Leggyengébb láncszem - Idealista magánlatolgatás a gyalázó szobából
Az angol abszurd humor kedvelői bizonyára emlékeznek a Monty Python csoport kitűnő jelenetére, melyet a még klasszikus felállású Holló Színház interpretált magyar nyelven. A jelenet lényege az volt, hogy egy elvarázsolt szolgáltató intézményben emberünk a vitatkozó szobát kereste, de menet közben eltévedt, és a gyalázó szobába jutott, ahol válogatott sértéseket kellett elszenvednie, mire tisztázódott a félreértés. Emberünk tehát csak vitatkozni akart (sikerült is neki), ám a szkeccs kiagyalói szerint létezik olyan ember is, aki a gyalázást kedveli. Tíz év után bebizonyosodott: bizony az abszurd sem mindig túloz.
Éppen a Monty Python hazájából, a ködös Albionból indult hódító útjára a Leggyengébb láncszem című műsor, mégpedig a közszolgálati etalonnak nevezett BBC produkciójaként. Rövid idő alatt meghódította szinte az egész világot, sőt az eredeti változat "sztárja", Anne Robinson potom 17 millió fontért átigazolt a tengeren túlra, az NBC csatornához, hogy ott borzolja a kedélyeket. Az újszerű vetélkedőműsor bevallottan szakítani kíván a kvízshow-k hagyományaival, ezért a napjainkban szintén egyre divatosabb, s a közvéleményt megosztó reallity show-k elemeit is felhasználja (hazánkban a Viasat 3 adón futó Bár című műsor nevezhető annak, de ide sorolhatók a TV2 korábbi próbálkozásai, például a balatoni utaztatás, vagy éppen a Sláger Rádió Wagon R+ kampánya, amikor négy ember töltött önként napokat a kocsiban, közszemlére téve).
A leggyengébb láncszemről valójában nem volt kedvem írni véleménycikket, hiszen publicisták és elemzők hada már ezt megtette, s meg is teszi unásig, jó magyar szokás szerint. Helyette interjút szerettem volna egy nyertessel, a jól ismert etikai és társadalmi aggályokat is érintve. A Békés megyei fiatalember - aki egyébként hétfőn este lesz látható a TV2-n - szívesen kötélnek is állt, lévén egyetemista, a jövő értelmisége, tehát őt is foglalkoztatják ezek a kérdések. Csakhogy a tévécsatorna - vagy a műsort beszállító produceri iroda, ki tudja - megtiltotta számára a nyilatkozattételt, mondvacsinált okokra hivatkozva.
Mindez arra utalhat, hogy maga a csatorna - a család tévéje - is bizonytalan. Vagyis a nézőszámnövelés - azonnali profitszerzés - tulajdonosi parancsának is eleget kívánnak tenni, de évek alatt felépített lagzilajcsis, pongyolán-fogalmazó-híradós (ésamiméglesz), vadangyalos imázsukat sem akarják romba dönteni egy műfajában, stílusában teljesen elütő, így kiszámíthatatlan hatású produkcióval. Ez lehet az oka a sündisznóállásnak, mellyel még a játékosokat is eltiltják más nyilvánosságtól (erre lehetőséget ad nekik egyébként az a szerződés, melyet még játék előtt töltetnek ki mindenkivel).
Így hát, kedves olvasó, marad a magyar sajtó kedvenc, a legkisebb utánajárást igénylő műfaja, a publicisztika, merthogy a felvetett kérdések választ igényelnek, válaszadó híján pedig marad a magánlatolgatás.
A legfontosabb kérdés: vajon a magyar társadalom hosszú távon tud-e együtt élni ezzel a műfajjal. Remélhetőleg nem. Mindannyiunkba szorult ugyanis egy kis idealizmus (s nem azért, mert a koronát ide-oda hurcolgatják nagyjaink), akkor is hiszünk abban, hogy a jó és az okos nyer, ha napközben ugyanúgy kitaktikáznak, mint egymást a játékosok és lebunkóznak bennünket, mint ahogy Máthé Krisztina teszi ezt a gyalázó szobában. A másik ok éppen a műsorvezető személye: Máthé Krisztina Vitray-tanítvány, tehát ismeri szakmája fogásait, mindez a Tényekből és a Forró nyomon című bűnügyi-szocioműsorból ki is derül. Mint ahogy az is, hogy a TV2 eredeti imázsa szerint empatikus, együttérző, megkockáztatom, gondolkodó mai nő. Nehéz tehát elhitetnie, hogy tényleg agresszív és gonosz, mint Anne Robinson, akit már Hitler és Szörnyella de Frász anyjának is aposztrofáltak, s aki ugyanaz hétfőn, szerdán, vasárnap, reggel, délben és este. Ha pedig nem gonosz, csak úgy csinál, akkor manipulál.
E sorok írója is idealista és vallja: a hazai néző az ellenkező híresztelésekkel - és nyilvánvaló jelekkel - ellentétben nem hülye: rájön, hogy átverésről, a szórakoztatóipar egy újabb kétségbeesett, a bennünk lakozó alantasságra építő próbálkodásáról van szó.
Korbely György

Az üveg lelke
2001. augusztus 19. 21:11
Az immár tízesztendős műhely, a bárdudvarnoki üveges alkotótelep művészei munkáinak tárlatával ünnepelte huszonötödik kerti tárlatát az orosházi Gonda Géza - dr. Zelenka Klára házaspár. A tizennégy - többségében harmincöt év alatti - alkotó egy-egy munkával mutatkozott be az orosháziaknak. Közülük személyesen Szőke Barbara és Polyák János vett részt az orosházi eseményen.
A tárlatot Kőváry E. Péter, a Békés Megyei Nap főszerkesztője nyitotta meg, aki emlékeztetett a művészek által használt alapanyag, az üveg fontos szerepére ősi kultúránkban: például népmeséinkben is visszatérő elem az üvegpalota, az üvegcipő, de a középkori templomépítők is nagy hangsúlyt fektettek az üvegek díszítésére. Immánuel Kantot idézve hangsúlyozta: szép az, ami érdek nélkül tetszik, s ez különösen igaz a kiállított alkotásokra. A tárlatnak különös jelentőséget ad, hogy annak helyszíne Orosháza, mert - mint a főszerkesztő fogalmazott - az orosháziak ismerik az üveg lelkét.
Zsikó István, az Üvegcentrum tulajdonosa és vezetője pohárköszöntőjében a várost Magyarország üvegfővárosának nevezte, majd utalt rá: örömmel tölti el, hogy az üvegnek - melyet az emberek többsége építőanyagként ismer és alkalmaz - látható egy másik arca is.
 

Szerelem utolsó vérig - viharsarki főszereplővel
2001. augusztus 16. 22:38
A mai húszas-harmincas korosztályok számára meghatározó élmény volt Dobray György két kultuszfilmje a nyolcvanas években, a Szerelem első vérig, illetve annak folytatása, a Szerelem második vérig, mely azon túl, hogy egy hiteles szerelmi történetet tárt a néző elé, híven ábrázolta a társadalmi környezetet is. Olyan népszerű színészek játszottak a filmben, mint Kovács Lajos, Galambos Erzsi, Újlaky Dénes, Jászai Joli néni, valamint a popsztárként is ismert Bery Ary. A mozi zenéje is nagy sikert aratott, Demjén Ferenc címadó dalát a mai napig játsszák a kereskedelmi rádiók.
A közelmúltban jelent meg a hír, hogy Dobray hozzálát a harmadik, vélhetően befejező rész folytatásához - erre utal a cím is: Szerelem utolsó vérig. A forgatásnak Békés megyei, jelesül orosházi vonatkozása is van, ugyanis az egyik főszerepet Pillár Napsugár játssza. Szerepe szerint ő lesz a címbéli szerelem "gyümölcse", azaz a főszereplők gyermeke, Fanny.
Az ismert, lapunk által is többször bemutatott, Friderikusz Gyerekszáj című műsorát is megjár nyolc esztendős orosházi gyereksztár egy meghívásos szereplőválogatáson vett részt előzőleg, ahol mintegy száz vetélytársát utasította maga mögé. 
*
A nádfeldolgozástól az idegendforgalomig - gyopárosi helytörténeti kiállítás a strandon
2001. augusztus 16. 22:38
Állandó helytörténeti kiállítás nyílt csütörtökön délelőtt Gyopárosfürdőn, a nemrégiben felújított kilátótorony épületében. A tárlat anyagát a Szántó Kovács János Múzeum szakemberei állították össze saját, illetve helyi gyűjtők anyagaiból. A tárlat a kilátótorony látogatói számára 91 lépcsőfok egyhangúságát hivatott tartalommal megtölteni.
Mint Rózsa Zoltán, a múzeum igazgatója megnyitóbeszédében fogalmazott, az anyagok kiválogatásánál arra törekedtek, hogy Gyopárosfürdő régmúltját és közelmúltját egyaránt bemutassák. Így helyet kaptak az itt folyó termelőmunka - halászat, nád- és gyékényfeldolgozás, méhészet, növénytermesztés -, valamint a sport, a vendéglátás, a kultúra és az idegenforgalom más aspektusai, de megtalálhatók itt a betyárvilág és az itt állomásozó tüzérség relikviái is.
Az önkormányzat nevében Kovács Lajos alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozva: az információs társadalom egyik szomorú velejárója a múzeumlátogatók számának folyamatos csökkenése. A forgalmas fürdőhelyen berendezett tárlat éppen e tendenciának kíván elébe menni.

Viharsarki ötletből lett Tállyán borfesztivál
2001. augusztus 13. 21:01
Ahogyan tavaly már beszámoltunk róla, a Viharsarokból "elszármazott" Kuthy Csaba  fejéből pattant ki az ötlet: rendezzenek az ókori Rómában divattá vált Vinalia Rustica hagyományait felújítva Tállyai Pincemustra néven borfesztivált. A Tokaj-Hegyalján lévő kistelepülésen a gyulai származású ötletgazda javaslatára tavaly augusztus végén rendezték meg először a pincemustrát, amelynek sikere után nem lehetett kérdéses, hogy hagyományteremtő lett az első rendezvény. 
A tavalyihoz képest egyetlen jelentős változás történt: az akkori augusztus végi időponthoz képest egy héttel korábban, az augusztus 20-i előtti hétvégén rendezi meg Történelmi Borút Egyesület a második Tállyai Pincemustrát. A rendezvénynek ugyanakkor a tavalyihoz hasonló a célja és a programja is. A célja, hogy bemutassa azt az évszázados hegyaljai borkultúrát, amelyet hazánkban - de talán országszerte is - tokaji borkultúraként ismerünk. A programok pedig ennek érdekében a helyi nevezetességek és hagyományok bemutatására törekednek. 
A kétnapos borünnep tavaly tíz pincetulajdonos fantáziáját mozgatta meg, akiknél két napon át ingyen ihattunk tetszés szerint a felkínált borokból; emellett számos borkülönlegességet meg is vásárolhattunk.
Nos ezen a tavaly nagy sikert kiváltó megoldáson idén sem változtatnak: a házias hangulatú, kellemesen penészszagú pincékben ismét ingyen bor dukál a nemes nedűk kedvelőinek - tudtuk meg Kuthy Csabától. Persze a történet nem a potyázásról, s különösen nem a mértéktelen ivásról szól. Hanem arról a lehetőségről, hogy borzongató, mégis jóleső, 10-12 fokos hűvösben, súlyos, édes borok vagy könnyű szárazak társaságában, súlyos vagy könnyű dolgokon merenghessünk, beszélgethessünk.
A finom italok mellett a helytörténeti kiállításokon nemcsak a borokkal, hanem a borok és a borkultúra, sőt: a táj történetével is megismerkedhetünk. Bemutatkoznak majd a környékbeli fazekas iparművészek, kályhacsempész kisiparosok, de természetesen a pincemustrához szervesebben kötődő szakmák is. Így láthatunk régi szőlőművelő és borászati eszközöket, s bepillantást nyerhetünk a kádármesterségbe is. S aki a tájnak nemcsak az italaival, hanem az ételeivel is szeretne megismerkedni, az is jól teszi, ha ellátogat Tállyára, ahol többek között mandarin leves, kemencében sütött lengyel káposzta, pörkölt sűrűségű levesek készülnek.
Haász János

Egy asszony betörésének helyes kis története
2001. augusztus 13. 21:01
Alföldi Róbert Makrancos Katája a nyár kiemelkedő darabja
Amikor néhány éve a művelődési ház színpadán (!) ülve a Bárka Színház Szentivánéji álmát néztem, úgy éreztem, egyhamar nem látok Gyulán - s az országban talán máshol sem - ahhoz fogható darabot. Arra meg különösen nem gondoltam volna, hogy ha látok is, az éppen egy újabb Shakespeare-interpretáció lesz. Az Alföldi Róbert által rendezett Makrancos Kata - bár a péntek esti vihar miatt csak egy "tömörített változathoz" volt szerencsénk - az idei nyár talán legjelentősebb színházi előadása. Ha pedig a Várszínház és a Szentendrei Művészeti Malom és Teátrum közös produkciójában színre állított darabot sikerül egy kőszínháznak is "eladni", akkor az őszi évad egyik kiemelkedő darabja is lehet belőle. A teljesítmény értékét növeli, hogy az a Szentivánéjivel szemben nem egy "megvett", máshol már bemutatott darab, ez itt készült, erre a célra összeválogatott színészgárdával, nekünk, a mi pénzükből (és a szentendreiekéből persze).
Mondhatnánk, hogy az új, Nádasdy Ádám-féle fordítást felhasználó Alföldinek, ennek a tévéből vagy a Vészhelyzet Carter doktorának magyar hangjaként megismert jópofa, helyes fiúnak nem volt nehéz dolga. A jó öreg "lándzsarázó" Vilmoshoz mindenki mindig bátran nyúlhat, nagyon örökérvényű dolgokról írt. Ilyen persze a makrancos ifjú hölgy és az őt betörni kívánó - divatos kifejezéssel élve: macsó - lovag históriája is. A történet napjainkban, a női emancipáció által zaklatott korban (mellékszál, de érdekes: nemrégiben olvastam, hogy Kanadában egy harcos ifjú hölgyemény beperelte az őt az autóbuszon előreengedő férfit, mivel az úriember ezzel burkoltan a nemiségre célzott; hát igen, kezdenek meghülyülni asszonyaink), szóval ebben a bolond viták által zaklatott bolond korban, az egyenjogúak-e vagy egyenjogúbbak, az egyenlőek vagy egyenlőbbek-e viták idején pedig különösen aktuális. Shakespearhez egyébként Hollywood is előszeretettel nyúl, a Makrancos hölgyben például Liz Taylor és Richard Burton nyújtott emlékezetes alakítást (de erre a sztorira épül a 10 dolog, amit utálok benned című, tavaly bemutatott, közkedvelt tini-vígjáték is).
A történet így alighanem minden korosztály előtt ismert: Kata (Murányi Tünde), egy gazdag kereskedő, Baptista Minola (Karczag Ferenc) nagyobbik lánya, akit sürgősen ki kell házasítani. Igaz, ezt elsősorban nem az apa, hanem a kisebbik lány, Bianca (Horváth Lili) körül legyeskedő úriemberek forszírozzák. A lány ugyanis addig nem mehet férjhez, amíg nővérét el nem veszi valaki. A dolgot azt teszi súlyossá, hogy Kata érdes modora, szókimondó stílusától, szellemesen durva és durván szellemes kifejezéseitől - egyszerűbben: házisárkány természetétől - menekülnek a férfiak. Szerencséjükre felbukkan a veronai ifjú, Petruchió (Stohl András), aki némi pénz fejében kapható a lánykérésre - és ami ezzel óhatatlanul együtt jár: a hölgy megnevelésére. Az akció sikerrel jár, míg a Bianca körül legyeskedő három férfi közül Lucentio (Dévai Balázs) nyeri el az imádott hölgy kezét.
Eddig tehát semmi különös. Ahogyan viszont a történet megjelenik a színpadon: nos, azért megérte kétszer (darab előtt és darab után) bőrig ázni. Az alapvetően ugyanis brutális főszál "keménységét" Alföldi olyan finoman fűzi be a cselekmény egészébe, hogy eszünkbe sem jut szánni a nászéjszakáján szenvedő Katát - és persze időnk sincs rá. A praktikusan berendezett színpadon - Kentaur munkája - ugyanis folyamatosan zajlanak az események. A szereposztás önmagáért beszél, a főszereplőkről - az említettek mellett ki kell még emelni Lucentio szolgáját, a Gyulára nyaranta lassan "hazatérő" Tóth Józsefet - szinte csak az elismerés hangján lehet szólni. A két főszereplő, Stohl és Murányi kimagasló alakítása ellenére sem volt kétszereplős a darab, ez azonban nem az ő kritikájuk, sokkal inkább színésztársaik dicsérete. S ha már dicsérünk, a jelmezért "felelős" Bartha Andreáról sem szabad megfeledkeznünk: a szereplők ruhái roppant érzékletesen adták vissza azt a rendezői koncepciót, amely ugrált a korok - a shakespeari és a mai kor - között. Minden szereplő magán hordozta jelmezében a jellemét, látványosan keveredett napjaink elegáns öltönyeivel a csillogó techno-zakó, a középkori ruhákkal a "motoros szerelés". A darab persze attól lett jó, igazán jó, hogy a részeké - színészek, díszlet, jelmezek, történet - Alföldi rendezésében egésszé álltak össze. S ha nagyon, mi több: nagyon-nagyon kekeckedni akarnék, akkor is csak az Özvegy szerepében színre lépő Sztankay Orsolyát, valamint a kevésszer előforduló szövegmondási hibát említhetném meg.
Amikor - az eső miatt igencsak sietősen befejezett - darab végén felálltam, ismét úgy éreztem, egyhamar nem látok ehhez fogható darabot. Persze remélem, hogy a mostani érzésemre ezúttal is hamarosan ismét rácáfol az élet. És annak csak külön örülnék, ha újfent a Gyulai Várszínházban cáfolna rá...
Haász János

A gyász is rányomta bélyegét a táborzáró hangulatára
2001. augusztus 12. 18:32
Termékeny két hetet töltöttek együtt július 30-a és augusztus 12-e között azok a művészek, akik elfogadták a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete meghívását és részt vettek a VII. Orosházi Művészeti Műhely munkájában. Minderről személyesen is meggyőződhettek azok, akik szombaton későn délután részt vettek a rendezvénysorozat zárókiállításán, melyet Niedzielszky Katalin, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese nyitott meg.
Az idei ajánlott téma - ember, illetve a nő - igen sok alkotónak adott ihletet, ugyanis számos kitűnő portré és akt készült ceruzával, ecsettel és fényképezőgéppel, s jelenlévő a szobrászok és üvegművészek is éltek az ajánlással. Természetesen ezek mellett számos más téma is megihlette a hazai, illetve az erdélyi, felvidéki és vajdasági művészeket (sőt, az idén először spanyol festő is dolgozott az orosházi alkotótáborban).
A táborzáró hangulatára rányomta bélyegét a gyász: mint arról már beszámoltunk, csütörtökön reggel Gyopároson elhunyt Emil Vitroel aradi szobrász, akinek kerti tárlatát előző pénteken rendezték meg a Könd utcai kiállítóhelyen. A résztvevők és a vendégek egyperces néma főhajtással emlékeztek az idős mesterre.
Gonda Géza, a szervező egyesület elnöke lapunknak elmondta: az elmúlt évek tapasztalatai alapján jól látható, hogy igazi alkotóközösség alakult ki, a különböző háttérrel rendelkező művészek segítették, insprálták egymást. A hetedik orosházi alkotótábor végén levonható tehát a következtetés: nincs visszaút, a művészeti műhelyt a továbbiakban is meg kell rendezni - hangsúlyozta Gonda Géza.

Nyugdíj és irodalom - a kardoskúti irodalmi pályázat díjazottjai
2001. augusztus 12. 18:32
Immár tizennegyedik alkalommal hirdette meg irodalmi pályázatát nyugdíjasok részére a kardoskúti Móra Ferenc Művelődési Ház. Mint korábban, az idén is tekintélyes számú pályamunka - több mint hatvan alkotó kétszázat meghaladó alkotása - érkezett elsősorban Békés és Csongrád megyéből.
A szombati eredményhirdetésen a pályamunkákat a zsűri elnöke, dr. Hévvizi Sándor értékelte, majd adta át a díjakat a legjobbnak ítélt versek és prózák szerzőinek. Mindkét kategóriában a zsűri megosztott helyezéseket adott át. A versírók közül elsők lettek: Szépfalusy József (Szeged), Vad Zsigmond (Dévaványa), Szepsy Eleonóra (Szeged). Második helyen végzett Hargitai Lajos (Szeged), Czikora András (Szeged) és Égető József (Füzesgyarmat), míg harmadikok lettek: Kocsis Zoltán (Orosháza), Surinya Antal (Hódmezővásárhely) és Gimesiné Dudás Irén (Szeged). A prózaírók munkái közül a Kócsóné Dékány Piroska (Szeged), Borbíró Lajos (Füzesgyarmat) és Kiss Horváth Sándor (Orosháza) munkáit találták legjobbnak az ítészek. Második helyezést ért el Nagy Zoltán (Szeged), Szász András (Geszt) és Tóth Kálmán (Orosháza), harmadik lett Szőke Ildikó (Füzesgyarmat), Csicsely Mihály (Békéscsaba) és az időközben elhunyt Csongrádi Pál. A zsűri különdíjban részesítette a következőket: Péntek Kálmánné (Füzesgyarmat), Sótyi György (Békéscsaba), Lunczner Gyula (Kardoskút), Makra Sándorné (Békéscsaba), Pis Mátyásné (Békéscsaba), Szenti András (Hódmezővásárhely), Györgyi János (Orosháza), Tóth Béla (Tótkomlós), Gera Sándor (Tatabánya), Ágoston Ilona (Szeged), Szabó Sándorné (Okány) és Nagy Erzsébet (Szarvas).
A pályázat kiírói műsorral, sőt ebéddel is kedveskedtek az eredményhirdetés vendégeinek, a legjobb munkákból pedig Móga Barbara versmondó adott ízelítőt. A hagyományoknak megfelelően ez alkalomra jelent meg a Kardoskúti antológia, mely a 2000-es pályázat termését tárja az olvasó elé.

Feldmann Tibor, az örökös tag
2001. augusztus 8. 18:50
Családtagjai, barátai és tisztelői jelenlétében nyílt meg szerdán este a hat esztendeje elhunyt orosházi művész, Feldmann Tibor emlékkiállítása a helyi Petőfi Művelődési Központban. Az Orosházi Festők Csoportja alapítója, illetve évtizedekig meghatározó tagja, motorja emlékét barátja és alkotótársa, Horváth János idézte fel. Az e hét végéig megtekinthető tárlaton 34, minden fontos alkotói korszakát felvonultató munka látható.
Az 1945-ben született Feldmann Tibor kezdetben olaj-, tempera- és pasztellképeket, szén- és tusrajzokat készített, majd utolsó alkotói időszakában akvarellel dolgozott. Képei visszatér motívuma az ember és a táj. Alkotásait nem csak itthon, hanem számos európai, illetve a kontinensen kívül is ismerik.
Az emlékkiállítás része a hétvégén véget érő VII. Művészeti Műhely programsorozatának, ugyanis a közösség más időközben elhunyt alkotótársakkal együtt Feldmann Tibort is örökös tagnak tekinti. Az Orosházán dolgozó mintegy félszáz művész elmúlt két hetének termése augusztus 11-én, szombaton délután 18 órától tekinthetik meg az érdeklődők a tábornak is helyt adó Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény (Mezgé) udvarán. A tárlatot Niedzielsky Katalin, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese nyitja meg.
 

Az utolsó bemutató a várszínházban: Makrancos Kata
2001. augusztus 7. 21:49
- Ha Nádasdy Ádán nem fordítja le William Shakespeare komédiáját, a Makrancos Katát, akkor én nem ilyen gyorsan, nem ilyen könnyen, hanem jóval bonyolultabb és hosszabb úton jutok el ehhez a műhöz - jelentette ki a harmincnyolcadik várszínházi évad utolsó bemutatója előtt rendezett hétfői gyulai sajtótájékoztatón Alföldi Róbert, a darab rendezője. Gedeon József, a nyári teátrum igazgatója bevezetőjében elmondta: még az elmúlt év végén kereste meg Alföldit azzal, hogy a Gyulai Várszínházban állítson színre egy darabot. Végül a művész megtette ajánlatát. Az érdeklődésre egyébként jellemző, hogy az öt előadásra már elővételben, hetekkel ezelőtt elfogytak a jegyek.
Alföldi Róbert a sajtóbeszélgetésen megjegyezte, a legtöbb nézőben erős nyomot hagyott a filmen többször látott feldolgozás, amelyben Liz Taylor és Richard Burton alakítja Katalin és Petruchio szerepét. Ehhez a rendező hozzátette: az emlékek azonban valamelyest csalnak, mert Shakespeare most újonnan fordított szövege a filmen látottnál durvább darabot idéz majd a színházlátogató elé. Ilyenformán Alföldi szerint nem állja meg a helyét az a vélekedés, miszerint itt egy kis évődésről, könnyed nyári darabról lenne szó. Géher István irodalomtörténészt és Shakespeare-kutatót idézve a rendező azt hangsúlyozta, hogy Petruchio az agymosás legmodernebb technikájával átprogramozza Katalin személyiségét, és az alkalmazott módszerek sem kíméletesek. Ezek között találni az egyhetes éheztetést is. 
Petruchio szerepét alakító Stohl András arra hívta fel a figyelmet, hogy a darabban nem két szép és szent találkozik egymással, de a mű példa arra, hogy két fura figura a szerelemben szépen egymásra tud találni. Stohl ugyanakkor jelezte, hogy a fő-, egyben szerelmi szál mellett milyen kitünetett jelentősége van a Bianca szerepének is a Shakespeare-műben. Murányi Tünde, akit a hírek szerint a végletesség jellemez, mindössze annyit mondott a tegnapi beszélgetésen, hogy eddig még nem játszotta el Kata szerepét.
Az oldott légkörű sajtóbeszélgetésen kiderült, néhány mozzanat utal majd napjainkra is, de kitüntett szerepet kap majd az iszap is. A darab díszleteiért felelős Kentaur izgalmas és jó adottsági térnek nevezte a várbelsőben lévő színpadot, de emlékeztetett: úgy kellett dolgoznia, hogy a darabot hamarosan Szentendrén is színpadra állítják, egészen más helyszíni adottságok mellett. A sajtóbeszélgetés végén a várfelújítás problematikája is szóba került, és a színházcsinálók amellett tettek hitet, hogy a teátrum tarthatja életben az egyedülálló középkori építményt. Többen a jelenleginél nagyobb ívű, akár egész Közép-Európára kiterjedő tematikus színházfesztivált sem tartanák elképzelhetetlennek, annyira jónak vélik a gyulai vár adottságait, miliőjét. Gedeon József színházigazgató ezzel kapcsoltban jelezte: pénzügyi források akadályozták az eddigi munkálatokat, de remény van, hogy hamarosan előrelépés történik.
A hathetes kemény próbák után augusztus 7-én tartják meg a Makrancos Kata nyilvános főpróbáját, majd jönnek a teltházas produkciók. A koreográfiáért Király Attila, a jelmezekért Bartha Andrea felel, míg dramaturg Vörös Róbert.
Bod Tamás

Nyugdíjasok irodalmi pályázata: eredményhirdetés szombaton
2001. augusztus 7. 21:49
Hatvan pályázó száznál több alkotással nevezett az immár tizennegyedik alkalommal nyugdíjasok részére kiírt vers- és prózaíró pályázatra - tudtuk meg Lengyel Györgynétől, a szervező kardoskúti Móra Ferenc Művelődési Ház igazgatójától.
A pályázók az idén is elsősorban Békés és Csongrád megyeiek, de érkeztek munkák Komárom-Esztergom megyéből is. Összesen huszonegy település nyugdíjasai neveztek, elsősorban versekkel, de szép számmal akad próza, illetve helytörténeti tanulmány is. Az alkotásokat egyébként a hagyományoknak megfelelően dr. Hévvizi Sándor orosházi nyelvész-muzeológus és munkatársai bírálják el.
Az ünnepélyes eredményhirdetést augusztus 11-én, szombaton tartják a kardoskúti művelődési házban. Mint azt a rendszeres pályázók már megszokhatták, az esemény több egyszerű eredményhirdetésnél, a vendéglátók ugyanis műsorral, sőt ebéddel is kedveskednek. Fellép egyebek közt a hódmezővásárhelyi csűri olvasókör énekkara, valamint az orosházi Bokréta Népdalkör, a legjobban sikerült alkotásokat pedig Móga Barbara kardoskúti versmondó mutatja be.
 

Emil Vitroel faszobrai a kerti tárlaton
2001. augusztus 5. 20:16
A sokak által Románia egyik legjelentősebb szobrászaként tisztelt Emil Vitroel aradi művész alkotásait tekinthették meg pénteken késő délután az orosházi nyári kerti tárlatsorozat vendégei. A helyi alkotótábor programjához is illeszkedő kiállítást Sápi Lajos, a művész tisztelője és alkotásainak gyűjtője nyitotta meg, pohárköszöntőt Varga István képviselő mondott, közreműködött Huszár Anita (ének) és Soós Gabriella (zongora).
Az 1929-ban született Emil Vitroel Bukarestben végezte el a képzőművészeti főiskolát, majd visszatért Aradra, hogy a várost Románia képzőművészeti központjává tegye fiatal művészbarátaival együtt. Negyedévszázadon át állt a Romániai Képzőművészek Szövetsége helyi szervezete élén, mely azt bizonyítja, hogy a műértő közönség mellett a szakma is elismerte kvalitásait, törekvéseit.
Mint azt a kiállítást megnyitó Guardian Hunguard-menedzser, Orosháza díszpolgára hangsúlyozta, Vitroel több alkotói korszaka közül a faszobrászat a legjelentősebb, különösen a női fejeket és alakokat ábrázoló munkák jelentik a művész erősségeit. Visszatérő motívum a szomorúság és más általános emberi értékek, de a szobrászt foglalkoztatja a közélet is, például az orosháziak is láthatták azt az alkotást, melyet a romániai forradalom éjszakájának várakozásai ihlettek.
Emil Vitroel számos egyéni és csoportos kiállítást tudhat maga mögött keleten és nyugaton, meghökkentő viszont, hogy éppen saját városában, Aradon nem állíthatott még ki egyéni tárlat keretében közel fél évszázad alatt.

Zűrrealista millennium - új magyar kultfilm
2001. augusztus 5. 20:16
Új magyar közönségfilm a láthatáron, mely várhatóan a fiatalok kiemelt érdeklődésére számíthat: e hónapban mutatják be ugyanis a mozik a Kovács-K. András-Forgács Gábor-Balogh György hármas Pizzás című filmjét. A Los Angelesben fogant ötlet az alkotótrió millenniumi helyzetképe egy pizzafutár 12 fuvarján keresztül - a megfogalmazás csak első hallásra tűnik zavarosnak. Az Újvilágban élő és dolgozó fiatal magyar filmesek ugyanis a Pizzás forgatókönyvével a kultusztárca millenniumi pályázatát nyerték meg. Pizzás (Kovács-K. András) minden idők egyik pizzafutára. Óceán övezte Fantázia városban él, és 1968-as Mustangján gördül a pizzákkal. A film 12 rendelés és kiszállítás története: hősünk útjai során ismerkedhetünk meg többek közt Ezoo Terikével (Détár Enikő), Sulf úrral (Rékasi Károly), Fusival (Hajdú István), Pléhboyjal (Király Ákos), Pontos úrral (Szacsvay László), a Mesterrel (Haumann Péter) és a Kutyás hölggyel (Tímár Éva). 
Az alkotók szerint a Pizzás városi road movie, 35mm-re forgatott mozgó képregény, be nem vallott szerelmes film, erőszak- és vérmentes mese. Történelmi perspektívából nézve a millennium vígjátéka, zűrrealista alkotás a szürrealista múlt és az űrrealista jövő között. A zene napjaink legfontosabb muzsikáinak orgiája: Nyers, Quimby, Neo, Sub Bass Monster, Publo Hunny, Dopeman, Tereskova. A bemutató időzítése nem véletlenül esik e kultúrkör legnagyobb eseménye, a Sziget idejére.
Az is talál természetesen néznivalót a mozikban az utolsó nyári hónapban, aki másféle moziélményre vágyik. A klasszikus hollywoodi szuperprodukciók sorába tartozik a Pearl Harbor - Égi háború, mely a második világháború jól ismert fordulatát dolgozza fel két hétköznapi hős szemszögéből.
Az állatokkal beszélgetni képes orvos, dr. Doolittle története igen nagy sikernek bizonyult világszerte, a jól bevált recept szerint tehát a folytatás sem maradhat el. A most bemutatandó második részben az Eddie Murphy által megformált főhős a vadállatok megmentése érdekében keveredik mulatságos szituációkba.
Hogyan lesz a teljesen átlagos szomszéd srácból Amerika legnagyobb kokain dílere? - erre a kérdésre keresi a választ a Betépve című film, mely valóságos esetet dolgoz fel: George Jung felemelkedésének és bukásának történetét, egy olyan emberét, aki minden leleményességét, ambicióját, bátorságát és tudását mozgósította, hogy karriert csináljon, és a végén, mohósága miatt, mindenét elveszítette. A film a 70-es évek pompája és csillogása mögött meghúzódó sötét árnyakat is megmutatja, korabeli zenével fűszerezve.
Az európaiak is kitesznek magukért e hónapban. 1995-ben indult az angol Independent című liberális lap hasábjain a Bridget Jones naplója című rovat, melynek sikerét látva szerzője, Helen Fielding regényt írt, s most elkészült a filmváltozat is. A történet középpontjában Bridget, a harmincvalahány éves hölgy áll, aki meg van győződve róla, hogy mindenkinek összejön, csak neki nem. Céljai nem nagyok - fogyás és az Igazi megtalálása -, de látszólag elérhetetlenek. Hogyan boldogul napjaink posztfeminista világában? - erről szól a Bridget Jones naplója.
A szomszédos francia filmipar is egy világsiker-várományos mozival jelentkezik Yamakasi címmel. Hét fantasztikus ügyességű párizsi fiatalról szól a film, akik minden veszéllyel dacolnak, ha a barátjuk életéről van szó. De nem csak a sztori kapcsán foglalkozik a filmmel a sajtó, hanem a bemutatót megelőző per is foglalkoztatja a közvéleményt. Luc  Besson, az egyik forgatókönyvíró - és nem mellesleg producer - kitette ugyanis két társát a produkcióból, akik peres úton akarták megakadályozni a bemutatót. Végül egy tekintélyes kártérítés árán ugyan, de megtekinthető a várhatóan izgalmas francia alkotás.
K. Gy.

Örök háború dúl a két nem között
A beregszászi színház Dorottyája a Gyulai Várszínházban
2001. augusztus 3. 22:18
Meglehet, ebben is Karinthynak van igaza. Aki Csokonai Vitéz Mihály után több mint száz évvel mondta ki, hogy a nők és a férfiak közötti viszályt mindig az okozza, hogy mindkettő mást akar. A nő a férfit, a férfi pedig a nőt. Ezért hát, sosincs egyetértés. De próbálkozás a másik meghódítására annál inkább, különösképp farsang idején, amikor az erkölcsi és magatartási gátak nem oly’ erősek és magasak. 
A Lilla-versek mellett - a magyar irodalmonban nem egyedülálló módon tragikusan korán meghalt - Csokonainak a Dorottya vagyis a Dámák Diadala a Fársángon című, jobb híján komikus eposznak nevezett műve ismertebb a szélesebb közönség előtt. Nem is annyira kötelező olvasmány volta miatt, hanem mert az ifjúkori fantáziától nem áll messze a másik nem becserkeszésének gondolata, a szexus, és az, hogy fiatal olvasó nagyon is díjazni tudja vaskosabb kijelentéseket és az alantasabb tréfálkozást. Legyen szó aggszüzek fonnyadt bájainak ecseteléséről vagy a férfiasság túlontúl őszinte leírásáról. És hát ennek teret engedett az örök debreceni diáknak megmaradó Csokonai Vitéz Mihály.
De, mielőtt a mű ismertetésének iskolás hibájába esnénk, ejtsünk másról szót. A határokon túli színházak megítéléséről, a hozzájuk mért viszonyról. Mert kimondva, kimondatlanul egy fokkal kedvezőbb, kevésbé kritikus megítélés alá esnek az anyaországban - sok okból. Különösképp, ha tudjuk, hogy a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közülük is az egyik legfiatalabb. Ettől az elnézőbb magatartástól, meglehet, hogy a határon túli színházcsinálók hátán futkároz a hideg, és nem először az életben: a másodrendűség érzése keríti hatalmukba. Nem egészen indokolatlanul.
Ezért hát, beszéljünk nyíltan és egyenesen. A beregszásziak produkciója amolyan jó közepes volt. Nyár esti szórakozásnak megfelelt, de korántsem aknáztak ki minden lehetőséget Csokonai Vitéz Mihály - egyébként világszínvonalú - komédiájából. Nem a rendezéssel, még kevésbé a helyszínnel akadtak gondok, sőt a koreográfia remekül illeszkedett a középkori vár kínálta színpadi mozgásokhoz. A viszonylag kicsiny lélekszámú kárpataljai magyarság önnön erejéhez mérten jó, de egy igazán színvonalas előadáshoz képest nem egészen erős produkcióval állt a gyulai közönség elé. Persze, ez sem ilyen egyöntetű. Kellemes felfedezés volt, hogy Carnevál herceg alakjában - mely valódi főszerep - hogyan lubickolt Trill Attila, akiről a jövőben talán majd többet hallhatunk. A Csokonai alteregóját, a Költőt megformáló Kristán Attila jól fogta keretbe a történetet, a Rebekát alakító Szűcs Nelli pedig fölébe kerekedett a címszereplő Dorottyának, akit Kátya Alikina alakított. Ők nem csak szerepükből, hanem tehetségükből adódóan a hátukon vitték a színdarabot, ahol a Dámákat alakító hölgyek inkább szépek voltak, mint színészileg érettek, míg az urak között néhányuknál az orgánummal akadtak gondok. 
Mindenestre jó volt látni, hogy a legfiatalabb és egyik legnehezebb sorsú határon túli magyar színház, a beregszászi, ki mert törni abból a béklyóból, hogy állandóan nagy és komoly nemzeti darabokkal a kárpátaljai magyarság idenditásának állandó erősítésére törekedjen. Mert adott időben és történelmi helyzetben lehet ez a színház feladata. Mégis legfőbb teendője a játék, a szerep és az öröm. A rendező, Vidnyánszky Attila különösen elemében volt a helyzetkomikumok megformálásakor. Különösképp, amikor a dámák győzelmét és az urak vereségét maga mezítelenségében és esendőségében mutatta be. Obszenitás nélkül. Bár azt csak az egészen beavatott nézők érthették, hogy a nagy konyhai csata után az egyik, csaknem teljesen anyaszült meztelen ifjonc úrfi "szerszámát" miképpen takarhatta kéz segítsége nélkül egy ott és akkor nagyon is helyén levő edény.
A nők és férfiak között örök csata dúl, ennek hadmozgásait vetette papírra Csokonai, és ennek háborúnak a jeleneteit villantották fel a beregszásziak Gyulán. Hogy végül az a csoda is bekövetkezzék: az addig örök pártában maradt, fogait elhullajtó, öreg Rebeka megfiatalodjék, és kívánatos menyecskévé változzon, így találva magának férfit, férjet. Dorottya örök ígérete pedig az, hogy vele a kedvező fordulat jövőre következik be.
Gadus Erika jelmeztervező és a koreográfus Énekes István tisztes munkát végzett.
Bod Tamás

Megnyílt a hetedik orosházi alkotótábor
2001. július 31. 21:00
Közel félszáz művész részvételével kezdte meg munkáját hétfőn kora este a VII. Orosházi Művészeti Műhely. Elsősorban helyi és Békés megyei alkotók vannak jelen a két hétig tartó táborozáson, de érkeztek vendégek az ország más vidékeiről, sőt a hagyományokhoz híven Erdélyből, a Felvidékről, s az idén először a Vajdaságból is. Ez utóbbiak többségében szabadkaiak.
Évek óta hagyomány az is, hogy a tábor szervezői - a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete - alkotói témát ajánlanak a táborlakóknak. Ezúttal az ember, ezen belül is a nő az ajánlat, bár ez nem kötelező tematika. Ennek ellenére várhatóan sok kitűnő portré, illetve akt születik az augusztus 11-ei zárónapig.
Az alkotótábor nyitóeseményeként kiállítás nyílt az alkotók által magukkal hozott munkákból. Ezt dr. Pap István, a megyei művelődési központ igazgatója nyitotta meg, aki Francis Fukuyama amerikai társadalomtudós gondolatait idézve hangsúlyozta: a tradicionális értékek - család, állam, egyházak - válsága miatt egyre nagyobb szerep hárul a civil szervezetekre, elsősorban azokra, amelyek az emberi kapcsolatokra épülnek. E sorba tartozik az alkotótábort immár hetedik alkalommal megszervező Kulturális Kapcsolatok Egyesülete - hangsúlyozta Pap István.

Viharsarki diákok az ezer tó országában
2001. július 31. 21:00
Öt orosházi diák képviseli Magyarországot a finnországi Kuusankoskiban e héten tartó nemzetközi ifjúsági napon. Csongrádi Réka, Kunstár Dávid, Faragó Annabell, Schmidt Gábor, Süle Márta, valamint kísérő tanáruk, dr. Ráczné Kristóf Ildikó hétfőn érkezett az ezer tó országába és várhatóan vasárnap érkeznek haza - tájékoztatta lapunkat Szilasi H. Tibor városi tanácsnok.
Orosháza finn testvértelepülése várossá nyilvánításának nyolcvanadik évfordulóját ünnepli az idén, s a nagyszabású eseménysorozat része az Európai Unió által is támogatott ifjúsági találkozó, ahol a magyarok mellett dán, svéd, német, norvég, lengyel és orosz diákok töltenek együtt egy hetet és tartanak előadásokat saját hazájuk ifjúságának helyzetéről. Az orosháziak egy videofilmmel utaztak el, melyet a helyi tévé munkatársainak szakmai segítségével forgattak.
A kuusankoskii ünnepségsorozat fő eseményét egyébként augusztus 16-a és 20-a közt tartják, ezen Orosházát városi delegáció képviseli. Ennek vezetője Szilasi H. Tibor lesz, tagjai: dr. Hegedűs Mária jegyző, Bánfalviné Feldmann Ágota önkormányzati képviselő és Tamáskovics Éva, az egyik helyi élelmiszer-feldolgozó cég munkatársa. A finnországi ünnepségen kiállítási lehetőséget is biztosítanak a testvértelepüléseknek, a magyarok a helyi kulturális és természeti értékek mellett a méltán híres hazai élelmiszeripar termékeiből mutatnak be ízelítőt Kuusankoskiban.
 

Korábbi cikkek a Kultúra rovatból

Vissza a címlapra

Fórum