vsonline1.gif (11104 bytes)
AKTUÁLIS

Tiltakoztak az egészségügyiek - szállj, lufi szállj
A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházból és a fürdővárosban lévő szociális intézményekből ezres nagyságrendben vettek részt az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) által szervezett közös tiltakozó demonstráción. Az ország mintegy félszáz városát érintő demonstráció gyulai állomása a megyei kórházból indult, itt gyülekeztek a dolgozók, itt kapták meg a demonstrálók kék pólóját és lufiját. A nagy érdeklődésről mindent elárul az, hogy az előzetes felmérések ellenére sem bizonyult elegendőnek sem a léggömb, sem a póló?
A rövid idő alatt hatalmasra duzzadt tömeg a kórházból tömött sorokban több útvonalon jutott el a Kossuth téren lévő egykori Lenin-gödörbe, s ez a helyszín - mint azt beszédében dr. Tóth Károlyné, az EDDSZ megyei elnöke elmondta - részben kényszerszülte volt (a városban zajló kulturális rendezvények miatt), részben azonban nagyon is szimbolikus. A magyar egészségügyi és szociális ellátás ugyanis valóban gödörbe került - mondta Tóth Károlyné, akinek rövid köszöntője után Tomanek Gábor színművész olvasta fel az EDDSZ nyílt levelét.
Az egészségügyi dolgozók érdekképviselete már tavaly tudta, amikor az idei költségvetést elfogadtatta a kabinet - előzetes egyeztetések nélkül -, hogy az idei költségvetés az egészségügy teljes tragédiájához vezet, derült ki a nyílt levélből. Ennek köszönhető, hogy az egészségügyi szférában hallatlanul nagy a munkaerő-eláramlás, így a szakdolgozók már csak többszörös túlmunkával képesek ellátni feladataikat. Mindezekért egy szakdolgozó havi nettó bére alig több mint 30 ezer forint, míg egy kezdő orvos bére is alig éri el az ötvenezer forintot. A kormányzat ráadásul a béremelés korrekciójával kapcsolatos ígéreteit sem tartotta meg - teszik hozzá a levélírók. Igen nagy a dolgozók felelőssége és nagyok a velük szemben támasztott társadalmi elvárások, így méltányos bérezésre és nem megalázó alamizsnára van szükségük - fogalmaznak a nyílt levél készítői, akik tiltakoznak a kilátástalanság ellen és kérik a társadalom tagjait: támogassák őket.
A nyílt levelet annak ismertetése után dr. Tóth Károlyné átadta Tóth Imre országgyűlési képviselőnek, aki rövid beszédet is mondott a megjelenteknek. Ebben felhívta a figyelmet arra, hogy ő nem a kormányt, nem is az ágazati minisztériumokat képviseli. Mint mondta, minden demonstráló három kérdésre szeretne választ kapni: meghallgatják-e, megértik-e őt és tesznek-e érte valamit. Mint a politikus elmondta, ezeket a kéréseket nem lehet nem meghallani, s azt is tudja, hogy az egyszeri 15 milliárd forint választ sem jelent a kérdésekre. Reményét fejezte ki ugyanakkor aziránt, hogy a kormányzat mihamarabb megérti az egészségügyben dolgozók problémáit.
***
A számítások szerint mintegy 150-200 egészségügyi dolgozó - többségében szakápoló - vett részt pénteken este az érdekképviseletek által meghirdetett országos demonstráció orosházi eseményein. A rendezvényen az orosházi kórház mellett képviseltették magukat a tótkomlósi és a mezőhegyesi egészségügyi érdekképviseletek is.
A menet 18 órakor indult a kórházból a Könd-Kossuth Lajos utcákon át a Kossuth-szoborhoz, ahol az Orosházi Fúvószenekar szolgáltatta a zenét. Elsőként dr. Antal Mihály, az EDDSZ helyi szervezete elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd Bacsur Imre gazdasági osztályvezető olvasta fel a szakszervezet - ugyanabban az időben több mint félszáz helyen elhangzó - közleményét. A demonstráción jelen voltak a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) helyi vezetői is, kifejezve szolidaritásukat az egészségügyben dolgozó közalkalmazott kollégáikkal.
A tüntetők a szolidaritást jelképező kék luftballonokkal és ugyanilyen színű zászlókkal érkeztek a helyszínre. A demonstráció végeztével a léggömböket szélnek eresztették, melyek a város fölött lebegve nyomatékosították a rendezvényen elhangzottakat.

Napirenden a múzeumügy - a megyegyűlésről jelentjük
Ahhoz, hogy az évtizedes elmaradásban lévő megye lemaradását behozhassuk, szükséges a fejlődés. Fejlődni pedig csak hosszabb távon megalapozottan lehet, amelyhez szükséges a jelenleg forráshiányos megyei önkormányzat intézményrendszerének átalakítása. Ezért a karcsúsítás nem "úri passzió" és a döntések eredményei már jövőre jelentkeznek - derült ki Domokos László megyei elnök expozé-jellegű felszólalásából a tegnapi megyegyűlésen. A megyei önkormányzat ekkor kezdte meg a már előzetesen is legnagyobb vitákat kiváltott témák, a megyei múzeumi igazgatóság, valamint az oktatási és szociális intézményhálózat átszervezésének vitáját.
A képviselők között legtovább a múzeumi hálózat átszervezése kapcsán folyt a szópárbaj. A megyei vezetésnek azt az érvelését, hogy a mostani leépítések szükségesek és elkerülhetetlenek a megye gazdasági felvirágzásának megalapozásához, több képviselő nem tudta elfogadni. Az ülés hivatalos megkezdése előtt egy perccel érkezett minisztériumi állásfoglalás is hamar a viták kereszttüzébe került: a zömében kormánypárti képviselők szerint az egyértelműen lehetővé teszi a tervezett összevonást, míg a szocialisták legalábbis kétértelműnek nevezték az abban foglaltakat. A megyegyűlésen megjelent húsz-harminc főnyi tiltakozó, akik "Ne öld meg a kultúrát!" feliratú pólójukkal is igyekezték befolyásolni a képviselőket - mindhiába.
Bár a döntés előtt több, a határozati javaslat hibájára rámutató hozzászólás is elhangzott, a megyei képviselők többsége (25 fő a negyvenből) megszavazták a változást. Az ellenérvek között egyébként Halász Tibor úgy fogalmazott, hogy a megyei múzeumi hálózat leépítése nem jó üzenet a millennium évében és ezáltal elképzelhető az is, hogy a megye északi-északkeleti térségei múzeum nélkül maradnak. Vele azonos véleményt fogalmazott meg Medgyesi Pál szakszervezeti vezető is, aki szerint a városok legtöbbjében nem adottak a feltételek ahhoz, hogy azokban múzeum működjön, így ott csak kiállítótermek lesznek majd.
Tóth Imre térségi tanácsnok kezdeményezte, hogy Békéscsabáról Gyulára kerüljön át a megyei múzeum igazgatósága is, és bár több képviselő és Medgyes Pál is felhívta a figyelmet hozzászólásában a döntés előkészítetlenségére - az érdekképviseleti vezető arra figyelmeztetett, hogy Gyulán nincs meg a változtatáshoz szükséges tárgyi infrastruktúra, példuál raktárak -, a megyegyűlés ezt a javaslatot is elfogadta. A tegnapi döntés értelmében a megye 59 közalkalmazottól "szabadul meg", akiket a települési önkormányzatok vehetnek (elvileg) át - igaz, Szeghalom példája azt mutatja, hogy korántsem biztos: ez valóban meg is történik.
Ugyancsak az eredeti határozati javaslatot fogadták el iskolaügyben is, holott a békési önkormányzat csütörtöki ülésén kérte a megye vezetését: ha az összevonásról döntenek, adjanak lehetőséget és időt a városnak, hogy mérlegelje a megszüntetni tervezett iskola átvételét. Ezt a kérést a megyegyűlés tegnap nem akceptálta, így a gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti és Élelmiszeripari Középiskola, valamint a békési Ipari Szakközépiskola és 636. számú Szakmunkásképző Intézet tegnap lényegében megszűnt létezni (Domokos László "expozéjára" ekkor fogalmazott úgy az egyik megyei képviselő lapunk tudósítójának: ez a megszüntetve fejleszteni sajátos logikája).
A megyegyűlés jóval kisebb vita után döntött a szociális intézményrendszer átalakításáról, majd a szarvasi önkormányzat által a megyének felajánlott Székely Mihály Szakmunkásképző, Szaközépiskola és Diákotthon átvételéről. Igaz, ez utóbbi döntés kapcsán Varga Zoltán meglepőnek nevezte, hogy eddig leépítésről volt szó, most viszont, a Szarvason működő középiskola kapcsán, feladatátvállalásról kell dönteni. A különös települési lobbikra már korábban több utalás történt, Tóth Imrének a múzeumi székhely átköltöztetésére vonatkozó javaslata után az egyik szocialista képviselő megkérdezte: "hogyhogy nem Sarkadra?". Tóth Imre ugyanakkor egy Orosháza-Békéscsaba "hangulati tengely" kialakításáról beszélt az MSZP-s képviselők hozzászólásait követően.
A megyei belharcok később, a békéscsabai repülőtér tulajdonlásával és hasznosításával kapcsolatos előterjesztés kapcsán ismét felszínre bukkantak, ám a képviselők végül elfogadták az eredeti határozati javaslatot (Tóth Imre a Békéscsabával való egyeztetést tartotta volna feleslegesnek). A megyegyűlés pénteki tanácskozásán elfogadta közalapítványainak mérlegbeszámolóját, tárgyalt a megyei kistérségi komplex környezetvédelmi programokról és képet kapott a részben a megyei önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok elmúlt évi gazdálkodásáról is.

A Dunaferrel alakítanak rt.-t az orosháziak
Előreláthatóan a jövő héten részvénytársaságot alapít négy jogi személy a gyopárosi fürdő fejlesztésére és működtetésére. A harmincmilliós alaptőkével megalakuló rt. tagjai: a helyi önkormányzat, a Dunaferr Rt., a Városgazdálkodási Kft. és az orosházi kórház.
Fetser János lapunknak elmondta: a tervet támogatja az önkormányzat két illetékes szakbizottsága, így várhatóan a képviselő-testület soron következő ülésén áldásukat adják az elképzelésre a városatyák.
Mint arról lapunk több ízben beszámolt, jelentős fejlesztés előtt áll az orosházi térség egyik legfontosabb idegenforgalmi központja. A tervek szerint mintegy közel egymilliárd forintot költenek középtávon a létesítményre, mely elsősorban gyógyturisztikai és szabadidős centrumként funkcionálna. A szolgáltatási színvonalat pedig a külföldi vendégek igényeihez szeretnék fejleszteni - tette hozzá Fetser János, aki azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a részvénytársaságba apportként csak tárgyi eszközök kerülnek 5 millió forintos értékben, tehát a gyopárosi ingatlanok továbbra is a város tulajdonában maradnak.

Megálljt parancsolnak az intézményes kutyagyilkosságoknak
A városban emberi felelőtlenség miatt nem kínozhatnak és gyilkolhatnak meg hobbiállatot - e hosszú távú cél jegyében szerveződik Orosházán civil szervezet, mely a klasszikus állatvédelmi feladatok mellett a természetvédelem ügyét is zászlajára tűzi. A védtelen élőlények iránt elkötelezett helyi polgárok célja, hogy a kivert kutyákról, macskákról méltó körülmények közt gondoskodjanak, szemben az embertelen helyi rendelettel, mely néhány nap türelmi idő után halálra ítéli az ártatlan egykori kedvenceket. A hosszú távú célok közt egyebek közt alapítványi menhely létrehozása, illetve nyugati típusú örökbefogadási rendszer szerepel. Ez utóbbi hazánkban az állatkertekben gyakorlat: bárki "örökbefogadthatja" a szívéhez közelálló állatot, azaz bizonyos időre hozzájárulhat fenntartása költségeihez. Ez elsősorban azok számára jelent megoldást, akik állatkedvelők ugyan, de életkörülményeik nem teszik lehetővé kedvencek tartását.
A szervezők szeretnék, ha kezdeményezésükhöz minél többen csatlakoznának. Ennek jegyében tartják első nyilvános ülésüket július 4-én, kedden délután 18 órakor a Táncsics Mihály Gimnáziumban, melyre mindenkit várnak, aki akar és tud tenni a megfogalmazott célokért.

Kallódó (kis)emberek
"Ez egy unalmas és szürke világ"
Amikor az iskola csengője valamikor június közepén utoljára szólalt meg a nyári vakáció előtt, Gyuszi már akkor tudta, hogy ezt a nyarat is semmittevéssel tölti majd. Akárcsak két haverja, Paca és Danny - kétszer is felírta a nevét, hogy így, két n-nel és ipszilonnal írjam le -, akikkel a vakáció kezdete óta együtt lóg. Sőt, igazából nem is a vakáció kezdete óta, hiszen Gyusziék már az iskolaidőben is igen gyakran ódzkodtak suliba járni. Megtehették persze: egyikőjük sem tudja, hogy szüleik mikor foglalkoztak legutóbb azzal, hogy mi van az iskolában, mikor kérték volna el az ellenőrzőjüket vagy mentek volna el egy szülői értekezletre. A három fiú egyébként úgymond "jobb" családból való - nem mintha ez bármit is jelentene.
Dehogynem jelent - válaszolja felháborodottan Danny, amikor ezt a kis következtetésemet végigvezetem nekik. Nagyon is sokat jelent. "Nem vagyunk mi olyan elfuserált csóringerek, akik egész nyáron ugyanabban a hülye, durkálós nadrágban vagy abban a szakadt pólóban jár, technokolt szív, ha diszlóban megy, mert egy igazi jointra (mint megtudom, ez a marihuánás cigi neve - H. J.) nincs pénze, ha sört iszik, legfeljebb Kőbányait vesz magának és hülye rockzenét hallgat" - kapok gyors helyzetjelentést Pacától arról, hogy milyenek azok, akik nem ők. Persze ettől még nem tudom meg, milyenek ők - azon kívül, hogy magányosak.
"Nézd, ha nekünk kell valami, azt megkapjuk. Vagy ha nem, hát megkapjuk" - Gyuszi szavai határozottan csengenek. "Szóval kellett például egy robogó, mondtam a faternak, de azt mondta, szerinte ez drága. Na, ilyenkor megyünk és megszerezzük valahol." Arra a kérdésre, hogy hogyan, a srácok csak nagyokat hallgatnak, egyedül Paca mosolyog sokat sejtetően. Aztán, talán azért is, hogy tereljék a szót, Gyuszi folytatja: "de ez ritkábbik eset. Általában az öregek ideadják a pénzt, csak hagyjuk őket békén. Meg se nézik, hogy mit veszünk vagy mire költjük".
Persze miért pont a gyerekeik vásárlásával törődnének az egytől-egyig vállalkozóként dolgozó szülők? Hiszen, mint azt Paca, hármuk közül a legcsendesebb elmeséli, egyébként sem foglalkoznak velük. "Szervusz kisfiam, hogy vagy kisfiam, tanultál kisfiam; mást sem hallok tőlük, ha néha akkor érnek haza, amikor én is otthon vagyok, pedig már rohadtul nem vagyok a kisfiuk. A választ általában meg se hallgatják, nem mintha válaszolnék", teszi hozzá, ezen nagyot röhögnek. "Néha persze, mondjuk félévente vagy a tanév vége felé aztán persze rájönnek, hogy ők mennyire komoly szülők, leülnek velem elbeszélgetni, hogy hogyan is képzelem az életem, meg mi szeretnék lenni, de most erre mit mondjak?", Gyuszi, ahogyan meséli, akkor is a vállát rángatja, mintha most kellene megválaszolni ezeket a kérdéseket.
Mert arról a három műszaki középiskolába járó srác egyikének sincs fogalma, mihez is kezdjene magával, ha befejeződik a suli. "Majd lesz valahogy, számítógépekkel szeretnék foglalkozni, bár igazából azokon is csak a járték érdekel", Danny az, aki egyáltalán tud valamit mondani erre, a másik kettő ismét csak a vállát vonogatja. Egyedül Pacának van testvére, tudom meg, ő a bátyjához hasonlóan "üzletelni akar", ennyit mond csak, "mindenfélével", teszi hozzá hosszas hallgatás után, majd újabb sokat sejtető, csak a beavatottaknak szánt mosoly.
Márpedig én nem vagyok beavatott. A három srác nagyon zárt, belső világot alakított ki, amelybe idegeneknek szigorúan tilos a belépés. A fiúk élete három dologról szól: napközben játéktermekben és gyorséttermekben töltik idejüket, éjjel graffitikat firkálnak a falakra vagy különféle szórakozóhelyeken buliznak. "A graffiti a legjobb a világon", mondja Danny, "ez egy rohadt unalmas és szürke világ, de ott vagy te, aki ezt a rohadt unalmas és szürke világot kidíszíted". A festék nem olcsó, de nekik a pénz (valószínűleg ez az egyetlen dolog) soha nem jelent problémát. "Nem, nem minden éjjel akciózunk, inkább ritkábban, de akkor profi, komoly dolgokat csinálunk", mondja Gyuszi, a másik kettő szerint ő csinálja legjobban hármuk közül a falfestést.
A játékteremben viszont Paca a legsikeresebb. "Szerencse dolga az egész", mondja, mintha szabadkoznak. Elnézve a csilingelő, csillogó-villogó masinákat, pókergépeket, félkarú rablókat és egyéb pénzszerző, de inkább -rabló gépentyűket, alighanem igaza van: ide nem tudás kell, csak szerencse. Akárcsak az éjszakai bulizáshoz, merthogy akkor az igazi a móka, "ha legalább egy héten egyszer összejön valami kis kaland", vigyorodik el Danny, ez nem az a fölényeskedő, titkos mosoly, egészen egyértelmű, hogy a srác mire gondol. A többiek helyeslőn bólogatnak, Gyuszi újra rágyújt, miközben az orrát piszkálja.
Ahogy elnézem őket, pattanásos tinédzserek, izzadnak, ahogy itt ülünk a játékterem félhomályában, félkopaszra van vágva a hajuk, szóval ahogy elnézem őket, nem értem, miért jönnének össze nekik az egyéjszakás kalandok. "Mert hódítani tudni kell. Mert kiscsaj állna ellent, ha egész éjjel gin-tonikkal vagy igazi, márkás vodkával itatod, te meg közben viszkizel, mindig van nálad egy-két tabletta vagy füves cigi és tízpercenként csörög a Nokiád?" Danny érvelése tetszik a többieknek is, nagyokat bólogatnak. Komoly kapcsolatra egyikőjük sem gondol, hosszabb távon sem, "dehogy akarom én lekötni magam egyetlen csaj mellett", mondja Gyuszi, "meg aztán minek is alapítsak családot? Hogy ugyanolyan sz*r szülő legyek, mint fateromék?"
Haász János

350 millió iskolai eszközbeszerzésre
Tavasszal még úgy tűnt, radikálisan átalakul a gyulai iskolarendszer; iskolák integrációjáról, iskolabezárásról volt szó. Ehhez képest komoly fordulatnak mondható, hogy a hét eleji testületi ülésen (mint arról röviden már hírt adtunk) a városatyák több mint háromszázmillió forintról szóló eszközbeszerzési programot fogadtak el. A tervek szerint 2001 és 2003 között a város által működtetett általános és középiskolák eszközeinek beszerzésére, illetve beruházásokra - mai áron számolva - 343 milió 156 ezer forintot költenének.
Az összeg még akkor is igen komolynak tűnik, ha tudjuk: a pénzben bennefoglaltatik a gyulavári Bay Zoltán Általános Iskola tornatermének beruházása (107 millió forinttal számolva) is. A tervek szerint az eszközbeszerzést a város zömében pályázati forrásokból finanszírozná, önerőből csak a költségek 20-40 százalékát kellene finanszírozni, azonban még ez is 70-140 millió forint közötti összeg. Az első évben 29,7 milliót, azután 147,8, míg a program utolsó évében 165,7 milliót kell erre a célra fordítani.
Az ütemterv elfogadása sokakban azért is megütközést keltett, mert éppen a napokban fogalmazódott meg minisztériumi szinten is az az álláspont, hogy a gyulai intézményrendszer túlméretezett. Sokak számára ezért is érthetetlen tehát, hogy a tervezett szigorítások közepette évi több tízmillió önkormányzati forintot erre a célra áldoznának. Igaz, a testületi döntésben a képviselők leszögezik: az ütemtervben foglaltak teljesítéséhez szükséges támogatásról évente, a városi költségvetés elfogadásakor döntenek.

Neményi lehet a befutó - az egykori popénekes thermálszállót tervez a fürdőben
Várhatóan két héten belül eldől a nagyszénási Parkfürdő sorsa. Mint arról korábban beszámoltunk, a létesítmény az utóbbi időben számos fejtörést okoz a tulajdonos önkormányzatnak, melynek fő oka, hogy jelentős, százmilliós nagyságrendű fejlesztésre van szükség a zökkenőmentes működtetés érdekében.
Az önkormányzat várhatóan július első felében tart rendkívüli ülést, ahol döntenek: a jelenlegi ajánlatok közül melyiket fogadják el. Czeglédi Mihály polgármester lapunknak elmondta: az önkormányzat arra törekszik, hogy a nagyközség hosszú távú érdekeit szolgáló döntést hozza meg.
Egy fővárosi ingatlanügynökség intenzív keresést folytat a lehetséges befektető felkutatására. Emellett egy szegedi vállalkozó jelezte vásárlási szándékát, míg az ugyancsak fővárosi Inka Rent A Car egy közös vállalkozás alapítását tervezi az önkormányzattal. Mint megtudtuk, ez utóbbi, a Neményi Béla egykori popsztár nevével fémjelzett turisztikai vállalkozás ajánlata tűnik a legkomolyabbnak, ugyanis ez konkrét üzleti tervvel kereste meg a tulajdonost. Ennek lényege, hogy hosszabb távon a szénási fürdő egy gyógyturizmusra szakosodott szállodalánc tagja lenne, s az ehhez szükséges forrásokat külföldi beruházók biztosítanák.

A jelek szerint elmaradt a háziorvosok akciója
Mint arról korábban lapunkban is beszámoltunk, június 28-án szakrendelés-bénító megmozdulásra készültek a háziorvosok. Az orvosok egy általuk elhibázottnak vélt rendelet pontos betartásával igyekeznek bebizonyítani annak működésképtelenségét. Az aggályosnak tartott új szabályozás kimondja, hogy a lakosokmak koruktól függően egy-háromévente el kellene menniük háziorvosukhoz. Az orvosnak azonban nem kötelező a már korábban elvégzett szűrővizsgálatokat megismételni, elég, ha kitölti a beteg törzskartonját. A nem megjelent beteg után járó kártyapénzt megvonják.
A háziorvosok szerint a rendelet szakmailag elhibázott és technikailag kivitelezhetetlen, mert a mintegy hatezer háziorvos nem tudja megszűrni a tízmilliós lakosságot - vélekednek a legérintettebbek, akik szerint a folyamatos szűrővizsgálatok megbénítanák a munkájukat. A demonstráció során a tervek szerint mintegy 4600 háziorvos országszerte egyszerre utalta volna be 10-10 betegét a megyeileg illetékes rendelőintézet laborjába vércukor- és koleszterinszint-mérésre.
Az elképzelések azonban teljes mértékben nem igazolták a háziorvosok elvárásait - legalábbis a Pándy Kálmán Megyei Kórházban tapasztaltak szerint. Mint azt az intézmény központi laboratóriumának vezetője, dr. Fodor Lajos munkatársunknak elmondta, fel voltak ugyan készülve a beígért "nagy rohamra", azonban nem történt semmi. Semmilyen pluszmunkát nem jelentette a mai nap, a szokásos szerdai "menetrend" szerint zajlottak az események.
A labor előtt néhány beteg üldögélt csak, a legtöbben nem is tudták, hogy erre a napra milyen akcióval készültek a háziorvosok. Többen a tervezett jogszabály-változásokról sem tudtak, aki már hallott róla, az nem érti: miért van szükség a rendszeres ellenőrzésre és mi célt szolgál, ha valójában nem több, mint egy szimpla nyilvántartás. A betegek, akikkel sikerült beszélnünk, azt sem értették, mi lesz akkor, ha nem mennek el évente a háziorvoshoz: elveszik-e a betegkártyájukat és kizárják-e őket az ingyenes orvosi ellátásból vagy kevésbé súlyos szankciókat alkalmaznak-e.
***
Az orosházi rendelőintézet laboratóriumában a szerdai megszokottnál is kevesebb beteg jelent meg - tájékoztatta lapunkat dr. Pászthy Erzsébet főorvos. A Magyar Praktizáló Orvosok Szövetsége felhívása ezek szerint süket fülekre talált a háziorvosok körében, sőt, láthatóan a kollégák kínosan ügyeltek a túlterhelés megelőzésére.
Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy míg egy átlagos napon négyszáznál több dél- és nyugat-békési beteg veszi igénybe a laborszolgáltatásokat, addig ez tegnap nem érte el a háromszázat. Sőt, éppen az előző nap, kedd volt erősebb a megszokottnál.

Kiürítik a gyulai gimnáziumot?
Bár úgy tűnt, hétfőn (vagy kedden) a gyulai önkormányzat képviselő-testületi ülésén pont kerülhet a római katolikus egyház és a város vezetése között folyó vitára, a megállapodásra még bizton várni kell. A képviselők ugyanis nem fogadták el azt az előterjesztést, amely szerint a városnak megközelítőleg 30 millió forintos kártérítést kellene fizetnie. Közben az épületnek továbbra sincs fennmaradási engedélye, ami ismét felvetette annak lehetőségét, hogy azt ki kell üríteni.
Mint arról lapunkban már többször beszámoltunk, a római katolikus egyház tavasszal pert nyert Gyulán: az egyházi gimnázium telekszomszédságában épült Erkel Ferenc Gimnázium építési szabálytalanságai miatt utóbbi épület fennmaradási és használatbavételi engedélyét jogerősen hatályon kívül helyezte a bíróság. A pernyertes fél emellett megközelítőleg 30 millió forintos kárigénnyel lépett fel. Közben a megyei közigazgatási hivatal ismét kijelölt egy eljáró építészeti hatóságot, amelynek a fennmaradási engedélyt kellene kiadnia. Ez - saját kérésére - nem a békéscsabai, hanem a szarvasi polgármesteri hivatal lett. Az eljárás itt sem foly túl sokáig, a gyulai önkormányzat ugyanis májusban kezdeményezte a szabálytalanságot okozó hatméteres ingatlansáv kisajátítását, ezért kérte a szarvasi hatóságot az eljárás felfüggesztését.
Ez május 31-én meg is történt, közben Gyulán már megkezdték a kisajátítás procedúráját (enélkül ugyanis fennmaradt volna a szabálysértő állapot). Az egyház - miközben úgy tűnt, sikerült a megállapodást oly módon nyélbe ütni, hogy a város mintegy 30 millió forintot ad át, amelyet a Karácsonyi János Gimnázium felújítására kell fordítani - ugyanis június 15-én fellebbezést adott be Szarvasra az eljárás felfüggesztése ellen. A fellebbezés kitér arra a részletre is, miszerint az épületnek a mai napig nincs semmilyen engedélye, vagyis azt nem lehetne használni. Elismeri ugyanakkor az egyház azt, hogy a kialakult helyzetért elsősorban nem az önkormányzat, hanem a korábban eljáró hatóságok felelősek.
A gyulai képviselő-testület a fellebbezésnek erre a pontjára hivatkozva döntöttek úgy hosszas vita után, hogy nem járulnak hozzá a megállapodás aláírásához. Az egyik magát megnevezni nem kívánó városatya tegnap így fogalmazta meg több képviselő véleményét: ha az egyház valóban elismeri, hogy nem az önkormányzat okozta a kárt, akkor milyen jogon várja el, hogy kártérítést fizessünk? A város vezetésének hivatalos álláspontja szerint azonban a hétfői döntés ellenére előbb-utóbb megegyezésre jutnak, bár Becsyné dr. Szabó Márta jegyző hozzátette: ehhez vélhetően újabb tárgyalásokat kell folytatni az egyházzal.

A tervek szerint Gyula is karcsúsítja intézményhálózatát
Elképzelhető, hogy hamarosan nemcsak a megyei önkormányzatnál, hanem Gyulán is el szűkíteni kell az igen terebélyesnek mondható intézményi hálózatot. Erre utal legalábbis az, hogy egy hatvanmilliós belügyminisztériumi pályázatot a város túlméretezett intézményrendszere miatt nem nyert el az önkormányzat.
Vannak még Gyulán tartalékok - gyakorlatilag ez a tanúsága annak a levélnek, amelyet a gyulai önkormányzat kapott a napokban a belüygi tárcától. A város egy, az ÖNHIKI-n részt nem vevő, azonban forráshiánnyal küzdő települések számára kiírt pályázaton szeretett volna hatvan milliós kiegészítő forrást nyerni. A pénz helyett azonban csak egy levél érkezett, amelyben a minisztériumi szakemberek a gyulai költségvetés helyzetét elemzik. Ebben elismerik: a város valóban nehéz pénzügyi helyzetben van, ennek ellenére nem kap támogatást. Ehhez az önkormányzatnak felül kell vizsgálni és karcsúsítania kell az intézményhálózatot. Ha ezt követően is marad a nehéz pénzügyi helyzet, abban az esetben elképzelhető, hogy plusz forrásokhoz juthat az önkormányzat a belügyi tárcától - foglalható össze röviden a levél tartalma.
A város vezetése - tudtuk meg Baranyó Gézától - egyébként is készült az intézményhálózat tavaly megkezdett karcsúsításának folytatására, a minisztériumi állsáfoglalás csak megerősítette az önkormányzatnek ezt a szándékát. Ebben az évben a Városi Bölcsődék és a Szociális Foglalkoztató sorsáról döntenek, előbbinek az integrálásáról már a hétfőn kezdődött és tegnap véget ért testületi ülésen határoztak a képviselők,utóbbit egy vállalkozó szeretné üzleti alapú működtetésre átvenni.

Összeolvad a bölcsőde és a szociális szolgálat
A gyulai képviselők a kedden éjjel véget ért képviselő-testületi ülésen úgy döntöttek: integrálják a Városi Bölcsőde és a Városi Szociális Szolgálat (VSZSZ) elnevezésű intézményeket. A testületi döntés következtében a jövőben a bölcsődei tevékenység a VSZSZ-en belüli szakfeladat lesz. A döntést elsősorban az indokolta, hogy a bölcsődei gyermekszám szeptembertől ismét csökken, míg a városban élő és gondozást igénylő idősek száma (ez ugyanis a szolciális szolgálat tevékenységi köre) folyamatosan emelkedik. Az intézményösszevonás következtében az eddigi bölcsődei dolgozók egy része a továbbiakban az idősgondozás területén dolgozik majd, a törökzugi városrészi bölcsőde egy részét pedig idősek klubjává alakítják majd át - határotak a képviselők.
A városatyák ugyancsak kedden lapzártánk után fogadták el a város zöldterület-kezelési koncepcióját, valamint első olvasatban megtárgyalták a városfejlesztési elképzeléseket is. A testület elvi támogatásáról biztosította a millenniumi óra felállításának tervét, valamint a volt Lenin-gödör környékén kialakítandó millenniumi szoborcsoport ötletét. Erről a két témáról - valamint a Hősök és áldozatok emléművéről - a szeptemberi ülésen közös napirendben újra tárgyalnak majd a képviselők. A testület Dancs László polgármestert a gyulai védelmi bizottság élén a tavaszi árvíz idején végzett munkájáért 300 ezer forintos jutalomban részesítette.

A szakszervezet válaszlépése az iskolaösszevonásra
Korábban több alkalommal hírt adtunk arról, hogy a megyei önkormányzat a takarékosság jegyében tervezi a megyei fenntartású középiskolák integrációját. A Békési Ipari Szakközépiskolát a Farkas Gyula Mezôgazdasági Szakképzô Intézet és Gimnáziumhoz, míg a gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti és Élelmiszeripari Középiskolát a Munkácsy Mihály Középiskolához integrálnák. A tervezett döntéssel kapcsolatban a Pedagógusok Szakszervezetének Békés Megyei Vezetôsége állásfoglalást tett közzé. Eszerint a tervezett változatások több ponton törvénysértôk, emiatt az érdekképviseleti szervezet a megyei közigazgatási hivatalhoz fordul.
Az augusztus elsejére tervezett két iskolaintegráció szakmailag megalapozatlan és elsietett. A társadalmi hatások elôzetes vizsgálata elmaradt, az érintetteket az elôkészítésbe nem vonták be. Felelôs önkormányzat nem hozhatna meg olyan döntést, amely a magas szintű kertészeti és ipari szakképzés hátterét szétveri - ilyen és ezekhez hasonló kitételek szerepelnek abban az állásfoglalásban, amelyet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Békés Megyei Vezetôsége juttatott el lapunkhoz. A szakszervezeti vezetôk leszögezik: az elôkészítés folyamatában történt hiányosságok és jogszabálysértések miatt az érdekképviseleti szerv a Békés Megyei Közigazgatási Hivatalhoz fordul.
A szakszervezeti vezetôk nehezményezik, hogy a június 8-ra dátumozott tervezet véleményezései nem zajlottak le, megkezdôdtek ugyanakkor az összevonással kapcsolatos intézkedések. A PSZ csak június 13-án kapta meg a tervezetet, amely azonban nem tartalmazta az érintettek (közalkalmazottak, diákönkormányzat, helyi PSZ-csoportok) véleményét. Az integráció híre azért is megdöbbentô, mert az érintett tanintézményekben már megtörténtek a beiskolázások az ôsszel kezdôdô új tanévre; másrészt a megyegyűlés május 26-án még igen elismerô véleményt alkotott az iskolákról. A békési intézmény esetében ugrásszerűen megnövekedett beiskolázási igényrôl szólt az akkori elôterjesztés, míg a Mohácsy kapcsán kiemelték: az iskolában szervezik a (régi nevén) Gödöllôi Agrártudományi Egyetemmel közösen az akkreditált felsôfokú szakképzés beindítását. A PSZ szerint a május 26-i ülésen megfogalmazott jelentéseket alátámasztják azt a szakszervezeti álláspontot, hogy sem a gazdasági mutatókkal, sem a tanulólétszám alakulásával nem indokolható az integráció.
Az érdekképviseleti állásfoglalás felhívja a figyelmet arra is: "a szóbanforgó összevonási tervek nem fejlesztések, hanem visszafejlesztések, hozzájárulnak a megyébôl történô további elvándorláshoz". Mindemellett számos jogszabályt is sért az összevonás tervezete - olvasható a PSZ-állásfoglalásban. Így az érdekképviseleti vezetôk szerint sérülnek az Alkotmányban megfogalmazott alapvetô, valamint más törvényekben felsorolt diák- és szülôi jogok, de az oktatási törvénynek a közoktatási intézmény átalakításával kapcsolatos elvárásai is. A jogszabályi sérelem mellett a szellemi műhelyek megszűnésének veszélyeire is felhívja a figyelmet a PSZ állásfoglalása, amely kéri a megyegyűlést: a június 30-i tanácskozáson a tervezetet - annak várható súlyos következményeire tekintettel - vegyék le napirendrôl.

A város hálás a kisebbségeknek
Az orosházi települési önkormányzat rendkívül hálás a városban működő kisebbségi önkormányzatoknak, mert azok komoly terheket vesznek le bizonyos speciális területeken a helyhatóság válláról - jelentette ki a megyei közgyűlés nemzeti és etnikai kisebbségi bizottságának keddi kihelyezett ülésén Fetser János polgármester. Az üléseit többnyire a megye különböző pontjain tartó bizottság ezúttal Orosházán ismerkedett az itt élő roma és német kisebbség helyzetével, illetve választott testületeik munkájával.
Az Árgyelán György elnök távollétében Varjú István alelnök által vezetett tanácskozáson elsőként a helyi cigány önkormányzat nevében Lakatos Tibor korábbi és Nédó Árpád, a közelmúltban megválasztott elnök tartott tájékoztatót. Elhangzott: elsősorban közösségi, hagyományőrző rendezvényekkel igyekeznek megőrizni a roma identitást. Ezen túl nagy hangsúlyt fektetnek a rendkívüli szociális hátrány lefaragására: prioritást élvez a különböző ösztöndíjprogramok koordinálása, mely az utóbbi tanévben több mint 20 orosházi roma származású gyermek és családja számára jelent segítséget a továbbtanulásban. Elhangzott még, hogy jelenleg négy roma fiatal tanul valamilyen felsőfokú intézményben.
Dr. Abonyi Lajos, a német önkormányzat vezetője arról tájékoztatta a kihelyezett bizottsági ülés résztvevőit, hogy a nem túl nagy létszámú német közösség 1998-ban határozta el, hogy él a kisebbségi törvény adta jogaival. Fő céljuknak a hazai és az egyetemes német kultúra népszerűsítését, az oktatás és a helyi vállalkozások német orientációjának elősegítését határozták meg, s az elmúlt bő másfél esztendőben ennek szellemében dolgoztak. Egyebek közt nagy érdeklődés mellett tartották meg a német kultúra napját, megemlékeztek a Geothe-évfordulóról, illetve képzéseket szerveznek némettanároknak, német nyelvű előadásokkal kedveskedtek a nyelvet értőknek, továbbá együttműködési megállapodást írtak alá a helyi ipartestülettel.

Tusnádfürdőn nincs román ellenzék
Áttörő RMDSZ-győzelemmel zárultak a helyhatósági választások Orosháza egyik romániai testvérvárosában, a magyarok és románok által lakott Tusnádfürdőn: a képviselő-testület minden tagja e szervezet színeiben jutott be a városvezetésbe. Minderről Zólya Zoltán polgármester, korábbi alpolgármester számolt be Orosházán.
Az új polgármester első külföldi útja Magyarországra vezetett, ahol két testvértelepülésre látogatott el: Magyarország mellett a Bács megyei Jánoshalmán vett részt a millenniumi ünnepségen. Az alig kétezres, ám jelentős idegenforgalma miatt városi rangot viselő település egyébként több magyarországi helységgel ápol közeli kapcsolatokat: a felsoroltakon kívül Zombával, Tabbal, Füzesabonnyal és a főváros XVIII. kerületével, Pestszentlőrinccel.
Zólya Zoltán Orosházán újságíróknak elmondta: az új városvezetés tervezi a helyi infrastruktúra és a gyógyfürdő-szolgáltatások bővítését, mellyel még vonzóbbá tehető a tusnádfürdői idegenforgalom, mely gyakorlatilag a helyiek egyetlen megélhetési forrását jelenti. Hozzátette: városa az orosháziakat is szívesen látja, az egyik helyi utazási iroda kínálatában már régen szerepelnek tusnádfürdői pihenési lehetőségek.

Ápolók, zsebükben diplomával
Négy szakon hatvanöt diák szerzett ebben az esztendőben felsőfokú, vagyis diplomás egészségügyi szakdolgozói címet a gyulai Semmelweiss Egészségügyi Szakképző Iskola esti és levelező tagoztaos szakán. A diák kifejezés persze ezúttal - mint az a tagozat jellegéből is látszik - nem a szó hagyományos értelmében értendő: a képzésben ugyanis már több éves, nem ritkán évtizedes tapasztalattal igen, ám felsőfokú képesítéssel mindeddig még nem rendelkező egészségügyi alkalmazottak kaptak oklevelet.
A négy szakon egy és három év között volt a képzési idő, amelynek lejártával röntgen és képi diagnosztikai, fizioterápiás szakemberek, illetve diplomások ápolók lettek a megye számos egészségügyi és szociális intézményének alkalmazottai. A képzések egy része korábban még a gyulai egészségügyi főiskolán kezdődött, ám valamennyi "diák" már a Semmelweisben fejezte be tanulmányait, ez az iskola biztosította a képzés elméleti hátterét, míg a gyakorlat feltételei adottak voltak a hétköznapokon az egyes munkahelyeken, illetve a megyei kórházban. A boldog diplomások - akik immáron hivatalosan is "felső fokon" űzhetik szakmájukat - hétfőn a Pándy Kálmán Megyei Kórházban vehették át az elismerő okleveleket Halmos Miklósné ápolási igazgatótól.

Hivatalos tehetségek Sarkadon
A sarkadi önkormányzat képviselô-testülete még 1994-ben döntött arról, hogy külön elismerésben részesíti a város legtehetségesebb tanulóit. Az évrôl évre átadott Sarkadi Talentum díjból - mely a gyulai Kiss László éremművész által készített plakettbôl, egy hitelesítô oklevélbôl és 20 ezer forintból áll - idén három diák részesült.
Az idén a lányok "taroltak" a díjazottak mezônyében: a kettes számú általános iskola hetedikes tanulója, Sajti Anikó, az egyes iskola idén elballagott diákja, Kovács Enikô és az Ady-Bay gimnázium 12-ik évfolyamos (vagyis szintén idén végzett) tanulója, Bondár Katinka kapták meg az elismerést. Hármójuk közül kiemelkedik Bondár Katinka teljesítménye, akit idén már második alkalommal nyilvánítottak "hivatalosan is" tehetséggé. A fôként szavaló képességével kitűnt ifjú hölgy német nyelvvizsga birtokosa is, és tervei szerint a Szegedi Egyetem jogi karán vagy kommunikáció szakon folytatja tanulmányait.
A két ifjabb "pályatársa" közül Sajti Anikó szintén szavalóversenyeken tündököl, idén a nagyszalontai Arany János Szavalóversenyen elsô helyezést ért el. Nemcsak szaval, hanem énekel és többek között kézilabdázik is a kitüntetett, aki - ha befejezi az általános iskolát - a debreceni Ady gimnáziumban szeretne továbbtanulni. Kovács Enikô viszont - lány létére szokatlan módon - fôként a számítástechnikai versenyeken ért el szép eredményt. Igaz, mégsem a műszaki pálya vonzza: tolmács szeretne lenni, ennek érdekében a mezôberényi kéttannyelvű gimnáziumban tanulhat ôsztôl.

vissza a címlapra

Az Aktuális rovat korábbi cikkei