Tóth Imre: félreértések és félremagyarázások múzeumügyben
Több esetben félreértések vagy félremagyarázások kísérik a megyei múzeumi hálózat átszervezésével kapcsolatos törekvéseket - fogalmazta meg kritikáját pénteki sajtótájékoztatóján Tóth Imre országgyűlési képviselô, a megyei önkormányzat térségi tanácsnoka. Mint a politikus elmondta, ilyen félrértések láttak napvilágot a szeghalmi múzeummal kapcsolatban is. Ahogyan fogalmazott: a szeghalmi intézményt működtetésre átvette a helyi önkormányzat, így az immáron egyértelműen és kizárólagosan városi intézmény. Ezáltal a megyének nincs beleszólása annak működésébe, illetve abba, melyik alkalmazottat tartja, s melyiktôl válik meg. Amennyiben valakinek a munkájára a városivá lett múzeum fenntartója nem tart igényt, az a megyétôl a neki járó végkielégítést megkapja, innentôl kezdve azonban már nem a megyei önkormányzat felelôssége, mi történik Szeghalmon - mondta Tóth Imre.
A politikus szólt arról is, hogy kezdeményezte Orábán Viktor miniszterelnök meghívását a 44-es számú fôút július végén elkészülô gyulai elkerülô szakaszának ünnepélyes átadására. Lapunk információi szerint az ünnepélyes átadást augusztus 8-án rendezik majd meg, és ezen a napon a kormány egyéb Békés megyei meghívásnak is eleget tehet. Tóth Imre reményét fejezte ki, hogy az elkerülô út megépítése csak egy hosszabb folyamat kezdete, s ez a folyamat a 44-es fôút gyorsforgalmúsításának megkezdése lesz - tette hozzá, hangot adva annak a reményének, hogy a munkálatok nem húsz vagy harminc év múlva, hanem még 2002-ig elkezdôdnek. A tervek szerint, mint arról korábban már beszámoltunk, a fôút négysávúsítása a jövô évben kezdôdhet el.

Emlékezés az elhurcolt hatszáz gyulai zsidóra
Immáron hagyománya van annak, hogy június utolsó vasárnapján a gyulai zsidó temetőben összegyűlik az emlékezők kisebb-nagyobb csoportja. Az egykor több mint hatszáz fős gyulai zsidóságnak állítanak emléket azok az emberek - a hozzátartozók, leszármazottak, a háborús vészkorszakban életben maradtak mellett nem zsidó gyulai polgárok is -, akik évről évre növekvő számban részt vesznek a megemlékezésen. Az egykori gyulai zsidóságra emlékezők számának örvendetes növekedése ugyanakkor évről évre erősíti az ember érzését: méltatlanul elhanyagolt a temető állapota.
Az idei megemlékezést tegnap délben rendezték meg, Szilágyi Gábor kántor áhítatos éneke után Verő Tamás rabbi szónokolt. Emlékbeszédében a rabbi Mózes ötödik könyvére és a pusztában való 40 éves vándorlásra emlékeztetett, mondván: a zsidó történelemben ugyanilyen szörnyű vándorút volt a vészkorszak is, a Holocaust azonban nem az isteni akarat, hanem az Istennel szembeszegülő gonoszság műve volt. Minden alkalommal, amikor erre a korra, a több mint ötven éve történtekre emlékezünk, fel kel idéznünk annak a hatmillió emberbnek, köztük annak a hatszázezer magyarországi és azon belül is több mint négyszáz gyulai embernek a tragégiáját, akiknek azért kellett meghalniuk, mert zsidók voltak - mondta Verő Tamás.
A rabbi beszéde végén a Prédikátorok Könyvének gondolata - "ideje van az ölésnek és ideje van a gyógyításnak" - nyomán leszögezte: akik látták az ölést, azok azóta is szünet nélkül igénylik a gyógyítást. A zsidók nemcsak a holokauszt idején szenvedtek el megaláztatásokat, hanem azt megelőzően is rendszeresen üldözték őket - tette hozzá Verő Tamás, aki fel is idéztek Izráel népének hányattatásait. A beszéd végén a megjelentek elhelyezték az emlékezés köveit a második világháború gyulai zsidó mártírjainak emlékhelyén.

Újabb hat évre kapott bizalmat Ribár esperes és Koszorús egyházmegyei felügyelő
A hétvégén avatta fel a Nyugat-Békési Evangélikus Egyházmegye újjáválasztott esperesét és presbitériumát Harmati Béla püspök az orosházi templomban. Ribár János esperes és Koszorús Oszkár egyházmegyei felügyelő, valamint a vezető testületek hat esztendőre kaptak megbízást. A rendezvényen az egyházmegye lelkészei és a hívők mellett jelen volt Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke, Babák Mihály országgyűlési képviselő, Szarvas polgármestere és Varga István, az orosházi térség parlamenti képviselője, de képviseltette magát a református egyház is.
Harmati Béla avatóbeszédében János evangéliumát idézte, de szót ejtett aktuális egyházi ügyekről is, így az országos szinten elhíresült orosházi temetőrongálásról.
Ribár János esperes lapunk kérdésére elmondta: az 1994-ben megkezdett munkát kívánja folytatni. Az elkövetkező időszakban a millenniumi ünnepségek méltó megtartását tartja legfontosabb feladatának, de ugyanúgy nagy hangsúlyt kíván helyezni az egyházmegyében működő gyülekezetek építésére, az intézményrendszer zökkenőmentes működtetésére. Megtudtuk: e területen a legnagyobb kihívást a szarvasi egyházi általános iskola beindítása, a Csabacsűdre tervezett parókia felépítése és a tótkomlósi szeretetotthon bővítése jelenti. Ezen túl az esperes a lelkészek lelki gondozását is fontos feladatának vallja, annál is inkább, mert örvendetesen magas a fiatal papok száma az egyházmegyében.

Konferencia a régió zöldterületeiről
Közterületi és lakókörnyezeti zöldfelületek kialakítása, környezetápolás - technológia és finanszírozás címmel tartottak regionális szakmai konferenciát a szegedi EKO Parkban. A tanácskozás főszervezője a KITE Rt. volt, mely nemrégiben indította be úgynevezett zöldövezetprogramját: ennek lényege, hogy a társaság az érintett önkormányzatok, gazdasági társaságok, civil szervezetek részére nem csak értékesíti a közterületek rendbentartásához elengedhetetlen berendezéseket, hanem ehhez külső partner bevonásával kedvező pénzügyi konstrukciókat is kidolgozott.
A tanácskozáson a dél-alföldi régió illetékes szakemberei két Békés megyei előadó tapasztalatait is meghallgathatták. Az orosházi Soós Béla kertészmérnök, szakíró a konferencia témáját, a városszépítést egy speciális szemszögből, a civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködési lehetőségeként vázolta fel. Beszédében kitért a lakókörnyezeti kultúra kialakulásának előzményeire, különös tekintettel a világhírű, az építészekre egy évszázad óta is nagy hatást gyakorló Corbusier munkásságára. Soós Béla nyugati példákra hivatkozva hangsúlyozta a civil társadalom bevonását a városok, községek közterületeinek szépítésébe. Erre a legmegfelelőbb lehetőségek a különböző helyi településtisztasági akciók, illetve a Virágos Magyarországért Mozgalom.
Szelekovszky László, a megyei önkormányzat szakfőtanácsosa a területfejlesztés és a környezetápolás témakörét járta körbe. Hangsúlyozta: a környezet jobbátétele érdekében számos lehetőség kínálkozik, ezek közül a legfontosabb az emberek megszólítása, bevonásuk a kulturált környezet kialakításába. Ezzel párhuzamosan fontos helyi rendeletek alkotása a megóvás érdekében és a területfejlesztési pályázati lehetőségek minél szakszerűbb kihasználása - mutatott rá szegedi előadásában Szelekovszky László.

Petre Román Battonyán és Gyulán járt
A szegedi külügyminiszteri csúcs előtti battonyai és gyulai talákozóin a két szomszédos ország gazdasági kapcsolatainak erősítését szorgalmazta Petre Roman, a bukaresti diplomácia első számú írányítója. Vélekedése szerint, ha a gazdaság terén rendben mennek a dolgok, akkor mindez segítheti a kulturális, oktatási és idegenforgalmi együttműködést is. Petre Roman péntek kora délután továbbutazott Szegedre, ahol részt vesz a Közép-európai Kezdeményezés külügyminiszteri találkozóján. A magas rangú vendég Békés megyei tárgyalásain szóba kerültek a határátkelőhelyek fejlesztésének kérdései, egy gyulai román alkonzulátus létesítésének lehetősége, egy környezetvédelmi vegyesbizottság felállítása, valamint a gyulai román kulturális központ második, befejező ütemének megvalósítása.
A szomszédos ország diplomáciájának vezetőjét a battonyai határátkelőhelyen Takács Dezső polgármester és Kreszta Traján, az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat elnöke fogadta. Ezen a tárgyaláson éppúgy szóba került a Méhkerék-Nagyszalonta, valamint a Battonya-Tornya közötti határátkelőhelyek fejlesztése, mint később Gyulán. Köztudott, az átkelőket jelenleg 3,5 tonnás súlykorlátozás mellett csak magyar és román teherautók vehetik igénybe. A magyar javaslat szerint a két ország 75 kilométeres távolságon belüli fuvarozóinak célszerű volna 20 tonnára emelni a súlyhatárt, 3,5 tonnáig pedig nemzetközivé tenni az átkelőhelyet. Petre Roman a dél-békési városban talákozott a helyi román kisebbségi önkormányzat tagjaival, és ellátogatott a román általános iskolába.
A román külügyminiszterrel tárgyalva Dancs László gyulai polgármester és Tóth Imre, a térség országgyűlési képviselője felvetette egy Gyulán felállítandó alkonzulátus szükségességét, amelynek a helyi önkormányzat ingatlant biztosítana. Emellett magyar kérésre szóba került, hogy a két országnak célszerű volna felállítani egy környezetvédelmi vegyesbizottságot a határokat átszelő vízfolyások kockázati tényezőinek csökkentése miatt. A tárgyalásokon szóba került a Nagyvárad-fiumei vasútvonalon teherszállítás újbóli beindítása. Ehhez Tóth Imre hozzáfűzte, ezzel az elképzeléssel kapcsolat bírja a nemzeti vasúttársaság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) támogatását. Az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat vezetése tájékoztatta a vendéget a gyulai román kulturális központ második ütemének megvalósításáról. Erről szólva Kreszta Traján elmondta: az új szárnyban könyvtár, kutatóintézet, valamint a honi román lap- és könyvkiadó kapna helyet. A román diplomácia elsőszámú irányítója Gyulán felkereste az ortodox püspökséget, ahol Sofronie püspök volt a vendéglátó, valamint az ország egyetlen román középiskoláját, ahol Budai János igazgató kalauzolta a román külügyminisztert.
Petre Roman újságírói kérdésekre válaszolva reményének adott hangot, hogy Magyarországon hamarosan megoldódik a kisebbségek parlamenti képviselete. Ugyanakkor szólt arról az elképzelésről, amely bukaresti központtal a Határon Túli Románok Tanácsa felállítását célozza. Ebbe a román Parlament alsóháza mellett működő szervezetbe létszámarányuknak megfelelően delegálhatnak tagokat az államhatárokon kívül élő románok. Értesüléseink szerint ennek a testületnek néhány tagja parlamenti képviselői is lenne, meg nem erősített információink szerint a honi románságot - mintegy húszezres lélekszámát figyelembe véve - három tag képviselné a tanácsban.
Bod Tamás<

Aláírást gyűjtenek a szocialisták múzeumügyben
Aláírásgyűjtést indított az MSZP orosházi szervezete a megyei önkormányzat intézmény-összevonási elképzelése ellen. A helyi szocialisták mindezt a Szuperinfó ingyenes reklámlap címlapján fizetett hirdetésben tették közhírré.
"Az Orosházi MSZP Szervezete (sic!) tiltakozik a Megyei Önkormányzat azon döntése ellen, mellyel veszélyeztetik az Orosházi Szántó Kovács János Múzeum működését" - tartalmazza szó szerint a közlemény, melyben arra kérik a városban és környékén élő lakosokat, hogy aláírásukkal csatlakozzanak az MSZP-s tiltakozáshoz.
A felhívással egyetértőket a Szabadság téri MSZP-irodában, illetve a Töhötöm utcai nyugdíjasházban várják a tiltakozóakcióban részt vevő aktivisták.

Határőr-elismerések Szent László napja alkalmából
Védőszentjükre emlékeztek pénteken délelőtt az Orosházi Határőr Igazgatóság parancsnokai és munkatársai a helyi Petőfi Művelődési Központban. A rendezvényen elismerésekkel jutalmazták azokat, akik az utóbbi időszakban a legkiemelkedőbb munkát végezték a magyar-román határ őrizetében.
Az ünnepségen jelentették be, hogy a belügyminiszter kitüntette Jakab Lajos őrnagyot, Juhász Zsolt őrmestert, Kubinyi György őrnagyot pedig a Határőrség Tanácsosa címmel jutalmazta Pintér Sándor. Kun Imre századost sorn kívül őrnaggyá léptették elő.
A határőrség országos parancsnoka, Béndek József elismerést nyújtott át ugyancsak Budapesten Bicskei László ezredesnek, Péter Sándor, Bara Miklós, Keller János őrnagyoknak, Tani Tibor főtörzsőrmesternek valamint Harmati László nyugállományú alezredesnek, a Határőr Nyugdíjasok Orosházi Egyesülete elnöke.
Az igazgatóság rendészeti főigazgatója jutalmait az orosházi ünnepségen nyújtotta át Stübe Ferenc ezredes, rendészeti igazgatóhelyettes Hortobágyi Zoltán alezredesnek, Pardi Attila századosnak, Dajka Tibor főhadnagynak Decsi Róbert hadnagynak és Rotár Péter főtörzszászlósnak. Gazdasági főigazgatói elismerésben részesült Csató Zoltán zászlós. Főtörzsőrmesterből zászlóssá léptették elő Rácz Mihályt, Szabó Károlyt és Üveges Györgyöt, valamint a továbbiakban tíz tiszthelyettes viselhet magasabb rendfokozatot jelző váll-lapot.
Igazgatói elismerésben részesült 12 tiszt, 55 tiszthelyettes, 12 közalkalmazott és egy köztisztviselő. Ezúttal az igazgatósággal együttműködő szervezetek képviselői is elismerésben részesültek, így Wentzel Ágoston alezredes, a nagylaki vámhivatal vezetője és Pacsikáné Magyar Szilvia, a Kemény Gábor Szakközépiskola igazgatója.

Földije búcsúztatta Flór Lászlót az Óbudai temetőben
Szerdán az Óbudai temetőben helyezeték végső nyughelyére Flór László okleveles közgazda, egykori úszó világbajnok hamvait. Mint arról korábban hírt adtunk, az orosházi származású férfi május 31-én, kilencvenegyéves korában hunyt el fővárosi otthonában. Flór László 1930-ban, a darmstadti világbajnokságon a 4 x 100-as úszóváltó tagjaként döntött világcsúcsot, majd hosszú évekig a hazai úszósport élvonalában versenyzett. Közgazdászként a Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat kereskedelmi főosztályvezetőjeként ment nyugdíjba, ám a pihenés éveiben sem tétlenkedett: az Országos Piackutató Intézetnek dolgozott.
A szertartáson jelen volt szülővárosa, Orosháza delegációja is Szilasi H. Tibor tanácsnok vezetésével, sőt a búcsúztató beszéd megtartására is egy orosházi lokálpatriótát kért fel az özvegy: Koszorús Oszkárt. A katolikus egyház szertartása szerint végzett szertartáson az elhunytat jól ismerő méltatta Flór László életútját, kötődését szülővárosához. Bölcs, békés, boldog és megelégedett ember volt. Hitet és szeretetet hozott magával, hitet és szeretetet hagyott maga után - hangsúlyozta a temetésen Koszorús Oszkár.

Közbiztonság Tótkomlóson, kis- és középvállalkozások Nagyszénáson
Két orosházi térségbeli település, Tótkomlós és Nagyszénás képviselő-testülete egy időben, június 26-án, hétfőn délután 15 órakor tartja ülését.
A tótkomlósi tanácskozáson két fő témát tekintenek át a kisváros vezetői: napirendre kerül a helyi rendőrőrs parancsnokának tájékoztatója a helyi közbiztonság helyzetéről, illetve meghallgatják Juhász Pál polgármester és Dohányos Jánosné művelődésiház-igazgató beszámolóját a J. G. Tajovszky Művelődési Központ művészeti alapiskolává alakításával kapcsolatban.
Nagyszénáson a vezető téma a térségbeli kis- és középvállalkozások helyzete lesz, melyről a megyei gazdasági kamarák illetékesei tartanak tájékoztatót. Ezen túl napirendre kerül még a helyi temető ügye: a képviselők várhatóan rendeletet alkotnak ennek szabályozásáról.

Megkezdődött a gyógypedagógus-konferencia
Csütörtökön megkezdődött Gyulán a a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete (MAGYE), valamint a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság (MFFLT) közös, huszonnyolcadik országos szakmai konferenciája. Az első napi rendezvényeknek otthont adó Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban délután a gyulai és a békéscsabai speciális iskolában tanuló gyermekek műsorával kezdődött a tudományos tanácskozás, amely a Jövőkép a múltunk tükrében címet viseli.
A gyerekek szívet melengető műsora után a rendezvény két jelenlévő fővédnöke, Dancs László, gyulai polgármester és Domokos László, a megyegyűlés elnöke köszöntötte a megjelenteket, illetve nyitotta meg a konferenciát (a tanácskozás harmadik fővédnöke, Göncz Árpádné nem érkezett meg Gyulára). Dancs László rövid üdvözlő beszédében elismerte: a gyerekek műsora tudatosította benne: a pedagógia több, mint szakma. Egyértelműen hivatásnak mondható, egy olyan hivatásnak, amelynek eredménye a gyógyítás csodájával mérhető össze - tette hozzá a városvezető. A polgármester ugyanakkor köszönetét is megfogalmazta azért, hogy visszatért a MAGYE és az MFFLT Gyulára, mint fogalmazott, ez a város értékei mellett vélhetően az itt folyó szakemberek magas színvonalú munkájának is köszönhető.
Domokos László szerint ugyancsak szakmai elismerést jelent, hogy egy konferencia visszatért egy olyan városba, ahol korábban már rendeztek hasonló szakmai találkozót. A rendezvéyn címéről szólva Domokos felhívta a figyelmet a múlt ismeretére, mondván: az új kihívásoknak csak a múltban felhalmozott ismeretek segítségével lehet megfelelni. A tanácskozás szakmai programját gazdagnak nevező megyei elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányzat a jövőben is folytatni kívánja idei családtámogató politikáját. Ennek érdekében az eddigieknél nagyságrendekkel nagyobb adókedvezménnyel támogatnák a gyermekeket, s kiemelten a fogyatékos gyermekeket nevelő családokat. Ha a minisztérium terveit elfogadják, százezres nagyságú adókedvezményekről lehet majd szó - mondta Domokos László.

A második szombat Méhkeréken
Lapunkban korábban már hírt adtunk arról, hogy - a tavalyi sikereken felbuzdulva, a kategóriájában elért második helyezése után - idén ismét elindult a Három Szombat elnevezésű közterületszépítő versenyen Méhkerék. Az, hogy a község az idén hivatalosan Millenniumi Falu- és Városszépítő Országos Versenynek elkeresztelt mozgalomba benevezett, nem kis részben a helyi közösség akaratán múlott: a méhkerékiek egy korábbi közmeghallgatáson nyilvánították ki ezirányú szándékukat. Ruzsa György polgármester ehhez hozzátette: a tavalyi tapasztalatok nemcsak a versenyeredmény, hanem az együttes munka közösségformáló hatása miatt is nagyon kedvezőek voltak.
A verseny május végi első fordulója után ezen a hétvégén már a "második szombat" következik: legközelebb június 24-én szorgoskodhatnak a méhkerékiek településük és lakókörnyezetük rendbetétele érdekében. Májusban a temetőknek szenteltek megkülönböztetett figyelmet, illetve a második világháborúban elesett román katonák emlékművével foglalkoztak kiemelten; ez utóbbit kis mértékben fel is újították. Emellett a játszóterek gondozására is jutott energia a május végi szombaton.
A mostani programban a község közterületeit veszik gondozásba a program résztvevői, akik természetesen az önkormányzati intézmények környékének rendbetételéről sem feledkeznek el. A felfokozott közterület-szépítési láz azzal is magyarázható, hogy a község benevezett a Magyar Turizmus Rt. által kiírt Virágos Magyarországért mozgalomba is, ahol július 31-ig bírálják el a települések teljesítményét.

Méhkeréken nem lesz sáros utca
Mint arról korábban már beszámoltunk, a méhkeréki önkormányzat tervei szerint idén nyáron megkezdődik az a munkafolyamat, amely során a jövő év közepéig lefedik a község valamennyi utcáját. Minderről akkor dr. Ruzsa György, a települési román kisebbségi önkormányzat polgármestere tájékoztatta lapunkat. A község vezetésének beruházási kedvez azonban nem állt meg az út- és az ahhoz szervesen kötődő járdaépítésnél.
Mint megtudtuk, a településen hamarosan felépülhet a egy nemzetiségi idősek otthona is. A települési román kisebbségi önkormányzatnak ezzel az a célja, hogy megteremtse a lehetőségét annak: a községben élő és a román hagyományokat emberek idős korukban is olyan közösséghez tartozhassanak, ahol a tradícikóat tovább ápolhatják - mondta Ruzsa György. A település kezdeményezése, ha országos viszonylatban nem is egyedülálló, mindenképpen gesztusértékűnek mondható.
Az idősek klubjának felépítését, akárcsak az út- és járdaberuházást némi központi pályázati pénz mellett jobbára saját erőből kívánja Méhkerék megvalósítani. Mint arról korábban ugyancsak beszámoltunk, a települési vezetők felvették a kapcsolatot a romániai Batâr községgel, mely a bihari hegyek lábainál, a Fekete-Körös mentén fekszik és amelynek a közelében működik egy kőbánya is. A Méhkeréktől mintegy 35 kilométerre lévő településről az előzetes számítások szerint a magyarországihoz képest féláron tudnák beszerezni az útépítéshez szükséges köveket - magyarázta Ruzsa György a határon túli érdeklődést. A magyar vámszervek engedélye már meg is érkezett, ha a hivatalos román engedélyeket is megkapják, abban az esetben napokon belül megkezdődhet a beruházás. Az útépítés nemcsak a közlekedési viszonyokat javíthatja, hanem hozzájárulhat a viszonylag magas munkanélküliséggel sújtott település foglalkoztatási viszonyainak javításához is. A munkanélküliség kezelésére ugyanakkor a település pályázott a közmunka-programban és részt kíván venni a közhasznú munkák szervezésében is - hívta fel a figyelmet a polgármester.

Dr. Watson: nincs titkos alku, nem vonták be az útlevelemet - Gaál János békési magánnyomozó Bécsben helyezte el dokumentumait
Sajnálattal értesültem a Magyar Hírlap szerdai számában arról, hogy politikai csatározások kereszttüzébe kerültem - áll abban a közleményben, amelyet dr. Gaál János békési magánnyomozó adott át a sajtónak. A lap Balogh László (MDF) országgyűlési képviselőre hivatkozva azt írta: a magánnyomozó ügyvédje hivatalos okiratot juttatott el a bizottság tagjaihoz, amelyben közli, ügyfele azért nem tudja a nyomozás rendelkezésére bocsátani az útlevelét, mert azt "az olajbizottság előtt tett vallomása után a Pallag-bizottság már korábban, határozatlan időre bevonta." Balogh ugyanakkor közölte: rajta kívül három fideszes képviselő sem látta az útlevelet, és nem is vonták azt be. Juhász Ferenc (MSZP) bizottsági alelnök a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a testület tagjai előtt eddig nem volt ismert tény a dr. Gaál János és a Pallag László között kötött alku.
Korábban beszámoltunk, hogy a békési magánnyomozó olaj- és szeszügyekben vallomást tett a Pallag László vezette bizottság előtt, s hírt adtunk arról is, hogy ennek kapcsán dokumentumokat, bizonyítékokat adott át a testületnek. A magánnyomozó közleménye leszögezi, hogy önként vállalta tanúskodást az olajbizottság előtt. Ehhez hozzáfűzte, sem ő, sem ügyvédje nem ismeri a cikkben nyilatkozó Balogh Lászlót és a három említett fideszes képviselőt sem, hozzájuk így semmiféle hivatalos okiratot nem juttattak el. Juhász Ferenc mondandójára reagálva Gaál János leszögezi: a szocialista alelnök is ott volt az első meghallgatásán, és pontosan tudja, ott semmiféle útlevél ügyről nem volt szó. Végül a magánnyomozó azt hangsúlyozza, hogy semmiféle alkut nem kötött Pallag Lászlóval, ilyen ügyvédje sem állított semmilyen fórum előtt.
A történteket provokációként értékeli dr. Gaál János, aki megismételte: a birtokában lévő bizonyítékok egy részét az olajügyeket vizsgáló bizottságnak, másik részét a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatalának adta át, ám mint fogalmazott: az "adu ászok" biztos helyen vannak. Korábban ezekről szólva a szűkebb pátriájában dr. Watsonként is ismert férfi munkatársunknak elmondta: a legtitkosabb és legfontosabb dokumentumait - mindenre gondolva - Bécsben és Budapesten helyezte letétbe. Bod Tamás

Petre Romant a Viharsarokba várják
Petre Roman román külügyminiszter pénteken Békés és Csongrád megyébe látogat - értesültünk az Országos Román Önkormányzat sajtószóvívőjétől, Juhász Tibortól. Megtudtuk, péntek délután Szegeden ad egymásnak randevút a magyar és a román diplomácia két elsőszámú irányítója, ezt az alkalmat használja fel Roman, hogy a talákozó előtt ellátogasson Battonyára és Gyulára.
Petre Roman a kilencvenes évek legeléjén, az Iliescu-érában, ha nem is hosszú ideig, de miniszterelnök volt, majd szakított az akkori köztársasági elnökkel. Később megalakította a Demokrata Pártot (DP), amelynek ő az elnöke. Az 1996-os parlamenti választásokon győzött az Iliescuval szembehelyezkedő ellenzék, az új kormányban Petre Roman a külügyi tárca vezetését vállalta, az idén októberi választásokon ő az egyik köztársasági elnökjelölt is. (Mint ismeretes, Romániában a nép közvetlenül választ államfőt.) Az utóbbi napok egyik komoly fegyvertényének tekinthető, hogy a mostani helyhatósági választásokon a Petre Roman pártjának jelöltje, Traian Basescu közlekedési miniszter lett a bukaresti főpolgármester.
Értesüléseink szerint a román külügyminiszter repülővel érkezik Bukarestből Aradra, innen kocsival jön Battonyára, ahol Takács Dezső polgármesterrel folytat megbeszéléseket, majd felkeresi a helyi román általános iskolát. Innen Gyulára vezet az útja. A fürdővárosban elsőként az Országos Román Önkormányzatot, majd az ortodox püspökséget keresi fel, végül a Román Kulturális Központba látogat el, ahol értelmisigiekkel, tanárokkal találkozik. Az ilyenkor szokásos diplomácia szabályoknak megfelelően Petre Roman kíséretében találjuk Petru Cordos budapesti román nagykövetet.

A Makovecz Imre irodája tervezi meg Gádoros arculatát
A világhírű építész, Makovecz Imre cégét bízza meg a gádorosi önkormányzat a nagyközség településrendezési tervének elkészítésével - határozott kedden délután a helyi képviselő-testület. A MAKONA munkatársai a helyi, pontosabban a Gádoroson is munkát vállaló mérnökök közreműködésére számítanak a terv megvalósításában - tájékoztatta lapunkat dr. Prozlik László polgármester, akitől megtudtuk, hogy a MAKONA szakemberei és az érintett építészek már túl vannak az első egyeztető tárgyaláson, melyen egyetértés alakult ki a fő stratégiai kérdésekben. Sőt a Makovecz-cég munkatársai - köztük Siklósi József vezető tervező - már részben kész elképzelésekkel érkeztek Gádorosra.
A gádorosi polgármester hozzátette: a nyár végére elkészülő településrendezési terv reményeik szerint elősegíti az itt lakók komfortérzetének növelését és a nagyközség megtartó erejének növelését.

Mi legyen a nemfizetőkkel Gádoroson?
A gádorosi önkormányzat a krónikus nemfizetőkkel szemben minden törvényes eszközzel fellép: indokolt esetben érvényesíti a jelzálogtörvény adta lehetőségeit - hangzott el a helyi képviselő-testület legutóbbi ülésén, melyen az adó- és egyéb tartozások ügye került napirendre.
Hegedűs Andrásné adóügyi főelőadó beszámolójából kiderült: a nagyobb adósok részére felszólításokat kézbesítettek, melyek megtették hatásukat, a kinnlévőségek nagy része befolyt az önkormányzathoz. Ez elsősorban a kommunális és a súlyadó esetében érvényes. A beszámolót készítő előadó asszony javasolta: növelheti az adófizetési kedvet, ha a kommunális adó beszedésekor megnevezik a befolyt pénz felhasználási célját.
A nagyközségben január elsejétől vezették be az iparűzési adót. A beszámolóból kiderült: az érintett vállalkozók egynegyede a megadott határidőig nem készítette el bevallását, ám írásbeli felszólítás után megtették ezt. A jelenlegi adatok szerint csak néhány személy mulasztotta el kötelezettségét, őket a vonatkozó jogszabály szerint bírsággal sújtja az önkormányzat.

Békétlen békekert - az evangélikus egyház közleménye
Temetőinkkel kapcsolatban ( az orosházi alvégi, felvégi) az utóbbi időszakban több bíráló észrevétel érkezett hozzánk mind hivatalos fórumon mind egyszerű bejelentéseken keresztül. Természetesen van kivetni és javítani való, nem akarjuk letagadni: kerítést kell készíteni ( ez több éves tervünk) és folyamatosan gondoskodni a felgyülemlett szemét, nagyra nőtt bozót eltávolításáról. Törekvésünk, hogy temetőink csöndes, rendezett kegyhelyek legyenek.
Értjük is és nem is, miért ez az a terület, ahol sok kritikát kapunk, hiszen nem csupán a fenntartó felelőssége, hogy esztétikailag kifogásolhatatlan legyen a temető. Ha a polgárok és a helyi Önkormányzat jóindulatúan és segítőkészen állnak ehhez a fontos ügyhöz, hamar közös nevezőre juthatunk, mindenki megelégedésére.
Sajnos úgy vesszük észre, egyre kevesebben vannak, akik tudják, hogyan illik viselkedni egy-egy gyászszertartás alatt, megdöbbentő, de egyesek dohányoznak, mások hangosan beszélgetnek! Nagyon szomorú, de vannak, akik még saját háztartási szemetüket, elhullott állataikat is behordják a temető területére! Mások a temetői szemét számára készített konténereket figyelmen kívül hagyva a legkényelmesebb szemételhelyezési módot választják, vagy éppen tüzet gyújtanak, mindezt mindannyiunk sérelmére... Sok esetben hónapok telnek el úgy, hogy a hozzátartozók gondozatlanul hagyják a sírokat. Ezzel sziszifuszi munkát hárítva az ott dolgozókra, akiknek elsődleges feladata a sírásás, majd ezen túl a rend megteremtése. A sírok rendjéért ti. mindig a sír tulajdonosa felelős, mindenkinek magának kell annak gondozását megoldania.
Egy hónap leforgása alatt két alkalommal döntöttek le síremlékeket, összesen 58-at. Tanácstalanul állunk a felháborító esetek mellett. Bízunk abban, hogy ez mostmár nem ismétlődik meg, s elérkezünk oda, hogy a temetőben nyugvók emléke nagyobb tiszteletet ébreszt az élőkben.
Skorka Katalin lelkész
Orosházi Evangélikus Egyházközség