Békés megyének nem kell elkeserednie - exkluzív interjú Orbán Viktorral - Miniszterelnök úr a beiktatása utáni napokban az Alföldről úgy beszélt, mint aminek előbb az ország nyugati részéhez kell csatlakoznia, csak ezt követően az Európai Unióhoz. Az alföldi megyék - ezen belül Békés - gazdasági leszakadása egyre gyorsuló folyamatnak látszik. Békés megye demográfiai mutatói a diplomás fiatalok elvándorlása miatt is egyre rosszabbak. Ez pedig mindenféle gazdasági modernizáció gátjává válhat. Sajnos az is tény, hogy a külföldi tőke továbbra is elkerüli a megyét. A kormánynak mi az elképzelése az önerejéből elsősorban gazdasági gondjain enyhíteni nem képes térségek felzárkóztatásáról, közöttük Békés megyéről? -Valóban nehéz örökséget vettünk át 1998-ban, amikor hozzáfogtunk a kormányprogramban szereplő elképzeléseink megvalósításához, amelynek eredményei már láthatók. Negyven év terhes örökségét persze nem lehet két év alatt magunk mögött tudni, mégis érdemes figyelnünk a biztató jelekre. A Tiszántúlon jó ütemben haladnak az infrastrukturális fejlesztések: hamarosan átadjuk a tiszaugi hidat, s az autópályaépítés is elérte a Tiszát, ahol az országrészeket egy új híd köti majd össze. E kettő, úgy vélem, jó fejlemény, jó hír a Tiszántúlon élőknek. Másfelől megtörtént az áttörés a külföldi cégek frontján is, hiszen egyre nagyobb számban települnek meg az országnak ebben a részében is. Debrecent hozhatom fel példának, ahol egyre-másra újabb beruházások jönnek létre. De vannak Békés megyei példák is: a Hirschmann békéscsabai gyáravatóján személyesen jártam, míg az orosházai üzemavatáson feleségem vett részt. Az első fecskék tehát itt is megjelentek, s ezeket újabbak követik majd. Folytatni kell azt a gazdaságpolitikát, amit a Békés megyei önkormányzat dolgozott ki. A megye Domokos László vezetésével erős gazdasági érdekképviselettel bír a parlamentben és a kormányban is. Egymás után juttatja el hozzánk a megye fejlesztési programjait, s ennek meg is van az eredménye. A gyulai elkerülőútat teljes hosszában most vasárnap adják át (az interjúkészítés után - a szerző megjegyz.), s közel a megállapodás a Békéscsaba és Gyula közötti út négysávúvá szélesítésének megkezdéséséről is. Úgy érzem tehát, Békés megye megmozdult, csak folytatnuk kell, amit az elmúlt két évben elkezdtünk. - Az eredeti program szerint miniszterelnök úr részt vett volna a gyulai elkerülőút avatásán, ami kétségkívül jelentős esemény. Mégis a megye közúti infrastrukturális elmaradottsága az országban az egyik legnagyobb. A kormány közútfejlesztési koncepciójában a megye szempontjából kulcsfontosságú 44-es számú gyorsforgalmivá tételét 2030-ra tolták ki. Ennek a ténynek a megyében kifejtett demoralizáló hatását nehéz érzékeltetni. A leszakadtság és megkésettség érzését nagyban növelheti az itt élőkben az a veszély, hogy a megye bekerülhet egy Debrecen és Szeged alkotta ollóba. Így hiába fejlődnek Tiszántúli területek, ha Békés ebből kimaradhat? - Nem tudok arról, hogy bármit is harminc éves távlatba toltunk volna ki. - Ez a közútfejlesztési programban szerepel. - Nem így van. A közútfejlesztési programot minden évben - attól függően, hogyan sikerült az előző évi terveket megvalósítani - újra megvizsgáljuk, s ha szükséges, igazítunk rajta. Nincs tehát semmiféle harminc éves terv, amely kimondaná: az egyik beruházás holnapután, a másik pedig három évtized múlva készül el. Ebben a tekintetben sincs ok az elkeseredésre. - A parlamenti olajbizottság által nyilvánosságra hozott Nógrádi-vallomás nyomán a társadalom jelentős része valószínűnek tartja, hogy parlamenti pártok, politikusok, a rendvédelmi és igazságszolgáltatási szervek munkatársai nagyszámban érintettek az olajszőkítésben. Ön szerint kinek állhat érdekében, hogy az ezt övező botrány ekkorára dagadt? - Rejtvényfejtésben soha nem voltam erős, s ha megengedi, most sem élnék ezzel a lehetőséggel. Ebben az esetben is nehéz örökséggel van dolgunk. Az olajügyek legfontosabb tulajdonsága, hogy a mostani kormányzat hivatalba lépését megelőzően keletkeztek. Az olajügyeket kétszeresen is elszomorítónak tartom. Egyrészt, mert rossz képet festenek az országról, másrészt pedig túl sok energiát emésztenek fel, hiszen foglalkoznunk kell velük. Minden erőmet arra próbálom összpontosítani, hogy az ország előtt álló feladatokkal és kihívásokkal foglalkozzunk. Mindenütt arról beszélek, hogy forduljunk a jövő felé, bízzunk, reménykedjünk, hiszen az ország jó állapotban van. Ehhez képest újból és újból föltörnek az előző kormány időszakából itt maradt "buzgárok". Az olajügyekre csak egyetlen megoldást látok, mégpedig a nyilvános bírósági tárgyalásokat. Semmilyen személycserét nem hajtottam végre. Rendkívül veszélyes gyakorlat lenne, ha a miniszterelnök közismerten köztörvényes bűnözők vádjai alapján nem bizonyított állításokra hagyatkozva vezetőket mozdítana el. Ennek beláthatatlan következménye lenne, ami destabilizálná az országot. Természetesen minden egyes felmerült vádat meg kell hallgatni, a nyilvánosság előtt elhangzott vádakra pedig nyilvánosan kell válaszolni. Az olyan ügyeket, ahol bírósági, ügyészségi és rendőrségi eljárásnak van helye - az olajügyekben egyébként folynak ilyen eljárások - a legnagyobb nyilvánosság előtt kell lefolytatni. Remélem, hogy az augusztus 18-ai nyári ítélkezési szünet letelte után nyilvános tárgyalásokra kerül sor, ahol az ország közvéleménye figyelemmel kísérheti egy-egy konkrét olajügy felderítését, és láthatja azokat az embereket, akik megrövidítették mindannyiunk közös pénztárcáját. - Ön az Elekiek V. Világtalálkozójára érkezett Békés megyébe. Ennek kapcsán is felmerülhet a kérdés a készülő státusztörvényről, ami viták kereszttűzében áll. Nem mintha ez szokatlan lenne. Határon belül létezik olyan álláspont, ami sokallja a határon túli magyaroknak adandó jogokat. De van olyan nézet is, ami szerint a határokon kívül élők keveslik a kilátásba helyezett és a státustörvényhez kapcsolódó jogaikat. Ez csapdahelyzet, vagy természetes állapot? - Szerintem természetes állapot. Vita közben vagyunk, így a státustörvénynek még nincs végleges szövege. Magáról a törvényről eddig azért nem volt szó, mert az előző kormányoknak egyszerűen nem jutott eszébe, hogy státustörvényt kellene alkotniuk. Ma azért abban persze mindenki egyetért, hogy egy ilyen törvényre szükség van. Több mint egy éve működik a Magyar Állandó Értekezlet, amelynek az a feladata, hogy olyan ügyekben tegyen javaslatokat a kormánynak, amelyek nem csak a Magyarországon élőket, hanem a Kárpát-medencében élő magyarok mindegyikét érintik. Különböző szakbizottságokban tárgyalják a státusztörvényt, illetve annak egy-egy részét. A törvényjavaslatot akkor fogjuk a parlament elé terjeszteni, ha azt a határon túl élő magyarok támogatják. Mos éppen ennek az egyeztetésnek a közepénél tartunk. A viták ilyenkor indokoltak és érthetőek. Ám idegességre nincsen ok, hiszen a viták arra valók, hogy a törvény a lehető legjobb formájában kerüljön az országgyűlés elé. Remélem ez széles egyeztetéssel meg is történik az ősz során. Bod Péter

Vissza a címlapra