Debreceni vagy szarvasi diploma - Gyulán
A gyulai főiskola április elsejétől immár hivatalosan is a Tessedik Főiskola Körös Főiskolai Karának része lett, ám a szálak egyik napról a másikra nem szakadnak el az iskola és az eredeti anyaintézmény, a debreceni egyetem között. A most végző évfolyam például még a "debreceni" oklevelet kap, ám a gyulaiak szeretnék, ha ezt ünnepélyes keretek között Gyulán adnák át (a Gyulán végző évfolyamok általában Debrecenben kapták meg diplomájukat, az első évfolyam diplomaátadó ünnepség volt Gyulán). Minderről Dancs László polgármester számolt be szokásos keddi sajtótájékoztatóján. A gyulai városvezető elmondta, hogy szeretnék, ha az utolsó "gyulai debreceni" évfolyam a fürdőváros polgármesteri hivatalának dísztermében vehetné át oklevelét. Ennek érdekébn már tárgyalásokat kezdeményeztek a debreceni egyetemi vezetőkkel, akikkel ennek érdekében Köteles Lajos, a gyulai intézmény vezetésével megbízott igazgató is felvette a kapcsolatot. Ha valóban Gyulán lehet majd a diplomaátadó ünnepség - ez Dancs László szerint az eddigi együttműködés méltó lezárása lehetne -, akkor arra meghívnák az oktatási tárca és a szegedi egyetem képviselőit is. A város képviselő-testülete egyébként április 25-i ülésén hivatalosan is lezárhatja a város és a debreceni intézmény együttműködését, amennyiben a képviselők a főiskolai értékteremtő beruházások ellenértékeként járó 15 millió forintot. Ezt a pénzt a megyei kórház három millió forinttal egészíti ki, így a debreceni egyetem - egy korábbi megállapodás alapján - 18 millió forintot kaphat.

Várva várt vártervek
A gyulai vár felújításának tíz évig akadozó folyamata nemrégiben új lendületet vett. Ebben nagy valószínűséggel komoly szerepet játszott az, hogy az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OmVH) élére új vezetőt neveztek ki Cselovszki Zoltán személyében. Az OMvH vezetőjének kinevezése utáni első hivatalos útja Gyulára vezetett, s sokak számára már ez a gesztus jelezte a hangúlyváltást. Az pedig már mindennél többet sejtető volt, amikor a Hivatal az elmúlt évek folyamatos tiltásai után ebben az esztendőben engedélyezte a Gyulai Várszínház számára, hogy a vár udvarát ismét igénybe vehesse a nyári évadban (igaz, a várudvar jelenlegi állapota arra enged következtetni, hogy a színháznak komoly költségeket jelenthet majd annak rendbetétele). Ezzel párhuzamosan előrelépés történt a várfelújítás ügyében is. Az OMvH vezetése kinyilvánította azon szándékát, hogy még ebben az évben elkészüljenek a várfelújítás tervei. Ezekhez a tervekhez azonban fel kívánják használni a gyulai városvezetés várral kapcsolatos terveit. Az önkormányzat már el is juttatta a hivatalhoz a programot, amely az évek óta hangoztatott hármas funkció elvét tartalmazza. Eszerint a várnak a jövőben a műemléki, a múzeumi és a színházi funkcióknak kellene megfelelnie. Amennyiben a terv idén valóban elkészül, abban az esetben a felújításnak 2002-ig véget kellene érnie - vélekedett Dancs László polgármester. A város vezetője kérdésünkre elmondta: amíg nincs engedélyes terv, addig a várható költségek nem határolhatók be. Egyelőre így azt sem tervezik, hogy az egri várhoz hasonlóan a gyulai vár felújítása érdekében is sorsjegyeket készíttessenek - válaszolt a város vezetője lapunk kérdésére.

HA8BE, a sarkadi rádióamatőr
Van Sarkadon egy fészer, aminek beltartalma alighanem nagyságrendekkel értékesebb, mint maga az épület. Mindaz, ami ebben a fészerben van, forintban kifejezve is komoly értéket képvisel. Nagy Béla, a tulajdonos - vagy ahogyan sokan jobban ismerik: HA8BE - azonban ezeknek az eszközöknek valószínűleg sokkal inkább az eszmei, mintsem a pénzbeli értékét nézi. Ezek a laikus szemlélődő számára leginkább is csak egymással érthetetlen kapcsolatban álló kütyüknek látszó műszerek mára világbajnoki címhez és töménytelen mennyiségű egyéb elismeréshez segítették őt. Persze őt igazából nem az eredmények motiválják: bár a rádióamatőr Nagy Béla feltételezhetőleg a legeredményesebb sarkadi sportoló, számára maga a rádióamatőrség, a kapcsolatok felvétele és az egész világ bebarangolása sokkal fontosabb, mint a címek és oklevelek tömege. A kertes ház hátsó traktusában bújik meg a melléképület. Pontosabban csak megbújna, ha a tetején nem virítana egy méretes antenna. A magasságát igen nehéz lenne megsaccolni, de valószínűleg akkor is kimagaslana a házak közül, ha nem a kis épület tetején lenne elhelyezve. Az antenna olykor el-elfordul néhány fokot. A mester dolgozik, nyugtázom elégedetten, tehát jókor jöttem. Aztán egyből az agyamba villan, hogy igazából persze ez nem munka, szóval a mester nem dolgozik, sokkal inkább szórakozik - mesternek attól még mester, nem is akármilyen -, de ezt végiggondolni már nincs időm. Nagy Béla ugyanis elém jön, s néhány perc múlva már mindketten benn vagyunk a magyar rádióamatőr-sport egyik szentélyében. Igaz, az a szó, hogy szentély, első pillanatra aligha jutna bárki eszébe. Nagy Béla ugyanis egy hűvös melléképületben rendezte be azt a stúdiót, ami őt a magyar és nemzetközi rádióamatőr-sportban a legismertebb és legelismertebb nevek közé emelte. A melléképület - vagy maradva az eddigi elnevezésnél, fészer - egyik sarkában több polc telehalmozva mindenféle eszközökkel. A szakértő szem és kéz bizonyára mindről tökéletesen tudja, hogy micsoda, akkor is, ha nem ő állította össze. Nagy Bélának pedig még könnyebb kiismernie magát a felszerelésen, hiszen minden, ami az ő "amatőrsarkában" van, az "alapanyagokat" leszámítva, saját keze munkája. Teljes mértékben a "csináld magad" rádiósok közé tartozik, még a tetőn lévő hatalmas antenna is az ő keze munkáját dicséri. Magát a rádiózást is szereléssel kezdte, egy detektoros rádiót bütykölt össze, még általános iskolás korában - meséli, miközben a frekvenciát pásztázzuk most is. A hullámsávok iránti vonzalma hamar kialakult, nem sokkal később már egy tranzisztoros készülék is kikerült a kezei közül. Általános iskolai tanulmányával egy időben fejezte be a rádióiránymérő tanfolyamot. Hamar a rádióamatőrség közelébe kerül, leteszi az operátori A-, B- és C-vizsgákat, s 1973-ban más saját rádióállomása van HA8BE elnevezéssel. Holott ilyen tanfolyamot nem is olyan könnyű végigcsinálni: statikai és mechanikai ismeretekre éppúgy szert kell tenni, mint ahogyan például az antenna-építés rejtelmeiben is el kell mélyednie a leendő rádióamatőrnek. Ezek a követelmények azonban nem légből kapottak: nagyon valószínű, hogy amit megtanul, arra később, rádiózás közben szüksége lesz. Nagy Bélának ugye egy egész "stúdiót" sikerült berendeznie - nem is akárhogyan. Mert bármennyire szerény emberről is van szó, a tények önmagukért beszélnek: számos nemzetközi versenyen, világ- és Európa-bajnokságon szerzett érmeket, nem egyszer első helyezést. A versenyszellem még egy rádiósklubban kezdődött, ott rivalizáltak egymással, s mióta belekóstolt ennek ízébe, nem tud leszokni róla. Már a rádióklubbal is országos bajnokok voltak - s persze ő egyéniben is diadalmaskodott -, azóta pedig már világszerte megismerték a nevét, illetve a HA8BE betűkódot. Egy verseny egyébként legtöbbször 48 vagy 72 órás szokott lenni, s a lényege az, hogy ezalatt az időszak alatt minél több összeköttetést érjenek el a világ bármely pontján lévő "rádióamatőr-kollégával". Ezeket az összeköttetéseket jegyzőkönyvben és úgynevezett vételnyugtázó lapon rögzíteni kell. Az értékelés során figyelembe veszik, ki hány "találatot" jegyzett, de különböző mutatók alapján a kapcsolatfelvétel minőségét is értékelik. A jegyzőkönyv-vezetés volt régebben a verseny majdhogynem legnehezebb, de legalábbis legstrapásabb fázisa. "Volt, hogy egy 48 órás verseny után három hétig körmöltem a jegyzőkönyveket", meséli, miközben bekapcsolja a számítógépet. Igen, a számítógépet, ez ugyanis immár végérvényesen beköltözött a rádióamatőrök életébe. Ők azonban örülnek ennek a modernizálódásnak, jelentősen leegyszerűsíti az életüket. A számítógép és a rádió "összekapcsolása" révén automatikusan készül a jegyzőkönyv, ami komoly előrelépést jelent. A számítástechnika azonban nemcsak az adminisztrálást segíti elő: vannak más segédprogramok is. Egy internetről letöltött szoftver segítségével Nagy Béla mindig pontosan tudja, hol van éjszaka és hol van nappal. Azon az alacsony frekvencián, ahol ő versenyez, nem minden napszakban lehet ugyanis összeköttetést teremteni. A földrajzi ismeretek azonban nemcsak annyiból állnak ki, hogy az ember tudja, hol van éppen nappal és hol van éjszaka. A rádióamatőrség a fizikai-műszaki tudományok mellett kifejezetten jó hatással van a földrajzi ismeretek gyarapodására is. Soha nem hallott nevű szigetekkel került kapcsolatban Nagy Béla, aki - ha csupán a frekvenciák segítségével - már többször bebarangolta a földgolyót a Déli-sarktól Kanadáig, Honolulutól az Indiai-óceánban elrejtett szigetekig. A rádióamatőri múltja során eddig saját becslése szerint mintegy százezer összeköttetést létesített, s tevékenységét mi sem minősíti jobban, hogy még az Egyesült Államokban is az ő állomását tekintik az egyik közép-európai referenciaállomásnak. Holott azok a rádióamatőr állomások legtöbbje a Nagy Béláénál "profibb" eszközökből lett összeállítva, hogy a működtetésre fordított pénzekről már ne is beszéljünk. Nagy Béla azonban bebizonyította, hogy még ebben az igencsak technika-, eszköz- és ezáltal pénzigényes sportban is a szakértelem a legfontosabb. Talán ezért is lehetett belőle nemzetközileg is magasan elismert rádióamatőr. Illetve ma már talán sokkal inkább "rádióprofi"...

Fények és lények - viharsarki lány második helyezése a középiskolás fotópályázaton
Jelentős Békés megyei siker született a Pécsett megrendezett 33. Országos Középiskolai Fotókiállításon: Bús Mónika, a békéscsabai Kós Károly Szakiskola első éves tanulója második helyezést ért el Fény-lények című sorozatával. Az évente megrendezendő pécsi seregszemléjén 23 iskolából közel kétszáz tanuló mintegy hatszáz alkotását mutatták be. A szakmai zsűri - a Magyar Fotóművészek Szövetségének reprezentánsai - ezek közül találta az egyik legjobbnak Bús Mónika alkotását. A szervezők nevében egy országosan ismert személyiség, Toller László pécsi polgármester adta át az elismerést. Nem ez volt az első siker rövid fotós pályafutása alatt: korábban egy Csongrád megyei diákpályázaton lett második helyezett, s a tavalyi Garabonciás napokon is díjazták felvételeit. A Fény-lények című sorozat tavaly augusztus 20-án készült: a gyopárosfürdői tűzijáték ihlette meg az ifjú fotóművészt. A különböző formák ihlették az érdekes címet: a fotókon táncoló fénycsóvák hol egy medúzát, egy pálmát, egy egysejtűt, vagy éppen egy madárrajt személyesítenek meg. Az Orosházán élő, húsz esztendős hölgy a szegedi Zeneművészeti Szakközépiskola elvégzése után "váltott" a vizuális művészetek irányába: a kollégiumi fotószakkör hatására elhatározta, elsajátítja a szakma fogásait. Lapunk érdeklődésére elmondta: még nem döntött, hogy a továbbiakban a fotós-fényképész szakma mely területén kíván tevékenykedni az iskola 2001-es elvégzése után, ahol egyébként Vollmuth Frigyes a tanára. Érdekli a klasszikus fényképész mesterség, a sajtófotó, a fotóművészet egyes területei (különösen a természetábrázolás). Egyelőre annyi bizonyos, hogy Chinon gépével mindent rögzít, ami számára érdekes, s ezekkel igyekszik minél több pályázaton részt venni.

Értékel a polgármester: elérte célját a Gyula-napok
Az idén első ízben megrendezett Gyula-napok rendezvénysorozat sikeresnek mondható - értékelte lapunk kérdésére a négy nap eseményeit Dancs László polgármester. A város vezetője szerint a szervezők rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek idén, s ez jó alapja lehet a jövő évi Gyula-napnak. A programokat ugyanis hagyományteremtőnek szánták és jövőre komolyabb előkészítési munkával, pályázati pénzek felhasználásával az ideinél is színvonalasabb rendezvénynek adhat otthont április közepén a fürdőváros - jelentette ki Dancs László. - Összességében úgy gondolom, hogy azt a célt elérte a rendezvény, amit magunk elé kitűztünk. Sikerült ugyanis olyan rendezvényt összehoznunk az idegenforgalmi főszezon indítása előtt, ami egyrészt megmozgatta a helyieket, másrészt idehozta a vendégeket. Szerencsés volt az áprilisi időpont, hiszen még nem kezdődött meg a programok dömpingje, az emberek viszont már kikívánkoznak a szabadba. Természetesen küszködnünk kellett minden olyan problémával, amelyek egy induló rendezvény szervezőinek elkerülhetetlenül gondot jelentenek. - Sokan hiányolták például a programok kiplakátolását? - Valóban, a legnagyobb problémát szerintem is a reklám, a propagandamunka hiánya jelentette. Ebből nyilván tanulnunk kell. Dilemma volt az is, hogy sok rendezvényt szervezzünk-e vagy kevesebb, de nagyobb szabású rendezvényekre próbálja-e elcsalogatni az embereket. Ez az első Gyula-napok ilyen szempontból is rengeteg tapasztalattal szolgált. - Mennyit profitálhat a város a rendezvényből? Hiszen a "névnapi ünnepségnek" valahol azért igen komoly "üzleti" céljai is voltak? - A sikereket mindig a létszámon szoktuk mérni, a mozgáson, ami ilyenkor van, vagy azon, hogy mennyi külföldi autót látunk. Bár számos problémánk volt - útlezárás a szállodasor környékén vagy az, hogy a Csónakázó-tavat éppen a nagyköveti delegáció városlátogatás előtt kotorták ki -, azt hiszem, nem panaszkodhatunk. A rendezvények száma talán túlzott volt, voltak programok, amelyek nem vonzottak elegendő érdeklődőt. A sztárműsorok persze jók voltak, igaz, a megnyitó gálaműsorról el kell gondolkodnunk, annak eléggé vegyes volt a megítélése. Örömteli volt számomra, hogy a városban nagyon sokan meglátták a rendezvény jelentősségét és támogatták a kezdeményezést. Különös fontos volt az, hogy a Gyulai Húskombinát Rt. kiemelten támogatta ezt a nagyszabású városi rendezvényt. - A városi propagandát mennyiben szolgálta a programsorozat? - Szerintem a közvélemény figyelme most Gyula felé fordult, részben persze az Európa-nap miatt is. De maga a Gyula-nap is roppant figyelemfelkeltő volt, hiszen elindult valami szokatlan, régen tervezett, de eddig meg nem valósított dolog. Számos kiemelkedő program volt, az Európa-napon például három nagykövet vett részt, ami diplomáciai körökben szokatlanul komolynak mondható. Nagy sikere volt a tűzijáték-versenynek, de például a kiegészítő rendezvényként megtartott salakmotor-versenyen is nagyon sokan voltak. Arról nem is beszélve, hogy a kisüsti fesztiválnak köszönhetően a jövő évtől az országos kisüsti fesztivált is Gyulán rendezik majd. - Az Európa-nap is része volt idén a rendezvénynek. Mennyiben befolyásolta ez a rendezést, mennyire lesz más jövőre a Gyula-napok programja? - Szerencsés dolog, hogy a kettőt sikerült összekötni. Ugyanakkor sajnálatos, hogy az érdeklődés viszonylag csekély volt ezzel kapcsolatban. Pedig a különböző rendezvényeken nagyon izgalmas kérdések merültek föl. Remélem, hogy ez csak szervezési hibák miatt volt így és nem azért, mert az embereket nem érdekli ez a téma. Azt hiszem, jövőre az ideinél is színvonalasabb Gyula-napokat rendezünk majd, s vélhetőleg az érdeklődéssel sem lesznek gondok. Remélem, hogy elmegy a rendezvény híre sokfelé és persze az idén hiányos propagandára is jobban odafigyelünk jövő tavasszal. Az idei rendezvény igazi hozadékát is jelentheti majd, az, hogy megalapozzuk a jövő évi program sikerét.

Orosháza, belváros, Kossuth utca: új dizájn
A húsvét és a városalapítási ünnep közeledtével nagyszabású városcsinosítási akció indult Orosházán - tájékoztatta lapunkat Bánfalviné Feldmann Ágota, a Városgazdálkodási Kft. igazgatója. A "tavaszi nagytakarítás" jegyében a város szívében, a Kossuth Lajos utcán újakra cserélik az úgynevezett betongyámos padokat, szám szerint 27-et. Ugyancsak új szemétgyűjtő edényeket helyeznek el a belvárosban, ezzel pótolják a garázdák által tönkretett korábbi műanyag kukákat. (Az esetről bűnügyi rovatunkban már beszámoltunk, a gyanúsítottak ellen eljárás indult. Új információ, hogy a kft. polgári peres úton kívánja behajtani anyagi veszteségeit a kis- és fiatalkorú elkövetőkkel szemben). A hétfőn megkezdődött munkálatok része lesz még 35 ezer egynyári növény elültetése, valamint a Csillag Áruház melletti szökőkút felújítása. Ezen túl minden köztéri ülőpadot átfestenek a Városgazdálkodási Kft. munkatársai, s ezen a héten megkezdődik a fűnyírás is a város közterületein. Az igazgató asszony lapunk érdeklődésére elmondta: a munkálatok költségeit a társaság saját költségvetéséből gazdálkodta ki. Végezetül Bánfalviné Feldmann Ágota reményét fejezte ki, hogy a város új ékességei ezúttal nem esnek vandál pusztítás áldozatául.

Esélytelenek a középkorú képzetlen fizikai munkások
Az orosházi térség foglalkoztatási helyzete megyei viszonylatban kielégítőnek nevezhető: Békéscsaba és Szarvas után itt a legjobb a munkanélküliségi arány - hangzott el a nagyszénási képviselő-testület hétfői ülésén. A nagyközség vezetői Pántya Imrétől, az orosházi munkaügyi kirendeltség vezetőjétől megtudták, hogy ez 13 százalékos munkanélküliséget jelent a márciusban mért adatok alapján. Nagyszénáson a regisztrált munkanélküliek száma 257, akiknek döntő többsége, közel 85 százaléka a fizikai állománycsoportba tartozik. Még rosszabb a helyzet képzettség tekintetében: az érintettek fele szakmunkás, a többiek betanított, illetve segédmunkások. A munkanélküliek legnagyobb csoportját a 36-45 évesek jelentik, ám a legnehezebb az ezektől idősebb munkavállalók elhelyezkedése. Éppen ezért a munkaügyi hálózat nagyszabású akciót indít ezen korosztály segítésére, a tavalyi Nem csak a húszéveseké a világ sikerén felbuzdulva. Ugyancsak akciók indulnak a pályakezdők részére, valamint a munkaügyi kirendeltségek továbbra is odafigyelnek a hátrányos helyzetű családból kikerülő fiatalok pályájának egyengetésére. Kasuba István kistérségi foglalkoztatási menedzser ugyanezen napirendi pont kapcsán hangsúlyozta: a térségben 3600 egyéni és társas vállalkozás működik, ám ezek döntő többsége orosházi, a fennmaradóak zöme pedig a mezőgazdaságban tevékenykedik, így hát a jelenlegi struktúrában nem várható a foglalkoztatás növekedése. Áttörést csak az infrastruktúra fejlesztése, az orosházi ipari park beindítása, ezáltal a működőtőke megjelenése hozhat.

Millenniumi évnyitó Tótkomlóson
Kettős ünnep helyszíne volt vasárnap délután Tótkomlós városa: a helyiek és vendégeik egyrészről a település alapításának 254. évfordulójára emlékeztek, s ennek tiszteletére Komlóson megkezdődött a millenniumi esztendő. A díszünnepségen a város millenniumi zászlót kapott Dávid Ibolyától, két új taggal bővült a helyi Pro Urbe-díjasok tiszteletre méltó társasága, s ugyancsak tegnaptól új testvérvárosa van Tótkomlósnak. A programsorozat ünnepi istentisztelettel kezdődött, majd a résztvevők emléktáblát avattak a városháza falán. A J. G. Tajovszky Művelődési Központban - melynek nagytermét zsúfolásig megtöltötték a meghívott vendégek és az érdeklődők - Juhász Pál polgármester köszöntője után Dávid Ibolya igazságügy-miniszter beszédében felidézte a szlovákok és magyarok lakta település elmúlt két és fél évszázadát, utalva rá, hogy elsősorban az alapítók és azok leszármazottai szorgalmának, szigorú munkaerkölcsének köszönhető, hogy város lehetett az egykori maroknyi településből. A rendezvény díszvendége kiemelte, hogy a fejlődésben nagy szerepe volt a helyiek kulturális önszerveződésének. Végezetül hangsúlyozta: végigtekintve a településen nem félti Tótkomlóst az EU-csatlakozástól. Az igazságügy-miniszter által átnyújtott állami millenniumi zászló mellett Békés megye zászlaját is átvette a város vezetője Jeszenszky Gézától, a megyei közgyűlés alelnökétől. A helyi közösség megbecsülését jelentő Pro Urbe díjakat is ezen a rendezvényen adták át. Posztumusz kapta az elismerést Lehoczki Istvánné, a szlovák iskola tavaly súlyos betegségben elhunyt igazgatója, aki 1991 óta vezette az intézményt. Méltatásában kiemelték: magasszintű pedagógiai munkássága mellett sokat tett a helyi szlovák nyelv és kultúra ápolásáért, a szlovák identitás megőrzéséért. A díjat Lehoczki Istvánné férje és gyermekei vették át. Ugyancsak Pro Urbe díjjal ismerték el dr. Acsai Pál nyugalmazott gyermekorvos, intézményvezető tevékenységét, aki nem csak a gyógyításban ért el kimagasló eredményeket, hanem közéleti tevékenysége során is sokat tett szűkebb hazájáért. Acsai Pál dolgozott egyebek közt az orosházi kórházban, a megyei egészségügyi gyermekotthonban és a szegedi gyemekklinikán. Galánta, Zólyom, Nagylak és Bereck mellett ötre bővült Tótkomlós testvértelepüléseinek száma: a vasárnapi ünnepségen írt alá együttműködési megállapodást Juhász Pál Wilhelm Schmittel, a németországi Neunkirchen am Brand polgármesterével. A németországi várossal immár több mint egy évtizedes a kulturális kapcsolat, melyet az együttműködés révén szorosabbá kívánnak tenni az érintettek. Wilhelm Schmitt egyebek közt hangsúlyozta: a németek nem felejtik el, hogy a vasfüggönyt Magyarországon keresztül bontották le, ezért hazája mindent megtesz uniós csatlakozásunkért.

Orosháza jelesei
Vasárnaptól két újabb emlékkő ékesíti az orosházi evangélikus templom kertjét. 1995 óta hagyomány ugyanis a helyi gyülekezetben, hogy a városalapítási ünnephez, április 24-éhez közel eső egyik vasárnapon, az istentiszteletet követően felavatják egy lelkész és egy tanító emlékkövét. Hatodik alkalommal Balassa Pál - akinek emlékét utcanév is őrzi Orosházán - és Gólián Mihály emléktáblája került ki a templomkertbe. Balassa Pál lelkészt (1812-1858) elsősorban az emeli a város jelesei közé, az alapítás centenáriumára 1844-ben elsőként írta meg Orosháza történetét. Ugyancsak tiszeletetet érdemel Balassa Pál közéleti szerepvállalása: a lelkész tudatosan szembehelyezkedett a Habsburg önkényuralommal, melyet a forradalom leverése után a hatalom azzal torolt meg, hogy nem gyakorolhatta hivatását - tudtuk meg Koszorús Oszkár helytörténésztől, az orosházi jelesek történetírójától és a vasárnapi ünnepség szónokától. Gólián Mihály Balassa kortársa volt részben, bár neki jóval hosszabb élet adatott: 1806 és 1887 között élt. Ő elsősorban kitartó, áldozatkész pedagógusi munkája miatt került a legkiemelkedőbb helyi személyiségek közé: az orosházi leányiskolában nemzedékek sorát oktatta és nevelte, a helytörténész számításai szerint idős korában olyan tanítványa is lehetett, akinek a dédnagymamáját is ő vezette be az írás-olvasás világába.

Idősgondozás: növekvő jelentőség
Harmadik alkalommal rendeznek Gyulán a Magyar Szociálpolitikai Társaság és Pándy Kálmán Megyei Kórház szervezésében geriátriai témájú - vagyis az idősgondozással kapcsolatos kérdéssel foglalkozó - konferenciát. A tegnap az Agro Hotelben megkezdődött kétnapos tanácskozás ezúttal a Szociálpolitikai a geriátria tükrében címet viseli, ám témájában ennél tágabb palettát ölel fel: az idősgondozással kapcsolatos orvosszakmai és ápolói észrvételek is szép számmal hangoztak el az előadások során. A rendezvényt Dancs László polgármester köszöntője után dr. Kovács József, a Pándy kórház helyettes orvos-igazgatója nyitotta meg, aki beszédében kiemelte: az ország egyik legnagyobb egészségügyi intézményének számító megyei kórház az elsők között csatlakozott több idősgondozással összefüggő kezdeményezéshez, így például a HOSPICE-programhoz. Ugyancsak az első között kezdték el az otthonápolást és indították el a geriátriai részleget - hívta fel a figyelmet Kovács József. Az idősgondozásnak Békés megyében különösen nagy jelentősége van, hiszen az ország egyik leginkább elöregedett megyéje ez - mondta köszöntőjébe Jeszenszky Géza, a megyegyűlés alelnöke. A hatvan év felettiek aránya megyénkben megközelítőleg húsz százalék, így a közel ötven tartós elhelyezést biztosító intézmény sem elég az igények kielégítésére. A megyei vezető leszögezte: az idősgondozásban kitüntetett szerepet kell biztosítani a szociális prevenciónak, amelynek elsődleges feladata: biztosítani az időseknek egyéni autonómiájuk megtartását. A tanácskozás tudományos programja tegnap délután kettő órakor kezdődött, s a két nap alatt a konferencia résztvevői összesen több mint húsz előadást hallhatnak a geriátriáról. A tudományos értekezlet ma délután ér véget.