vsonline1.gif (11104 bytes)
AKTUÁLIS

Vastagh kontra Pallag
A napokban Pallag László, kisgazda politikus, az olaj- és korrupciós ügyeket vizsgáló parlamenti bizottság elnöke bejelentette: úgy érzi, a bizottság munkáját egyesek szándékosan hátráltatják. A bizottság elnöke ehhez hozzátette: tudomása szerint 1995-ben parlamenti képviselőket is korrumpáltak. Vastagh Pál, a Magyar Szocialista Párt megyei szervezetének elnöke, aki ugyancsak tagja az "olajbizottságnak", a kijelentéseket felháborítónak, Pallagot pedig felelőtlennek tartja - derült ki a Népszabadság tegnapi számából.
Az újságíró kérdésére válaszoltam, amikor ezeket a kijelentéseket megtettem. Nem értem a felháborodást és nem értem a tiltakozást, ami ezt követte - mondta lapunknak Pallag László. A kisgazda politikus szerint érthetetlen, miért tartja felháborítónak és felelőtlennek Vastagh Pál az általa elmondottakat, s azt sem érti, miért kell ezeket a kijelentéseket minősíteni. Éppen azért állt fel ez a bizottság, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzuk - szögezte le Pallag, hozzátéve: nem hagyja, hogy akár a nyelvét, akár a kezét bárki is meg akarja kötni.
A kisgazda politikus azt is elmondta, nem érdekli különösképpen Vastagh Pál véleménye. Az állításaimat egyébiránt sem neki címeztem (bár érdekes, hogy egy 1996-os kormányhatározat szerint Vastagh Pál, mint igazságügyi miniszter, az egyik felelőse volt vagy lett volna a szervezett gazdasági bűnözés elleni fellépésnek), és a bizottsági üléseken is mindvégig a konszenzusra törekszem és törekedtem - tette hozzá Pallag László. Megerősítette: állításait tanúval is tudja igazolni, akit nagy valószínűséggel a jövő hónapban hallgat meg a bizottság. Továbbra is fenntartja véleményét, hogy munkájukat szándékosan akadályozzák, nem kívánt azonban arra a kérdésünkre válaszolni, hogy az őt kritizáló személyek összekapcsolhatók-e az ?olajos? bűncselekmények elkövetőivel. Az azonban túl beszédes lenne, tette hozzá Pallag László, ha az MSZP, ahogyan fontolgatja, valóban kivonulna a bizottságból.
Vastagh Pál ugyanakkor Pallag Lászlót nem érti. Mint azt a szocialista politikus lapunknak elmondta, Pallag a bizottsági üléseket követő sajtótájékoztatón rendszeresen olyan dolgokról beszél, amikről a testület ülésein nem esik szó. Ezért fordultam a nyilvánossághoz, hiszen a legutóbbi Pallag-nyilatkozatban elmondottaknak sem volt előzménye a bizottság ülésein - válaszolta Vastagh lapunk kérdésére. Azért igyekszünk felhívni ezekre a közvélemény figyelmét, mert meg szeretnénk őrizni a bizottság munkájának komolyságát, szeretnénk elkerülni annak ellehetetlenülését, fogalmazott Vastagh Pál. Hozzátette azt is: ezek a bejelentések csak a hangulatkeltéshez járulnak hozzá, de nem segítik az ügy tisztázását. Az MSZP a bizottságból való távozásának lehetőségét csak azért vetette fel, hogy ezzel is figyelmeztessen a kialakult helyzetre, valójában azonban nem kívánnak kimaradni a helyzet tisztázásából, szögezte le Vastagh Pál.

Kapós az Almássy-kastély
Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy egy nemzetközi program részeként gyógyszállóvá alakulhat a gyulai Almássy-kastély. Mint megírtuk, kormányzati megbízásból és az uniós Phare-forrásból támogatott projekt keretében a beruházáshoz szükségestőke bevonását lehetővé tevő kiajánló anyag készül a kastélyról.
Pontosabb azonban a múlt idő használata, az anyag ugyanis már elkészült, azt a napokban mutatta be a sajtó képviselőinek Gellén Vencel városi menedzser. Mint arról már beszámoltunk, a munkálatokat a programot lebonyolító ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) és a Magyar Turizmus Rt. megbízásából az EconoConsult Kft. végezte el. A turisztikai infrastruktúra javításán belül a cég az ország más részein is a szálláshelyek színvonalának emelésére koncentrált, így a gyulai kastély egy nyolctagú szállodai-szálláshelyi mezőny egyike lett.
Az elkészített program szerint Gyulán egy négycsillagos gyógyszállót lehetne kialakítani, s ez a terv - mint azt lapunknak Baranyó Géza, a város alpolgármestere elmondta - egybevág a gyulai fürdőfejlesztési elképzelésekkel, kiegészíti azt. A kész tervről, amely napokon belül már angol nyelven is hozzáférhető lesz, március 22-én Budapesten egyeztetnek az ITDH-nál egy spanyol és egy angol konzultációs céggel.
A cél az, hogy ez a két társaság tegye lehetővé az anyag kiajánlását, májusra, illetve júliusra szervezzen egy-egy madridi, illetve londoni munkaértekezletet. Ezekre a rendezvényekre már célirányosan kell meghívni a potenciális befektetőket, s ott "eladni" nekik a kastélyt. Ez várhatóan márcsak azért sem lesz nehéz, mert már most is vannak érdeklődők: francia és svéd üzleti körök is látnak fantáziát a gyulai gyógyszálló kialakításában. Vélhetően a megyei önkormányzat által jelenleg a kastélyban működtetett gyerekotthon elköltöztetése sem jelent majd gondot: lapunk értesülései szerint ennek az intézménynek az elköltöztetése egyébként is szerepel a megyei vezetés tervei között.

Vizes pályázat
Még egy hetük van azoknak az óvodásoknak, kisiskolásoknak és középiskolásoknak akik részt szeretnének venni a tótkomlósi Száraz.ér Társaság Természetkutató és Környezetvédő Egyesület Víz és a millennium elnevezésű pályázatán, a beküldési határidő ugyanis március 22-én jár le.
A társaság pályázatán bármilyen képző- és iparművészeti alkotással lehet indulni, legyen az rajz, festmény, kisplasztika, szőttes, fafaragás, stb. - olvasható a kiírásban, melyből az is kiderül, hogy a beküldött munkákat négy kategóriában - óvodás, alsós, felsős, középiskolás - értékeli a zsűri.
A legjobban sikerült munkákból március 24-én kiállítás nyílik Tótkomlóson, s ugyanitt hirdetik ki az eredményeket is és természetesen ezen a rendezvényen emlékeznek meg a pályázat apropójául szolgáló Víz világnapjáról is.

Pallag László szerint lefizetett képviselők segítették az olajmaffiát
pallag.jpg (40329 bytes)(RTL) Pallag László az úgynevezett olajbizottság kisgazda elnöke szerint a budapesti alvilág parlamenti képviselőket vett meg 1995-ben azért, hogy elfogadjanak egy törvényt, mely megkönnyítette a vámmal való visszaélést. Ez volt a halasztásos vámfizetésről szóló jogszabály.
Az 1995 őszén elfogadott vámról szóló törvény lehetőséget adott arra, hogy bizonyos cégek ne azonnal fizessenek vámot a külföldről behozott olajszármazékokra. A felderített ügyekben a csalók felvásároltak adósággal nem rendelkező, 3 éve alakult cégeket. Általában hamis személyikkel hajléktalanokat tettek meg cégvezetőknek.
A nagytételű vásárlás után természetesen 15 napon belül nem fizettek, sőt nyomtalanul eltűntek. A módszert Pallag László bizottsági elnök szerint az tette lehetővé, hogy az alvilág 25 milliót fizetett, hogy a törvényhozáson keresztül menjen a jogszabály.
Pallag László: Ott voltak azok, akik komoly összeget szántak például, hogy a vámhalasztási eljárást keresztül tudják vinni, s ezt később alkalmazni tudják. Ennek megvolt a megfelelő pénzügyi háttere is."
RTL Klub: Erre van bizonyíték önnél?
Pallag László: Erre tanú lesz, aki ezt el fogja mondani a bizottság előtt.
Pallag László azt állítja, hogy a szőkített és csempészett olajból nagyvállalatok is vásároltak rendszeresen, például a VOLÁN vállalatok, a BKV, termelőszövetkezetek és a katonaság is:
"Ezek mind rendelkeztek megfelelő olajtároló kapacitással. Megvoltak azok a személyek, akiken keresztül konkrétan tudom, hogy például Békés megyében ki volt az, aki 36 téeszt ellátott, oda közvetítette ezt az üzemanyagot."
Az RTK Klub információi szerint a legfőbb ügyész is vizsgálja, hogy hogyan nyitott, ha nyitott kiskapukat a törvényhozás, az olajmaffia előtt.
Györgyi Kálmán írásbeli jelentésére még két hetet kell várni.

Csalók gyűjtenek az alapítvány nevében
Két ismeretlen hölgy mindenféle felhatalmazás nélkül adományokat gyűjt a Szívvel-lélekkel a szívbeteg gyermekekért alapítvány nevében, holott erre semmiféle meghatalmazással nem rendelkeznek - tájékoztatták lapunkat a szervezet munkatársai hozzátéve. Az ügy a hétvégén derült ki, amikor az alapítvány egyik munkatársa több orosházi lakásban arról értesült, hogy a csalók - egy szőke, hosszú hajú, illetve egy barna, ugyancsak hosszú hajú hölgy - már megelőzték. Az ügyben rendőrségi feljelentés született.
Konyecsni Istvánné, a Szívvel-lélekkel Alapítvány orosházi irodavezetője lapunknak elmondta: csak fényképes igazolvánnyal, kitűzővel, meghatározott időszakra szóló megbízólevéllel, illetve az illetékes önkormányzat, esetleg a helyi rendőrség ajánlásával rendelkező munkatársak jogosultak a szervezet nevében adományokat gyűjteni. Ha mindezekkel rendelkezik ugyan a bebocsátást kérő, ám az adakozni szándékozóknak kétségeik támadnak, visszaigazolás az iroda számain kérhető: (68) 473-746; (30) 20-67-421. További óvintézkedése az alapítványnak, hogy ezekben a napokban Orosházán csak egy férfi, Madai János gyűjt adományokat.

A rendszerváltó pártok és a NATO-csatlakozás
Magyarország NATO-csatlakozásának napján, 1999. március 12-én a megyében, de talán az országban is egyedülálló módon Nagyszénáson rendeztek ünnepséget a nagy nap tiszteletére. Az esemény fő szervezője a helyi SZDSZ-szervezet volt, de jelen voltak az úgynevezett rendszerváltó pártok is - azok a konzervatív és liberális szervezetek, akik a nyolcvanas évek végén részt vettek a pártállam lebontásában. A NATO-tagság egyéves évfordulója tiszteletére pénteken este ismét megrendezték az egy évvel ezelőtti eseményt, s mint elhangzott, hagyománnyá kívánják tenni a március 12-ei találkozókat.
A rendezvény hozzászólói elsősorban az időközben külön utakon járó rendszerváltó pártok közös gyökereit, és azonosságait emelték ki. Dancsó József, a Fidesz parlamenti képviselője köszöntőjében arról beszélt, hogy erre a napra Nagyszénás nagyközség a megye központjává vált. Felidézte azt a hosszú folyamatot, mely a tagsághoz vezetett, majd elismerően szólt a döntéshozók bölcsességéről.
Velkey Gábor, az SZDSZ megyei elnöke, a párt Országos Tanácsának tagja a nyolcvanas évek rendszerváltó hangulatát idézte fel, azt a korszakot, amikor összefogás jellemezte az akkor szerveződő pártokat. Velkey szerint a péntek esti rendezvény résztvevői az előítéletmentes politizálást demonstrálják.
Czeglédi Mihály nagyszénási polgármester párhuzamot vont az általa vezetett nagyközség közélete és a NATO-ünnepség között, jelezve, hogy az önkormányzat a pártpolitikai szempontokon felülkerekedve dolgozik, az ünnepeket ugyancsak előítéletmentesen, közösen tartják meg. Sőt a települések közti összefogás is jellemző, hiszen Gádorossal közös beruházás keretében kívánják megoldani a két nagyközség szennyvízhelyzetét.
Varga István, a térség MDF-es országgyűlési képviselője arra figyelmeztette a jelenlévőket, hogy a politikai élet szereplőinek konszenzusára van szükség a sorsdöntő kérdésekben politikai csatározások, vasútmegszüntetés, illetve állami támogatások pártpolitikai színezetű elosztása helyett. A honatya szerint március 12-e fő üzenete az, hogy az érintetteknek meg kell keresniük azokat azokat a feladatokat, melyekben egyet tudnak érteni.
A rendezvény vacsorával, illetve kötetlen beszélgetéssel ért véget.

Nemzetipark-ügy Békésben is!
Mint arról lapunkban már beszámoltunk, az újkígyósi Növénytermesztő Szövetkezet és az ugyancsak újkígyósi Aranykalász Szövetkezet pert indított a szarvasi székhelyű Körös-Maros Nemzeti Park ellen. Az újkígyósi szövetkezetek - és egy gazdálkodó - úgy érzik: azért, hogy a község határában jelentős földterület víz alá került, komoly felelősség terheli a nemzeti parkot. A Békés Megyei Bíróságon pénteken a tanúk meghallgatásával folytatódott a per.
Bár az elmúlt év egyébként is feltűnően csapadékos volt, az újkígyósi gazdák és termelők egy csoportja úgy érezte, nemcsak az esőzések okolhatók azért, hogy földjeiken felgyülemlett a talajvíz, s több száz hektár került víz alá, illetve vált művelhetetlenül lággyá. Tavaly júliusban azt is megtudták az Aranykalász és a Növénytermesztő Szövetkezetben, miért is kerültek a földek víz alá. Valaki(k) ugyanis homokzsákokkal eltömített(ék) a belvízelvezető csatornák négy átereszét, s ezzel megakadályozták, hogy a belvíz levonulhasson a földekről. A szövetkezetek vezetői úgy vélik, hogy a csatornák elzárásáért a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) tehető felelőssé. Szeptemberben ezért előbb peren kívül próbáltak megegyezni a nemzeti parkkal, majd, amikor ez a szándékuk nem vezetett eredményre, bírósághoz fordultak.
A tegnapi tárgyalási napon több tanú egyöntetűen úgy vallott, hogy tavaly júliusban a belvízelvezető csatornák átereszei valóban el voltak dugaszolva homokot és földet tartalmazó zsákokkal. A csatornákból a víz így elfolyni nem tudott, azok medréből több helyen kiöntött - mondták a tanúk, akik közreműködtek az átereszek kitisztításában. Volt, aki egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a víz mélysége elérhette a nyolcvan centimétert is. A szövetkezetek által "felvonultatott" tanúk szinte egyöntetűen egyetértettek abban is, hogy a homokzsákokat a víz nem sodorhatta az átereszekhez.
A tanúmeghallgatások során az is kiderült, hogy a csatornahálózat igazából nem is tekinthető belvízelvezető csatornarendszernek. Az ugyanis jobbára természetesen úton alakult ki, s arra vízjogi engedélye nincs sem a szövetkezetnek - és azok jogelődjének sem volt -, sem a nemzeti parknak. A vízjogi engedély hiánya egyben a kötelezettségek, például a csatorna rendbentartásának feladata alól is felmenti az érintetteket: mindkét fél úgy vélekedett, hogy vízjogi engedély híján nem kötelesek ilyen munkálatokat elvégezni.
A tárgyaláson a felperesek - akik a kárszakértő által megállapított kár nagyságát elfogadták - azt is bejelentették, hogy nem fogadják el a hidrológus szakértő véleményét. Az általa készített anyag szerint ugyanis nem egyértelmű, hogy az eltömítés okozta a visszaduzzasztást. A felperesek ezt nem értik, hiszen - ahogyan ezt a tanúvallomások is bizonyították - a homokzsákok eltávolítása után "ömlött" lefelé a víz. A bíróság végül helyt adott a felperes kérelmének, s ennek értelmében új igazságügyi hidrológus-szakértőt rendel ki; a tárgyalást a szakértői anyag elkészítéséig határozatlan időre elnapolták.

IQ-hazárdírozás: nem fizet a királyi tévé
Több ajánlott levél megírása, illetve telefonbeszélgetés lebonyolítása után fordult a nyilvánossághoz Varró Sándor orosházi olvasónk. Hasonlóan sok póruljárt magyar kvízjátékoshoz becsapottnak érzi magát, neki ezúttal a Magyar Televízió egyik külső produkciós irodája tartozik hatvanezer forinttal. Az egyébként rokkantnyugdíjas férfi levelet írt egyebek közt Szabó László Zsolt tévéelnöknek is, ám választ nem kapott. A produkciós iroda egyik munkatársa lapunk munkatársának ígéretet tett: Varró úr lakásába még március 15-e előtt becsenget a pénzespostás.
"Ha valaki Nagyszombaton hal meg, hogyan temethetik el nagypénteken?" - lecsupaszítva ez volt az a kérdés, melyre az IQ Casino című, az MTV1 szombati műsorán látható kvízműsor játékosai nem tudtak válaszolni november 27-én. Ez azt jelenti, hogy a kérdést beküldő játékos markát üti a tét, hatvanezer forint (A válasz egyébként csak verbálisan frappáns, ugyanis leírva azonnal adódik a válasz: a felvidéki városról van szó).
Varró Sándor boldogsága határtalan volt, hiszen a hosszú ideje a lábával táppénzen lévő férfit ezen a napon nyilvánították rokkantnyugdíjassá, így afféle égi jelnek vette a sikert. Már el is tervezte, hogy mire költi a nyereményt, melynek karácsony előtt volt bőven helye. A középkorú orosházi férfi egyébként sokoldalú egyéniség és rendszeres kvízjátékos, sikeresen szerepelt egyebek közt a Geszti-féle Hadar a magyar, a Rózsa György által vezetett Ki marad a végén?, illetve a Petőfi Rádió Kor-kérdés című műsoraiban. Sőt két humoreszkje elhangzott a legutóbbi humorfesztiválon, valamint korábban műsorai voltak a helyi rádiókban.
A karácsonyi remények szertefoszlottak, ezért januárban Varró Sándor megkezdte az utánajárást, ám érdemi választ nem kapott, sem a műsor, sem a produkciót beszállító Megafilm, sem a Magyar Televízió illetékeseitől. Akikkel érdemben tárgyalt, azok egyebek közt átszervezésre - időközben szerkesztőváltás történt a műsor élén -, illetve adminisztrációs hibákra (nem találták a játékos címét) hivatkoztak, legalábbis Varró Sándor emlékezete szerint. A lexikonokkal, adatbázisokkal körülvéve élő, rendkívül nagy tárgyi tudással felvértezett férfi nagyot csalódott a kvízműfajban, ezek után nem igazán vonzzák a kereskedelmi tévék súlyos milliókkal kecsegtető játékai sem. Varró Sándor végezetül hangsúlyozta: panaszát nem anyagias megfontolások motiválták elsősorban, hanem a bizalom elvesztése.
Munkatársunk felhívta Szabó Trixit, az IQ Casino produkciós asszisztensét, aki elmondta: sajnálja, hogy Varró Sándor elérhetetlensége miatt (panaszosunknak csak édesanyja lakásán van telefonja) nem tudták személyesen tisztázni a félreértéseket. Habár a műsorban nem hangzik el, a nyeremények átutalási határideje két hónap (ez az asszisztens asszony információi szerint jóval rövidebb, mint más műsorok esetében). Igaz, a határidőből jócskán kifutottak különböző technikai akadályok miatt, ám március 15-éig teljesítik kötelezettségeiket. Lapunknak azon kérdésére, miszerint a késés összefüggésbe hozható-e a Magyar Televízió közismert likviditási zavaraival, Szabó Trixi kitérő választ adott.

Börtönbüntetésre ítélték a volt alpolgármestert
Első fokú ítélet az orosházi piacbotrány ügyében
Bűnösnek találta és két évi börtönbüntetésre ítélte az Orosházi Városi Bíróság K. L. Jánost, az Orosházi Piac Kft. volt ügyvezető igazgatóját csalás, magánokirat-hamisítás és megvesztegetés elkövetéséért, ezzel párhuzamosan három évre a közügyektől is eltiltották. Az ügy másodrendű vádlottját, B. Éva építési vállalkozót ugyancsak bűnösnek találta a bíróság bűnsegédként elkövetett csalásért, az ő büntetése egy év felfüggesztett börtön. A harmadrendű vádlott, S. Ferenc 30 ezer forintos pénzbüntetést kapott, míg a negyedrendű V. Pálnét megrovásban részesítette a bíróság. K. L. János és B. Éva védője felmentésért fellebbezett.
Az ügy előzményei 1996-ra nyúlnak vissza. Ekkor alapította meg az orosházi önkormányzat egyszemélyes kft.-jét, melynek feladata a vásárcsarnok-építés lebonyolítása, illetve annak majdani üzemeltetése volt. A botrány egy évvel később, 1997. októberében, a csarnok átadását követően robbant ki, amikor a Heti Délkelet tényfeltáró riportban számolt be arról, hogy több vállalkozó egybehangzóan állította: csak úgy juthattak megbízáshoz, ha vállalkozói díjuk egy részét az ügyvezetőnek juttatják. Az akkor még SZDSZ-es önkormányzati képviselői tisztséget is viselő K. lemondott minden posztjáról. A vizsgálat megállapította, hogy a korrupció mellett más gyanú is felmerül, egyebek közt fiktív számlák kibocsátása nem, vagy nem azonos értékben teljesített munkákért. Az 1998. októberében megkezdődött bírósági eljárás azért húzódott el, mert a bíróság tavaly márciusban pótnyomozást rendelt el az ügyben.
Kissné dr. Verasztó Éva bírónő az ítélet indoklásában hangsúlyozta: a bíróság nem fogadta el a védelem azon érveit, miszerint a csalás vádja nem áll meg, hiszen nincs károsultja a történteknek. A taláros testület szerint van, mégpedig az azóta a Városgazdálkodási Kft.-be integrált társaság tulajdonosa, az orosházi önkormányzat. Enyhítő körülményként vették figyelembe az elsőrendű vádlott büntetlen előéletét, továbbá azt, hogy kiskorú gyermeket nevel. Súlyosbította viszont az elkövetett bűncselekmények megítélését az indoklás szerint, hogy K. L. J. munkakörével visszaélve, folyamatosan, üzletszerűen végezte ezt a tevékenységet. Mellékbüntetésként 540 ezer forint pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélték a férfit, melynek egy része az általa okozott kár ellentétele.
A másodrendű építési vállalkozó hölgynek gyakorlatilag a "balek" szerepköre jutott - indokolt a bírónő -, mert olyan számlákat bocsátott ki, amelyek mögött nem volt teljesítmény. Az ő esetében is enyhítő körülményként értékelték a büntetlen előéletet, kiskorú gyermek nevelését, továbbá azt, hogy korábban tett vallomásaiból kiderült: gyakorlatilag nem gondolta át tette következményeit.

Folytatódik a gyulavári földügy
Mint arról lapunkban már beszámoltunk, Gyulaváriban "áll a bál" a földtulajdonosok között. A Gyulavári-Dénesmajori Földtulajdonosi Közösség tavaly decemberben tartott közgyűlése óta a szervezetnek egyes felfogás szerint nincs legitim közös képviselője, más megközelítés szerint azonban kettő is van. A vita nem is annyira a földtulajdon, mint inkább az ahhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó vadászathoz való jogról szól. A földtulajdonosok egyik csoportja vadászati jogának társulásos módon történő gyakorlását szeretné elérni, mások szeretnék ezt a jogot haszonbérbe adni. Úgy tűnik, csak a bíróság tud igazságot tenni Gyulaváriban, kérdés: mikor?
A Gyulavári-Dénesmajori Földtulajdonosi Közösség tavaly december közepén tartott földtulajdonosi gyűlést. Mint arról beszámoltunk, az itt megjelentek többsége - több mint hatvan százalékuk - nem fogadta el Szakál János közös képviselő pénzügyi beszámolóját és javasolta visszahívását. A többségben lévő tulajdonosok a Közösség és az annak területén haszonbérleti szerződéssel működő Fehér-körös Vadásztársaság közötti ügyletekkel voltak elégedetlenek, de kifogásolták azt is, hogy immár évek óta nem volt sem elfogadott pénzügyi beszámolójuk, sem elfogadott pénzügyi tervük. Az ülést ekkor a levezető elnök bezárta, ám a többséghez tartozó földtulajdonosok egy szomszédos helyen folytatták azt és új közös képviselőt választottak Székely Viktória személyében.
Ezt követően a kisebbségben maradt földtulajdonosok a döntés ellen bírósághoz fordultak, a "többség" pedig kérte az FVM megyei hivatalát, jegyezze be az új közös képviselőt, Székely Viktóriát. A hivatal ezt elutasította, hivatkozván az időközben megkezdett bírósági eljárásra. A decemberben többségben lévő földtulajdonosok képviseletében Lovász Sándor tegnap ismét kérvényezte Székely Viktória bejegyzését, mondván: a Közösség működési szabályzata szerint egy közgyűlési határozat végrehajtására a megindított bírósági eljárásnak nincs halasztó hatálya.
Lovász Sándor egyben kérte az FVM megyei hivatalát, hogy a vadászat függessze fel az ominózus területen, ebben az esetben ugyanis automatikusan össze kellene hívni a földtulajdonosok közgyűlését. A decemberi többséghez tartozó földtulajdonosok azt sem értik, hogy a győri ügyészségnek határozatának, amellyel a Közösség és a Fehér-Körös Vadászati Társaság között korábban megkötött haszonbérleti szerződést törvénytelennek minősítették, miért nem volt eddig jogkövetkezménye. Jelenleg annyi bizonyos, hogy mindkét fél a bíróságtól várja a helyzet tisztázását. Erre azonban egyhamar aligha kerül sor, lapunk értesülései szerint ugyanis a március 14-re kitűzött tárgyalási napot elhalasztották.

Közös marketingtervet dolgoznak ki a dél-alföldi fürdők
Orosháza-Gyopárosfürdőn tartotta csütörtök délután idei közgyűlését a tavaly alakult Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdők Közhasznú Egyesülete - tájékoztatta lapunkat dr. Albel Andor, a szervezet elnöke. A szervezet nem véletlenül Gyopárosfürdőn ülésezett: az itt kezdődő háromszázmillió forintos fürdőberuházás a dél-alföldi régió egyik legnagyobb szabású fürdőfejlesztési "vállalkozása", indokolta a helyválasztást Albel Andor. Az egyesületi elnöke ehhez hozzátette: a régióban hasonló nagyságrendű fejlesztésre csak egyetlen helyen, Kiskőrösön készülnek. Az egyesület tagjait - akik személyesen is meggyőződhettek a munkálatok alakulásáról - Kovács Lajos oroházi alpolgármester tájékoztatta a beruházásról, s elmondta: júliusra tervezik az átadást.
Az egyesületi közgyűlésen a tagság elfogadta a tavalyi költségvetésről szóló beszámolót és megalkotta a szervezet idei büdzséjét. A tervezett bevételek elérhetik a hárommillió forintot, feltéve, hogy az országgyűlés civil szervezetek számára kiírt pályázatán eredményesen szerepelnek. A tagság csütörtökön bővült, az egyesülethez csatlakozott a Gyulai Hőforrás Kft. és a szentesi fürdő is. A tagok döntöttek az idei kiállítási és vásári részvételekről is, várhatóan 2-3 belföldi és 6-7 külföldi vásáron képviseltetik majd magukat, együttműködve a Tourinform irodákkal és a Magyar Turizmus Rt. regionális marketing igazgatóságával. A közgyűlésen arról is döntöttek, hogy ebben az évben elkezdik a dél-alföldi fürdők közös marketing-stratégiájának kidolgozását - tájékoztatta lapunkat Albel Andor.

Sapard: remények és realitás
Az agrárium és a vidék fejlesztésének előcsatlakozási támogatását jelentő SAPARD-programot az agrárpolitika irányítói szerint a vidék eurokonformmá varázsolásának legfőbb forrása lehet. Ennek és más előcsatlakozási programoknak köszönhetően a magyar mezőgazdaság olyan támogatásokhoz juthat, amelyek nagyságrendekkel meghaladják a jelenlegi lehetőségeket - vélik a politikusok. Egyelőre azonban úgy tűnik, az út döcögősebb a vártnál?
A SAPARD-ba való bekapcsolódás egyik előfeltétele, hogy a középtávú gazdaságfejlesztési tervre alapozva a Bizottság által meghatározott igények és előírások szerint készüljön el egy hét évre (2000-2006) szóló mezőgazdasági és vidékfejlesztési program, amelynek az Európai Unió a SAPARD program keretében társfinanszírozója lehet. Erre a célra az unió egyébiránt évi 50 millió eurot tervezett, hét év alatt így 350 millió euro, mai árakon számolva mintegy 90 milliárd forint áramlott volna hazánkba.
A program megvalósítása érdekében hazánk statisztikai kistérségei és térségfejlesztő egyesületei összességében 204 kistérségi pályázatot adtak be az FVM-hez - tájékoztatta lapunkat Kecse Nagy László, a minisztérium vidékfejlesztési főosztályának munkatársa. Ezeknek a kistérségi anyagoknak - melyek elkészítésének három fázisa van, a helyzetfelmérés, valamint a stratégiai, majd az operatív program elkészítése - az értékelése most folyik, a beadott anyagok alapján a pályázókat három csoportba (A-, B- és C-kategória) sorolták. A megyéből három kistérség, a sarkadi, a dévaványai és a mezőhegyesi székhelyű kapott A-kategóriás, vagyis legjobb minősítést. A megyei kistérségek legtöbbje B-kategóriás lett, Kecse Nagy László szerint azonban ez nem jelent számukra jelentős hátrányt. Sőt, több helyen az A-kategóriások hibáiból tanulva olyan magas színvonalú helyzetfelmérések készültek (ez a programkészítés első fázisa), hogy ezek a B-s kistérségek lényegében azonos szinten vannak az A-kategóriásokkal - vélekedik a minisztériumi szakember. Kecse Nagy László azt is elmondta: Békés megyéből különösen magas színvonalú munkákat kaptak, itt csupán az egyetlen C-kategóriás kistérség, a szarvasi központú került némi hátrányba.
A Békés megyei pályázók viszonylagos sikerei ennek ellenére egyelőre nem túl sokat érnek a gyakorlatban. Az eredeti tervekkel ellentétben a SAPARD-program költségvetését Brüsszelben 50 millió euro helyett 38 millióban (megközelítőleg 10 milliárd forintban) állapították meg. Ez azt jelenti, hogy az ország hét régiója a honi költségvetési támogatással kiegészítve is legfeljebb csak 1,8-2 milliárd, itt, a dél-alföldi régióban egy-egy megye így átlag 600-700 millió forintra számíthat. Ez az összeg sem kevés, azonban a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a központi költségvetés az FVM-nak százmilliárdos - és így sem elegendő - vidék- és agráriumfejlesztési támogatást biztosított. Ezek után egy néhány százmillió vagy milliárd forintos keret aligha jelenthet komoly változásokat, nem jelent nagyságrendi pluszforrást - vélekedik több, lapunk által megkérdezett területfejlesztési szakemberek. Egybehangzó véleményük szerint a SAPARD-hoz fűzött remények jóval felfokozottabbak, mint indokolt lenne.
Ráadásul az is valószínű, hogy még ez a 10 milliárd forintnyi támogatás sem hívható le teljes egészében idén. Mert bár a minisztériumban már az operatív programkészítésekre és a júniusi "pénzosztásra" készülnek, az EU áprilisnál hamarabb nem értékeli a magyar programot, amit "első nekifutásra" 23 pontban kifogásolt. A terv elfogadására Brüsszel hat hónapot "adott" magának, vagyis legrosszabb esetben októbertől lenne lehívható az uniós pénz. Ami szinte bizonyossá tenné, hogy idén a pályázók legnagyobb része nem juthatnak hozzá pénzéhez. Igaz, az EU jelezte: az idei keret átcsoportosítható lesz a jövő évre.
A minisztérium - amellett, hogy bízik a gyors uniós eljárásban - azt sem felejti el nyomatékosítani, hogy a SAPARD főként arra jó, hogy az EU-pályázatok készítésének technikáját megtanulják a résztvevők. A csatlakozás után ugyanis ennek a technikának köszönhetően az úgynevezett strukturális alapokból sokkal komolyabb pénzösszegek állnak majd hazánk rendelkezésére - hangoztatják a minisztérium szakemberek.

Iskolát zárnak be Gyulán?
A gyulai iskolaszerkezet átalakítása - mint arról lapunk már több alkalommal is beszámolt - igen különös helyzetet teremtett a városban. Azt ugyanis valamennyi oktatási intézményben elismerik, hogy a csökkenő gyerekszám és a romló finanszírozási feltételek miatt szükséges a reform, ugyanakkor valamennyi helyen elutasítják, hogy ez a lépés az ő intézményüket is érintse. Mint ismeretes, a város vezetése a jelenlegi öt általános iskolát egy igazgatási integráció keretében két iskolává kívánja összevonni, ám tagiskolaként valamennyi intézmény tovább működhetne.
A gyulai képviselő-testületnek március 27-én mindenképpen döntést kell hoznia a kérdésről, mondta keddi sajtótájékoztatóján Dancs László polgármester, aki hozzátette: a határozati javaslatok között minden, eddig felmerült és megfelelően előkészített elképzelést felvesznek. Így elképzelhető az is, hogy lesz olyan határozati javaslat, amely egy iskola bezárásának lehetőségét tartalmazza. A polgármester szerint ugyanakkor aligha valószínű, hogy a képviselő-testület ilyen javaslatot támogatna; emellett szakmai és pénzügyi szempontból is hasznosabb volna az integráció - tette hozzá Dancs László.
A gyulai városvezető a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat képviselőivel folytatott megbeszéléséről is beszámolt. Mint elmondta, a Szolgálat több magyar város szociális ellátórendszerét segíti működésével, s reményét fejezte ki, hogy Gyulán is megjelenik majd. Az együttműködés lehetőségéről és a volt remetei nevelőotthonban berendezni tervezett családok átmeneti otthonáról megbeszélések várhatóan májusban folytatódnak, addig mindkét fél rögzíti elképzeléseit. A város a családok átmeneti otthonának megteremtése érdekében folytatja egyeztető tárgyalásait a Szociális és Családügyi Minisztérium illetékeseivel is, a tárca egyik szakembere tegnap meg is tekintette a jelenleg üresen álló épületet.

Lakást adna az MDF
A Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya (OV) szerint az eddigi biztató és jószándékú lépések ellenére még mindig nem kellően megoldott a fiatalok lakáshoz jutásának biztosítása. A párt parlamenti képviselői ezért a hatályos törvény módosítását kezdeményezik - hangzott el a választmány hétvégi ülésén. Lapunkat dr. Erdmann Gyula, az OV tagja és a párt megyei vezetőségének tagja tájékoztatta az elhangzottakról.
A lakáscélú támogatással kapcsolatos jogszabály jószándékú, ám a jelenlegi feltételek mellett nem éri, nem érheti el célját. A feltételeket ugyanis túlzottan "budapesti fejjel", a vidéki életkörülményekre való tekintet nélkül állapították meg - mondta lapunknak Erdmann Gyula. Az MDF-es politikusok szerint a hatályos jogszabályt több helyen módosítani kellene. Így javaslatuk szerint - amelyet törvénymódosításként szeretnének mihamarabb a plénum elé vinni - az adóvisszatérítési támogatást az áfa 60 százalékáról annak 80 százalékára kell emelni, összegszerűen pedig az eddigi 400 ezer forintos limitet 1 millióra kell módosítani.
Az MDF-esek ezenkívül a klasszikus támogatási formákat - így például a szocpolt - használt lakás vásárlásához és már folyó beruházásokhoz is engednék felhasználni, az igénybevétel felső korhatárát pedig felvinnék 35-ről 40 éves életkorra. Ha a hatályos jogszabályok nem változnak, félő, hogy a jogszabály nem éri el célját, s a tavaly "bennmaradt" 19 milliárd forinthoz újabb 20-30 milliárd társulhat - prognosztizált Erdmann Gyula.
A Demokrata Fórum politikusai a kamarai törvényt is módosítanák, véleményük szerint a parlamenti többség által elfogadott, véleményük szerint hibás megoldás a kamarák államosítását eredményezi. Az MDF módosító javaslata növelné a kamarák jogkörét és mozgásterületét, ugyanakkor szigorúbban szabályozná a kamarai tisztségek elnyerésének feltételét. A párt választmányának tagjai az időközi választások kapcsán kialakult helyzettel foglalkozva leszögezték: a másik két kormánypárttal bármikor hajlandók közös jelöltet állítani, ha előzetesen erről egyeztetnek velük. Ez Székesfehérvárott nem történt meg, ezért ott elindítják a kisgazda jelölt mellett saját politikusukat. A Fidesz-MPP reakciója, a szabolcsi kisgazda-jelölt fenntartás nélküli támogatása ezek után nem nevezhető érett és stílusos megoldásnak - vélekedett Erdmann Gyula.

Mint a régió
A dél-alföldi régió egy híján félszáz határmenti településén vidékfejlesztési mintarégió kialakítását tervezik - értesült lapunk. A megyéből 17 települést, s ezen belül öt várost érintő tervezet szerint a leendő schengeni határok mentén kialakítandó térség egy vidékfejlesztési mintarégió lehetne. Az egész Dél-Alföld területének mintegy tíz százalékát magába foglaló régió területfejlesztési szakemberek szerint különösen nagy nyertese lehet hazánk uniós csatlakozásának - épp ezért ugyanakkor különösen nagy terheket is el kell majd viselnie. A kialakítandó mintarégió a várhatóan jelentkező feszültségek elkerülését szolgálná.
A lapunk birtokába jutott tervezett szerint azért itt, a Dél-Alföldön szükéges a vidékfejlesztési mintatérség kialakítása, mert egy kettősségekkel többszörösen "terhelt" területről van szó. Az ország szegényebb vidékei közé tartozó térségen belül "halmozottan hátrányos" helyzetűnek mondhatók a határközeli, határ menti települések. A határmentiség mindeddig főként hátrányokkal járt és a térség településein hatványozottan jelentkeztek negatív társadalmi tendenciák. Így magas volt a deviáns viselkedések (alkoholizmus, kábítószer-használat) aránya éppúgy, mint az öngyilkosságok vagy az abortuszok száma. A térségre hatványozottan jellemző a népességfogyás, a fiatalok elvándorlása, és ebből következőleg egyes kistelepülések elöregedése, elszegényedése.
A negatív tendenciák mellett - s kicsit talán azok ellenére is - a térség karakteresen jellemző területe az egyébként is dominánsan határmenti régiónak; talán ezért is esett rá a döntéshozók választása. Ezenkívül egybefüggő és áttekinthető méretű területről van szó, amit közösen jelentkező gondjai és problémái is "összekovácsolhatnak". Fontos szempont volt a döntéshozás során az is - derül ki a lapunk birtokában lévő dokumentumból -, hogy a mintatérségben a kevésbé sikeres települések mellett sikeres, pozitív példát mutatni tudó, de legalábbis perspektivikus és fejlődőképes községek és városok is legyenek. Mindezen elvárások alapján a területfejlesztési szakemberek és a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) tagjai a három megye 49 határmenti települését - Békésből 17-et, többek között Gyulát, Sarkadot, Battonyát, Mezőhegyest és Tótkomlóst - jelölték ki vidékfejlesztési mintatérségnek. A hat évre, 2006-ig szóló program három fő célját az alábbiakban fogalmazták meg a DARFT szakemberei: A régió fejlődésének és szerkezeti alkalmazkodásának elősegítése, az ökológiai és gazdasági stabilitás biztosítása; a régióban élő emberek segítése az EU csatlakozásáig végbemenő változásokhoz való alkalmazkodásban, illetve a népesség szociális biztonságának javítása és a fiatalok számára az esélyegyenlőség biztosítása, a vidéki életforma megőrzése és a vidéki népesség életminőségének javítása; a régió és a kistérségek természeti, társadalmi és épített környezetéhez egyaránt illeszkedő, összehangolt integrált fejlesztés.
Az egész régió mintegy egytizedét magába foglaló terület kiválasztásának elsődleges oka az, hogy ez a határmenti sáv a trianoni békeszerződést követően szinte semmilyen lényegi infrastrukturális fejlesztésben nem részesült. Ez a súlyosan elmaradott terület az integrációt követően az unió keleti határává válik majd, ami komoly változásokat hoz a térségben élők életében. A határvonal nemcsak politikai-közigazgatási értelemben lesz egyfajta ütköző- vagy inkább találkozó-zóna, hanem többek kulturális, nemzeti és gazdasági szempontból is. A területfejlesztési szakemberek szerint a kijelölt térség több okból következőleg is kiválóan alkalmas mintatérségi feladatok ellátására. Erre természeti adottságai és mezőgazdasági termelési kultúrája éppúgy alkalmassá teszik, mint településszerkezete, demográfiai vagy nemzeti-etnikai összetétele. Külön előnyt jelenthet az, hogy a mintarégió kistérségei a SAPARD-pályázatokon zömében A-, illetve kiemelten magas színvonalú munkával B-kategóriába tartoznak, ami pénzügyi szempontból is segítheti felkészülésüket a majdani speciális feladatok ellátására.
A határmenti mintarégió fejlesztésére vonatkozó tervek jelenleg Brüsszelben, illetve a vidékfejlesztési minisztériumban várják az illetékesek elbírálását. Mint azt lapunknak a DARFT titkárságának vezetője, Szuda Zoltán elmondta, tavaly óta folyik a program előkészítése, s most a minisztériumi, illetve az uniós elbírálás mellett a vidékfejlesztési program megjelenésére várnak. Ez várhatóan még ebben a félévben napvilágot lát, ami azért fontos, mert ennek a határmenti vidékfejlesztési mintarégiónak a jövője nagyban függ attól, miként reagálja le ez a program a mintarégió létezését, támogatja-e, s ha igen, milyen formában annak működését.

Windows 2000-t kaptak a tűzoltók
Korszerű tűzjelzőközpont létrehozásán dolgozik az orosházi tűzoltóparancsnokság, ennek első lépéseként hálózatba szervezik az általuk használt számítógépeket. Ennek alapját jelenti a Windows 2000 Premium szoftvercsomag, melyet egy alapítvány közvetítésével biztosít számukra a Microsoft Magyarország.
Minderről Csongrádi Pál alezredes, orosházi tűzoltóparancsnok tájékoztatta lapunkat, akitől azt is megtudtuk, hogy hétfőn vezetői értekezleten értékelték az elmúlt esztendőt. A rendezvényen egyebek közt elhangzott: a megújult vezetés 1999-ben korszerűsítette az intézmény szabályozórendszerét, illetve megkereste a finanszírozás új formáit, egyebek közt az Őrizd a lángot alapítvány létrehozásával. Ennek, illetve a hatékony állami, önkormányzati és magántámogatásoknak köszönhetően jelentősen növekedett eszközállományuk, mindezzel párhuzamosan javultak a munkafeltételek. A jövő megoldandó feladatai közül Csongrádi alezredes az informatikai rendszer korszerűsítése mellett a tűzoltóság épületének felújítását emelte ki.

Rendszerváltó pártok NATO-bulija
Hazánk NATO-csatlakozásának egyéves évfordulója alkalmából szervez ünnepséget a nagyszénási SZDSZ-szervezet, karöltve a helyi konzervatív pártokkal. Mint emlékezetes, az 1999 március 12-ei csatlakozás napján az országban egyedüliként itt emlékeztek meg az eseményről.
A szervezők tájékoztatása szerint a Joker sörözőben megrendezendő, vacsorával egybekötött eseményen az SZDSZ és a kormánykoalíciós pártok megyei vezetői mellett várhatóan jelen lesz több országosan ismert politikus, így Szent-Iványi István (SZDSZ) és Póda Jenő (Fidesz), sőt nem kizárt, hogy az észak-atlanti szövetség egy magas rangú tisztségviselője is jelen lesz.

Fairtás Orosházán - a pótlás bizonytalan
A város 33 utcájában és közterén közel száz fa kivágása kezdődött meg Orosházán. A nagyszabású akcióra több olvasónk is felfigyelt, akik felháborodva jelezték ezt szerkesztőségünknek.
Takács Antal, a polgármesteri hivatal városfejlesztési és városgazdálkodási osztályának vezetője ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: úgynevezett nőivarú pelyhedző nyárfákról van szó, melyek kivágásáról már évekkel ezelőtt határozat született (ekkor ezek törzsét hatalmas x-szel jelölték meg). A kivágást elsősorban az indokolja, hogy a fák által termelt pelyhek allergiát okoznak, főként gyermekek és idősek körében. A mások ok, hogy a nyárfák életkora 25-30 év, ezért törzsükben belső korhadás indult meg, ami balesetveszélyes lehet.
A hivatalos közlemény szerint - mely a helyi lapban jelent meg pénteken - nyolcvan fa cseréjéről van szó, melyek előírásszerű pótlásáról az önkormányzat gondoskodik, ám információink szerint erre nincs előirányzott fedezet.
Bánfalviné Feldmann Ágota önkormányzati képviselő - egyben a fakivágást végrehajtó Városgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója - szeretné, ha az egyéni körzetben megválasztott önkormányzati képviselők szabadon felhasználható alapjukból forrásokat biztosítanának a pótlásra. A képviselő asszony lapunknak elmondta, hogy jómaga ezt teszi saját választókörzetében.

Eltökélt volt a városháza, mégis engedett óvodaügyben
A két városházi frakció kompromisszumának köszönhető, hogy nem zárják be az Ady Endre utcai óvodát. A döntésben nagy szerepe van az óvoda pedagógusainak és a szülőknek, akik szakmai érvekkel felvértezve lobbiztak intézményükért - hangzott el az orosházi önkormányzatban ellenzékben politizáló Polgári Frakció péntek délelőtti sajtótájékoztatóján. Volencsik Zsolt (Fidesz) frakcióvezető és Dominkó Sándor (MDF) frakcióvezető-helyettes elmondták még, hogy bár a döntés előkészítői igen eltökélten ragaszkodtak a megszüntetéshez, az utolsó pillanatban (előző este) mégis elálltak tervüktől. Mint emlékezetes, kedden a képviselő-testület úgy határozott, eláll a megszüntetéstől, ám a következő tanévre már nem engedélyez beíratkozást. Ez azt jelenti, hogy az óvodahasználók egy évet kaptak arra, hogy meghatározzák az új irányokat és felkészüljenek ezek végrehajtására. Az érintettek korábbi nyilatkozaikban jelezték, hogy az alapítványi formában gondolkodnak.
Az ugyancsak kedden elfogadott költségvetést értékelve a két konzervatív képviselő elmondta: a végszavazást hosszas egyeztetési folyamat előzte meg, mely ugyancsak kompromisszummal zárult. Mint már tegnap írtuk, a városban csak a működtetésre és a megkezdett beruházások folytatására jutott pénz. Ez utóbbival kapcsolatban abban is megállapodott a két meghatározó önkormányzati oldal - tudtuk meg a tájékoztatón -, hogy az esetleges többletbevételek felhasználásáról csak egyeztetés után születhet döntés.

Nem vesznek fel hitelt, de késik a szennyvíz
Egyelőre felfüggeszti a szennyvíz-beruházás második ütemének megkezdését a tótkomlósi önkormányzat - határozott a helyi képviselő-testület a napokban, a költségvetési vitán. A helyi büdzsé első változatai ugyanis közel 13 milliós hitelfelvétellel számoltak, ám végezetül elfogadták azt a javaslatot, hogy erre ne kerüljön sor. Így más megszorítások mellett úgy határoztak a képviselők, hogy a város legnagyobb beruházását szüneteltetik egy időre. A komlósi városvezetés reményei szerint nincs szó hosszú időről, amint pluszforrások jelentkeznek, folytatódhatnak a munkálatok.
A kisváros költségvetése egyébként közel 624 millió forintos végösszeget tartalmaz. Ebből mintegy nyolcmilliót kapnak a város egyesületei és más önszerveződő csoportjai - tájékoztatta lapunkat Juhász Pál polgármester.

Határtalan vállalkozói együttműködés
Ebben az évben az Új Kézfogás Közalapítvány százmillió forintos keretet hoz létre, amelyet határainkon túli magyar vállalkozók támogatására fordítanak - hangzott el azon a tanácskozáson, amely tegnap kezdődött Gyulán. Az Új Kézfogás és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) által rendezett, a Határmenti kapcsolatok fejlesztése címet viselő konferencia - melyen a magyar vállalkozói központok mellett nyolc romániai vállalkozásfejlesztési centrum is képviseltette magát - elsősorban a határ két oldalán tevékenykedő magyar kis- és középvállalkozók együttműködésének lehetőségeivel foglalkozott.
A honi kis- és középvállalkozások fejlesztésére ?szakosodott" MVA és a külhoni magyar vállalkozókat segítő Új Kézfogás tavaly novemberben már aláírt egy együttműködési keretmegállapodást a közös határmenti vállalkozásfejlesztésről. A tegnap kezdődött kétnapos tanácskozás célja, mondta Vígh István, az MVA ügyvezető igazgatója, hogy előkészítsék a vállalkozói és vállalkozásfejlesztési központok közötti együttműködéseket, amely tartalommal tölthetik meg a novemberi keretmegállapodást. A határmenti együttműködést információkkal és forrásteremtő programokkal kívánják elősegíteni.
Többek között a tőkeexport-támogatás szándékával is magyarázható, hogy az MVA várhatóan egy-másfél hónapon belül 3 millió forintra emeli a mikrohitelek jelenlegi 1,3 milliós felső határát és még ebben az évben elindítja a 10 millió forintos ?plafonnal? tervezett úgynevezett kishitel-programját is, amely kedvezményes kamatozású hitellehetőségeket biztosíthat a vállalkozásoknak. Az Új Kézfogás pedig százmillió forintos alappal egy, a honi mikrohitelezési rendszerrel megegyező programot indít Észak- és Belső-Erdélyben, ugyancsak ebben az évben. Ennek maximális összege négyezer dollár, vagyis mintegy egymillió forint lehet.
A tanácskozáson részt vevő szakemberek - többek között Kecse Nagy László, az agrártárca SAPARD-programmal foglalkozó főosztályának főtanácsosa és Szathmáry István, a Phare CBC program irodájának osztályvezetője - az uniós előcsatlakozási alapok és egyéb támogatási formák által kínált lehetsőégekről is szót ejtettek. Kecse Nagy László kiemelte a SAPARD-projektben részt vevő Békés megyei kistérségeket, mondván: országos viszonylatban is kiemelkedően jó anyag születtek nemcsak az A-, hanem a B-kategóriás kistérségek között. Szathmáry István ugyanakkor beszédében utalt arra is, hogy a kiemelten támogatni kívánt dél-alföldi célrégió a tervezett 10 millió euro helyett jó esetben 7-7,5 millió euro uniós támogatáshoz juthat csupán, s ennek is csak alig egyharmada az, amit a kis- és középvállalkozások fejlesztésére lehet fordítani, s valamivel még ennél is kevesebb jut majd infrastrukturális beruházásokra. A tanácskozás ma a konkrét együttműködési megállapodások körvonalazásával folytatódik és ér véget.

Tízmilliárd Észak-Békésnek
Az Északkelet Békés Megyei Kistérségfejlesztő Egyesülethez tartozó települések - kiegészülve Vésztővel és Bélmegyerrel - nagy fába vágták a fejszéjüket bő egy évvel ezelőtt: regionális szennyvízhálózat létrehozásáról döntöttek. A döntést, vagyis a csatornahálózat térségi megvalósításának elképzelését leginkább azzal lehet magyarázni, hogy ez beruházás a néhány ezer fős település többségében forráshiányos önkormányzatai számára települési szinten megvalósíthatatlan lett volna - indokolja a döntést Sipos Lajos egyesületi elnök. Így a megyei vízművek vállalat által kezdeményezett kistérségi megoldást választották, aminek a megvalósítás jelentette anyagi terheken túl az is magyarázata, hogy egy-egy települési szintű szennyvízhálózatot annak magas fajlagos költségei miatt üzemeltetni sem tudták volna a községek - teszi hozzá Kővári Arnold, a programban gesztorságot vállaló sarkadi önkormányzat műszaki osztályának vezetője.
A programban - technikai és földrajzi okok miatt - részt vesz két, a kistérséghez nem tartozó település is, így az együttműködésben a jelenleg még hezitáló Körösújfalut nem számolva tizenöt önkormányzat vesz részt, ami azt jelenti, hogy a hálózat, ha megvalósul, 41 ezer főt érinthet. A beruházás tervezett összege - bár a végleges tervek csak március közepére készülnek el - 10-12 milliárd forint, s ezt önerőből a társulás sem tudná finanszírozni. A programhoz a különböző nemzeti alapok - környezetvédelmi és vízügyi alap célelőirányzatai - mellett céltámogatásból és az uniós ISPA-programból szeretnének forrásokat szerezni. Regionális, illetve megyei területfejlesztési pénzekre a viszonylagosan magas beruházási összeg miatt azonban nem számíthatnak. Azt még nem tudni, hogy mekkora saját erőt 27 kell biztosítaniuk, az előzetes számítások szerint valószínűsíthető, hogy a lakosságnak háztartásonként 80-100 ezer forint, várhatóan hitelkonstrukcióban is felvehető önerővel kell részt vállalniuk a beruházásban. Ideális esetben a beruházási összeg 80-85 százalékát is ki lehet nyerni különféle pályázatokból, vélekedik Sipos Lajos; az első pályázatot, mellyel a céltámogatást igénylik meg, április elsejéig kell beadniuk.
Problémát csupán a vízminőséggel kapcsolatos besorolási rendszer jelenthet. Bár ez kedvezőbb a térségnek, mint a korábbi kategorizálás volt, a II/B "csoportban" szereplő Sarkad így sincs a leginkább "rászoruló" önkormányzatok között. Igaz, ha sikertelenül pályázik a II-es kategóriában, akkor automatikusan átsorolják a III-ba, ahol - mivel összegében ugyanannyi pénzt osztanak el, mint a II-ben - komolyabb esélyei lehetnek. A céltámogatási pályázathoz benyújtandó kötelezettségvállalási nyilatkozat miatt nehezíti a helyzetet az, mondta Kővári Arnold, a többi pályázatot még ki sem írták, így azok feltételeiről és az elnyerhető pénzösszegekről egyelőre nem sokat lehet tudni. Optimális esetben, vagyis sikeres pályázati részvétel esetén a munkálatok 2001 első félévében már megindulhatnak és a jelenlegi ütemezés szerint három év alatt a teljes rendszer ki is épülhet.

Kábelinternet még az idén!
kabel1.jpg (14121 bytes)Jelentős kábelfejlesztések indulnak néhány hónapon belül Békés megye három legnagyobb városában: Békéscsabán, Gyulán és Orosházán. Ennek köszönhetően az érintett háztartásokban a legmodernebb kábeltechnika segítségével jut el az információ, ám nem csak hagyományos értelemben, hiszen 2000-ben már Gyulán és Békéscsabán, 2001-től pedig Orosházán is lehetőség nyílik adatátviteli szolgáltatások igénybe vételére, így internetezésre is. Az egymilliárd forintot meghaladó beruházás a Magyar Távközlési (Matáv) Rt. és a Délkábel Kft. stratégiai együttműködése révén lehetséges - hangzott el csütörtökön délelőtt azon az orosházi szakmai fórumon, melyet a Matáv Rt. szegedi értékesítési igazgatósága tartott Békés megyei kis és nagyvállalkozások, közintézmények informatikai beruházásokért felelős munkatársai részére.
A hagyományos távbeszélő-szolgáltatások terén monopoljogát hamarosan elveszítő társaság az idén a "Ringbe szállunk" szlogent használja, hogy kifejezze: felkészült a várhatóan éles versenyre - hangsúlyozta bevezetőjében Engedi Antal területi igazgató. Bár megyénkben a Matáv nem tart közvetlen kapcsolatot az ügyfelekkel, üzleti adatátviteli szolgáltatásai révén Békésben is szolgáltat. A csütörtöki konferencián gyakorlatilag ezekbe kaptak betekintést a jelenlévők. Szó esett egyebek közt a bérelt vonali és kapcsolt hálózati szolgáltatásokról, illetve más alternatív távközlési lehetőségekről. A szervezők külön fejezetet szenteltek a következő esztendők gazdaságát alapjaiban megreformáló, elsősorban internetes alapú elektronikus üzletnek (e-business), melyre a Matáv rEDInet néven kínál komplett alkalmazási megoldást.

vissza a címlapra

Az Aktuális rovat korábbi cikkei