vsonline1.gif (11104 bytes)
AKTUÁLIS

Karsai-show Battonyán
Ma víz van, nyomor és demonstráció - mondta szerdán délelőtt Battonyán. Karsai József. Segélyekbôl élô emberek és az áramszolgáltatásból kikapcsolt több mint száz ház, ezek jellemzik a millennium évében a vidéket - jelentette ki a mezôgazdasági demonstrációk szervezésérôl elhíresült dél-békési gazdálkodó a rendezvényen, utalva a torgyáni kisgazdapárt jelszavára: bort, búzát, békességet.
A háromszázfős nagygyűlésen Karsai egyebek közt elmondta: a kormány által beharangozott vidékfejlesztési programból semmi nem valósult meg, a Torgyán József vezette tárca az agrárválság megoldása helyett világkörüli utak szervezésével foglalkozik. Az, ami 1998 óta vidékfejlesztés címén zajlik, felér a Ceausescu-kormány faluromboló politikájával, vélekedett Karsai, aki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tevékenységét egy FVM-000 jelzésű, szimbolikus rendszámtáblával "díjazta". Mint mondta, az ebben szereplô 000 egyenlô az agrártárca eddigi vidékfejlesztési munkájának értékével. Torgyán József ennek ellenére kenyeret is kapott a demonstráció szervezôitôl, arra az esetre, ha a Holland-Antillákon üdülô miniszternek elfogyott volna a pénze.
Nem beszélhetünk vidékfejlesztésrôl akkor, amikor Battonyán például több mint kétezer munkahely szűnt meg az elmúlt évtizedben, amikor a városban mintegy ezer gyermek nem táplálkozik egészségesen. És ha a vezetô megyei politikusokon múlna ezeknek a gyerekeknek lassan már tanulniuk sem lesz hol - utalt Karsai arra, hogy a megyei önkormányzat a battonyai Mikes Kelemen Gimnáziumot visszaadásával próbálja költségeit csökkenteni. Battonya forráshiánya a teljes költségvetésének 14 százaléka, míg a megye esetében ez a mutató csak kettô százalék - hívta fel a figyelmet Karsai József, aki szerint nem engedhetô meg a dél-békési régió középfokú oktatásában meghatározó szerepet vállaló gimnázium elsorvasztásának a szándéka. Visszautasítjuk Jeszenszky Géza megyei alelnök kezdeményezését, mondta Karsai, s hozzátette: bár tudatosan a beiskolázási idôszakban történik mindez, a városban lévô felelôs emberek vállalják az intézményt és annak működtetését.
A demonstráció résztvevôi a nagygyűlésen három petíciót is elfogadtak. Az iskolaügy kapcsán leszögezték azt, hogy véleményük szerint minden középfokú oktatási intézménynek megyei fenntartásba kellene kerülnie, valamint azt, hogy ez a kezdeményezés ellentétes a kormány által meghirdetett vidékfejlesztési programmal. Egy másik, a szociális tárcához címzett levelükben a térség kiszolgáltatottságára és az itt élôk helyzetének ellehetetlenülésére hívták fel a figyelmet. Az FVM számára írt petícióban a nagygyűlés résztvevôi nyolc pontban sorolják fel, hogy az agrárfejlesztésrôl szóló törvény mely pontjait nem tartja be a minisztérium. A tárcát a törvények és a mezôgazdasági termelôkkel kötött megállapodás betartására felszólító Karsai szerint a mezôgazdaságban kialakult helyzet az agrárbéke csôdjének is tekinthetô: a beindítani tervezett reorganizációs program nem azt a célt szolgálja, amit kellene és így nem felel meg a megállapodásban foglaltaknak. A mostani agrárpolitikából úgy tűnik: ebben országban már a kistermelôkre sincs szükség. Torgyán József ismét becsapott minket - zárta beszédét Karsai József, aki szerint rákosista módszereket idéz az a kijelentés, hogy a demonstráló gazdák nem kaphatnak állami támogatást.
A nagygyűlés végén a résztvevôk a polgármesteri hivatalhoz vonultak, ahol petícióikat - mintha a dolgok változatlanságát szimbolizálná, az 1891-es agrárszocialista mozgalmaknak emléket állító tábla alatt - átadták Takács Dezsô polgármesternek. Karsai József itt elmondta: kéri, hogy a petíciókat juttassák el a városi vezetôk a címzettekhez, s hozzátette: bízik abban, hogy a felelôs politikai vezetôk belátják, az emberekkel, a vidéken élô emberekkel az ország jövôje érdekében is foglalkozni kell.

Iskolaösszevonás: újabb fórumok Gyulán
Mint arról már beszámoltunk, a gyulai önkormányzat ebben az évben el szeretné végrehajtani a város iskolarendszerének racionalizálási programját. A múlt héten napvilágot látott tervezet azonban mind a pedagógusok, mind a szülők körében ellenállásba ütközött. Pontosabban úgy tűnik: azt mindenki elismeri, hogy szükséges az ésszerűsítés, azt azonban senki nem akarja, hogy az ő iskoláját is érintse az átszervezés. Kedden délután két iskolában is szülői fórumot tartottak a tervezett változásokról.
A lapunkban már az elmúlt héten ismertetett vitaanyag szerint a város vezetése még arra készült, hogy kettőre csökkentse a gyulai iskolák számát, ám valamennyi meglévő intézmény tagiskolaként működhessen tovább. Bár azóta már újabb tervezetek is napvilágot láttak, annyiban ezek ?egységesnek? mondhatók, hogy a szülők és a pedagógusok egyöntetűen ellenezték a tervezett változtatásokat. Pontosabban, ahogyan azt Dancs László polgármester az Implom általános iskolában elmondta, a tervezetet véleményeztették korábban az intézményvezetőkkel, s abban valamennyien egyetértettek, hogy a karcsúsítás indokolt, ám senki sem a saját intézményére gondolt... A város azonban nincs olyan helyzetben, hogy a meglévő rendszer szerint biztosítsa a finanszírozást - nyomatékosította a polgármester. A hozzászólók többsége az Implom iskola eredményességére és jelentős hagyományaira hívta fel a figyelmet. Mások szerint a szabad iskolaválasztás joga sérülhet, ha megvalósul az integráció. A megjelentek ugyan hangsúlyozták, hogy nem akarnának egy iskolát sem bezárva látni, ám ha ez elkerülhetetlen, akkor az "egyest" kell megszüntetni (egy hete ott éppen ellenkező vélemények hangoztak el).
A Bay Zoltán Általános Iskola elnéptelenedése a demográfiai adatok alapján nem várható; az iskola "bázisát" jelentő óvodákban a következő három évben több mint kétszáz gyermek végez majd, míg ebben az iskolából csak mintegy százötvenen ballagnak el - mindez már azon a fórumon hangzott el, amelyet Gyulaváriban tartottak. Az iskola szülői munkaközössége a népesedési mutatók és gazdasági adatok alapján is arra a megállapításra jutott, hogy szükséges az iskola további működtetése. Dancs László itt azt szögezte le: az összevonás éppen annak a biztosítását jelenti, hogy a későbbiekben, egy esetlegesen tovább csökkenő gyereklétszám esetén az évfolyamonként egy osztályt indító iskolák is megmaradhassanak. A késő estébe nyúló fórumon azonban úgy tűnt, hogy a jelenlévők számára nehezen fogadható el a városháza által készített - s az eredetihez képest részben már módosított - összevonási tervezet.

Bal-jobb paktum óvodaügyben
Sportnyelven szólva X-re végződött az orosházi óvodaügy, ugyanis a képviselő-testület kedd délutáni ülésén az eredeti előterjesztéssel szemben nem szüntették meg az Ady Endre utcai intézményt, ám megnyugtató megoldás sem született. A testület ugyanis úgy határozott, hogy az óvoda a következő tanévben is működhet majd, ám ezzel párhuzamosan beíratkozási stopot rendeltek el. A szülők egy része szerint ezzel a döntéssel a óvoda lassú halálát készítették elő, míg az optimistábbak bizakodóak, ugyanis egy évet nyertek a megnyugtató megoldás kidolgozására.
A megváltoztatott előterjesztést 21 képviselő fogadta el, az MSZP-SZDSZ-es, illetve a Polgári Frakció tagjai vita nélkül voksoltak igennel. Ez utóbbiak még előző nap tiltakoztak a bezárás ellen, így a háttérben vélhetően a két meghatározó oldal paktumot kötött Ady-ügyben. Az önkormányzat két független képviselője, Fehér Béláné és Németh Béla viszont tiltakozását fejezte ki, ez utóbbi tisztességtelennek nevezte a döntést, illetve a hozzá vezető megegyezést.
A döntést követően lapunknak nyilatkozó szülők és pedagógusok kifejtették: céljuk továbbra is együtt tartani a közösséget akár önkormányzati intézményi, akár valamilyen vállalkozási - például alapítványi - formában. A létszámstop ellenére a 100 százalékot meghaladó kihasználtságú óvodában a 2000/2001-es tanévben lesz elegendő gyermek. Hozzátették: eddig is kulturáltan, szakszerűen tárgyaltak a fenntartó önkormányzattal, a továbbiakban sem kívánnak "tojásdobáló" módszerekhez folyamodni.

Egy évtized után megvalósulhat a gyulai emlékmű
A közel tíz éve működő Gyulai Hadigondozottak Érdekvédelmi Egyesületének régi álma válhat valóra, ha felépül a fürdővárosban a huszadik század háborúiban elesettek emlékére felállítani tervezett Hősök és áldozatok emlékműve. Az emlékmű tervére kiírt pályázaton született hét pályaműből a Képző- és Iparművészeti Lektorátus egyet fogadott el és tartott - némi módosítással - megvalósításra alkamasnak. Az emlékműállítást azonban nemcsak ez a tény hátráltatja, hanem az is, hogy annak leendő helyszínéről is vita folyik.
Az 1991-ben létrejött Gyulai Hadigondozottak Érdekvédelmi Egyesület már az alakulását követő esztendőben kezdeményezte, hogy írják össze az első és második világháborúban elesett hősöket. Ez a felvetésük egészen 1996-ig süket fülekre talált, annak ellenére, hogy minden évben kérték a város vezetését: foglalkozzon a témával. Végül 1996-ban Lebenszky Attila, akkori polgármester ígéretet tett az egyesület vezetőségének, hogy megoldást találnak a problémára. Ekkor a kérés már nemcsak a hősök és áldozatok neveinek összeírását jelentette, hanem egy emlékmű felállítására is vonatkozott - idézi fel a történteket Füredi Ferenc, a szervezet elnöke.
Az egyesület '96 augusztusában hivatalos levéllel fordult az önkormányzathoz; erre kilenc hónap után kaptak választ. A képviselők 1997-ben döntöttek arról, hogy össze kell írni a két világháborúban elesetteket, valamint az 1945-ben elhurcolt németeket és a holocaust áldozatait is. Az egyesület ezt társadalmi munkában három hónap alatt elvégezte, a képviselő-testület és a város akkori jegyzőjen azonban a korábbi testületi határozatokban szereplő feladatokat nem végezte el, így az ügy akkor újfent megfenekleni látszott.
Az 1998-ban megválasztott új városvezetés is megígérte, hogy az emlékművet fölépítik, azt azonban még nem lehetett tudni, hová. Ekkorra azonban az egyesület közadakozásból már mintegy félmillió forintot gyűjtött össze, s az adakozók közül legtöbben kérték: a Harruckern téren, a katolikus templommal szemközti oldalon álljon majd az emlékmű. Az elmúlt év májuásnak végére két lehetséges helyszín, az egykor volt Lenin-gödör és a Harruckern tér maradt, előbbi ellen az egyesület minden lehetséges fórumon tiltakozott. A pályázatot a gyulai önkormányzat mégis két helyszínre írta ki, igaz, a hat felkért művésztől beérkezett hét pályamunka szinte egyöntetűen a Harruckern térre készült.
A nagyobb gondot az jelentheti, hogy a tervekből a Képző- és Iparművészeti Lektorátus mindössze egyet, Bocskay Vince munkáját tartotta megvalósításra alkalmas, ám azt is csak kisebb módosításokkal fogadta el. Az önkormányzatnak márciusban kell döntenie, hogyan bírálja el a pályázatokat - a képviselők a lektorátus véleményétől eltérő álláspontra is juthatnak -, s az sem lehetetlen, hogy újabb pályázat kiírásáról határoznak majd. Ez azonban a még távolabbi jövőbe vetíti az emlékmű létrehozását - félő, addigra már nem lesznek, akik még emlékezhetnének.

Békésben nem lesz átalánydíj
tarifa1.jpg (8581 bytes)A Matáv az átalánydíjas tarifa bevezetésével egy újabb lépést tesz a költségalapú telefondíjak felé. Vélhetően ezt nagyságának köszönhetően megengedheti magának, s újabb lépést tett a piac liberalizációja után várható versenyhelyzet kihívása felé. Az LTO-kat, azaz a koncessziós szolgáltatókat ismét lépéskényszerbe hozza, ha azok saját szolgáltatási területükön nem akarnak a kritikák kereszttüzébe kerülni - nyilatkozta lapunknak Kopcsák Mihály, a Békés megyében szolgáltató Hungarotel Rt. igazgatója, reagálva szombati, Átalánydíj bevezetését tervezi a Matáv című cikkünkre.
Emlékeztetőül: egy internetes újság információi szerint a kedvezményes időszakban, azaz hétköznaponként 18 és reggel hét óra között, illetve hétvégén 15 és reggel hét óra között a helyi hívásokra átalánydíjat számláz az ezt igénylőknek a Matáv Rt. A kedvezményes átalány összege értesülések szerint 4-5 ezer forint lesz, ami már átlagos, napi egyórás internethasználat esetén megtérül. Megyénk viszont nem tartozik a Matáv érdekeltségi körébe, ezért kíváncsiak voltunk a helyi szolgáltató esetleges válaszlépésére is.
Kopcsák Mihály elmondta: nincs tudomása arról, hogy ilyen, vagy hasonló lépésen gondolkodna a HTCC cégcsoport annak ellenére, hogy Békés megyében - és a csoport más koncessziós területein - immár három forintba kerül a kedvezményes időszakban egy interneten töltött perc. Az előfizetők kemény kritikával illették e lépést, s most fel van adva a lecke a helyzet feloldására - tette hozzá az igazgató, akinek reményei szerint sikerül olyan megoldást találniuk a tulajdonosoknak, mellyel visszaszerezhetik azt a szimpátiát, melyet az 1998. októberi internetszám bevezetésével szereztek, ám a hirtelen áremelkedéssel el is veszítettek.
- Egyébként már az elmúlt év novemberének végén közzétettük a sajtóban, hogy január 1-től ezt a típusú tarifát (azaz a mindenkori helyi hívás díja, mínusz húsz százalék) fogjuk használni internet tarifaként, tehát már akkor volt egy emelés, s most februárban az annak alapjául szolgáló díj került a KHVM rendelet szerint megemelésre - jelentette ki Kopcsák Mihály aki felhívta arra is a figyelmet, hogy korábbi cikkünkben pontatlanul adtunk helyet azon aggályoknak, melyek szerint a helyi internetszolgáltatók ügyfeleit az átalánydíjas tarifa miatt a MatávNet magához édesgetheti, ugyanis a Hungarotel területéről indított minden 40-es körzetbe irányuló hívás a helyi hívások tarifájával kerül kiszámlázásra az előfizetőknek. Ez azt jelenti, hogy amíg egy megyei szolgáltatót hívó ügyfelük percdíja éjszaka bruttó 3,- forint, addig egy 40-es körzetbe irányuló hívás percdíja ugyanebben az időszakban nettó 3 (bruttó 3,75) forint, így ezért értelmetlen átnyergelni a Matávhoz.
Kopcsák Mihálytól végezetül végezetül azt kérdeztük, hogy tudomása szerint mikorra várható a koncessziós területeken a távközlési liberalizáció és erre hogyan készül a Hungarotel. Válaszában az igazgató kifejtette: hivatalosan 2002-ben jár le a társaság kizárólagossága, de tisztában vannak vele, hogy versenytársaik már megtették az első lépéseket, hogy Békés megyében is kiszakítsanak maguknak egy-egy részt a piacból. Ez ellen úgy próbálnak tenni, hogy szolgáltatásainkkal ügyfeleink meg legyenek elégedve és így ne akarjanak majd más szolgáltatót választani. Az árak-díjak terén kialakult, vagy majdan kialakuló versennyel kapcsolatban pedig hangsúlyozta: hosszú távon a valós költségek alatt azokat nem lehet tartani, tehát aki most igen alacsony árban gondolkodik csak azért, hogy ügyfeleket tudjon szerezni, az később lesz kénytelen árait emelni, ami ugyan úgy nem lesz szimpatikus, mint ahogy most a Hungarotel áremelése sem az.

Két malomban őrölnek az óvodahasználók és a döntéshozók
Nem közeledtek az álláspontok hétfőn este azon a fórumon, melyet az orosházi Ady Endre utcai óvoda szülői munkaközössége hívott össze. A szervezők reményei szerint az ügyben minden érintett oldal képviselői fejtették volna ki álláspontjukat, ám a döntéshozók közül csak ellenzéki képviselő jelent meg a rendezvényen, míg a végrehajtó polgármesteri hivatalt Bicsánszky József osztályvezető képviselte.
Mint arról lapunk január elején elsőként írt, komoly ellenérzést szült az érintett szülők és pedagógusok körében az intézmény tervezett megszüntetése, mely része a helyi oktatási-közművelődési szféra szerkezet-átalakításának. Az épület egyébként oktatási intézményként működne tovább, a kistérségi fejlesztő óvoda és iskola néhány csoportja nyerte itt elhelyezést az előterjesztők elképzelései szerint.
A szülői munkaközösség időközben alternatív lehetőségeket dolgozott ki, sőt azt is felvállalták, hogy alapítványuk a jövőben átvállalná az ingatlan működtetési költségeihez.
Fetser János polgármester egyéb elfoglaltságai miatt mondta le a részvételt, azonban előzőleg - ugyancsak hétfőn - találkozott a szülők képviselőivel. A találkozón jelen voltak az óvodai intézményvezetők, illetve a pedagógusszakszervezet helyi vezetője is. Lapunk információi szerint a megbeszélésen a polgármester ígéretet tett, hogy megfontolja a tiltakozók érveit, bár hangsúlyozta, hogy a döntés a képviselő-testületé.
Az orosházi képviselők asztalára egyébként ma kerül közoktatási intézmények átvilágításának ügye, melynek része az Ady Endre utcai óvoda lehetséges bezárása is. A hétfő este szülői fórumon Sticker János FKGP-s önkormányzati képviselő bejelentette, hogy az ülésen javasolni fogja, hogy önálló napirendi pont keretében vitassák meg az óvodaügyet.

Tavasszal kinyit a szénási fürdő
A nagyszénási képviselő-testület hétfő délután rendkívüli ülésén úgy határozott, hogy két békéscsabai vállalkozó - Lakatos István és Váradi Lajos - közös pályázatát fogadja el a Parkfürdő üzemeltetésére és velük köt szerződést a közeljövőben. Korábban az önkormányzat el kívánta adni a létesítményt, ám az erre vonatkozó kiírásra nem érkezett ajánlat. Ezt követően jelent meg az üzemeltetésre vonatkozó felhívásra, melyre két pályamunka érkezett, a nyertes csabaiak mellett egy orosházi mérnök-vállalkozó tett ajánlatot.
A képviselő-testület túlnyomó többsége egyetértett azzal, hogy a több mint harmincéves fürdőt tovább kell üzemeltetni a rohamosan növekvő költségek, és a várhatóan több tízmilliós fejlesztési kötelezettségek ellenére. Egy képviselő, Nagy Mihály (SZDSZ) vélekedett csak úgy, hogy a nagyközség vezetése nem vállalhatja fel a hosszú távon komolynak ígérkező terheket, különösen annak fényében, hogy sikeres pályázat esetén még az idén szennyvíz-beruházás indul a nagyközségben. Vélemények szerint a szénási fürdő fellendítése különösen nehéz lesz a közeli - újabban regionális gyógycentrumként is funkcionáló - Gyopárosfürdő árnyékában.

Nemhivatalos viharsarki rádióeredmények
Nem hivatalos információk szerint már tudható, hogy ki nyerte az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által meghirdetett rádiófrekvenciák egy részét. Szombati számában a Népszabadság közölt információkat a budapesti helyzetről, míg a kizárólag interneten olvasható Index tudni véli, hogy vidéken is több csatorna sorsa eldőlt már annak ellenére, hogy az ORTT most leköszönő testülete hétfőn mondja ki a végső szót, s a hivatalos eredményhirdetés kedden várható.
Békés megyét érintő döntés is született a hálózati napilap értesülése szerint: az orosházi rádiókat üzemeltető békéscsabai Média Cápa Bt. a megyeszékhelyen és Gyulán nyert új frekvenciákat. A lap azt is tudni véli, hogy Békéscsabán a Csaba Rádió is eredményesen pályázott az újra kiírt 104 Mhz-es frekvenciára.
A rádiófrekvenciák elosztása egyébként botrányba fulladt - mint az a hétvégi lapokban olvasható -, mert Révész T. Mihály leköszönő elnök kivonult az ORTT üléséről még a döntések meghozatala előtt. Szokatlan lépését az válthatta ki jólértesült források szerint, hogy Budapesten nem jut frekvenciához a legendás Tilos Rádió, illetve a BBC, a Deutsche Welle és az RFI által létrehozandó Euro FM Rádió, lehetőséget kap viszont a MIÉP-közeli, egykori rockzenészekből (Gidófalvi Attila - Karthágo, Nagy Feró - Beatrice; Schuszter Lóránt - P. Mobil) álló Gidó Média Kft, valamint az Inforádió (mely nem azonos az orosházi Info Rádióval!), melynek egyik tanácsadója az MTV vezető munkatársa, Heltai Péter. Több vidéki városban is összeférhetetlenség gyanúja merült fel: Pécsett és Komlón Belénessy Csaba - aki szintén vezető munkatársa a Magyar Televíziónak - lánya és felesége nevével fémjelzett cégek jutottak frekvenciához.

Gyimóthy: nem az utolsó figyelmeztetés volt
gyimoti.jpg (35873 bytes)A kiszivárogtatott információkkal ellentétben nem igaz, hogy Torgyán József a Független Kisgazdapárt elnökségi ülésén "utolsó figyelmeztetésben" részesített. Tény, hogy szóba került az a kijelentésem, melyet egy pusztaszabolcsi lakossági fórumon tettem a vadászati törvénnyel kapcsolatban, azonban az elnök úr csak azért marasztalt el, mert túl erősen fogalmaztam, mely nem illik egy közjogi méltósághoz - mondta utalva a szombati Népszabadság információjára szombaton este Csorváson Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke, aki az FKGP elnökségében ugyancsak az alelnöki tisztséget viseli.
Gyimóthy a múlt szombati dunántúli lakossági fórumon arról beszélt, hogy az 1997-ben megalkotott vadászati törvény azért szorul módosításra, mert abban nem érvényesül a földtulajdonosok joga, éppen ezért "félkommunistának" minősítette azt. Igaz, hogy a törvény az előző ciklusban született, azonban a politikus hosszú ideje szorgalmazza annak módosítását a pártelnök vezette mezőgazdasági tárcánál. Gyimóthy Géza lapunk kérdésére kijelentette: elismeri, hogy túl erősen fogalmazott, s elfogadta Torgyán kritikai észrevételeit.
A kisgazda politikus a csorvási szervezet meghívására érkezett megyénkbe. A tornacsarnokban megrendezett lakossági fórumot megelőzően találkozott a helyi önkormányzat vezetőivel, valamint a három történelmi egyház képviselőivel. Ennek kapcsán utalt rá: a Független Kisgazdapárt is magában hordozza a kereszténydemokrata értékeket, erre nem csak az szolgál jó példával, hogy immár ennek a pártnak is van "KDNP"-s tagozata Pálos Miklós és Gáspár Miklós jóvoltából, hanem Gyimóthy személye is, aki világi vezetői tisztséget tölt be a református egyházban. Egyúttal tájékozódott a viharsarki belvízhelyzetről is, megállapítva, hogy a helyzet tragikus, ám a kormányzati tényezők mindent megtesznek a védekezés, illetve a kárenyhítés érdekében.
A lakossági fórumot megelőző sajtótájékoztatón lapunk egy másik kérdésére Gyimóthy Géza elmondta: ha Torgyán József elfogadja a köztársasági elnöki jelölést, nem várható irányváltás a párt élén. A lehetséges utódjelöltek közt emlegetett politikus a tagságot tartja olyan érettnek és felelősnek, hogy arra megfelelő elnököt választ, aki a Torgyán nevével fémjelzett értékeket viszi tovább. Annál is inkább - ezt már Pallag László tette hozzá - mert ő teremtette meg a párt egységét, a folyamatos emelkedést, mely leginkább a Békés megyei választási eredményeken mérhető le.

Hagyományőrző rendezvény az autista otthonban
A harmincas évek csorvási disznótoros hagyományait keltette életre szombaton a csorvási Kalán Néni Pihenőkertje Erdei Iskola Közhasznú Autista Alapítvány. A hagyományteremtő szándékkal életrehívott közösségi eseményen a nemrég átadott otthonház lakói mellett közel félszáz helyi lakos sürgölődött a rendezvényen.
A hajnalban áldozatul esett sertést Major Pál, a Csorváson csak a "palacsintás postásként" emlegetett férfi ajánlotta fel az alapítványnak, aki gyakorlott böllérként maga is segédkezett a jószág leszúrásában, illetve feldolgozásában. Napjainkban a disznóvágosok szinten minden mozzanata gépesített, azonban a csorvási rendezvényen visszatértek a gyökerekhez: a pörzsölést gáz helyett szalmával végezték, és az elektronikus ketyeréket is kézi eszközök helyettesítették. A hagyományok felidézésében nagy része volt még Szenteczky Zoltánnak, aki - hasonlóan a lakodalmi vőfélyekhez - afféle konferansziéja, hoppmestere volt az eseményeknek.
Természetesen az étrend is a csorvási - főként szlovák - hagyományoknak megfelelően alakult. Ebédre becsinált leves és hagymás sült burgonyával tálalt hurka-kolbász várta a disznótorozókat és persze nem hiányzott az ilyenkor elengedhetetlen toros káposzta sem. A rendezvény ebéd után farsangi bálba csapott át, melynek fő fogása a szomszédos foglalkoztatóban elkészített fánk volt.
Paksi Pál, aki feleségével együtt hozta létre a Kalán Néni Pihenőkertje Erdei Iskola Közhasznú Autista Alapítványt lapunknak elmondta: a hagyományőrző akció minden résztvevőjét elismerés illeti a szombati rendezvény sikeréért. Mint emlékezetes, december 2-án adták át hivatalosan azt az otthonházat a nagyközség centrumában, mely tíz értelmileg fogyatékos fiatal és felnőtt befogadására alkalmas, s mely a Kalán néni pihenőkertjével és a foglalkoztatóval együtt az ország egyik legjelentősebb hazai civil fogyatékosgondozó intézménye. A támogatóik, védnökeik közt tudhatják Göncz Árpádné mellett a helyi polgármestert, a Csorvásiak Baráti Társasága elnökét, sőt a Kézenfogva alapítványt és a egy holland civil szervezetet is. Paksi Pál lapunknak azt is elmondta, hogy december óta minden a tervek szerint alakul az otthonházban, leszámítva az engedélyeztetési eljárások során felmerült bürokratikus akadályokat. Eredményesnek bizonyult például Szabó Péterné helyi vállalkozó felhívása, aki az avatóünnepség napján félnapi bevételét ajánlott el az alapítványnak. Felhívásához azóta számos csorvási vállalkozó csatlakozott, melyből látható: a helyiek magukénak érzik az alapítvány által megfogalmazott célokat.

Javuló zöld mutatók a Viharsarokban
Békés megye környezeti állapotát pozitív változások jellemzik az elmúlt időszakban. A megye az országos átlaghoz képest kevésébé volt iparosodott, emiatt eleve kisebbek a környezeti szennyezések, mint hazánk más területein. Komoly viszont az elmaradás a kommunális szilárdhulladékok és a szennyvízcsatornázás terén. Mindez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet tegnap délelőtt tartottak Gyulán, a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen.
A megyében a kommunális szilárd hulladékok lerakására alkalmas telepek mintegy fele engedély nélkül üzemel, vannak többezres lélekszámú települések, ahol nem oldották meg a szervezett hulladékgyűjtést és a lakásoknak csak alig egynegyede van rákötve a szennyvízcsatornára ? ezek a legsúlyosabb adatok abból a kötetből, amelyet tegnap mutattak be Gyulán, a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen. A Békés megye környezeti állapotjelentése című kötet összességében azonban kedvező képet rajzol megyénkről - derült ki dr. Forján Mihály igazgató szavaiból. Ez elsősorban a nagy környezetterhelő ágazatok (erőművek, vegyipar) hiányával magyarázható, vélekedett az igazgató. Súlyos környezetkárosodások persze a megyében is történtek, ezek közül kiemelhető a nemrégiben Békéscsaba közelében történt tűzeset, amikor 250 tonna veszélyes hulladék lobbant lángra.
A felszámolás alatt lévő Gyopáros Gmk. veszélyes hulladékának kármentesítését tíz nap alatt sikerült elvégezni a tűz után ? hangzott el a sajtótájékoztatón. A munkálatokat végző Megaterra Kft. február 18-ra kiürítette a telepet, mintegy 200 tonnányi veszélyes hulladékot elszállítva onnan. A kármentesítés ezzel még nem ért véget: a munkálatok következő fázisában hatásvizsgálatot és tényfeltárást végeznek majd, s ha szennyezett talajra vagy talajvízre bukkannak, akkor a folytatódik a kármentesítés.
A környezetvédelmi kármentesítés - mint azt Chikán Andrásné, a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet Kármentesítési Irodájának vezetője is elmondta - a rendszerváltást követően központi szerepet tölt be a magyar környezetvédelemben is. A kezdeti országos szintű kármentesítő programok után - ilyen volt például a volt szovjet laktanyák környékének és környezetének feltárása - immáron regionális és helyi szintű feladatok ellátására is van kapacitás. Közel öt éve született döntés az Országos Környezeti Kármentesítési Programról (Program), s immáron működik egy Kármentesítési Programiroda is. Jelenleg 32 településen 52 egyedi projekt fut a Programon belül - megyénkben három; kettő Békéscsabán, egy pedig Gyomaendrődön -, amelyekre 1,9 milliárd forintot már elköltöttek, a most futó munkálatok költsége pedig további 1,2 milliárd forintot emészt fel - derült ki Chikán Andrásné tájékoztatójából.

Óvodaügy: ez az egyeztetés lesz a végső
Egyeztető tanácskozást hívott össze hétfőn délután 17 órára az Ady Endre utcai óvoda szülői munkaközössége. A szervezők reményei szerint a rendezvényen nem csak a szülők, pedagógusok és a döntéshozók képviselői lesznek jelen, hanem a társintézmények vezetői és azok szülői munkaközösségi aktivistái is.
Mint azzal lapunk január elején elsőként foglalkozott, komoly elégedetlenséget váltott ki Orosházán a szülők és az érintett pedagógusok körében az Ady Endre utcai óvoda tervezett megszüntetése. A terv része a városi oktatási és kulturális intézmények struktúra-átalakítási koncepciójának, melyet egyrészről a 3 százalékos központi leépítési irányelvek, másrészről pedig a sajnálatos gyermeklétszám-csökkenés kényszerített ki az előterjesztők indoklása szerint. A szülők szerint a megoldás nem a száz százalékot meghaladó kihasználtságú intézmény megszüntetése, hanem a város óvodáinak létszámarányos csoportszám-leépítése lenne. Az ügyben már több beadvány készült, vita folyt, sőt sajtópolémia alakult ki. A hétfőre összehívott tanácskozáson a szervezők ismét kísérletet tesznek a békés rendezésre - tájékoztatta lapunkat a szülői munkaközösség egyik vezetője. A kérdés várhatóan napokon belül esedékes költségvetési vitán dől el. Lapunk úgy tudja, hogy a városházi ellenzék nem támogatja az intézmény-bezárást, minderről több konzervatív önkormányzati képviselő nyilatkozott egyebek közt a helyi rádió közéleti műsoraiban.

Jövőre megvalósulhat az agrárinformációs központ
Közhasznú társaságot alapít a közeljövőben az orosházi önkormányzat, a Parasztszövetség helyi szervezete és a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola a helyi agrártársadalom szereplői által tervezett térségi információs és oktatási központ megvalósítására. Minderről csütörtökön este határozott az erre a célra létrehozott előkészítő bizottság. Mint arról korábban már többször írtunk, az érintettek a régi posta épületében olyan bázis létrehozását tervezik, ahol az agráriumban érintettek naprakész információkhoz jutnának, mely nagyban segíthetné eredményes üzletmenetüket, ezen túl a közösségi élet színtere is lenne.
A rendkívül rossz állapotban lévő épület felújítása a legszerényebb becslések szerint is százmillióba kerül, mely további 20-25 milliós technikai beruházással egészülne ki. Az előkészítő bizottság elnöke, Tóth Sándor István lapunknak elmondta: három fő forrásra számítanak az információs és oktatási központ megvalósításában. Ezek egyike az EU vidékfejlesztési programja, az SAPARD, melynek helyi programjába reményeik szerint bekerül a tervezett létesítmény. Ezzel párhuzamosan számítanak az FVM vidékfejlesztési főosztálya, illetve az orosházi önkormányzat anyagi hozzájárulására is. Tóth Sándor István szerint az idei esztendő a felkészülés éve lesz, 2001-ben viszont megvalósulhat az országos szinten is egyedülállónak számító kistérségi információs és oktatási központ.

Fejlesztenek az állami elvonások ellenére
A kardoskúti képviselő-testület csütörtök délutáni ülésén megszületett község 2000-es költségvetése, melynek bevételi és kiadási oldalán 150 millió forint szerepel. A helyiek tudomása szerinte egyébként Kardoskút Békés megye egyetlen olyan települése, melyet kedvezőtlenül érintett az önkormányzatoktól elvont adóbevétel. Ennek ellenére az idén 13 és fél millió jut fejlesztésre és felújításra - tájékoztatta lapunkat Ramasz Imre polgármester, akitől megtudtuk, hogy ezek közül a legjelentősebb egy ötmilliós ingatlan megvásárlása: a továbbiakban a község tulajdonába kerül a MOL Rt. korábbi szociális ingatlana, az úgynevezett brigádház. Ennek felhasználásáról egyébként még nem született döntés. Ezen kívül jelentős tétel a beruházási oldalon a községhez tartozó Pusztaközponton egy új út megépítése.
Kardoskút életében fontos esemény 2000: nem csak a millenniumot ünneplik ebben az esztendőben, hanem arról is megemlékeznek, hogy ötven esztendeje alapították a községet. A helyiek egész éves ünnepségsorozattal szeretnék emlékezetessé tenni az évfordulót, melyre kétmillió forintot különítettek el a költségvetésben.

vissza a címlapra

Az Aktuális rovat korábbi cikkei