|
Az
offline média bálja
 Az
idén harmadik alkalommal rendezték meg szombaton a békéscsabai Fiume Hotelban a báli
szezon egyik kiemelkedő mulatságát, a Békés Megyei Újságíróbált. A rendezvény
azon túl, hogy egy kellemes estét nyújtott a Viharsarok médiamunkásainak, illetve a
helyi gazdasági, kulturális és közélet jelen lévő személyiségeinek, karitatív
célokat is szolgált, hiszen az est bevételét a szociálisan rászoruló újságírók
segítésére fordítják. Rózsa B. György, a szervező R. B. Gy. PR Ügynökség
vezetője elmondta: a 2000. évi újságíróbál volt az első - az 1998-as veszteség,
illetve az 1999-es nullszaldó után -, mely nyereséggel zárult.
A bált dr. Jeszenszky Géza, a Békés megyei közgyűlés alelnöke nyitotta meg, aki
beszédében az újságírók felelősségére figyelmeztetett, utalva rá, hogy az
olvasó/hallgatók/nézők több jó hírt várnak el. A nyitótáncot a megyei
művelődési központ tánccsoportja celebrálta, majd a jó hangulatról a budapesti
Alpha Band gondoskodott. A hajnalig tartó rendezvényen fellépett még Győrfi Kata,
valamint a kitűnő, boogie-woogie és rhytm and blues klasszikusokat játszó
Spoo-Dee-O-Dee zenekar.
A támogatók jóvoltából értékes nyeremények leltek gazdára a hajnali húzáson,
egyebek közt mobiltelefon, hétvégi Renault-használat, videomagnó és tévé szerepelt
a kínálatban. Ez utóbbi volt egyébként a tombolasorsolás fődíja, melyet a Békés
Megyei Nap és az Elektroház ajánlott fel.
A 2000. évi Békés Megyei Újságíróbál védnökei voltak: Wisinger István, a MUOSZ
elnöke, dr. Pataki István, a megyei közigazgatási hivatal vezetője és Pap János, a
megyeszékhely polgármestere. A rendezvényt a Békés Megyei Hírlap, a Békés Megyei
Nap, a Békés Megyei Hungária Szuperinfó, a Békés Megyei Vízművek, az Erste Bank,
Hungária Biztosító, az ITD Hungary, a Magyar Posta, az IBUSZ, a Renault Hungária és a
Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet támogatta.
A napfény ízlelése: válasz egy nagy kérdésre
 A magyar film ismét
reflektorfénybe került az elmúlt napokban, s így lesz ez még egy ideig nem csak a
február 3-án kezdődő filmszemle, hanem egy bemutató kapcsán: a mozikban már
vetítik Szabó István A napfény íze című filmjét. Az alkotás természetesen több
annál, minthogy a multiplex-világ hollywoodi sikerei közt egy bekezdés legyen, azonban
ezen eszközökkel is igyekszünk rá felhívni a figyelmet. Annál is inkább, mivel
választ ad a Nagy Kérdésre, amivel az úgynevezett szakma hosszú évek óta gyötri
egymást és a közvéleményt: művészfilm vagy közönségfilm? Nos, Szabó István a
maga mozgóképes eszközeivel úgy foglalt állást, hogy jó filmet kell csinálni,
amire kíváncsi a közönség, és természetesen a szakma is elismeri. Ez utóbbira
bizonyíték az Európai Filmakadémia díjesője a legjobb színésznek (Ralph Fiennes),
operatőrnek (Koltai Lajos) és forgatókönyvének (Szabó István, Israel Horovitz).
A napfény íze egy magyarországi zsidó család életét követi nyomon három
generáción keresztül a Monarchiától a kommunizmusig. Érdekesség, hogy a kitűnő
Ralph Fiennes maga alakítja a családfőket a nagyapától az unokáig, természetesen
csak a megfelelő idősíkban. A film tehát kielégíti a közönségfilm minden
ismérvét (cselekmény, szerelem, konfliktusok) és természetesen az ennél többre
vágyó, esztétikai élményeket kereső nézők igényeit is.
Ugyancsak többnek ígérkezik egyszerű, könnyed mozinál az Amerikai szépség című
film a januári bemutatólistáról. A kritikusok által is nagyra értékelt alkotás
mulatságos, megható, kaleidoszkópikus utazás a kertvárosi amerikai életébe a
díjnyertes színházi rendező, Sam Mendes (Kék szoba, Kabaré) tolmácsolásában egy
nem mindennapi család mindennapjai tükrében.
Újabb filmmel jelentkezik Sydney Pollack. A Zuhanás című mozi egy különleges
történetet mesél él, mely várhatóan az első perctől az utolsóig székbe szögezi
a nézőt. Dutch Van Den Broeck (Harrison Ford), a washingtoni rendőrkapitányság belső
ügyeket vizsgáló osztályának tisztje és Kay Chandler, New Hampshire-i képviselőnő
(Kristin Scott Thomas) valószínűleg sosem találkoztak volna, ha nem történik egy
repülőgép-szerencsétlenség, mely mindent megváltoztatott. A gépen utazott Dutch
felesége, Peyton és Kay férje, Cullen is, és halálukkal egy sor rejtély kerül
napvilágra, melyek végén megdöbbentő felfedezés várja az életben maradt
házastársakat. Kiderül ugyanis, hogy Cullen és Peyton mint férj és feleség egymás
mellett utaztak a repülőn, sőt egyforma kulcsokat is találtak a zsebükben. A két
lesújtott házastársat nemcsak a gyász fűzi össze, hanem az ellenük elkövetett
árulás is.
Ismét filmet készített Chris Columbus a családi vígjáték koronázatlan királya, a
Mrs. Doubtfire, az Áldatlan állapotban és a Reszkessetek, betörők! rendezője:
ezúttal egy Asimov-novella ihlette meg a neves vígjáték-gurut. A február 10-én
bemutatandó Kétszáz éves ember egy mulatságos androidról szól, akit nem akárki
személyesít meg: Robin Williams. Az alapsztori: a Martin család vásárol egy egyszerű
háztartási robotot. Olyat, ami némán behozza a teát, kipucolja a cipőket, és soha
nem zavar. Aztán nagyon hamar rájönnek, hogy az ő robotjuk kicsit más, mint a többi:
az android nem egyszerű eset. Mindenről véleménye van, jó pár dologba beleszól,
sőt egyre erősebbé válik benne a vágy, hogy ugyanúgy érezhessen, mint ők, azaz a
robot emberré szeretne válni.
Hofi Békés megyébe készül
 A
magyar kabaréműfaj nagy öregje, Hofi Géza lép fel március 13-án este 18, illetve 20
órától Orosházán. Az előadás létrejöttét
nevezhetjük akár programszervezői bravúrnak is, hiszen Hofi Gézáról
köztudott, hogy a Madách Kamara-beli - folyamatosan telt házas - előadásain túl csak
nagyon ritkán vállal más fellépéseket, vidékieket pedig szinte soha. (Köztudott
például, hogy visszautasította az invitálást az egyik kereskedelmi televízió
mulatós szilveszteri műsorába, igaz, azt a Rádiókabaré kedvéért tette). Mint a
szervezőktől megtudtuk, Hofi Géza kellemes orosházi élményeire való tekintettel
vállalkozott a fellépésre. Mivel Békésben csak itt látható a kitűnő humorista, a
szervező Petőfi Művelődési Központ (PMK) a megye minden pontjáról várja az
érdeklődőket. Sőt, a szűkebb hazánkban viszonylag borsosnak számító - 1600 és
1350 forintos - belépőket kedvezményesen - 1400 és 1200 forintért - vásárolhatják
meg azok, akik február 25-éig felkeresik a PMK jegyirodáját Orosházán, illetve a
Diáktanyát Békéscsabán.
Szövetek: sikerek, kételyek
 (Békés Megyei Nap) A magyar kultúra napja tegnapi
békéscsabai rendezvénysorozatának részeként lapunk munkatársának, Kiss Ottónak
nemrégiben megjelent kötetét, a Szöveteket mutatták be az ifjúsági házban. A
Gyulán élô írót a Békés Megyei Nap újságírója, Bod Péter faggatta arról, hogy
három verseskötet után miként és miért fordult a próza felé, hogy a JAK-füzetek
sorozatában megjelent műve kisprózának vagy regénynek fogható-e fel, s hogy a könyv
tekinthetô-e a gyermekkor öszszegzésének.
Kiss Ottó az író-olvasó találkozó közönsége elôtt kifejtette: a kortárs magyar
irodalomban a líra és a próza az utóbbi tíz-tizenöt esztendôben sokat közeledett
egymás felé, s amit ô ír, az valahol a kettô közötti demarkációs vonalat
súrolja, amelyet jobb híján prózaszövegnek lehet nevezni. A beszélgetésen szó
esett arról, hogy a vidéki alkotót hogyan
tüntette ki figyelmével az elmúlt három évben a mértékadónak számító Élet és
Irodalom című hetilap, amely hétrôl hétre folytatásokban hozta a kötet fejezeteit.
A beszélgetés nem siklott el afelett, hogy mára átalakultak az olvasási szokások,
ami többnyire azt jelenti: jóval kevesebbet, azon belül még szerényebb mennyiségű
szépirodalmat olvasnak az emberek. Kiss Ottó elárulta, háromnegyed részben
elkészült új novelláskötete, de a kiadói és terjesztôi anomáliákat figyelembe
véve nem lehet tudni, hogy az mikor juthat el az olvasókhoz.
B. T.
Nincs amatőr és profi - csak művész van
Nincs amatőr vagy profi művészet, csak művészet van, mely életünket boldoggá teszi
- hangzott el szombaton délután az orosházi Petőfi Művelődési Központban a XVII.
Országos Amatőr Képzőművészeti és Iparművészeti Kiállítás megyei tárlatának
megnyitóján. Nagy Béla megyei térségi tanácsnok, Medgyesegyháza polgármestere
emlékeztetett: a maga korában Van Gogh is amatőrnek számított, hiszen munkáit nem
ismerték el.
Az idei felhívásra 181 pályamunka érkezett, ezek közül a hétvégén megnyílt és
február 6-áig látható kiállításon - melyek anyagát Fekete János és Horváth
János orosházi festők állították össze - 55 alkotó 104 festménye, grafikája,
szobra és kisplasztikája tekinthető meg. Az ítészek döntése alapján az országos
döntőbe kilenc Békés megyei nem hivatásos művész 16 munkája jutott tovább. Itt
újabb zsűrizésnek vetik alá az alkotásokat, majd augusztusban a Vigadó galériában
láthatók a legjobbnak ítélt munkák.
Megyénket az országos megmérettetésen Bánfi Gábor (Orosháza), Cs. Nagy Lajos
(Gyomaendrőd), Greksza Mihály (Szarvas), Horváth Zoltán (Nagybánhegyes), Kruzslicz
Zsolt (Orosháza) Papp Éva (Békéscsaba), Pírer Gyula (Orosháza), Szász György
(Békéscsaba) és Szilágyi Cecília (Orosháza) képviselik.
Simpsonék jubileuma
 Tíz esztendeje, 1990. januárjában kezdte meg egy legsikeresebb sorozata
sugárzását az amerikai Fox televíziós hálózat. Simpsonék abszurdba hajló
személyiségét azóta a világ más kontinensein is megkedvelték a nézők, holott a
sorozat elsősorban a média által évtizedeken át eszményített amerikai
családmodellnek mutat fityiszt. Az évtizedes jubileumot nem kis csinnadratta kiséri az
Egyesült Államokban és világszerte.
Springfield, 742 Evergreen Terrace - ez a képzeletbeli címe a rajzfilmsorozat hőseinek,
Homer és Marge Simpsonnak, valamint gyermekeiknek, a Bartnek, Lisanak és Maggie-nek. A
tévénézők először 1987-ben láthattak rövid kis bejátszásokat életükből,
mígnem a kedvező fogadtatás hatására a nyolcvanas évek legvégén született
döntés a rendszeres sugárzásról, az első igazi Simpson-epizódot 1989-ben mutatták
be. A siker minden várakozást felülmúlt, hiszen a Simpson család nem csak az
animációs filmek igazi célközönsége, a gyermekek érdeklődését keltette fel,
hanem minden generációét, illetve társadalmi csoportét. A sorozat élvezetéhez csak
egyvalami szükségeltetik: humorérzék, mégpedig a jobbik fajtából, a Simpson
családot ugyanis nem azoknak készítették, akik olyasmin tudnak csak nevetni, ha
valakit tortával képen vágnak, illetve ha valaki seggre esik.
A Matt Greonig által megálmodott műsorfolyam immár tíz szériát ért meg, s a Fox
médiakonszern sorozatai közül csak a nálunk is jól ismert sci-fi-horror, az X-Akták
élvez nagyobb nézettséget. S nem csak a közönség, a szakma is vevő Simpsonékra:
ezidáig 5 Grammy-díjjal büszkélkedhetnek az alkotók, valamint a közelmúltban
csillagot kaptak a Hollywood Walk of Fame-en, a hírességek járdáján. Nem beszélve
hatásukról: e siker nyomán születtek meg és váltak népszerűvé olyan további
sorozatok, mint a nálunk is jól ismert Beavis és Butthead, vagy az angolszász
nyelvterületen ugyancsak hódító - Magyarországon sajnos még nem bemutatott - South
Park, melyek ugyancsak sajátos társadalomképpel "sokkolják" a nézőt.
A tízéves évforduló alkalmából beindult az újvilági médiára jellemző
marketinggépezet: emléktárgyak hada került piacra. Pólók, táskák, bögrék mellett
CD-k, képregényfüzetek, videokazetták, számítógépes játékok, beszélő babák
jelentek/jelennek meg, sőt Simpson-hősök fejével díszített PEZ-cukorka adagolók is
piacra kerültek, ami tényleg a tuti siker jele. Ezen túl a Fox felújította a sorozat
internetes honlapját a www.thesimpsons.com-on, valamint egész évben fesztiválsorozat
indul világszerte a rajongók szervezete, a Simpsons Global Funfest égisze alatt.
Annak ellenére, hogy egy sorozat kifutási ideje általában nem éri el az egy
évtizedet, a Simpson család alkotói tettre készek, amíg a közönség nem dönt
másként, addig folytatódik a sorozat - nyilatkozta valahol Mike Scully producer.
A magyar nézők remek szinkronizálás mellett korábban a TV3-on láthattak néhány
szériát a Simpson családból, esetleg a bekábelezett háztartások lakói szörfözés
közben akadhattak rá az eredeti angol, illetve a német nyelvű változatokra.
Remélhetőleg a tízéves évforduló a nagyobb nézettségű csatonák filmbeszerzőinek
fantáziáját is meglódítja - van mit tanulnunk Simpsonéktól..
Helyi értékekről a Magyar Kultúra
Napján
Január 21-én, a Himnusz születésének 177. évfordulóján, a Magyar Kultúra Napján
kezdődött meg Orosházán a millenniumi év. A helyiek és vendégeik a Városi
Képtárban gyülekeztek, ahol Fetser János polgármester mondott ünnepi köszöntőt,
hangsúlyozva, hogy a város gazdag kultúrával dicsekedhet, hiszen története során
mindig voltak olyan személyiségek, akik felvállalták az értékeket. Napjainkban is
számtalan művészeti csoport, zenei együttes, alkotóközösség, író, költő,
helytörténész él Orosházán - illetve származott el innen -, gazdagítja a helyi
kulturális életet. A polgármester megemlítette a kultúra névtelen munkásait is,
akiket elismerés illet a Magyar Kultúra Napján. Beszédében felidézte a
közelmúltban elhunyt orosházi, illetve orosházi származású Müller Miklós, illetve
Tóth Bálint alakját.
Az ünnep tiszteletére adományozott az oktatási miniszter Arany Katedra díjat Borsi
Vincéné gyógypedagógusnak, akinek a polgármester adta át az elismerést. A város
által alapított emléklapot Holupa Irén vehette át, s ugyanezt az elismerést
érdemelte ki az Orosházi Festők Csoportja.
Az ünnepség részeként nyílt meg a Városi Képtárban Lendvay Zoltán 41 éves
nagykárolyi festőművész kiállítása, akinek munkáit Banner Zoltán
művészettörténész ajánlotta a résztvevők figyelmébe. Az Orosháza
testvérvárosában élő alkotó két évtizede állít ki közös és egyéni
tárlatokon, szülővárosa mellett egyebek közt Kolozsváron, Nagyváradon, Budapesten,
Sopronban, illetve a németországi Burgkirchenben tekinthették meg alkotásait a
művészetbarátok. A kiállítás-megnyitó egyik érdekessége volt, hogy a Lendvayt
méltató Banner Zoltán a szomszéd város, Szatmár szülötte. A festőt egyébként
elkísérte a nagykárolyi Kaffka Margit Társaság két vezetője is.
A Magyar Kultúra Napja orosházi eseményét gálaműsor zárta, melyen a helyi zenei és
tánckultúra képviselői léptek színpadra a Petőfi Művelődési Központban.
Domoki és Verasztó estje a Darvas
Társaságnál
Két helyi író volt a vendége az orosházi Darvas József Társaság évnyitó
rendezvényének hétfőn este. A vendég szó esetünkben persze nem fedi a valóságot,
ugyanis Domoki József és Verasztó Antal maguk is tagjai a társaságnak, ám az utóbbi
időben mindketten új kötettel jelentkeztek, így kézenfekvő volt felkérésük egy
közös beszélgetésre.
Domoki Józsefnek Kisvárosi panoptikum címmel jelent meg első kötete, mely a helyi
sajtóban publikált írásai egy részét gyűjti csokorba. A hetvenéves, eredetileg
számviteli szakemberként nyugdíjba vonult férfi a rendszerváltás idején, 1989-ben
kezdett el írni, s azóta is rendszeresen jelennek meg írásai az orosházi lapokban.
Munkáiban a régmúlt Orosháza egy-egy szeletét dolgozza fel: egyéniségeket,
hangulatokat, már nem létező helyeket idéz fel, s persze napjainkról is kifejti
sajátos véleményét. A Kisvárosi panoptikum mintegy félszáz írást tartalmaz.
Verasztó Antal kérdésére kifejtette, hogy ha egészsége és munkabírása engedi,
készen áll újabb kötet megírására, hiszen nagyon sok élmény feldolgozatlan,
például Precíz, a perifériára szorult sportbarát, vagy éppen az orosházi Kossuth
Lajos története is feldolgozásra vár.
Verasztó Antal ipartörténeti munkával jelentkezett egy évvel ezelőtt Az 50 éve
meghúzott csavarok címmel. A szépíróként és helytörténészként egyaránt ismert
Verasztó a korabeli Vas- és Műanyagipari Szövetkezet történetét dolgozta fel a
jogutód, az OVM-Karsai Rt. felkérésére. Ezzel a munkájával tovább bővítette az
amúgy is gazdag helyi gazdaságtörténeti irodalmat, elég itt a tavaly elhunyt dr.
Gulyás Mihálynak a baromfi-feldolgozás történetét feldolgozó munkájára utalni.
Mint a beszélgetésből kiderült (a két szerző gyakorlatilag keresztinterjút
készített egymással), egyéves alapos kutatómunka előzte meg a háromszázoldala
munka megírását, mely több kilónyi irathalmaz áttanulmányozásával, illetve öreg
szakikkal felvett interjúk sorának elkészítésével járt. A jelenlévők azt is
megtudták, hogy Verasztó Antal következő kötete is helytörténeti munka lesz:
ezúttal az orosházi malmok történetét dolgozza fel.
A hétvégén: Magyar Kultúra Napja
Képzőművészeti és zenei rendezvénnyel köszöntik a Magyar Kultúra Napját
Orosházán január 21-én, pénteken délután. A városi képtárban Lendvai Zoltán
festőművész tárlata nyílik meg 17 órakor, melyet Banner Zoltán művészettörtész
nyit meg, közreműködnek a Liszt Ferenc Zeneiskola növendékei.
Egy órával később, 18 órakor a Petőfi Művelődési Központban gálaműsort
rendeznek, melyen a helyi művészeti élet reprezentánsai lépnek fel: a Bokréta
Népdalkör, a Gyopár Táncsportklub, a Karinca és Palánták Néptánccsoport, a
Színkör 21, az Orosházi Fúvószenekar, az Orosházi Madrigál Kórus és a Kodály
Zoltán Gyermekkórus.
Amatőr Artium - a megye legjobb alkotásai a PMK-ban
Az idén ismét az orosházi Petőfi Művelődési Központ ad otthont az Amatőr Atrium
XVII. Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti Kiállítás Békés megyei
tárlatának a vendéglátó intézmény, illetve a megyei művelődési központ és
szakiskola szervezésében. Az ünnepélyes megnyitót január 22-én délután 15 órakor
tartják, melyen dr. Jeszenszky Géza, a megyei közgyűlés alelnöke mond beszédet.
A február 6-áig látható kiállítás megrendezését támogatja a megyei
önkormányzat, a békéscsabai közgyűlés, az orosházi Reflektor Kulturális
Alapítvány, az Orosházi és Dél-Békési Szuperinfó, a Tevan Kiadó, a Nemzeti
Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.
Mátrix a 13.
emeleten
A szakmabeliek egy része szerint harmatos Mátrix-utánzat, mások esküsznek, hogy
eredeti történetről van szó. Igazságot tenni csak úgy lehet, ha megnézzük a 13.
emelet című filmet, mely az alább ismertetett alkotásokkal együtt a januári
kölcsönözhetővideo-kínálat egyik legfigyelemreméltóbb darabja. Szó ami szó, a
film valóban emlékeztet az utóbbi idők legsikeresebb kultuszfilmje
alapszituációjára. A sztori dióhéjban: Douglas Hall és Hannon Fuller,
számítógép-programozók megalkotják a harmincas évek Los Angelesének virtuális
világát. Amikor Fuller gyilkosság áldozatául esik, a tett elkövetésével Hallt
vádolják, de gyanús a professzor állítólagos lánya is, aki egyszeriben feltűnik a
színen. Douglasnak - hogy tisztázza magát - el kell utaznia a virtuális múltba...
A horrorvígjátékok kedvelőinek készült a Kéz őrület című film. Nem, nem
elírás: a főszerepet valóban egy kéz játssza a videofilmben, mégpedig egy 17 éves
fiatalember jobb keze, mely a Sátán parancsára folyamatosan gyilkolna minden emberi
kontroll ellenére.
Ugyancsak a humort és az erőszakot egyesíti magában a Rémálomgyár című film:
Tiger és Max a filmkészítés megszállottjai - igaz, még egyetlen film megszületése
sem fűződik nevükhöz. Egy nap azonban az ölükbe pottyan a szerencse: találkoznak
Arnie-vel, a kétes egzisztenciájú filmproducerrel, aki megbízza oket, hogy friss és
eredeti ötleteket szállítsanak neki egy készülo mozihoz. Ötletvadászat közben
hírét veszik, hogy a környéken egy sorozatgyilkos szedi áldozatait.
Összetalálkoznak Cliff-fel, akiről hamarosan kiderítik, hogy ő maga a keresett
gyilkos, így hát a két főhős úgy dönt, hogy nem adja fel Cliffet a rendőrségen -
inkább filmet készítenek az igazi gyilkos főszereplésével...
Nem az év filmje, de a felejthető thrillerek kedvelői (e sorok írója is közéjük
tartozik) számára kellemes másfél órát szerez a Velejéig gonosz című alkotás. Az
alapszitu nem túl bonyolult: Caleb Barnes gyilkossági nyomozó már hozzászokott, hogy
nap mint nap találkozzon a gonosz folyton változó arcával. Rutinszerűen, de
eredményesen végzi munkáját, s úgy tűnik, nincs olyan bűneset, mely nyugalmából
kimozdíthatná. Amikor azonban meghal egyetlen fia, mindent megváltozik. A környéken
egy olyan hidegvéru és kegyetlen sorozatgyilkos kezdi meg ténykedését, amilyennel a
sokat tapasztalt Barnes eddigi nyomozói munkája során még soha nem találkozott...
 Akinek nem volt módja a moziban megtekinteni, illetve
ismét megnézni Gérard Pires kasszasikerét (melynek forgatókönyvírója Luc Besson),
a Taxit, az most megteheti: a videotékák januári kínálatcsomagjában ugyanis már
szerepel ez a film is. A sztori jól ismert: egy pizzásfiúból lett taxis és egy
ügyefogyott rendőr felveszi a harcot a magát tökéletesnek képzelő német
gengsztercsapattal, miközben persze megmérettetik a francia és a német autóipar, azaz
a Peugeut és a Mercedes is, találják ki, kinek a javára.
MZ/X és Kőkorsó eddig a döntőben
Félidejéhez érkezett a III. Rolling Rock Tehetségkutató Fesztivál:
immár két elődöntő zajlott le a szarvasi Zebra Klubban, s még további kettő van
hátra, melyet február 4-én követ a döntő.
Az első fordulóban négy fellépő közül a békéscsabai MZ/X zenekart találta
legjobbnak a zenészekből, programszervezőkből, rádiósokból és újságírókból
álló zsűri, míg ezen a hétvégén hat indulóból a battonyai dzsessz-rock trió, a
Kőkorsó kapta a legtöbb pontszámot. Ők már nagy eséllyel indulhatnak a
főnyereményekért, melyeket a rendezvénysorozat szponzorai ajánlottak fel: a Manzard
stúdió hangfelvételi lehetőséget, míg a Hevesi hangszerbolt és a Marshall értékes
hangszereket biztosít a legjobbaknak. A szakmai zsűri mellett a közönség is döntőbe
juttathatja kedvencét, úgy február első péntekén öt zenekar száll ringbe.
A versenyt folyamatosan kísérők szerint a korábbiakhoz képest jelentősen nőtt
rendezvény színvonala. Ennek oka egyebek közt, hogy minden korábbinál többen
jelentkeztek: több mint félszáz csapat közül választották ki a fellépő két
tucatnyi bandát. Mivel 2000-ben gyakorlatilag nem hirdettek máshol tehetségkutató
versenyt az amatőröknek, így a szarvasi fesztivál kiemelt országos eseménnyé nőtte
ki magát.
Filmszemle Jadvigával
 A 31. Magyar Filmszemlén láthatja először a nagyközönség Deák
Krisztina Jadviga párnája című filmjét, melyet Závada Pál azonos című
regényéből forgattak 1999-ben, egyebek közt Békés megyei - főként tótkomlósi és
békéscsabai - helyszíneken is. A film további megyei vonatkozása, hogy a forgatáson
közreműködött a Csaba Televízió stábja is.
A dél-békési szlovák környezetben játszódó film jó eséllyel indul a szemle
díjai valamelyiéért, s nem is akármilyen mezőnyben: a február 3-a és 8-a között
megrendezendő seregszemlére húsz játékfilmet, 27 kísérleti- és kisjátékfilmet,
valamint 31 nem fikciós filmet neveztek az alkotók és a producerek (igaz, ezek egy
része még nem készült el, ám februárra befejeződnek az ígéretek szerint). Új
filmmel jelentkezik egyebek mellett Jancsó Miklós (Anyád! A szúnyogok), Mészáros
Márta (Kisvilma - az utolsó napló), Sas Tamás (Rosszfiúk), Szőke András
(Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele).
Az idei filmszemle érdekessége lesz még, hogy egy nappal tovább tart a korábbiaknál,
illetve a vendégek közt jelen lesznek a legnagyobb európai filmfesztiválok (Cannes,
Velence, Karlovy Vary) igazgatói. A rendezvényt a Magyar Kulturális Örökség
Minisztériuma (MKÖM) a millenniumi ünnepségsorozat filmes nyitányának minősítette.
Filmszemle
; Nemzeti Kulturális Örökség MInisztériuma
I. M. Müller Miklós
 Hétfőn
egy spanyolországi kis faluban, Andrinban 86 éves korában elhunyt Müller Miklós
orosházi származású világhírű fotóművész. A Nicolas Mueller néven ismert
művész az úgynevezett szociofotó műfaj egyik legjelentősebb reprezentánsa volt,
jelentősége az elemzők szerint vetekszik Robert Capa és más e századi
művészekével.
Müller Miklós 1913-ban egy helyi polgárcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot,
majd szegedi egyetemi évei alatt kötelezte el magát a korabeli magyar valóság
ábrázolásával a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma tagjaként többek közt
Radnóti Miklós, Ortutay Gyula és Baróti Dezső társaságában. Az országot 1938-ban
hagyta el a zsidóüldözések hatására. Franciaország, Marokkó, Portugália után
választotta hazájául Spanyolországot.
Szülőhazájába először 1966-ban látogatott el ismét, majd rendszeresen megfordult
Magyarországon. Az első hivatalos elismerést 1993-ban kapta szülőföldjétől, amikor
orosházi - nyolcvanadik születésnapja alkalmából megrendezett - tárlatát a
köztársasági elnök, Göncz Árpád nyitotta meg. 1998-ban ugyancsak Göncz Árpád a
Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjét adományozta az idős mesternek,
melyet jelképesen Orosházán nyújtott át Vastagh Pál akkori helyi országgyűlési
képviselő. Müller Miklós alkotásaiból egyébként állandó tárlat látható az
orosházi Városi Képtárban.
Pénteken indul a tehetségkutató fesztivál
Országos eseménnyé vált az immár harmadik alkalommal sorra kerülő Rolling Rock
Tehetségkutató Fesztivál, melynek az idén is a szarvasi Granárium - Zebra Klub ad
otthont. Mi sem bizonyítja jobban az országos jelleget, mint az, hogy rekorszámú,
félszázat meghaladó jelentkezés érkezett, illetve a korábbi regionális
érdeklődés kiszélesedése. Már nem csak a békési és a környező településeken
élő zenekarok kívánnak indulni, érkeztek jelentkezési lapok Budapestről,
Szekszárdról, Kazincbarcikáról is.
Minderről Bukovinszky Béla főszervező tájékoztatta lapunkat, hozzátéve, hogy
janár 7-én, pénteken este tartják meg az első elődöntőt, melyet három további
követ péntekenként. A döntőt február 4-én tartják ugyancsak a Zebra Klubban. A
legjobb zenekarok értékes stúdiófelvételi lehetőséghez, illetve hangszerekhez
jutnak a békéscsabai Manzard Stúdió, a Hevesi Hangszerbolt és a Marshall
jóvoltából, sőt a döntőbe jutott zenekarok felléphetnek az idén nyáron esedékes
mezőtúri rockfesztiválon is.
Új kürtöt fújnak
Egy értékes vadászkürttel lett gazdagabb a napokban az Orosházi Fúvószenekar. A
hangszert a város önkormányzata adományozta a zenekarnak abból az alkalomból, hogy a
fúvósok 1999-ben ünnepelték fennállásuk 70. évfordulóját. Mint lapunkban
többször foglalkoztunk vele, a zenekart 1929-ben alapították a helyi önkéntes
tűzoltók, majd számos dicsőséget és buktatót követően 1990-ben vált
egyesületté a K. Tóth László karnagy vezette orosházi együttes.
A többszázezer forintot érő kürt átadásának apropója a zenekar immár
hagyományos, tizenegyedik alkalommal megrendezett szilveszteri koncertje volt. Az
eseményen Szilasi H. Tibor tanácsnok, a kulturális bizottság elnöke mondott
köszöntőt, majd adta át a zenekarnak a hangszert.
Korábbi cikkek a
Kultúra rovatból
Vissza a címlapra |
|
