Eddig két házat kellett kiüríteni a békési belvíz miatt
(MTI) - Továbbra is 11000 hektár földet borít Békésben a belvíz: 25 helység belterületén folyik még a védekezés, Kondoroson pedig két házból ki kellett költöztetni az ott lakókat - tudta meg vasárnap az MTI a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságon és a polgári védelem megyei parancsnokságán.
A kiköltöztetésre pénteken kényszerültek az emberek: két kondorosi ház fala annyira vizes lett, hogy a három ott lakót ideiglenesen máshová költöztették. Takács Árpád százados, a megyei polgári védelmi parancsnokság helyettes vezetője az MTI-nek elmondotta: ha az idő nem javul, még négy-hat ház lakói kerülhetnek hasonló helyzetbe Kondoroson.
A gyulai székhelyű vízügyi igazgatóság ügyeletén az MTI-t úgy tájékoztatták, hogy vasárnap 11.000 hektár földet borított a térségben a belvíz. Ennek elhárításán e napon a vízügyisek közül 55-en dolgoztak.
A tíz belvízvédelmi szakaszból nyolc tart fenn készültséget. Három helyen - Mezőberénynél, a hosszúfoki részen és a Kettős-Körös jobb-partján - másod-, öt területen pedig elsőfokú a védekezés.
A térségben vasárnap 12 szivattyútelep és 4 szivattyúállás működött. A Körös-Vidéki Vízügyi Igazgatóság körzetében lévő települések közül vasárnap huszonöt védekezett a belvíz ellen. Két helység - Kondoros és Telekgerendás - a legsúlyosabb, harmadfokú készültséget tartja fenn. Tíz helység másod-, tizenhárom település pedig elsőfokú készültség mellett mentesíti belterületét a belvíztől.

Újra viharfelhők Gádoros egén
Pofozkodó igazgató, megkérdőjelezett vagyonértékesítés

Egy év látszólagos békesség után ismét felizzottak az indulatok Gádoroson. A nagyközségben részben sikertelen aláírásgyűjtés indult falugyűlés összehívására két, látszólag nem összefüggő ügyben: az ív kibocsátói a Tót asszony-féle ház tervezett eladása, illetve az iskolában történt bántalmazások hátterére vártak választ. Ám a polgármesteri hivatalba került aláíróíveken az iskolai bántalmazás már nem szerepel, csak az ingatlaneladás. Az aláírásgyűjtők szerint az októberben megválasztott új vezetés - az orvosokból, intézményvezetőkből, gazdasági vezetőkből álló elit - gyakorlatilag kisajátítja magának a települést, míg a megtámadott iskolaigazgató és polgármester úgy vélekedik: a helyiek nagy többsége által leváltott politikai erők állnak a háttérben, akik fogást keresnek az új vezetésen.

Lapunk egy névtelen levél, illetve egy magát megnevezni nem kívánó telefonáló közlése alapján értesült róla, hogy a gádorosi Némann Valéria Általános Iskola igazgatója bántalmazott két nyolcadikos fiút. Alapesetben nem foglalkozunk névtelen bejelentésekkel, azonban több jel utalt rá, hogy a hír igaz. Mindezt nem csak a helyi szóbeszéd erősítette meg, hanem az egyik érintett fiú is.
A történet előzménye, hogy az iskola házirendje előírja: a táblát diák nedves szivaccsal törölheti le. A két fiú mégis ezt tette a matematika előadóban az egyik szünet végén, mégpedig vizes szivaccsal, ami meglehetősen megnehezíti a táblára írni szándékozó tanár dolgát. A fiatalember elbeszélése szerint az egyik tanárnő még meg is dicsérte őket, míg az órára érkező kolléganője dühösen az igazgatóhoz rohant, aki rövid időn belül beviharzott. Miután kérdésére a két diák elismerte, hogy ők törölték le a táblát, a direktor megpofozta őket. A verés következtében - emlékszik vissza az érintett - az egyik fiú kétszer is beverte a homlokát a szekrénybe. A fájdalom ellenére a gyereket nem vitték, nem is vihették orvoshoz szülei, merthogy ők is csak később tudták meg, mivel az esetet félt elmondani otthon. Ám a szomszédasszony által mégis kiderült az igazság, a felháborodott édesanya felkereste az igazgatót, akivel tisztázták az ügyet: Kozmer Imre - hangsúlyozva, hogy messzemenő provokációnak, cinizmusnak értékelte a két fiú magatartását, ezért vesztette el a fejét - beismerte, hogy túllőtt a célon és elnézést kért. Maga a fiú, István is elismerte, hogy társával hibát követtek el, ám édesanyjával együtt úgy véli: a büntetés nem állt arányban az elkövetett csínnyel. A család egyébként nem tervez semmiféle jogi lépést az ügyben.
- Természetesen a gádorosi iskolában nem jár verés a táblaletörlését - mondja Kozmer Imre igazgató, önkormányzati képviselő -, ám a sajnálatos eset mégis megtörtént. Éppen bemutató oktatásra készültünk, amelynek nagy tétje volt a kolléganő számára, ezért nem csoda, hogy mind ő, mind én elvesztettük a türelmünket. Egyértelmű, hogy a fiúk provokatív céllal törölték le a táblát, majd a számonkérésre pimaszul reagáltak. Sajnos a két-két pofon valóban elcsattant, azonban nem igaz, hogy bármelyikük a szekrénynek esett volna.
Az igazgató egy másik kérdésünkre beismerte, hogy valóban szakmai kifogások merültek fel az utóbbi időben az intézmény, pontosabban az egyik kolléganő ellen a szülők részéről. Ezért is van szükség bemutató tanításra, illetve a tanárnő teljesítményét decemberben a megyei pedagógiai intézet szakemberei vizsgálják meg.
Lapunk úgy tudja, hogy az aláírásgyűjtő ívről azért került le az iskolai bántalmazás témaköre, mert a helyiek ehhez nem kívánták nevüket adni, azaz gyakorlatilag egyetértettek Kozmer igazgató hagyománysonak mondható, makarenkói eljárásával.
A Tót asszony féle ház egy szlovák származású család otthona volt valaha, mely a községre szállt. Sok funkciója volt az elmúlt évtizedekben egészen nyolcvanas évekbeli lepusztulásáig. A kilencvenes évek elején az önkormányzat felújította az ingatlant, mely innentől fogva közösségi házként funkcionál: elsősorban lakodalmak, pártrendezvények, falugyűlések helyszínéül szolgál. Az elmúlt hetekben azonban megjelent egy hirdetés a helyi ingyenes reklámújságban, melyben a tulajdonos önkormányzat ajánlatot kér az esetleges bérlőktől, vagy vásárlóktól a Tót asszony-féle házra.
Dr. Prozlik László polgármester kérdésünkre elmondta: az ingatlan évi közel egymilliós veszteséget jelent az önkormányzatnak. Ám szó sincs róla, hogy csak a közösségi házat igyekeznek hasznosítani: egy korábbi önkormányzati döntés alapján katalógust készítettek az önkormányzati és gazdasági társaságok tulajdonában lévő kihasználatlan ingatlanokról és ezeket kiajánlják belföldön és külföldön, például Németországban. Ugyancsak vád a vágóhíd közelmúltban történt eladása. Ezzel kapcsolatban Prozlik polgármester kifejtette: a korábbi bérleti jogviszony nem működött gazdaságosan.
A hivatalhoz eljuttatott 111 aláírás nyomán nem rendeznek falugyűlést, azonban a januárban esedékes közmeghallgatáson a faluvezetés nem zárkózik el akár a Tót asszony-féle közösségi házra, akár az iskolára vonatkozó kérdések megvitatásától, a beszámoló egyik eleme éppen a veszteségforrások kiküszöbölése lesz - hangsúlyozta Prozlik László, aki szerint névtelenségbe burkolózva "futottak még" kategóriás politikai ellenfeleik próbálkoznak meg a jelenlegi faluvezetés lejáratásával.
Korbely György

Mezőhegyes a legvirágosabb
A városok kategóriájában a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatak, a községek versenyén pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrád nyerte meg a Virágos Magyarország Mozgalom idei fordulóját - tájékoztatta lapunkat Soós Béla, a magyar főkertész-szövetség által delegált zsűri tagja, akitől azt is megtudtuk, hogy a dél-alföldi településeknek sincs szégyellnivalójuk: a Csongrád megyei Makó a Gazdasági Minisztérium különdíját nyerte el, a Bács-Kiskun megyei Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Pusztamérges pedig szponzori jutalomban részesült. Megyénkből a tíz induló közül egyedül Mezőhegyes városa kapott elismerést. A jutalmul járó 40 facsemetét Soós Béla - aki egyben a dél-alföldi zsűri elnöke is volt - hétfőn nyújtja át a város vezetőinek.
A szakember elmondta: az idén sajnálatosan kevés település indult Békés megyéből a Virágos Magyarország versenyen. Különösen az szomorította el a kiírókat, hogy a két legjelentősebb város, Békéscsaba és Gyula sem tette ezt. Ennek érdekében a főkertészek szövetsége megkeresi a városok vezetőit, és igyekeznek meggyőzni a polgármestereket a részvétel fontosságáról.

Tagdíjjal tartozik a kamarának a kamarai kormánybiztos
[Népszabadság] Többmilliós kamarai tagdíjtartozást halmoztak fel az elmúlt években a Sümeghy Csaba érdekeltségéhez tartozó cégek - derül ki a Népszabadság birtokába került dokumentumokból. Sümeghy Csaba, a Fidesz országgyűlési képviselője a kamarai törvény előkészítésével foglalkozó kormánybiztos. Többek közt két textilipari cég tartozik az érdekeltségébe, a békéscsabai BCB Egyesült Textilművek Rt. és a gyulai Giulio Kötőipari Rt. A békéscsabai társaságnak - a birtokunkba jutott dokumentumok szerint - 2 millió 690 ezer forint a tartozása az 1995 és 1998 között elmaradt tagdíjak nyomán, míg a Giuliónak 212 ezer forint az idei tagdíjhátraléka. A képviselő elmondta, az érintett társaságok legkésőbb péntek reggel befizetik a hátralékot. A képviselő szerint cégei tartozásának kiszivárogtatása után sem változik semmi, a kötelező kamarai tagdíj megszüntetéséről szóló javaslatot ez nem befolyásolja.

Tovább támad a belvíz
(Békés Megyei Nap) Az elmúlt 24 órában a megfeszített belvíz elleni munkálatok ellenére tovább növekedett a vízzel borított területek mennyisége. A megyében tegnap este már harminc településen kellett belvízvédelmi készültséget elrendelni, s a helyzet a tűzoltók, a polgári védelmisek és a helyi közerők aktív munkája ellenére csak lassan javul. Biztatónak mondható, hogy a lehullott csapadék mennyisége jelentősen csökkent, a meteorológusok által ígért fagy azonban nehezítheti az elhárítási munkát - röviden így lehetne jellemezni a belvízhelyzet szerdai változását és a kilátásokat. Tegnap 12 településen, többek között Békésen, Békéscsabán és Mezőberényben első, 15 helyen pedig, például Szeghalmon, Szarvason és Gyomaendrődön másodfokon védekeztek. Változatlanul harmadfokú készültség van Kondoroson, Gyula egyes városrészeiben és Telekgerendáson.
A megyei tűzoltóság századosa, Mengyán Béla, aki az első nap óta részt vesz a védekezés szervezésében, kérdésünkre úgy vélekedett, hogy Telekgerendáson a legsúlyosabb a helyzet, így az ottani mentési folyamatokat indulunk megtekinteni.
A településen a szerdaihoz képest nagymértékben javult, ám több utcában változatlanul kritikus a helyzet. Kezdetben a víztorony környéki térre szivattyúzták a vizet, azonban tegnapra a tér is telítődött, így megkezdték a víz továbbszivattyúzását a külterületi szántóföldekre. A település nyugati részein pedig a 47-es főút melletti árokrendszerbe szivattyúzzák át a vizet. Csütörtök délelőttre a Béke utca vált a
munkálatok fő hadszínterévé, több helyen már a melléképületekben, egy házban pedig már a lakóépület konyhájában is megjelent a víz. Kitelepíteni ugyan még senkit nem kellett - ezt a késő délutáni órákban a polgári védelem részéről Takács Árpád is megerősítette -, ám a ház lakóival nem sikerül beszélnünk, nincsenek otthon (több helyen megfigyelhető volt egyébként, hogy a tulajdonosok szinte már hozzászoktak a vízhez, a tűzoltókhoz, a szivattyúk hangjához, s élik mindennapi életüket; ami persze nem jelenti azt, hogy a lakosok nem működnének közre a védelmi munkában).
Néhány házzal odébb azonban tudunk néhány szót váltani a tulajdonossal, az egyik szivattyú éppen az ő udvarát próbálja vízteleníteni. Eperjesi Miklós, a ház gazdája, mint mondja, sokat megélt már, de ekkora belvizet ez év nyaráig még nem tapasztalt. Meséli, a hetvenes évek eleje óta lakik Telekgerendáson, de az idei Medárd-napig soha nem
volt gondja a vízzel. Nyáron már feljött a víz az udvarában, s a talaj azóta sem tudott kiszáradni.
"A derítőaknát korábban havonta-kéthavonta kellett üríteni, de nyár óta a szippantás után egy órával már megint tele van. Úgyhogy az esőzések után azonnal megtelt az udvar vízzel, a melléképületben is van vagy egy
arasznyi. A disznókat már át kellett vitetnem a falu másik végébe, még jó, hogy eddig a házba nem jött be a víz. Az a szerencsém, hogy téglából van ez is, meg a melléképület is, nem pedig vályogból."
Eperjesi úr csak legyint, mikor a károkról kérdezem. "Idén nem volt termés és két fát kellett a nyári belvíz miatt kivágni", mondja, s közben most is féllábszárig áll a vízben. A vízben, amelynek a teteje odébb, az érintetlen részeken jeges. Az időjárás ugyanis változatlanul nem segíti a mentési munkát. Mengyán Béla szerint örvendetes, hogy csütörtökön nem volt jelentősebb mennyiségű csapadék, ugyanakkor fél attól, hogy a kitisztult időben komolyabb fagyok lesznek. Megrepedhetnek a falak, ha a bennük lévő víz megfagy, arról nem is
beszélve, hogy akkor a még belvizes területekről csak a tél elmúltával tudják leszivattyúzni a vizet.
A vízzel borított terület nagysága minden erőfeszítése ellenére tovább nőtt az elmúlt napon, immár több mint 11 és fél ezer hektár föld áll víz alatt, ebből hat és fél ezer hektárnál több mezőgazdasági művelés alatt álló, vagyis vetés- vagy szántóterület - tájékoztatta lapunkat a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Az újkígyósi és a tavaszréti belvíztározó is üzemel, ezekbe eddig összességében 1,65 millió köbméter vizet szivattyúztak a mentést végző szakemberek, akik a megelőző tevékenységet folytató szakemberekkel és közmunkásokkal együtt immár közel négyszázan küzdenek a belvíz ellen, munkájukat 82 szivattyú és 26
munkagép segíti - tudtuk meg Takács Árpádtól. Talán ennek is köszönhető, hogy több településen, így a nemrég még harmadfokúnak minősített Dobozon tegnap visszaminősítették alsóbb kategóriába a készültségi fokozatot. Igaz viszont, hogy a készültséget tegnap estig még sehol nem vonták vissza.
Haász János

Megkezdte munkáját az olajügyeket vizsgáló bizottság
(Netkapu)Megkezdte munkáját Györgyi Kálmán meghallgatásával az olajügyeket vizsgáló parlamenti albizottság. A legfőbb ügyész a zárt ülésen azon dokumentumokat ismertette, amelyeket az elmúlt egy hónapban Orbán Viktor kérésére állított össze az Országgyűlésnek. Mint várható volt, a testületben nem foglaltak helyet kisgazda képviselők, mert a párt nem delegált tagokat. Az FKGP szerint ugyanis az "olajos" ügyekkel külön parlamenti testületnek kellene foglalkoznia.
Az ülés után Buza Attila elmondta, az ügyészségi anyagot nem tudták tüzetesen átvizsgálni. Arra voltak kíváncsiak, hogy az ügyészség milyen intézkedéseket tett a megkeresés óta. A csütörtöki meghallgatás azonban arról győzte meg a testületet, hogy az elmúlt években ilyen jól szervezett vizsgálat nem volt - hangsúlyozta az albizottság fideszes elnöke. A kutakodás egyébként arra is kiterjed, mely jogszabályok tették lehetővé a visszaéléseket, s eddig miért nem indult elmélyült vizsgálat az ügyben. Györgyi Kálmán a meghallgatás utáni tájékoztatón elmondta, Orbán Viktor október 25-én a Legfőbb Ügyészségen tett látogatásakor két iratcsomagot adott át, s kérte folytasson vizsgálatot az olajügyek kapcsán. November negyedikén két nyomozást indított a Fővárosi Főügyészség. Az egyik esetben vezető beosztású személy által kötelességszegés alapos gyanúja miatt indult meg a vizsgálat - Pallag László kisgazda országgyűlési képviselő és Kuzma Valéria, a néhai Kuzma Mihály lánya kijelentései kapcsán -, a másik nyomozás pedig hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt - Karancsi Tibor százados ismert vallomásai nyomán - kezdődött. A Legfőbb Ügyészség hatfős csoporttal vizsgáltatja az olajügyeket.
Az Országgyűlés legutóbb már határozott arról, hogy a parlament sürgős eljárással tárgyalja meg a kisgazdák kezdeményezte vizsgálóbizottság létrehozását, így a testület akár már a jövő héten megkezdheti a munkát. Ez azonban feleslegessé teheti az albizottságot. Bár az nem kizárt, hogy a két testület párhuzamosan működjön, de többen úgy vélekedtek: ez az albizottság nem ülésezik többet.
(MAROS)

Rend van a magyar-román határon
A határőrség országos parancsnoka első hivatalos útja a keleti végekre vezetett
A magyar-román zöldhatáron, illetve az átkelőhelyeken rend van, a határforgalom rendezetten zajlik. Mindez nagyban köszönhető a két ország határőrizeti szervezetei együttműködésének - hangzott el csütörtökön Béndek József dandártábornok, a magyar és Nicolae Oprea, a román határőrség parancsnoka közös sajtótájékoztatóján Orosházán, melyet a két vezető tárgyalásai előztek meg.
A találkozó egyik aktualitását az adta, hogy mindkét vezető újnak számít hivatalában: Oprea tábornok július óta viseli jelenlegi tisztségét, míg Béndek Józsefet hétfőn nevezték ki, s ebben a minőségében ez volt az első hivatalos útja.
Mindketten hangsúlyozták: megbeszéléseik egyrészt az ismerkedést, másrészt az eredményes együttműködés kiterjesztését szolgálják. Az egyik legfontosabb távlati cél ugyanis, hogy nyugat-európai mintára az utasokat a jelenlegi négy szűrő helyett csak kettő várja a határátkelőhelyeken.
Mint ismeretes, Béndek dandártábornok a héten egy 37 milliárdos fejlesztési csomagot jelentett be. Lapunk egyik kérdése erre vonatkozott: mennyi jut ebből a keleti végekre? A frissen kinevezett parancsnok erről még nem tudott részleteket mondani, ám hangsúlyozta: az ukrán, a jugoszláv mellett a román határszakasz élvez prioritást. A nagy volumenű elképzeléseket egyébként költségvetési, illetve PHARE-forrásokból remélik a határőrök. Egy másik kérdésünkre a tábornok elmondta: egyik legfontosabb célja a határon tapasztalható korrupció visszaszorítása. Ennek gyakorlati megoldásairól nem kívánt részleteket elárulni, csupán annyit, hogy e célra 150 millió forintot kívánnak elkülöníteni. Annyit megtudtunk, hogy az egyik módszer a vezénylés lesz, ezáltal a korrupciós cselekményekben érintett összeszokott csapatok meginoghatnak.
Újságírói kérdésre Nicolae Oprea elmondta: a román határrendőrség elsősorban keleti és északi határai őrizetének szigorításával igyekszik megfelelni az európai uniós elvárásoknak, ezzel párhuzamosan nagyobb gondot fordítanak a magyar határon szolgálatot teljesítők szakmai képzésére, illetve az itt használt technikai eszközök fejlesztésére.

Adót vonnak el Kardoskúttól
Túlzott adóelvonás sújtja 2000-ben Kardoskút községet az úgynevezett települések közti differenciáltság miatt - hangzott el a helyi képviselő-testület csütörtöki ülésén. Az ezerfős településen több sikeres cég - például a MOL Rt. bányászati üzeme - működik, melyek révén komoly szja- és helyiadó-bevételekre tett szert az önkormányzat. Mindezek ellenére a jövő évi gazdálkodás koncepcióját kidolgozók továbbra is jelentős bevételnövekedésre számítanak, így a 2000-es büdzsé meghaladja 150 millió forintot.
A kardoskútiak közel 20 millió forintot szánnak felújításokra, illetve beruházásra. A felújítandó létesítmények közt szerepel a polgármesteri hivatal, az iskolai sportpálya, ugyanitt a műhely, valamint a Muskátli út szilárd burkolata. Utat szeretnének építeni a Pusztaközpont úgynevezett Oncsa-sori részén, illetve ugyanitt egy buszmegállót. A beruházás rovatban kapott még helyet egy kisteherautó megvásárlása, különböző lakástámogatások nyújtása, valamint az oktatási és egészségügyi intézmények felszereltségének javítása.

Forráshiányos költségvetési koncepció Apácán
Több tízmilliós forráshiánnyal vág neki a 2000. évnek a csanádapácai önkormányzat - derült ki szerdán délután a költségvetési koncepcióról szóló vita során. A nagy többség egyébként elfogadta a jövő esztendei gazdálkodásról szóló elképzeléseket, két képviselő tartózkodott.
Mint Mórocz László polgármestertől lapunk megtudta, a forráshiány alaposan behatárolja mozgásterüket, hiszen kizárólag az intézményrendszer működtetésére gondolhatnak, beruházásokra, fejlesztésekre nem, hiszen még a pályázatokhoz szükséges önerőt sem tudják biztosítani. A helyzet normalizására hitelfelvételre kényszerülnek, illetve adó- és egyéb bevételeik növelésére tesznek lépéseket.
A kialakult helyzet okairól a polgármester elmondta, hogy a központi normatív támogatás nem veszi figyelembe a háromezer lelkes település sajátosságait. Mindez jól látszik az iskola példáján, ahol két párhuzamos osztály működik, egy évfolyamban tízegynéhány gyermekkel. Ám ezek összevonására nincs lehetőség, hiszen akkor túllépnék a törvényben foglalt létszámot. K. Gy.

Tízezer hektár víz alatt
(Békés Megyei Nap) A megye területén keddtől kezdődően mérséklődött a csapadék mennyisége, igaz, az elmúlt 24 órában többfelé havazott kisebb-nagyobb intenzitással. Szerencsére itt a hóhelyzet korántsem olyan drámai, mint a Dunántúl egyes részein, ahol olykor már a lakásból sem tanácsos kimenni, ám a hó hamar elolvadt és ezzel tovább növekedett a belvízveszély.
A külterületeken az elmúlt napon nem változtak a belvízvédelmi készültség fokozatai - tudtuk meg a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól. Így a gyomai, a holt-sebes-körösi, az élővíz-csatornai, a szeghalmi, a hosszúfoki és a Fehér-Fekete-Körös-közi szakaszokon továbbra is első, míg a mezőberényi belvízvédelmi szakaszon változatlanul másodfokú készültség volt érvényben tegnap délután. A belvízzel elöntött terület nagysága azonban tegnapra a korábbinak kétszeresére növekedett: mindösszesen 10 450 hektár terület áll víz alatt, ebből több mint öt és fél ezer vetés-, illetőleg szántóterület. Tegnap délután már több mint húsz településen rendeltek el belvízvédelmi készültséget a polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatása szerint. Mint Takács Árpádtól megtudtuk, hét településen, köztük Békésen, Békéscsabán, Gyulán - itt egyes városrészekben másod-, illetve harmadfokon védekeznek - és Mezőberényben első fokú készültséget kellett elrendelni, tizenhárom helyen másod-, három településen pedig harmadfokú a készültség. Másodfok van érvényben többek között Szeghalmon és Szarvason, de ez a fokozat él Kamuton, Ecsegfalván, Dévaványán, Biharugrán és Szabadkígyóson is. A legkritikusabbnak változatlanul Telekgerendás, Kondoros és Doboz helyzete mondható, itt továbbra is harmadfokú a készültség. A megyében 67 "közületi" és körülbelül ugyanennyi lakossági szivattyú működik folyamatosan, a belvízveszély elhárításán dolgozik még 18 munkagép és mintegy 230 fő is.
H. J.

BBC-interjú Karancsival
(Békés Megyei Nap) A világhíres angol tévécsatorna, a BBC (British Broadcasting Coorporation) kért interjút a napokban Karancsi Tibortól, az olajügyek kapcsán országos hírűvé lett szeghalmi exrendôr századostól. A felvételt Budapesten készítették el, ahol is a külföldi televíziósok a magyarországi korrupcióról készítettek hosszabb anyagot. A kirúgott rendôrt ezzel kapcsolatban, a rendôrök és az alvilág összefonódásáról kérdezték, Karancsi pedig saját tapasztalataira alapozva mondott véleményt minderrôl. Az angol riporterek Karancsi mellett másokat is megszólaltattak, így az utóbbi idôben kirobbant békési olajügyek szakértôit, jogászokat és politikusokat is. Információink szerint a most felvett anyagot a BBC december 21-én adja le. G. E.

Drasztikus adóemelés Gyulán
(Békés Megyei Nap) A közüzemi tarifák hétfői emelése után kedden a gépjárművek súlyadóját emelte drasztikus mértékben a gyulai önkormányzat képviselő-testülete. A hétfőn éjszaka megszakított és kedden délután folytatott ülés első szakaszában a szemételhelyezési díjak 36, a lakossági ivóvíz-díjak 17 százalékos emeléséről döntöttek a képviselők, kedden a sort a súlyadó 33 százalékos növelésével folytatta az önkormányzat.
Még hétfőn döntés született az előzetesen legnagyobb vitát kiváltó
témában: a képviselő-testület úgy határozott, hogy a Gyulaváriban
működő bölcsődét egyelőre nem szünteti meg. A bölcsőde végleges
sorsáról januárban döntenek majd, addig az intézményben 15 fős gyerekszám-korlátozást vezettek be - a bölcsődében harminc férőhely van -, s ennek alapján az ott dolgozók létszámát is csökkenteni kell.
Ugyancsak hétfőn első olvasatban tárgyalta, s több mint negyven módosító javaslattal egészítette ki a jövő évi költségvetés koncepciójának tervezetét a képviselő-testület.
A módosító javaslatokkal "átdolgozott" koncepciótervezet az önkormányzat decemberi ülésén kerül ismét a képviselők elé. A keddi ülés a rendeletalkotások és -módosítások jegyében telt el. A
testület hosszas vita után döntött az 1998-ban megszüntetett közterületfelügyelet újbóli létrehozásáról. A közterület-felügyeleti csoport január elsejétől működik formálisan, gyakorlatilag pedig akkortól, ha a leendő felügyelők leteszik a központi jogszabály által előírt vizsgát és megfelelnek az egyéb követelményeknek is. A csoport létrehozása várhatóan 6-8 millió forintos pluszköltséggel jár majd.
A testület megalkotta a város beruházási szabályzatát is, melyben
leszögezik: a kivitelezők kiválasztása esetén támogatják a gyulai pályázókat. Szintén a keddi tanácskozáson kellett a Havassy István-díjhoz járó pénzjutalomról dönteni, a bruttó százezer forintos javadalmazást nem támogatták a képviselők, hozzájárultak viszont a Balcescu gimnázium költségvetési támogatásának emeléséhez és ahhoz, hogy a Gyulai Várfürdô Kft. menedzsmentje a további tôkeemeléssel kapcsolatos lépéseket megtegye.
A határozat értelmében a jelenleg 924 milliós törzstôkéjű társaság
két brókercéggel állapodhat meg, s a tôkeemelés mértéke legfeljebb
300 millió forint lehet. A fürdô középtávú beruházási terveihez szükséges pénzeszközöket a város a majdani tôkeemelés és rt.-vé alakítás függvényében biztosítja. A jövô évben a városi büdzsébôl várhatóan 75 millió forintot fordítanak a fürdô fejlesztésére, s ha nem sikerül tôkét emelni, a következô két évben a kft.-nek ugyanennyi önkormányzati pénzre lehet szüksége. A testület ugyancsak keddi ülésén döntött arról, hogy Cséfán Lajos fürdôigazgatói megbízását 2000. május 31-ig meghosszabbítja.
Az összes napirendi ponttal kedden sem sikerült megbirkózniuk a képviselôknek, így hétfôn délután négy órától újabb témákkal - például az egészségügyi fôiskola további sorsának és vagyonmegosztásának kérdésével - kiegészítve ismét összeül a testület.
Haász János