Konkrét üzlet nincs, komoly érdeklődő viszont igen 2001. július 26. 16:45 Jó esély van rá, hogy a tervezett szeptember 30-ai határidő előtt elkészül az orosházi ipari park infrastruktúra-fejlesztésének első szakasz - nyilatkozta lapunknak csütörtökön Varga Zoltán, az Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatója. Az első ütemben a szennyvízhálózat kiépítése, illetve a kaszaperi és a kardoskúti utakat összekötő útszakasz megépítése szerepel. Mindezt a Fehér és Fehér Útépítő Kft. szakemberei végzik, a Strabag, mint alvállalkozó bevonásával. A második ütemben az energiahálózat kiépítése, a harmadikban pedig a víz- és gázhálózat, valamint a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése szerepel. Az ügyvezető elmondta: a 2002-ben, illetve 2003-ben induló munkálatok forrásai már biztosítottak. Az első ütem befejezése több szempontból is előrelépést jelent - hangsúlyoza Varga Zoltán. Elsősorban azért, mert a befektetők számára is láthatóvá válnak az ipari park üzemeltetőjének komoly szándékai, másrészről pedig a hamarosan elkészülő útszakasszal bizonyos mértékben mentesítik a város átmenő forgalmát. Konkrét szerződést még nem kötött az Ipari Park Kft. tényleges befeketetőkkel, azonban ígéretes tárgyalásokról be tudott számolni az igazgató, igaz, részletekbe nem bocsátkozva. Annyit azonban elárult: több komoly érdeklődő fontolgat orosházi zöldmezős beruházást. K.Gy. Jövő héten indul a zöldborsószezon 2001. május 23. 21:55 Nagy a készülődés ezekben a napokban a megye legnagyobb zöldborsótermelő agrárgazdaságánál, az Orosfarm Szövetkezetnél: jövő hét elején, a tervek szerint kedden vagy szerdán megkezdődik az ipari növény betakarítása - tudtuk meg Dominkó Sándor elnöktől. Az orosházi nagyüzemben 650 hektáron termelnek zöldborsót, ezen túl 220 hektáron ők integrálják a termelést. A jövő héten kezdődő betakarítás 30-32 napon keresztül megfeszített munkát jelent, hiszen napi 24 órában folyik a betakarítás, illetve a szállítás a szerződéses partnerek telephelyeire. Tekintve, hogy a zöldborsó meglehetősen speciális növény, a munkálatoknak óramű pontossággal kell haladniuk, hiszen néhány perces szervezési malőr tekintélyes minőségromlással járhat: a termésnek 2-3 órán belül a feldolgozóban kell lennie. Éppen ezért a héten a tatársánci irodaházban és a műhelyekben a szövetkezet munkatársai a szervezéssel és a karbantartással foglalkoznak. A feldolgozást három betakarítógéppel végzik majd, a szállítás során saját kapacitásuk mellett alvállalkozó fuvarozók szolgáltatásait is igénybe veszik. A várhatóan négyezer tonnát is meghaladó termést négy hazai feldolgozóüzemben várják a szakemberek: a békéscsabai konzervgyár és az ugyancsak csabai Hűtőipari Rt. mellett a nagykőrösi konzervgyár és a szintén nagykőrösi Bonduelle az Orosfarm szerződéses partnere. Közülük többen már személyesen is meggyőződtek a termés várható minőségéről Orosházán. A felfokozott érdeklődés oka egyértelmű: tavaly meglehetősen kiapadtak a készletek, így nagy az igény a friss zöldborsó iránt a piacon. Mint az elnök lapunk érdeklődésére elmondta, a kialakult helyzet jótékonyan befolyásolta az Orosfarm tárgyalási pozícióit is. A zöldborsó mellett egyébként a kizárólag növénytermesztéssel és szolgáltatások nyújtásával foglalkozó szövetkezet ezen túl búzával és cukorrépával foglalkozik az idén. Ez utóbbi értékesítésével ugyancsak nem lesz gond a korábban megkötött szerződéseknek köszönhetően. De nyugodtak a gabona tekintetében is, hiszen aratásig elkészül az az ezer négyzetméteres csarnok a tatársánci majorban, mely hosszú távra garantálja kétezer tonna búza biztonságos tárolását. Optimista mezőgazdászok Tótkomlóson 2001. május 23. 21:55 A tótkomlósi Viharsarok Agrárszövetkezet életében komoly változásokat hozott az elmúlt néhány hónap, s az elkövetkező időszak is számos kihívással jár majd - nyilatkozta lapunknak Demeter Sándor, a szövetkezet elnöke. Ezek közül a legfontosabb, hogy február végén a szövetkezet tagságának túlnyomó többsége a részvénytársasági átalakulás mellett tette le voksát. Ez azt jelenti, hogy 311 részvényessel - a cégbírósági eljárást követően, várhatóan augusztusban - megalakul a Tótkomlósi Agrár Rt. A majdani társaság hétfős igazgatósággal, háromfős felügyelő-bizottsággal lát majd munkához közel 200 milliós saját, 110 millió 530 ezer forintos jegyzett tőkével, valamint 444 millió forintos vagyonnal. Huszonnégyen döntöttek úgy, hogy továbbra is a szövetkezeti formát választják. Az átalakulás utáni Viharsarok Szövetkezet 41 milliós vagyonnal folytatja tevékenységét. Ők ugyancsak forgalomképes vagyon felett rendelkeznek majd: megkapják a Viharsarok tulajdonrészét az egyébként sikeres Tojástermelő Közös Vállalatban. Demeter Sándortól megtudtuk: mint a szféra más nagyüzemei, a tótkomlósiak is örömmel fogadták az Alkotmánybíróság rendelkezését a külső üzletrészekről szóló törvényről. Ellenkező esetben az első körben 33 millió forintot jelentett volna a háromezer hektáron növénytermesztéssel foglalkozó (a klasszikus termények mellett sáfrányos szeklicét, mustármagot és koriándert is termelő) szövetkezetnek. De nem csak ez ad okot az optimizmusra hosszú idő után: az időjárás is kedvező (bár májusban az ideálisnál kevesebb csapadék esett), termékeik zömére érvényes szerződéssel rendelkeznek, valamint az úgynevezett kibontakozási hitelprogram keretében 51 és fél millió forintos támogatáshoz jutottak. Ez utóbbi garantálja a biztonságos gazdálkodást, sőt csekély mértékű fejlesztésekre is gondolhatnak: talajszerkezet-javító munkálatokat terveznek 300 hektáron, erőgép és műtrágyázógép vásárlására készülnek, valamint az informatikai fejlesztések is időszerűek. Az enyhe tél miatt gondot jelent viszont különböző betegségek megjelenése, ami fokozott védekezést tesz indokolttá. További aggálya az átalakulás alatt lévő szövetkezet vezetőjének, hogy a felvásárlási árak nem követik a költségeket: a kedvező időjárási viszonyok miatt a piacon túlkínálat jelenhet meg, ami nehéz helyzetbe hozhatja a gazdálkodókat. Félő továbbá, hogy a politika a választás finisében - mint ahogy erre korábban is akadt példa - az élelmiszerárakat igyekszik majd az inflációs ráta alatt tartani, ami egyértelműen a termelőket hozza nehéz helyzetbe.   A globalizáció a Mezőgépnek is kihívást jelent 2001. április 12. 22:46 Az orosházi székhelyű, de békéscsabai telephellyel is rendelkező Mezőgép Rt. árbevétele 2000-ben megközelítette a 12 milliárd forintot - hangzott el a társaság csütörtök délutáni közgyűlésén Gyopárosfürdőn. A hagyományos mezőgazdasági gépeket, illetve az autóipar részére precíziós megmunkálást igénylő alkatrészeket gyártó Mezőgép ugyanis 11 milliárd 755 millió forintos árbevétellel zárta 2000-t, ami 39 százalékos növekedést jelent a megelőző esztendőhöz képest. A mérleg szerinti eredmény ezzel szemben 133 százalékos növekedést mutat a tavalyi 272 millió forinttal szemben: meghaladja ugyanis a 635 milliót. A közgyűlés egyébként úgy határozott, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően nem fizetnek osztalékot, az árbevételt fejlesztésre fordítják.  A társaság életében folytatódik a korábban megkezdett trend: a mezőgépgyártásról egyre inkább az autóiparra helyezik a hangsúlyt, 2000-ben ez utóbbi részesedése meghaladta a 70 százalékot. A közgyűlésen jelen volt a többségi tulajdonos Linamar Ltd. csúcsvezérkara, az egyébként magyar származású Frank J. Hasenfratz elnök és leánya, Linda Hasenfratz vezérigazgató. Linda Hasenfratz elemezve az évi 80 milliárd dolláros piacot jelentő autóipari trendeket kijelentette: a Linamar cégcsoportnak is szembe kell néznie a globalizáció kihívásaival. Egyebek közt azzal, hogy a versenytársak sorra egyesülnek, fejlesztik logisztikai hátterüket, továbbá a konkurencia bővíti termékskáláját, például az öntödei tevékenységet is maguk vállalják fel. E kihívásokra a Linamar - ezen belül a Mezőgép is - úgy válaszol, hogy nagyobb hangsúlyt helyez a minőségre, illetve a cégcsoport erősítésére. Ugyancsak komoly kihívást jelent az észak-amerikai autóipar recessziója, ezt azonban ellensúlyozza, hogy Európában viszont ellenkező gyakorlat tapasztalható. A vezérigazgató asszony az amerikai és az európai kontinensen 30 gyárral rendelkező, 8500 főt foglalkoztató vállalatcsoport fő feladatának azt határozta meg, hogy egy dolgozónak éves szinten 225 ezer kanadai dollárt kell előállítania, ami egy négyzetméterre vetítve 650 ezer dollárt jelent. A társaság filozófiáját ismertetve Linda Hasenfratz kiemelte: továbbra is a decentralizáció jellemzi majd a működést, nagy hangsúlyt kap a takarékos költséggazdálkodás, a teljesítményfüggő bérezés és az üzemek specializálódása, illetve a dolgozókkal való őszinte, nyílt kommunikáció, mely által a döntéshozó folyamatoknak is részesei lehetnek a munkatársak.   Fordulat a Békési Gabona, kontra termelők vitában Adásvételi vagy termékértékesítési szerződés? A Békés Megyei Főügyészség is bekapcsolódott annak a vitának az eldöntésébe, amely azt hivatott tisztázni, hogy a tavaly év elején a kukoricatermelő gazdák és a békéscsabai székhelyű Békési Gabona Rt. között létrejött egyezség: adásvételi vagy termékértékesítési szerződésnek minősül-e? A kettő között, főként a nem teljesítés esetén fennálló szankciók miatt, jelentős a különbség van. Az ügyészség a forgalmazó céggel szemben a termelők álláspontját képviselve azon a véleményen van, hogy a felek termékértékesítési szerződést írtak alá bő egy évvel ezelőtt - tudtuk meg Rajnainé dr. Hugyecz Ilonától, a Békés Megyei Főügyészség főügyész-helyettesétől. Az elmúlt hónapokban többször és részletesen beszámoltunk a kialakult problémákról. Ennek lényege, hogy a 2000 elején a termelők és a Békési Gabona Rt. között létrejött egyezség valójában minek minősül: adásvételi vagy termékértékesítési szerződésnek. Másrészt vita tárgya, hogy a termelők az előre leszerződött terményt miért nem szállították le a forgalmazó cégnek. Azért, mert nem termett meg, vagy mert szerződésben rögzítettet utóbb kevesellték. A gondokat jól jelezte, hogy a Békési Gabona Rt. tavaly karacsony előtt rendkívüli közgyűlést tartott, ahol bejelentették: a történtek miatt 300 millió forintos veszteség érte a céget, egyúttal kilátásba helyezték, hogy pereket indítanak a nem teljesítő termelők ellen. Ezek a perek időközben megindultak. A termelők szerint termékértékesítési szerződést kötöttek a Békési Gabona Rt.-vel, így az aszály miatti nem teljesítés nem jogosítja fel a céget, hogy a kötbér megfizetésére kötelezze őket és érvényesítse velük szemben fedezeti vásárlást. Békés megye főügyész helyettese, Rajnainé dr. Hugyecz Ilona munkatársunknak elmondta: a felmerült gondokkal kapcsolatban tavaly ősszel panasz érkezett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba, amelyet később továbbítottak a Legfőbb Ügyészségre. A leírtak kivizsgálását onnan megküldték az illetékes Békés Megyei Főügyészségre, ahol összetalálkoztak a szálak, ugyanis a gyulai székhelyű vádhatóság ekkorra több információt összegyűjtött a kérdéskörrel kapcsolatban. Rajnainé dr. Hugyecz Ilona kifejtette, hogy áttanulmányozva a felek között létrejött és adásvételinek nevezett szerződést, valamint annak általános szerződési feltételeit megállapította: az elnevezése ellenére nem adásvételi, hanem termékértékesítési szerződésről van szó. Ekképp jogszabályba ütközőnek véli az általános szerződési feltételek 5. pontjába foglaltakat, amely szerint, ha valamelyik fél a kötelezettségeit nem teljesíti - a vis major esetét kivéve -, úgy kölcsönösen kötbér felszámítására tarthatnak igényt. A főügyész helyettes azt is észrevételezte, hogy az általános szerződési feltételek 7. pontjában a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 417. szakaszának 3. bekezdésére hivatkozva a felek nem maguk termelte termény továbbadására is szerződhetnek.  - Ezzel a Békési Gabona Rt. elismerte, hogy nem adásvételi szerződésről van szó, hiszen a Ptk.-nak egy másik - és nem az adásvételről szóló - szakaszát idézve szabályozza a felek közötti jogviszonyt - hangoztatta a megyei főügyész-helyettes. Ehhez hozzátette: ha termékértékesítési szerződésről van szó, márpedig vélekedése szerint arról, akkor a Ptk. 246. szakasz 1. bekezdése alapján kötbérfizetésre csak akkor lehetne kötelezni a termelőket, ha felelősek volnának a nem teljesítésért, és így szándékosan szegték volna meg az egyezséget. Ám itt erről szó sincs, hiszen az aszály miatt egyszerűen nem termett meg a leszerződött mennyiségű termény. A főügyész-helyettes elmondta, van olyan igazolás, amely 96 százalékos aszálykárt ismert el.  A Békés Megyei Főügyészség a kifogásolt kikötések miatt megtámadta a szerződés egyes kikötéseit, és az ügyben elsőfokon már ítéletet is hozott a Békéscsabai Városi Bíróság. Ez a felperes ügyészéggel szemben az alperes Békési Gabona Rt.-nek adott igazat, ám az ügyészség fellebbezett, így a másodfokú tárgyalásra április 10-én kerül sor Gyulán, a Békés Megyei Bíróság előtt. Rajnainé dr. Hugyecz Ilona megjegyezte: jogi álláspontja szerint a szerződésben a megrendelő pozíciói egyoldalúan előnyösek. Ugyanakkor hozzátette: a termelők időben jelezték az aszálykárt, így részükre nincs felróhatóság a szerződés nem teljesítésével kapcsolatban. Ezért nem kötelezhetők sem kötbérfizetésre, és velük szemben nem érvényesíthető a fedezeti vásárlás sem. Vélekedése szerint a kár egy része abból is származhat, hogy tavaly a földművelésügyi tárca egy időre elrendelte a kukorica exporttilalmát.  - Abban is egyenlőtlen helyzetet látok a felek között, hogy egyszerű gazdálkodókkal szemben egy részvénytársaság teljes jogi apparátusa áll szemben - mondta a helyettes főügyész, aki jelezte, a másodfokú bíróság  esetleges kedvezőtlen döntése esetén kész az ügyet felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bíróságig elvinni. Értesüléseink szerint a megyében több száz, az országban pedig nem kizárt, hogy ezernél több termelőt érint ez, vagy az ehhez hasonló vita. Így az esetleges pénzügyi szankciók teljes összege - számításaink szerint - nem is százmilliós, hanem milliárdos nagyságrendű lehet. Bod Tamás A járványhisztéria miatt több baromfi fogy Az orosházi Merian Rt. csütörtöki rendkívüli közgyűlésén újjáválasztották a baromfi-feldolgozó társaság igazgatóságát és felügyelő-bizottságát. Ugyanitt jelentették be, hogy bár a tulajdoni szerkezetben formálisan nem történt változás, a nyolcvan százalékot birtokló többségi tulajdonos Haker Kft.-n belül igen: itt Carnex külkereskedelmi cég érdekeltségébe tartozó Monopoly's Kft. kivásárolta a korábbi tulajdonostársak részét. A társaság igazgatóságának elnökévé Mónos Pétert, a Monopoly's és a Carnex társaságok tulajdonosát és első emberét választották. A héttagú testület további tagjai: Michael Bommers, Elekes Lajos, Purgel Attila,  Mészáros Katalin, Kutni József és Ruck János, a Merian alig egy hónapja kinevezett vezérigazgatója. A felügyelőbizottság tagjai: Martus Gyuláné Kiss János és Dénes Lajos. Mint arról lapunk már írt, az orosházi baromfi-feldolgozót gyakorlatilag a békéscsabai Bábolna Baromfi korábbi vezetése irányítja, hiszen Ruck János vezérigazgató és Dénes Lajos gazdasági vezérigazgató-helyettes mellett jövő héttől kezdi meg a munkát Orosházán Szikriszt Ildikó volt gyárigazgató, aki a Meriannál termelési igazgató lesz.  Ruck János érdeklődésünkre elmondta: a tulajdonosi kör által meghatározott feladatokat  a Merian Rt. tapasztalt menedzsmentjének segítségével kívánja végrehajtani. A tavaly 12 és fél milliárdos árbevétel mellett 400 milliós eredményt produkáló cégnél egyébként az előző egy hónapban nem történt jelentősebb változás a csúcsvezetésben, igaz, a vállalatirányítási struktúrát némileg átalakították. A már említett feladatkör lényege: a Carnex érdekeltségébe tartozó baromfi-feldolgozók - egyebek közt a szentesi, a zalaegerszegi és a kiskunhalasi üzemek - össze szeretnék hangolni tevékenységüket. Ruck János kedvező folyamatokról számolt be lapunknak: az elmúlt néhány hónapban a korábbi esztendő hasonló időszakához képest 15-20 százalékkal növekedtek az eladások. Ennek oka elsősorban az Európában tomboló, a négylábú haszonállatokat sújtó fertőző betegségektől való félelem a szakemberek szerint. Az elsősorban továbbfeldolgozott termékeiről, ezen belül is az Orsi és a Rex Ciborum márkanevekről ismert orosházi cég egyébként folyamatos fejlesztést végez: húsvét után kívánják piacra dobni a fiatalokat megcélzó Junior termékcsalád új készítményeit. Korbely György "Izgulunk és szorongunk" - a kardoskútiak felkészültek a járvány elhárítására A Kardoskúti Agrár Rt. felkészült az Európai Unió több államában tomboló fertőző állatbetegségek elhárítására - nyilatkozta lapunknak Szlovák György, a társaság elnök-igazgatója. A szakember megítélése szerint a szarvasmarhákat sújtó kergemarhakór (BSE) nem terjed el hazánkban, viszont annál nagyobb esély van a sertésekre és a marhákra egyaránt veszedelmes száj- és körömfájás elterjedésére, mint fogalmazott: "izgulunk és szorongunk". Ezt a kijelentést egy nem túl távoli élmény támaszja alá, hiszen 1999-ben egy másik fertőző állatbetegség miatt sertésállományuk kiirtására kényszerültek a kardoskútiak, s csak a tavalyi esztenőben tudták újraindítani a hizlalást.  Ennek megfelelően a kardoskúti nagyüzem állattartó telepein a korábbinál jóval szigorúbb biztonsági előírásokat léptettek életbe: egyebek közt a zártság növelése, a személyi forgalom minimálisra korlátozása, a belépő-kilépő fertőtlenítés még következetesebb végrehajtása szerepel az intézkedések között. Mindez a kiadási oldalon is tekintélyes megterhelést jelent, hiszen a speciális fertőtlenítőszerek, felszerelések, védőruhák beszerzése súlyos százezrekbe kerül. Ezzel párhuzamosan az állati eredetű takarmányok alkalmazásával is felhagytak, ami az állati hullák elszállítása terén jelent többletterhet: az erre szakosodott hódmezővásárhelyi ATEV dupla áron, 14 helyett kilogrammonkénti 29 forintért szállítja el ezeket, ami egy szarvasmarha esetén akár 25-26 ezer forintra is rúghat.  A BSE miatt az európai fogyasztók elpártoltak a marhahústól, és egyre inkább a sertést részesítik előnyben (erre jó példa a McDonald\' lépése), ám ennek közvetlen hatásait még nem érzik a sertéstermelők - nyilatkozta Szlovák György, ám bizonyos tendencia mégis érződik, áprilistől például némileg emelkednek a felvásárlási árak.  Az idei agrártámogatási rendszerről is megkérdeztük a kardoskúti agrártársaság vezetőjét, aki határozottan kijelentette: nem fedezett benne új elemet, ugyanolyan előnytelen, mint az előző éviek voltak. Egy pozitívumot tudott csak megemlíteni: a termelési technológiákra járó állami forrásokat, ezek által ugyanis számos kis és nagy gazdaság jelentős korszerűsítést hajthatott végre. Továbbra is gyenge pontja a támogatási rendszernek a kiszámíthatatlanság és a szétaprózottság. Az előbbin azt kell érteni, hogy idejekorán elfogy a támogatásra fordítható keret, az utóbbin pedig azt, hogy olyan célfeladatok is szerepelnek a támogatási körben, melyek rendkívül szűk kör speciális igényeit elégítik ki, például külön támogatás igényelhető az elhullott csigák tetemeinek mentesítésére. Fizetnek a földtulajdonosok - a Dél-Békési Vízgazdálkodási Társulat közgyűlése A korábbi évek tapasztalataival szemben soha nem látott aktivitás jellemezte a Dél-Békési Vízgazdálkodási Társulat szerdán megtartott közgyűlését. Ugyancsak kedvező jel, hogy a földtulajdonosok több mint nyolcvan százaléka rendezte az esedékes érdekeltségi díjat. Mindebben kétségtelenül nagy része volt annak, hogy az 1999-2000-es belvizek ráirányították a figyelmet a társulat tevékenységére - nyilatkozta lapunknak Czecze Lajos ügyvezető igazgató. A tanácskozáson - melyen elfogadták az Intéző Bizottság (IB) és az Ellenőrző Bizottság (EB) beszámolóját - 62 küldöttből 51 jelent meg, ami 85 százalékos arány. A 176 ezer hektáros területből 168 ezer hektár képviseletéről gondoskodtak tulajdonosaik, ami ebből a megközelítésből 95 százalékos aktivitást jelent. A jelenlévők a felügyeleti szerv, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetőjétől, Kolosváry Gábortól megtudták: bár a pályázatok még nem jelentek meg, a döntés már megszületett, hogy a támogatási rendszer változatlan marad. Ennek megfelelően 75, illetve 60 százalékos vissza nem térítendő, illetve kamatmentes támogatásra számíthatnak azok a vízgazdálkodási társulások, melyek tagjai eleget tesznek érdekeltségidíj-fizetési kötelezettségeiknek. A multik és a környezetvédelmi felelősség Békében és harmóniában a környezettel - a modern nagyvállalatok közül egyre többen vallják magukénak ezt a filozófiát, mellyel nem csak a közösséggel szembeni felelősségüket nyilvánítják ki, hanem hatékony intézkedésekkel saját gazdálkodásukat is eredményesebbé tehetik, s természetesen maga a piac is egyre több területen elvárja a környezetbarát alapanyagok és technológiák alkalmazását. A Guardian Hunguard a megyében az úttörők közt dolgozta ki és vezette be környezetközpontú irányítási rendszerét. A 21 floatüveggyárat is magába foglaló Guardian-cégcsoporton belül a magyarországi vállalat úgynevezett pilot project keretében készül az ISO 14001-es irányítási rendszer tanúsíttatására, s majd az itt szerzett tapasztalatok felhasználásával, fokozatosan térnek rá más Guardian-érdekeltségek is. Minderről Együd János ügyvezető igazgató és Mák Imre minőségügyi vezető tájékoztatta lapunkat jelezve, hogy tizenhárom környezetközpontú irányítási programot indítottak eddig az orosházi üzemben. Ezek közül a leglátványosabb eredményt a csomagolóanyag-felhasználás területén érték el: az előző évben közel tíz százalékkal csökkenteni tudták a fenyőfa-felhasználást. Ehhez természetesen műszakiak, marketingesek és kereskedők hatékony, összehangolt munkájára volt szükség, hiszen az ő feladatuk az alternatív csomagolási megoldások kidolgozása, illetve népszerűsítése a megrendelők körében. A megoldást belső innovációval valósították meg, de több olyan projekt is működik, amelyhez teljesen új eljárások alkalmazására volt szükség, ilyen például a hűtősor hulladékhőjének hasznosítása a raktár fűtésében, mellyel évi 400 ezer köbméter földgázt takarítanak meg. - A Guardian Hunguard megfelel a jelenleg érvényes környezetvédelmi előírásoknak - hangsúlyozta Mák Imre hozzátéve, hogy kivételt csak a kibocsátott szennyvíz nátrium koncentrációja jelent, azonban e területen kész helyzet előtt állnak: a felhasznált víz minősége sem kifogástalan. Mindezek ellenére szakembereik már dolgoznak a megoldáson. A környezetvédelmi programok kidolgozását egyébként a legszélesebb körben végzik a társaságnál, s a kontrollból is kiveszik részüket a dolgozók alkotta teamek a környezeti tényezők azonosításával és hatásuk értékelésével. Ám nem csak a gyárkapun belül folytat környezetvédelmi tevékenységet a floatüveggyár: második éve az ő szervezésükben gyűjtik rendszeresen a szárazelemeket - az orosházi általános iskolákban, mint ahogy a Három Szombat elnevezésű akciósorozat utolsó felvonásában is a Guardian Hunguard gondoskodott az összegyűjtött több mázsa szárazelem ártalmatlanításáról. Az iskolai jelenlétet elsősorban azért tartják fontosnak, mert ezzel a felnövekvő generáció már újfajta szemlélettel közelíthet a zöld ügyek felé. - A Guardian az elmúlt évtizedben egy újfajta munkakultúrát, illetve vezetési modellt honosított meg ebben a régióban, remélhetőleg e területe sem lesz másképp - mondta végezetül Együd János. - A környezetvédelmi irányítási rendszer ugyanis csak akkor lehet igazán sikeres, ha nem elszigetelve alkalmazzuk, hanem a helyi gazdaság és társadalom mind több szereplője felismeri ennek jelentőségét. K. Gy. Tízéves a Guardian Tízéves születésnapját ünnepli a hétvégén Békés megye egyik legtekintélyesebb ipari üzeme, a Guardian Hunguard Kft. Habár a társaságot 1988. november 16-án alapították, a tulajdonosok, a menedzsment és a dolgozók 1991. február 3-ától jegyzik a cég történetét, hiszen ezen a napon gördült le az első munkadarab a gyártósorról. Az orosházi síküveggyártás modernizálásának igénye a nyolcvanas évek közepén merült fel, s ehhez akkor még úttörő módon külföldi befektető partnereket kerestek. Ezt a Guardian Industries-ben, illetve annak leányvállalatában, a Guardian Europe-ban találták meg. A Magyar Üvegipari Művek és a Guardian 1988-ban alapította meg a Hunguard-Float Üveg Kft.-t, majd másfél év alatt elkészült a beruházás, s immár tíz éve az amerikai tulajdonú cégcsoport egyik zászlóshajójává vált a minőségi floatüveget, illetve tükröket gyártó orosházi gyár. Az évfordulóra lapunk egész oldalas összeállítással készült, melyet február 3-ai, szombati számunkban találnak meg olvasóink.