Nyugdíjasok, tollat, cerkát elő!
Az idén is megrendezi vers- és prózaíró pályázatát nyugdíjasok részére a kardoskúti Móra Ferenc Művelődési Ház és a helyi nyugdíjasklub - tájékoztatta lapunkat Lengyel Györgyné főszervező. A pályamunkák elkészítésére és elküldésére bő két hónap áll az idős írók és költők részére, ugyanis április 30-áig fogadják ezeket.
A szervezők kikötése: a műveket három példányban, gépelt formában várják. Versből maximum három, prózából maximum tíz oldalas lehet a beküldött alkotás. A pályamunkákat neves szakemberek értékelik majd, az eredményhirdetés pontos idejéről - melyet a hagyományokhoz híven várhatóan a nyár végén tartanak - levélben, illetve a sajtó útján értesítik az érintetteket.

Tallózó az Új színfoltból
Megjelent az interneten (www.szinhaz.hu/sj52 ;   www.nexus.hu/sj52) a SZÍNFOLT 2001. MÁRCIUSI SZÁMA. Remélem, sokaknak szolgálhatunk ilymódon hírrel, információval, esetleg kaphatunk újabbakat, a magyar nyelvű színjátszáról, közel- és távol élő
barátainktól.
A februári szám tartalmából:
Versmondók figyelmébe
Táborok
Visszapillantó
Külföldi hírek
Hírmorzsák
Felmérés
2001. évi rendezvénynaptár
Steinwender Jozsef
 

A munka nem nemesít
Itthon még divatos szenvedély a munkamánia
A dolgok leegyszerűsítésére hajlamos gondolkodásmódunkban a dologtalanság sok rossznak előidézője lehet, melyek végleges következménye az alkoholizmus, a játékszenvedély, a kábítószer-élvezet, hogy csak a társadalmilag legmegvetettebbeket említsem. Kevesen tudják, hogy a munka is hordozhat veszélyeket, ha ennek végzését túlzásba visszük. Még a végén annak a csövesnek lesz igaza, aki a hetvenes években a következő - golyóstollal az elrongyolt farmerdzsekije hátára skiccelt - jelmondattal hergelte a jóérzésű utasokat a metrón: "Ne dolgozz, nem érhet baleset".
Mindez persze szintén csak demagóg leegyszerűsítése a dolgoknak, tény azonban: új szenvedélybetegség ütötte fel a fejét a civilizált világban, amely persze eddig is létezett, csak éppen nem nagyon tudtunk róla, továbbá napjainkra szedi leginkább áldozatait a felfokozott tempó miatt (lásd még rohanó világunk). A bimbózó kapitalizmus hazájában a munkamániát (workaholism) akár divatos szenvedélynek is nevezhetjük, hiszen aki a munkája rabja, az sikeresnek számít a mai értékrendek szerint. Azonban ne gondoljuk, hogy csak a gazdasági élet szereplői, jelesül a menedzserek, üzletkötők, brókerek, mérnökök, informatikusok stb. munkamániások, ez a hév bárkit rabul ejthet, legyen az pedagógus, politikus, művész, sőt nem feltétlenül kell értelmiségi, szellemi munkakörökről van szó (bár a fizikai teljesítőképesség jóval végesebb, de lehet munkamániás egy fodrász, egy asztalos vagy éppen egy kőműves is, vagy gondoljunk csak a látástól vakulásig dolgozó gazdaemberekre).
Szakemberek szerint a munkamánia kialakulásának több oka van. A legáltalánosabb az egzisztenciális félelem, melyet csak fokoznak a teljesítménycentrikus piaci viszonyok: míg az ántivilágban a tizen-huszonéves korban megszerzett tudással nyugdíjig jól elvolt az emberek többsége, addig ezt a kényelmes állapotot az élethosszig tanulás mumusa váltotta fel. Ugyanígy kevés az egyszer kiérdemelt szék elfoglalása: piacgazdaságban nap mint nap ki kell azt érdemelni. A másik ok a gyerekkorban támasztott túlzott szülői, pedagógusi elvárásokból fakad, mely felnőtt korban az egyén saját magával szemben támasztott elvárásává válik. Vannak prózai okok is: az élet más területén elszenvedett kudarcok - párkapcsolatok, családi élet - miatt az ember munkája fedezékébe menekül. Nagyon sok munkamániásnak pedig  önigazolási-bizonyítási kényszere van akár személyes motivációk, akár a társadalmi mobilitás igénye miatt, azaz alacsonyabb sorban születve magasabbra szeretne jutni, vagy éppen ott is maradni. S persze figyelve a politikusok "hihetetlen munkabírását", mi más lehet még kiváltó ok, mint a hatalom vágya, megtartása.
A munkamániának egyébként három stádiumát különböztetik meg: a korai szakaszban az ember még csak nagyon elfoglalt, folyamatosan pörög, nemigen jut ideje egy baráti sörözésre, mozira, színházra, de még a családra sem.
A középső szakaszban már pszichés elváltozások jelentkeznek:  emlékezetkihagyás, szórakozottság, zavart kedélyállapot, szorongás. A végső stádiumban már jelentkeznek a fizikai elváltozások is, de felerősödik a pszichológiai zavarok sora: dühkitörések, a környezet terrorizálása jellemzi ekkor már a munkamániást, akit emellett fejfájás, magas vérnyomás jellemez (divatos szóval: menedzserbetegség gyötri), s előbb-utóbb infarktus, érszűkület vagy más, akár végzetes figyelmeztetések tehetnek pontot a történet végére.
A megoldást a szakirodalom szerint a terápia jelentheti, ám a korai szakaszban nagyon nehéz elhitetni az elfoglalt munkaalkoholistával, hogy heti három-négy óra feláldozásával akár hatékonyabbá is válhat hőn szeretett munkája. Mivel ezek a csoportdinamikai kísérletek rendre kudarcot vallanak az alanyok el-elmaradása miatt, ezért a családra különösen nagy feladat hárul: ők azzal segíthetik a munkamániás családfőt, hogy a fennmaradó szabadidőre minél aktívabb pihenést lehetővé tevő programokat szerveznek, hogy kiverjék a fejéből a határidőnaplót, a megoldandó feladatokat, a munkahelyi konfliktusokat, s minden mást, ami megmérgezi testét és lelkét.
(Bevásárolni? Nem, most nem mehetek le veled. Moziba? Tudom,  megígértem, de el kell halasztanunk. Azt is tudom, hogy hétvége van, legalább ilyenkor nem kéne a komputer előtt ülnöm, de nagyon el vagyok havazva. Most például cikket kell írnom a munkamániáról. Képzeld el, van ilyen szenvedély, olyan mint az alkoholizmus meg a drogozás, csak éppen ellenkező előjellel. Hogy milyen emberek vannak...)
Korbely György

Munkamániás Ön?
(Minél több állítás vonatkozik Önre, annál inkább esélyes rá, hogy  "munkaalkoholista")
- Sokkal jobban érdekli a munkája, mint a családja vagy bármi más.
- Gyakran viszi haza a munkát; gyakran még az ágyban vagy nyaraláskor, hétvégén is dolgozik.
- Legjobban dolgozni szeret, és legszívesebben a munkájáról beszélget.
- Hetente 40 óránál többet dolgozik.
- Kedvenc hobbija már nem is hobbi, mert pénzkereső vállalkozássá fejlesztette.
- Családjára, barátaira nem igazán marad ideje.
- Általában többet dolgozik, mert úgy véli, hogy másképp sosem készülne el a munkájával.
- Egyetért azzal, hogy ha valaki nagyon szereti a munkáját, akkor nem számít a munkaidő, és sokkal tovább kell dolgozni.
- Nem kedveli azok az az embereket, akiknek van fontosabb dolguk, mint a munkájuk.
- Attól fél, ha nem dolgozik elég keményen, elveszti a munkáját vagy nem tartják elég jó munkaerőnek.
- Állandóan a jövőjén aggodalmaskodik.
- Mindent nagyon intenzíven és versenyszerűen szeret csinálni; még, mondjuk, a szabadidejében játszott teniszt is.
- Ideges lesz, ha megkérik, hogy hagyja abba egy kicsit a munkát és foglalkozzon valami mással.
- Munkájára gondol vezetés közben, elalvás előtt, sőt még akkor is, ha valaki mással beszélget.
- Evés közben is dolgozik.
- Úgy gondolja, hogy ha több pénzt keres, akkor élete más problémái is könnyebben meg fognak oldódni.
(forrás: www.origo.hu)
*
Fianna-turné: az ír zene elit hadserege a Viharsarokban
Igazi csemege várja márciusban három Békés megyei város, Orosháza, Békéscsaba és Szarvas zenebarátait, különösen azokat, akik az ír muzsikát kedvelik: a magyar és brit tagokból álló Fianna mutatja be hamisítatlan, kelta tradíciókon nyugvó muzsikáját.
A country-t leszámítva talán nincs más olyan folklórkincse egy nemzetnek, amely olyan széles körben tért nyert volna, mint az ír muzsika (persze, az Amerikából világhódító útjára indult country gyökerei közt is fellelhetők az ír bevándorlók népzenéjének elemei). Ír zenét gyakorlatilag mindenki hallgathat, hiszen annak számos válfaja létezik a populáristól (gondoljunk csak a tavaly nyáron a fél országot lázba hozó sztepptáncos, Michael Flatley produkciójára) a veretesig. Szakértők, illetve a zenéjüket jól ismerők szerint a Fianna mindezt egyesíti: mind a könnyed szórakozást kedvelők, mind a vájt fülűek kedvüket lelheti hallgatásában, sőt nézésében is, hiszen az előadásokat hatásos showelem, a tánc színesíti.
A Fianna kifejezés sajátos, kitüntetett helyet foglal el az írek történelmében: így nevezték azt az elit királyi sereget, melynek válogatott vitézei a mondák szerint nem csak a fegyverforgatásban jeleskedtek, hanem kiváló költők és dalnokok is voltak, akik csatáikat zenében, dalban örökítették meg.
Ugyancsak a múltat idézik hangszereik. Megtalálható itt a uilleann pipe, azaz az ír duda, a bouzouki, ami nem összekeverendő a görögök hasonló hangzású nemzeti hangszerével, és persze hallhatjuk a hegedűt, a gitárt, a fuvolát és a furulyát, melyek nélkül elképzelhetetlen az írek nemzeti muzsikája.
A Fianna tagjai: Alan Burton, aki a dudát kezeli, Frank Delgado, a másik tradicionális hangszer, a bouzouki megszólaltatója, továbbá Lang János (hegedű, fuvola, furulya és bodhra), Varga Kornél (gitár), Martin Green (harmonika) és Lajtai Katalin (ének). A békéscsabai és a szarvasi koncerteken Ronan Morgan táncol, míg Orosházán egy másik, ugyancsak elismert táncos lép fel. Morgan egyébként Európa-szerte közismert írsztepptáncos, aki mellesleg szereplője volt a már említett Flatley-shownak is, jelenleg a budapesti Fonóban vezet tánciskolát. A Fianna nem csak hazai klubok, pubok és koncerthelyek sztárja: sikeresen léptek fel neves nemzetközi fesztiválokon is.
Első lemezük, a Mad Sceleton tavaly decemberben jelent meg a FolkEurópa kiadónál, mely ugyebár csak a jobb boltokban kapható. Kérdés, van-e ilyen a Viharsarokban, de ha nincs is, ne feledjék: Fianna-koncertek március 8-án Orosházán, 17-én Szarvason, 19-én pedig a csabai Ifiházban.
K. Gy.

Több ezres gyermeknap a Magyarok Világparkjában
Különleges esemény várja a legkisebbeket és szüleiket május utolsó vasárnapján az Ópusztaszer és Dóc közelében található Magyarok Világparkjában: ekkor rendezik meg hagyományteremtő szándékkal a Nemzetközi Gyermek Béke és Erőszakmentes Napot. Minderről a szegedi központú, de Békés megyei érdekeltségekkel is rendelkező Magyarok Világparkja Kft. két vezetője, Török Tamás ügyvezető igazgató és Pleskonics András marketing igazgató tájékoztatta a napokban az újságírókat a fővárosban. A tájékoztatón jelen voltak a támogató állami szervek, a Belügy- és a Külügyminisztérium, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) képviselői, továbbá számos, a célokkal egyetértő civil szervezet.
A gyermeknapi Béke és Erőszakmentes Nap nem más, mint egy nagyszabású egész napos program népszerű előadók színpadi műsoraival, koncertekkel, sok-sok játékkal és látnivalóval. A nagyszabású, több ezer gyermekre "méretezett" eseményen hőlégballonos találkozó, gyermekjátszótér-kiállítás, pusztai vidámpark, kirakodóvásár várja az érdeklődőket. A rendezvény kapcsán a szervezők felhívást bocsátanak ki, mely fegyverszünetre és a gyermekeket is érintő erőszakos cselekedetek beszüntetésére szólítja majd fel az egész földkerekséget - hangzott el a tájékoztatón, melyen azt is bejelentették, hogy folytatódik az emlékpark faültetési akciója is, fát kapnak például az ez alkalomra kiírt művészeti pályázat legjobb alkotói is, továbbá az Olimpiai Ligetben olimpikonok és paraolimpikonok helyezik el emlékfáikat.
A világpark sajtótájékoztatóján Szekeres Pál, az ISM államtitkára és Komáromi István, a BM PR-vezetője, táncdalénekes is támogatásáról bizonyította az egyedülálló kezdeményezést.

Az idén is lesz József Attila Szavalóverseny
Ismét megrendezi a Költészet Napján a József Attila Szavalóversenyt a Magyar Szocialista Párt, Demokrácia, Szolidaritás, Esélyegyenlőség Alapítvány, a Székács József Családsegítő Alapítvány, a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete és az Esélyegyenlőség Tehetséges Fiatalokért Alapítvány Orosházán
Az erről szóló felhívást a napokban juttatták el szerkesztőségünkbe a szervezők. A feltételek nem változtak lényegesen az elmúlt évekhez képest: továbbra is 14 és 25 év közötti Békés megyei fiatalok jelentkezését várják március 31-éig írásban (Orosháza, Szabadság tér 3.) vagy telefonon (68/412-945).
A versenyzőknek tetszés szerint két művet kell megjelölniük a magyar és európai irodalom alkotásaiból, műfaji megkötöttség nélkül. A szavalóversenyt április 7-én, szombaton délelőtt rendezik majd meg Orosházán

MUSIC CENTER - A 43. Grammy Eminem jegyében
Míg tavaly a jó öreg Santana jegyében telt el a legrangosabbnak tartott zenei díjkiosztó gála, a Grammy, addig az idén egy feleannyi idős fehér rapper vitte el a pálmát, igaz, töredéknyi díjjal: míg a latin rock élő klasszikusa nyolc és fél díjat kaszált, addig a detroiti fenegyerek a négy jelölésből hármat kapott meg.
Eminem, alias III. Marshall Mathers nem csak húzós zenéjéről ismert világszerte: kedvenc témája a bulvárlapoknak is szalonképtelen dalszövegeivel, kijelentéseivel, sőt családi ügyeivel (édesanyjával például perben áll, mert azt állította Debbie-ről, hogy több kábítószert fogyaszt még nála is, sőt Marshall-mama ellen-rapalbumot adott ki fiacskája viselt dolgairól). A 43. Grammy-díjkiosztó gálán (melyet egyébként itthon az HBO élőben közvetített) a Los Angeles-i Staples Center előtt homoszexuális szervezetek tüntettek ellene, kifogásolva a dalaiban fellelhető "buzizást". 
Erre a 28 éves fehér rapper, Dr. Dre felfedezettje a nyíltan homoszexuális Elton Johnnal adott elő duettet a több ezres tomboló közönség előtt. A toleranciájáról ismert Amerika tehát nem tud mit kezdeni az Eminem-jelenséggel. A sztár egyébként a várakozások ellenére szolidan viselkedett a rendezvényen: illedelmesen megköszönte a több ezer fős közönség előtt a három díjat, melyet a tavalyi legjobb rapalbumért, a legjobb szóló rap produkcióért, illetve a legjobb rap produkcióért ítélt oda számára a National Academy of Recording Arts & Sciences (NARAS). 
Az idei Grammy-gála másik sztárja az ír U2 volt: ők is három díjjal térhettek haza. Bono és csapata az év legjobb felvétele, az év dala és legjobb rock produkciója elismerését vették át Beautiful Day-ért.
Kiemelve a fontosabb kategóriákat, nézzük, a NARAS kit talált legjobbnak a tavalyi termésből
A legjobb új előadó - Shelby Lynne; legjobb női pop produkció - Macy Gray: I Try; legjobb férfi pop produkció - Sting: She Walks This Earth (Soberana Rosa) ; legjobb dance felvétel - Baha Men: Who Let The Dogs Out; legjobb női rock produkció - Sheryl Crow: There Goes The Neighborhood; legjobb férfi rock produkció - Lenny Kravitz: Again; legjobb rock album - Foo Fighters: There Is Nothing Left To Lose; legjobb alternatív zenei album - Radiohead: Kid A; legjobb női r&b produkció; Toni Braxton: He Wasn't Man Enough; legjobb férfi r&b produkció - D'Angelo: Untitled (How Does It Feel); legjobb r&b produkció - Destiny's Child: Say My Name; legjobb r&b dal - Destiny's Child: Say My Name; legjobb r&b album - D'Angelo: Voodoo .
*
Rap-szappanopera
Eminemet a Time magazin 2000-ben az Év emberévé választotta, mert "sikerrel feszegette a társadalmi tűrőképesség határait". Aki egy kicsit is tisztában van az amerikai sajtóviszonyokkal, az tudja, hogy a legnagyobb elismerésről van szó. A fehér rapper olyan vetélytársakat utasított maga mögé az Év embere-választáson, mint a regényhős Harry Potter vagy éppen Russell Crowe, a Gladiátor főszereplője.
III. Marshall Mathers 1972-ben látta meg a napvilágot az amerikai iparvárosban. Édesapja kétéves korában elhagyta a családot. A kis szőke srác a helyi rosszfiúk megszokott életét élte, egészen addig, míg fel nem fedezték. A feketék zenéjét magabiztosan előadó Eminem botrányaival és durva dalszövegeivel hívta fel magára a figyelmet, azonban a zenét önmagáért szeretők is elismerik kvalitásait.
Nem csak a nőket és a homoszexuálisokat sérti meg rendre, hanem tulajdon családját is, bár a legfrissebb hírek szerint mind édesanyja, mind nagymamája hajlandó megbocsátani a család fekete bárányának, s elvált felesége, kislánya anyja is megbékélést mutat irányába.
Sőt: a közelmúltban jelentkezett II. Marshall Mathers is, 26 esztendő múltán "Szeretnék találkozni a fiammal, és elmondani neki, hogy mennyire szeretem. Nem érdekel a pénze, én csupán azt szeretném, ha tudná, hogy bármikor számíthat rám" - nyilatkozta valahol az apa. Kérdés, hogy a radikális sztár megbocsát-e azért, amiért gyermekkorában írt kétségbeesett levelei rendre megválaszolatlanok maradtak.

A Föld végnapjai Noétól Az idegenek dühéig
Az év legrövidebb hónapja gazdag néznivaló terméssel lepte meg a filmrajongókat. Ezt már két hete a moziajánlóban is megfogalmaztuk, de végigtekintve a videokínálaton a tétel erősödni látszik. Aki még a jó időben, augusztusban elbliccelte az aktuális mozikínálatot, az immár kazettán viheti haza az akkori friss sikereket: Gagyi mami, Viharzóna, Tolvajtempó, Árnyék nélkül, Csibefutam. Tekintve, hogy ezekről már szóltunk annak idején, az alábbiakban bemutatunk néhány olyan alkotást, mely nem került be a mainstream mozihálózat vérkeringésébe. Többségük persze felejthető, azonban akadnak olyanok is, melyekről kár lenne lemaradni.
Kezdjük egy vígjátékkal, mely azonban nem csak nevetési ösztöneink kiaknázását szolgálja: a Noé II. (Noah) című film főhőse hétköznapi élete teljesen felborul, amikor megjelenik nála egy karizmatikus, átható tekintetű ismeretlen és arra kéri, minél előbb kezdjen építeni egy hatalmas bárkát. Hősünk nekilát különös küldetése végrehajtásának, nem sejtvén, hogy a legnehezebb feladat nem az ácsmunka lesz, hanem az, hogy elviselje a barátok és a környéken lakók gúnyos és értetlen pillantásait, megjegyzéseit.
Paul intelligens, tehetséges vidéki fiú, ám tipikus vesztes. New York számára maga a dzsungel, ahol képtelen jól érezni magát és beilleszkedni. De hiába igyekszik, egyszerűen nem tud kapcsolatot teremteni évfolyamtársaival, nem jön ki a szobatársaival és szinte mindenki keresztülnéz rajta. Egy napon találkozik egy másik meggyötört lélekkel, a szépséges Dorával - ez már a Loser című film rövid előzetese. A februári videokínálat eme darabja illeszkedik a manapság divatos amerikai ifjúsági filmek sorába sok humorral, szerelemmel.
Az európai, ezen belül is a brit vígjátékok legjobb hagyományai jellemzik a Nőt akarunk című filmet, mely ír falucskába kalauzol bennünket. A falu főként birkatartásból élő népe évszázadokon át békésen, nyugodtan éldegélt, szinte fel sem tűnt senkinek, hogy a környéken feltűnően sok a férfi és bántóan kevés a nő. De aztán egy napon fatális tévedés folytán nem a szokásos, unalmas filmecske érkezik a falu mozijába, hanem egy pörgős amerikai produkció, amelyben csak úgy hemzsegnek a jobbnál jobb nők. Hiába a pap minden igyekezete, hogy a túlzottan erkölcstelen jelenetektől, a lavina elindul...
Bizonyára sokan látták George Cukor Gázláng című klasszikus filmjét, mely a több évtized távolából is képes megborzongatni nézőjét. Nos, elkészült a munka feldolgozása, mely immár megtalálható a videotékákban A betolakodó címmel. A film alkotói szerint azonban szó sincs csupán a sztori modern környezetbe helyezéséről: az ajánló szerint még a legavatottabb krimiszakértők számára is tartogat meglepetéseket.
A sci-fi kedvelők sem maradnak néznivaló nélkül februárban. Nekik kedveskednek a forgalmazók a Szupernova, illetve az Idegenek dühe című filmekkel. Mindkét film a Föld idegen kultúrák általi elpusztításának lehetőségével játszik el a jövőben, de mint az a hollywoodi filmekben lenni szokott, az izgalmak feloldása, azaz a happy end sem marad el.
Korbely György

Fiatalok felé nyit a PMK
Fekete-piros öltözék és álarc - ez az elvárt viselet szombaton este az orosházi Petőfi Művelődési Központ álarcosbálján. A rendezvényt megelőzően az Activity társasjáték kedvelői részére rendeznek bajnokságot, melynek eredményhirdetését hét órakor tartják. A programba bekapcsolódik a települési diákönkormányzat is, melynek szervezésében utcai felvonulást rendeznek a Táncsics Gimnázium és a művelődési központ épülete között. Az este  nyolc órakor kezdődő álarcosbál és diszkó sztárvendége a Groove House együttes lesz.
Horváthné Németh Mariann, az est főszervezője lapunknak elmondta: e rendezvény is része annak a folyamatnak, melynek során minél több fiatal számára igyekeznek tartalmas szabadidős programot biztosítani. A rendezvény egy régi-új hagyomány felélesztése is: korábban ugyanis nagy siker övezte a "művház-diszkókat", a szervezők reményei szerint ez a jövőben is így lesz.

Ezredfordulónk: arcok és státusok
Timi szalontai lány volt, nagyszalontai. A vőlegénye, Gheorghe szintén, egyike kisváros kevés román nemzetiségű lakosának. Timi anyanyelve magyar volt, bár családjában akadtak szász és szerb felmenők is. A magyar iskolában tanult lány anyanyelvi szinten beszélt románul is; bár ez korántsem azt jelenti, hogy perfektül. Timi ugyanis, mint az erdélyi és főként a határ közelében élő magyarok szinte mindegyike, sem románul, sem magyarul nem tudott tökéletesen. Hasonló volt Gheorghe helyzete, aki nemcsak románul tudott, hanem magyarul is egészen jól beszélt.
Magda ezzel szemben váradi lány volt, "tisztán" román apától és magyar-román vegyesházasságból származó anyától - maga sem tudta megmondani, melyik az anyanyelve. "Az anyám nyelve inkább a magyar, de az anyanyelvem...", mondta mindig mosolyogva, ha erről kérdezték. Apja csak törve beszélt magyarul, a tengerpartról származott, felnőttként ismerkedett meg nyelvünkkel; anyja románul és magyarul egyaránt tudott. A lány barátai között románok és magyarok egyaránt voltak, akárcsak a család ismerőseinek sorában. Magda román iskolákba járt, a líceum elvégzése után Temesvárott járt egyetemre, társadalomtudományi karra, ahol az oktatás nyelve a román és az angol volt; emellett franciául tanult.
Timi ezzel szemben az első pillanatban, amikor abbahagyhatta, abba is hagyta a tanulást. Kezdetben szüleinek segédkezett Gheorghéval a határ menti csencselésben, hoztak ruhákat, cipőket, kézimunkákat, szőtteseket, népművészeti munkálat, régi hagyatékokban talált antik dolgokat, benzint, mikor mit; vittek élelmiszert, gyógyszert, műszaki cuccokat, mikor mit. Aztán a fiú egy ismerőse segített nekik: az egyik határ közeli benzinkúton kaptak mindketten munkát, Timi büfés volt, a fiú kútkezelő. A lány hétvégeken átjárt az egyik határközeli magyar városba, ahol napközben pincérnőként dolgozott (persze feketén), éjjelente egy diszkóban táncolt, eléggé lengén öltözötten (még inkább feketén).
Magda, amikor elvégezte az egyetemet, szintén egy határ közeli, ám romániai városba költözött. A polgármesteri hivatalának kevés diplomás dolgozójaként hamar a szociális ügyekkel foglalkozó csoport vezetője lett. A hivatali munkájában csak románul tudott megszólalni, valamennyi közvetlen munkatársa román anyanyelvű volt, de a jóval több mint száz fős hivatali apparátusban is csak néhány magyar nemzetiségű ember dolgozott. Néha külföldi delegáció érkezett a városba, de a hivatali előírások miatt még akkor is románul kellett beszélnie, ha a küldöttség Magyarországról érkezett (szavait hivatalos tolmácsok fordították, kezdetben még figyelte, mennyi hibával). Ha pedig Nyugat-Európából jöttek vendégek, akkor ő közvetített a csak román nyelvet tudó főnökei és az angolul vagy franciául beszélő vendégek között.
Timi ma már jobban beszél magyarul, mint románul. Idejének nagy részét hazánkban tölti, persze feketén. Otthonosan mozog a határmenti városkák éjszakai szórakozóhelyein, ma már szinte csak "határon inneni" barátai vannak, bár Gheorghéval papíron összeházasodtak. Szülei nem települtek át, ám gyakra látogatják, ilyenkor nála, az általa (természetesen feketén) bérelt lakásban szállnak meg. Magda ezzel szemben egy koszos aradi lépcsőházban, egy kis garzonlakásban lakik. Magyarul alig beszél, a magyar tévécsatornákat csak hébe-hóba nézi, angol és francia égi adókból tájékozódik, ha teheti. Néhány régi barátja külföldön ösztöndíjas, velük angolul levelezik. Magyar ismerősei zömében már magyar földön élnek, s mióta "átköltöztek", elfeledkeztek róla. Ő pedig hiába jönne, a végzettségével nem talál legálisan munkát.
Egy készülő, a külföldön élő magyarok jogállását szabályozó törvény szerint Timiék ideális "nemzetpolgárok" lennének. Magyar iskola, magyar nyelvtudás - ennyi, s máris állíthatják, hogy magyarok, járnak nekik a kedvezmények: egyszerűbb határátlépés, munkavállalási lehetőség, diákigazolvány, társadalombiztosítás. Nemcsak Timinek és szüleinek, hanem az új férjnek, Gheorghénak is. Magda viszont csak abban az esetben számíthat ilyen státuszra és ilyen kedvezményekre, ha talál magának egy (dokumentálhatóan) magyar férjet, magyar iskolával, magyar felmenőkkel, magyar nyelvtudással. "Ki vagyunk osztva. Megvan helyzetünk. Mit tehetnénk a szabály ellenében?" - idézte bárminél szebben csengő szavakkal közös kedvencünket, József Attilát, mikor erről beszélgettünk. Látszólag közönyösen, de a szeme furcsán csillogott.
Haász János

Felvételi űrlap
Az egyetemre jelentkező, érettségizett vagy éppen most érettségiző fiatalok közel tíz százaléka rosszul tölti ki a felvételi jelentkezési lapot. Ez irtózatosan nagy szám "darabra" és arányaiban egyaránt. Mert rendben, mondhatjuk azt, hogy a kitölthetetlen adóbevallások és a vért izzadó adóbevallók országa vagyunk, és ez igaz minden egyéb űrlapra is. Mondhatjuk, ez az űrlapkészítők hibája, mert nem tudnak az átlagember fejével gondolkodni. Csakhogy az egyetemekre és főiskolákra jelentkezők zöme nem átlagember-fejjel rendelkezik, hanem annál (elvileg) valamelyest értelmesebb. Persze lehet, hogy éppen ezért az űrlapok is bonyolultabbak. Ha viszont nem, akkor ezt vehetjük a felvételik első fázisának is, s talán jogosan. Az egyetemi évek során ugyanis lesznek jóval nehezebb feladatok is, mint egy hatoldalas űrlap kitöltése...
H. J.