A magyar egyetemista
Tényleg csak a véletlennek köszönhettem, hogy harmadik gimnázium után bejuttottam egy FEB-táborba, vagyis egy felvételi előkészítő táborba. Igaz, hogy emiatt ugrott egy NDK-beli építőtábor, mert két nappal a nyári szünet előtt a tornaórán eltörtem a kezem. Isten útjai valóban kifürkészhetetlenek, de utólag megérthetőek. Legalábbis akkor így gondoltam, és sok-sok hálával tartoztam neki azért, mert Szegedre vezetett azon a nyáron az utam, és nem Lipcse vagy Drezda mellé valami lepukkant téeszbe. 
A kollégium portása egy szobaszámot memorizáltatott velem, amikor megérkeztem abba a diákszállóba, ahol a tábor ideje alatt laktunk. Ahogy kinyitottam az ajtót egy fiú az ágyon heverve olvasott, míg a másik a fekvőhelye alá bújt, így négykézlábról felállva mutatkozott be. Magyarázatul elmondta, hogy a mandzsetta gombját kereste. Azon a napon körülbelül negyven fok volt, meg a póló-farmer-edzőcipő szentháromsága tombolt a fiatalok között, ezért különösen érthetetlen volt a mandzsetta, de ekkor még nem tudtam, hogy a nem értések furcsa láncolata indult az említett aprósággal.
Fogalmam sem lehetett arról, hogy ebben a kollégiumi szobában én már a magyar egyetemistával találkoztam. Nem azért, mert tényleg az lett volna, hiszen hozzám hasonlósan harmadik középiskola osztállyal a háta mögött landolt ezen a nyáron a Tisza-part városban. Hanem valami egészen másért. Az ágyon heverészőről kiderült, hogy Várpalotáról jött, a mandzsettás pedig Jászberény mellől valami kisközségből. Tudakoltuk egymástól: mi vár ránk itt két hétig, ami aztán olyan riogatásba ment át akarva-akaratlanul, mintha valami rossz horrorfilmet mesélnénk egymásnak. A mandzsettás elunta ezt a kicsit beszari dumát, penetránsan vasalt ingében és nem különben tökéletesen gyűrésmentes nadrágjában végigfeküdt az ágyán világfájdalmas sóhajtott egyet és elkezdetett valamilyen Attiláról beszélni, akit én nem ismertem. Minden mondatban kétszer-háromszor is felbukkant ez a név. Ez az Attila sok mindent csinálhatott, mert még a tagmondathatárok is vele kezdődtek, hogy „Attila így”, meg „Attila úgy”. Darab ideig nem mertem megkérdezni: ki az az Attila. Beletelt még fél óra is, mire nem bírva kíváncsiságommal a személy kiléte felől érdeklődtem. – Hát József Attila – válaszolta a mandzsettás valami olyan, a tudatlanoknak kijáró szánalommal a hangjában, amiben ott sűrűsödött a szellemi elithez tartozásának minden gőgje. – És ti mikor itátok meg egymással a pertut? – kérdeztem, s ő napokig nem szólt hozzám.
Két év múlva – egy éves kirándulás közbeiktatásával a Magyar Néphadsereg egyik dunántúli operettszínpadán – az egyetem falai között találtam magam. Mondhatnám úgyis: az egyetemisták között. Aki megjárta egyik-másik műintézményt tudja, milyen hitetlenek a különbségek a bölcsész, a jogász, az orvostudományi és a természettudományi szakok hallgatói között. A magyar egyetemista címszó alatt csak a bölcsészekről fogok beszélni, és aki tágabb, mondhatni univerzálisabb összefoglalót várt, azt meg kell követnünk.
A magyar egyetemista furcsa beltenyészetet alkot a kar falai között, és egyszerre volt összegyúrva nagyképűségből, lustaságból, magabiztosságból, balfékségből, önsajnálatból, cinizmusból és érzelmességből. A magyar egyetemista úgy jár egyetemre, hogy megteszi a kollégiumtól vagy az albérlettől a patinás falú épületig vezető utat, hogy aztán szemináriumok és előadások látogatása helyett a folyóson, a büfébe vagy a tanszéki könyvtárakban üsse agyon az időt. A magyar egyetemista individuálisnak képzeli magát, miközben szimpla kis társasági lény. Ez a mondhatnánk „fajtajellege” hozza be nap mint nap a egyetemre is: egyszerűen társasági életet akar élni. De társasági csupán abban az értelmében, hogy interperszonális kapcsolatba lép a hozzá hasonló igényű kortársaival. Egy ötödéves egyetemista méltán gondolja, amikor a az egyetemi könyvtárba siet, hogy lényegébe emberi kapcsolatait ápolja le ezen a legfőbb találkozási pontnak is nevezhető helyen.
A magyar egyetemista állandó időzavarral küzd. Miközben semmit nem csinál, időnként és hirtelen rengeteg dolga akad. Szemináriumi dolgozatokat kell írnia, beszámolókra, zárt helyikre és vizsgákra készülni. Egyszerre kénytelen versenyt futni az idővel, a képtelenül sok tanulnivalóval, amibe még bele sem számoltuk az előadás anyagok kézirataiért és a jegyzetekért folytatott közelharcokat a csoporttársakkal. A magyar egyetemista emberfeletti teljesítményekre képes. Az egy napra jutó tiszta tanuló idő világcsúcsát látatlanban oda lehetne adni neki. Az álmosság elleni heroikus harca, olvasási sebessége páratlan, ami mind abban segíti, hogy nagyon reménytelen helyzetekből startolva – a szorgalmi időszak legvégén – a túlélés reményében vágjon neki a vizsgaidőszaknak. És mindezt főként azért, hogy a egzámenek utáni szorgalmi időszak túnya henyélésére újra jogot nyerjenek. Mondhatnánk úgy is: semmiért egészen. De azért nagyon.
Bod Péter

Min dolgozik? - Koszorús Oszkár, orosházi helytörténész
- A napokban fejeztem be egy útikönyv-sorozat Orosházát és környékét bemutató fejezetét, mely a közeljövőben lát napvilágot nyomtatásban. Ugyancsak elkészült a Protestáns almanach felkérésére írt munkám Székács József orosházi születésű evangélikus evangélikus püspökről, költőről, műfordítóról, a Magyar Tudományos Akadémia tagjáról.
Ezen túl több más kötelezettségemnek kell eleget tennem. A jövő évi Evangélikus naptár részére írok tanulmányt a 150 éve született Veress Józsefről, aki ugyancsak orosházi püspök, politikus volt. Ezen túl az általam is szerkesztett Orosházi Harangszó részére dolgozok fel egy érdekes eseményt: Mária Dorottya főhercegnő 1821-ben Orosházán járt – e látogatás a részleteit és a történelmi hátterét igyekszem megvilágítani. Ugyancsak befejezésre vár a gádorosi helytörténeti füzetek egy későbbi kötete, a Gádoros jelesei.
- Vannak-e távolabbi tervei?
- Jó lenne feldolgozni az orosházi nyomdászat történetét, mely jövőre ünnepli 125 éves évfordulóját: 1876-ban kezdte meg működését az első helyi nyomda, melyet még sok más üzem követett, a helyi szellemi életnek nem kis lendületet adva.
- Néhány esztendeje nagy sikert aratott az Orosháza jelesei. Sokan várják a folytatást...
- Nagyon szeretném folytatni a munkát, azonban rendkívül kevés időm jut rá, hiszen a felsorolt feladatok mellett könyvkereskedésem vezetése is rendkívül sok teendővel jár.

Műfajok kavalkádja a növendékhangversenyen
November 13-án, hétfőn este hat órától tartják első félévi hangversenyüket az orosházi Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Alapiskola növendékei a Petőfi Művelődési Központban - derül ki a lapunkhoz is eljuttatott meghívóból.
A helyi zenebarátok összesen huszonkét műsorszámot hallgathatnak-tekinthetnek meg, többnyire a zeneirodalom klasszikusaitól - Beethoven, Mendelssohn, Debussy, Vivaldi, Bartók -, de szerepel a műsortervben Webber-musical részlet, cha-cha-cha, népzene, illetve Johann Strauss-induló is. A növendékhangversenyen zongorán közreműködnek az intézmény pedagógusai: dr. Misurda Mihályné, Lestyán Mihályné, Pintér Zita és Tóth Judit.
A rendezvényen nem szednek belépődíjat, ám adományokat köszönettel fogadnak az iskola Muzsikáló Gyermekekért elnevezésű alapítványa javára. 

Villon a kocsmában, Jézus a templomban
Az orosházi evangélikus egyház és a helyi Darvas Társaság közös szervezésében mutatja be a Jézus című monodrámát az evangélikus templomban Szabados Ambrus november 10-én, pénteken este hat órakor.
A miskolci színművész nem először jár a városban: tavaly nyáron nagy sikert aratott Villon-estje, melyet hasonlóan stílusos környezetben mutatott be: egy fiatalok által kedvelt szórakozóhelyen.

Múltidéző vacsorák a Kisködmönben - hamarosan Esterházy lesz a vendég
Mint arról lapunkban korábban már hírt adtunk, a gyulai Kisködmön Étterem tulajdonosa, Jalecz Lajos ez év őszétől múltidéző vacsoraestek szervezését határozta el. Mint azt Jalcez Lajos lapunknak elmondta, a vacsoraestekkel az a célja, hogy olyan társasági eseményeket szervezzen, amelyeknek eddig híján volt a város. Olyan alkalmak ezek, amikor a vacsora több az étel elfogyasztásánál; sokkal inkább egy közösségi esemény - magyarázta a korábbi indonéz kisvendéglőjével háromszor is a legjobb magyar éttermek közé kerülő Jalecz.
A vacsoraestek közül az elsőt október utolsó hetében rendezték, az érdeklődők száma közel kétszerese volt a hely befogadóképességének. Nem véletlen a vacsoraestek "eposzi" jelzője, a múltidéző szó sem: valamennyi alkalommal a magyar történelemhez fordulnak az est forgatókönyvének elkészítésekor. Így volt ez az első alkalommal is, amikor Móra Ferenc emékének adóztak a hatfogásos menüsorral - az ételek között az író feleségének receptkönyvéből származó finomságok mellett a Móra életéhet szimbolikusan kötődő ételköltemények is helyt kaptak -, valamint Bárdos Benjámin boraival. Az est vendége volt dr. Draveczky Balázs, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója. A fogások közötti szünetekben az ételekről és a Móra családról ő, a borokról pedig Jalecz Lajos mesélt a vendégeknek.
A Kisködmön - amely november hatodikától a közelgő Szent Márton-nap alkalmából libából készült ételkülönlegességekkel várja a vendégeket - következő vacsoraestjeinek egyikén előreláthatólag Esterházy Péter lesz Jalecz Lajos vendége. Ekkor természetesen az Esterházy-család étkei lesznek - szó szerint is - terítéken, emellett hamarosan egy József Attila-estnek is otthont ad a Kisködmön.
H. J.

Évvégi Zebra-program - Januárban ismét lesz tehetségkutató fesztivál
Novemberben is a hazai rock és underground színe-java lép fel a szarvasi Zebra Klubban - tájékoztatta lapunkat Bukovinszky Béla, a kedvelt ifjúsági szórakozóhely vezetője. A szokásos főiskolás rendezvények mellett november 10-én, pénteken este az Üllői Úti Fá:k, egy héttel később a Junkies, november 24-én pedig a különleges hangzású, ám rendkívül népszerű Neo lép fel a klubban.
A Zebra filmklubja is különleges csemegéket ígér: az Indul a bakterház című magyar, a Taxisofőr című amerikai, az Akkumulátor című cseh film szerepel a kínálatban, valamint Szomjas György kiváló mozija, a Roncsfilm Szőke Andrással, Badár Sándorral és Gáspár Sándorral a főszerepben. A decemberi Zebra-program is tartogat zenei csemegéket: a tervek szerint fellép a Baby Bone, a Phaidon, az Ossian és a Nyers.
Bukovinszky Béla hozzátette: a korábbi esztendők sikerein felbuzdulva 2001 januárjában is megrendezik a Rolling Rock Tehetségkutató Fesztivált, ahol a lemezzel és lemezszerződéssel nem rendelkező fiatal bandák kapnak lehetőséget a bemutatkozásra szakemberekből álló zsűri előtt.

Bomba party-k a FEK-ben
Hagyományteremtő szándékkal, idén első ízben rendezik meg nemcsak megyénkben, hanem egész Kelet-Magyarországon is azt az elektronikus zenei fesztivált, amelynek november 18-án a békéscsabai FEK Klub ad otthont - tájékoztatta lapunkat a szervezők nevében Szlávik György. A Detroit MGM szervezésében megvalósuló Synthetic Technology Fesztivál elnevezésű rendezvény - melynek fő támogatója a Bomba! energiaital - az elektronikus zene két közkedvelt irányzatának, a drum&bassnak és a technonak csinál hírverést. 
A buli egy úgynevezett kéttermes rendezvény lesz - tudtuk meg Szlávik Györgytől. Ez biztosítja azt, hogy a két stílus egymástól megfelelően elkülönüljön. Mindkét terembe olyan nagynevű Dj-ket hívtak meg, akik az adott irányzatok hazai legjobbjainak számítanak. Így az egyik teremben rendezendő Tilos Partyn közreműködik majd Radio Edit és Ludmilla (valamint egy meglepetésnek számító Tilos dj). A techno terembe pedig Igor D'ourdent hívták meg, aki az ugyancsak a Bomba! által támogatott Hyperspace Fesztiválok rendszeres közreműködője. Az ismert vendégek mellett magától értetődő módon közkedvelt helyi dj-k is szerepet kapnak a műsorban.

Filmek bevált recept szerint
Akció, vígjáték, pszichohorror, animációs gyermekfilm, scifi, filmdráma - a divatos és a kevésbé divatos műfajok szinte mindegyike szerepel a hazai mozik kínálatában, és persze a sztárokból sincs hiány. A katalógusban feltűnően sok a korábban sikert aratott alkotások feldolgozása
Kezdjük a mustrát az egyik legtöbb férfiszívet megdobogtató színésznő, Sandra Bullock legújabb filmjével. A 28 nap című moziban egy sikeres New York-i írónőt alakít, aki meglehetősen gyors iramban éli az életét. Számára az élet csak kicsapongások sorozata, mígnem nővére esküvőjén kellemetlen helyzetek okozója lesz: leittasodik, magához ragadja a limousine-t és  ittas vezetés miatt a bíróság 28 napos elvonókúrát szab ki rá. A film egy zárt, rejtélyes világba vezet el bennünket, ahol szövevényes emberi kapcsolatok alakulnak ki.
A harmincévesnél idősebbek talán még emlékeznek Charlie angyalaira a tévé képernyőjéről. Az egykor népszerű sorozat nagyfilmes változata e hónaptól látható a mozikban nem kisebb sztárok alakításában, mint Cameron Diaz, Drew Barrymore és Lucy Liu. Natalie-nak, Dylannek és Alexnek, valamint hűséges társuknak, Bosely hadnagynak meg kell akadályoznia egy alaposan kidolgozott terv megvalósulását. Az ördögi terv megfosztaná az embereket egyéniségüktől, s tehetetlen bábokká változtatná őket egy zseniális manipulátor kezében. A jóvágású és eszes Eric Knoxot (Sam Rockwell), a Knox Technologies megalapítóját elrabolják saját irodájából. Knox korábban kidolgozott egy tudományos áttörést jelentő, hang alapján azonosító számítógépes programot, amely a hagyományos ujjlenyomat-módszernél lényegesen megbízhatóbb. A találmány rossz kezekbe kerülve könnyen katasztrófát idézhet elő.
Ugyancsak egy régi történet újraértelmezése a Shaft című film Samuel L. Jackson főszereplésével, mely korrupt és mocskos zsaruk, piti kis drogbárók, olcsó besúgók és gyilkolásra kész, elkényeztetett, szadista aranyifjak világába kalauzolja a nézőt. A sztori dióhéjban: miután az elkényeztetett egyetemista, Walter megöl egy fiatal fekete diákot, John Shaft hajtja végre a letartóztatást. Walter kicsúszik az igazságszolgáltatás kezei közül és meglép az országból, ám kétévnyi várakozás után, amint a fiú titokban visszatér az államokba, Shaft ismét őrizetbe veszi. Walter tehetős apja azonban megint leteszi fiacskájáért az óvadékot, úgyhogy az - immár újra szabadlábon - csak az alkalmat lesi, hogy hullaházba küldje Shaftot. Ugyanerre az alkalomra vár Shaft két korrupt kollégája csakúgy, mint egy dominikai kábítószer-kereskedő kiskirály.
Milyen filmeket készítene Hitchkock, ha rendelkezésére állna a mai csúcsmodern technológia? - ez foglalkoztatta Robert Zemeckist, mielőtt megrendezte volna a Temetetlen múlt című filmet. A sokak által a pszichohorror legjobbjai közé sorolt mozi egy Harrison Ford és Michelle Pfeiffer által megszemélyesített házaspár tragédiáját meséli el: Dr. Norman Spencer, az ismert tudós egy évvel ezelőtt megcsalta csinos feleségét, ám a családi viharok azóta elültek,  Norman élete és házassága ma szinte tökéletesnek tűnik. Amikor felesége elmeséli, titokzatos hangokat hall és egy kísértetszerű fiatal nő alakját látta a házban, azzal csitítja benne a növekvő rettegést, hogy mindez puszta képzelődés. Ám hamarosan világossá válik, hogy nem lehet tudomást sem venni a jelenésről.
Elkészült a Bölcsek kövére című Eddie Murphy-vígjáték második része is, mely szintén novemberben várja a magyar mozilátogatókat. A Klump család élete ezúttal is fergeteges kalandokkal és hatalmas poénokkal szögezi a székbe a nézőt, Murphy kitűnő alakításairól nem is beszélve.
Elsősorban a gyermekek figyelmére számíthat a Pokemon: az első film című amerikai-japán mozi. A fantasztikus történetben a Földön két civilizáció osztozik: az embereké és a Pokemonoké. Az emberek többsége békésen él együtt a különös formájú pokemon-lényekkel, melyek minden egyede más varázsképességgel rendelkezik. Ám egy a világ szeme elől elrejtve működő kutatóintézetben néhány tudósnak sikerült elkészítenie a hatalmas szellemi erejű Mew-Pokemon genetikai mását. Az új Pokemon kitör a laboratóriumból, és egy szigeten megteremti saját csodabirodalmát.
Végül egy megfilmesített képregényről: az atomkorszak új generációja, a mutánsok a főszereplői az X-Men, a kívülállók című filmnek. Az alapsztori a hatvanas évekből ered, amikor még az amerikai társadalomban is gondot jelentett a másság elfogadása, s a comics alkotói szerint a füzetsorozat sokat tett a hidak felépítéséért. Nem tudni, mi motiválta Brian Singer rendezőt, hogy éppen az ezredfordulón vigye celluloidra a történetet, egy bizonyos: a magyarországi bemutató soha jobbkor nem történhetetett.
K. Gy.

Francia filmekkel startol a filmklub
A helyi mozi szűkös, elsősorban hollywoodi irányultságú kínálata ellensúlyozásaként filmklub indul november közepétől az orosházi Petőfi Művelődési Központban - tájékoztatta lapunkat Bertáné Halász Edit, a klub szervezője hozzátéve, hogy az első öt hét programja már el is készült.
A november 15-e és december 13-a közti időszakban szerdánként francia szórakoztató filmeket vetítenek a művelődési központ színháztermében, mely a nyolcvanas évek végéig moziként is funkcionált. Első alkalommal a Lány a hídon című filmet vetítik, majd a Dilisek vacsorája című vígjáték, a Kelet-Nyugat, a Lautrec, végül A század gyermekei kerül vászonra. A vetítések ideje szerda 18 óra. A filmek nagyobb része feliratos, így a francia nyelvet ismerőknek, illetve a vele barátkozóknak lehetőségük nyílik a gyakorlásra.
Bertáné Halász Edit lapunk kérdésére elmondta: a további program összeállításába bevonják a közönséget is, akiket egy erre szolgáló kérdőív kitöltésére kérnek fel.
Ezzel párhuzamosan filmklub indul gyermekek részére is Orosházán. November 15-én a Fehérlófia, 29-én a János vitéz, december 13-án pedig a Mátyás, az igazságos című magyar rajzfilmeket láthatják a legfiatalabb mozirajongók a Petőfi Művelődési Központban.

A Körös Néptáncegyüttes fél évszázada
Nagyszabású jubileumi műsorral emlékezik fennállásának ötvenedik évfordulójára a gyulai Körös Néptáncegyüttes, november 10-én. Az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban megtartandó rendezvényen az együttes elmúlt ötven évét villantják fel történelmi sorrendben. A hétfői sajtótájékoztatón Szatmári Sándor igazgató elmondta, hogy a rendezvény nem gála, hanem emlékműsor, hiszen az elmúlt évekre emlékezve ünnepel az együttes. Mivel ötven év nagy idő így sajnos mindenki már nem lehet itt, de a szervezők, nagyon sok egykori tagot kerestek meg, így még a jelenleg külföldön élő akkori táncosok is visszajeleztek. Az annak idején még Béke néven alakult csapat egykori és jelenlegi koreográfusai állították össze a jubileumi műsort, így dr. Szigeti Zoltán, Born Miklós és Gyalog László munkái is visszaköszönnek a színpadról. Az egykori tanító Manninger György sajnos azonban már csak az égi nézőtérről követheti figyelemmel az emlékezést. A rendezvény Kerekes István sajtófotós kiállításának megnyitójával veszi kezdetét, mely a "táncművészet pillanatai" címet kapta, a város polgármesterének köszöntő szavai után, a Körös, a cimbora, az újra együtt táncegyüttesek és a Téglás zenekar közreműködésével folytatódik, és a táncosok estjével ér véget. Az érdeklődést mutatja, hogy a tervezett egy előadás helyett kettőt is tartanak az előzetes felmérések alapján. Az egész este folyamán közel kétszázan ropják majd a talpalávalót, így szinte biztos, hogy egy életre szóló élményt kapnak mindazok, akik ellátogatnak az ötven éves évfordulóra.

Bárka: gyulai szerzők Gyulán
A megyénkben megjelenő Bárka című irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat elmúlt két számának szerzői között szép számmal akadtak gyulai alkotók. Ennek ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy a lap a fürdővárosban is bemutatkozik. Mint azt lapunk Elek Tibortól, a Bárka főszerkesztőjétől megtudta, október 27-én, vagyis pénteken délután öt órakor kezdődik a Mogyoróssy János Városi Könyvtár előadótermében a lapszámok és szerzőik bemutatkozása. A folyóirat szerkesztősége és a könyvtár vezetése által közösen szervezett est házigazdája Elek Tibor mellett az idei negyedik, millenniumi szám társszerkesztője, Erdész Ádám lesz. 
A millenniumi szám szerzői közül bemutatkozik a megye ezer évéről író Erdész Ádám mellett dr. Havassy Péter múzeum-, dr. Kereskényi Miklós gimnáziumigazgató, akik a megye kialakulásáról, valamint Békés vármegye millenniumáról írtak a lapban. Az esten bemutatkozik még a Bartók művészetének megyei vonatkozásairól beszélő Lindenbergerné Kardos Erzsébet és a megyei novellapályázat első díját megszerző Kiss Ottó. Lapunk két munkatársa ezúttal előadóként vesz részt az esten: a Gyulai Várszínház nyári évadját Bod Péter értékeli, míg az Alföld a XXI. század küszöbén című tanulmánykötetről Bod Tamás beszél majd. Ugyancsak könyvbemutatóval jelentkezik Ábrahám György, aki a Kovács Lajosról szóló Bérczes László-könyvvel foglalkozik.
Ez utóbbi recenzió a budapesti Bárka Színházhoz is kötődik, Bérczes László ugyanis a Gyulán is többször, nagy sikerrel fellépő teátrum művészeti vezetője. Így a Békés megyei Bárkások hamarosan a fővárosi Bárka vendégei lesznek, s Elek Tibortól azt is megtudtuk, hogy a folyóirat idei utolsó, novemberben megjelenő számát a következő hónap végén a Kárpátalján is bemutatják majd.

Az elmúlt idők legirodalmibb Bárkája
Talán nem nagy kockázat leírni (többekkel beszéltem, s véleményünk megegyezett): az elmúlt idők egyik "legirodalmibb" Bárkájával találja magát szemben az, aki fellapozza a folyóirat ez évi ötödik számát. Ha abból indulunk ki, hogy a Bárka szerkesztői hitvallása szerint irodalmi, művészeti és társadalomtudományi lap, ez akár kritika is lehetne. Hogy nem az, ennek elsődlegesen is színvonalbéli okai vannak: ez ugyanis az elmúlt időknek nemcsak a legirodalmibb, hanem egyben a legszínvonalasabbb lapszáma is.
Mondhatnánk persze, hogy a színvonalat ebben az esetben nem volt nehéz produkálni. A mintegy 130 oldalas folyóirat több mint fele ugyanis a nyári Magyar líra az ezredfordulón elnevezéső tudományos konferencia és várszínházi lírafesztivál anyagára épül. Ez tény, de ugyanakkor semmit nem von le sem a lap, sem a szerkesztés-szerkesztő érdemeiből. Nemcsak azért, mert a nyári rendezvény ugyancsak a Bárka körüli szellemi közösség "produktuma" volt. Hanem azért is, mert a tudományos tanácskozás előadásaiból, valamint az idén is grandiózusra sikeredett lírafesztiválon előadott verseket jól szerkesztették össze írásos anyaggá.
A magamfajta, semmiféle literátori végzettséggel nem rendelkező, mindössze önmagát irodalombarátnak tartó laikus is nagy élvezettel olvashatta Görömbei András, Margócsy István, Keresztury Tibor és Tőzsér Árpád tanulmányokká formált-csiszolt előadásait. Ezek legnagyobb erénye - számomra legalábbis - az volt, hogy más és más kiindulópontból "rajtolva", a (főként kortárs) magyar irodalmat más és más aspektusból nézve is sokkal inkább egymást kiegészítő, mintsem egymással konkuráló észrevételeket fogalmaztak meg. Azt hiszem, ha ez az elmúlt idők egyik legjobb Bárkája, akkor bízvást leszögezhető: ennek a Bárkának a műhely rovata az eddigi legjobb műhely (a fent említett szerzők mellett ebben a részben olvashatók Bordás Sándor és Virágné Horváth Erzsébet írásai a Jadviga párnájáról, Cs. Tóth János gondolatai Lonovics László művészetéről, valamint lapunk munkatársának, Bod Péternek a várszínházi évadértékelése).
Az irodalomtudományban hozzám hasonlóan kevéssé jártas Bárka-olvasókat a tanulmányoknál talán jobban izgalomba hozhatják a versek és prózák. A lírafesztiválon közreműködő költők közül több féltucatnyian szerepelnek a kötetben: Tolnai Ottó, Kovács András Ferenc, Buda Ferenc, Kemény István, Grecsó Krisztián és András Sándor; a többieket - például Balla D. Károlyt, Zalán Tibort vagy Orvaecz Imrét - a szerkesztők a következő számra tartogatták, akárcsak a tanulmányírók közül Bányai Jánost, Nyilasy Balázst és Szigeti Lajos Sándort. A felsoroltak mellett Nagy Gáspár egy Simonyi emlékét felidéző versét is közli a Bárka - némi hiányérzetünk lehet, hogy ennyiben ki is merül a lap Simonyira való emlékezése -, valamint Kiss Ottónak a megyei novellapályázaton díjnyertes alkotását.
A lap közkedvelt Figyelő rovatában féltucatnyi írás olvasható; s ezen az egy területen oldódik kissé a szám masszív irodalmisága. Több szépirodalmi és irodalomtudományi mű ismertetése-értékelése mellett a lapban olvashatunk recenziót Bérczes Lászlónak a Kovács Lajos színművésszel készített "beszélgetőkönyvéről", valamint - Bod Tamás kollégánk tollából - az Alföld a XXI. század küszöbén című tanulmánykötetről. A lapszám kínálata így annak ellenére sem egysíkú, hogy el kell ismerni: a Bárka most tényleg főként az irodalmároknak és az irodalom kedvelőinek szól.
Haász János

Csabacsüdről Orosházára került a láncos kút
Újabb kiállítási tárggyal, egy úgynevezett láncos kúttal gazdagodott az országszerte egyedülálló látványosságnak számító orosházi Kútmúzeum - tájékoztatta lapunkat Kiss Horváth Sándor, a győjtemény alapítója és gondozója.
A műtárgy 1912-ben került Orosházára Mátrai Antal gyárából. Tulajdonosa, Juhász István gazdálkodó hozatta az akkor még községi rangot viselő településre, majd fia, ifjabb Juhász István örökölte azt. A fiú vasutasként különböző szolgálati helyekre került, ám a láncos kúttól nem vált meg, új lakhelyeire magával vitte az atyai örökséget, ám a jelenleg Csabacsüdön élő, ott letelepedett nyugalmazott vasutas a közelmúltban úgy határozott, felajánlja azt az orosházi gyűjteménynek.
A láncos kút jelenleg a Táncsics és Könd utcák sarkán található Kútmúzeum kertjében tekinthető meg.

Pusztaföldváron lép fel a Bocskai Színpad
Trianon a magyar költészetben címmel tart előadást október 29-én, vasárnap este a pusztaföldvári Bartók Béla Művelődési Házban a Bocskai Színpad - tájékoztatta lapunkat Horváth László, a rendezvény főszervezője.
A MIÉP-hez közelálló Bocskai István Szabadegyetem irodalmi színpadának műsorában ismert, ugyancsak a Csurka-párt holdudvarában jegyzett mővészek lépnek fel: Csurka László (a politikus testvére, a mősor rendezője), Dörner György, Nagy Feró, Gidófalvi Attila, valamint Hegedős Zsuzsanna, ifjabb és idősebb Jászai László, Balogh Márton. Az est műsorvezetője pedig Győri Béla, a MIÉP szóvivője lesz.
A műsorban Ady Endre, Dsida Jenő, Was Albert, Petőfi Sándor versei hangzanak el, valamint a társulat egykori rockzenész tagjai korabeli katonanótákat mutatnak be, valamint felcsendül Illés Lajos Vörösmarty Szózatára komponált darabja is