Térkép
az ismeretlenről
A holdraszállással, az atomok felfedezésével egyenrangú jelentőségűnek tartják a híradások az emberi géntérkép felismerését.
Hogyan is indult ez a korszakos eredményre vezető felfedezés?
Az emberi genetikai állomány részletesebb megismerésére és az ismeretek gyakorlati hasznosításra indították be 1990-ben az angolszász országok 1990-ben a Human Genome Project keretében több milliárd dolláros költségvetéssel ezt a hatalmas kutatási programot, melynek eredménye napjainkban kezd beérni.
1.a program célja volt az emberi DNS 100.000 génjének azonosítása
2.meghatározni a 3 milliárd kémiai bázispár sorrendjét az emberi DNS-ben
3.összegyűjteni ezeket az információkat hozzáférhető adatbázisban
4. az adatbázisok elemzéséhez szükséges eszközöket kifejleszteni
5. az adatok hasznosíthatóságát a technológiai szektorba átvinni
6. az etikai, jogi és szociális problémákat feltárni és megoldást keresni rájuk.
Az eredetileg 2003-ra tervezett befejezés jelentős részeredményeiről számoltak be napjaink híradásai. A kutatás a végéhez közeledik, a valószínűleg 2002-ben, de legkésőbb 2003-ban befejeződik, amikor Watson és Crick felfedezésének 50. évfordulóját ünnepeljük. Ők voltak azok, akik először határozták meg a DNS szerkezetének alapvető vonásait, s ezért Nobel-díjban részesültek.
A gének azonosítása után esélyünk nyílhat a rák kezelésére vagy megelőzésére, továbbá számos, egyelőre gyógyíthatatlan betegség elleni sikeres küzdelemre.
Ha ugyanis ismerjük a gének elhelyezkedését a kromoszómákon, akkor azt is meghatározhatjuk, hogy milyen fehérjék szintéziséért felelősek. Ezt az információt felhasználva ellensúlyozhatjuk a hibás gének által okozott problémákat Az új genetikai tesztek segítségével időben felismerhetővé és megelőzhetővé (vagy kezelhetővé) válnak az öröklődő betegségek, illetve a betegségekre való hajlam. Vadonatúj, génterápián alapuló gyógyszerek kerülnek forgalomba. A 21. század genetikájának eredményei rövid időn belül alapvető változásokat hoznak az egész emberiség életében és kultúrájában. Csak remélni tudjuk, hogy e változások többsége pozitív lesz. .
Mikor lesz-e ennek haszna a gyakorlatban?
Ez már napjaink orvosi a gyakorlatában is jelen van, pl. a Gyulai Pándy Kálmán Kórházban lehetőség van többféle vizsgálat elvégzésére, mely például az örökletes véralvadási zavarok genetikai felderítését lehetővé teszi, és egyelőre persze nem géntechnológiai, hanem gyógyszeres kezeléssel a betegség kialakulása is megelőzhető. Bizonyos vizsgálatokkal pedig a beteg gyógyszerének megválasztásához kaphatunk hasznos adatokat így csökken a kockázata az alkalmazott therápia hatástalanságának, és a nemkívánatos mellékhatásoknak.