Szokolay-darab a Dómban
2001. május 17. 21:56
A hétvégén, szombaton este mutatják be első alkalommal Orosházán kívül Szokolay Sándor Jobbítsd a nemzetöt című kamarakantátáját. A helyszín a szegedi Dóm lesz, ahol a hetvenéves mester születésnapja alkalmából rendeznek koncertet.
A koncerten a hat tételből álló, Bornemissza Péter szövegeire komponált mű - melyet Fürst Ervin egykori evangélikus lelkész emlékének ajánlott a szerző - mellett a Musica Transylvanica című orgonadarab hangzik el Bottkáné Égető Mária előadásában. A művésznő közreműködője a Jobbítsd a nemzetöt című darabnak is, melyet az augusztusi ősbemutatóhoz hasonlóan a Kodály Zoltán Gyermekkórus és a Szokolay Bálint Madrigálkórus ad elő.
A mű utóéletéről megtudtuk még: még az augusztusi ősbemutató idején elkészült annak hangfelvétele. Szilasi H. Tibor kulturális tanácsnok lapunknak elmondta: a ritka zenei csemegét a város szeretné közkinccsé tenni, ezért fontolgatják, hogy CD-formában megjelentetik a félórás anyagot.
 

Szárnyasfesztivál harmadszor
2001. május 17. 7:32
Szakmai, üzleti és szórakoztató programokkal várja az érdeklődőket a hét végén a III. Szárnyas Fesztivál Orosházán. A pénteken kezdődő és vasárnap délután véget érő rendezvénysorozat rendezője az orosházi önkormányzat, a Protakon Kft. és a Petőfi Művelődési Központ, támogatója a Gazdasági Minisztérium és a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, fővédnöke a Baromfi Terméktanács.
A szakmai program helyszíne gyopárosi Hotel Napsugár lesz, ahol a szárnyasipar színe-java képviselteti magát termelőtől a feldolgozón át a szakmai irányításig.
A szórakoztató programok helyszíne - akárcsak tavaly - az Eötvös József tér és környéke lesz: a Szárnyas Börze helyszíne a sportcsarnok, a kirakodóvásár és a Mesterségek Utcája pedig az iskola előtt található majd péntektől. A nyitónap kétségkívül legnagyobb szenzációja az orosházi népi lakodalom lesz, melyen a Csaba Néptáncegyüttes, a Zombai Hagyományőrző Együttes és a Vidéki haverock lakodalmas zenekar és nem utolsó sorban Barna László gondoskodnak a jó hangulatról.
Szombaton számos bemutató, előadás szórakoztatja a nagyérdeműt, amely maga is részese lehet az eseményeknek, hiszen grillsütőverseny és otthon elkészített baromfiételek is szerepelnek a programban. A szombati nap sztárjai az egykori Hungária tagjai, természetesen külön-külön: délután a Dolly Roll, este Fenyő Miklós lép színpadra.
A vasárnapi zárónap fő attrakciója a pörköltfőző-verseny lesz, ezen túl galamb- és baromfi-kiállítás, játszóház, tombola, Erox-koncert és galambröptetés gondoskodik a felhőtlen szórakozásról, de nem marad el a szépségverseny sem, azaz a Miss Pipi és Mr. Kakas választás sem.

Születésnap gyermeknapon - a PMK fotópályázata
2001. május 8. 21:42
Az idén is meghirdeti gyermeknapi fotópályázatát az orosházi Petőfi Művelődési Központ 6-tól 18 éves gyermekek és fiatalok részére. A kiírók színes vagy fekete-fehér, legalább 13 x 18 centiméteres fotókat várnak május 18-áig a művelődési központ címére. A téma ezúttal: a születésnap a családban.
A pályázat jeligés, ezért a beküldött képekre csak a jeligét, a szerző életkorát és a kép címét kérik feltüntetni, a pontos adatokat a szervezők egy lezárt borítékban várják.
Az elbírálás három kategóriában (alsósok, felsősök, középiskolás korúak) történik, az eredményeket az intézmény május 27-ei gyermeknapi rendezvényén hirdetik ki. Ugyanitt kiállítás nyílik a legjobban sikerült alkotásokból.
 

4 könyv, avagy a mi könyvünnepünk
2001. május 1. 23:27
Miközben napról napra előszeretettel temetjük a Gutenberg-galaxist (mi is az tulajdonképpen?), az elmúlt évtizedben élénkült meg igazán a hazai könyvkiadás, mely az elmúlt esztendőkben átesett a megtisztulás folyamatán is. Magyarán már csak hébe-hóba találunk szemetet a standokon, s a kiadói szférából is eltűntek a szerencselovagok. Igaz, a példányszámok is visszaestek és a könyvárak szinte az egekbe szöktek, de ez a természetes, a világ civilizáltabb felén is így működik a könyvpiac. Az utóbbi időben jónéhány kiadvány került e sorok írója kezébe, melyet szűkebb pátriájában, az orosházi térségben adtak ki az idén. Mindegyik megérdemelt volna egy külön recenziót, azonban hely- és időhiány miatt ez elmaradt, így hát kapóra jött a múlt héten véget ért fővárosi könyvünnep a jóvátételre: legyen nekünk is egy icipici könyvünnepünk.
Négy könyv rövid recenziója következik az alábbiakban, melyek közös tulajdonsága csupán annyi, hogy az idén jelentek meg, s az orosházi és környéki (gyakran lesajnált és kétségbe vont) kulturális értékek lenyomatai, a kifejezés tágabb értelmében, hiszen a gazdaság, a környezetvédelem, a helytörténet és a szociológia sajátos egyvelege következik.
A negyvenéves születésnapját az idén ünneplő Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulat egy vékony, de annál informatívabb füzettel készült az évfordulóra. Első hallásra azt hinnénk, a kiadvány nem több egyszerű propagandaanyagnál, alaposabban átfutva jóval többről van szó. A cégtörténet természetesen fontos eleme a dr. Czecze Lajos és Nagy Zoltán nevével fémjelzett alig harmincoldalas füzetnek, azonban a szerkesztők ügyeltek arra, hogy ne csak a társulat, hanem a dél-békési térség mezőgazdasága negyven évének is egyfajta lenyomata legyen kiadványuk. Mindezt nem elsősorban száraz számokkal és unalmas tanulmányokkal érik el, hanem tartalmas interjúkkal a helyi vízgazdálkodás fontos szereplőivel. S aki majd egykor az 1999-2000-es dél-békési belvizek történetére lesz kíváncsi, szintén haszonnal forgathatja a Negyven év a Dél-Békés megyei vízitársulat életéből című kiadványt.
A tótkomlósi székhelyű Száraz-ér Társaságról sok jót lehet olvasni, elsősorban nekik köszönhető, hogy tekintélyes beruházással életet leheltek a folyócskába Battonya és Tótkomlós között. Éppen a beruházás első szakaszának átadására, tavaszra időzítve jelent meg a társaság gondozásában a Közös gondolkodással a Száraz-ér jövőjéért című könyv. Egy dokumentumokkal, háttérinformációkkal, fotókkal gazdagon illusztrált tanulmánykötetről van szó, melynek szerzői közt egyaránt találunk környezetvédelmi aktivistát (Stirbiczné Dankó Katalin), helytörténészt (Pleskonics András), vízügyes szakembert (Kucsera Emil), megyei főtanácsost (Szelekovszky László), sőt még költőt is Juraj Dolnozemsky, azaz a napokban kitüntetett Antal György személyében. A hatszáz példányban megjelent kötet szerkesztője a kiadó egyesület egyik motorja, Stirbiczné Dankó Katalin.
Nagyszénáson immár hetedik kötetéhez ért a Fejelezetek a község történetéből című sorozat. A helyi művelődési ház és könyvtár gondozásában a millennium évében megjelent legújabb kiadvány négy tanulmányt tartalmaz, melyek mindegyikére igaz az egyébként közhelyszerű jelző: hiánypótló munkákról van szó, amelyeket nem csak a szénásiak forgathatnak haszonnal. Szatmári Imre régész, a nagyszénási ásatások irányítója a közelmúltban befejezett munkálatokat elemzi, Gyenge Antal és Kulcsár László az ásatások előzményeit tárja fel az olvasó előtt. A kötet másik két dolgozata egy-egy szakma történetének feltárása: Kulcsár Lászlóné a nagyszénási fazekasság, illetve a tégla- és cserépgyártás históriájába vezeti be az olvasót, míg Jávorcsik Béla a helyi zenésztársadalom múltjába és jelenébe avatja be az érdeklődőket. A kötetet Czeglédi Mihály szerkesztette, akiről az utóbbi években elsősorban polgármesterként szólnak a híradások, ám ő nem maradt hűtlen humánértelmiségi énjéhez.
Akár bestsellerré is válhat az Orosházán élő pedagógus, Vidiczkiné Kelemen Mária ugyancsak frissen megjelent kötete, A küzdelem színpadán, avagy az élet tisztelete. Egy szociológiai igényességgel megírt riportkötetről van szó, mely egyaránt lehetne középiskolai, főiskolai ajánlott irodalom (erre garancia lehet a lektor személye is, Fáyné dr. Dombi Alice, a szegedi egyetem tanárképző főiskola karának kandidátusa), illetve a Nők Lapja címlapsztorija. Kelemen Mária nem kis erőfeszítéssel, munkával, utánajárással, sőt nyomozással arra vállalkozott, hogy gyermekotthonból kikerült felnőttek pályáját kíséri figyelemmel. Az interjúalanyok többsége a hetvenes évektől a kilencvenes évek derekáig hosszabb-rövidebb időt töltöttek intézetben, sőt akad köztük olyan is, aki a második világháborút és az azt követő éveket töltötte itt.
Az itt felsorolt kötetek nem csak a helyi szürkeállományt dícsérik, hanem a hozzá kapcsolódó kiadói és nyomdai háttéret is.
Korbely György

Negyven év a Békés megye Vízitársulat életéből
Szerk: Nagy Zoltán
Orosháza, 2001; Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulat

Közös gondolkodással a Száraz-ér jövőjérért
Szerk: Stirbiczné Dankó Katalin
Tótkomlós 2001; Száraz-ér Társaság Természetkutató és Környezetvédelmi Egyesület

Nagyszénás - Fejezetek a község történetéből
Szerk: Czeglédi Mihály
Nagyszénás, 2000; Czabán Samu Művelődési Ház és Könyvtár

Vidiczkiné Kelemen Mária: A küzdelem színpadán, avagy az élet szeretete
Orosháza, 2001; a szerző magánkiadása
*
Sztárok, sztorik, nosztalgiák
2001. május 1. 23:27
Májusban is dörzsölgethetik a kezüket a mozisok: az előzetesek alapján megállapítható ugyanis, hogy nem marad el az áhított jegybevétel. A kínálatból ugyanis a jó felhozatal minden ismerve adott: műfaji változatosság, sztárok, a célközönség (15-30 évesek) mellett más korosztályok megszólítása.
Kezdjük az utóbbival: bizonyára az ötven-hatvanévesek szíve is megdobban, amikor meglátják a moziplakátot: A hard day's night, azaz Egy nehéz nap éjszakája. Igen, ismét látható a Beatles legismertebb filmje a vásznon, melyben a korai korszak legnépszerűbb slágerei hallhatók. A mozi egy áldokumentumfilm majdhogynem valósághű stílusában készült, nyomon követi John, Paul, George és Ringo egy napját, amint viharként rájuk ront a hírnév. Épp most határozták el, hogy életükben először megszegik a szabályokat. Az elkövetkező 24 órában kidobják idobeosztásukat, semmibe veszik kötelezettségeiket és belekóstolnak a szabadságba. Sikoltozó rajongókat kell majd kicselezniük, el kell kerülniük a sajtót, ellen kell szegülniük menedzserüknek és ellenőrzésük alatt kell tartaniuk Paul rögeszmés nagypapáját. A Miramax Films teljesen restaurált negatívval és digitálisan felújított hanganyaggal mutatja be újból a filmet.
Andy Warhol, "a legnépszerűbb csehszlovák" legendás mondását - a jövőben mindenki híres lehet tizenöt percre - vették kölcsön a Tizenöt perc című film alkotói. Vajon meddig szállnak harcba a társadalom legelszántabb rétegei, a bűnözők, a rendőrök és az újságírók, hogy megkapják azt a bizonyos tizenöt percüket? És a közönség meddig lesz még hajlandó nézni ezt? Ezek az alapkérdései John Herzfeld maró gúnnyal megírt, rendkívül izgalmas thrillerének, amely egyszersmind a média által irányított korunk kegyetlen szatírája is. Herzfeld friss és eredeti hangvételű filmje a nagyvárosi bűnözésrol szól, rengeteg fekete humorral, lebilincselő akció-jelenetekkel és meglehetősen éles kritikával. Egy olyan világ jelenik itt meg a vásznon, ahol a bűnözők és a rendőrök szinte egymást félrelökdösve tolonganak, hogy a mindenható tévékamerák elé kerülhessenek. A film főszereplője napjaink szupersztárja, Robert Di Nero.
Ugyancsak szupersztárok, a Mátrix hősei - Carrie-Ann Moss és Joe Pantoliano - a főszereplői a Memento című filmnek, mely műfaját tekintve pszichothriller. Leonard egy furcsa és gyógyíthatatlan betegségben szenved.  Egyrészt amnézia, bár a múlt egyes jeleneteit fel tudja idézni, másrészt viszont, ami talán még ennél is rosszabb, képtelen új emlékeket megtartani. Nem tudja mi történt vele 15 perccel azelőtt, hol van és hogy merre tart. Egyetlen egy dologban biztos csupán, hogy bosszút akar állni azokon, akik meggyilkolták feleségét, s felelősek az ő betegségéért is. Dolgát azonban nagyban megnehezíti állapota.
Májusban két "második rész" is látható. A jól bevett hollywoodi szokás szerint folytatódik a Múmia, illetve az Ideglelés. A Múmia 1999 legnagyobb kasszasikere volt, még a Baljós árnyakat is megverte nézettségben, ezáltal jegybevételben. A folytatásban - tíz évvel a mumifikált egyiptomi pappal, Imhoteppel történt szörnyű találkozás után - Rick O’Connell és Evelyn boldog házasok, és egy eszes kissrác, a nyolc éves Alex szülei. Londoni otthonuktól sok száz mérföldre, a Szahara homokja alatt egy újabb rémálom éledezik, ő Skorpiókirály, a vad harcos, aki arra készül, hogy elpusztítsa a világot. 
Ugyancsak nagy siker volt bemutatása idején az Ideglelés című független film, mely alig 30 ezer dolláros költségvetéssel készült, mégis százmilliót hozott a konyhára. Egy áldokumentarista alkotásról van szó, mely a nézővel is elhiteti, hogy a stáb valóban átélte a borzalmakat, miközben egy szörnyűséges legenda nyomába eredt. A folytatás ugyan nem áldokumentumfilm, de ott folytatódik, ahol az előző rész abbamaradt: Blair városa turistalátványossággá válik a film nyomán, s egy maroknyi, fiatalokból álló csoport hátborzongató hétvégi kiruccanásra szánja el magát: kamerával és többnapi élelemmel felszerelkezve vágnak neki a rengetegnek.
Természetesen az egyre fontosabb európai filmipar is helyet kap a májusi kínálatban, ezúttal egy francia thrillert láthatnak a nézők. A filmben két párhuzamos történetet láthatunk, melyek a dramaturgia szabályai szerint előbb-utóbb egymásba érnek. A film főszerepében napjaink az egyik legnépszerűbb francia színészét, Jean Reno-t láthatjuk.
K. Gy.

Generációs összetartozás - megnyílt az Alkotó Fiatalok Egyesülete tárlata
2001. április 28. 22:13
Az orosházi Alkotó Fiatalok Egyesülete munkáinak technikája és műfaja más és más, de a látásmód közös. Ennek oka a generációs összetartozás - hangzott el szombaton délután az orosházi művelődési központban a legifjabb helyi képzőművészek tárlatának megnyitóján. Tóth Erika, a jelenleg még intézményi formában működő ház megbízott igazgatója felidézte az előzményeket is: a kilencvenes évek elején az akkori ifjúsági házban működött a Paletta rajzstúdió Fülöp Ilona grafikusművész irányításával. Ennek akkor még szinte gyermekkorú tagjai szerveződtek hat esztendeje egyesületté, mely laza közösségként működik ugyan, azonban aktív tagjai rendszeresen szerét ejtik a közös bemutatkozásnak.
Az ifjú alkotók közül többen örökségként kapták a művészi vénát, hiszen például Mester Éva és Mester Kata édesanyja és édesapja is képzőművész, mint ahogy Molnár Roland is Molnár János orosházi festő fia, Tóth Nóra édesanyja pedig rajztanár. A csapat rangidős tagja Dénes Attila, aki tekintélyes képzőművészeti múlttal rendelkezik, s jelenleg restaurátorként dolgozik. A festők-grafikusok mellett két fotós munkái is láthatók: Bús Mónika több országos diákkiállításon, illetve pályázaton szerepelt sikerrel, Vas Vilmos pedig alkalmazott grafikusként, rajzszakos főiskolásként tett kitérőt a fotózás irányába - sikerrel, ugyanis realista mozaikképei rendkívül nagy sikert arattak. A csapat legifjabb tagja, Varga Tímea még gimnazista, s most mutatkozik be először nagy nyilvánosság előtt, s ugyancsak a legifjabbak közé tartozik a jelenleg elsőéves főiskolás Igrényi Krisztina.
Az Alkotó Fiatalok Egyesülete tárlata május 11-éig látható a Petőfi Művelődési Központban

Fiatal alkotók tárlata Orosházán
2001. április 26. 21:54
Kilenc fiatal orosházi képzőművész mutatkozik be szombaton délután 17 órakor a Petőfi Művelődési Központban. Az Alkotó Fiatalok Egyesülete tárlatát Tóth Erika, a intézmény megbízott igazgatója nyitja meg.
Május 11-éig a következő ifjú alkotók munkái láthatók a központ színháztermi előcsarnokában: Bús Mónika, Dénes Attila Ferenc, Igrényi Krisztina, Mester Éva, Mester Kata, Molnár Roland, Tóth Nóra, Varga Tímea, Vas Vilmos.
 

Kesselring a rekeszizmokra célzott
2001. április 24. 23:31
Az eredeti Kesselring-darabnál lényegesen rövidebb, és ezzel feszesebb volt az Arzén és levendula, amelyet pénteken mutatott be a Jókai Színház Merő Béla rendezésében. A bűnügyi bohózat átdolgozását, voltaképpen erőteljes meghúzását maga rendező végezte el, aki láthatóan orvosolni akarta a helyzetkomikumok megteremtésének sokaságában a kelleténél jobban belefeledkező szerzőt, aki ezzel egyszerűen túlírta az Arzén és levendulát. Az átdolgozás - maradjunk ennél - jót tett a darabnak, és nagy biztonsággal megjósolható, hogy ezt az előadást szeretni fogja a helyi közönség.
Az Arzén és levendula művészi-esztétikai alapon alig ítélhető meg. Ez a darab nyilvánvalóan nem az igényes színházlátogatóknak íródott, mert Kesselring kísérletet sem tett arra, hogy szellemi erőpróbára hívja a befogadót. Persze nem biztos, hogy ez felróható a bűnügyi bohózatnak, ami csak humoros, fordulatos, olykor szellemes szeretne lenni, de nem több, és nem más. Létezik ilyen színház is, amit szerethetünk vagy elutasíthatunk vérmérsékletünk, irodalmi neveltetésünk, ízlésünk és kulturális szocializáltságunk szerint. Egy, a közönségét szórakoztatni is akaró színház előbb-utóbb eljut az Arzén és levendulához, ahogy eljutott most a békéscsabai is. A darabhoz meg sem próbálok úgy közelíteni - az előadáshoz kiadott műsorfüzet pedig ezzel kacérkodik -, hogy a bohózat (vígjáték) köntösében valami "üzenet", "mondanivaló" még is csak el van dugva. Nem kell komolykodni ott, ahol sokkal kevesebbet várnak el tőlünk… 
Az Arzén és levendula talán leginkább egy terjedelmesebb kabarészámnak nevezhető a maga teljes komolyan vehetetlenségével. Az albérlő-jelöltjeiket halomra gyilkoló vénlányok, Abby (Felkai Eszter) és Martha (Muszte Anna) olyan kedélyesen teszik, amit tesznek, ahogy más teasüteménnyel kínálja vendégeit. Kesselring nem vesződik a maga teremtette kézenfekvőnek tűnő kérdések megválaszolásával. Mert miért is gyilkol a két öreghölgy? Vagy ha erre még ilyen-olyan válasz akadna is, miért hiszik, hogy önmagában elégséges oka a megmérgezésre az a  tény, hogy éppen soros albérlőjüknek se fia, se borja a világon? Miért élhetnek a gyilkosságok után is háborítatlanul Brooklynban, és mi az a kikezdhetetlen jóindulat - ez körülveszi a városrészben a két méregkeverőt  -, ami még a velük szembeni halvány gyanú felmerülését is meggátolja. 
Témája ellenére is habkönnyű a darab. A gyilkosságok ellenére a halál, mintha nem is ennek a bohózatnak lenne a része. Mindezesetre az Arzén és levendula színészi szempontból hálás mű. Egyszerű, jól játszható, sőt jól kiaknázható szerepekkel. A színpadra viszonylag hosszú idő után visszatérő Felkai Eszter és a mindig megbizhatóan teljesítő Muszte Anna láthatóan nagy élvezettel alakítja a két tüneményes öreglány szerepét. A született gyilkos figuráját, a frankensteini maszkkal fellépő Jonathant, a család fekete bárányát Gáspár Tibor a komikum és a horror határán jól egyensúlyozva, imponálóan alakítja. Igazi meglepetés Szőke Pál "feltámadása", aki annyi apró mellékszerep után Teddyként egyáltalán nem keltett rossz benyomást. Talán rá is több és nagyobb szerepek várnak a jövőben. Marton Róbert, az ifjú szinikritikus Mortimer szerepében szokott lendületességével viszonyul szerepéhez, de a részleteiben jó alakítása még hagy kívánni valót maga után. Az ő Mortimere még csak idegesnek látszik, de valójában nem az. Ez a Mortimer mímeli a kapkodást és a zavarodottságát, de az egész olyan színészkedős. Karczag Ferenc, a bukott orvos, dr. Einstein szerepében nem rossz, nem jó: rutinos. A közönségkedvencnek számító Jancsik Ferenc (O.Hara felügyelő) egyszerűen eltévesztette a helyszínt, a szerepet és a darabot. Amit ő csinált az Colombo felügyelő volt, de annak a tévében a helye, és vasárnap este. Értem én, hogy poénnak, "áthallásos" poánnak szánták ezt a másolást, de ez így a színpadon - bár utálom ezt a fogalmat mégis leírom - nem működik. Ráadásul olyan elcsépelt, olyan könnyű megoldás.
Kesselring semmi mást nem akart az Arzén és levendulával, mint rekeszizmainkat célba venni. Az eredményt kétféle lehet: talált vagy nem talált.
Bod Péter

A művészeti iskola első fél éve
2001. április 23. 22:24
Egyhetes programsorozattal hívják fel magukra a figyelmet
Hagyományteremtő szándékkal, egyben az intézmény új törekvéseinek bemutatására rendez a héten művészeti napokat az orosházi Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Alapiskola. Szeptember óta ugyanis az intézményben a zenei képzésen túl a társművészetek irányában is folyik tehetséggondozás: a képzőművészet, a színjátszás is helyet kapott a tantervben, sőt a következő tanévtől tervezik táncoktatás indítását is – tájékoztatta lapunkat Riczánné Muzsik Ibolya igazgató, aki lapunk kérdésére sikeresnek értékelte az első félév tapasztalatait.
Az időjárás nem bánt kegyesen a szervezőkkel, ugyanis a hétfő délelőttre meghirdetett szabadtéri fúvóshangverseny és mazsorettbemutató a sportcsarnokba szorult. Mindez azonban nem szegte a művészeti napok résztvevőinek kedvét, hiszen a program ezt leszámítva az eredeti tervek szerint folyik tovább. Hétfőn délután gyermekrajzkiállítást tartottak, ma este pedig Mezőkovácsházán adnak közös koncertet az orosházi és a helyi művészeti iskola tanárai. Az est bevételét az árvízkárosultaknak ajánlják fel. Ugyancsak a művészeti napok programjának része a kedd esti evangélikus templombeli fúvóshangverseny, a másnapi tanári koncert a zeneiskola épületében, csütörtökön délelőtt pedig Orosháza általános iskoláiban rendhagyó zeneórákat tartanak.
A program pénteken délután a szervező intézmény legjobbjainak hangversenyével ér véget a Petőfi Művelődési Központban, itt húsz zeneszámot csodálhat meg a zeneszerető közönség.
 

Frissült a Színfolt
2001. április 19. 22:42
Megjelent az interneten (www.szinhaz.hu/sj52 ;   www.nexus.hu/sj52) a
SZÍNFOLT 2001. ÁPRILISI SZÁMA. Remélem, sokaknak szolgálhatunk ilymódon hírrel, információval, esetleg kaphatunk újabbakat, a magyr nyelvű színjátszáról, közel- és távol élő barátainktól.

Az áprilisi szám tartalmából:
Versmondók figyelmébe
Táborok
Visszapillantó
Fesztiválok
Hírmorzsák
Felmérés
Felhívás
Gratulálunk
Kultúrával a Nyugat kapujában
2001. évi rendzvénynaptár
Steinwender Jozsef

Almodóvar és Kusturica az orosházi filmklubban
2001. április 18. 20:43
Nyolc újabb filmcsemege szerepel az orosházi Petőfi Művelődési Központ filmklubjának programjában - tájékoztatták lapunkat a szervezők. Az április 25-én induló harmadik folyam elsősorban azon nemzetek rendezőinek munkáiból nyújt válogatást, amelyek nem tartoznak a filmgyártás fősodrába (kivéve talán az egyre kitűnőbb mozikat készítő angolokat), de egy-egy alkotójuk mégis világraszólót alkotott.
Igaz ez egyebek közt a spanyol Pedro Almodóvarra, akinek Mindent anyámról című filmjét április 25-én szerdán tekinthetik meg a filmbarátok a PMK-ban. Igaz, ezzel a filmmel az HBO-val versenyeznek, hiszen a mozicsatorna éppen ezekben a hetekben tartja műsorán a kitűnő filmet, de lehet hogy az ugyanitt vetített Macska-jaj hozza meg a kedvet A cigányok ideje, a bosnyák Emir Kusturica korábbi, ugyancsak jugoszláv filmje megtekintéséhez május 2-án.
Ezen kívül egyebek közt látható még a Születésnap című dán, A cseresznye íze című iráni, A kis utazás című magyar, Az élet egy füttyszó című kubai, az Eleven hús című spanyol (ugyancsak Almodóvar) és A kelet az kelet című angol film.

Kukorelly volt a meglepetés-vendég
2001. április 17. 21:12
A Bárka folyóirat estjével köszöntötték a költészet napját az elmúlt héten az orosházi Justh Zsigmond Könyvtár munkatársai. A házigazdai tisztet a szerkesztőség három vezető munkatársa, Elek Tibor főszerkesztő, Grecsó Krisztián szerkesztő és Kántor Zsolt főmunkatárs töltötte be, akik a városhoz kötődő, illetve itt élő vendégeket is hívtak: Fülöp Ilona grafikusművészt, aki az irodalomhoz könyvillusztrátorként kötődik, valamint számos munkáját ihlették már irodalmi alkotások; továbbá Sass Ervin költőt, újságírót, lapunk állandő szerzőjét és Verasztó Antal írót, helytörténészt.
A helyi irodalombarátoknak meglepetést is szereztek a Bárka szerkesztői, ugyanis az eredetileg tervek közt nem szerepelt, mégis magukkal hozták a megyébe látogató Kukorelly Endre költőt, aki néhány versének felolvasásával tette emlékezetessé az estét. Természetesen a jelenlévők közül többen is felolvastak legújabb munkáikból. A megyei irodalmi élet jelenlévő személyiségei közül többen is arról számolattak be az orosházi érdeklődőknek, hogy új köteteik jelentek meg, illetve állnak előkészület alatt. Elek Tibor főszerkesztő pedig arról számolt be, hogy a rangos irodalmi lap a továbbiakban kéthavonta jelenik meg az eddigi negyedéves periódusok helyett.

Szépen beszéltek magyarul
2001. április 17. 21:12
A közelmúltban rendezték meg Orosházán az immár évtizedek óta hagyományos Kazinczy Szép Magyar Beszéd elnevezésű anyanyelvi verseny területi fordulóját, melyen a vendéglátó város csapatai mellett tótkomlósi, gádorosi, nagyszénási és pusztaföldvári általános iskolások vettek részt. A produkciókat két kategóriában  5-6. és 7-8. osztályosok  értékelte a zsűri. A résztvevők egy kötelező és egy szabadon választott szöveget adtak elő.
Az ítészek az első kategóriában Vetró Emese, az orosházi evangélikus iskola diákját találták a legjobbnak, második helyen két diák, Závogyán Renáta, a III. Számú Általános Iskola és  Márk Annamária, a Táncsics Mihály Gimnázium tanulója végzett, ugyancsak Orosházáról. A harmadik helyezést egy gádorosi kisdiák, Lukács Krisztina kapta.
A második kategóriában a Táncsics Gimnázium nyolcosztályos szakának tanulója, Albert Zsanett lett az első. Második helyen a III. Számú Általános Iskolából Haraszti Róbert végzett, míg a harmadik díjat Varga Viktória (Eötvös József Általános Iskola) vihette haza. Különdíjat kapott: Ruskó Richárd és Barna Rita.

A magyar meteorológus
2001. április 16. 21:39
Egészen pontosan arról a magyar meteorológusról szeretnénk beszélni, aki nem meteorológus. Arról, aki azért ismerteti napról napra az időjárást, hogy a férfinép legalább másfél percig bámulja formás vádliját, és azt a kis nett kosztümöt, amit erre az alkalomra adtak rá a tévéstúdiók mindig is láthatatlan irányítói. Az időjárás-jelentő mindig hölgy, aki olyan fesztelenül képes mozogni a kamerák előtt, ahogy legtöbbünk saját hálószobája intimitásában sem képes lezser lenni. A magyar meteorológus - ezért a minősítésért persze minden szakmabeli megorrolna - e médiatizált változatának sem olyan fenékig tejfel az élete, mint azt három műszak után sajgó szemmel a reggeli tévét bámulva gondolnánk.
Először is nyüzsögnie kell egy stúdióban, ahol a háttérben megjelenő kontinens- és országtérképen áttekinthetetlen összevisszaságban gomolyognak felhők, ciklonok és anticiklonok, amiből persze legalább olyan keveset ért, mint a néző. A magyar meteorológusnak tehát azt a nehezen áthidalhatónak nevezhető képtelenséget kell elhitetnie milliós nézőtáborával, hogy neki annyira kisujjában van a szakma, hogy ha az Azori-szigetek felett meglát egy ciklont, akkor már nagy biztonsággal tudja, hogy az a Skandináv-félszigetet megkerülve három nap elteltével landol a Kárpát-medencében. Tizedes pontossággal megmondhatná, ha akarná, hogy ez a ciklon hőmérsékletváltozásban mit is jelent, abban a picinyke kis tektonikus teknőben, ami nagyjából Magyarország. Nos, valljuk be, hogy modell tanfolyamokkal, de legjobb esetben egy gyorstalpaló kommunikációs kurzussal a háta mögött a kis kösztümösnek erre a szakmai bravúrra esélye sincs. De a tévénézőket különösebben az sem zavarja, hogy egy tisztességes, "lehetőségektől", "esélyektől" és "valószínűségektől" hemzsegő időjárás-jelentésre még akkor sem számíthatunk, ha Németország és Ausztria felől érkező "magas nyomású légtömegek" hazánkra gyakorolt hatásáról kellene valami közelebbit mondania.
A tévék alkalmi meteorológusai az élőbeszéd esetlegességeit mímelő, többszörösen összetett mondatokat ráérős lassúsággal olvassák fel a súgógépről. (El is akadna a csicsergés, ha elromlana a súgógép.) A szaknyelvbe csomagolt mondandóból alig derül ki több mint az, hogy holnap is lesz valamilyen idő, amit nagyjából mindannyian sejtettünk. Legalábbis azok, akiknek irodalmi fehérfoltjai között nem éktelenkedik a Mici Mackó, akitől tudjuk, hogy úgy még soha nem volt, hogy valahogy ne lett volna… Látható, hogy erre az alapigazságra támaszkodva nyugodt szívvel kelhetnek és fekhetnek a magyar meteorológusok képernyős változatai. Téves prognózisaik miatt nem kell birkózniuk a lelkiismeretfurdalással, mert ha mindenhogyan lehet, akkor tévedni sem egyszerű dolog. Jelentéseikben nehezen komolyan vehető fogalmakkal élnek. Mert "az évszakhoz képest némileg hűvösebb", vagy éppen az "évszaknak megfelelő idő" összehasonlítási alapok önmagukban bizonytalanok, hogy most az ide-odaméricskélés buktatóiról szót se ejtsünk. De más miatt sem könnyű ugrabugrálni a magyar meteorológusnak a kamerák sűrűjében. Léteznek napok, amikor nem kell jósolni, mert az eső esik, ami a kevés biztosan tudható tények egyike. Ez nem lebecsülendő könnyebbség a mindig is a bizonytalanban lavírozó időjósnak. A három napos égi áldás kellős közepén rendre elhangzik az a bölcs megállapítás, hogy "az esőzés tartósnak bizonyul". A magyar meteorológust pedig nem utolsó sorban azért alkalmazzák, hogy jó kedvre derítse az embereket, hogy ne mondjam: az országot. Ezért megnyerő külsejű, ezért nő, ezért adnak rá rövid, és feszes kosztümöt, a vonalakat hangsúlyozó ruhát. De mindez elég-e, hogy elfeledtesse a nyálkás, nyirkos, csatakos időt? Az alattomos reggeli, kora délelőtti ködöket, éjszakai fagyokat, a melegedni egyáltalán nem
akaró időt, a havat nem hozó karácsonyt? Aligha. A magyar
meteorológus mégis olyan rendületlenül mosolyog bele hatvannégy foga zománca fehérjével a kamerába, megjátszott, és mit ne mondjak, jól megfizetett derűjével, mintha ez hatásos fegyver lenne az emberszomorító időjárás ellen.
A korai ébredés és a többéves fáradtság fásultságával nézi az ember a villódzó képernyőt, amikor megérti, hogy hiába mosolygott a kis
kosztümös, és hiába szép a vádlija, ez az elkövetkező huszonnégy óra akkor is pocsék lesz, ha "Derűs napot" kívánnak neki.
Bod Péter

Pokémonok, Dracula, Vaszilij meg a többiek
Áprilisi filmturmix
2001. április 16. 21:39
Háborús dráma, akciófilm, vígjáték, horror, aminációs mozi egyaránt szerepel az e havi mozikínálatban, minden fogyasztói célcsoport örömére. Olyan sztárokat láthatunk egyebek közt, mint Keanu Reeves, Jennifer Lopez, Sandra Bullock, Michael Caine, Kevin Costner s olyan legendákkal találkozhatunk ismét, mint Dracula gróf története, a modernek közül pedig a pokémonok köszönnek vissza a vászonról.
A forgalmazók gondoltak az ünnepek előtt rövid tavaszi szünetüket töltő diákokra is, hiszen az utóbbi idők legtöbb vihart kavart kultikus figurái, a pokémonok szereznek szereznek számukra kedves órákat.  A különleges animációs világ által kiváltott vitáról nem dolgunk ítélkezni (mivel a Társasági rovat eddig is nagy teret szentelt a tömegkultúra jelenségeinek elemzésére, természetesen egy nagyobb lélegzetű írásban visszatérünk a pokémonokra), a filmre azonban kötelességünk felhívni a figyelmet. A Pokémon 2. - Bízz az erőben című filmben Pikachu és százszínű, ezerformájú társai ezúttal az egész világ megmentésére szövetkeznek. Egy ősi legenda szerint ugyanis, amikor a szél, az eső és a villám őrződémonai egy helyre kerülnek, megbomlik a Föld harmóniája, és elszabadul a legrettenetesebb Pokémon. Ám a Pokémonok, sokkal fogékonyabbak a természet hangjára, mint az emberek, és megérzik a közelgő veszélyt.
Dracula gróf számos feldolgozásának ezúttal egy millenniumi feldolgozását láthatjuk Dracula 2000. címmel, természetesen mai környezetbe helyezve. Egy csapat profi tolvaj felbecsülhetetlen értéku műalkotások megszerzésének reményében feltör egy kiemelten őrzött páncéltermet. Ám a pince legnagyobb megrökönyödésükre egy tökéletesen őrzött kriptát rejt, melyet immár száz éve nem nyitottak fel. A tolvajok akaratukon kívül a modern világra szabadítják Dracula ősi rettenetét...
A horrorkedvelők ebben a hónapban további két filmre válthatnak jegyet. Magyarországon is elkezdték vetíteni ugyanis a Rémségek könyve második részét, mely az Utolsó vágás alcímet viseli. A sejtelmes alcím utalt egyrészt a műfaj alapkliséjére, a vérontásra, de utal arra is, hogy a cselekmény középpontjában filmművészeti főiskolások állnak, akik hollywoodi karrierről álmodoznak. Ugyancsak a borzalmak kedvelőinek szól a Rossz álmok című mozi, melyben feltűnik egyébként a Mátrix szupersztárrá vált Neoja, Keanu Reeves is. A sztori főszereplője egy látnoki képességekkel megáldott/megátkozott hölgy, aki telepatikus úton szemtanúja lett egy gyilkosságnak. A szörnyű tudás birtokában nem csak saját rémálmaival kell megbírkóznia, hanem a gyilkossal is, aki tudomást szerez arról, hogy Annie veszélyt jelenthet számára.
A klasszikus akciófilmek kedvelőinek ajánljuk a Beépített szépség című filmet, amely egyben G. B. Show Pygmalionjára is tartalmaz utalásokat. A film főhősnője, Sandra Bullock számára komoly színészi kihívást jelent az, hogy csúf békából szépségkirálynővé váljon, de látatlanban megjósolható: a kedvelt színésznő könnyedén megbírkózik a feladattal. Sandra Bullock ugyanis egy csúf kis rendőrnőt alakít, akinek be kell épülnie a Miss United States szépségverseny indulói közé, sőt lehetőség szerint az élen kell végeznie, hogy leleplezhessen egy eszelős sorozatgyilkost. Előtte azonban komoly próbatételek elé kell néznie, míg "Higgins professzora", a Michael Caine által megformált Victor Melling felkészíti a nagy alakításra.
Két háborús film is szerepel a kínálatban, az igényesebb nézők kedvében járva. Francia-amerikai stáb készítette az Ellenség a kapuknál című második világháborús történetet, mely egy szovjet és egy német mesterlövész különös párharcát mutatja be, természetesen bemutatva a két egymásnak feszülő korabeli diktatúra, a náci és a kommunista világ természetrajzát, de nem mellőzve a romantikus szálakat sem: Tánya, a csinos partizánlány szerelméért Vaszilij, a sikeres szovjet mesterlövész és Danyilov, a politikai tiszt verseng.
A másik háborús film, a 13. nap évtizedekkel később, a kubai rakétaválság idején játszódik. 1962 októberében tizenhárom napig a világ az elképzelhető legnagyobb katasztrófa küszöbén  állt. Az egész világ lélegzet-visszafojtva figyelte, mi lesz az eredménye a politikai, katonai és  diplomáciai összetűzésnek a két szuperhatalom, a Szovjetúnió és az Egyesült Államok között. 
Roger Donaldson rendező Amerika történetének legdrámaibb és legfenyegetőbb válsághelyzetét dolgozta fel dokumentarista eszközökkel. A filmben tanúi lehetünk azoknak az elkeseredett vitáknak, amelyek a Fehér Ház falain belül  zajlottak, láthatjuk a kubai légtérben cirkáló amerikai felderítő repülőgépeket, amelyek  felfedezték, hogy a szovjetek gyors ütemben nukleáris töltetű rakétákat telepítenek és  megjelenik az amerikai és a szovjet hadiflotta is, amelynek hajói fenyegetően  álltak szemben egymással a nyílt tengeren.
Végezetül megnyugtatjuk a romantikus filmek kedvelőit: nem maradnak szerelem nélkül. Nagy sikernek ígérkezik körükben a Szeretném, ha szeretnél (The wedding planner) című film, melynek okos és szép hősnője, Mary Fiore  (Jennifer Lopez) - foglalkozására nézve esküvőszervező - rendkívül magányos, mígnem találkozik a jóképű gyermekorvossal, Steve-vel, akit Matthew McConaughey formál meg.  Innentől kezdve a történet haladhatna tovább a maga útján a megfelelő romantikus  végkifejletbe torkollva, a dolgoknak azonban mindig bonyolódniuk kell, mint ahogy ez meg van írva egy valamire való forgatókönyvben.
Korbely György