Átalánydíjas helyi hívások a Matávnál - a Hungarotel egyelőre hallgat
Forradalminak is nevezhető változás bevezetését tervezi a Matáv, a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató: a kedvezményes időszakban, azaz hétköznaponként 18 és reggel hét óra között, illetve hétvégén 15 és reggel hét óra között a helyi hívásokra átalánydíjat számláz az ezt igénylőknek - adja hírül az Index hálózati újság. A kedvezményes átalány összege értesülések szerint 4-5 ezer forint lesz, ami már átlagos, napi egyórás internethasználat esetén megtérül, nem beszélve arról, hogy ezt követően a világhálót barangolva nem kell folyamatosan az órát néznie a felhasználóknak. Arra, hogy a megyénkben szolgáltató Hungarotel készül-e hasonló lépésre, a jövő héten kapunk választ.
Az internetes újság által kiszivárogtatott információ szerint a kedvezmény kizárólag magánszemélyekre vonatkozik, a monopolhelyzetét hamarosan elveszítő társaság ilyenformán kívánja segíteni az online kultúra, ezáltal az információs társadalom mielőbbi kialakulását - természetesen nem kis szakmai nyomásra. A várható kedvezmény egyébként minden helyi beszélgetésre vonatkozik majd, de nyilvánvalóan elsősorban az adatátviteli szolgáltatások igénybe vételénél lesz kézzelfogható hasznossága. A Matáv illetékességi körzetében - mely gyakorlatilag a főváros mellett az ország nagyobb, és főként fejlettebb részét jelenti - eddig is működött egy különleges kedvezmény az internetezők részére: a kedvezményes időszakban bármely hosszú kapcsolatért csak egy óra díját számlázták ki. Ennek azonban két hátulütője volt: egyrészt a gyakori vonalbontás, ezt követően ugyanis a számláló újraindult, valamint a kényszeres hálón maradás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az érintettek akkor sem kapcsolódtak le az internetről, ha ott különösebb dolguk nem volt, hiszen így meg kívánták takarítani az adott időszakon belüli újbóli felcsatlakozás költségeit. Ezzel viszont rendkívül leterhelték a szolgáltatók rendszereit.
Békés megyében, illetve az HTCC-csoport más szolgáltatóinál (LTO-k) nem létezett ilyen kedvezmény, viszont 1998 októberétől egészen február elsejéig országos viszonylatban is kiemelkedően jónak számító feltételek közt csatlakozhattak a hálóra a felhasználók: a szolgáltatók szervereit egy 51-es körzetszámon hívhatták be, mely külön számlázást tett lehetővé. A percdíjak adóval együtt két forint alatt maradtak - természetesen csak 18 és reggel 7 óra között -, míg február elsejétől ez a szám már bruttó három forint, ami nagyban megnövelte a költségeket (egy órás internetezés immár 180 forintba kerül). Egy átlagos hálópolgár napi egy órás szörfözéssel, illetve csúcsidőben napi 2-3 e-mail-letöltéssel havi 6-8 ezer forintos internetszámlát kap kézhez.
Az Index különböző topic-jaiban (csevegőcsatornáin) élénk eszmecserék indultak a hír kapcsán, sokan komoly elmozdulásként értékelik az óriásvállalat döntését, mely gyakorlatilag közelít az etalonként emlegetett amerikai távközlési modellhez, igaz ott a helyi hívások átalánydíja benne foglaltatik a telefon-előfizetési díjban.
Természetesen kíváncsiak voltunk, hogy a Viharsarok információs felzárkóztatásában részt vevő internetezők számíthatnak-e hasonló kedvezményre. A Hungarotel Rt.-nél arról tájékoztatták lapunkat, hogy Kopcsák Mihály igazgató csak hétfőn érhető el.
Az általunk megkérdezett szakemberek egyébként attól tartanak, hogy az átalánydíj helyi bevezetésének elmaradása esetén a megyei internetszolgálatók elveszthetik ügyfeleik jó részét: a felhasználók átpártolnak ugyanis a Matávnethez, melynek szervereit 40-es behívószámmal lehet elérni, amelyre már viszont vonatkozik az anyacég által hamarosan bejelentendő kedvezmény.

Megmenthették volna a tiszai halállomány egy részét
Enyhíthető lett volna a tiszai ciánmérgezés okozta kár, ha az illetékesek elfogadják a dunai és a balatoni halászok ajánlatát - jelentette ki szerdán este Orosházán Kis Zoltán SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a vidékfejlesztési bizottság alelnöke, a mezőgazdasági bizottság tagja, aki az előző ciklusban a földművelési tárca politikai államtitkári tisztségét töltötte be. A politikus a Magyar Vállalkozói Szalon orosházi szervezetének meghívására találkozott helyi agrárszakemberekkel. A jelenlévők megtudták, hogy a halászok javaslata az volt, hogy a cián érkezését megelőzően elektromos módszerrel a folyó több pontján kifogták volna a halállomány egy részét, ezzel nem csak az ebből élők jutottak volna jövedelemhez, hanem megmenthető lett volna a halak génállománya is.
A Vállalkozói Szalon rendezvényének egyik fő témája az agrártámogatások kérdése volt a meghívó tanúsága szerint, ám a politikus erről nem rendelkezett pontos információkkal, hiszen az erről szóló rendeletet Torgyán József néhány órával korábban írta alá. Kis Zoltán a rendelkezésére álló adatok alapján azonban kijelentette: a koncepció elhibázott, ugyanis az új beruházásokat nem támogatja az FVM, csak a felújításokat. Az idei támogatási rendszer elsősorban a kisgép-beruházásokat támogatja, ami ellentmond a világgazdaságban megfigyelhető birtokkoncentrációs trendeknek. További kritikai elemként jegyezte meg a szabaddemokraták agrárpolitikusa, hogy az idén sem a fiatal gazdák, sem az úgynevezett termelő- és értékesítő szövetkezetek nem számíthatnak támogatásra.

TÉT - propagálják az alternatív közlekedési eszközöket
Március közepére készül el az orosházi Természet Ébredése Társulat (TÉT) részletes programja 2000-re, azonban a fő irányok már jól láthatók - nyilatkozta lapunknak Kiss László, a szervezet titkára. E szerint az idén a TÉT új programot indít Közlekedési Koordinációs Program néven A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat és az Ökotárs Alapítvány támogatásával. A program keretein belül elsősorban a környezetbarát közlekedési módokat (kerékpár, vasút) kívánják népszerűsíteni, de súlyt kívánnak fektetni a fiatalabb korosztály közlekedési kultúrájának növelésére is előadások és különféle akciók keretében. Az egyesület aktívan részt vesz várost érintő vasútvonalak és autóbusz-vonalak menetrendjének formálásában, melynek első lépése, hogy elkészült javaslatuk a Szentes és Orosháza közötti vasútvonal menetrendjére. A tervezetet - melyet benyújtottak a MÁV illetékeseihez is - egyeztették a két érintett település, Gádoros és Fábiánsebestyén polgármestereivel is.
Folytatódik Orosházán a Környezeti Tanácsadás program is: a társulat munkatársa, Timmermann Csaba munkanapokon 10 és 14 óra között várja az érdeklődőket és a bejelentéseket a Szabadság tér 5-7 szám alatt, illetve a (68) 413-354-es telefonszámon.
Végezetül Kiss László hozzátette: a TÉT lapunk útján is köszönetet mond mindazoknak, akik 1999-ben adójuk 1%-ával támogatták tevékenységét.

Vad földvita Gyulaváriban
A Gyulavári-Dénesmajori Földtulajdonosi Közösség tavaly december 19-én forró hangulatú földtulajdonosi gyűlést tartott. Az ülésen megjelent földtulajdonosi meghatalmazással rendelkezők többsége - több mint hatvan százalékuk - nem fogadta el Szakál János közös képviselő pénzügyi beszámolóját és javasolta a közös képviselő visszahívását. Az ülést ekkor a levezető elnök bezárta, ám a többséghez tartozó földtulajdonosok egy szomszédos helyen folytatták a gyűlést és új közös képviselőt választottak Székely Viktória személyében - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Lovász Sándor földtulajdonos, aki egyben több földtulajdonos meghatalmazásával is rendelkezik.
Az ügy azonban csak ezzel kezdődött: a kisebbségben maradt földtulajdonosok a döntés ellen bírósághoz fordultak. Először az új közös képviselőnek felkért Székely Viktóriát szerették volna perelni, jelenleg azonban úgy tűnik, hogy valamennyi, a többséghez tartozó földtulajdonost perbe kívánnak fogni. Ehhez Lovász Sándorék számításai szerint mintegy 1500 tulajdonost kellene "egyenként?beperelniük a kisebbségben maradtaknak. Ez már csak azért is nehézkesnek tűnik, mert a bíróság az első tárgyalási napot március 14-re tűzte ki?
Az aknamunka ennek ellenére megkezdődött - vélik a többségi oldalon. Ennek tulajdonítják azokat a telefonokat, amely arra "figyelmeztetik" a földtulajdonosokat, hogy az általuk meghatalmazott személyek miatt őket feljelentették a bíróságon, s emiatt nekik komoly kártérítést kell fizetniük. Lovász Sándor szerint azonban ezek megtévesztő kijelentések, s ezért felhívással fordultak az őket meghatalmazókhoz: ne hagyják magukat félrevezetni, hiszen a felhívást aláíró földtulajdonosokat képviselő személyek minden, a perrel kapcsolatos esetleges költséget vállaltak.
A "többségi oldal", mint ezt Székely Viktória is elmondta, a kistulajdonosokat szeretné képviselni abban a vitában, amely a földtulajdonhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó vadászati jogról szól. Szerintük a vadászati jogot valóban a Gyulavári-Dénesmajori Földtulajdonosi Közösség tagjainak kellene társult jogviszonyban gyakorolnia. Jelenleg ugyanis csak papíron van ez így, valójában a Fehér-Körös Vadászati Társaság tagjai - többen a kisebbségben maradt földtulajdonosi csoporthoz tartoznak - vadásznak a Gyulavárihoz tartozó több ezer hektárnyi földterületen. Ezt egy állítólagos haszonbérleti szerződés alapján tehetik, Lovász Sándorék szerint azonban ezt a szerződést a győri törvénytelennek minősítette. Az ügyben érintett vadásztársaság vezetőjét lapzártánkig többször is kerestük, ám sikertelenül. Véleményének a későbbiekben természetesen helyt adunk.

Késik az olasz lakásprogram
Mint arról lapunkban már többször beszámoltunk, az olasz üzletemberek által létrehozott Brescia-Békés (B-B) Kft. már tavaly óta tervezi, hogy lakásokat épít Gyulán. A fürdővárosban az északolasz befektetők eredetileg egy hétéves program részeként megközelítőleg 16 hektáron 600 lakást terveztek felépíteni. A munkálatoknak ez év márciusában kellene kezdődniük, idén egy hektáron húsz lakás építésébe vágnának bele az olasz vállalkozók. A beruházás azonban, úgy tűnik, egyelőre várat magára.
A majdan épülő lakások mennyiségétől függetlenül nagy jelentőségűnek tartom a Brescia-Békés Kft. ügyvezetőjével aláírt megállapodást, amely révén rövid időn belül 20-40 lakás épülhet Gyulán - nyilatkozta lapunk 1999. novemberi 10-i számában Dancs László, a fürdőváros polgármestere. Akkor úgy tűnt, szerencsés időpont a beruházás megkezdésére a márciusi, hiszen a lakáshitel finanszírozás rendszerének megváltozása miatt fizetőképes kereslet ígérkezik az új lakásokra. Talán ezzel is magyarázható, hogy egyéb nagyszabású - főként a hulladékhasznosítással kapcsolatos - terveik mellett az olasz vállalkozók sarkadi lakásépítési program elindításán is gondolkodtak.
A grandiózus elképzelések azonban az eredetileg tervezettek szerint aligha valósulnak meg. Az olasz üzletemberek - akik tegnap egynapos látogatást tettek Gyulán - ugyanis a kivitelezőkkel folytatott tárgyalások után visszakozni tűnnek az üzlettől. Megtudtuk, hogy a cég túlzottan magasnak tartja a magyar lakásépítési költségeket. Mint azt az olasz beruházók elmondták, a magyarországi lakásépítés négyzetméterenkénti százezer forintos költsége meghaladja az olaszországi árakat is.
Az olaszoknak ráadásul az infrastruktúrát is ki kellene építeniük a megvásárolni tervezett telken, s ez számításaik szerint túlzott költségeket jelentene számukra. Így jelenleg a B-B Kft. olyan üzleti lehetőségeket keres, amely révén finanszírozni tudja a várható költségnövekedést. Annyi azonban már most bizonyosnak látszik, hogy a program márciusban biztosan nem indul el. A gyulai önkormányzat az üzlet (ideiglenes) elmaradása miatt néhány százezer forintot veszít, amit a telekelőkészítésre költöttek - tudtuk meg Dancs László polgármestertől. Ez a költség az egyelőre elmaradt adásvétellel térülhet meg a városnak - ha az olaszok egyszer mégis elkezdik a beruházást.

A mobil és mi - ahogy a PR-ügynökség látja
"Amikor a vasútvonalakat fektették a keleti országrészben, Mátészalka vezető a zaj és egyéb ártalmak miatt nem engedték vasútvonal építését a városon keresztül. Nyíregyháza vezetése másképp döntött. Ma Nyíregyháza a megyeszékhely" - olvasható egyebek közt abban a levélben, melyet Alpári Zita, az M & H Communications PR-ügynökség munkatársa juttatott el lapunkhoz. Az PR-cég e levéllel, illetve a mellé csatolt dokumentumokkal kíván reagálni korábbi írásunkra, mely a nagyszénási Westel-torony építése nyomán kialakult tiltakozást dolgozza fel (Mobilkommunikációs zavar, február 16.)

jóval szigorúbb előírásokat tartalmaz. Így az érintetteknek nincs okuk afélelemre - hangsúlyozza a lapunkhoz eljuttatott közlemény, mely ezen túl részletesen elemzi a mobilkommunikáció gazdaságra és társadalomra gyakorolt - mindenki által jól ismert - hatásait is.
Végezetül a lapunkhoz eljuttatott anyag hivatkozik a TÁRKI tavaly nyári felmérésére, melyet éppen e témakörben készített a közvélemény-kutató intézet. Ebből kiderül - s melyet a hivatkozott írásunk alapján is leszűrhetett az olvasó -, hogy a lakosság túlnyomó többsége elfogadja a mobiltelefont, ám elutasítja a lakókörnyezetét zavaró antennát. Az M & H Communicatios szakemberei mindezt így foglalják össze: "a magyar lakosság mobil telefonról és antennáról alkotott véleménye meglehetősen bizonytalan és ellentmondásos. Egyfelelől a mobiltelefon előnyeit a lakosság döntő többsége nem vitatja, ugyanakkor a készülék és főként az antenna egészségügyi hatásaival kapcsolatban jelentős kételyek merülnek fel benne, ami bevallottan a tájékoztatás és az információ hiányából adódik.

Dr. Násztor elégedett
Eredményesnek ítélte 1999-es működését az Orosházi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete a kedden délután megtartott közgyűlésen. A nyolcszázfős tagságot magáénak tudó szervezet elnöke, dr. Násztor Sándor beszámolójában elsősorban azt emelte ki, hogy az egyesület a kedvezőtlen gazdasági és politikai helyzet ellenére a "segíts magadon" elv alapján komoly sikereket érhetett el. Ezek közül a legkiemelkedőbb eseményként az új székház birtokba vételét könyvelték el az orosházi nyugdíjasok. A Töhötöm utcai új székházban is működnek a szakmai és a szabadidős klubok, valamint továbbra is ingyenesen vehetnek igénybe szolgáltatásokat az érdeklődők. Egy friss adat szerint januárban 1200 embert vonzottak a nyugdíjasház különböző rendezvényei, s sokan tevékenyen kiveszik a részüket az átalakítási munkálatokban is.
A fennállása ötéves évfordulóját az idén ünneplő szervezet közgyűlésén kritikával illették a kormányt a tavalyi és az idei nyugdíjemelések mértékéért, illetve az Alkotmánybíróságot az ezt támogató állásfoglalásért. Ezzel a vezetőség által kibocsátott közlemény szerint az idős generáció korábbi országépítő munkáját vették semmibe.

Lélegeztetőkészüléket kapott a kórház
Újabb értékes műszerhez jutott az orosházi kórház gyermekosztálya a Szívvel-lélekkel Alapítvány jóvoltából: egy Aerosan típusú lélegeztetőkészüléket nyújtott át szerdán reggel dr. Varga Sándor főorvosnak az alapítvány kuratóriumának elnöke, Lukács József. A készülék egy magát megnevezni nem kívánó magánadományozó jóvoltából szolgálja a közegészségügyet - tudtuk meg Konyecsni Istvánné orosházi irodavezetőtől, aki elmondta azt is, hogy a napokban tompai rászorulókon segített az alapítvány: egy hattagú, Romániából áttelepült család beteg gyermeke ápolásához járultak hozzá.
A beteg gyermekek megsegítésére létrehozott alapítvány munkatársai ezekben a napokban több családnál környezettanulmányokat végeznek. Ezek alapján válaszják ki azokat, akik március első felében anyagi támogatáshoz juthatnak az adományozók jóvoltából. Az erre a célra összehívott orosházi háziünnepségen az alapítvány által meghirdetett rajzverseny eredményhirdetését és díjkiosztását is megtartják.

Ötről kettőre csökkentik a gyulai iskolák számát
A gyulai polgármesteri hivatalban elkészítették, s hétfőn az intézményvezetőkkel egyeztették a fürdőváros oktatási szerkezetének átalakítására irányuló tervezetet. A koncepció szerint négy év alatt formálnák át a városi közoktatási rendszert, s a folyamat végén a jelenlegi öttel szemben két önkormányzati iskola maradna Gyulán. Egy nappal azután, hogy a tervezet napvilágot látott, az 1. Számú Általános Iskolában máris összevont szülői értekezletet tartottak - tiltakozásul a tervezett intézkedések ellen.
Gyulán jelenleg ezerrel kevesebb jár általános iskolába, mint az kilencvenes évek elején, s a következő néhány év során további 5-6 száz fővel csökken az iskolások száma. Mindeközben Gyulán kettővel több általános iskola van most, mint volt 1990-ben. A gyerekek számának csökkenése miatt kieső normatíva nagysága napi árfolyam mintegy száz millió forint - érzékeltette az adatokat lapunknak Dancs László polgármester. A város vezetője szerint a megváltozott feltételek között változatlanul hagyott közoktatási rendszer az egyik fő okozója annak, hogy a város folyamatosan forráshiányos.
Kilenc év alatt nem született döntés a közoktatási rendszer átalakításáról, s ez évente (tíz)milliós veszteségeket okozott a városnak. Tavaly felkérték az önkormányzati általános iskolák igazgatóit: fogalmazzák meg az átalakítással kapcsolatos elképzeléseiket. Ám ők egy év alatt nem tudtak szakmai koncepciót elkészíteni, ezért a polgármesteri hivatalban - főként pénzügyi szempontok alapján - elkészítették az átalakítás tervezetét.
A tervezet szerint a jelenlegi öt általános iskolából összevonás után kettő maradna. Ez azonban nem a másik három megszüntetését, hanem tagintézményként való működtetését jelenti. A koncepció szerint az 1., az Implom és az 5. Számú Általános Iskola, illetve a Dürer és a Bay Általános Iskola kerül közös igazgatás alá. Ez a program lehetővé teszi bizonyos épületek fokozatos felszabadítását, azonban valamennyi jelenlegi iskola a mostani helyen indíthat a jövőben is alsó tagozatot - mondta el lapunknak Dancs László. A folyamatos átalakítás mellett szól az is, hogy így a pedagógusok körében várható létszámcsökkentés nem egyszeri és drasztikus lépés lesz, hanem azt egy négyéves folyamat keretében valósíthatják meg, s a várhatóan 25-30 pedagógust nem egy tantestületből kell elbocsátani. A város által javasolt megoldás emellett a demográfiai gondok rugalmas kezelését is lehetővé teszi: hét elsős osztályt éppúgy lehet a két iskolában és tagiskoláiban indítani, mint - ha a népességszám úgy alakul - tíz-tizenkét osztályt. Megoldás lehet az is, ha a város semmit nem változtat ezen a területen, mondta a polgármester, ebben az esetben azonban az oktatás körülményei tovább romlanak és a városnak hamarosan fejlesztésekre, beruházásokra sem lesz pénze.
A vitaanyag már nyilvánosságra hozatalának másnapján komoly indulatokat váltott ki. Ez volt ugyanis a témája annak az összevont szülői értekezletnek, amelyet tegnap este tartottak az 1. Számú Általános Iskolában. Dancs László itt is elmondta, hogy a város választhat: vagy a meglévő oktatási struktúra fenntartását és ezzel a tovább szegényedő oktatást választja, vagy a kilenc éve halogatott átalakítást választja. A polgármester ismertetett egy módosító elképzelést is, amely szerint nem az egyes, hanem az Implom iskola felső tagozatának osztályait "osztanák szét" annak két leendő társintézménye között (a javaslat az egyes iskola ugyancsak kedd délután tartott iskolaszéki ülésén született).
A szülő főként ellenérzéseiket fogalmazták meg az anyaggal kapcsolatban. Volt, aki szerint ez "totálisan az egyes iskola ellen készült", többen azt kifogásolták, miért abban az iskolában (Implom) működne a felső tagozat, ahol sem ebédlő, sem tornaterem nincs. Az egyik szülő úgy vélekedett, hogy két-három évet várna kellene - mondván, addig az önkormányzat úgysem nyer sokat az átszervezéssel -, s ha a demográfiai mutatók nem változnak, akkor hozzá lehet kezdeni az átalakításhoz. A városvezetés azonban hajthatatlannak tűnik: a kérdésről a március végi képviselő-testületi ülésen várhatóan döntés születik.

Horn ellenzi az újságírók átvilágítását
Tíz évvel a rendszerváltás után érthetetlen, elfogadhatatlan az átvilágítási törvény kiterjesztése az újságírókra, hiszen az ennek nyomán kialakult légkör magát a sajtószabadságot veszélyeztetheti - jelentette ki kedden délután Orosházán Horn Gyula volt miniszterelnök, az MSZP országgyűlési képviselője, aki a Szocialista Esték elnevezésű programsorozat aktuális eseményének vendége volt. A politikus szerint mindez a kormánykoalíció pótcselekvése - hasonlóan a Szent Korona átköltöztetéséhez - a kialakult rossz közhangulat ellensúlyozására.
A rendezvény előtt megtartott sajtótájékoztatóján Horn Gyula elmondta még: nem látja veszélyben hazánk EU-csatlakozási esélyeit annak ellenére, hogy az Unióban egyre több ellenfele van a kiterjesztésnek, itt extrém példaként Jörg Haider osztrák szabadságpárti politikusra utalt. Hazánk megítélése a legfrissebb EU-országértékelőből derül ki, azonban az a volt miniszterelnök szerint jól látható, hogy a vidékfejlesztés terén hatalmas lemaradások vannak.
Lapunk egyik kérdésére Horn Gyula elmondta: leszavazott javaslatát, miszerint váljon szét az MSZP-ben a pártelnöki és frakcióvezetői tisztség, nem a Fideszben lezajlott tisztújítások ihlették. Sokkal inkább az motiválta, hogy meglátása szerint nagyobb szocialista offenzívára van szükség a választók felé, s ez csak akkor lehet hatékony, ha a pártvezetőket nem terheli meg a parlamenti munka. Elsősorban a falun élőket és a nyugdíjasokat kell megszólítani, akik úgy érzik, hogy meg lettek rövidítve a kormány által. Ugyanakkor Horn igaztalannak érzi azt a politológusi állítást, miszerint az MSZP nem az elmúlt másfél év munkájának, hanem a Fidesznek köszönheti magasba szökött népszerűségét.

Elfogyott Varga türelme
A türelmi időnek vége - jelentette ki hétfőn este Gerendáson Varga István, az orosházi térség országgyűlési képviselője utalva rá, hogy a másfél évvel ezelőtti ígéretekkel szemben nem történt kormányzati előrelépés a térség úthálózata fejlődése érdekében. A gerendási falugyűlés résztvevői azt is megtudták, hogy a napokban a honatya interpellációt nyújt be a vasúti mellékvonalak ügyében, s amennyiben Katona Kálmántól nem kap megnyugtató választ, úgy - annak ellenére, hogy fegyelmezett kormánypártinak vallja magát - nem fogadja el a választ. A képviselő hangsúlyozta még, hogy a Gerendáshoz hasonló kis falvak elnéptelenédését csak egyféleképpen lehet megakadályozni: ha a kormány következetesen végrehajtja a családokkal kapcsolatos programját.
A falugyűlés központi kérdése a község tavalyi és az idei költségvetés ismertetése volt. Ennek kapcsán Gajdács János polgármester egyebek közt elmondta: a valamivel több, mint másfélezres község önkormányzata hitelfelvétel nélkül, ám tartalékait felélve gazdálkodott. Erre elsősorban a rájuk rótt állami feladatok miatt volt szükség, továbbá azért, mert az iskola lélekszáma rendkívül alacsony, ezzel szemben a működési struktúra hosszú ideje változatlan. A polgármester cáfolta azt az elterjedt vélekedést, miszerint megszűnne az intézmény, ám hozzátette: a karcsúsítás elkerülhetetlen. A helyiek azt is megtudták, hogy az önkormányzat továbbra sem tervezi helyi adó kivetését, ezzel azonban elzárják magukat különböző pályázati lehetősektől. A megyében egyébként csak Gerendás és Kaszaper nem élt a saját bevételek ilyen formában történő növelésével.

Eurorégió: tovább a Vajdasággal
Legutóbb 1999 elején találkoztak egymással a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) együttműködésben résztvevő román és magyar megyék, valamint a Vajdaság vezetői. A jugoszláv háború és déli szomszédunk azóta tartó külpolitikai elszigeteltsége miatt sokáig úgy tűnt, az eurorégiós együttműködés vagy vakvágányra fut, vagy a Vajdaság részvétele nélkül folytatódik. A héten Temesváron üléseztek a résztvevők, stratégiai döntés azonban nem született. A DKMT román és magyar tagjai továbbra is várakozó állásponton vannak a Vajdaság helyzetét illetően, ám érzékelhetően a kétoldalú román-magyar együttműködés megerősítésén fáradoznak. Válaszul a vajdasági küldött nem szavazta meg a szervezet új elnökének Ivan Dant, Arad megye elnökét.
A DKMT együttműködés temesvári ülése nem adott választ a szervezet tagjait tavaly tavasz óta leginkább érdeklő kérdésre: marad-e kilenctagú az eurorégiós együttműködés avagy a szervezet megszabadul a többek által fölös balasztnak tartott Vajdaságtól (igaz, ezt a vélekedését hivatalosan senki nem ismeri el). A szerbiai fél eurorégiós részvétele értesüléseink szerint azért vet fel súlyos aggodalmakat, mert a vajdasági politikai vezetés több tagját háborús bűnössé nyilvánították. Ennek egyenes következménye az, hogy amíg a Vajdaság az együttműködés tagja, addig aligha reménykedhet az eurorégió sikeres EU-pályázatokban.
A Vajdaság pedig változatlanul a szervezet tagja maradt ? mondta el lapunknak Jeszenszky Géza megyei alelnök. Úgy tudjuk, a magyar politikusok a külügyminisztériummal is egyeztettek az ülés előtt, s a külügyi tárca a várakozó álláspontot javasolta. Jeszenszky Géza ezt az értesülésünket nem kommentálta, ám annyit elmondott: a magyar résztvevők vélekedése szerint meg kell várni a jugoszláv belpolitikai helyzet rendeződését és azt követően kell erről a kérdésről dönteni.
A kétpólusú román-magyar együttműködésre utaló jelek ennek ellenére már Temesvárott is a napnál világosabban látszottak: a tanácskozáson szinte kizárólag a román-magyar közös programokról esett szó. Így kitüntetett figyelmet szenteltek a megjelentek a Szeged-Temesvár vasútvonal fejlesztésének és annak a Phare CREDO Programnak, amelyben Csongrád, Békés, Arad és Temes megyék vehetnek részt. Ez utóbbi részeként március elején Békéscsabán, március végén Temesvárott, augusztusban pedig Szegeden lesz egy-egy workshop.
A Vajdaság látható kiszorulásának-kiszorításának persze megvolt a maga hatása: a vajdasági küldött nem szavazta meg az eurorégió új elnökének Ivan Dant, Arad megye első emberét. Ez azért jelent gondot, mert a DKMT alapszabálya szerint az elnökválasztáshoz egyhangú támogatása szükséges; a vajdasági vétó miatt így a szervezetnek nincs vezetője. Valószínű azonban, hogy ez csak egy átmeneti helyzet lesz: a Szerbiából érkező küldött állítása szerint otthon egyeztet az új elnök személyéről, s ha a Vajdaság politikai vezetése "rábólint", ő is hajlandó lesz Danra szavazni.
A tanácskozás résztvevői egyébiránt elfogadták a szervezet idei költségvetését és döntöttek arról is, hogy a jövőben új formában és EUROTRIO helyett EURORÉGIO néven jelenik meg a szervezet lapja évi négy alkalommal. A tanácskozáson azt is bejelentették, hogy márciusban Szegeden létrehozzák a DKMT Koordinációs Titkárság Közhasznú Társaságot.

Tízmillió turizmusfejlesztésre
Félidejéhez érkezett az a Phare-program, amelynek kedvezményezettje a Dél-Alföldi Gyógy- és Termálfürdők KH. Egyesülete és amely révén mintegy 10 millió forinttal segíti elő az Európai Unió a régió turisztikai fejlesztését. A négy alprojektből álló program egyik legfontosabb része véget ért: a nyíregyházi székhelyű Megakom Kft. elkészítette egy kézikönyv tartalmai törzsanyagát. A folytatásról dr. Albel Andor projektigazgatót, az egyesület elnökét kérdezte lapunk munkatársa.
A négy alprogramból az első ért véget akkor, amikor a nyíregyházi cég elkészítette a Dél-alföldi turisztikai kézikönyv törzsanyagát, így második alprojektként hamarosan kezdődik a nyomdai előkészítés fázisa. A kötet két fő részletben tárgyalná a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos tudnivalókat: az első szakaszban egyfajta helyzetfeltáró elemzés, illetve a lehetőségek számbavétele olvasható, a másodikban pedig a turisztikai vállalkozások menedzsmentjével, marketingjével kapcsolatos fontosabb tudnivalók.
Ez utóbbi mondható a kötet fontosabb részének, ebben foglalkoznak a szerzők többek között azzal, hogyan érhetők el az egyes turisztikai fejlesztési források, hogyan kell és lehet pályázatokat készíteni, milyen a turisztikai tevékenység jó marketingje és mik az egyes turisztikai vállalkozások sajátosságai. Az idegenforgalmi és területfejlesztési szakemberek által készített anyag praktikus kézikönyvként definiálható, mondta Albel Andor, ám ennél több is.
Ha angol és/vagy német nyelven is elérhető lenne a kötet, akkor ? amellett, hogy közvetlen marketingcélokat is szolgálna ? a külföldi befektetők ?csalogatására? is kiválóan alkalmas lenne a kiadvány. A projektigazgató azonban nyomban hozzátette: ehhez sajnos a pályázati forrásból nem rendelkeznek elegendő pénzmennyiséggel. Holott a korábbi régiós turisztikai kiadványokkal ? így például az év végén megjelent és a Dél-Alföld gyógy- és termálfürdőit bemutató DaRIB-kötettel ? kapcsolatban is az a tapasztalat, hogy sokan hiányolják azok idegen nyelvű kiadásait. Egyelőre azonban csak a magyar kiadásra futja a pályázati keretből
A Phare-program további két alprojektje viszont még csak most indul el ? tudtuk meg Albel Andortól. Így márciusban írják ki az esettanulmányok készítésére, illetve az idegenforgalommal kapcsolatos képzés tematikájának kidolgozására vonatkozó pályázatot. Előbbi projektben többek között az idegenforgalomnak egy kisvárosra gyakorolt gazdasági hatásáról és sikeres turisztikai rendezvényekről kell esettanulmányokat készíteni. A projekt ez év szeptemberében zárul, s Albel Andor szerint sikeres megvalósítása egy tíz évre szóló regionális turizmus-programot eredményezhet.

Megszűnt a TV3
A Napkelte várhatóan új csatornára költözik
Hétfőn este fél nyolckor beszüntette adását a TV3. A Napkelte egy másik csatornán, az ATV-ben folytatja.
Denksz Emese sajtófőnök közölte, hogy a veszteséges működés alapjául szolgáló okokat nem sikerült megszüntetni a budapesti kommunikációs részvénytársaságnál. Ezért a társaság tulajdonosai a részvényeiket átruházták és úgy döntöttek, hogy hétfőn este beszüntetik a TV3 műsorszolgáltatási tevékenységét. A részvénytársaságnál a telefonközpontos azt ismételgette, hogy senkit sem kapcsolhat, senki sem nyilatkozik.
Hardy Mihály, a TV3 hírigazgatója a Krónikának elmondta: hétfőn még biztosan lesz Híradó, de keddtől már nem lesz. - Többet nem mondhatok, mert a mai naptól lemondtam igazgatósági tagságomról - tette hozzá Hardy. A TV3 eddigi sajtófőnöke sem nyilatkozhatott, mert mint Hardy Mihály elmondta, már ő sem illetékes.
Az új tulajdonosok képviseletében egy bizonyos Perjési András vette át a céget, de egyelőre ő is elérhetetlennek bizonyult. A Naptévét is váratlanul érte a döntés, hiszen szombatig már kész volt a Napkelte műsorterve. A TV3 reggeli politikai magazinja szerdától várhatóan a Magyar-ATV-n jelentkezik. Ezt a Napkelte producere mondta. Gyárfás Tamás hozzátette, hogy bár az ATV most még csak kevés helyen fogható, a jövő hónap elejétől valószínűleg műholdról fog sugározni.

Az orosházi hármasikrek nagy napja
Már csak három szoba kéne, s négy kerék
Forgalmas napja volt hétfőn a hirtelen kettőről öttagúra duzzadt Farkas családnak: orosházi, Tátra utcai otthonukban ezen a napon négy delegáció járt, mindannyian az alig három hónapja született hármasikreket köszöntötték.
Farkas Diána, Dávid és József december elsején születtek Szegeden. Édesanyjukat korábban az orvosok törékeny testalkata miatt megpróbálták lebeszélni a hármas szülésről, ám az idő őt igazolta: gyönyörű, egészséges kisbabákat hozott a világra, igaz, a vártnál két hónappal korábban. A család boldogsága azóta is határtalan, annak ellenére, hogy a férfi kénytelen volt lemondani munkahelyéről, hogy feleségével együtt maradéktalanul elláthassák az apróságok gondozását.
A helyzet ellensúlyozására remény mutatkozik egyébként, mert a városi önkormányzat szociális bizottságának elnöke, a helyi családsegítő vezetője, Dávid Zoltán ígéretet tett, hogy az általa vezetett testület, illetve intézmény keretein belül megvizsgálják a támogatás lehetőségeit. Mint ahogy Farkasék lakásproblémájára is megoldást keresnek: jelenleg ugyan az önkormányzati lakásokat a belvízkárosultaknak tartják vissza, de a nyáron esély van rá, hogy a hirtelen nagycsaláddá lett Farkas József és szerettei önálló otthonhoz jussanak - jelenleg ugyanis az asszonyka szüleinél élnek.
A családnál tehát hétfőn reggel egymásnak adták a kilincset a látogatók. Elsőként dr. Dancsó József országgyűlési képviselő, Dávid Zoltán és dr. Felek Csanád önkormányzati képviselők köszöntötték a családot. Dr. Dancsó - utalva az évértékelő miniszterelnöki beszédben elhangzott jókívánságra - reményeit fejezte ki, hogy a család rövid időn belül a három gyermek mellett rendelkezik majd a három szobával és a négy kerékkel is.
Nem sokkal később a városháza képviseletében Szilasi H. Tibor tanácsnok, dr. Szokolyai Kálmánné szociálisosztály-vezető és Széll Györgyné, az egyesült szociális intézmény igazgatója érkezett, akik ugyancsak jókívánságaikat fejezték ki. Ugyancsak ezen a napon köszöntötte az ikreket a helyi cigány kisebbségi önkormányzat is. A vendégek mindhárom esetben az erkölcsi mellett anyagi támogatásukat is kifejezték, s ugyanígy tett az üdítőitalairól ismert Funny Trade Kft. képviselője is.

A Körösökön át öblítik a Keleti-főcsatornát
(Békés Megyei Hírlap) A román területről a Szamosba, majd a Tiszába került cianid-szennyeződés a Keleti-főcsatorna felső szakaszába is bejutott, de a Körösök rendszerét nem érintette. A cianiddal szennyezett víz szigorú vízminőség-ellenőrzés mellett ugyanis a Nyugati-főcsatornán keresztül a Tiszába került visszaemelésre.
A napokban a Keleti-főcsatornából történő vízhasználati igények kielégítésére - elsősorban Debrecen ivóvízzel való ellátására, fokozatosan növekvő hozamokkal - szükségessé vált a tiszai vízbetáplálás és a csatorna átöblítése, ami érinti a Körösök rendszerét. Az illetékesek részéről döntés született a víz beadására, mely csütörtökön megkezdődött. Az érkező víz minősége nem rosszabb, mint a szennyezést megelőző volt.
A főcsatorna átöblítése 4-5 napot vesz igénybe, a Kövizig területét várhatóan február 22-én éri el a betáplált Tisza-víz. A Keleti-főcsatornából a víz egyrészt a K-VII. csatorna-Kösely útvonalon a Hortobágy-Berettyóba, másrészt a bakonszegi zsilipen a Kálló csatornán a Berettyóba kerül bevezetésre. A Keleti-főcsatornán érkező Tisza-víz a Hortobágy-Berettyó-Hármas-Körös, illetve a Berettyó-Sebes-Körös-Hármas-Körös útvonalon jut vissza a Tiszába.
A Kövizig a hígulást vízhozammérésekkel figyelemmel kíséri, a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség a Berettyón Szeghalomnál, a Hortobágy-Berettyón Bucsánál végez folyamatosan vízminőség-vizsgálatokat.
- sz -

Áprilisban zárul az APEH-vizsgálat
Hirdetmény a szeged-csanádi egyházmegye templomaiban
(Békés Megyei Hírlap) Előreláthatólag április közepén zárul a szeged-csanádi püspökségen az az APEH-vizsgálat, amelyet Gyulay Endre megyéspüspök kezdeményezett az egyházmegyét érintő gazdasági vádak nyomán - tudtuk meg Gyulay Endrétől.
A szeged-csanádi megyéspüspök elmondta, hogy az egyházmegye gazdálkodásáról hirdetményt fogalmazott meg, amelyet vasárnap ismertettek a hívek előtt a körzet templomaiban. Az írásban Gyulay Endre ismerteti, hogy a plébániáknak - ahogy eddig, úgy ezután is - háromféle nyilvántartást kell vezetniük. Az egyházközségi pénztárban kell jegyezni egyebek mellett az állami és az egyházmegyei bevételeket. Ezt a nyilvántartást az egyházmegyei képviselőtestület hagyja jóvá és ellenőrzi. A templompénztárba a gyűjtések bevételei kerülnek, ezt a forrást használhatják fel a templom szükségleteire. A templompénztár ellenőrzése az esperes feladata, a zárszámadást pedig Gyulay Endrének kell jóváhagynia. A stólakönyv a temetések, esküvők, misék után kapott összegeket tartalmazza, ezt a pénztárat a megyéspüspök ellenőrzi.
Gyulay Endre hangsúlyozta: ha az egyházmegyén belül valamilyen visszaélés történik, az az illető plébános felelőssége. Tájékoztatása szerint az ellenőrzés garantált, a hívek nyugodt szívvel fizethetik be az egyházi adót vagy ajánlhatják fel az egyház javára jövedelemadójuk 1 százalékát.