|
|
Leggyengébb
láncszem - Idealista magánlatolgatás a gyalázó szobából
Az angol abszurd humor kedvelői bizonyára
emlékeznek a Monty Python csoport kitűnő jelenetére, melyet a még klasszikus
felállású Holló Színház interpretált magyar nyelven. A jelenet lényege
az volt, hogy egy elvarázsolt szolgáltató intézményben emberünk a vitatkozó
szobát kereste, de menet közben eltévedt, és a gyalázó szobába jutott,
ahol válogatott sértéseket kellett elszenvednie, mire tisztázódott a félreértés.
Emberünk tehát csak vitatkozni akart (sikerült is neki), ám a szkeccs kiagyalói
szerint létezik olyan ember is, aki a gyalázást kedveli. Tíz év után bebizonyosodott:
bizony az abszurd sem mindig túloz.
Éppen a Monty Python hazájából, a ködös
Albionból indult hódító útjára a Leggyengébb láncszem című műsor, mégpedig
a közszolgálati etalonnak nevezett BBC produkciójaként. Rövid idő alatt
meghódította szinte az egész világot, sőt az eredeti változat "sztárja",
Anne Robinson potom 17 millió fontért átigazolt a tengeren túlra, az NBC
csatornához, hogy ott borzolja a kedélyeket. Az újszerű vetélkedőműsor
bevallottan szakítani kíván a kvízshow-k hagyományaival, ezért a napjainkban
szintén egyre divatosabb, s a közvéleményt megosztó reallity show-k elemeit
is felhasználja (hazánkban a Viasat 3 adón futó Bár című műsor nevezhető
annak, de ide sorolhatók a TV2 korábbi próbálkozásai, például a balatoni
utaztatás, vagy éppen a Sláger Rádió Wagon R+ kampánya, amikor négy ember
töltött önként napokat a kocsiban, közszemlére téve).
A leggyengébb láncszemről valójában nem
volt kedvem írni véleménycikket, hiszen publicisták és elemzők hada már
ezt megtette, s meg is teszi unásig, jó magyar szokás szerint. Helyette
interjút szerettem volna egy nyertessel, a jól ismert etikai és társadalmi
aggályokat is érintve. A Békés megyei fiatalember - aki egyébként hétfőn
este lesz látható a TV2-n - szívesen kötélnek is állt, lévén egyetemista,
a jövő értelmisége, tehát őt is foglalkoztatják ezek a kérdések. Csakhogy
a tévécsatorna - vagy a műsort beszállító produceri iroda, ki tudja - megtiltotta
számára a nyilatkozattételt, mondvacsinált okokra hivatkozva.
Mindez arra utalhat, hogy maga a csatorna
- a család tévéje - is bizonytalan. Vagyis a nézőszámnövelés - azonnali
profitszerzés - tulajdonosi parancsának is eleget kívánnak tenni, de évek
alatt felépített lagzilajcsis, pongyolán-fogalmazó-híradós (ésamiméglesz),
vadangyalos imázsukat sem akarják romba dönteni egy műfajában, stílusában
teljesen elütő, így kiszámíthatatlan hatású produkcióval. Ez lehet az oka
a sündisznóállásnak, mellyel még a játékosokat is eltiltják más nyilvánosságtól
(erre lehetőséget ad nekik egyébként az a szerződés, melyet még játék előtt
töltetnek ki mindenkivel).
Így hát, kedves olvasó, marad a magyar
sajtó kedvenc, a legkisebb utánajárást igénylő műfaja, a publicisztika,
merthogy a felvetett kérdések választ igényelnek, válaszadó híján pedig
marad a magánlatolgatás.
A legfontosabb kérdés: vajon a magyar
társadalom hosszú távon tud-e együtt élni ezzel a műfajjal. Remélhetőleg
nem. Mindannyiunkba szorult ugyanis egy kis idealizmus (s nem azért, mert
a koronát ide-oda hurcolgatják nagyjaink), akkor is hiszünk abban, hogy
a jó és az okos nyer, ha napközben ugyanúgy kitaktikáznak, mint egymást
a játékosok és lebunkóznak bennünket, mint ahogy Máthé Krisztina teszi
ezt a gyalázó szobában. A másik ok éppen a műsorvezető személye: Máthé
Krisztina Vitray-tanítvány, tehát ismeri szakmája fogásait, mindez a Tényekből
és a Forró nyomon című bűnügyi-szocioműsorból ki is derül. Mint ahogy az
is, hogy a TV2 eredeti imázsa szerint empatikus, együttérző, megkockáztatom,
gondolkodó mai nő. Nehéz tehát elhitetnie, hogy tényleg agresszív és gonosz,
mint Anne Robinson, akit már Hitler és Szörnyella de Frász anyjának is
aposztrofáltak, s aki ugyanaz hétfőn, szerdán, vasárnap, reggel, délben
és este. Ha pedig nem gonosz, csak úgy csinál, akkor manipulál.
E sorok írója is idealista és vallja:
a hazai néző az ellenkező híresztelésekkel - és nyilvánvaló jelekkel -
ellentétben nem hülye: rájön, hogy átverésről, a szórakoztatóipar egy újabb
kétségbeesett, a bennünk lakozó alantasságra építő próbálkodásáról van
szó.
Korbely
György
Az
üveg lelke
2001. augusztus 19. 21:11
Az
immár tízesztendős műhely, a bárdudvarnoki üveges alkotótelep művészei
munkáinak tárlatával ünnepelte huszonötödik kerti tárlatát az orosházi
Gonda Géza - dr. Zelenka Klára házaspár. A tizennégy - többségében harmincöt
év alatti - alkotó egy-egy munkával mutatkozott be az orosháziaknak. Közülük
személyesen Szőke Barbara és Polyák János vett részt az orosházi eseményen.
A tárlatot Kőváry E. Péter, a Békés Megyei
Nap főszerkesztője nyitotta meg, aki emlékeztetett a művészek által használt
alapanyag, az üveg fontos szerepére ősi kultúránkban: például népmeséinkben
is visszatérő elem az üvegpalota, az üvegcipő, de a középkori templomépítők
is nagy hangsúlyt fektettek az üvegek díszítésére. Immánuel Kantot idézve
hangsúlyozta: szép az, ami érdek nélkül tetszik, s ez különösen igaz a
kiállított alkotásokra. A tárlatnak különös jelentőséget ad, hogy annak
helyszíne Orosháza, mert - mint a főszerkesztő fogalmazott - az orosháziak
ismerik az üveg lelkét.
Zsikó István, az Üvegcentrum tulajdonosa
és vezetője pohárköszöntőjében a várost Magyarország üvegfővárosának nevezte,
majd utalt rá: örömmel tölti el, hogy az üvegnek - melyet az emberek többsége
építőanyagként ismer és alkalmaz - látható egy másik arca is.
Szerelem
utolsó vérig - viharsarki főszereplővel
2001. augusztus 16. 22:38
A
mai húszas-harmincas korosztályok számára meghatározó élmény volt Dobray
György két kultuszfilmje a nyolcvanas években, a Szerelem első vérig, illetve
annak folytatása, a Szerelem második vérig, mely azon túl, hogy egy hiteles
szerelmi történetet tárt a néző elé, híven ábrázolta a társadalmi környezetet
is. Olyan népszerű színészek játszottak a filmben, mint Kovács Lajos, Galambos
Erzsi, Újlaky Dénes, Jászai Joli néni, valamint a popsztárként is ismert
Bery Ary. A mozi zenéje is nagy sikert aratott, Demjén Ferenc címadó dalát
a mai napig játsszák a kereskedelmi rádiók.
A közelmúltban jelent meg a hír, hogy
Dobray hozzálát a harmadik, vélhetően befejező rész folytatásához - erre
utal a cím is: Szerelem utolsó vérig. A forgatásnak Békés megyei, jelesül
orosházi vonatkozása is van, ugyanis az egyik főszerepet Pillár Napsugár
játssza. Szerepe szerint ő lesz a címbéli szerelem "gyümölcse", azaz a
főszereplők gyermeke, Fanny.
Az ismert, lapunk által is többször bemutatott,
Friderikusz Gyerekszáj című műsorát is megjár nyolc esztendős orosházi
gyereksztár egy meghívásos szereplőválogatáson vett részt előzőleg, ahol
mintegy száz vetélytársát utasította maga mögé.
*
A
nádfeldolgozástól az idegendforgalomig - gyopárosi helytörténeti kiállítás
a strandon
2001. augusztus 16. 22:38
Állandó
helytörténeti kiállítás nyílt csütörtökön délelőtt Gyopárosfürdőn, a nemrégiben
felújított kilátótorony épületében. A tárlat anyagát a Szántó Kovács János
Múzeum szakemberei állították össze saját, illetve helyi gyűjtők anyagaiból.
A tárlat a kilátótorony látogatói számára 91 lépcsőfok egyhangúságát hivatott
tartalommal megtölteni.
Mint Rózsa Zoltán, a múzeum igazgatója
megnyitóbeszédében fogalmazott, az anyagok kiválogatásánál arra törekedtek,
hogy Gyopárosfürdő régmúltját és közelmúltját egyaránt bemutassák. Így
helyet kaptak az itt folyó termelőmunka - halászat, nád- és gyékényfeldolgozás,
méhészet, növénytermesztés -, valamint a sport, a vendéglátás, a kultúra
és az idegenforgalom más aspektusai, de megtalálhatók itt a betyárvilág
és az itt állomásozó tüzérség relikviái is.
Az
önkormányzat nevében Kovács Lajos alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket,
hangsúlyozva: az információs társadalom egyik szomorú velejárója a múzeumlátogatók
számának folyamatos csökkenése. A forgalmas fürdőhelyen berendezett tárlat
éppen e tendenciának kíván elébe menni.
Viharsarki
ötletből lett Tállyán borfesztivál
2001. augusztus 13. 21:01
Ahogyan tavaly már beszámoltunk róla,
a Viharsarokból "elszármazott" Kuthy Csaba fejéből pattant ki az
ötlet: rendezzenek az ókori Rómában divattá vált Vinalia Rustica hagyományait
felújítva Tállyai Pincemustra néven borfesztivált. A Tokaj-Hegyalján lévő
kistelepülésen a gyulai származású ötletgazda javaslatára tavaly augusztus
végén rendezték meg először a pincemustrát, amelynek sikere után nem lehetett
kérdéses, hogy hagyományteremtő lett az első rendezvény.
A tavalyihoz képest egyetlen jelentős
változás történt: az akkori augusztus végi időponthoz képest egy héttel
korábban, az augusztus 20-i előtti hétvégén rendezi meg Történelmi Borút
Egyesület a második Tállyai Pincemustrát. A rendezvénynek ugyanakkor a
tavalyihoz hasonló a célja és a programja is. A célja, hogy bemutassa azt
az évszázados hegyaljai borkultúrát, amelyet hazánkban - de talán országszerte
is - tokaji borkultúraként ismerünk. A programok pedig ennek érdekében
a helyi nevezetességek és hagyományok bemutatására törekednek.
A kétnapos borünnep tavaly tíz pincetulajdonos
fantáziáját mozgatta meg, akiknél két napon át ingyen ihattunk tetszés
szerint a felkínált borokból; emellett számos borkülönlegességet meg is
vásárolhattunk.
Nos ezen a tavaly nagy sikert kiváltó
megoldáson idén sem változtatnak: a házias hangulatú, kellemesen penészszagú
pincékben ismét ingyen bor dukál a nemes nedűk kedvelőinek - tudtuk meg
Kuthy Csabától. Persze a történet nem a potyázásról, s különösen nem a
mértéktelen ivásról szól. Hanem arról a lehetőségről, hogy borzongató,
mégis jóleső, 10-12 fokos hűvösben, súlyos, édes borok vagy könnyű szárazak
társaságában, súlyos vagy könnyű dolgokon merenghessünk, beszélgethessünk.
A finom italok mellett a helytörténeti
kiállításokon nemcsak a borokkal, hanem a borok és a borkultúra, sőt: a
táj történetével is megismerkedhetünk. Bemutatkoznak majd a környékbeli
fazekas iparművészek, kályhacsempész kisiparosok, de természetesen a pincemustrához
szervesebben kötődő szakmák is. Így láthatunk régi szőlőművelő és borászati
eszközöket, s bepillantást nyerhetünk a kádármesterségbe is. S aki a tájnak
nemcsak az italaival, hanem az ételeivel is szeretne megismerkedni, az
is jól teszi, ha ellátogat Tállyára, ahol többek között mandarin leves,
kemencében sütött lengyel káposzta, pörkölt sűrűségű levesek készülnek.
Haász
János
Egy
asszony betörésének helyes kis története
2001. augusztus 13. 21:01
Alföldi Róbert Makrancos Katája a nyár
kiemelkedő darabja
Amikor néhány éve a művelődési ház színpadán
(!) ülve a Bárka Színház Szentivánéji álmát néztem, úgy éreztem, egyhamar
nem látok Gyulán - s az országban talán máshol sem - ahhoz fogható darabot.
Arra meg különösen nem gondoltam volna, hogy ha látok is, az éppen egy
újabb Shakespeare-interpretáció lesz. Az Alföldi Róbert által rendezett
Makrancos Kata - bár a péntek esti vihar miatt csak egy "tömörített változathoz"
volt szerencsénk - az idei nyár talán legjelentősebb színházi előadása.
Ha pedig a Várszínház és a Szentendrei Művészeti Malom és Teátrum közös
produkciójában színre állított darabot sikerül egy kőszínháznak is "eladni",
akkor az őszi évad egyik kiemelkedő darabja is lehet belőle. A teljesítmény
értékét növeli, hogy az a Szentivánéjivel szemben nem egy "megvett", máshol
már bemutatott darab, ez itt készült, erre a célra összeválogatott színészgárdával,
nekünk, a mi pénzükből (és a szentendreiekéből persze).
Mondhatnánk, hogy az új, Nádasdy Ádám-féle
fordítást felhasználó Alföldinek, ennek a tévéből vagy a Vészhelyzet Carter
doktorának magyar hangjaként megismert jópofa, helyes fiúnak nem volt nehéz
dolga. A jó öreg "lándzsarázó" Vilmoshoz mindenki mindig bátran nyúlhat,
nagyon örökérvényű dolgokról írt. Ilyen persze a makrancos ifjú hölgy és
az őt betörni kívánó - divatos kifejezéssel élve: macsó - lovag históriája
is. A történet napjainkban, a női emancipáció által zaklatott korban (mellékszál,
de érdekes: nemrégiben olvastam, hogy Kanadában egy harcos ifjú hölgyemény
beperelte az őt az autóbuszon előreengedő férfit, mivel az úriember ezzel
burkoltan a nemiségre célzott; hát igen, kezdenek meghülyülni asszonyaink),
szóval ebben a bolond viták által zaklatott bolond korban, az egyenjogúak-e
vagy egyenjogúbbak, az egyenlőek vagy egyenlőbbek-e viták idején pedig
különösen aktuális. Shakespearhez egyébként Hollywood is előszeretettel
nyúl, a Makrancos hölgyben például Liz Taylor és Richard Burton nyújtott
emlékezetes alakítást (de erre a sztorira épül a 10 dolog, amit utálok
benned című, tavaly bemutatott, közkedvelt tini-vígjáték is).
A történet így alighanem minden korosztály
előtt ismert: Kata (Murányi Tünde), egy gazdag kereskedő, Baptista Minola
(Karczag Ferenc) nagyobbik lánya, akit sürgősen ki kell házasítani. Igaz,
ezt elsősorban nem az apa, hanem a kisebbik lány, Bianca (Horváth Lili)
körül legyeskedő úriemberek forszírozzák. A lány ugyanis addig nem mehet
férjhez, amíg nővérét el nem veszi valaki. A dolgot azt teszi súlyossá,
hogy Kata érdes modora, szókimondó stílusától, szellemesen durva és durván
szellemes kifejezéseitől - egyszerűbben: házisárkány természetétől - menekülnek
a férfiak. Szerencséjükre felbukkan a veronai ifjú, Petruchió (Stohl András),
aki némi pénz fejében kapható a lánykérésre - és ami ezzel óhatatlanul
együtt jár: a hölgy megnevelésére. Az akció sikerrel jár, míg a Bianca
körül legyeskedő három férfi közül Lucentio (Dévai Balázs) nyeri el az
imádott hölgy kezét.
Eddig tehát semmi különös. Ahogyan viszont
a történet megjelenik a színpadon: nos, azért megérte kétszer (darab előtt
és darab után) bőrig ázni. Az alapvetően ugyanis brutális főszál "keménységét"
Alföldi olyan finoman fűzi be a cselekmény egészébe, hogy eszünkbe sem
jut szánni a nászéjszakáján szenvedő Katát - és persze időnk sincs rá.
A praktikusan berendezett színpadon - Kentaur munkája - ugyanis folyamatosan
zajlanak az események. A szereposztás önmagáért beszél, a főszereplőkről
- az említettek mellett ki kell még emelni Lucentio szolgáját, a Gyulára
nyaranta lassan "hazatérő" Tóth Józsefet - szinte csak az elismerés hangján
lehet szólni. A két főszereplő, Stohl és Murányi kimagasló alakítása ellenére
sem volt kétszereplős a darab, ez azonban nem az ő kritikájuk, sokkal inkább
színésztársaik dicsérete. S ha már dicsérünk, a jelmezért "felelős" Bartha
Andreáról sem szabad megfeledkeznünk: a szereplők ruhái roppant érzékletesen
adták vissza azt a rendezői koncepciót, amely ugrált a korok - a shakespeari
és a mai kor - között. Minden szereplő magán hordozta jelmezében a jellemét,
látványosan keveredett napjaink elegáns öltönyeivel a csillogó techno-zakó,
a középkori ruhákkal a "motoros szerelés". A darab persze attól lett jó,
igazán jó, hogy a részeké - színészek, díszlet, jelmezek, történet - Alföldi
rendezésében egésszé álltak össze. S ha nagyon, mi több: nagyon-nagyon
kekeckedni akarnék, akkor is csak az Özvegy szerepében színre lépő Sztankay
Orsolyát, valamint a kevésszer előforduló szövegmondási hibát említhetném
meg.
Amikor - az eső miatt igencsak sietősen
befejezett - darab végén felálltam, ismét úgy éreztem, egyhamar nem látok
ehhez fogható darabot. Persze remélem, hogy a mostani érzésemre ezúttal
is hamarosan ismét rácáfol az élet. És annak csak külön örülnék, ha újfent
a Gyulai Várszínházban cáfolna rá...
Haász
János
A
gyász is rányomta bélyegét a táborzáró hangulatára
2001. augusztus 12. 18:32
Termékeny két hetet töltöttek együtt július
30-a és augusztus 12-e között azok a művészek, akik elfogadták a Kulturális
Kapcsolatok Egyesülete meghívását és részt vettek a VII. Orosházi Művészeti
Műhely munkájában. Minderről személyesen is meggyőződhettek azok, akik
szombaton későn délután részt vettek a rendezvénysorozat zárókiállításán,
melyet Niedzielszky Katalin, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese
nyitott meg.
Az idei ajánlott téma - ember, illetve
a nő - igen sok alkotónak adott ihletet, ugyanis számos kitűnő portré és
akt készült ceruzával, ecsettel és fényképezőgéppel, s jelenlévő a szobrászok
és üvegművészek is éltek az ajánlással. Természetesen ezek mellett számos
más téma is megihlette a hazai, illetve az erdélyi, felvidéki és vajdasági
művészeket (sőt, az idén először spanyol festő is dolgozott az orosházi
alkotótáborban).
A táborzáró hangulatára rányomta bélyegét
a gyász: mint arról már beszámoltunk, csütörtökön reggel Gyopároson elhunyt
Emil Vitroel aradi szobrász, akinek kerti tárlatát előző pénteken rendezték
meg a Könd utcai kiállítóhelyen. A résztvevők és a vendégek egyperces néma
főhajtással emlékeztek az idős mesterre.
Gonda Géza, a szervező egyesület elnöke
lapunknak elmondta: az elmúlt évek tapasztalatai alapján jól látható, hogy
igazi alkotóközösség alakult ki, a különböző háttérrel rendelkező művészek
segítették, insprálták egymást. A hetedik orosházi alkotótábor végén levonható
tehát a következtetés: nincs visszaút, a művészeti műhelyt a továbbiakban
is meg kell rendezni - hangsúlyozta Gonda Géza.
Nyugdíj
és irodalom - a kardoskúti irodalmi pályázat díjazottjai
2001. augusztus 12. 18:32
Immár
tizennegyedik alkalommal hirdette meg irodalmi pályázatát nyugdíjasok részére
a kardoskúti Móra Ferenc Művelődési Ház. Mint korábban, az idén is tekintélyes
számú pályamunka - több mint hatvan alkotó kétszázat meghaladó alkotása
- érkezett elsősorban Békés és Csongrád megyéből.
A szombati eredményhirdetésen a pályamunkákat
a zsűri elnöke, dr. Hévvizi Sándor értékelte, majd adta át a díjakat a
legjobbnak ítélt versek és prózák szerzőinek. Mindkét kategóriában a zsűri
megosztott helyezéseket adott át. A versírók közül elsők lettek: Szépfalusy
József (Szeged), Vad Zsigmond (Dévaványa), Szepsy Eleonóra (Szeged). Második
helyen végzett Hargitai Lajos (Szeged), Czikora András (Szeged) és Égető
József (Füzesgyarmat), míg harmadikok lettek: Kocsis Zoltán (Orosháza),
Surinya Antal (Hódmezővásárhely) és Gimesiné Dudás Irén (Szeged). A prózaírók
munkái közül a Kócsóné Dékány Piroska (Szeged), Borbíró Lajos (Füzesgyarmat)
és Kiss Horváth Sándor (Orosháza) munkáit találták legjobbnak az ítészek.
Második helyezést ért el Nagy Zoltán (Szeged), Szász András (Geszt) és
Tóth Kálmán (Orosháza), harmadik lett Szőke Ildikó (Füzesgyarmat), Csicsely
Mihály (Békéscsaba) és az időközben elhunyt Csongrádi Pál. A zsűri különdíjban
részesítette a következőket: Péntek Kálmánné (Füzesgyarmat), Sótyi György
(Békéscsaba), Lunczner Gyula (Kardoskút), Makra Sándorné (Békéscsaba),
Pis Mátyásné (Békéscsaba), Szenti András (Hódmezővásárhely), Györgyi János
(Orosháza), Tóth Béla (Tótkomlós), Gera Sándor (Tatabánya), Ágoston Ilona
(Szeged), Szabó Sándorné (Okány) és Nagy Erzsébet (Szarvas).
A pályázat kiírói műsorral, sőt ebéddel
is kedveskedtek az eredményhirdetés vendégeinek, a legjobb munkákból pedig
Móga Barbara versmondó adott ízelítőt. A hagyományoknak megfelelően ez
alkalomra jelent meg a Kardoskúti antológia, mely a 2000-es pályázat termését
tárja az olvasó elé.
Feldmann
Tibor, az örökös tag
2001. augusztus 8. 18:50
Családtagjai,
barátai és tisztelői jelenlétében nyílt meg szerdán este a hat esztendeje
elhunyt orosházi művész, Feldmann Tibor emlékkiállítása a helyi Petőfi
Művelődési Központban. Az Orosházi Festők Csoportja alapítója, illetve
évtizedekig meghatározó tagja, motorja emlékét barátja és alkotótársa,
Horváth János idézte fel. Az e hét végéig megtekinthető tárlaton 34, minden
fontos alkotói korszakát felvonultató munka látható.
Az
1945-ben született Feldmann Tibor kezdetben olaj-, tempera- és pasztellképeket,
szén- és tusrajzokat készített, majd utolsó alkotói időszakában akvarellel
dolgozott. Képei visszatér motívuma az ember és a táj. Alkotásait nem csak
itthon, hanem számos európai, illetve a kontinensen kívül is ismerik.
Az emlékkiállítás része a hétvégén véget
érő VII. Művészeti Műhely programsorozatának, ugyanis a közösség más időközben
elhunyt alkotótársakkal együtt Feldmann Tibort is örökös tagnak tekinti.
Az Orosházán dolgozó mintegy félszáz művész elmúlt két hetének termése
augusztus 11-én, szombaton délután 18 órától tekinthetik meg az érdeklődők
a tábornak is helyt adó Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény (Mezgé) udvarán.
A tárlatot Niedzielsky Katalin, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese
nyitja meg.
Az
utolsó bemutató a várszínházban: Makrancos Kata
2001. augusztus 7. 21:49
- Ha Nádasdy Ádán nem fordítja le William
Shakespeare komédiáját, a Makrancos Katát, akkor én nem ilyen gyorsan,
nem ilyen könnyen, hanem jóval bonyolultabb és hosszabb úton jutok el ehhez
a műhöz - jelentette ki a harmincnyolcadik várszínházi évad utolsó bemutatója
előtt rendezett hétfői gyulai sajtótájékoztatón Alföldi Róbert, a darab
rendezője. Gedeon József, a nyári teátrum igazgatója bevezetőjében elmondta:
még az elmúlt év végén kereste meg Alföldit azzal, hogy a Gyulai Várszínházban
állítson színre egy darabot. Végül a művész megtette ajánlatát. Az érdeklődésre
egyébként jellemző, hogy az öt előadásra már elővételben, hetekkel ezelőtt
elfogytak a jegyek.
Alföldi Róbert a sajtóbeszélgetésen megjegyezte,
a legtöbb nézőben erős nyomot hagyott a filmen többször látott feldolgozás,
amelyben Liz Taylor és Richard Burton alakítja Katalin és Petruchio szerepét.
Ehhez a rendező hozzátette: az emlékek azonban valamelyest csalnak, mert
Shakespeare most újonnan fordított szövege a filmen látottnál durvább darabot
idéz majd a színházlátogató elé. Ilyenformán Alföldi szerint nem állja
meg a helyét az a vélekedés, miszerint itt egy kis évődésről, könnyed nyári
darabról lenne szó. Géher István irodalomtörténészt és Shakespeare-kutatót
idézve a rendező azt hangsúlyozta, hogy Petruchio az agymosás legmodernebb
technikájával átprogramozza Katalin személyiségét, és az alkalmazott módszerek
sem kíméletesek. Ezek között találni az egyhetes éheztetést is.
Petruchio szerepét alakító Stohl András
arra hívta fel a figyelmet, hogy a darabban nem két szép és szent találkozik
egymással, de a mű példa arra, hogy két fura figura a szerelemben szépen
egymásra tud találni. Stohl ugyanakkor jelezte, hogy a fő-, egyben szerelmi
szál mellett milyen kitünetett jelentősége van a Bianca szerepének is a
Shakespeare-műben. Murányi Tünde, akit a hírek szerint a végletesség jellemez,
mindössze annyit mondott a tegnapi beszélgetésen, hogy eddig még nem játszotta
el Kata szerepét.
Az oldott légkörű sajtóbeszélgetésen kiderült,
néhány mozzanat utal majd napjainkra is, de kitüntett szerepet kap majd
az iszap is. A darab díszleteiért felelős Kentaur izgalmas és jó adottsági
térnek nevezte a várbelsőben lévő színpadot, de emlékeztetett: úgy kellett
dolgoznia, hogy a darabot hamarosan Szentendrén is színpadra állítják,
egészen más helyszíni adottságok mellett. A sajtóbeszélgetés végén a várfelújítás
problematikája is szóba került, és a színházcsinálók amellett tettek hitet,
hogy a teátrum tarthatja életben az egyedülálló középkori építményt. Többen
a jelenleginél nagyobb ívű, akár egész Közép-Európára kiterjedő tematikus
színházfesztivált sem tartanák elképzelhetetlennek, annyira jónak vélik
a gyulai vár adottságait, miliőjét. Gedeon József színházigazgató ezzel
kapcsoltban jelezte: pénzügyi források akadályozták az eddigi munkálatokat,
de remény van, hogy hamarosan előrelépés történik.
A hathetes kemény próbák után augusztus
7-én tartják meg a Makrancos Kata nyilvános főpróbáját, majd jönnek a teltházas
produkciók. A koreográfiáért Király Attila, a jelmezekért Bartha Andrea
felel, míg dramaturg Vörös Róbert.
Bod
Tamás
Nyugdíjasok
irodalmi pályázata: eredményhirdetés szombaton
2001. augusztus 7. 21:49
Hatvan pályázó száznál több alkotással
nevezett az immár tizennegyedik alkalommal nyugdíjasok részére kiírt vers-
és prózaíró pályázatra - tudtuk meg Lengyel Györgynétől, a szervező kardoskúti
Móra Ferenc Művelődési Ház igazgatójától.
A pályázók az idén is elsősorban Békés
és Csongrád megyeiek, de érkeztek munkák Komárom-Esztergom megyéből is.
Összesen huszonegy település nyugdíjasai neveztek, elsősorban versekkel,
de szép számmal akad próza, illetve helytörténeti tanulmány is. Az alkotásokat
egyébként a hagyományoknak megfelelően dr. Hévvizi Sándor orosházi nyelvész-muzeológus
és munkatársai bírálják el.
Az ünnepélyes eredményhirdetést augusztus
11-én, szombaton tartják a kardoskúti művelődési házban. Mint azt a rendszeres
pályázók már megszokhatták, az esemény több egyszerű eredményhirdetésnél,
a vendéglátók ugyanis műsorral, sőt ebéddel is kedveskednek. Fellép egyebek
közt a hódmezővásárhelyi csűri olvasókör énekkara, valamint az orosházi
Bokréta Népdalkör, a legjobban sikerült alkotásokat pedig Móga Barbara
kardoskúti versmondó mutatja be.
Emil
Vitroel faszobrai a kerti tárlaton
2001. augusztus 5. 20:16
A
sokak által Románia egyik legjelentősebb szobrászaként tisztelt Emil Vitroel
aradi művész alkotásait tekinthették meg pénteken késő délután az orosházi
nyári kerti tárlatsorozat vendégei. A helyi alkotótábor programjához is
illeszkedő kiállítást Sápi Lajos, a művész tisztelője és alkotásainak gyűjtője
nyitotta meg, pohárköszöntőt Varga István képviselő mondott, közreműködött
Huszár Anita (ének) és Soós Gabriella (zongora).
Az 1929-ban született Emil Vitroel Bukarestben
végezte el a képzőművészeti főiskolát, majd visszatért Aradra, hogy a várost
Románia képzőművészeti központjává tegye fiatal művészbarátaival együtt.
Negyedévszázadon át állt a Romániai Képzőművészek Szövetsége helyi szervezete
élén, mely azt bizonyítja, hogy a műértő közönség mellett a szakma is elismerte
kvalitásait, törekvéseit.
Mint azt a kiállítást megnyitó Guardian
Hunguard-menedzser, Orosháza díszpolgára hangsúlyozta, Vitroel több alkotói
korszaka közül a faszobrászat a legjelentősebb, különösen a női fejeket
és alakokat ábrázoló munkák jelentik a művész erősségeit. Visszatérő motívum
a szomorúság és más általános emberi értékek, de a szobrászt foglalkoztatja
a közélet is, például az orosháziak is láthatták azt az alkotást, melyet
a romániai forradalom éjszakájának várakozásai ihlettek.
Emil Vitroel számos egyéni és csoportos
kiállítást tudhat maga mögött keleten és nyugaton, meghökkentő viszont,
hogy éppen saját városában, Aradon nem állíthatott még ki egyéni tárlat
keretében közel fél évszázad alatt.
Zűrrealista
millennium - új magyar kultfilm
2001. augusztus 5. 20:16
Új
magyar közönségfilm a láthatáron, mely várhatóan a fiatalok kiemelt érdeklődésére
számíthat: e hónapban mutatják be ugyanis a mozik a Kovács-K. András-Forgács
Gábor-Balogh György hármas Pizzás című filmjét. A Los Angelesben fogant
ötlet az alkotótrió millenniumi helyzetképe egy pizzafutár 12 fuvarján
keresztül - a megfogalmazás csak első hallásra tűnik zavarosnak. Az Újvilágban
élő és dolgozó fiatal magyar filmesek ugyanis a Pizzás forgatókönyvével
a kultusztárca millenniumi pályázatát nyerték meg. Pizzás (Kovács-K. András)
minden idők egyik pizzafutára. Óceán övezte Fantázia városban él, és 1968-as
Mustangján gördül a pizzákkal. A film 12 rendelés és kiszállítás története:
hősünk útjai során ismerkedhetünk meg többek közt Ezoo Terikével (Détár
Enikő), Sulf úrral (Rékasi Károly), Fusival (Hajdú István), Pléhboyjal
(Király Ákos), Pontos úrral (Szacsvay László), a Mesterrel (Haumann Péter)
és a Kutyás hölggyel (Tímár Éva).
Az alkotók szerint a Pizzás városi road
movie, 35mm-re forgatott mozgó képregény, be nem vallott szerelmes film,
erőszak- és vérmentes mese. Történelmi perspektívából nézve a millennium
vígjátéka, zűrrealista alkotás a szürrealista múlt és az űrrealista jövő
között. A zene napjaink legfontosabb muzsikáinak orgiája: Nyers, Quimby,
Neo, Sub Bass Monster, Publo Hunny, Dopeman, Tereskova. A bemutató időzítése
nem véletlenül esik e kultúrkör legnagyobb eseménye, a Sziget idejére.
Az is talál természetesen néznivalót a
mozikban az utolsó nyári hónapban, aki másféle moziélményre vágyik. A klasszikus
hollywoodi szuperprodukciók sorába tartozik a Pearl Harbor - Égi háború,
mely a második világháború jól ismert fordulatát dolgozza fel két hétköznapi
hős szemszögéből.
Az állatokkal beszélgetni képes orvos,
dr. Doolittle története igen nagy sikernek bizonyult világszerte, a jól
bevált recept szerint tehát a folytatás sem maradhat el. A most bemutatandó
második részben az Eddie Murphy által megformált főhős a vadállatok megmentése
érdekében keveredik mulatságos szituációkba.
Hogyan lesz a teljesen átlagos szomszéd
srácból Amerika legnagyobb kokain dílere? - erre a kérdésre keresi a választ
a Betépve című film, mely valóságos esetet dolgoz fel: George Jung felemelkedésének
és bukásának történetét, egy olyan emberét, aki minden leleményességét,
ambicióját, bátorságát és tudását mozgósította, hogy karriert csináljon,
és a végén, mohósága miatt, mindenét elveszítette. A film a 70-es évek
pompája és csillogása mögött meghúzódó sötét árnyakat is megmutatja, korabeli
zenével fűszerezve.
Az európaiak is kitesznek magukért e hónapban.
1995-ben indult az angol Independent című liberális lap hasábjain a Bridget
Jones naplója című rovat, melynek sikerét látva szerzője, Helen Fielding
regényt írt, s most elkészült a filmváltozat is. A történet középpontjában
Bridget, a harmincvalahány éves hölgy áll, aki meg van győződve róla, hogy
mindenkinek összejön, csak neki nem. Céljai nem nagyok - fogyás és az Igazi
megtalálása -, de látszólag elérhetetlenek. Hogyan boldogul napjaink posztfeminista
világában? - erről szól a Bridget Jones naplója.
A szomszédos francia filmipar is egy világsiker-várományos
mozival jelentkezik Yamakasi címmel. Hét fantasztikus ügyességű párizsi
fiatalról szól a film, akik minden veszéllyel dacolnak, ha a barátjuk életéről
van szó. De nem csak a sztori kapcsán foglalkozik a filmmel a sajtó, hanem
a bemutatót megelőző per is foglalkoztatja a közvéleményt. Luc Besson,
az egyik forgatókönyvíró - és nem mellesleg producer - kitette ugyanis
két társát a produkcióból, akik peres úton akarták megakadályozni a bemutatót.
Végül egy tekintélyes kártérítés árán ugyan, de megtekinthető a várhatóan
izgalmas francia alkotás.
K.
Gy.
Örök
háború dúl a két nem között
A beregszászi színház Dorottyája a
Gyulai Várszínházban
2001. augusztus 3. 22:18
Meglehet, ebben is Karinthynak van igaza.
Aki Csokonai Vitéz Mihály után több mint száz évvel mondta ki, hogy a nők
és a férfiak közötti viszályt mindig az okozza, hogy mindkettő mást akar.
A nő a férfit, a férfi pedig a nőt. Ezért hát, sosincs egyetértés. De próbálkozás
a másik meghódítására annál inkább, különösképp farsang idején, amikor
az erkölcsi és magatartási gátak nem oly’ erősek és magasak.
A Lilla-versek mellett - a magyar irodalmonban
nem egyedülálló módon tragikusan korán meghalt - Csokonainak a Dorottya
vagyis a Dámák Diadala a Fársángon című, jobb híján komikus eposznak nevezett
műve ismertebb a szélesebb közönség előtt. Nem is annyira kötelező olvasmány
volta miatt, hanem mert az ifjúkori fantáziától nem áll messze a másik
nem becserkeszésének gondolata, a szexus, és az, hogy fiatal olvasó nagyon
is díjazni tudja vaskosabb kijelentéseket és az alantasabb tréfálkozást.
Legyen szó aggszüzek fonnyadt bájainak ecseteléséről vagy a férfiasság
túlontúl őszinte leírásáról. És hát ennek teret engedett az örök debreceni
diáknak megmaradó Csokonai Vitéz Mihály.
De, mielőtt a mű ismertetésének iskolás
hibájába esnénk, ejtsünk másról szót. A határokon túli színházak megítéléséről,
a hozzájuk mért viszonyról. Mert kimondva, kimondatlanul egy fokkal kedvezőbb,
kevésbé kritikus megítélés alá esnek az anyaországban - sok okból. Különösképp,
ha tudjuk, hogy a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közülük
is az egyik legfiatalabb. Ettől az elnézőbb magatartástól, meglehet, hogy
a határon túli színházcsinálók hátán futkároz a hideg, és nem először az
életben: a másodrendűség érzése keríti hatalmukba. Nem egészen indokolatlanul.
Ezért hát, beszéljünk nyíltan és egyenesen.
A beregszásziak produkciója amolyan jó közepes volt. Nyár esti szórakozásnak
megfelelt, de korántsem aknáztak ki minden lehetőséget Csokonai Vitéz Mihály
- egyébként világszínvonalú - komédiájából. Nem a rendezéssel, még kevésbé
a helyszínnel akadtak gondok, sőt a koreográfia remekül illeszkedett a
középkori vár kínálta színpadi mozgásokhoz. A viszonylag kicsiny lélekszámú
kárpataljai magyarság önnön erejéhez mérten jó, de egy igazán színvonalas
előadáshoz képest nem egészen erős produkcióval állt a gyulai közönség
elé. Persze, ez sem ilyen egyöntetű. Kellemes felfedezés volt, hogy Carnevál
herceg alakjában - mely valódi főszerep - hogyan lubickolt Trill Attila,
akiről a jövőben talán majd többet hallhatunk. A Csokonai alteregóját,
a Költőt megformáló Kristán Attila jól fogta keretbe a történetet, a Rebekát
alakító Szűcs Nelli pedig fölébe kerekedett a címszereplő Dorottyának,
akit Kátya Alikina alakított. Ők nem csak szerepükből, hanem tehetségükből
adódóan a hátukon vitték a színdarabot, ahol a Dámákat alakító hölgyek
inkább szépek voltak, mint színészileg érettek, míg az urak között néhányuknál
az orgánummal akadtak gondok.
Mindenestre jó volt látni, hogy a legfiatalabb
és egyik legnehezebb sorsú határon túli magyar színház, a beregszászi,
ki mert törni abból a béklyóból, hogy állandóan nagy és komoly nemzeti
darabokkal a kárpátaljai magyarság idenditásának állandó erősítésére törekedjen.
Mert adott időben és történelmi helyzetben lehet ez a színház feladata.
Mégis legfőbb teendője a játék, a szerep és az öröm. A rendező, Vidnyánszky
Attila különösen elemében volt a helyzetkomikumok megformálásakor. Különösképp,
amikor a dámák győzelmét és az urak vereségét maga mezítelenségében és
esendőségében mutatta be. Obszenitás nélkül. Bár azt csak az egészen beavatott
nézők érthették, hogy a nagy konyhai csata után az egyik, csaknem teljesen
anyaszült meztelen ifjonc úrfi "szerszámát" miképpen takarhatta kéz segítsége
nélkül egy ott és akkor nagyon is helyén levő edény.
A nők és férfiak között örök csata dúl,
ennek hadmozgásait vetette papírra Csokonai, és ennek háborúnak a jeleneteit
villantották fel a beregszásziak Gyulán. Hogy végül az a csoda is bekövetkezzék:
az addig örök pártában maradt, fogait elhullajtó, öreg Rebeka megfiatalodjék,
és kívánatos menyecskévé változzon, így találva magának férfit, férjet.
Dorottya örök ígérete pedig az, hogy vele a kedvező fordulat jövőre következik
be.
Gadus Erika jelmeztervező és a koreográfus
Énekes István tisztes munkát végzett.
Bod
Tamás
Megnyílt
a hetedik orosházi alkotótábor
2001. július 31. 21:00
Közel
félszáz művész részvételével kezdte meg munkáját hétfőn kora este a VII.
Orosházi Művészeti Műhely. Elsősorban helyi és Békés megyei alkotók vannak
jelen a két hétig tartó táborozáson, de érkeztek vendégek az ország más
vidékeiről, sőt a hagyományokhoz híven Erdélyből, a Felvidékről, s az idén
először a Vajdaságból is. Ez utóbbiak többségében szabadkaiak.
Évek óta hagyomány az is, hogy a tábor
szervezői - a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete - alkotói témát ajánlanak
a táborlakóknak. Ezúttal az ember, ezen belül is a nő az ajánlat, bár ez
nem kötelező tematika. Ennek ellenére várhatóan sok kitűnő portré, illetve
akt születik az augusztus 11-ei zárónapig.
Az
alkotótábor nyitóeseményeként kiállítás nyílt az alkotók által magukkal
hozott munkákból. Ezt dr. Pap István, a megyei művelődési központ igazgatója
nyitotta meg, aki Francis Fukuyama amerikai társadalomtudós gondolatait
idézve hangsúlyozta: a tradicionális értékek - család, állam, egyházak
- válsága miatt egyre nagyobb szerep hárul a civil szervezetekre, elsősorban
azokra, amelyek az emberi kapcsolatokra épülnek. E sorba tartozik az alkotótábort
immár hetedik alkalommal megszervező Kulturális Kapcsolatok Egyesülete
- hangsúlyozta Pap István.
Viharsarki
diákok az ezer tó országában
2001. július 31. 21:00
Öt orosházi diák képviseli Magyarországot
a finnországi Kuusankoskiban e héten tartó nemzetközi ifjúsági napon. Csongrádi
Réka, Kunstár Dávid, Faragó Annabell, Schmidt Gábor, Süle Márta, valamint
kísérő tanáruk, dr. Ráczné Kristóf Ildikó hétfőn érkezett az ezer tó országába
és várhatóan vasárnap érkeznek haza - tájékoztatta lapunkat Szilasi H.
Tibor városi tanácsnok.
Orosháza finn testvértelepülése várossá
nyilvánításának nyolcvanadik évfordulóját ünnepli az idén, s a nagyszabású
eseménysorozat része az Európai Unió által is támogatott ifjúsági találkozó,
ahol a magyarok mellett dán, svéd, német, norvég, lengyel és orosz diákok
töltenek együtt egy hetet és tartanak előadásokat saját hazájuk ifjúságának
helyzetéről. Az orosháziak egy videofilmmel utaztak el, melyet a helyi
tévé munkatársainak szakmai segítségével forgattak.
A kuusankoskii ünnepségsorozat fő eseményét
egyébként augusztus 16-a és 20-a közt tartják, ezen Orosházát városi delegáció
képviseli. Ennek vezetője Szilasi H. Tibor lesz, tagjai: dr. Hegedűs Mária
jegyző, Bánfalviné Feldmann Ágota önkormányzati képviselő és Tamáskovics
Éva, az egyik helyi élelmiszer-feldolgozó cég munkatársa. A finnországi
ünnepségen kiállítási lehetőséget is biztosítanak a testvértelepüléseknek,
a magyarok a helyi kulturális és természeti értékek mellett a méltán híres
hazai élelmiszeripar termékeiből mutatnak be ízelítőt Kuusankoskiban.
|
|