Nyugdíjasklubelnök-választás: holtverseny
Szerdától új elnök irányítja a nagyszénási Czabán Samu Művelődési Ház nyugdíjasklubjának munkáját Madarasi Ferenc személyében. Ekkor tartotta ugyanis tisztújító közgyűlését az 1973-ban alapított, több mint száz főt számláló szervezet a helyi Sport vendéglőben. A szavazásra jogosultak egyébként három jelölt közül választhattak, s az első két helyen holtverseny alakult ki: mind az elnök, mind Rácz Mihály, eddigi megbízott elnök 41 : 41 szavazatot kaptak. A kialakult helyzetet a két érintett úgy hidalta át, hogy megegyeztek: Madarasi Ferenc az elnöki, míg Rácz Mihály a gazdasági vezetői tisztséget tölti be. Ezen túl a tagság héttagú vezetőséget is választott.
A 27 éve működő szervezetnek Madarasi úr a harmadik megválasztott vezetője. Korábban 25 esztendeig Kiss György, majd kettőig Demcsák Dániel irányította a szervezet munkáját. A szerdai találkozón a klub tagsága oklevéllel ismerte el Kiss György munkáját, aki korábban egyéb feladatai miatt mondott le: egyebek közt ő irányítja a Dél-Alföld egyik legnagyobb csillagvizsgálóját, valamint fényképezőgépével archiválja a nagyközség legfontosabb történéseit.
A nagyszénási nyugdíjasklub tavaly mintegy 200 ezer forintból gazdálkodott - hangzott még el a rendezvényen - melyet főként működésre, illetve közösségi és kulturális programok szervezésére fordítottak. A klubnak saját színjátszócsoportja és zenekara van, melyek közös lakodalmas előadása nagy siker: tavaly több mint harminc felkérésnek tettek eleget Békésben, illetve más megyékben is.

Kötelező szemétszállítás: csak a második félévtől
A gádorosi önkormányzat várhatóan az év második felében vezeti be a kötelező szemétszállítást a nagyközségben - derült ki a képviselő-testület legutóbbi tanácskozásán. Az erről szóló rendelet kidolgozása, illetve elfogadása előtt a képviselők a lakosság véleményét is ki szeretnék kérni attól függetlenül, hogy kötelező, törvényileg meghatározott feladatról van szó. Erre jó alkalom a jövő hétfőn esedékes közmeghallgatás - mondta lapunknak dr. Prozlik László polgármester hozzátéve, hogy az önkormányzat is részt kíván vállalni a lakosságra nehezedő terhekből valamilyen formában, valószínűleg azzal, hogy hozzájárul a gyűjtőedények megvásárlásához.
A gádorosi képviselő-testület kedden arról viszont határozatot hozott, hogy egy intézménybe vonja össze a helyi szociális ellátórendszert: a továbbiakban Családsegítő és Gondozási Központ foglalkozik az idősgondozás mellett a gyermekjóléti feladatokkal is. A testület ennek irányításával Bencsik Sándornét, a korábbi Gondozási Központ vezetőjét bízta meg.

Önkormányzat + Kövizig + társulat = hatékonyabb védekezés
(Békés Megyei Hírlap) A valamelyest enyhülő időjárás közepette, az elmúlt napokban az elöntés maximumához képest (!) 15 ezer hektárral ismét csökkent a belvízzel elöntött területek nagysága a régióban. Hat településen azonban változatlanul III. fokú készültség van.
A legfrissebb adatok szerint is még mindig 43 350 hektárt borít belvíz, ez mintegy hetedrésze az országos adatnak. A védekezés költsége vasárnapig 227,3 millió forintra emelkedett hazánkban. Az elöntött terület csökkenésével azonban jelentősen, 9,9 millió forintról 5,1 millió forintra apadt a védekezés napi költsége. A vízügyi igazgatóságoktól 974-en vették ki a részüket a munkákból.
Egyértelműen a helyzet javulását mutatja, hogy a szivattyúval átemelt víz mennyisége csökken, miközben egyre nagyobb mennyiségű vizet lehet gravitációsan kivezetni az elöntött területekről.
Ami a Békés megyei helyzetet illeti, találóan jegyezte meg tegnap egy vízgazdálkodási társulatnál dolgozó szakember: ,,Most szépen megbír magával a víz, az lenne jó, ha továbbra sem lenne komolyabb fagy, de túl nagy olvadás sem." Erre utal a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság jelentése is: a folyók vízszintjének csökkenésével egyre több helyen lehetőség nyílt a belvizek gravitációs bevezetésére, nincs már szükség annyi szivattyútelep üzemeltetésére (jelenleg 15 működik).
Ugyanennyi kotrógép dolgozik, ezekkel naponta 3-5 kilométer csatornát képesek megtisztítani a vízfolyásgátló akadályoktól. Nem változott a legmagasabb fokozatú védelmi szintek száma, Kondoros, Elek, Kamut, Gyula, Kétsoprony és Méhkerék van a legnehezebb helyzetben.
Mint arról már beszámoltunk, az igazgatóságnál három területi koordináló értekezletet tartottak, ezeken mind az ötven érdekelt önkormányzat képviseltette magát. Újból megfogalmazódott, hogy a belvíz elleni védekezés eredményessége együttműködést feltételez a különböző szervezetek részéről. Bak Sándor igazgató megfogalmazta, hogy a belterületi belvízmentesítés önkormányzati tennivaló, az ő felelősségük viszont a társulatokkal egyetemben döntően arra irányul, hogy rendezetten elvezessék a vizet a befogadókba, egyben a külterületeket mentesítsék a felesleges káros vizektől.
(fábián)

Békés megye a fekete statisztika élvonalában
(Békés Megyei Hírlap) A személyi adatvédelemről szóló - 1992-ben életbe lépett - törvény minden olyan adatgyűjtést megtiltott, amely a személyre vonatkozó azonosító adatokat például a betegségi adatokkal együtt szerepelteti. 1997-ben viszont megjelent az egészségügyi adatkezelési törvény, mely kimondta, hogy nemzeti rákregisztert kell felállítani, amit az Országos Onkológiai Intézet működtet. 1999 augusztusában hatályba lépett az a miniszteri utasítás, mely a daganatosbeteg-nyilvántartást, annak módozatát, tartalmát meghatározza.
Hazánk különböző tájegységein eltérő mértékben szedi áldozatait korunk legrémisztőbb népbetegsége, a rák. Bizonyára hasonlóképpen alakul a megbetegedések aránya is, noha megbízható statisztikák csak a halálozásokról készülnek. A kórházak informatikai központjaiban viszont tavaly év végére elkészítették azokat a programokat, amelyekkel adatokat szolgáltatnak az Országos Onkológiai Intézetnek.
Évente 33 ezer halálos áldozat
- A rákban meghaltak helyzetéről 1992-93-ban jelentek meg az első részletes jelentések és széles körű publikációk. Az adatok azt mutatják, hogy évtizedek óta fokozatosan emelkedik a daganatos betegségben elhunytak száma. Évente több mint 33 ezer férfi és nő hal meg rákban - tudtuk meg dr. Kásler Miklós professzortól, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosától.
A rendelkezésre álló adatokból úgynevezett ráktérképet készítettek az intézet munkatársai, amiből kitűnik, hogy a rákhalálozás aránya hazánk megyéi szerint, ezen belül nemenként is jelentős különbségeket mutat.
- Az országos átlag feletti halálozású megyék 1996-ban Vas, Borsod, Hajdú-Bihar és Budapest, az átlag alattiak Békés, Győr, Bács-Kiskun és Zala megyék voltak - állítja dr. Csáki Csilla és dr. Borsi József.
- A férfiak közül a legtöbben Borsod, Szolnok és Pest megyékben lettek áldozatai a daganatos betegségeknek, a nők közül pedig Budapesten haltak meg a legtöbben. Ezzel szemben Borsodban a nők, Budapesten pedig a férfiak rákhalálozása alacsonyabb az országos átlagnál az 1995-ös adatok szerint.
A ráktérképek jól szemléltetik, hogyan emelkedik a daganatos betegségekben eltávozottak száma hazánkban az utóbbi évtizedekben. A leggyakoribb rákhalálok, a tüdőrák - mely Kásler professzor tájékoztatása szerint évente 7000 férfit és nőt visz el - a leginkább Baranyában súlyosbodott (másfél évtized alatt 90,2 százalékkal), ezzel szemben a terjedés üteme a legalacsonyabb a fővárosban (35,9) és Vas megyében (40 százalék) volt. Az 1997-ben tüdőrákban meghaltak száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb (100 ezer lakosonként 96 halott), követi Békés megye 84 halottal, a legkevesebb áldozatot pedig Veszprém megyében (59) követelte a tüdőrák.
A leggyakoribb rákfajták
Gyakoriság tekintetében a tüdőrákot követi az emlőrák, évi 4800 halottal, valamint a vastag- és a végbélrák. A KSH adatai szerint 1997-ben emlőrákban is a fővárosban haltak meg a legtöbben, noha a növekedés üteme átlag alatti (100 ezer lakosonként 33 halott volt), ezt követi Csongrád megye 26 halottal 100 ezer lakosonként, Békés megye 25 halottal. Ez évben a következő megyék 100 ezer lakosonként 20 vagy efölötti számú emlőrákos beteget vesztettek el: Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Tolna, Vas megyékben. Legkevesebben Zala megyében vesztették emiatt az életüket, 100 ezer lakosonként 13-an.
Baranya, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megyékben 20 alatti volt azoknak a száma 100 ezer lakosonként, akiknek daganatos megbetegedés tett pontot életükre. Sajnos, igen gyakori a tápcsatorna felső traktusa, valamint a szájüregi tumorok, a prosztata, a méhnyak, illetve a női nemi szervek rákjai miatt bekövetkező halál is.
- Legerőteljesebben az ajak, a szájüreg, a garat és a nyelőcső rosszindulatú daganatai miatt elhunytak száma nőtt 1979-1997 között. Számuk megháromszorozódott, évente 1800-an halnak meg ebben a betegségben - tájékoztat Kásler professzor. A ráktérképek szerint ez az érték még magasabb Győr-Moson-Sopron, Komárom, Vas, Fejér, Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Hajdú-Bihar, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
- Mi az oka a daganatos megbetegedések szaporodásának? - kérdeztük a szakembereket.
- Genetikai tényezők mellett külső károsító tényezők, valamint az egyén életmódjának az együttes hatása váltja ki ezt a betegséget - véli dr. Péter Zoltán, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosa. - A károsító tényezők a különböző szerveknél mások és mások. A növekvő ajak-szájüregi, légcső-, hörgő- és tüdőrákoknál például alapvető kiváltó tényező a dohányzás és az alkoholfogyasztás, különösen, ha mindkettővel együtt él az ember. A szájüregben kicsapódott kátrány jobban felszívódik az alkohol által kiváltott vérbőség következtében - állítja a főorvos, aki kutatta a dohányzás rákkeltő hatását. Számításai szerint a kilencvenes évek előtt egy dohányos 15 és 65 éves kora között 5 és fél kilogramm kátrányt mosott be a tüdejébe a korabeli cigarettákból.
- Mindehhez hozzájárul a kipufogógáz, a talajszennyezés, a veszélyes hulladék korábbi gondatlan kezelésének máig tartó hatása, a műtrágyázás miatt elnitrátosodott vizeink, a permetezés utáni lebontási idő be nem tartása.
A gyomorrákban meghaltak száma alacsonyabb, mint tíz évvel ezelőtt, mert a hűtőszekrények elterjedése óta kevesebb füstölt húst fogyaszt a lakosság. A halálozási arányszám Nógrád és Fejér megyében csökkent a legkevésbé (25 százalékkal), elég kevéssel Heves (40 százalék), Vas és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (30 százalék). Ezzel szemben a vastagbélrákban elhunytak száma hazánkban rohamosan nő. A ráktérképek szerint az elmúlt közel tíz évben több mint háromszorosára nőtt Csongrádban, több mint két és félszeresére Nógrád megyében, s csaknem ilyen mértékben Budapesten is.
- Egészségi állapotunk megrokkanását segítjük többek között a magas gyógyszerfogyasztással, a biológiai értéküktől megfosztott élelmiszerek (például a hamburger, a sütemények, a csokik és más nassok) fogyasztásával, a megfelelő mennyiségű zöldségek fogyasztásának a mellőzésével - vallja dr. Farkas Ilona orvos, A Rák Ellen, az Emberért, a Holnapért Társadalmi Alapítvány kuratóriumának titkára tudományos kutatásai alapján. Emellett a vizet, mely a salakanyagot mossa ki a szervezetből, egyre kevésbé fogyasztja a lakosság.
- Sokszor felröppen a hír új gyógyszerek kutatásáról, amitől egyes rákbetegségek meggyógyítását remélik. Legutóbb a fehérvérűség gyógyítását segítő készítményről hallottunk. Mikor lesz ebből nálunk is kapható gyógyszer?
- Egyelőre ez a szer még klinikai kipróbálás alatt áll, ami legalább még három évig tart. Csak azután törzskönyvezhetik, ha a klinikai kísérlet megbízható eredményességgel bizonyítja a szer gyógyító hatását és kizárja az ártó mellékhatást. Hazánkban csak ezután jelenhet meg és remélhető, hogy hamarosan, hiszen más nagy hatású rákellenes készítményt is rövid időn belül alkalmazunk a rák gyógyításában - válaszolt dr. Péter Zoltán osztályvezető főorvos. - A hírek szerint ez a szer csak a felnőtteket gyógyítja, a kisgyerekeknél más szert kell alkalmazni.
- Pedig a rákot kezdeti, korai szakaszában rendkívül jól lehet gyógyítani - mondja Kásler professzor -, ha idejében észreveszik. Ez pedig az egyénen is múlik, mert mindenki mehet szűrésre. A lakosság részvétele azonban a meglévő rákszűrővizsgálatokon is igen alacsony.
Jól kiépített szűrőhálózat van a tüdőszűrő-állomásokon, a méhnyakrákkal kapcsolatosan, a fogorvosnál a szájüregi rákok felfedezésére, a prosztatarákkal kapcsolatosan. A vastagbélrákot egy egyszerű székletvizsgálattal meg lehet állapítani - erre a háziorvosnál évente minden 50 év feletti jelentkezhet. A többi rák - például az emlőrák - megállapítására a háziorvos beutalja a jelentkezőt a megfelelő egészségügyi intézménybe. A 180 onkológiai gondozói hálózat lefedi az országot.
Dr. Ruzsicska Mária

Otthonápolási előadások Soros-pénzből
Az orosházi Pro Vita Sana Alapítvány - karöltve az ÁNTSZ helyi intézetével és a Családsegítő Szolgálattal - az idén is képzést indít az otthonápolási díjban részesülők részére - tájékoztatta lapunkat Erőss Antalné, az alapítvány kuratóriumának elnöke, hozzátéve, hogy a havonta egyszer sorra kerülő előadásokat természetesen mások is látogathatják. A rendezvénysorozattal a szervezők eredményesen pályáztak a Soros Alapítványnál, mely 100 ezer forintot biztosít e célra.
A Családsegítő Szolgálat épületében megtartandó előadásokon az otthonápolással kapcsolatos legfontosabb kérdések kerülnek terítékre neves szakemberek tolmácsolásában. Az első rendezvényen, január 19-én, szerdán dr. Kisházi Julianna belgyógyász-kardiológus az emésztőszervi betegségekben szenvedők ápolásáról szól, későbbiekben napirendre kerül az elhízás, az agyi és idegi betegségek ápolása, a sérüléses és mozgásszervi betegségekkel kapcsolatos tudnivalók, de a résztvevők mentálhigiénés ismereteket is kapnak, például a halál feldolgozásával kapcsolatban is. Kisházi doktornő mellett dr. Fodor Zsuzsanna neurológus, dr. Lakos István sebész-traumatológus, Szendrei Béláné gyógytornász és Hering Zoltán mentálhigiénés szakember fogadták el a szervezők felkérését.

Sámson, Dél-Békés vízgyűjtője
Békéssámsonon napjainkban sokan emlegetik azt a bírót, aki a múlt században - mármint a XIX.-ben - a laposban jelölte ki a falu új helyét, a Száraz-ér bal partján. Ennek később komoly következményei lettek: 1942-ben ár- és belvíz pusztított, majd a hetvenes években ismét megjelent a rettegett természeti elem. Ezt követően jelentős szabályozáson esett túl a helyi vízrendszer, de a problémák nem oldódtak meg: 1999-ben ismét a víz az úr Békéssámsonon, melyet fekvése miatt nevezhetünk akár Dél-Békés megye, sőt a szomszédos Csongrád egy része vízgyűjtőjének is.
Az alig háromezres falu határát tavasszal öntötte el először a Száraz-ér és a Sámson-Apátfalvi csatorna vize. A helyiek és segítőik - vízgazdálkdási társulat, tűzoltóság, vízügyi igazgatóság, helyi vállalkozások, a faluszövetkezet stb. - megfeszített munkával megfékezték a vizet, sőt a megtett preventív intézkedéseknek köszönhetően a második, Medárd-napi belvízhullám nem érintette a községet. Ám az elhárítás és a felkészülés nem lehetett tökéletes (ennek elsősorban anyagi és jogi okai is vannak), így november óta nincs megállás: közel két hónapja folyamatosan harmadfokú a készültség. Az elhárításban részt vevők azóta pihenő nélkül dolgoznak, még karácsonykor és újévkor is árkot ástak, szivattyúztak, illetve hordták a földet. Többségük a kimerültség miatt a 2000-ik év fordulóját is végigaludta, hogy reggel nyolckor viszonylag fitten folytathassa a munkát.
A megyei és az országos média ráadásul kevésbé figyel oda erre a községre. Ennek oka nem csak az, hogy a község bel- és külterületén nem alakult ki jól fotózható és filmezhető tragikus helyzet, ráadásul a megyehatáron fekvő község nem a Kövizig, hanem a szegedi központú Ativizig érdekeltségébe tartozik, ami meglehetősen bonyolítja az információáramlást.
A községbe érve a megszokott rendezett falukép helyett a feltúrt utcák látványa fogad: az árkokban búvárszivattyús emberek, az utcákon markolók és teherautók. Pénteki ott jártunkkor ugyanis ideális a terep a megelőző munkálatokhoz: csapadék régen nem esett, a víz egyelőre nem tud kárt okozni, mert megfagyott, habár a jelenlegi mínusz 2-3 fok nem elegendő a helyiek szerint, legalább 10 fokkal szeretnék, ha alábbzuhanna a hőmérő higanyszála. A talaj ugyanis még mindig túl laza, a napokban például egy Caterpillar munkagép egyszerűen megsüllyedt az egyik földes utcán.
A polgármesteri hivatalban kávé mellett elemezzük a helyzetet a község első emberével, Annus Istvánnal. Az magunk elé terített térképen világosan látszik, hogy meglehetősen összetett a probléma: Dél-Békés legalacsonyabban fekvő községe több oldalról is veszélyeztetett. Közben a helyi önkéntes tűzoltók parancsnoka érkezik, tájékoztat a legújabb fejleményekről, kiderül, hogy a lelkes csapat ezidáig több, mint harmincezer munkaórát áldozott a köz javára.
Köblös Mihály községgazda Trabantján indulunk el feltérképezni a vízzel körülölelt falut. A jelző nem túlzás, ugyanis mind keletről, mind délről, mind nyugatról fenyeget a veszély. Megnézzük egyebek mellett azt a kaszálót, melyet jelenleg egybefüggő jég takar, s olvadás esetén nagyban veszélyezteti majd a keleti oldalt. A megoldás egy árok építése lenne, ám ez mintegy ötven tulajdonos földjén keresztül vezetne végig - mondja a községgazda -, ami rendkívüli jogi procedúrákhoz vezetne, elég, ha egy tulajdonos mondana nemet. A község másik szélén, a Száraz-ér partján megnézzük azt a gátat, melyet a helyiek homokzsákokból építettek. Jól látható a mintegy egy méteres szintkülönbség.
A sámsoniak becslése szerint a március 31-éig végrehajtandó gyors intézkedésekhez közel 20 millió forintra lenne szükség, mely a védekezési, illetve a megelőzési költségeket foglalja magába. Hosszabb távon természetesen sokkal többre. A faluban ezidáig csak két lakóingatlan sérült meg annyira, hogy azokat életveszélyessé nyilvánítsák. Ennél jelentősebb arányban esett kár gazdasági épületekben, szerencsére az érintettek meg tudták oldani jószágaik elhelyezését. Az otthonukból kiszorultak elhelyezése is megoldott: ki a rokonoknál, ki otthona még biztonságos hátsó helyiségében húzza meg magát.
Ez utóbbiak Libor Sándorék. Pedig számukra egészen novemberig jó év volt 1999: ebben az esztendőben ünnepelték például aranylakodalmukat, azaz ötvenedik házassági évfordulójukat. A templomi szertartást még megtartották, de a későbbre tervezett családi ünnepségre már nem került sor a rájuk szakadt gondok miatt. A házaspár 1971-ben vásárolta meg az Alkotmány utcai vályogházat, amelyet az elmúlt három évtizedben a jó gazda gondosságával tartottak karban, sőt bővítették is. A tavaszi belvízhullám egyáltalán nem érintette őket, novemberben azonban teljesen hirtelen megjelent a víz a lakásban, a falak megrepedeztek. Azóta az épületet kívül-belül aládúcolták, Liborék pedig hétről hétre lejjebb költöznek az épületben annak ellenére, hogy három, ugyancsak a faluban élő gyermekük is hívja őket magához. Az asszony könnyezve meséli, hogy a közelmúltban felmerült bennük, hogy eladják otthonukat, és egy kisebb házba költöznek. Az adásvétel azonban elhúzódott, s most Libor Sándorné hálát ad a sorsnak, hogy nem csaptak be senkit, nem kis becsületesség tanújelét adva ezzel.
A sámsoniak tehát pénteken még abban bíztak, hogy jó darabig nem lesz csapadék, illetve tartós marad a fagy. Vasárnap délelőtt, e sorok írásakor azonban a jelek szerint még ezt a reményt is keresztülhúzni látszik a természet: odakinn nagy pelyhekben hull a hó...

Válasz nincs, csak találgatások
Két éve tűnt el a gyulai Szathmáry Nikolett
(Népszabadság) Szathmáry Nikolettre, a két évvel ezelőtt eltűnt gyulai kislányra emlékeztek tegnap a Békés megyei városban. Mintegy kétszáz gyulai polgár: családtagok, barátok, ismerősök és Szathmáry Nikolett egykori osztálytársai gyűltek össze tegnap a békési fürdővárosban az Erkel Ferenc Művelődési Ház előtt, hogy a két évvel ezelőtt eltűnt kislányra emlékezzenek. A szervezők magyar és angol nyelvű, Nikolett fényképével ellátott öntapadós cédulákat osztottak ki a megjelenteknek, és arra kérték őket, hogy tegyék fel azokat kabátjukra. A kétnyelvű felhíváson az állt: ?Várunk haza?.
Szathmáry Sándorné, Nikolett édesanyja zöld virágcsokorral érkezett a helyszínre, ahol magyarázatképpen azt mondta: ?A zöld a remény színe.? Az emlékezők előtt Nikolett édesanyja arról szólt, hogy az elmúlt két esztendőben nem adták föl a reményt, a hosszú idő kereséssel telt el.
Ezután rendőri kíséret mellett a menet elindult azon az útvonalon, amelyen két éve kellett volna hazamennie a kislánynak.
? Soha egyetlen pillanatra sem adtam fel a reményt, hogy megtalálom a kislányomat. Szerintem Niki a világ egyik gazdag országában olyan gazdag szülőknél lehet, akiknek nem lehet gyermekük ? mondta tudósítónknak a két évvel ezelőtt Gyulán eltűnt Szathmáry Nikolett édesanyja. A békési fürdővárosban senki nem felejtette el a hétévesen titokzatos körülmények között eltűnt kislányt. Az alig valamivel több, mint harmincezres településen élők a mai napig értetlenül állnak a történtek előtt: nem értik, hogyan tűnhetett el a kisvárosban egy gyermek nyomtalanul fényes nappal, miközben a művelődési házban megtartott néptáncóráról igyekezett hazafelé.
Válasz nincs, csak találgatások.
Nikolett hetente kétszer járt különfoglalkozásra a kultúrházba, s ha a helyi múzeumban takarítónőként dolgozó anyja nem tudott érte menni, akkor mindig pontosan megbeszélték: melyik útvonalon térjen haza. Két esztendővel ezelőtt délután fél négykor lépett ki a művelődési ház kapuján Nikolett ? a tegnapi gyulai megemlékezés ezért is kezdődött pontosan ebben az időpontban ?, de nem ért haza. Apjától elváltan élő anyja egy ideig nem gondolt semmi rosszra, hiszen nem egyszer előfordult: Nikolett útban hazafelé felment egyik vagy másik lakótelepi barátjához játszani. De több mint két óra elteltével már az egész család kereste a kislányt, este pedig bekapcsolódott a kutatásba a rendőrség is. Budapestről nyomozók érkeztek Gyulára, Niki után érdeklődve bekopogtattak a lakásokba, érdeklődtek, adatokat gyűjtöttek az eltűnt kislányról. Csaknem hatezer embert hallgattak meg, miközben kétezernél is több lakossági bejelentés érkezett a rendőrségre. A helyi vízügyi igazgatóság leeresztette a városon átfolyó Élővíz-csatorna vizét, helikopterrel pásztázták a környékbeli erdőket és tanyákat, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság előbb a román kollégáiktól, majd az Interpoltól kért segítséget. Minden hiábavalónak bizonyult. A kislány eltűnésének híre eljutott Genfbe is, ahol az eltűnt és szexuálisan kihasznált gyermekek európai központja található. A svájci székhelyű nemzetközi szervezet szintén bekapcsolódott Nikolett keresésébe. Az Interpol a világ tizenkét legkeresettebb gyermeke között tartja számon az eltűnt gyulai kislányt.
A rendőrség bűncselekmény gyanújának hiányában előbb államigazgatási eljárás keretében vizsgálta a történteket: az ilyenkor szokásos kilencven napos határidőt számtalanszor meghosszabbították. Ökrös Gábor, a Békés megyei rendőrség sajtószóvivője tegnap tudósítónknak elmondta: minden jogszabályi lehetőséget megragadnak, hogy az eljárás ne záruljon le. Az utóbbi hetek egyik új eleme, hogy a kislány apja kényszerítés bűntette alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen, így a nyomozás két év óta szakadatlan Szathmáry Nikolett után. A munkába a család felkérésére mentőkutyások, speciális nyomkeresők, sőt látnokok egész sora kapcsolódott be. A legnagyobb nehézséget mindenkinek az okozza, hogy a rejtélyes eltűnéssel kapcsolatban máig nem került elő semmilyen tárgyi bizonyíték, ráadásul szemtanú sincs.
A legújabb fejlemény, hogy az Interpol magyar részlegének munkatársai egy internetes oldalon látni vélték a gyulai kislányt. Ezzel kapcsolatban Szathmáry Sándorné elmondta: ő maga is látta a kérdéses fotót, de minden kétséget kizáróan nem tud választ adni arra, hogy az Nikolettet ábrázolja vagy sem.
Bod Tamás

Jó évet zárt az orosházi IPA
Eredményes esztendőt zárt 1999-ben az IPA orosházi szervezete. A nemzetközi független rendőrszervezet egyik legaktívabb megyei csoportja a napokban tartott közgyűlésén Jova Attila elnök tartott beszámolót az elmúlt esztendő munkájáról. Kiderült, a rendőröket és határőröket magába foglaló, 1996-ban alapított helyi szervezet egyik legmozgalmasabb éve volt a tavalyi. Számos helyi szakmai és családi program szervezése mellett delegációjuk eljutott több országos, sőt nemzetközi rendezvényre is. Részt vettek egyebek közt a veszprémi IPA-találkozón, a paksi országos lövészversenyen, meglátogatták a tarnamérai rendőrmúzeumot, sőt hozzájárultak annak működési költségeihez is, valamint Németországban és Franciaországban jártak.
Az orosházi IPA-szervezet számos pártoló tagot tudhat sorai közt, ezek többnyire helyi vállalkozók körül kerülnek ki. Ezzel kapcsolatban dr. Gáspár Lajos megbízott városi kapitány még októberben - a békési olajügyek kipattanása idején - tájékoztatást kért a szervezettől. A helyi IPA ezt meg is tette, hangsúlyozva, hogy a pártoló tagjaik feddhetetlenek, s nem előnyökért vagy más ellenszolgáltatásért támogatják a független rendőrszervezetet.

Három szombat:Orosháza és Pusztaföldvár nyert
Háromszáznegyvenkilenc település nevezett be tavaly a Magyar Településfejlsztők Szövetsége által meghirdetett "Három szombat" közterületszépítési versenyre. A háromszor négy óra alatt - a versenyben résztvevő 293 ezer lakos - mintegy 600 millió forint értékű közösségi munkát végzett települése szépítéséért. Békés megyéből 20 helység csatlakozott a mozgalomhoz, amiből menet közben mindössze 2 község morzsolódott le - értékelte csütörtökön Békéscsabán a megyeházán Jeszenszky Géza, a megyei közgyűlés alelnöke a közterületszépítési verseny megyei eredményhirdetésén.
A legnagyobb lélekszámú települések kategóriájában Orosháza az országos harmadik helyezést érte el, a megyei versenyben pedig első lett a város, megosztva Pusztaföldvárral. A második helyen Méhkerék, a harmadikon pedig Kötegyán végzett. Az első helyezettek a díszoklevél mellett három földlabdás tölgyfát, a második-hatodik helyezettek két-, a megyei verseny többi résztvevője pedig egy-egy földlabdás fát is kap ajándékul tavasszal.
A megyei eredményhirdetésen részt vett Szilvási István, a versenybizottság országos elnöke is, aki elmondta idén a millennium jegyében hirdetik meg a "Három szombat"-ot. 2000-ben is a városi, községi közterületek fejlesztése, szépítése kapja majd a főszerepet.
Kovács Erika

Belovai hazarepült
Eredményesnek értékelte két hónapos magyarországi látogatását Belovai István. A 61 esztendős, csanádapácai származású egykori NATO-hírszerző november 2-án érkezett haza és január 4-én repült vissza az Egyesült Államokba. Lapunknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: lassan egy évtizede szorgalmazott rehabilitációjának jelentős támogatókat szerzett itt tartózkodása alatt.
A legfontosabbak közül kiemelte, hogy a Magyarok Világszövetsége székházában konferenciát tartottak ügyéről, mellyel korábban lapunk is részletesen foglalkozott. A kommunizmus elleni ténykedéséről elismerően szólt Varga László fideszes képviselő, valamint egy újságban dr. Bárándy György, az ismert sztárügyvéd úgy vélekedett, hogy "a történelmi események igazolták ot, hogy a kommunizmus megdöntéséért tett lépések helyesek és megalapozottak voltak."
Médiaérdeklődésben sem volt hiány: Belovai Istvánnal interjút készített a holland televízió, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, s természetesen az itthoni médiumok nagy része is érdeklődéssel írt NATO-nak dolgozó egykori magyar katonatisztről, sőt vendége volt a legnézettebb reggeli tévécsatornának, a NAP Tévének is, melynek stúdiójában Mélykuti Ilona készített vele interjút.
Az általa írt és kiadott Fedőneve: Skorpió című könyvből négyszáz példányt juttatott el a parlamentbe, tehát minden országgyűlési képviselő kapott egyet a vaskos kötetből. De nem csak a politikai elit juthatott hozzá az amúgy meglehetősen drága - ötezer forintba kerülő - könyvhöz: karácsony előtt Belovai István a Kossuth téri metróállomáson 2500 darabot ajándékozott el a járókelőknek.
Az itthon töltött időszakban természetesen szűkebb hazájában is megfordult az exhírszerző: Békéscsabán és Csanádapácán egy róla szóló dokumentumfilm felvételein vett részt, Orosházán pedig a Darvas Társaság rendezvényének vendége volt.

Belovai István honlapja

Elender: helyreállt a rend
Az Elender Békés megyei előfizetői számára már nem okoz gondot a csatlakozás a világhálóhoz - tudta meg lapunk a szolgáltató helyi partnereitől. Mint arról korábban beszámoltunk, pénteken éjjel az Elender Rt. egyik szerverét hackertámadás érte, melynek során kétezer - más adatok szerint 2700 - felhasználó adatai kerültek nyilvánosságra, elsősorban azok belépési jelszavai, akik az Elender szerverén tárolják honlapjaikat (ezek közé tartozik egyebek mellett a Békés Megyei Nap is).
A 66-os telefonos körzetben a Számprog Kft. látja el az Elender Békés megyei képviseletét. Lapunk érdeklődésére a cég egyik vezető munkatársa, Péli Tamás elmondta: ügyfeleik hetven százaléka érintett az ügyben. Az Elender budapesti központjában azonnal döntés született a nyilvánosságra hozott hozzáférési kódok megszüntetéséről, s az ügyfelek folyamatosan új jelszavakat igényelhettek/igényelhetnek, s aki túlvan a procedúrán, ismét használhatja a világháló szolgáltatásait.
A 68-as körzet Elender-szolgáltatója, a B + P Kft. ügyvezetőjét csütörtökön nem értük el, ám lapunk más forrásból úgy tudja, hogy a dél-békési Elender-előfizetők hozzáférése is megoldódott a napokban.
Elender; Számprog, B + P

Kisgazdaviszály: rendezték a sorokat
A Kisgazdapárt orosházi szervezete a napokban megerősítette tisztségében Bene András elnököt. Alelnökké Tar András megyei szervezőtitkárt választották, míg a titkári teendőket Király Lajos végzi. A vezetőség összetétele is változott, jelentős fiatalítás történt a testületben - tudtuk meg.
A tisztújító közgyűlésre azt követően került sor, hogy decemberben lemondott a teljes vezetőség. Ennek okairól megtudtuk, hogy a másfélszázas tagságból többen bírálták az 1998-ban megválasztott helyi szervezet vezetését. Bene András szerint az elégedetlenség oka az volt, hogy a hangadók nem tudták feldolgozni a kormánypártiságból fakadó megváltozott helyzetet. Folyamatos kritikával illették a helyi vezetést, ám alternatívákat sosem tudtak felmutatni - hangsúlyozta a harmincas évei elején járó régi-új elnök, hozzátéve, hogy az elnökség azért döntött a kollektív lemondás mellett decemberben, mert tudni szerették volna: van-e tényleges tömegbázisuk az elégedetlenkedőknek. A szombati tisztújításon - melyen ott volt a párt országos főügyésze, Bernáth Varga Balázs is - a tagság határozatképesnek bizonyult, így a Bene-féle vezetést megerősítették tisztségében. Bene András cáfolta azt a kisgazdakörökből származó hírt, hogy a párt azon önkormányzati képviselői, akik nem viselnek vezető tisztséget, nem vehetnek részt a helyi irányító testület munkájában. Éppen ellenkezőleg - húzta alá az elnök -, a vezetőség elvárja, hogy a párt három képviselője folyamatosan tartsa velük a kapcsolatot.
Lapunk megtudta még, hogy hamarosan rendeződik az orosházi kisgazdák székházgondja. Mint ismeretes, város rendezési terve úgy rendelkezik, hogy a jelenlegi Könd utcai székházat - ahol a Pofosz és a Parasztszövetség is irodákat tart fenn - szanálják a piactér bővítése miatt. Mint megtudtuk, a kisgazdák előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a városvezetéssel, több lehetséges majdani kisgazdaszékház is szóba került, ám ezekről az illetékesek egyelőre nem kívántak nyilatkozni.

Ajándékcsomag helyett beiskolázási segély
Az orosházi cigány kisebbségi önkormányzat átértékeli eddig követett szociálpolitikáját: ennek jegyében hamarosan megvizsgálják a testület szociális bizottságának működését - jelentette be kedd délutáni sajtótájékoztatóján a kisebbségi önkormányzat három tagja, Lakatos Tibor elnök, Nédó Árpád és Vidó Attila. A döntés oka az a decemberi incidens volt, melyről lapunk is beszámolt: decemberben a kialakult káosz miatt be kellett rekeszteni a helyi cigányság részére meghirdetett közmeghallgatást. A tegnapi tájékoztatón az érintettek beismerték, hogy hiba volt a közmeghallgatás és a karácsonyi ajándékcsomag-osztás összevonása. Tanulva a többéves tapasztalatból a továbbiakban a rendelkezésre álló szűk keretből nem csomagokat adományoznak a gyermekeknek, hanem szeptemberben hozzájárulnak a beiskolázásukhoz.
A három roma képviselő hangsúlyozta: a sajtótájékoztató fő célja annak tudatosítása, hogy a közhiedelemmel szemben a kisebbségi önkormányzatok feladata nem az általuk képviselt közösség szociális helyzetének segélyekkel való megoldása. Erre sem a törvény, sem a lehetőségek nem nyújtanak biztosítékot. A kisebbségi testületek feladata elsősorban az identitás megőrzése a kultúra és az oktatás eszközeivel, az érintett kisebbség közösségi életének biztosítása, illetve az érdekvédelem. Ez utóbbival kapcsolatban elhangzott: az orosházi roma kisebbségi önkormányzat tagjai egyebek közt úgy nyújtanak segítséget a hozzájuk fordulóknak, hogy a megfelelő hivatalos helyeken eljárnak a panaszosok érdekében.