Mr. Internet a mobilvilágba tart Ismét valami újra készül Nyírő András, az iNteRNeTTo és az Index című internetes lapok, ha úgy tetszik, portál site-ok alapítója, a világháló magyar nyelvű szegletének legismertebb guruja. A laikusok által is jól ismert Nyírő András lapunknak adott interjújában egyebek közt a váltás okairól, a mobil internet jövőjéről és az új kommunikációs formák társadalmi szerepéről beszél - természetesen az internet segítségével. - Az idén másodszor válsz meg egy sikeres internetes szerkesztőségtől. Mi ennek az oka? - Ez igy nem teljesen igaz: májusban kirúgtak az IDG lapkiadótól, és velem tartott az iNteRNeTTo teljes szerkesztősege, akkor alapitottuk az Indexet. Most valóban eljöttem az Indextől: sosem gondoltam, hogy a világ végéig szeretnék internetes újságot késziteni. Tavaly novemberben is foglalkoztam azzal a gondolattal, hogy valami máshoz fogok kezdeni, de akkor nem hagyhattam cserben a szerkesztőséget. Most viszont nyugodt szívvel távozhattam, felépítettem, sínre helyeztem a lapot, jó kezekben maradt az Index. - Hogyan lesz valakiből történész létére internetes szakember, sőt a magyar nyelvű online tartalomszolgáltatás meghatározó alakja? - Sokak segítségével. Mindig csapatban dolgoztam, kiváló emberekkel, újságírókkal, műszakiakkal, művészekkel. Ezt a társaságot összekötötte a közös érdeklődés, az én feladatom az volt, hogy a mérnök szavait lefordítsam a grafikus nyelvére, és viszont. Ebből a tolmácskodásból sokat tanultam. - A magyar közvéleményben azok is jól ismerik Nyírő Andrást, akik még soha nem fogtak egeret a kezükben, köszönhetően az irányodba tanúsított fokozott médiaérdeklődésnek. Milyen felelősséggel járt/jár számodra a "Mr. Internet" imidzs? - Részben ezért is éreztem azt, hogy ideje váltanom, nem szerettem volna saját szobrommá alakulni. Egy ilyen szerep megköti az embert, terheket ró rá. Ha valami huncutság történt a hálón, akkor engem szedtek elő, nekem kellett nyilatkoznom, hogy hogyan kerül pornó az internetre, mit csinálnak a számítógépes bűnözők. Ilyen a média, arról szinte sosem kérdeztek, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtárban milyen művek vannak, vagy arról, hogy milyen kezdeményezései vannak a határon túli magyaroknak az internettel kapcsolatban. Persze néhány érdemi ügyben sikerült előrelépni: tavaly az ország második legnagyobb vállalatától, a Matávtól kialkudtunk egy jelentős kedvezményt, az adatvédelmi biztoshoz fordulva sikerült megvédeni olvasóink személyes adatait, amikor a rendőrség ezeket kérte. Úgy látom, hogy kialakulóban van az internetes közösség, és egyre erősebben fogja tudni képviselni a sajátos érdekeit. - Lemondásod után közölted, hogy a mobil tartalomszolgáltatás, az úgynevezett wap irányába vezet az utad. Miért? - Most a WAP (Wireless Application Protocol) foglalkoztat, amit sokan mobil internetnek neveznek. A mobil telefon valójában számítógép, és kis módosításokkal alkalmas arra, hogy híreket olvassunk rajta, vásároljunk vele, vagy tájékozódjunk, mondjuk arról, hogy hol van a közelben 2 csillagos szálloda, vagy hol lehet rántott bordát vacsorázni. Ez a szolgáltatás most olyan állapotban van, mint ahol az internet tartott 1995-ben, de más irányokba fejlődik. Az internetes fejlődés legnagyobb hajtóereje, de egyben akadálya is, hogy a felhasználó anonim maradhat. Ez kedvez a szólásszabadságnak, viszont a bankok nem szeretnek anonim ügyfelekkel kereskedni. Számomra az igazi kihívás az, hogy részt vegyek ennek az új univerzumnak a kialakításában. - Bár a wap-ról még keveset tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy teljesen más a funkciója, mint a hagyományos internetnek, hiszen itt egy mobiltelefon, illetve egy kis kéziszámítógép sajátosságaihoz kell igazodni. Nem kisebb itt a mozgástér a "hagyományos" internethez képest? - Kisebb a hely, kevesebb az idő, amit a felhasználó ráfordít, és ettől sokkal érdekesebb a médium. Itt ugyanis valóban tömören kell fogalmazni, itt csak az fog megélni, aki ki tudja emelni a lényeget, aki olyan egyszerű felületeket tud létrehozni, amit egy pillanat alatt át lehet látni. A szerkesztésben épp ez a művészet, a tömörség és az egyszerűség. Ez egyperces műfaj lesz, igazi minimal art. Nem véletlenül említem ezt a kifejezést, szerintem lesz lehetőség arra, hogy még ebben a lecsupaszított világban is megjelenítsük az érzelmeket, helyet adjunk a művészeteknek. - Hogyan látod a mai magyar nyelvű internet helyzetét? Van-e esély rá, hogy az ország, illetve az elmaradott régiók éppen a dróton - vagy éppen az éteren - keresztül dolgozzák le a hátrányt? - Ha van esély a felzárkózásra, akkor azt az új kommunikációs formák adhatják. Az internetnek nincs közepe és így nincs széle sem, itt minden egy kattintásnyira van. A mobil telefonban már nem azzal indítjuk a beszélgetést, hogy hogy vagy, hanem ezzel: hol vagy? Ebből a világból eltűntek a földrajzi távolságok, és eltűnt az idő is, itt már csak az számít, hogy a vonal végén ki mit tud. Ezért nagyon fontos minden olyan kezdeményezés, ami az internetezést, a hozzáférést megkönnyíti. Most alakul a globális munkaerőpiac, és mivel nekünk, magyaroknak drága a hozzáférés, ezért hátrányban vagyunk azokkal a nemzetekkel szemben, ahol sokkal olcsóbban kommunikálhatnak. Ebben talán hoz valami változást az, ha feloldják a távközlési koncessziót. Én a piactól várom a megoldást: nincs már messze az az idő, amikor a mobil telefonok tarifája alacsonyabb lesz, mint a vezetékesé. Ma már olcsóbb mobilról külföldre telefonálni, mint vezetékesről, és ez a folyamat folytatódni fog. Magyarországon félmillióan férnek hozzá az internethez, és háromszor ennyi mobil telefon van forgalomban. Könnyen lehet, hogy ha ennek az interjúnak jövő ilyenkor lesz folytatása, akkor azt éppen mobil interneten keresztül fogjuk lebonyolítani. Korbely György

Vissza a címlapra