|
|
Dáridó
a Balkánon - Macska-jaj: Kusturica filmje az HBO-n
Nem
kis örömet okozott az HBO fizetős tévés mozicsatorna a filmrajongóknak:
műsorára tűzte Emir Kusturica 1998-bann forgatott Macska-jaj című filmjét.
A hír nem csak intellektuális okok miatt fontos, hanem azért is, mert boldogan
önigazolhat az az előfizető, aki alapjában sokallja a havi előfizetési
díjat, illetve már azt sem bánja az ember, ha egyébként az HBO idegesítően
sokat ismétel. Így ugyanis a Macska-jajt többször is meg lehet nézni, ellentétben
a "Csacska szőke lányok esete a prostifuttató maffiával" típusú filmekkel,
amelyekből egy alkalom is sok.
Emir
Kusturica érdekes színfoltja a korábbi jugoszláv, ma a bosnyák szellemi
életnek. Korábban a hazánkban is igen népszerű Bijelo Dugme basszusgitárosa
volt, mely az úgynevezett, rendkívül eredeti yugo-rock zászlóvivőjeként
szerzett híveket. Az elmúlt bő egy évtizedben a szarajevói fenegyerek –
aki Seselj vajdát párbajra hívta ki, illetve azért nem ment el egy nyugati
díjátadásra, mert segédkezett barátja lakása kifestésében - a filmvilágban
is elismerést váltott ki, mely díjak sokaságával és – talán nem túlzás
– világhírrel járt számára.
Kusturica filmjei szinte kivétel nélkül
nagy sikert arattak: még jugoszláv alkotásként került forgalomba az 1984-es
A papa szolgálati útra ment című mozi, mely a titóizmus szigorú kritikája.
Ugyancsak legendás filmje az Amerikában forgatott Arizonai álmodozók, valamint
az Underground, a Cigányok ideje és most itt van az újabb siker, a Macska-jaj
(Black cat, white cat).
Kusturica
azt jelenti a Balkánon, mint itthon Bacsó Péter, Szomjas György, Jancsó
Miklós, Tímár Péter és Szőke András együttvéve. Egyszerre érzelmes és szatirikus
filmjei egyrészről olyan emberi alapértékeket vonnak nagyító alá, mint
a barátság, szerelem, testvéri kötődés, másrészről pedig a Balkán rendkívül
bonyolult világát mutatják be önmarcangoló iróniával.
A francia-német-jugoszláv kooprodukcióban
készült Macska-jajban sincs ez másként. Az alapszituáció rendkívül egyszerű:
egy kedves cigány szélhámos, Matko (figyelem: abszolút kisebbség egy etnikai
viharoktól terhelt régióban!), amolyan igazi balek típus pénzt szerez egy
olajszállítmány megvásárlására (milyen ismerős!), ám alaposan átverik.
Így sem pénz, sem olaj, ráadásul 17 éves fiát hozzá kell adnia Dadan, a
háborúból nyerészkedő nyugatmajmoló maffiózó törpe húgához. Csakhogy a
fiú mást szeret, de nincs mese: a nemzeti hős és üzletember, illetve háborús
bűnös és maffiózó (kinek hogy tetszik) Dadan erőszakkal győzi meg a lagzi
megtartására Matko-ékat. A film nagyjelenete természetesen maga a lagzi,
illetve az azt követő kijózanodás vőlegény-szöktetéssel, a gyűlölt kiskirály
latrinába ejtésével és két szimpatikus öregember – a cigányvajda és barátja
– meseszerű feltámadásával. A forgatókönyvíró-rendező felvonultatja a Kusturica-i
képi világ minden fontos elemét: repülő fátylak, a fel-felbukkanó libahad,
a jellegzetes lakótákolmányok, melyhez sajátosan balkáni zene társul.
A rendkívül sziporkázó film nézése közben
– két röhögés között – felmerül: mi itt Kelet-Közép-Európában értjük, nagyon
is jól felfogjuk a sajátos poénokat, de vajon hogy van ezzel a nyugat-európai,
ne adj Isten a más kontinensen élő néző? Egyet azonban biztos mindenki
felfog: a legmulatságosabb, vissza-visszatérő elemet: egy út szélén
hagyott Trabant papírborításából egy disznó jóízűen lakmározik, miközben
a keserédes történet hősei körülötte élik a maguk sajátos életét. Itt,
tőlünk nem messze, a Balkánon.
K.
Gy.
A
magyar egyetemista
Tényleg csak a véletlennek köszönhettem,
hogy harmadik gimnázium után bejuttottam egy FEB-táborba, vagyis egy felvételi
előkészítő táborba. Igaz, hogy emiatt ugrott egy NDK-beli építőtábor, mert
két nappal a nyári szünet előtt a tornaórán eltörtem a kezem. Isten útjai
valóban kifürkészhetetlenek, de utólag megérthetőek. Legalábbis akkor így
gondoltam, és sok-sok hálával tartoztam neki azért, mert Szegedre vezetett
azon a nyáron az utam, és nem Lipcse vagy Drezda mellé valami lepukkant
téeszbe.
A kollégium portása egy szobaszámot memorizáltatott
velem, amikor megérkeztem abba a diákszállóba, ahol a tábor ideje alatt
laktunk. Ahogy kinyitottam az ajtót egy fiú az ágyon heverve olvasott,
míg a másik a fekvőhelye alá bújt, így négykézlábról felállva mutatkozott
be. Magyarázatul elmondta, hogy a mandzsetta gombját kereste. Azon a napon
körülbelül negyven fok volt, meg a póló-farmer-edzőcipő szentháromsága
tombolt a fiatalok között, ezért különösen érthetetlen volt a mandzsetta,
de ekkor még nem tudtam, hogy a nem értések furcsa láncolata indult az
említett aprósággal.
Fogalmam sem lehetett arról, hogy ebben
a kollégiumi szobában én már a magyar egyetemistával találkoztam. Nem azért,
mert tényleg az lett volna, hiszen hozzám hasonlósan harmadik középiskola
osztállyal a háta mögött landolt ezen a nyáron a Tisza-part városban. Hanem
valami egészen másért. Az ágyon heverészőről kiderült, hogy Várpalotáról
jött, a mandzsettás pedig Jászberény mellől valami kisközségből. Tudakoltuk
egymástól: mi vár ránk itt két hétig, ami aztán olyan riogatásba ment át
akarva-akaratlanul, mintha valami rossz horrorfilmet mesélnénk egymásnak.
A mandzsettás elunta ezt a kicsit beszari dumát, penetránsan vasalt ingében
és nem különben tökéletesen gyűrésmentes nadrágjában végigfeküdt az ágyán
világfájdalmas sóhajtott egyet és elkezdetett valamilyen Attiláról beszélni,
akit én nem ismertem. Minden mondatban kétszer-háromszor is felbukkant
ez a név. Ez az Attila sok mindent csinálhatott, mert még a tagmondathatárok
is vele kezdődtek, hogy „Attila így”, meg „Attila úgy”. Darab ideig nem
mertem megkérdezni: ki az az Attila. Beletelt még fél óra is, mire nem
bírva kíváncsiságommal a személy kiléte felől érdeklődtem. – Hát József
Attila – válaszolta a mandzsettás valami olyan, a tudatlanoknak kijáró
szánalommal a hangjában, amiben ott sűrűsödött a szellemi elithez tartozásának
minden gőgje. – És ti mikor itátok meg egymással a pertut? – kérdeztem,
s ő napokig nem szólt hozzám.
Két év múlva – egy éves kirándulás közbeiktatásával
a Magyar Néphadsereg egyik dunántúli operettszínpadán – az egyetem falai
között találtam magam. Mondhatnám úgyis: az egyetemisták között. Aki megjárta
egyik-másik műintézményt tudja, milyen hitetlenek a különbségek a bölcsész,
a jogász, az orvostudományi és a természettudományi szakok hallgatói között.
A magyar egyetemista címszó alatt csak a bölcsészekről fogok beszélni,
és aki tágabb, mondhatni univerzálisabb összefoglalót várt, azt meg kell
követnünk.
A magyar egyetemista furcsa beltenyészetet
alkot a kar falai között, és egyszerre volt összegyúrva nagyképűségből,
lustaságból, magabiztosságból, balfékségből, önsajnálatból, cinizmusból
és érzelmességből. A magyar egyetemista úgy jár egyetemre, hogy megteszi
a kollégiumtól vagy az albérlettől a patinás falú épületig vezető utat,
hogy aztán szemináriumok és előadások látogatása helyett a folyóson, a
büfébe vagy a tanszéki könyvtárakban üsse agyon az időt. A magyar egyetemista
individuálisnak képzeli magát, miközben szimpla kis társasági lény. Ez
a mondhatnánk „fajtajellege” hozza be nap mint nap a egyetemre is: egyszerűen
társasági életet akar élni. De társasági csupán abban az értelmében, hogy
interperszonális kapcsolatba lép a hozzá hasonló igényű kortársaival. Egy
ötödéves egyetemista méltán gondolja, amikor a az egyetemi könyvtárba siet,
hogy lényegébe emberi kapcsolatait ápolja le ezen a legfőbb találkozási
pontnak is nevezhető helyen.
A magyar egyetemista állandó időzavarral
küzd. Miközben semmit nem csinál, időnként és hirtelen rengeteg dolga akad.
Szemináriumi dolgozatokat kell írnia, beszámolókra, zárt helyikre és vizsgákra
készülni. Egyszerre kénytelen versenyt futni az idővel, a képtelenül sok
tanulnivalóval, amibe még bele sem számoltuk az előadás anyagok kézirataiért
és a jegyzetekért folytatott közelharcokat a csoporttársakkal. A magyar
egyetemista emberfeletti teljesítményekre képes. Az egy napra jutó tiszta
tanuló idő világcsúcsát látatlanban oda lehetne adni neki. Az álmosság
elleni heroikus harca, olvasási sebessége páratlan, ami mind abban segíti,
hogy nagyon reménytelen helyzetekből startolva – a szorgalmi időszak legvégén
– a túlélés reményében vágjon neki a vizsgaidőszaknak. És mindezt főként
azért, hogy a egzámenek utáni szorgalmi időszak túnya henyélésére újra
jogot nyerjenek. Mondhatnánk úgy is: semmiért egészen. De azért nagyon.
Bod
Péter
Min
dolgozik? - Koszorús Oszkár, orosházi helytörténész
-
A napokban fejeztem be egy útikönyv-sorozat Orosházát és környékét bemutató
fejezetét, mely a közeljövőben lát napvilágot nyomtatásban. Ugyancsak elkészült
a Protestáns almanach felkérésére írt munkám Székács József orosházi születésű
evangélikus evangélikus püspökről, költőről, műfordítóról, a Magyar Tudományos
Akadémia tagjáról.
Ezen túl több más kötelezettségemnek kell
eleget tennem. A jövő évi Evangélikus naptár részére írok tanulmányt a
150 éve született Veress Józsefről, aki ugyancsak orosházi püspök, politikus
volt. Ezen túl az általam is szerkesztett Orosházi Harangszó részére dolgozok
fel egy érdekes eseményt: Mária Dorottya főhercegnő 1821-ben Orosházán
járt – e látogatás a részleteit és a történelmi hátterét igyekszem megvilágítani.
Ugyancsak befejezésre vár a gádorosi helytörténeti füzetek egy későbbi
kötete, a Gádoros jelesei.
- Vannak-e távolabbi tervei?
- Jó lenne feldolgozni az orosházi nyomdászat
történetét, mely jövőre ünnepli 125 éves évfordulóját: 1876-ban kezdte
meg működését az első helyi nyomda, melyet még sok más üzem követett, a
helyi szellemi életnek nem kis lendületet adva.
- Néhány esztendeje nagy sikert aratott
az Orosháza jelesei. Sokan várják a folytatást...
- Nagyon szeretném folytatni a munkát,
azonban rendkívül kevés időm jut rá, hiszen a felsorolt feladatok mellett
könyvkereskedésem vezetése is rendkívül sok teendővel jár.
Műfajok
kavalkádja a növendékhangversenyen
November 13-án, hétfőn este hat órától
tartják első félévi hangversenyüket az orosházi Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti
Alapiskola növendékei a Petőfi Művelődési Központban - derül ki a lapunkhoz
is eljuttatott meghívóból.
A helyi zenebarátok összesen huszonkét
műsorszámot hallgathatnak-tekinthetnek meg, többnyire a zeneirodalom klasszikusaitól
- Beethoven, Mendelssohn, Debussy, Vivaldi, Bartók -, de szerepel a műsortervben
Webber-musical részlet, cha-cha-cha, népzene, illetve Johann Strauss-induló
is. A növendékhangversenyen zongorán közreműködnek az intézmény pedagógusai:
dr. Misurda Mihályné, Lestyán Mihályné, Pintér Zita és Tóth Judit.
A rendezvényen nem szednek belépődíjat,
ám adományokat köszönettel fogadnak az iskola Muzsikáló Gyermekekért elnevezésű
alapítványa javára.
Villon
a kocsmában, Jézus a templomban
Az orosházi evangélikus egyház és a
helyi Darvas Társaság közös szervezésében mutatja be a Jézus című monodrámát
az evangélikus templomban Szabados Ambrus november 10-én, pénteken este
hat órakor.
A miskolci színművész nem először jár
a városban: tavaly nyáron nagy sikert aratott Villon-estje, melyet hasonlóan
stílusos környezetben mutatott be: egy fiatalok által kedvelt szórakozóhelyen.
Múltidéző
vacsorák a Kisködmönben - hamarosan Esterházy lesz a vendég
Mint arról lapunkban korábban már hírt
adtunk, a gyulai Kisködmön Étterem tulajdonosa, Jalecz Lajos ez év őszétől
múltidéző vacsoraestek szervezését határozta el. Mint azt Jalcez Lajos
lapunknak elmondta, a vacsoraestekkel az a célja, hogy olyan társasági
eseményeket szervezzen, amelyeknek eddig híján volt a város. Olyan alkalmak
ezek, amikor a vacsora több az étel elfogyasztásánál; sokkal inkább egy
közösségi esemény - magyarázta a korábbi indonéz kisvendéglőjével háromszor
is a legjobb magyar éttermek közé kerülő Jalecz.
A vacsoraestek közül az elsőt október
utolsó hetében rendezték, az érdeklődők száma közel kétszerese volt a hely
befogadóképességének. Nem véletlen a vacsoraestek "eposzi" jelzője, a múltidéző
szó sem: valamennyi alkalommal a magyar történelemhez fordulnak az est
forgatókönyvének elkészítésekor. Így volt ez az első alkalommal is, amikor
Móra Ferenc emékének adóztak a hatfogásos menüsorral - az ételek között
az író feleségének receptkönyvéből származó finomságok mellett a Móra életéhet
szimbolikusan kötődő ételköltemények is helyt kaptak -, valamint Bárdos
Benjámin boraival. Az est vendége volt dr. Draveczky Balázs, a Magyar Kereskedelmi
és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója. A fogások közötti szünetekben az
ételekről és a Móra családról ő, a borokról pedig Jalecz Lajos mesélt a
vendégeknek.
A Kisködmön - amely november hatodikától
a közelgő Szent Márton-nap alkalmából libából készült ételkülönlegességekkel
várja a vendégeket - következő vacsoraestjeinek egyikén előreláthatólag
Esterházy Péter lesz Jalecz Lajos vendége. Ekkor természetesen az Esterházy-család
étkei lesznek - szó szerint is - terítéken, emellett hamarosan egy József
Attila-estnek is otthont ad a Kisködmön.
H.
J.
Évvégi
Zebra-program - Januárban ismét lesz tehetségkutató fesztivál
Novemberben is a hazai rock és underground
színe-java lép fel a szarvasi Zebra Klubban - tájékoztatta lapunkat Bukovinszky
Béla, a kedvelt ifjúsági szórakozóhely vezetője. A szokásos főiskolás rendezvények
mellett november 10-én, pénteken este az Üllői Úti Fá:k, egy héttel később
a Junkies, november 24-én pedig a különleges hangzású, ám rendkívül népszerű
Neo lép fel a klubban.
A Zebra filmklubja is különleges csemegéket
ígér: az Indul a bakterház című magyar, a Taxisofőr című amerikai, az Akkumulátor
című cseh film szerepel a kínálatban, valamint Szomjas György kiváló mozija,
a Roncsfilm Szőke Andrással, Badár Sándorral és Gáspár Sándorral a főszerepben.
A decemberi Zebra-program is tartogat zenei csemegéket: a tervek szerint
fellép a Baby Bone, a Phaidon, az Ossian és a Nyers.
Bukovinszky Béla hozzátette: a korábbi
esztendők sikerein felbuzdulva 2001 januárjában is megrendezik a Rolling
Rock Tehetségkutató Fesztivált, ahol a lemezzel és lemezszerződéssel nem
rendelkező fiatal bandák kapnak lehetőséget a bemutatkozásra szakemberekből
álló zsűri előtt.
Bomba
party-k a FEK-ben
Hagyományteremtő szándékkal, idén első
ízben rendezik meg nemcsak megyénkben, hanem egész Kelet-Magyarországon
is azt az elektronikus zenei fesztivált, amelynek november 18-án a békéscsabai
FEK Klub ad otthont - tájékoztatta lapunkat a szervezők nevében Szlávik
György. A Detroit MGM szervezésében megvalósuló Synthetic Technology Fesztivál
elnevezésű rendezvény - melynek fő támogatója a Bomba! energiaital - az
elektronikus zene két közkedvelt irányzatának, a drum&bassnak és a
technonak csinál hírverést.
A buli egy úgynevezett kéttermes rendezvény
lesz - tudtuk meg Szlávik Györgytől. Ez biztosítja azt, hogy a két stílus
egymástól megfelelően elkülönüljön. Mindkét terembe olyan nagynevű Dj-ket
hívtak meg, akik az adott irányzatok hazai legjobbjainak számítanak. Így
az egyik teremben rendezendő Tilos Partyn közreműködik majd Radio Edit
és Ludmilla (valamint egy meglepetésnek számító Tilos dj). A techno terembe
pedig Igor D'ourdent hívták meg, aki az ugyancsak a Bomba! által támogatott
Hyperspace Fesztiválok rendszeres közreműködője. Az ismert vendégek mellett
magától értetődő módon közkedvelt helyi dj-k is szerepet kapnak a műsorban.
Filmek
bevált recept szerint
Akció, vígjáték, pszichohorror, animációs
gyermekfilm, scifi, filmdráma - a divatos és a kevésbé divatos műfajok
szinte mindegyike szerepel a hazai mozik kínálatában, és persze a sztárokból
sincs hiány. A katalógusban feltűnően sok a korábban sikert aratott alkotások
feldolgozása
Kezdjük
a mustrát az egyik legtöbb férfiszívet megdobogtató színésznő, Sandra Bullock
legújabb filmjével. A 28 nap című moziban egy sikeres New York-i írónőt
alakít, aki meglehetősen gyors iramban éli az életét. Számára az élet csak
kicsapongások sorozata, mígnem nővére esküvőjén kellemetlen helyzetek okozója
lesz: leittasodik, magához ragadja a limousine-t és ittas vezetés
miatt a bíróság 28 napos elvonókúrát szab ki rá. A film egy zárt, rejtélyes
világba vezet el bennünket, ahol szövevényes emberi kapcsolatok alakulnak
ki.
A harmincévesnél idősebbek talán még
emlékeznek Charlie angyalaira a tévé képernyőjéről. Az egykor népszerű
sorozat nagyfilmes változata e hónaptól látható a mozikban nem kisebb sztárok
alakításában, mint Cameron Diaz, Drew Barrymore és Lucy Liu. Natalie-nak,
Dylannek és Alexnek, valamint hűséges társuknak, Bosely hadnagynak meg
kell akadályoznia egy alaposan kidolgozott terv megvalósulását. Az ördögi
terv megfosztaná az embereket egyéniségüktől, s tehetetlen bábokká változtatná
őket egy zseniális manipulátor kezében. A jóvágású és eszes Eric Knoxot
(Sam Rockwell), a Knox Technologies megalapítóját elrabolják saját irodájából.
Knox korábban kidolgozott egy tudományos áttörést jelentő, hang alapján
azonosító számítógépes programot, amely a hagyományos ujjlenyomat-módszernél
lényegesen megbízhatóbb. A találmány rossz kezekbe kerülve könnyen katasztrófát
idézhet elő.
Ugyancsak egy régi történet újraértelmezése
a Shaft című film Samuel L. Jackson főszereplésével, mely korrupt és mocskos
zsaruk, piti kis drogbárók, olcsó besúgók és gyilkolásra kész, elkényeztetett,
szadista aranyifjak világába kalauzolja a nézőt. A sztori dióhéjban: miután
az elkényeztetett egyetemista, Walter megöl egy fiatal fekete diákot, John
Shaft hajtja végre a letartóztatást. Walter kicsúszik az igazságszolgáltatás
kezei közül és meglép az országból, ám kétévnyi várakozás után, amint a
fiú titokban visszatér az államokba, Shaft ismét őrizetbe veszi. Walter
tehetős apja azonban megint leteszi fiacskájáért az óvadékot, úgyhogy az
- immár újra szabadlábon - csak az alkalmat lesi, hogy hullaházba küldje
Shaftot. Ugyanerre az alkalomra vár Shaft két korrupt kollégája csakúgy,
mint egy dominikai kábítószer-kereskedő kiskirály.
Milyen
filmeket készítene Hitchkock, ha rendelkezésére állna a mai csúcsmodern
technológia? - ez foglalkoztatta Robert Zemeckist, mielőtt megrendezte
volna a Temetetlen múlt című filmet. A sokak által a pszichohorror legjobbjai
közé sorolt mozi egy Harrison Ford és Michelle Pfeiffer által megszemélyesített
házaspár tragédiáját meséli el: Dr. Norman Spencer, az ismert tudós egy
évvel ezelőtt megcsalta csinos feleségét, ám a családi viharok azóta elültek,
Norman élete és házassága ma szinte tökéletesnek tűnik. Amikor felesége
elmeséli, titokzatos hangokat hall és egy kísértetszerű fiatal nő alakját
látta a házban, azzal csitítja benne a növekvő rettegést, hogy mindez puszta
képzelődés. Ám hamarosan világossá válik, hogy nem lehet tudomást sem venni
a jelenésről.
Elkészült a Bölcsek kövére című Eddie
Murphy-vígjáték második része is, mely szintén novemberben várja a magyar
mozilátogatókat. A Klump család élete ezúttal is fergeteges kalandokkal
és hatalmas poénokkal szögezi a székbe a nézőt, Murphy kitűnő alakításairól
nem is beszélve.
Elsősorban a gyermekek figyelmére számíthat
a Pokemon: az első film című amerikai-japán mozi. A fantasztikus történetben
a Földön két civilizáció osztozik: az embereké és a Pokemonoké. Az emberek
többsége békésen él együtt a különös formájú pokemon-lényekkel, melyek
minden egyede más varázsképességgel rendelkezik. Ám egy a világ szeme elől
elrejtve működő kutatóintézetben néhány tudósnak sikerült elkészítenie
a hatalmas szellemi erejű Mew-Pokemon genetikai mását. Az új Pokemon kitör
a laboratóriumból, és egy szigeten megteremti saját csodabirodalmát.
Végül egy megfilmesített képregényről:
az atomkorszak új generációja, a mutánsok a főszereplői az X-Men, a kívülállók
című filmnek. Az alapsztori a hatvanas évekből ered, amikor még az amerikai
társadalomban is gondot jelentett a másság elfogadása, s a comics alkotói
szerint a füzetsorozat sokat tett a hidak felépítéséért. Nem tudni, mi
motiválta Brian Singer rendezőt, hogy éppen az ezredfordulón vigye celluloidra
a történetet, egy bizonyos: a magyarországi bemutató soha jobbkor nem történhetetett.
K.
Gy.
Francia
filmekkel startol a filmklub
A helyi mozi szűkös, elsősorban hollywoodi
irányultságú kínálata ellensúlyozásaként filmklub indul november közepétől
az orosházi Petőfi Művelődési Központban - tájékoztatta lapunkat Bertáné
Halász Edit, a klub szervezője hozzátéve, hogy az első öt hét programja
már el is készült.
A november 15-e és december 13-a közti
időszakban szerdánként francia szórakoztató filmeket vetítenek a művelődési
központ színháztermében, mely a nyolcvanas évek végéig moziként is funkcionált.
Első alkalommal a Lány a hídon című filmet vetítik, majd a Dilisek vacsorája
című vígjáték, a Kelet-Nyugat, a Lautrec, végül A század gyermekei kerül
vászonra. A vetítések ideje szerda 18 óra. A filmek nagyobb része feliratos,
így a francia nyelvet ismerőknek, illetve a vele barátkozóknak lehetőségük
nyílik a gyakorlásra.
Bertáné Halász Edit lapunk kérdésére
elmondta: a további program összeállításába bevonják a közönséget is, akiket
egy erre szolgáló kérdőív kitöltésére kérnek fel.
Ezzel párhuzamosan filmklub indul gyermekek
részére is Orosházán. November 15-én a Fehérlófia, 29-én a János vitéz,
december 13-án pedig a Mátyás, az igazságos című magyar rajzfilmeket láthatják
a legfiatalabb mozirajongók a Petőfi Művelődési Központban.
A
Körös Néptáncegyüttes fél évszázada
Nagyszabású jubileumi műsorral emlékezik
fennállásának ötvenedik évfordulójára a gyulai Körös Néptáncegyüttes, november
10-én. Az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban megtartandó rendezvényen
az együttes elmúlt ötven évét villantják fel történelmi sorrendben. A hétfői
sajtótájékoztatón Szatmári Sándor igazgató elmondta, hogy a rendezvény
nem gála, hanem emlékműsor, hiszen az elmúlt évekre emlékezve ünnepel az
együttes. Mivel ötven év nagy idő így sajnos mindenki már nem lehet itt,
de a szervezők, nagyon sok egykori tagot kerestek meg, így még a jelenleg
külföldön élő akkori táncosok is visszajeleztek. Az annak idején még Béke
néven alakult csapat egykori és jelenlegi koreográfusai állították össze
a jubileumi műsort, így dr. Szigeti Zoltán, Born Miklós és Gyalog László
munkái is visszaköszönnek a színpadról. Az egykori tanító Manninger György
sajnos azonban már csak az égi nézőtérről követheti figyelemmel az emlékezést.
A rendezvény Kerekes István sajtófotós kiállításának megnyitójával veszi
kezdetét, mely a "táncművészet pillanatai" címet kapta, a város polgármesterének
köszöntő szavai után, a Körös, a cimbora, az újra együtt táncegyüttesek
és a Téglás zenekar közreműködésével folytatódik, és a táncosok estjével
ér véget. Az érdeklődést mutatja, hogy a tervezett egy előadás helyett
kettőt is tartanak az előzetes felmérések alapján. Az egész este folyamán
közel kétszázan ropják majd a talpalávalót, így szinte biztos, hogy egy
életre szóló élményt kapnak mindazok, akik ellátogatnak az ötven éves évfordulóra.
Bárka:
gyulai szerzők Gyulán
A megyénkben megjelenő Bárka című irodalmi,
művészeti és társadalomtudományi folyóirat elmúlt két számának szerzői
között szép számmal akadtak gyulai alkotók. Ennek ismeretében egyáltalán
nem meglepő, hogy a lap a fürdővárosban is bemutatkozik. Mint azt lapunk
Elek Tibortól, a Bárka főszerkesztőjétől megtudta, október 27-én, vagyis
pénteken délután öt órakor kezdődik a Mogyoróssy János Városi Könyvtár
előadótermében a lapszámok és szerzőik bemutatkozása. A folyóirat szerkesztősége
és a könyvtár vezetése által közösen szervezett est házigazdája Elek Tibor
mellett az idei negyedik, millenniumi szám társszerkesztője, Erdész Ádám
lesz.
A millenniumi szám szerzői közül bemutatkozik
a megye ezer évéről író Erdész Ádám mellett dr. Havassy Péter múzeum-,
dr. Kereskényi Miklós gimnáziumigazgató, akik a megye kialakulásáról, valamint
Békés vármegye millenniumáról írtak a lapban. Az esten bemutatkozik még
a Bartók művészetének megyei vonatkozásairól beszélő Lindenbergerné Kardos
Erzsébet és a megyei novellapályázat első díját megszerző Kiss Ottó. Lapunk
két munkatársa ezúttal előadóként vesz részt az esten: a Gyulai Várszínház
nyári évadját Bod Péter értékeli, míg az Alföld a XXI. század küszöbén
című tanulmánykötetről Bod Tamás beszél majd. Ugyancsak könyvbemutatóval
jelentkezik Ábrahám György, aki a Kovács Lajosról szóló Bérczes László-könyvvel
foglalkozik.
Ez utóbbi recenzió a budapesti Bárka
Színházhoz is kötődik, Bérczes László ugyanis a Gyulán is többször, nagy
sikerrel fellépő teátrum művészeti vezetője. Így a Békés megyei Bárkások
hamarosan a fővárosi Bárka vendégei lesznek, s Elek Tibortól azt is megtudtuk,
hogy a folyóirat idei utolsó, novemberben megjelenő számát a következő
hónap végén a Kárpátalján is bemutatják majd.
Az
elmúlt idők legirodalmibb Bárkája
Talán nem nagy kockázat leírni (többekkel
beszéltem, s véleményünk megegyezett): az elmúlt idők egyik "legirodalmibb"
Bárkájával találja magát szemben az, aki fellapozza a folyóirat ez évi
ötödik számát. Ha abból indulunk ki, hogy a Bárka szerkesztői hitvallása
szerint irodalmi, művészeti és társadalomtudományi lap, ez akár kritika
is lehetne. Hogy nem az, ennek elsődlegesen is színvonalbéli okai vannak:
ez ugyanis az elmúlt időknek nemcsak a legirodalmibb, hanem egyben a legszínvonalasabbb
lapszáma is.
Mondhatnánk persze, hogy a színvonalat
ebben az esetben nem volt nehéz produkálni. A mintegy 130 oldalas folyóirat
több mint fele ugyanis a nyári Magyar líra az ezredfordulón elnevezéső
tudományos konferencia és várszínházi lírafesztivál anyagára épül. Ez tény,
de ugyanakkor semmit nem von le sem a lap, sem a szerkesztés-szerkesztő
érdemeiből. Nemcsak azért, mert a nyári rendezvény ugyancsak a Bárka körüli
szellemi közösség "produktuma" volt. Hanem azért is, mert a tudományos
tanácskozás előadásaiból, valamint az idén is grandiózusra sikeredett lírafesztiválon
előadott verseket jól szerkesztették össze írásos anyaggá.
A magamfajta, semmiféle literátori
végzettséggel nem rendelkező, mindössze önmagát irodalombarátnak tartó
laikus is nagy élvezettel olvashatta Görömbei András, Margócsy István,
Keresztury Tibor és Tőzsér Árpád tanulmányokká formált-csiszolt előadásait.
Ezek legnagyobb erénye - számomra legalábbis - az volt, hogy más és más
kiindulópontból "rajtolva", a (főként kortárs) magyar irodalmat más és
más aspektusból nézve is sokkal inkább egymást kiegészítő, mintsem egymással
konkuráló észrevételeket fogalmaztak meg. Azt hiszem, ha ez az elmúlt idők
egyik legjobb Bárkája, akkor bízvást leszögezhető: ennek a Bárkának a műhely
rovata az eddigi legjobb műhely (a fent említett szerzők mellett ebben
a részben olvashatók Bordás Sándor és Virágné Horváth Erzsébet írásai a
Jadviga párnájáról, Cs. Tóth János gondolatai Lonovics László művészetéről,
valamint lapunk munkatársának, Bod Péternek a várszínházi évadértékelése).
Az irodalomtudományban hozzám hasonlóan
kevéssé jártas Bárka-olvasókat a tanulmányoknál talán jobban izgalomba
hozhatják a versek és prózák. A lírafesztiválon közreműködő költők közül
több féltucatnyian szerepelnek a kötetben: Tolnai Ottó, Kovács András Ferenc,
Buda Ferenc, Kemény István, Grecsó Krisztián és András Sándor; a többieket
- például Balla D. Károlyt, Zalán Tibort vagy Orvaecz Imrét - a szerkesztők
a következő számra tartogatták, akárcsak a tanulmányírók közül Bányai Jánost,
Nyilasy Balázst és Szigeti Lajos Sándort. A felsoroltak mellett Nagy Gáspár
egy Simonyi emlékét felidéző versét is közli a Bárka - némi hiányérzetünk
lehet, hogy ennyiben ki is merül a lap Simonyira való emlékezése -, valamint
Kiss Ottónak a megyei novellapályázaton díjnyertes alkotását.
A lap közkedvelt Figyelő rovatában
féltucatnyi írás olvasható; s ezen az egy területen oldódik kissé a szám
masszív irodalmisága. Több szépirodalmi és irodalomtudományi mű ismertetése-értékelése
mellett a lapban olvashatunk recenziót Bérczes Lászlónak a Kovács Lajos
színművésszel készített "beszélgetőkönyvéről", valamint - Bod Tamás kollégánk
tollából - az Alföld a XXI. század küszöbén című tanulmánykötetről. A lapszám
kínálata így annak ellenére sem egysíkú, hogy el kell ismerni: a Bárka
most tényleg főként az irodalmároknak és az irodalom kedvelőinek szól.
Haász
János
Csabacsüdről
Orosházára került a láncos kút
Újabb
kiállítási tárggyal, egy úgynevezett láncos kúttal gazdagodott az országszerte
egyedülálló látványosságnak számító orosházi Kútmúzeum - tájékoztatta lapunkat
Kiss Horváth Sándor, a győjtemény alapítója és gondozója.
A műtárgy 1912-ben került Orosházára
Mátrai Antal gyárából. Tulajdonosa, Juhász István gazdálkodó hozatta az
akkor még községi rangot viselő településre, majd fia, ifjabb Juhász István
örökölte azt. A fiú vasutasként különböző szolgálati helyekre került, ám
a láncos kúttól nem vált meg, új lakhelyeire magával vitte az atyai örökséget,
ám a jelenleg Csabacsüdön élő, ott letelepedett nyugalmazott vasutas a
közelmúltban úgy határozott, felajánlja azt az orosházi gyűjteménynek.
A láncos kút jelenleg a Táncsics és
Könd utcák sarkán található Kútmúzeum kertjében tekinthető meg.
Pusztaföldváron
lép fel a Bocskai Színpad
Trianon a magyar költészetben címmel
tart előadást október 29-én, vasárnap este a pusztaföldvári Bartók Béla
Művelődési Házban a Bocskai Színpad - tájékoztatta lapunkat Horváth László,
a rendezvény főszervezője.
A MIÉP-hez közelálló Bocskai István
Szabadegyetem irodalmi színpadának műsorában ismert, ugyancsak a Csurka-párt
holdudvarában jegyzett mővészek lépnek fel: Csurka László (a politikus
testvére, a mősor rendezője), Dörner György, Nagy Feró, Gidófalvi Attila,
valamint Hegedős Zsuzsanna, ifjabb és idősebb Jászai László, Balogh Márton.
Az est műsorvezetője pedig Győri Béla, a MIÉP szóvivője lesz.
A műsorban Ady Endre, Dsida Jenő, Was
Albert, Petőfi Sándor versei hangzanak el, valamint a társulat egykori
rockzenész tagjai korabeli katonanótákat mutatnak be, valamint felcsendül
Illés Lajos Vörösmarty Szózatára komponált darabja is
|
|