|
Új szereplő a megyei
online hírpiacon
A Békés Megyei Nap, a Viharsarok Online, az Index.Viharsarok után újabb szereplő
kopogtat a Békés megyei, illetve az innen elszármazott internetezők figyelméért: a
Békés Megyei Hírlap. Az Axel Springer Magyarország
tulajdonában lévő egykori pártlap alternatív laptársát, a Napot három év után
követi a világhálón. Az oldalt a Prakticomp Kft.
szakemberei készítik. A Békés Megyei Hírlap weboldalai egyelőre nem publikusak, így
mi sem adjuk meg az elérhetőséget az esetleges technikai zűrök elkerülése végett.
A tényt azonban, hogy új szereplő jelentkezett az online hírpiacon, mindenképpen
fontosnak tartottuk elsőként közölni. Egyébként túl nagy titkot nem árultunk el,
hiszen a lap papírváltozatában már a múlt héten szó esett erről. A lap általunk
felfedezett tesztváltozata nem csak a napi lapszámokat kínálja az olvasóknak (habár
nem a teljes cikkanyag található meg), hanem játékot, statisztikákat is kínál, sőt
bemutatkozik a teljes szerkesztőség, illetve archívum áll az érdeklődők
rendelkezésére. Az
elnök asszony segíteni próbált Pallagnak
Létrejöhet a rács mögötti beszélgetés
(Békés Megyei Nap) Tegnapi lapszámunkban
jelent meg az az írásunk, melyben - az olajügyek és korrupciógyanús események miatt
feljelentést tevô - Pallag László kisgazda országgyűlési képviselô kérdésünkre
megerôsítette: úgy érzi, a hatóságok akadályozzák tényfeltáró munkájában. A
Békés Megyei Bíróság elnök asszonya, Martonné dr. Hárs Márta ezzel szemben azt
állítja: segíteni próbált a képviselônek.
A Fôvárosi Fôügyészség Pallag feljelentése kapcsán elrendelte a nyomozást, mely
jelenleg is zajlik, ám az utóbbi napok történéseibôl úgy tűnik, a kisgazda
politikus ezzel párhuzamosan egyénileg is gyűjti az információkat. A képviselô a
közelmúltban úgy határozott, hogy felkeres a Gyulai Büntetés-végrehajtási
Intézetben egy elsô fokon 5 év szabadságvesztésre elítélt békéscsabai személyt,
ám a találkozás a
mai napig nem történt meg.
Pallag úgy véli, hogy ôt a hatóságok akadályozzák a tényfeltárásban.
Mindezek kapcsán kérdeztük meg tegnap Martonné dr. Hárs Mártát, a Békés Megyei
Bíróság elnök asszonyát, van-e módja Pallag Lászlónak találkozni a szóban forgó
börtönlakóval?
- Az említett személyt súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntett és más
bűncselekmények miatt elsô fokon ítélte el a Békéscsabai Városi Bíróság, s
mivel ezt többen megfellebbezték, az ügy másodfokra kerül. Jelenleg éppen az
írásba foglalás átmeneti idôszakánál tartunk, így elôfordulhat, hogy az elsô fok
már, a másodfok pedig még nem tud állást foglalni a képviselô úr kérése
ügyében.
Amikor Pallag úr Karakas Attila volt szeghalmi rendôr százados társaságában
felkeresett engem, igyekeztem segíteni, ezért elmondtam, hogy amennyiben a BVI-ben ülô
személyhez kíván bejutni, írásban kell benyújtania a látogatási kérelmet. Éppen
az átmeneti idôszak okán azt javasoltam, ezt a beadványt nekem címezze, így
gyorsítani tudunk a folyamaton. A kérelem ügyében egyébként az eljáró bírónak
kell döntést hoznia, s a látogató csak az engedély birtokában mehet a BVI-be.
Sajnos Pallag László a mai napig nem juttatta el hozzánk az írásbeli
kérelmet, ennek híján pedig nem segíthetünk. Úgy érzem, semmiben sem akadályoztuk
ôt, ám azt be kell látnia, hogy a letartóztatottak látogatását szigorú
engedélyezési és eljárási szabályokhoz kötik. Ezeket pedig mindenkinek be kell
tartani.
Vajon mirôl akar az olajos-, rendôrkorrupciós ügyekben nyomozó képviselô
beszélgetni az elsô fokon zsarolásért elítélt fogvatartottal? Ezt igyekeztünk
megtudni, amikor tegnap dr. Csanálosi Ákos ügyvédnél érdeklôdtünk. Ô védi
ugyanis a békéscsabai S. Jánost, akinek ügyérôl bírósági tudósításokban a
Békés Megyei Nap is rendszeresen beszámolt.
- Az újságokból szereztem tudomást arról, hogy Pallag László beszélni akar egy
elítélttel, engem a képviselô úr ezzel kapcsolatban nem keresett meg. Az ön által
kérdezett személy valóban az én védencem, de ô sem tájékoztatott arról, hogy egy
ilyen találkozóra készülne. Egyébként elvben lehetségesnek tartom, hogy
létrejöjjön a beszélgetés, ám ennek lehetséges témáiról nem tudok nyilatkozni.
Gajdács Emese
*
Autós túra a keleti Dallasban
Egy éjszaka a román olajvidéken
(Békés Megyei Nap) Már délután is
látszott a leheletünk, most meg igencsak éjszaka van. Rendesen vacogok, Zsolti próbál
némi meleget varázsolni az öreg Mercibe, sajnos nem sok sikerrel. "Kicsit
alulöltöztél", vigyorog rám, "persze az is igaz, hogy most sokkal hidegebb
van, mint volt az ôsszel bármikor". De azért, miközben az oldalsó
visszapillantóra deresedô párát vakargatja, igyekszik megvigasztalni: "ilyen
hidegben legalább biztos, hogy nem robbanunk fel. Mert nyáron ezeknél a szar tartályos
kutaknál néha megfagy bennünk a vér". Zsoltival tankolni indulunk, Romániába.
Ô mindennap megteszi ezt az utat, lényegében ebbôl, a kocsi százliteres tankjából
él.
Ma Magyarországon kétszáz forint körüli összegbe kerül egy liter benzin és 170
körül van a dízelolaj ára. Keleti szomszédunknál ezzel szemben benzint 130-140
forintos áron, dízelt pedig nyolcvan-száz forintért lehet venni. A jelenlegi
szabályok szerint normális körülmények között
naponta egy alkalommal lehet átlépni a magyar-román határt, s ez nemcsak a
személyekre, hanem az autókra is vonatkozik. A Romániába utazóknak fejenként és
naponta 15 dollárral vagy ezzel egyenértékű konvertibilis valutával kell
rendelkezniük.
A kocsikban plusz üzemanyagot nem szabad szállítani, s arra is odafigyelnek - elviekben
persze -, hogy a jármű az eredeti tankkal vágjon neki az útnak.
Korábban ugyanis megesett, hogy 20-30 literrel megnagyobbított tankkal jártak a régi
Mercik, BMW-k és Chryslerek Romániába. Zsolti meséli, hogy tudomása szerint a
csúcsot egy 110 literesrôl 160 literesre(!) bôvített tank jelentette, amit épp aznap
kapcsoltak le, amikor ô elôször indult "dolgozni". "Képzelheted, milyen
érzés volt látni, hogy az elôttem lévô kocsit kiszedik a sorból. Az emberbe
ilyenkor beleáll a frász, még akkor is, ha tudja, hogy elvileg minden rendben van,
útlevél nála, forgalmi, jogosítvány, zöldkártya, minden, ami kell. De mégis úgy
érzed, hogy ha olyan kedvük van, akkor téged is elkaphatnak valami miatt." Zsolti
a román-magyar határon a mai napig is ideges. "Nem mondom, hogy alapvetôen
korruptak, inkább csak kiszámíthatatlanok. Néha napokig nem piszkálnak minket, csak
útlevélkezelés van, aztán mehetünk
is. Máskor viszont jövet-menet kell valami ajándék, hogy békén hagyjanak
bennünket".
Alkalmi útitársam komoly tapasztalatokkal rendelkezik: tavasz óta minden éjjel átmegy
Romániába. Pedig az eredetileg testnevelés-földrajz szakos tanári diplomával
rendelkezô fiatalember alig több mint fél éve még maga sem gondolta volna, hogy erre
adja a fejét. Persze ô is hallotta, hogy mekkora üzlet Romániában tankolni, de sosem
volt neki szimpatikus a gondolat. Így utólag már naivnak és idealistának tartja
magát.
"Nézd, egyszerűen úgy gondoltam, hogy én az egyetemen is és utána
közalkalmazottként is az állam pénzébôl éltem. Akkor tehát az a legkevesebb
tôlem, hogy úgymond szolidáris legyek az állammal, vagyis próbáljak becsületesen
adózni - tanárként egyébként sem igen lehet adócsaló az ember -, amibe a tankolás
is beletartozott. Tudom, hogy ez egy röhejes dolognak tűnik, de akkor komolyan
gondoltam. Úgyhogy még a saját kocsimat is itthon tankoltam tele, arra pedig nem is
gondoltam, hogy üzletet csináljak ebbôl".
Pedig barátai közül sokan évek óta foglalkoztak ezzel, s nem is éltek rosszul
belôle. Sôt, a legtöbben rövid idô alatt meggazdagodtak. Vagyis meggazdagodhattak
volna. Akkoriban ugyanis naponta többször is át lehetett menni - igaz, ezért keményen
le kellett fizetni a román határôröket -, s napi átlagban nem volt ritka a 6-8 ezer
forintos tiszta nyereség sem. A legtöbben azonban a pénz nagy részét felélték,
elszórakozták. Zsoltit néha zavarta ugyan, hogy barátai egy hét alatt megkeresik azt
a pénzt, ami neki öt év egyetem után egy hónapos tanári fizetése, de még emiatt
sem szállt volna be a buliba.
"Önmagában a pénz korábban sem nagyon érdekelt, hidd el, akkor nem tanárnak
mentem volna. Ráadásul láttam, hogy a pénzzel nagyon kevesek bántak igazán jól, a
legtöbben elszórták azt a havi 150-160 ezer forintot, amit nyertek a bulin. Úgy
gondoltam, hogy azért nem nagy üzlet dolgozni, hogy hétvégeken boros kóla helyett
kólás whiskyt igyak, meg aztán az az igazság, hogy pénzem sem lett volna arra, hogy
egy nagyobb, rentábilisan működô kocsit vegyek. Csak aztán összejöttem egy
lánnyal, akinek már volt egy gyereke is. Éppen munka nélkül volt, s hármunknak már
nem volt elég a tanári fizetés".
Zsolti ekkor döntött úgy, hogy megpróbálkozik ô is a "benzineléssel". Ez
kisebb tételben ment is, két-három naponta éjszakánként járt át, az üzemanyagot
az utcában értékesítette. Ez még csak heti 5-6 ezer forint pluszpénzt jelentett.
Szerencséjére találkozott egy régi ismerôsével, aki fuvarozással és
személyszállítással foglalkozik. Annak kocsijával kezdett el gázolajat áthozni
Romániából, s éjszakánként mind sűrűbben jutott át. Akkor a kölcsönautóval
napi ezer forintot keresett, de addig-addig gyűjtögettek, hogy sikerült megvennie ezt a
húszéves kocsit.
"Azóta is ugyanoda hordom az olajat, naponta átlag négyezer forintot nyerek az
üzleten. Ez havonta olyan száz-száztíz ezer forint. Lényegében ebbôl élünk meg,
bár változatlanul megtartottam a tanári
állásomat is. Délelôtt dolgozom, délután pedig jövök tankolni. Ma már
szerencsére vannak ismerôsök a másik oldalon, egy-két dolgot hoztunk már át tôlük
vagy vittünk át nekik. A gyulai határnál is magyar srácok vannak a kutakon, persze a
fizetéssel vigyázni kell. Az a biztos, ha lej van nálad, mert bár mindenhol lehet
forinttal fizetni, az átváltásnál könnyen átvághatnak."
Zsolti mindig ugyanoda jár tankolni, ahogy ô mondja, a "bal ketteshez".
Állítja, itt jobb az üzemanyag minôsége és még soha nem csapták be. Az, hogy a
kutat így nevezi, nem meglepô: a határátkelôtôl kezdve néhány száz méterenként
vannak egymás után a benzinkutak. De nemcsak itt, a méhkeréki határátkelônél,
hanem "lejjebb", Gyulánál vagy "feljebb", biharkeresztesnél is. Az
esôs idô és a hiányos közvilágítás miatt sokat nem látok, de Zsolti szerint
Nagyszalontáig közel tucatnyi kút van - és
mindegyik ragyogóan megél.
Mintha egy gazdag olajvidéken járnánk: mindenhol Mercedesek és más hasonló
országúti cirkálók, és mindenhol benzinkút - mondom. Elmosolyodik. "Igen, ez
itt a keleti Dallas. Ahol bárki meggazdagodhat. Vagy legalábbis megpróbálhat emberi
életfeltételeket teremteni magának.
Csak az bánt, hogy ez a rengeteg pénz kiáramlik ide, ahelyett, hogy otthon költenénk
el egymás vállalkozásaiban. De ez már legyen a politikusok problémája, ôk úgyis
jobban tudják."
Zsoltinak több tucatnyi társa van. Ôk azok, akik akár tél van, akár nyár, mindennap
nekivágnak a határnak. A fiataloknak más munkalehetôsége nincs errefelélé - mondja
Zsolti búcsúzóul. Amikor
már újra itthon - kiszállok a kocsiból, nagyot ásít, pedig sokat most
sem alhat: reggel földrajzórával kezd. "Hazánk gazdaságáról, a
külkereskedelemrôl, kivitelrôl és behozatalról kell majd beszélnem.
Néha röhejes az élet, nem".
Haász János
December elejétől szolgáltat
a Vodafone
(MTI) - A Vodafone, Magyarország legújabb, harmadik
GSM mobilszolgáltatója december elején kezdi meg tevékenységét - közölte Jeremy
Forword, a társaság vezérigazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
A társaság a fővárosban, illetve Debrecenben, Győrben, Miskolcon,
Székesfehérváron, Szegeden és Pécsett, valamint az M1-es autópálya körzetében a
saját hálózatán kezdi meg szolgáltatását, míg az ország többi részén a Westel
900-zal és a Pannon GSM-mel kötött úgynevezett roaming-szerződés értelmében e
cégek rendszerén keresztül.
Jövő év végére már az ország 80-90 százalékán kiépítik a saját, 1800-as GSM
hálózatukat. A sajtótájékoztatón az indulás pontos idejét nem árulták el, s nem
közölték azt sem, hogy milyen csomagokkal, szolgáltatásokkal és díjszabással
lépnek a piacra. Ezzel összefüggésben Dianne Laarsen, a cég marketingigazgatója
hangsúlyozta, hogy szolgáltatásaik ügyfélbarátok és versenyképesek lesznek.
Hozzátette: "ha valamelyik GSM-szolgáltató ármanőverbe kezd, akkor reagálni
fognak erre". A Vodafone eddig kiépült hálózatának tesztelése már
megkezdődött, s a sajtótájékoztatón az újságíróknak is bemutatták, hogy már
lehet telefonálni az 1800-as, 70-es hívószámmal kezdődő rendszeren. Jeremy Forword
kérdésekre válaszolva közölte, hogy eddig, a koncessziós díjat és hálózatukat
építő Nokiával kötött szerződés értékét számítva 353 millió dollárt
költöttek. Azt ugyan nem mondta meg, hogy mekkora befektetésre lesz még szükség, ám
közölte: reklámkampányra és az értékesítési csatornák kiépítésre újabb
dollármilliókat fordítanak
Engedély nélkül építkezett a nyugdíjasegyesület
Előreláthatóan a nemrég megszüntetett Töhötöm utcai óvoda
épületébe költözik az orosházi nyugdíjasház - értesült lapunk. A kérdés
november végén, a képviselő-testület ülésén dől el, az érintett szakbizottság
támogatja az elképzelést. A költözésre nem csak azért van szükség, mert az
ingatlant használó Orosházi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete jogelődje
szabálysértést követett el egy faház és egy nyitott szín engedély nélküli
felépítésével, hanem azért is, mert a város rendezési terve szerint a szomszédos
piactérnek tovább kell terjeszkednie.
A dr. Násztor Sándor vezette nyugdíjasszervezet 1995-ben kapta meg a Könd utcai
ingatlant. Az egyesület komoly felújításba fogott: a lepusztult épületet rövid
időn belül sikerült lakályossá varázsolniuk. Csakhogy az egykori polgárlakás
elrendezése nem tette lehetővé nagyobb lélegzetű rendezvények lebonyolítását,
így az egyesület vezetői egy 30-40 fő befogadására alkalmas faház, illetve egy -
nyáron akár több száz fős - nyitott szín építését határozták el, majd
hajtották végre - mindezt a szükséges engedélyek beszerzése nélkül.
Az eset csak néhány év múlva, egy orosházi önkormányzati képviselő bejelentése
nyomán derült ki. Ennek hatására 1999 derekán az önkormányzat építéshatósági
osztálya helyszínelést végzett, megállapítva a jogsértést, majd az érdekvédelmi
egyesület fennmaradási engedélyt kért. Időközben a már említett képviselő
visszavonta feljelentését, azonban az államigazgatási eljárás folyt tovább: a
megyei közigazgatási hivatal a szarvasi önkormányzatot jelölte ki annak
lebonyolítására. A kijelölt hatóság első fokon elrendelte az engedély nélkül
épült létesítmények lebontását.
A város részletes rendezési terve alapján a Könd utca 35. számú ingatlanon lévő
főépület megmarad, azt a piac üzemeltetője használja majd fel. A szomszédos
épületben lévő kisgazdaszékház, illetve a bennük elhelyett Pofosz- és
Parasztszövetség-irodák viszont nem, ezen szervezetek elhelyezésére tárgyalások
indulnak.
A lapunk birtokába jutott előterjesztés szerint az önkormányzat a több száz fős
nyugdíjasszervezetnek a nemrég bezárt Töhötöm utcai óvodát ajánlja fel. Blahó
János, az önkormányzat városfejlesztési bizottságának elnöke lapunknak elmondta: a
grémium szerda délutáni ülésén elfogadásra javasolta az elképzelést. A tervezett
végrehajtási határidő 2000 áprilisa.
Lapunk megkereste dr. Násztor Sándort, az Orosházi Nyugdíjasok Érdekvédelmi
Egyesülete elnökét, önkormányzati képviselőt, aki nem kívánt nyilatkozni az
ügyről.
Akadályozzák Pallagot?
(Békés Megyei Nap) Értesüléseink szerint az olajügyek
feltárásában vezérszerepet vállaló Pallag László kisgazda országgyűlési
képviselô a napokban beszélni akart egy, a gyulai megyei börtönben ülô
elítélttel.
Pallag lapunknak elmondta, hogy a beszélgetést, melynek tervezett témájáról a
képviselô nem kívánt szólni, olyan indokkal tagadta
meg több illetékes (például a megyei bíróság elnöke és az országos
börtönparancsnok-helyettes), hogy az illetôt elsôfokú ítélettel zárták be, mely
nem jogerôs és még a családtagjai sem látogathatják. Pallag hiába érvelt
képviselôi jogkörével és a szükséges információk fontosságával, a találkozó
nem jöhetett létre. "Ez beszédes lépés volt, szerintem a hatóság akadályozza
a munkámat" - véli Pallag László, aki azt találta még nagyon különösnek,
hogy amikor közölte a börtönparancsnokkal, hogy nem kapott engedélyt, a
börtönparancsnoknál ott volt a rendvédelmi szolgálat egyik tisztje.
"Felháborító, hogy ilyesmi létezik, mindez csak egyre jobban megerôsít engem,
hogy ezt az egész ügyet végigcsináljaml" - mondta Pallag.
P. R.
Bölcsődebezárás Gyulán?
A szülők tiltakoznak, a város számolgat
(Békés Megyei Nap) Elképzelhető, hogy január
elsejétől egyetlen bölcsőde marad Gyulán. Jelenleg a gyulavári városrészen és a
Törökzugban működik a legkisebb gyerekekkel foglalkozó intézmény: a Munkácsy
utcait hét, a Béke sugárútit öt éve szüntette meg az önkormányzat. Most egyre
valószínűbb, hogy a gyulavárit is bezárják. Így a Váriban élők januártól napi
két órát utazhatnak, hogy gyereküket bölcsibe, majd onnan hazavigyék. A
településrészi önkormányzat nem tiltakozik, a szülők igen.
Szokatlanul zajos szülői értekezlet volt kedden este az intézményben. Az egyik
teremben még játszottak a gyerekek (ki tudja, meddig - mondta mellettünk egy szülő),
a másikban izgatott anyukák és apukák ültek szemben - nem csak elhelyezkedésük
miatt - az egyesített városi bölcsődék vezetőjével, Prohászka Tamásnéval és a
településrész önkormányzati képviselőivel. A gond ezúttal is anyagi jellegű: az
intézményrész közel háromszáz négyzetméteres, 12 személyt alkalmaz, évente 12
millió forintjába kerül a városnak. Ezzel szemben a harmincfős keretre csupán 17
gyerek iratkozott szeptemberben be, s mindössze 9-10, aki átlagosan igénybe is veszi a
szolgáltatást.
A döntéshozók több lehetőségből választhatnak, a szülők és Prohászkáné
számára is egy kisebb helyiségben kialakítandó, de változatlanul Gyulaváriban
működő, 12-15 fős bölcsőde tűnik ideális megoldásnak, aminek működési
költsége éves szinten 4,2 millió forint
lenne. Igaz, költeni kellene a kiszemelt ingatlan átalakítására is.
Makovecz István településrészi képviselő is szeretné, ha a problémát sikerülne
Váriban megoldani, ám tény: a településrészi önkormányzat (melynek Makovecz is
tagja) a városi önkormányzat szociális bizottságával egyetemben a bezárásra tesz
javaslatot. Makovecz szerint a gyulavári óvodában lehetne egy minicsoportot indítani,
annak vezetője állítólag erre ígéretet is tett. A szülők ezt kétlik, mondván: az
az intézmény is túlzsúfolt, hiszen még a polgármesteri hivatal kirendeltségében is
működtetnie kell egy csoportot.
Ha a bölcsőde bezár és nem maradhatnak a gyerekek Váriban, akkor marad az utazás:
átszállással közel egyórás az út a törökzugi bölcsődébe. A szülők ehhez
semmiképp sem járulnak hozzá, vannak, akik aláírásgyűjtést fontolgatnak vagy
kezdtek el, mások akár a szakminisztert is megkeresnék, csak azért, hogy a gyerekek
változatlanul Gyulaváriban maradhassanak - derült ki a keddi szülői értekezleten.
Folytatás és döntés: november 22-én, a gyulai képviselő-testület ülésén.
Haász János
Andrassew Iván az EOL csapatát
erősíti
(Prim Online) Andrassew Iván, az iNteRNeTTo napokban
lemondott főszerkesztője megállapodott az Elender Online vezetőségével, hogy
ezentúl főmunkatársi munkakörben szerkesztői feladatokat lát el az EOL-nál.
Andrassew Iván november 3-án adta be lemondását Bíró Istvánnak, az IDG
Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójának, miután ő leváltotta Katona József
főszerkesztő-helyettest. Andrassew a szerkesztőségi autonómia és a főszerkesztői
jogkör művelt világban szokatlan megnyirbálása ellen tiltakozott ezzel a lépéssel.
Leonida-csillaghullás
Információforrások a Világhálón
A csillagászok, műkedvelô csillagászok és a közvélemény érdeklôdéssel várja a
november 17-érôl 18-ára virradó éjszakát. Ezeken derült idôjárás esetén a
Leonida meteoráramlat miatt várhatóan látványos csillaghullásban
gyönyörködhetünk az éjféli óráktól. Az elmúlt napok esôs idôjárása ellenére
a Magyar Csillagászati Egyesület megfigyelôi lelkesen készülnek a nem mindennapi
látványosságra, amelyhez hasonló emberöltônként talán egyszer adatik meg! A
remélt látványosságra felkészülni vágyók az alábbi internetes
információforrásokból tájékozódhatnak:
- Leonida oldalak: http:// leonidak.mcse.hu
Minden, amit a hullócsillagokról tudni érdemes: Hogyan keletkez-
nek a meteorrajok?; A Leonidák története; Az idei hullási elôrejelzések;
Megfigyelési útmutató; Régi korok Leonida-csillaghullásai; Digitális
képgyűjtemény; Vendégkönyv; Élô közvetítés a meteorhullásról a
Magyar Csillagászati Egyesület honlapjain.
További információk: Tepliczky István - tepi@mcse.hu
- 06 (20) 922-5242; Sárneczky Krisztián - sky@mcse.hu -
280-0392. Magyar
Csillagászati Egyesület, 1118 Budapest, Bartók B. út 11-13.
http://www.mcse.hu
E-mail: mcse@mcse.hu
Csabacsüd hetvenöt éves
(Békés Megyei Nap) Az újkori
Csabacsüd - mint önálló közigazgatású település - hetvenöt esztendős múltra
tekint vissza, s ebből az alkalomból az önkormányzat nagyszabású ünnepséget rendez
november 18-án, csütörtökön délelőtt. Kilenc órakor Brachna Irén, a szarvasi
Chován Kálmán Művészeti lapiskola igazgatója nyitja meg az ifjúsági házban a
Csabacsüdről elszármazott művészek műveiből rendezett kiállítást, majd a
vendégek közös imádságra vonulnak át az evangélikus templomba. Tíz órakor Frankó
János polgármester köszöntőjével kezdődik a művelődési házban Csabacsüd 75.
születésnapi ünnepe, ahol a köszöntőt Domokos László, a térség országgyűlési
képviselője mondja, de meghívták az eseményre a régebbi parlamenti képviselőket
is. Az ünnepségen kitüntetéseket - díszpolgári cím, jubileumi plakett - is
átadnak, ezt követően ünnepi műsorral zárul a csabacsüdi születésnap hivatalos
része.
T. L.
Árt-e ami büdös?
(Békés Megyei Nap) Békésszentandrásról
telefonált kedden egy olvasónk panaszolva, hogy egyes házak kéményei igen büdös
füstöt eregetnek. Tudni véli, hogy a kellemetlen szag oka az, hogy ezekben a házakban
a szőnyeggyárból származó szőnyegmaradékokkal tüzelnek. Azon túl, mint mondta:
ég az ember torka, ha beszippantja, ijesztő is ez a füst, mivel egy mérnök
ismerősétől minap azt hallotta, az anyag származási helyén, Németországban ezt
biztosan nem engednék elégetni, mert káros az egészségre. Nem akarta, hogy a nevét
nyilvánosságra hozzuk. Kérését azzal indokolta, hogy ő nem akar személyeskedni,
senkit bántani azért, mert ezzel a hulladékkal tüzel, hiszen ezért szerinte az üzem
a felelős.
Bár telefonálónk problémájával még nem járt a polgármesteri hivatalban, Sinka
József, Békésszentandrás polgármestere előtt nem ismeretlen a probléma.
- Nem tudok róla, hogy érkezett volna ilyen bejelentés a hivatalhoz, de tavaly is
panaszkodtak már az emberek a kellemetlen szagra - válaszolt kérdésünkre a
polgármester. - A környezetvédelmi bizottság ülésén már felmerült a kérdés. A
bizottság egyik tagja a szőnyeggyárban dolgozik, s akkor megnyugtató
tájékoztatással szolgált.
- Mit tehet a hivatal, ha ilyen bejelentés érkezne?
- Környezetvédelmi rendeletünknek megfelelően intézkednénk, kivizsgálnánk az
ügyet, és az Állami Népegyészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat véleménye
alapján járnánk el. De hangsúlyozom, csak konkrét panaszt lehet kivizsgálni.
Aszőnyegüzemben Pakai Emil üzemvezető adott felvilágosítást. Ő az, aki
települési képviselőként tagja az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának.
- Az üzemben természetes alapanyagú, környezetbarát szőnyegeket dolgozunk fel az
IKEA és más partnerek megrendelésére. Az alapanyag sisal (ejtsd: szizál), kókusz és
kaucsuk. A szőnyegből kimaradó szélrészeket, a hulladék egy részét itt is
elégetjük, másik részét a szeméttelepre szállítják. Egyébként az ÁNTSZ minden
évben bemérést végez, és ezek adatai megfelelnek a környezetvédelmi
előírásoknak.
- Az üzem pénzért adja el a szőnyeghulladékot az embereknek?
- Szó sincs róla. A hulladék legnagyobb része a szeméttelepre kerül, de ott nem
végeznek bevételezést erről. Hozzáteszem még, fűtési szezon elején, mikor nem
kell olyan erősen fűteni, az emberek minden limlomot elégetnek. Mikor a köd ezt a
füstöt lenyomja a településre, az valóban nem jó, van, akit irritál. K. Zs.
Megsértett postások
Megsértette az orosházi postásokat a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet
minap megjelent reklámanyaga, melyet ráadásul maguk a postások kézbesítettek ki a
levélszekrényekbe. A takarékszövetkezet számlanyitásra buzdítja potenciális
nyugdíjas ügyfeleit, az érvek közt szerepel az is, hogy a számlatulajdonosnak nem
kell folyamatosan otthon ülnie, várva a pénzespostást, továbbá ilyenformán
borravalót sem kell adnia a kézbesítőnek és a díjbeszedőknek. Orosházi,
szentetornyai és rákóczitelepi postások közleményben tiltakoznak, közülük
huszonhárman írták alá a dokumentumot.
Az A/4-es lapra, viszonylag egyszerű nyomdatechnikával készült
szóróanyag megszólítottja egy elképzelt személy: "Kedves Nyugdíjas
Barátnőm!", az aláíró pedig "egy nyugdíjas barátnő, akinek már van
számlája a Takarékszövetkezetben". A vidék bankjaként aposztrofált
pénzintézet az utóbbi időben intenzív kampányt folytat a kisebb településeken
élők megnyerésére, vélhetően ez is része az akciónak.
A nyugdíjas barátnő személyiségébe bújó reklámszövegíró a levél első
részében a számlanyitás előnyeit taglalja, utalva rá egyebek közt, hogy még nem
volt a pénzintézet ügyfele, "kevéske nyugdíjam egy részét mindig borravalóra
költöttem, adnom kellett a postásnak, a díjbeszedőnek és kitudja (sic!) még
kinek". Ám amióta megnyílt a számla, minden más, hiszen "a nyugdíjam
minden hónapban pontosan megérkezik a számlámra, és nem kell várnom állandóan a
postást". A postások közleménye stílusosan a már bankszámla-tulajdonos
nyugdíjas barátnőnek szól. Ebben arra figyelmeztetnek, hogy nem állja meg a helyét
az a kijelentés, miszerint mindig otthon kell ülni annak, aki a nyugdíját várja,
hiszen a gyakorlat szerint a posta meghatározott rendben kézbesít, melyet egy, az
érintetteknek is eljuttatott úgynevezett nyugdíjasnaptáron rögzítenek. A
borravalóval kapcsolatban pedig ezt írják: "Mi, postás dolgozók nem azért
dolgozunk esőben, hóban, fagyban, hogy az Ön nyugdíjából >>adni
kelljen<<, hanem azért, mert szeretjük ezt az igen komoly és szellemileg,
fizikailag megterhelő munkát".
Károlyi György, az orosházi postahivatal vezetője lapunk kérdésére elmondta:
sajnálja, hogy a Takarékszövetkezet ilyen módszerekkel, a személyiségi jogokat és
az üzleti etikát megsértve igyekszik több ügyfelet szerezni magának. Személy
szerint őt is felháborította a szóróanyag tartalma. Mindezek ellenére a posta nem
tervezi, legalábbis helyi szinten nem tervezi, hogy jogi úton vesz elégtételt, sőt a
közlemény kibocsátásával - melyet közel 15 ezer példányban leközölt az
ingyenesen terjesztett helyi önkormányzati lap - lezártnak tekintik az ügyet. Az ügy
pikantériája, hogy a reklámanyagot azok hordták ki, akik később tiltakoztak ellene.
Ezzel kapcsolatban a postafőnök hangsúlyozta: a postát egyedi, megkötött szerződés
kötelezte erre.
A Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezetnél azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az
Országos Takarékszövetkezeti Szövetség jogászai reagálnak majd az ügyre egy
későbbi időpontban. |
|