önkormányzatnak, ám mivel a végelszámolás alatt
álló társaság felosztható vagyonnal nem rendelkezik, a befektetés megtérülése itt
sem várható. A debreceni székhelyű Déli Autópálya Kft. is csak a veszteséget
termelte eddig, ebben három millió forintos, mindössze 1,3 százalékos részesedése
van a megyének, azonban - mivel a cég saját vagyonát éli fel - vélhetően ez a pénz
is a veszteségek rovatba kerül majd.
Természetesen több nyereségesen működő cégben is tulajdonos a megyei
önkormányzat. A Békés Mérnök Kft. - a megye tulajdonrésze mintegy 32 százalékos -
közel másfél millió, míg az Univerzál Rt. több mint öt millió forint mérleg
szerinti nyereséget ért el. A kereskedelmi cégben a megye 620 ezer forinttal,
mindössze 0,2 százalékos vagyoni részesedéssel rendelkezik. Sikeres volt a
regionális fejlesztési részvénytársaság tavalyi gazdálkodása: a megye
kilencmilliós részvénycsomaggal és 1,2 százalékos vagyoni részesedéssel birtokolt
cége megközelítőleg 24 millió forintos osztalékot fizetett (Békésbe ebből 288
ezer forint jutott).
A Békési Gabona Rt.-ben igen komoly a megye részesedése, közel 50 millió forintos,
ez öt és fél százalékos vagyoni részt jelent a tavaly közel 130 millió forintos
mérleg szerinti nyereséget produláló cégben. Kisebb nyereséget produkált emellett a
megye által 660 ezer forinttal és 6,6 százalék vagyoni résszel
"tulajdonolt" budapesti székhelyű Hungarotours Rt., valamint a megyei
temetkezési vállalat is. A legtöbb pénzt a megyei önkormányzat a Békés Megyei
Vízművek Vállalatban tartja benn, a cég közel egy milliárdos jegyzett tőkéjéből
111 millió forintot. A vízművek bevétele és kiadása tavaly nagyjából azonos
mértékben növekedett, jelentősek azonban a vállalat likviditási problémái - derül
ki a beszámolóból.
Petróczyt ejtőernyősnek tartja az ellenzék
"Az Orosházi Polgári Frakció tudomásul veszi, hogy a politikai tanácsadó
státusz betöltése törvény- és helyi SZMSZ-adta joga a polgármesternek, de dr.
Petróczy Gábor személyével ezen a poszton nem értünk egyet" - tartalmazza
egyebek közt a helyi konzervatív pártok alkotta ellenzéki városházi frakció
lapunkhoz eljuttatott közleménye.
Mint arról csütörtökön írtunk, Varga Zoltán korábbi szakreferens tisztségének
ellátására dr. Petróczyt kérte fel Fetser János, s ezt a testület szerdai ülésén
jelentette be a képviselőknek.
A közlemény kibocsátói kifejtik: azt hitték, a rendszerváltással feledésbe ment a
"politikai ejtőernyős" terminológiája, de erre rácáfolt a személyi
döntés. Mivel a képviselő-testületnek a személy kiválasztásánál semmiféle
szerep nem jut, a döntés felelőssége a polgármestert terheli.
Fetser János polgármester lapunknak elmondta: a döntés az ő joga, így a felelősség
valóban őt terheli, melyet fel is vállal. Véleménye szerint az új szakreferenst
teljesítménye alapján kell majd megítélni. Hozzátette: nem érti, az orosházi
koalíciós pártok a megyegyűlésben miért nem bírálják ekkora intenzitással az ott
folyó személyzeti politikát.
Döntöttek az rt.-alapításról
Neve még nincs annak a részénytársaságnak, melyet Gyopárosfürdő fejlesztésére
és működtetésére hoznak létre, ám az alapítás minden akadálya elhárult
azáltal, hogy a képviselő-testület túlnyomó többsége kedden zárt ajtók mögött
igent mondott az önkormányzati részvételre. Az rt.-ben a város 97 százalékos
tulajdonrésszel rendelkezik majd, a részvények fennmaradó három százalékán a
kórház, a Városgazdálkodási Kft. és az üdülőhelyen szállodával rendelkező
acélóriás, a Dunaferr osztozik.
A társaság közgyűlése a közeljövőben tartja meg ülését, melyen megválasztják
az igazgatóság tagjait, illetve pályázatot írnak ki a vezetői tisztségre, s ekkor
határoznak a társaság nevéről is, mely - mint Fetser János polgármestertől
megtudtuk - mindenképpen tartalmazni fogja az Orosháza, illetve a Gyopáros
kifejezéseket.
Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a helyi idegenforgalomban stratégiai
fontosságot játszó fürdőhelyen nagy mértékű fejlesztések kezdődnek európai
uniós támogatással. A döntéshozók reményei szerint a téli szezonban is igénybe
vehető gyógycentrum jön majd létre Gyopároson, s természetesen nagy hangsúlyt
fektetnek a szabadidőközpont-jelleg fejlesztésére is. A hosszabb távú célok közt
szerepel még a konferenciaturizmus megszervezése is, melynek jelenleg hiányoznak a
feltételei.
Fetser János polgármester sajtótájékoztatóján elmondta: a fürdő dolgozóinak egy
részét a részvénytársaság, más részét a kórház veszi át.
A szolgáltatások színvonalának növelése érdekében határozat született a strandon
jelenleg működő - főként vendéglátóipari célokat szolgáló - felépítmények
lebontásáról, melyek helyére egységes arculatú üzletsorok kerülnek - ezeket az rt.
bérleti rendszerben kívánja működtetni. A fürdő gazdája szigorú feltételeket
szab majd az üzletek üzemeltetői részére: meg kívánják határozni az egységek
profilját, árképzését, sőt feltétel lesz egyebek közt a kereskedők
idegennyelvtudása is.
A határozat hírére komoly konfliktushelyzet alakult ki a jelenleg Gyopároson
árusító kereskedők és az önkormányzat között. Ezzel kapcsolatban Fetser János
hangsúlyozta: a majdani bérlőkijelölésnél azonos ajánlat esetén előnyt élveznek
a strandon korábban is árusító vállalkozók.
Pihenőidőt, hűtőruhát a kánikulában!
Egy 1996-os népjóléti miniszteri rendelet értelmében a nehéz és közepesen nehéz
fizikai munkát végző munkavállalóknak 30,5, illetve 28,5 Celsius fok fölötti
hőségben pihenőidőt kell kapniuk. A jogszabály csak a szervezett munkavégzésre
vonatkozik és különböző munkaszervezési feladatokat is előír a munkaadó
számára. A jogszabály betartását az ÁNTSZ ellenőrzheti, dr. Kiss Viktória megyei
tiszti főorvost a rendelet alkalmazhatóságát kérdeztük.
- A munkavédelmi törvényhez kapcsolódó 26/1996-os számú népjóléti miniszteri
rendelet értelmében a nyílt téri helyen végzett nehéz vagy közepes nehéz
munkavégzés esetén szükséges külön intézkedéseket tenni a munkavállaló
egészségének védelme érdekében. Ezt részben maga a rendelet szabályozza,
szükséges azonban az is, hogy a munkáltató és a munkavállaló által aláírt
kollektív szerződés is rendezze ezt a kérdést. A hőmunka esetén, 31 Celsius foktól
a rendelet értelmében munkaóránként 15 percet lehet dolgozni, a többi időt
pihenéssel kell tölteni; a munka-, illetve pihenőidőt nem lehet összevonni.
- A munkáltatónak a hőség idején hozott és a munkavállalók egészségvédelmével
kapcsolatos munkaszervezési döntéseiről és intézkedéseiről értesíteni kell a
területileg illetékes városi tiszti főorvost, tudomásom szerint azonban ilyen
bejelentés eddig még nem érkezett. Valóban nagyon nehéz a jogszabály megfelelő
kivitelezése, persze ettől azt még be kell tartani, hiszen a munkavállaló
egészségének védelme mindennél fontosabb. Az is igaz, hogy a negyedére csökkenő
munkaidő jelentős kiesést okozhat, például egy útépítés során, ahol komoly
határidők vannak. Ezért a munkáltató hűtőruhát is biztosíthat a
munkavállalónak, akinek testhőmérséklete ebben sem haladhatja meg a 38 Celsius fokot.
Ezért az is tudnám javasolni, hogy a munkát már a hajnali órákban kezdjék meg ott,
ahol erre lehetőség van.Sarkadiak
a Gyepesért
Nagyon fontos állomása ez annak a folyamatnak, amely révén ismét víz kerülhet az
egykor vízzel gazdagon ellátott sarkadi területekre és "feléledhet" a
Gyepes-csatorna is - foglalta össze a morgófoki vízkivételi mű jelentőségét annak
tegnapi ünnepélyes üzembehelyezés után Tóth Imre sarkadi polgármester. A város
vezetője leszögezte: egy nagyszabású, közel tízéves program egyik nagyon jelentős,
önmagában is mintegy 56 millió forintos értékű beruházásának köszönhetően
biztosítottá válik a Sarkad mellett tübb más viharsarki települést is érintő
Gyepes-csatorna kiszámítható vízellátása.
Az ünnepélyes avatáson részt vett mások mellett dr. Hajós Béla, a közlekedési és
vízügyi tárca államtitkára, dr. Váradi József, minisztériumi főosztály-vezető,
Bak Sándor, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság és Forján Mihály, a
Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelet vezetője is. A beruházás jelentőségét
méltatta Hajós Béla, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy a szivattyútelep
üzembehelyezés egyéb, vízre alapozott fejlesztési tervek előfeltétele is egyben. Az
államtitkár a beruházás és a Gyepes-csatorna rehabilitációja kapcsán a
kistérségi diplomácia jelentőségéről is, valamint felhívta a figyelmet arra is:
egy komplex vízügyi rendszer nagyon fontos eleme a vízkivételi mű, amit a
működtetésével kapcsolatos, egyelőre nem tisztázott finanszírozási kérdések
egyeztetése kapcsán is figyelembe kell venni.
Az ünnepélyes üzembehelyezés után is szükséges az együttműködés folytatása -
ebben megegyeztek a helyi szakhatóságok és a minisztériumi vezetők nyilatkozatai. A
város most az Éden II. program beindításán fáradozik, ennek 50 és 100 millió
forint közé saccolt költségei hetven százalékát állami forrásból fedeznék -
tudtuk meg Tóth Imrétől. A politikus azt is elmondta, hogy szükségesnek tartaná a
vízügyi román-magyar vegyesbizottság mintájára egy hasonló környezetvédelmi
testület létrehozását, valamint a honi környezetvédelmi és vízügyi tárca
munkájának szorosabbra fűzését.
Doncsev Toso szerint kiforgatták
Sofronie püspök szavait
Személyes és tisztázó beszélgetést folytatattam Sofronie gyulai román ortodox
püspökkel, ennek eredményeként pontot tudtunk tenni a szerencsétlen áprilisi
sajtónyilatkozata végére. A püspök úr leszögezte: a sajtó kiforgatta szavait -
mondta szerdai gyulai sajtótájékoztatóján Doncsev Toso, a Nemzeti és Etnikai
Kisebbségi Hivatal vezetője. Emellett szóba került a nemzetiségek és kisebbségek
parlamenti képviseletének, valamint a kisebbségi önkormányzatok megalakításának
kérdésköre is.
Mint ez év április elején a lapok beszámoltak: állítólag Nagyszebenben egy
alapítványi ülésen Sofronie gyulai román ortodox püspök olyan kijelentéseket tett,
amely szerint Magyarországon üldözik és asszimilálják a románokat, önkormányzatuk
csak papíron létezik, iskoláikban kizárólag magyarul folyik az oktatás. A Nemzeti
és Etnikai Kisebbségi Hivatal szerdán egész nap Gyulán tartózkodó vezetője
elmondta, a püspök arról biztosította, hogy nem tett ilyen kijelentéseket.
A kisebbségek parlamenti képviseltéről szólva Doncsev Toso jelezte: a döntés az
Országgyűlésben lévő pártok kezében van, és politikai egyezség esetén 2002-re
megoldható lenne a kérdés. - A kisebbségi önkormányzatokról szóló törvény
módosításával elkerülhető volna, hogy ne ismétlődhessen meg az 1998-as
kakukktojás szindróma - utalt Doncsev Toso arra, hogy a nem román nemzetiséghez
tartozók miatt közel egy évig néhányak meg tudták akadályozni az Országos Román
Önkormányzat megalakulását. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezetője
kifejtette: a honi románság esetében az volna a megoldás, ha Budapest huszonhárom
kerületének egyikében sem alakulna román kisebbségi önkormányzat, csak fővárosi
szinten. Így az országos testület alakuló ülését nem tudnák a fővárosból
delegált elektorok megakadályozni. - Mindezt az is indokolja, hogy a magyar
világvárosban a nemzetiségi szerveződés nem kerületi, hanem fővárosspecifikus -
jegyezte meg a kisebbségügyi politikus.
Tárgyalásairól szólva a Doncsev Toso kifejtette: szóba került az Országos Román
Önkormányzat székházának bővítése, valamint a Román Kulturális Központ
befejező ütemének megvalósítása. Itt az új szárnyban könyvtár, lap- és
könyvkiadó, valamint kutatóintézet kap majd helyet. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi
Hivatal első embere beszélt arról is, hogy a román hetilap ebben az évben közel 25
milliós állami támogatást kap, míg az országos önkormányzat csaknem 30 milliót, a
kutató intézet pedig 8 millió forintot. Emellett jelezte, várhatóan az idén
megoldódik a nemzetiségi kisiskolák teljeskörű állami normatív finanszírozása,
ami Békés megyében a battonyai, a gyulai, a kétegyházi, a pusztaottlakai és az eleki
román általános iskolát is érinti.
Doncsev Toso végül azt hangsúlyozta: a jövő évi népszámlálás előtt
tudatosítani kell, mindenki félelem nélkül kinyilváníthatja, hogy melyik
nemzetiséghez tartozónak vallja magát.
Laktanya állott, hamarosan kőhalom?
Napjaink egyik bűvős kifejezése a "kitörési pont", melyet természetesen
Orosházán is gyakran használnak hol a most startoló ipari parkra, hol az
idegenforgalomra értve. Holott egy város, ha igazán város akar lenni, nem
nélkülözheti falai közt a felsőoktatást sem. Máris jótékony hatást gyakorol,
hogy a szegedi egyetem tanárképző főiskolai kara kihelyezett tagozatot működtet itt,
ám az igazi mégiscsak egy nappali tagozatos intézmény lenne itt élő tanárokkal és
igazi diákokkal, akik felpezsdíthetnék az amúgy rendkívül kisvárosias szellemi
életet. Természetesen a felsőoktatás is kitörési pont a városvezetői szótárban,
azonban ez egyre halkabban szól. Az ok, hogy az egyetlen ideális helyszínnel, a volt
honvédségi laktanyával a város nem rendelkezhet annak ellenére, hogy évek óta az
enyészeté a hatalmas komplexum. Alább kiderül: nem csak Isten malmai őrölnek lassan.
Orosházán a harmincas évek közepén építették fel a laktanyát a Horthy-hadsereg
tüzérei részére, majd 1962-ben műszaki objektummá minősítették át azt. Igazi
történelmi hadiesemények helyszíne sosem volt a gyopárosi úti komplexum.
A nyolcvanas évek végén új épülettel egészült ki a laktanya: ekkor indult az
orosházi műszaki katonai szakközépiskola, melyet az ország egyik legsikeresebb
középiskolájaként jegyeztek, mert minden felvételiző növendékét felvették a
felsőoktatási intézmények - s ezen nem feltétlenül kizárólag katonai főiskolákat
kell érteni. A haderőreform azonban véget vetett a sikersztorinak: 1997-ben megszűnt
az iskola, s a korábban megszüntetett műszaki laktanyával együtt üresen áll -
leszámítva az őrszemélyzetet és egy maroknyi szolgálatot teljesítő híradóst.
Siraki Ferenc nyugalmazott alezredes korábban a műszaki szakközépiskola igazgatója
volt, jelenleg az orosházi önkormányzat munkatársaként ő foglalkozik az ingatlan
ügyével.
- Az önkormányzat elképzelései szerint a volt laktanyában adottak a feltételek a
felsőoktatás megszervezésére, sőt olyan igényt elégíthetnénk ki, amelyre egész
Kelet-Magyarországon igény van, ez pedig az önkormányzati rendszer igényeit
kielégítő közigazgatási képzés. Ezzel párhuzamosan térségi pedagógus
átképző, továbbképző központ létesülhetne az objektumban - mondja Siraki Ferenc.
- A főiskola mellett itt lehetne a helyi szakmunkásképző iskola tanműhelye - a
műszaki szakközépiskola már kiépítette ennek infrastuktúráját -, valamint
idegenforgalmi és sportcélokra is hasznosítható lenne az ingatlan.
A célokkal egyébként minden érintett egyetért, sőt magasrangú pártfogói is
akadnak az elképzelésnek: az előző kormányzat idején Kuncze Gábor akkori
belügyminiszter nyilatkozott úgy, hogy támogatja az elképzelést, legutóbb pedig az
Orosházán járt Pokorni Zoltán ígérte meg, hogy közbenjár.
Csakhogy a bürokrácia útvesztői ennél bonyolultabbak. Siraki Ferenc lépésről
lépésre sorolja az eddig megtett lépéseket: 1997-ben az önkormányzat kérte az akkor
még Keleti György vezette honvédelmi tárcát az ingatlan átadására, ám a
honvédség elhelyezési főigazgatója visszautasította ezt. Mindez májusban történt,
szeptemberben ugyancsak az elhelyezési főigazgató azt kérte, hogy az önkormányzat
erősítse meg korábbi szándékát. Személyes tárgyalásra azonban csak fél év
múlva kerülhetett sor, ekkor a honvédség illetékesei azt az álláspontot
képviselték, hogy az önkormányzat pályázat útján nyerheti meg az ingatlant.
Mindezek ellenére nem történt semmi, melyben az is közrejátszhatott, hogy időközben
kormányváltás, ezzel párhuzamosan a HM és a vezérkar élén is váltás történt.
Újabb megbeszélésre csak újabb egy év múlva, 1999 tavaszán kerülhetett sor a
térség országgyűlési képviselőinek jelenlétében, itt a honvédségi illetékesek
megismételték korábbi ígéretüket: pályázat útján értékesítik a volt műszaki
laktanyát és a hozzá tartozó objektumokat.
Ennek ellenére pályáztatás helyett az a döntés született, hogy az ÁPV Rt.
kezelésébe kerülnek a kihasználatlan katonai ingatlanok, köztük az orosházi is. Ez
év április 12-én, amikor megérkezett a HM és az ÁPV Rt. őrző-védő
vállalkozókkal megerősített különítménye. A tervek szerint ekkor történt volna
meg az átadás-átvétel, mely mégis elmaradt: az állami vagyonkezelő munkatársa
döbbenten állapította meg, hogy a laktanyában egy "máig harcoló" híradós
alakulat található, továbbá az ingatlan olyannyira leamortizálódott - melybe
besegítettek idegen kezek is - hogy az illetékes nem merte felvállalni az átvétel
felelősségét. A különítmény tehát fogta magát, sarkon fordult és hazament
illetékestől, testőröstől.
Az orosháziak és a térségben élők pedig döbbenten figyelik, hogy egy jó helyen
lévő, értékes ingatlan miképp válik romhalmazzá a szemük láttára. Szakemberek
szerint ha rövid időn belül nem történik semmi, az objektum végképp tönkremegy. A
helyieknek pedig egy kitörési ponttal kevesebb marad.
Természetesen kíváncsiak voltunk a Honvédelmi Minisztérium illetékeseinek
véleményére is, de ezidáig az orosházi laktanya ügyében eljáró Harró Béla
ezredest nem sikerült elérni hivatalában.
Korbely György
Állat- és természetvédelmi egyesület alakult
Az állatvédelmi törvény betartatása, az abban foglaltak népszerűsítése, a kivert
hobbiállatok gyámolítása, gondozása, elhelyezése, az orosházi és környéki
természeti értékek gondozása - ezeket a fő célokat tűzte zászlajára a kedden este
Orosházán megalapított állat- és természetvédelmi egyesület. A helyi gimnáziumban
mintegy negyvenen gyűltek össze, akik elhatározták, hogy a továbbiakban szervezett
formában, közhasznú egyesületbe tömörülve dolgoznak, akár feladatokat átvállalva
az önkormányzattól.
A szervezet elnökévé Soós Margitot választották, a titkári tisztséget pedig
Kovács Hajnalka látja el a továbbiakban. Az elnökségben helyet kapott: Soós Béla,
dr. Soós Pál, dr. Pászthy Erzsébet, dr. Csizmadia Alice, Gelegonya Katalin és dr.
Zelenka Klára.
A tanácskozáson részt vett a közelmúltban alakult békéscsabai állatvédő
szervezet két vezetője is, akik megosztották tapasztalataikat az orosháziakkal,
illetve megvitatták a későbbi együttműködés lehetőségeit is.
Megyei sportigazgatóból városházi tanácsadó
Dr. Petróczy Gábor személyében új szakreferense van az orosházi polgármesteri
hivatalnak. A korábbi megyei sportigazgató tisztsége a megyei intézményhálózat
átszervezésével szűnt meg. A korábbi szakreferns, Varga Zoltán városházi
tisztsége megszűnt azzal, hogy az Orosházi Ipari Park Kft. élére nevezték ki.
Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata két státusz betöltését
teszi lehetővé számára, mellyel élni is kíván. Lapunk felvetésére, miszerint mi
indokolja, hogy egy mérnök-közgazdász helyét bölcsész-sportmenedzser végzettségű
szakember töltse be, a polgármester elmondta: az új szakreferens már irányú
feladatok ellátásával vesz részt a napi operatív munkában, egyebek közt a turizmus
fejlesztésében számít rá.
Dr. Petróczy Gábor Miskolcon született, s itt szerzett gimnáziumi érettségit is. A
testnevelési főiskolát 1977-ben végezte el, majd öt év múlva bölcsész diplomát
szerzett, 1994-ben pedig az Európai Sportmenedzserképzőben kapott oklevelet. Dolgozott
gimnáziumi és főiskolai tanárként, labdarúgóedzőként, klubigazgatóként. A
megyei sportigazgatói tisztséget 1992 és 2000 között látta el.
Berke kontra Pallag - a
bűnvadász honatya nem lesz ott
Pallag László országgyűlési képviselő, a parlamenti olajbizottság elnökét a
jövő hét közepére beidézte az Orosházi Városi Bíróság, mindezt az érintett
tegnap megerősítette lapunk érdeklődésére. Az ügy hátterében Berke Imre
alezredes, volt szeghalmi rendőrkapitány feljelentése áll, aki szerint őt Pallag nagy
nyilvánosság előtt rágalmalmzta.
A kisgazda országgyűlési képviselő felháborodásának adott hangot, amiért az
idézést úgy kézbesítette neki a bíróság, hogy mentelmi jogát nem függesztette
fel a parlament illetékes bizottsáának javaslata alapján a törvényhozás. - Már
most kijelenthetem, éppen ezért nem megyek el az orosházi bíróságra - hangsúlyozta
Pallag László. Ehhez hozzátette, sokkal jobb volna, ha minden érintett megvárná,
hogy az olajbizottság végezzen munkájával, csak ezután kezdeményezne ellene
esetlegesen eljárást.
Pallag munkatársunknak jelezte: számára érdekes, ha Berke saját maga szerint annyira
feddhetetlen, hogy ellene rágalmazási pert kezdeményez, akkor miért kérte gyors
nyugdíjazását az olajügyek kirobbanása után. Pallag László legvégül megjegyezte:
tudomása szerint azután tett kijelentései miatt kezdeményezett ellene eljárást a
volt szeghalmi rendőrkapitány, hogy Karancsi Tibor tavaly ősszel kiállt a
nyilvánosság elé, ő pedig kivizsgálásra érdemesnek találta az ügyet.
Kegytárgyak kalapács alatt - folytatódott a
Guliga-per
Különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt a Békéscsabai
Városi Bíróságon tegnap folytatódott Guliga György explébános büntetőpere. Mint
arról korábban a lapok beszámoltak, a perben azt próbálják meg tisztázni, hogy az
egykori békéscsabai plébános 1993 és 1997 között magánszemélyektől és
pénzintézetektől összesen mennyi kölcsönt és hitelt vett fel, s ennek mekkora
részét nem fizette vissza. A most folyó büntetőperben többtucatnyi magánszemély
és a Polgári Bank Rt. érintett. A vádirat szerint Guliga György a hívektől és a
pénzintézettől összesen mintegy 70 millió forint kölcsönt és hitelt vett fel,
amelynek nagyobb részét nem fizette vissza. Ennek nagyságrendje mára a kamatokkal
együtt eléri a 100 millió forintot.
Az előző, ez év január 25-ei tárgyalási napon a bíróság Gyulay Endre
szeged-csanádi megyés püspököt tanúként hallgatta meg. Itt Gyulay és Guliga
egyaránt gazdasági visszaélésekkel vádolta egymást, ugyanakkor a megyés püspök
kifejtette: 50 ezer forint feletti kifizetésnél, miként kölcsön- és hitelfelvétel
esetén is püspöki engedélyre lett volna szüksége a békéscsabai plébánosnak. Ezen
a tárgyalási napon nagy hangsúllyal került szóba a plébániákon működő
"B" kasszák kérdése. Gyulay ezzel kapcsolatban elmondta: ezekben csupán
néhány ezer forintot tartnak gyors javítások vagy fuvarozás esetére, bár elismerte:
mindez adó- és járulékfizetési szempontból kifogásolható. Guliga György szerint
néhány ezres tételnél jóval nagyobb pénzek mozogtak a "B" kasszán akár
Békéscsabám, akár a szeged-csanádi püspökségen, ahol korábban
számvevőgondnokként ténykedett.
A tegnapi tárgyalási napon mindössze egyetlen tanút hallgatott meg a bíróság. G.
Péter egykori hitoktató nem tudott érdemi információkkal szolgálni volt plébánosa
pénzügyleteiről, ezért a tárgyalást alig másfél óra után elnapolták.
Meglepetést keltett dr. Feldmájer Péter, Guliga jogi képviselőjének bejelentése,
aki arról beszélt, hogy a védelem a most folyó büntetőperben még több mint száz
tanút szeretne a bíróság elé idéztetni.
Korábban huszonhét békéscsabai és kétsopronyi hivő, akik ugyancsak kölcsönt adtak
a plébánosnak, polgári peres eljárást kezdeményeztek az ügyben, amelyet időközben
jogerősen megnyertek, ám máig nem kapták meg a pénzükre. Időközben, június
legvégén Gyulay Endre megyés püspök fizetett mindazoknak a hívőknek, akik
kölcsönt nyújtottak Guligának, de nem indítottak polgári peres eljárást a
békéscsabai plébánia ellen. Információink szerint a püspök az egyházmegye
pénzéből 15 személynek mintegy hatmillió forintot fizetett vissza. A megegyezés
lényege az volt - tudtuk meg -, hogy a kamatoktól eltekintenek a hívők. A polgári
peres eljárás lezárulta és a jogerős bírósági ítélet után pernyertes hívők
összesen mintegy 35 millió forintra számíthatnak. Ezt a békéscsabai plébánián
lefoglalt értékek árából teremti elő az egyház. Információink szerint július
13-án árverezés lesz a békéscsabai plébánián. Elsőként az ingó-, utána az
ingatlanvagyon kerülhet kalapács alá.
Tíz óvodai dolgozó kerül utcára
Az orosházi önkormányzat tagjai 15 igen, három nem szavazattal, illetve hat
tartózkodással újabb közalkalmazotti létszám-leépítésekről határoztak kedd
délutáni ülésükön. A döntés értelmében hat óvodapedagógus, három dajka,
illetve egy gondnoksági takarító állása szűnik meg a továbbiakban. Az
előterjesztés készítői a leépítést a kormány által meghatározott
irányelvekkel, illetve a csökkenő gyermeklétszámmal indodokolták.
A keddi ülésen előzőleg napirend előtt kért szót dr. Dancsó József (Fidesz)
országgyűlési képviselő utalva a július elsején életbe lépett lakásépítési
rendeletre. Az Orosházán élő, megyei listán megválasztott honatya elsősorban a
bérlakásprogram megvalósításában kérte az érintettek együttműködését.
Ugyancsak napirend előtt kért szót dr. Horváth Antal a Polgári Frakcióhoz tartozó
Horváth Antal, aki a Szőlő városrészben a belvíz után kialakult helyzetre hívta
fel a helyi döntéshozók figyelmét. Egyben arra is figyelmeztetett: a városban
nagyarányú gyomnövény-fertőzöttség alakult ki, melyben tetten érhető az
önkormányzat felelőssége is. A képviselő hangsúlyozta: amennyiben nem történik
megfelelő intézkedés, feljelentést tesz a Környezetvédelmi Minisztérium megfelelő
illetékesénél. Fetser János polgármester válaszában jogosnak nevezte Horváth Antal
utóbbi felvetését és ígéretet tett a probléma kivizsgálására és a szükséges
intézkedések megtételére.
Mi lesz a zárolt kisebbségi pénzekkel? - Doncsev
Toso a Viharsarokban
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezetője, Doncsev Toso szerdán Gyulára
látogat - értesült lapunk az Országos Román Önkormányzat sajtószóvívőjétől.
Az államtitkár-helyettesi rangban a honi nemzetiségi és kisebbségi ügyeket
irányító hivatalvezető elsőként a honi románság vezetőivel folytat szűkkörű
eszmecserét. Információink szerint itt a nemzetiségek és kisebbségek parlamenti
képviseletének kérdése, valamint az Országos Román Önkormányzat tavalyi sikertelen
megalakulása miatti zárolt pénz felhasználása áll a megbeszélés középpontjában.
Ezután Doncsev Toso a helyszínen tájékozódik a gyulai Román Kulturális Központ
második, befejező ütemének építési feltételeiről és lehetőségeiről. Mint
korábban hírül adtuk, ebben könyvtár, valamint a honi románság lap- és
könyvkiadója kapna helyet.
A délután folyamán a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezetője rezidenciáján
keresi fel Sofronie gyulai román ortodox püspököt. A tárgyaláson Doncsev Toso
tisztázó szándékkal felveti azt a nyilatkozatot, amelyet néhány hónappal ezelőtt
állítólag Nagyszebenben a Gozsdu Alapítvány ülésen tett a püspök. A nagy
visszahangot kiváló felszólalásában egyes forráosk szerint Sofronie püspök azt
mondta, hogy Magyarországon üldözik a románokat, hogy az önkormányzatuk valójában
nem működik, a gyulai román gimnáziumban pedig nem román oktatás folyik. Doncsev
Toso gyulai programja végén, délután 4 órakor - nem elképzelehetetlen, hogy a
püspökkel együtt - sajtóbeszélgetésen fogadja az újságírókat a román lap Dózsa
György úti szerkesztőségében - értesült lapunk munkatársa.
A megyegyűlés a millenniumi
napról
A megyegyűlés pénteki tanácskozásán a megyei képviselők elfogadták azt az
előterjesztést, amelynek értelmében szeptember 29-én ünnepli a megyei önkormányzat
a magyar önkormányzatiság fennállásának tizedik évfordulóját. Az önkormányzati
rendszer tízéves fennállásának évfordulója szeptember 30-ra esik, ám mivel az
előző napon tanácskozna egyébként is a megyegyűlés, így a képviselők úgy
döntöttek, azon a napon lesz az ünnepség is.
Arra, hogy hogyan ünnepeljék meg a jeles dátumot, többféle elképzelés is
felvetődött. Az egyik lehetőség egy közel kétmilliós kiadással számolt, ebben az
esetben a jelenlegi negyven képviselő tűzzománc emlékérmét kapott volna, 160 fő
részesült volna emléklapban, készült volna emléktábla és külön kiadvány is. A
másik javaslat ennél szűkebb költségvetéssel, mintegy 620 ezer forinttal számolt, s
némi módosítást követően ezt a javaslatot el is fogadta a megyei képviselők szűk
többsége (huszonkét képviselő a negyvenből).
A szavazás előtt a megyegyűlés szocialista képviselőinek frakciója benyújtotta
saját alternatív javaslatát is, ez azonban csak az összes képviselő negyedének
támogatását élvezte. A szocialisták egyébként semmilyen különösebb ünnepet nem
csináltak volna, elegendőnek tartottak volna egy emlékbeszédet a tízéves évforduló
napján. A megyegyűlés többsége azonban úgy érezte, ennél látványosabb és
demonstratívabb módon is meg kell ünnepelni az önkormányzatiság tízéves
fennállását.
Ízlett a tarhonya a gyulaiaknak
A július eleji hőségben igen komolynak mondható mezőny gyűlt össze szombaton
délután, amikor a víztoronynál felállított sörsátorban megkezdődött a megye
első tarhonya-fesztiválja. A program első napján, szombaton a házi tarhonya, míg a
másodikon (vagyis tegnap) a tarhonyás ételek készítése volt a fő feladat. Mindkét
megmérettetésre szép számmal neveztek a versenyzők, a tarhonyakészítésbe több
mint húsz páros kezdett bele, s a tarhonyás ételekből is majd' egy tucatnyi rotyogott
a sátor mellett felállított üstökön.
A zsűri mindkét napon igen komoly munkát végzett - a testület vezetője első napon
dr. Nyers Józsefné, az FVM Agrármarketing Centrumának megyei vezetője, a másodikon
pedig Vozár Márton, a megyei kereskedelmi és iparkamara idegenforgalmi bizottságának
elnöke volt, a zsűri társelnöki tisztét pedig mindkét napon Prohászka Béla gyulai
királyi főszakács töltötte be -, ám az értékelést nem könnyítették meg a
versenyzők. Szebbnél szebb és formásabbnál formásabb tarhonya készült ugyanis a
mintegy kéttucatnyi asztalon, s hogy a választás milyen nehéz volt, jól jelzi: a
bírálók az élen végül négyes holtversenyt hirdettek. Így kiemelkedő
teljesítményéért egységesen első helyezett lett a sarkadi Papp János, az orosházi
Dupsi József, valamint a gyulai Ruszkó Ferenc és Hőgyes Elek. Az második-hatodik
helyekre a Csabai Kolbászklub, a Csabai Honvéd Kulturális Egyesület, Dógi Árpádné
Gyomaendrődről, a gyulai Papp Sándorné és a dobozi Gergely Zsuzsanna végzett.
Még szorosabb volt a vasárnap főzőverseny végeredménye, itt ugyanis valamennyi
indulót díjazott a zsűri, amely a legkiemelkedőbbnek Berki András és Gila Károly
Mágori tarhonyáshúsát tartotta. Nem kevesen dicsérték - nemcsak a zsűriből, hanem
az ingyenes kóstolón résztvevő vendégek közül is - a csabaiak FEK-es
pusztapörköltjét, a Csudabalai pásztortarhonyát és a csabai kolbásszal készített
tarhonyás krumplit is. A rendezvényt szervező Simon János és az azt támogató
szervezetek vezetői is elégedettek voltak az első tarhonya-fesztivál tapasztalataival,
úgyhogy nagy a valószínűsége annak, hogy a tésztakészítők jövőre is
összegyűlhetnek Gyulán.
Gyula nem kap területfejlesztési pénzeket -
idegenforgalmi nap a tarhonyafesztiválon
A gyulai tűzoltók által szervezett Gyulai Millenniumi Napok részeként, ám más
helyszínen rendezték meg azt az idegenforgalmi fórumot, amelyen nemcsak belföldi
szakemberek, hanem többek között szerb és lengyel turisztikai újságírók és
szakírók is részt vettek. Az Erkel Ferenc Zeneiskolában megrendezett tanácskozáson
megjelenteket Dancs László polgármester köszöntötte, aki elmondta: a város
vezetése számára egyértelmű, hogy Gyula egyik fő kitörési pontja az idegenforgalom
lehet. Ennek jele az is, hogy az 1998-ban megválasztott önkormányzati vezetés egyetlen
év alatt több pénzt biztosított a Gyulai Várfürdőnek, mint a korábbi két
önkormányzat összesen - mondta Dancs László.
Azonban tény, hogy így is jelentős nemcsak a város, hanem az egész térség
elmaradása, amelyet csak jelentős fejlesztési pénzek megpályázásával és
elnyerésével lehetne behozni. Ennek érdekében hívták meg a szervezők a
tanácskozásra a megyei területfejlesztési tanács elnökét, Domokos Lászlót, aki
Tóth Imre, a tanács tagja, s egyben térségi tanácsnok képviselt. A gyulaiak
számára városuk országgyűlési képviselője nem sok biztatót tudott mondani: a
területfejlesztési pénzek szétosztásánál olyan központi prioritásokat határoztak
meg, amelyek körébe különböző statisztikai mutatói miatt Gyula városa nem esik
bele. Így a településnek komoly esélye nincs arra, hogy az évi több száz millió
forintos területfejlesztési keretből akár idegenforgalmi, akár egyéb célú
beruházásokra jusson - derült ki Tóth Imre előadásából.
Az idegenforgalmi fórumon előadást tartott Baranyó Géza gyulai alpolgármester, a
megyei Tourinform-irodákat működtető Termál Közalapítvány kuratóriumi elnöke és
a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság alelnöke - aki Babák Mihály
bizottsági elnök távollétében mindkét funkciójában szerepet vállalt a
rendezvényen -, valamint Cséfán Lajos, a Gyulai Várfürdő Kft. igazgatója is.
Baranyó Géza beszédében a honi idegenforgalmi szabályozás szerkezetét ismertette,
valamint a Tourinform Irodák jelentőségéről ejtett szót. Cséfán Lajos a fürdőben
tavaly megkezdődött nagyszabású beruházási programról szólt, valamint méltatta a
cég 2010-ig elfogadott fejlesztési koncepcióját. A fejlesztések kapcsán kiemelte: a
tavaly átadott pezsgőfürdő-medence után idén újabb medencével gazdagodott a gyulai
fürdő, hiszen - bár ünnepélyesen csak július 8-án avatják fel - elkészült a
Várfürdő hullámmedencéja is.
Semmelweis-nap Gyulán és Orosházán
Hagyományos Semmelweis napi megemlékezést tartottak péntek délután a Pándy Kálmán
Megyei Kórházban Gyulán. A rendezvény ünnepélyes megnyitása után dr. Kovács
József orvosigazgató-helyettes, a rendezvény levezető elnöke köszöntötte a szép
számban megjelenteket, s egyben Domokos Lászlónak a megyei közgyűlés elnökének
köszöntő szavait is tolmácsolta. Ezt követően az ünnepi megemlékezés
következett, melyet dr. Sipos Péter a gyermekosztály vezető főorvosa tartott meg. A
szónok kiemelte, hogy az orvostudomány a véletlenek története, majd méltatta
Semmelweis Ignác életét és munkásságát. Beszéde végén örömmel hangsúlyozta,
hogy a gyermekágyi láz a civilizált országokban gyakorlatilag megszűnt.
Az ünnepi beszéd után dr. Lestyán Katalin a véradó állomás osztályvezető
főorvosa méltatta a véradókat és megköszönte áldozatos ténykedésüket. A
kórházban jelenleg 160 aktív véradót tartanak nyilván, akik közül már többen
elérték a húsz, harmincszoros véradó címet. Így sokan az ünnepségen vehették át
a véradói okleveleket és az ezzel járó pénzjutalmat, dr. Kander Zoltán
orvos-igazgatótól. De nem csak a véradók részesültek elismerésben hanem kiosztásra
került a Kórházért kitüntetés, néhányan orvos-igazgatói, mások
ápolási-igazgatói dicséretben részesültek. Átadták a nemrégiben alapított N.
Szabados díjat, de részesültek gazdasági-igazgatói dicséretben is dolgozók.
Természetesen a főorvosi és adjunktusi kinevezések sem maradtak ki az ünnepi
megemlékezés menetéből.
***
Tiszta kézzel, tiszta fejjel, tiszta szívvel - foglalta össze Semmelweis Ignác
szimbolikus üzetetét a ma orvostársadalmának pénteken dr. Ugocsai Gyula főorvos az
orosházi kórházban megrendezett Semmelweiss-napon. A rendezvényen áttekintették az
elmúlt fél esztendő legfontosabb eseményeit az intézményben, s arról is
megemlékeztek, hogy 33 éve alapították a kórházat. Az orvostársadalom egyik
legnagyobb ünnepén jutalmakat is átadtak azok részére, akik az alapítás óta
szolgálják a helyi egészségügyet, továbbá elismerték a legjobban teljesítő
szakemberek munkáját is.
Dr. Gervain Mihály igazgató-főorvos egyebek közt elmondta: komoly előrelépést
jelent, hogy egy közelmúltban beszerzett úgynevezett mammográfiás készülék révén
lehetőség nyílik Orosházán és vonzáskörzetében is mellrákszűrésre. Ugyancsak
sikernek értékelte a kórház első embere azt az orvoskonferenciát, melyen az ország
legjobb szakemberei tartottak előadásokat. Sőt, a kiállítással egybekötött
tanácskozás anyagi értelemben is sikert hozott. A jelenlévők megtudták még: az
országban 152 kórházból csupán húsznak nincs adósága, ezek közé tartozik az
orosházi intézmény is, s mindezt úgy sikerült elérni, hogy a vezetés nem
kényszerült létszámleépítésre.
|
|