Elkészült az belvízvédelmi intézkedési terv
A Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat illetékességi területén öt települést érint közvetlenül a belvíz (Orosháza, Battonya, Békéssámson, Nagybánhegyes, Telekgerendás), míg ezenkivül hét helység (Tótkomlós, Kunágota, Nagyszénás, Csorvás, Mezőhegyes, Medgyesegyháza, Magyarbánhegyes) határában a termőterületet veszélyezteti a víz - nyilatkozta lapunknak dr. Czecze Lajos, a társulat igazgatója. Mint megtudtuk, ez mintegy hetven ezer hektárnyi mezőgazdasági területet érint, melyből 15 ezret összefüggő víz borított, 8-9 ezret pedig jégpáncél fed le most is.
Az igazgató hozzátette: a társulat munkatársai öt kotrógéppel, három lánctalpas traktorral, öt csatorna-karbantartó géppel, valamint egy tucatnyi szivattyúval dolgoznak az érintett területeken. Az évi 140-150 millió forintból gazdálkodó szervezet vezetője szerint a jelenlegi, azaz az 1999-2000-es belvíz jelentősebb az 1942-esnél, igaz, hatvan évvel ezelőtt együtt jelentkezett az ár- és a belvíz. Néhány településen például megjelent a talajvíznyomás, melynek egyik sajátossága, hogy akár egy ásónyomásra feltör a víz. A szakemberek szerint a Körös-Maros hordalékkúp sajátosságáról van szó.
A földeken kialakult áldatlan helyzetnek számtalan oka van - mondta érdeklődésünkre dr. Czecze Lajos, aki szerint a problémák gyökere a kilencvenes évek elején, a kárpótlás nyomán kialakult bizonytalanságban keresendő. "A földdel kapcsolatos jogokkal mindenki tisztában volt, a kötelességekkel kevésbé" - tette hozzá. A tulajdonosváltásokat követően az üzemi meliorációs csatornák egyrészt elhagyott területek lettek, másrészt pedig volt egyedi eset, hogy ezeket az új gazdák beszántották. A tulajdonosváltások tényét a földhivatalok csak 1999 második felére vezették át a tulajdoni lapokra, így a társulatok nem csak az ezek után járó érdekeltségi díjat nem tudták kivetni de a megfelelő intézkedéseket sem tehették meg. A Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat egyébként a közelmúltban 9500 tulajdonost értesített ki, közülük december 31-éig a többség, az érintettek hatvan százaléka befizette az érdekeltségi díjat. Számos településen elégedetlenség alakult ki, ám az igazgató elmondása szerint az érintetteket észérvekkel többségében sikerült meggyőzni.
Végezetül megtudtuk, hogy a társulatnak a közelmúltban készült el a belvízvédelemmel kapcsolatos intézkedési terve, mely az aktuális feladatokat és a tavaszi megelőzési munkákat tartalmazza. Ebben természetesen a lakott területek mentesítése élvez prioritást, akár a szántóföldek rovására is. A vízügyi szakemberek szerint be kell rendezkedni a vízzel való tartós együttélésre, különösen tavasszal, amikor megkezdődik az olvadás, s a talaj nem lesz képes a vízmennyiség elvezetésére, a levegő pedig nem teszi lehetővé a párolgást. Egy régi vízügyes mondás szerint: "vannak állapotok, amikor meg kell alkudni a vízzel."

Varga a kilépésekről
Nem rendíti meg a Magyar Demokrata Fórumot, hogy államtitkári tisztséget viselő tagjai - Demeter Ervin és Manninger Jenő - kiléptek a pártból - nyilatkozta lapunknak dr. Varga István országgyűlési képviselő, az MDF megyei elnöke hozzátéve, hogy a tagság - mely a frissen publikált adatok szerint a legnépesebb a szocialisták és a kisgazdák mögött - körében nem indult el hasonló folyamat, s ez nem is várható. A megkérdezett politikus szerint az ügynek egyébként sincs akkora jelentősége, mint amilyet a sajtó az utóbbi napokban tulajdonít neki.
A kiválásnak többféle értelmezése van, ezek közül a legmarkánsabb végletek: sokak szerint a Fidesz egyenként édesgeti magához a demokrata fórumban politizáló, számára értékes embereket, a másik álláspont szerint pedig (Csapody Miklós szavaival) két "megélhetési politikus" kíván így gondoskodni jövőjéről. Varga szerint az igazság valahol középen van, mindenesetre furcsának találja, hogy a nyilvánosságra hozatal alig néhány nappal a párt február 5-ei országos gyűlése előtt történt. Nézete szerint aki olyan rendszerességgel váltogat pártot, mint fehérneműt, azt a választók nem tekintik megbízható embernek, s kérdés, hogyan számol el saját lelkiismeretével.
A megyei elnök úgy látja, hogy a Magyar Demokrata Fórum megítélése egyre kedvezőbb a társadalomban annak kiszámítható politizálása miatt, s a sajtó is tárgyilagosan tudósít a párt ügyeiről. Nem csoda hát, hogy a Fidesz ennek nem örül, hiszen - főként, ha sikerül egyesíteni a kereszténydemokrata, konzervatív, népnemzeti eszméket valló pártokat - ezáltal nem válik kétpólusúvá a hazai politikai közélet.

Belvíz miatt tilos temetkezni Gádoroson
A belvíztől eddig megkímélt Gádoroson is gondot jelent immár az Alföld nagy részét sújtó elem: a temetőben ugyanis a megengedett szintnél magasabb a talajvíz, így a hatóságok temetkezési tilalmat rendeltek el, helyette az urnás kegyeleti szolgáltatást ajánlják. Minderről hétfőn este, a helyi önkormányzat közmeghallgatásán értesülhettek a gádorosiak, legalábbis azok, akik részt vettek a Tót asszony-féle házba meghirdetett rendezvényen.
Dr. Prozlik László a tavalyi évet értékelve elmondta, hogy az önkormányzat teljesíteni tudta korábbi vállalásait: jelentős beruházásokat hajtottak végre, s a sor várhatóan 2000-ben folytatódik. Ugyancsak az eredmények közt emelte ki nagyközség első embere, hogy az intézményrendszert megszigorító intézkedések, létszámleépítések nélkül sikerült működtetnie. A millenniumi évvel kapcsolatban elhangzott, hogy az önkormányzat egymillió forintot nyert Justh Zsigmond-emlékszoba kialakítására, melynek helye a művelődési ház lesz. A millennium fényét emeli, hogy öt kötetből álló helytörténeti füzetsorozat kiadását tervezik Gádoroson.
A polgármester az aktuális ügyekről szólva felhívta a helyiek figyelmét az adófizetési morálra. Mint hangsúlyozta, a jogszabályok immár lehetővé teszik a radikálisabb intézkedéseket a krónikus nemfizetőkkel szemben, mely akár jelzálogbejegyzéssel, illetve gépjárművek forgalomból kivonásával is járhat. Dr. Prozlik László ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az intézkedésekre elsősorban a becsületesen fizető polgárok érdekében van szükség.

Ledolgozták a forráshiányt
Nagy számban töltötték meg a helyi Czabán Samu Művelődési Ház nagytermét hétfőn este a nagyszénásiak, akik elfogadták az önkormányzat falugyűlésre szóló invitálását. A jelenlévők elöljáróban Czeglédi Mihály polgármestertől megtudták: az eredetileg prognosztizált 21 milliós forráshiányhoz képest a nagyközség költségvetése várhatóan nullszaldós lesz. Nagyszénás közel 240 millió forintból gazdálkodhat 2000-ben, ebből kisebb beruházásokra is futja, egyebek közt járdaépítést, parkosítást, buszmegálló-felújítást és -kialakítást tervez az önkormányzat.
A Parkfürdővel kapcsolatban elhangzott: szeretnék, ha olyan tulajdonosa, esetleg üzemeltetője lenne a jövőben a létesítménynek, aki a jó gazda gondosságával lát munkához. (Mint ismert, február 10-e a fürdő értékesítésére, illetve üzemeltetésére kiírt pályázat határideje, s a tulajdonos önkormányzat reményei szerint az új tulajdonos, illetve üzemeltető március 15-étől látna munkához.
A nagyközség előtt álló legnagyobb feladat a közeli és távoli jövőben a Gádorossal közös szennyvízhálózat megvalósítása. Ezzel kapcsolatban Mochnács Pál, a Békés Mérnök Kft. ügyvezetője tartott tájékoztatót a falugyűlésen. Mint elhangzott, a három ütemesre tervezett beruházás a legjobb esetben is csak 2003-ra készülhet el, ehhez azonban arra van szükség, hogy az idei pályázat elbírálása a tavalyival ellentétben sikeres legyen. A beruházás megvalósulása esetén Nagyszénáson százszázalékossá válna a szennyvízhálózat kiépítettsége - derült ki a falugyűlésen, ahol a beruházás magánfinanszírozási lehetőségeiről két pénzintézet képviselői is tájékoztatást adtak. A rendezvény vendége volt még Hosszú Szilárd, a Békés Megyei Vízmű Vállalat vezérigazgatója, aki az általa vezetett cég szolgálatatásaival kapcsolatos kérdésekre válaszolt.

A belvízkárosultaknak tartalékolják az üres lakásokat
Rekordot döntött kedden délután az orosházi önkormányzat: harminc percbe sem telt a képviselő-testület nyilvános ülése. A tanácskozáson egyebek közt módosították a személyes gondoskodásról szóló helyi rendeletet. Ugyancsak kedden alkották meg a magánerős lakossági útépítés szervezéséről és támogatási renszeréről szóló rendeletet. Ennek lényege, hogy a továbbiakban a szilárd burkolatot létrehozni kívánó lakók útépítő közösséget alkotva végezhetik a beruházást, természetesen csak akkor, ha a megfelelő feltételek birtokában végzik tevékenységüket. Az önkormányzat a rendelkezésére álló, az aktuális évi költségvetésben meghatározott keretösszeg erejéig támogatja a közösségeket. A társulásba nem csatlakozó lakókat is úgynevezett útépítési érdekeltségi fizetési kötelezettség terheli, melyet az adózási jogszabályoknak megfelelően hajtanak be.
Az orosházi képviselő-testület ülésén elhangzott még, hogy a várható tavaszi belvízre való tekintettel az önkormányzat felfüggeszti a szabad önkormányzati lakások értékesítését, hogy azokat - indokolt esetben - szükséglakásként jelölhessék ki.

Virágos Magyarországért - logópályázat
Országos rajzpályázatot hirdet a Virágos Magyarországért mozgalom szervezőbizottsága általános és középiskolás diákok részére. A felhívás szerint a "Hogyan szépítenéd környezeted, lakóhelyed?" elnevezésű verseny célja, hogy a millenniumi ünnepségsorozathoz kapcsolódó környezetszépítési mozgalom jelképét, szimbólumát megtalálják a kiírók.
A pályamunkák közül szakavatott zsűri választja ki a legjobb rajzokat, melyek közt remélhetőleg lesz Békés megyében született alkotás is. Ezeknek nemcsak készítőik részesülnek értékes jutalomban, a szervezőbizottság az érintett oktatási intézményt is elismerésben részesíti.
A pályamunkák leadási határideje február 15-e. Az alkotásokat a következő címre várják: Virágos Magyarországért mozgalom, 1024 Budapest, Margit krt. 85.

Két polgármester-jelölt Hunyán
Ketten indulnak a polgármesteri posztért Hunyán a február 13-ára kiírt időközi választáson. Egyikük a jelenleg is hivatalban lévő Hunya Tiborné, míg a másik jelölt Hoffmann Márton. Mindketten függetlenként indulnak.
Amint a helyi választási bizottság elnökétől, Sóczóné Farkasinszky Ildikótól megtudtuk, a január 22-én lezárult jelöltállításkor volt
egy harmadik személy is, aki megszerezte a szükséges ajánlást, ő azonban máris meggondolta magát, visszalépett, s nem is járult hozzá, hogy neve bármilyen formában nyilvánosan elhangozzék. Azt is megtudtuk, hogy a héttagú képviselő-testületet tizennyolc ajánlkozó közül választhatják majd ki a hunyaiak, vagyis a képviselőjelöltek száma 18, a polgármester-jelöltekhez hasonlóan valamennyien függetlenként indulnak. A jelöltek neve ábécé-sorrendben: Bela István, dr. Fabó
János, Farkas Béla, Hegedűs László, Hornok Béla, Kiszely Imre, Makkai Albertné, Parrag József, Petényi Szilárdné, Pintér Béla, Sócó Erzsébet, Szilágyi András Zoltán, Szmola Illés, Szurovecz János, Szuroveczné
Hanyecz Szilvia, Vaszkóné Hunya Mónika, Várkonyi Elemér Tibor és Zádori Illés. A választási kampányt ezentúl minden jelölt egyénileg intézi, illetve kapnak a polgármester-jelöltek és a képviselőjelöltek is egy-egy központi bemutatkozási lehetőséget, mégpedig mindannyian ugyanazon a napon, február 4-én a hunyai művelődési házban.
T. L.

Gyújtogatás után a békéscsabai tűzről
Ügyészségi vizsgálat a hulladékgyűjtô volt üzemeltetôi ellen
(Békés Megyei Nap) A Békéscsaba melletti és az elmúlt héten leégett veszélyeshulladék-gyűjtô telep üzemeltetôi ellen az elmúlt években két nagy összegű bírságot szabott ki a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelôség, majd a Gyopár Gmk-t eltiltotta tevékenysége gyakorlásától. A Békés Megyei Fôügyészég 1998-ban a sorozatos törvényszegések miatt büntetô felelôsségre vonást kezdeményezett a cég vezetôi ellen. Új fejlemény: szerdán helyszíni bejárás után összeül az a bizottság, amely Forján Mihály, a környezetvédelmi felügyelôség igazgatójának kezdeményezésére állt fel.
A Békés Megyei Nap megtudta: a helyszíni bejárást követôen szerdán ülésezik az a bizottság, amely a Békéscsaba melletti veszélyeshulladék-gyűjtô telep leégése utáni feladatokat, a környezeti kárelhárítási munkálatokat határozza meg. Ebben helyet kapott a békéscsabai önkormányzat, az ÁNTSZ, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelôség, a Környezetgazdálkodási Intézet kárelhárítási programirodája, valamint az a Megaterra Kft., amely a tűz elôtt a telep mentesítésére nyert el közbeszerzési pályázat útján pénzt - értesült munkatársunk Forján Mihálytól. Ezzel kapcsolatban a környezetvédelmi szakember elmondta: a tűz után új helyzet van, így újra kell gondolni a teendôket. Körvonalazódni látszik, hogy a Megaterra Kft. egy módosított szerzôdés nyomán továbbra is a pályázat nyertese, de a környezeti katasztrófa miatt az eredetileg megjelölt feladatok mellett más teendôi is lesznek. Lapunk az elmúlt napokban többször beszámolt arról, hogy a megyeszékhely legnagyobb lakótelepe melletti veszélyeshulladék-gyűjtô telep a múlt csütörtökön szándékos gyújtogatás miatt gyakorlatilag porig égett. A hatszáz hordóban ott tárolt 250 tonna elhasznált festékanyag, hígító- és oldószer oltására nem volt esélye a tűzoltóknak, a nyolc-tíz méteres lángokkal égô veszélyes anyagok még egy nap múltán is parázslottak. A pénteken elrendelt másodfokú vízminôség-védelmi készültség továbbra is érvényben van, a helyszíni állapotrögzítés nyomán várhatóan keddre elkészülnek azok a laboreredmények, amelyek tisztázzák: mennyi mérgezô anyag került a tűz nyomán a földbe.
Forján Mihály érdeklôdésünkre elmondta: a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelôség 1994-ben veszélyes hulladék ártalmatlanításának elmulasztása miatt 5 millió, míg egy évvel késôbb veszélyes hulladék gyűjtésére vonatkozó kötelezettségek megszegése címén 1,8 millió forintos környezetvédelmi bírságot szabott ki a hulladékgyűjtôt üzemeltetô Gyopár Gmk-ra, amely megfellebbezte a döntéseket. A közigazgatási bíróságok döntései nyomán azok csak 1996-ra váltak jogerôssé, de a cég nem tudott fizetni. Ezután a környezetvédelmi felügyelôség a hulladékgyűjtésre szakosodott vállalkozást eltiltotta a tevékenységtôl, amely ellen 1997-ben felszámolási eljárás kezdôdött. A sorozatos törvényszegések miatt a Békés Megyei Fôügyészség 1998-ban
büntetô felelôsségre vonást kezdeményezett a Gyopár Gmk vezetôi ellen - értesült lapunk. A múlt heti gyújtogatás tetteseit a Békés Megyei Rendôr-fôkapitányság rongálás címén továbbra is keresi.
Bod Tamás

Virágos Magyarországért regionális szervezésben
Az idén a korábbiaktól eltérő, a szervezők szerint hatékonyabb módon szervezik meg a Virágos Magyarországért versenyt. A változtatás lényege, hogy a régiók nagyobb szerepet kapnak a lebonyolításban és az értékelésben, ám a legjobbak továbbra is eljutnak a nemzetközi versenyre - nyilatkozta lapunknak Soós Béla, a dél-alföldi zsűri elnöke.
Az alapelv azonban természetesen nem változik: továbbra is a kulturált, környezetbarát, vendégváró országkép kialakításának
elősegítése, a települések lakói életminőségének javítása, a hagyományos magyar virág- és kertkultúra felélesztése és kiteljesítése a verseny fő célja. A Magyar Turizmus Rt. által szervezett, ám számos kormányzati - többek közt négy szakminisztérium - és civil szervezet által felvállalt és támogatott mozgalomban két kategóriában - városok és falvak - mérettetnek meg a települések. Az elbírálásnál elsősorban a közterületek parkosítása, tartós díszítése, már meglévő parkok, vízparti területek fasorok gondozása, növényzet fenntartása, a település megjelenése turisztikai szempontból, az építészeti és természeti értékek rendezettsége, harmóniája lesz a fő szempont. Az
ítészek természetesen figyelembe veszik még a magán- és utcakertek állapotát, az intézmények virágosítását, növényi díszítettségét, ezeréves államiságunk emlékhelyeinek esztétikus megjelenítését, a millenniumi fásítási programban való részvételt, illetve a falu vagy a város tisztaságát, gyommentességét.
Az országos döntő legjobbjai részt vehetnek a 2001. évi nemzetközi virágosítási és környezetszépítési versenyben. A verseny résztvevőit a szervezők arra kérik, hogy jelentkezésükhöz ? melynek határideje május 1-je ? maximum fél oldalas településismertetőt is csatoljanak, a megmérettetésre váró helységek ugyanis felkerülnek a Magyar Turizmus Rt. honlapjára is. A szakzsűri várhatóan július 30-áig bírálják el a jelentkező városokat és falvakat, az eredményhirdetés kora ősszel várható.

A viharsarkiak nem jelentkeztek
A Virágos Magyarországért mozgalom szervezőbizottsága húsz nappal meghosszabbítja jelentkezési határidejét az általa meghirdetett emlékfaültetési akciónak: január 20-a helyett február 10-éig várják a jelentkezéseket - tájékoztatta lapunkat Soós Béla, a mozgalom dél-alföldi szervezőbizottságának elnöke. Az okokról megtudtuk, hogy az önkormányzatok meglehetősen csekély érdeklődést tanúsítanak, Békésből pedig egy település sem jelezte igényét.
A millenniumi faültetési akció lényege, hogy a szervezők egy díszfát biztosítanak minden olyan településnek, mely jelentkezik a felhívásra, s elülteti azt. Az akció célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A díszfához emléktábla is jár a következő felirattal: Virágos Magyarországért 2000, ... (a település neve) emlékfája. A faültetésre országos akció keretében kerül sor március 7-én, melybe bekapcsolódik egyebek közt Göncz Árpád köztársasági elnök és Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere is.
Az eddig tétovázó települések tehát február 10-ig jelentkezhetnek a következő faxszámon: (1) 375-16-46, Magyar Turizmus Rt. A jelentkezési lapon tüntessék fel a település és a polgármester nevét, címét, valamint az ügyintéző elérhetőségét.

Parázslik a hulladéklerakó telep
(Békés Megyei Nap) A Körös-vidéki Környezetvédel mi Felügyelôség péntek reggel 8 órától másodfokú vízminôségvédelmi készültséget rendelt el Békéscsaba határában, a Malatinszky-tanyán leégett veszélyeshulladék-tároló katasztrófája után - értesült a Békés Megyei Nap. A pénteken Szegedrôl vegyi felderítô csoport érkezett a helyszínre, a megyei rendôr-fôkapitányság rongálás miatt keresi a gyújtogatókat. Forján Mihály, a környezetvédelmi felügyelôség igazgatója a történtek után bizottságot állított fel, amely a károk felszámolásáért felelôs.
Több mint huszonnégy óra elteltével is parázslik és füstölög
Békéscsaba határában az a veszélyeshulladék-lerakó telep, amely - mint tegnap beszámoltunk róla - csütörtök délután kapott lángra.
A megyei katasztrófavédelmi központ tájékoztatása szerint 600 hordóban mintegy 250 tonna elhasznált nyomdai festékanyag, hígító- és oldószer égett el. Pénteken a tűzoltók légzôkészülékkel arcukon négyzetméterrôl négyzetméterre vizsgálták át a helyszínt, miközben Szegedrôl vegyi fel
derítô csoport érkezett, hogy tisztázza, milyen anyagok égtek el a
lerakóhelyen. Az ügy vizsgálatába bekapcsolódott a megyei rendôr-fôkapitányság is, amely ismeretlen tettesek ellen rongálás címén indított vizsgálatot, ugyanis nincs kétség: szándékos gyújtogatás történt Békéscsaba legnagyobb lakótelepe mellett.
Forján Mihály, a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelôség igazgatója lapunknak elmondta: a történtek után, pénteken reggel másodfokúra emelték a környéken a vízminôség-védelmi készültséget. A további feladatok érdekében a Békés megyei szakemberek felvették a kapcsolatot a Környezetgazdálkodási Intézet kárelhárítási programirodájával. Forján Mihály munkatársunknak megjegyezte, az élôvízbe és a csatornákba nem került bele az oltáskor szennyezôdött víz. A környezetvédelmi felügyelôség vezetôje bizottság felállítását kezdeményezte, hogy gyorsított eljárás keretében számolják fel a környezeti katasztrófa következményeit. Ebben helyet kapott a békéscsabai önkormányzat, az ÁNTSZ, a területileg illetékes vízügyi igazgatóság és az a társaság, amely nemrégiben a hulladéktelep felszámolására nyert el pénzt. A pénteki napon a környezetvédelmi szakemberek a helyszínen elvégezték az állapotrögzítést, amely pontos választ ad arra, került-e toxikus vagy mérgezô anyag az oltásra használt vízbe és földbe, s ha igen, akkor pontosan mennyi. Ennek eredménye hétfôre várható.
A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelôség elsô embere a legsürgetôbb teendônek a jó részben elégett szennyezôanyag gyors elszállítását nevezte. Kérdésünkre elmondta: nincs mérgezési veszély, a közelben lakók egészségét nem fenyegeti semmi. Ehhez hozzátette: nem elképzelhetetlen, hogy a veszélyeshulladék-lerakó helyén majd ki kell cserélni a szennyezôdött talajt.
Bod Tamás

Nyelvtanuló határőrök
Harmadik nagy szakaszához érkezett az Orosházi Határőr Igazgatóság 1998-ban megkezdett képzési programja, melyet a belügyminisztérium mellett a PHARE és a COP '97 elnevezésű európai uniós alapok is támogatnak - jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Bodrogi Béla alezredes, az igazgatóság oktatási központjának vezetője.
A magyar-román határszakaszon szolgálatot teljesítő hivatásos határőrök a képzés első szakaszában az Európai Unióval kapcsolatos ismereteket szerezhettek, melyet különböző szakmai felkészítések követnek napjainkban is, egyebek mellett német és francia szakemberek bevonásával. Ez utóbbi által lehetővé vált, hogy a néhány esztendeje kizárólag hivatásos munkatársakkal dolgozó testület tagjai különböző szakterületek irányába orientálódjanak.
A harmadik szakasz keretében 165 határőr nyelvi képzésen vehet részt. A napokban induló tanfolyamok lebonyolítására 20 millió forintot kapott az igazgatóság. A Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében szolgálatot teljesítő határőrök a nagy világnyelvek - angol és német - mellett a határszakaszon nélkülözhetetlen román és török nyelveket is elsajátíthatják különböző tematikájú képzések keretében, sőt, megszerzett tudásukról alap- és középfokú vizsgákon adhatnak számot.

Veszélyes lángok
Sok száz tonna veszélyes hulladék égett
(Békés Megyei Nap) Nyolc-tíz méteres lángokkal égett tegnap délután és este a közvetlenül Békéscsaba tôszomszédságában található veszélyeshulladék-lerakó telep - miközben az oltásra esély sem volt. Idônként egy-egy hordó robbant fel, amely röppályája legfelsô pontján, 40?50 méteres magasságot elérve aláhullott, így a helyszín megközelítése kifejezetten veszélyes feladatnak számított. A Békés Megyei Nap értesülései szerint nagy valószínűséggel szándékos gyújtogatás történt csütörtökön a megyeszékhely határában.
Ezt az információt a tűzoltóság megyei ügyelete és a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelôség helyszínen tartózkodó igazgatója, Forján Mihály is megerôsítette lapunknak. A környezetvédelmi szakembertôl munkatársunk megtudta: a telepen mintegy 250 tonna hígító, valamint festékanyag és oldószer kapott lángra. A roppant gyúlékony és nagyon jól égô anyagok esetében nincs más lehetôség, mint megvárni, hogy a nagy mennyiségű veszélyes hulladék elégjen. Jóslatok szerint ez csütörtök éjfélig megtörténhet.
A Békéscsaba melletti Malatyinszky-tanyát - amely igen közel van a békési megyeszékhely legnagyobb lakótelepéhez - a kilencvenes évek elejétôl a Gyopár Gmk bérelte azzal a céllal, hogy itt a veszélyes hulladékokat ártalmatlanítja és újrahasznosíthatóvá teszi. A cég idôközben csôdbe ment. A telep az emberre és a környezetre veszélyes hulladékkal ôrizetlenül ottmaradt, az elmúlt másfél évben is sok gondot okozva. (A felmerült problémákkal a Békés Megyei Nap az elmúlt idôszakban többször foglalkozott.) A helyzet a múlt héten rendezôdni látszott, amikor közbeszerzési pályázaton a budapesti Megaterra Kft. a mentesítésre állami pénzt nyert el. Ennek eredményeként a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelôség néhány nappal ezelôtt adta át a
terepet a mentesítéssel foglalkozó cégnek.
A rendôrség az ügyben ismeretlen tettesek ellen nyomoz, mert a tűzoltóság szerint nagy valószínűséggel Békéscsaba mellett szándékos gyújtogatás történt. Mint megtudtuk, a hatalmas tűz ellenére a kedvezô széljárásnak és annak köszönhetôen, hogy az elmúlt években az itt tárolt veszélyes anyagok felhígultak, a József Attila-lakótelepen élôket nem fenyegette veszély.
Bod Tamás

Arctalan emberek kora
Kinek a füttyére táncolt a megfélemlített önkormányzat?
(Békés Megyei Hírlap) A Mikes Kelemen Középiskolának 2000. augusztus 1-jétől Battonya város önkormányzata lesz a fenntartója - így döntött tegnapi ülésén a helyi képviselő-testület. A szavazás előtt dr. Karsai József - tiltakozásképpen - kivonult az ülésteremből.
A rendkívüli ülést megnyitó Takács Dezső polgármester utalt arra a január 7-ei keltezésű munkaanyagra, amelyet a megyei közgyűlés hivatala készített, és amely egyetlen menekülési útvonalat kínált fel a battonyaiaknak: csak úgy menthetik meg a térség legnagyobb múltú gimnáziumát, ha a városi önkormányzat vállalja annak fenntartását. "Ha nem élünk ezzel a lehetőséggel, elkezdődik településünk pusztulásának utolsó felvonása" - mondotta, majd hozzátette, hogy ebben az esetben a város 30-40 milliós forráshiánya további 15 millióval nőhet.
Az írásban is kiküldött előterjesztés heves vitát váltott ki. A felszólalók egy része a megyei közgyűlés koalíciós pártjainak ármánykodását látta az ultimátumszerű munkaanyagban: egymást érték az olyan kifejezések, hogy "Rákosi-levél", "alternatívák a baromságra", "török kori módszerek", "átgondolatlanság". Dr. Karsai József képviselő meg is nevezte azt a kisgazda honatyát és azokat a megyei vezető tisztségviselőket, akik - véleménye szerint - felső sugallatra elkészítették a munkaanyagot. Képviselőtársa, Palotay Béla is Battonya ellen irányuló lépésként értékelte a koncepciót. Palotay Béláné, az általános iskola igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a tankötelezettség 18 éves korig való kiterjesztése mindenképpen indokolja a battonyai középiskola megtartását, s nem érti, kinek állott érdekében a beiskolázási időszak kellős közepén a zavarkeltés. Csak tőlük 35 általános iskolás jelentkezett első helyen a battonyai középiskolába. A Mikes igazgatója, Formanek István elmondta: az intézmény ismét felfelé ívelő szakaszba jutott, 237 nappali és 90 levelező tagozatos hallgatója van. Utalva a "megelőlegezett" megyei közgyűlési döntésre, kijelentette: Mikes-ügyben nincs koalíciós egyezség, frakcióülés sem volt, az előterjesztést arctalan, hazug emberek készítették. Hangsúlyozta, hogy a megye egészen idáig jó gazdája volt a battonyai középiskolának, most azonban valakik meg akarják zsarolni a várost. Másokhoz hasonlóan úgy vélekedett, hogy nem szabad bemenni ebbe az egyirányú utcába: döntsön először a közgyűlés, vagy legalább hivatalosan terjessze elő a szándékát. Az üléstermet csaknem teljesen megtöltő általános és középiskolai tanárok is úgy ítélték meg, hogy nem szabad ,,önként és dalolva" visszavenni a gimnáziumot.
Kezdetben ez az álláspont kerekedett felül, ám a név szerinti szavazáskor a 15 tagú testület 10 igen szavazattal amellett döntött, hogy elfogadja az "ultimátumot".
Ménesi György

A térség halálát jelentené a vasútvonalak megszüntetése
Az orosházi térségi polgármesterek megbízható forrásból úgy értesültek, hogy a magyar vasúthálózat leépítésének tervezete nem csak a Kisszénás-Kondoros vonalat érinti, hanem ennél jóval jelentősebb vonalakat is. Az érintett települési vezetők úgy tudják, hogy a két ütemben végrehajtandó rendelkezés áldozatául eshet az Orosháza-Szentes, sőt a Szarvast és Csabacsűdöt a vasúti közlekedésbe bekapcsoló Orosháza-Mezőtúr vonal is.
Minderről az orosházi kistérségi szerdán megtartott ülésén esett szó. A térség polgármesterei elhatározták, hogy tiltakozó levelet juttatnak el a térségben élő két országgyűlési képviselőnek, Dancsó Józsefnek és Varga Istvánnak, valamint a szaktárca vezetőjének, Katona Kálmánnak. Aggodalmuk szerint ugyanis a terv végrehajtása a kistérség halálát jelentheti.
A levél megszövegezésével Fetser János orosházi polgármestert, a társulás elnökét bízták meg. Minderről maga az érintett tájékoztatta az újságírókat csütörtökön délelőtt, hozzátéve, hogy a társulás egy másik napirendi pont keretében a Hungarotel Rt. illetékeseit hallgatta meg a térségben folyó fejlesztésekkel kapcsolatban.
Kopcsák Mihály, a telefonos szolgáltató cég igazgatója arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a 68-as körzetben mintegy egymilliárdos beruházást hajtanak végre: az átmeneti megoldásnak szánt, adatátvitelre kevésbé alkalmas úgynevezett rádiós rendszert cserélik vonalasra. Ezzel párhuzamsoan Orosházán egy új épület létrehozását tervezik. A polgármesterek kritikával illették a társaságot, amiért az nem vállalásainak megfelelően telepít nyilvános távbeszélő-állomásokat. Ez főleg a tanyaközpontokban jelent problémát - hangsúlyozta a kistérségi társulás elnöke.

Pénzt kaptak Pepótól
Új melléklettel jelent meg a Komlósi Hírmondó legújabb, idei első száma; ha úgy tetszik, új lap született a városban: az évente négy alkalommal megjelenő mutáció a környezetvédelem aktuális témáit veszi górcső alá. Az induló szám tematikája a hulladékkezeléssel foglalkozik. A melléklet egyébként a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával indulhatott meg: a szaktárca 200 ezer forintot utalt át a szerkesztőségnek, miután az sikeres pályázatot nyújtott be.
A Hírmondó címlapján Juhász Pál polgármester értékeli az elmúlt esztendőt és vázolja fel az önkormányzat 2000-es elképzeléseit. A januári lapszámból az is kiderül, hogy az elmúlt fél esztendő további sikeres pályázatokkal járt: a város civil szervezetei és önkormányzati intézményei több millió forinttal tudták bővíteni forrásaikat egy-egy jól megírt pályamunkával.
A város története iránt érdeklődők Szincsok György helytörténész írásából ismerhetik meg Gajdács Pál, a Békéscsabán született, de Komlóson szolgáló evangélikus lelkész élettörténetét. A lap egy másik, már hagyományos melléklete, a Komlóssky Mesacnik bő terjedelemben foglalkozik a közelmúltban megtartott kisebbségek napja című rendezvénnyel, illetve portrét közöl a helyi szlovák önkormányzat által kitüntetett személyiségekről,