|
NATO-vacsora
Mécs Imrével
 Az
országban egyedülálló kezdeményezés volt két évvel ezelőtt a nagyszénási
SZDSZ-szervezet rendezvénye Magyarország NATO-csatlakozásának napján, 1999
március 12-én. Azóta minden év tavaszán összegyűlnek a rendszerváltó pártok
helyi, megyei, alkalomadtán országos vezetői Nagyszénáson. Így történt
pénteken este is: a házigazda szabad demokraták mellett fideszes és MDF-es
politikusok, illetve szimpatizánsaik ünnepeltek.
A rendezvény díszvendége Mécs Imre SZDSZ-es
országgyűlési képviselő, a párt biztonsági ügyekben illetékes politikusa
volt, aki korábban aktív tagja volt a demokratikus ellenzéknek, még korábban
- egyetemistaként - 1956-os szerepvállalásáért halálra ítélték. A
politikus beszédében hangsúlyozta: felvételünket a legerősebb katonai tömbbe
nagyban befolyásolta 45 évvel ezelőtt kitört forradalmunk és szabadságharcunk.
A NATO-csatlakozás nem csak biztonságpolitikai és gazdasági előrelépést
jelent, hanem közelebb visz az Európai Unióhoz is, ahogyan Mécs Imre fogalmazott:
ezáltal betettük a lábunkat a küszöb és az ajtó közé. További jelentőség,
hogy megnőtt hazánk protektori szerepe: Magyarország mintegy közbenjárhat
a környező államokért, s e szerepnek nem csak a magyar kisebbség, hanem
minden érintett nemzet a haszonélvezője lehet - hangoztatta Mécs Imre,
aki szerint a lehetséges együttműködés ragyogó példája lehet Franciaország
és Németország megbékélése.
 Az
ugyancsak meghívott Dancsó József országgyűlési képviselő szerint a nagyszénási
NATO-megemlékezés országos eseménnyé nőtte ki magát. Gazdasági szakemberként
a hontya elsősorban szűkebb területe aspektusaiból méltatta az észak-atlanti
szövetséghez való csatlakozásunkat. Mint hangsúlyozta, a működőtőke számára
minimálisra csökkent az úgynevezett országkockázat, mely nagyban megnövelte
a befektetési kedvet.
A NATO-vacsora további hozzászólói méltatták,
hogy a parlamenti patkó különböző hadállásait elfoglaló helyi és országos
politikusok egyetértenek az alapkérdésekben, s a fehér asztalnál folytatott
beszélgetések során ezekre koncentrálnak. Nagy Mihály, a helyi SZDSZ elnökségi
tagja, megyei képviselő elmondta: a szervezők elképzelései szerint jövőre
nagyobb szabású NATO-rendezvényt tartanak a nagyközségben, sőt reményeik
szerint a résztvevők körét is sikerül kiszélesíteni, azaz más pártok vezető
személyiségeit is meghívják.
*
Esküvő
a sportcsarnokban
 A
királykék és a fehér színek határozzák meg az idei esküvői divatot - győződhettek
meg róla azok, akik vasárnap megtekintették az Esküvő 2001 című kiállítást
és vásárt az orosházi sportcsarnokban. A szórakoztató programokkal kísért
eseményt délelőtt Fetser János polgármester nyitotta meg, aki beszédében
a családi élet fontosságára hívta fel a figyelmet. A város első embere
egyúttal szereplőjévé is vált a színpadon lezajló modellezett esküvői szertartásnak,
hiszen tőle kérte ki a vőfély a menyasszonyt.
 A
több száz látogatót vonzó rendezvény szervezői - Török Bálintné, Pakuné
Márton Mária és Szűcs László - lapunknak elmondták: a rendezvény folytatása
a tavalyi, a Petőfi Művelődési Központot kinőtt Esküvő 2000 kiállításnak.
A fő cél a polgármesteri köszöntőben is jelzett családi értékek népszerűsítése,
ezen túl pedig enyhítés a házasulók ilyenkor megnövekedett terhein. A mennyasszonyi
ruhákon, ékszereken túl jelen voltak a rendezvényszervezés és más kiegészítő
szolgáltatások képviselői is, például lakodalmas zenekarok, melyek ízelítőt
is adtak repertoárjukból. Az előzetes tervek szerint csoportos ezüst- és
aranylakodalmak helyszíne lett volna a sportcsarnok, ám a szervezők felhívására
nem jelentkeztek 1951-ben, illetve 1976-ban házasságot kötött párok.
Szűcs László és Pakuné Márton Mária lapunknak
bejelentették: júniusban ismét megrendezik a két éve nagy sikert aratott
Szent László-napi rendezvényt Gyopárosfürdő
A
kutya ugat, a karaván halad?
Torgyán József ellen tüntettek Békéscsabán
Több száz fős tüntető és tiltakozó tömeg
fogadta péntek délelőtt Békéscsabán Torgyán Józsefet, aki a Békés megyei
kisgazdák küldöttgyűlésére érkezett a Viharsarok fővárosába. A délutáni
sajtótájékoztatóján erre reagálva a kisgazdák elnöke annyit mondott: a
kutya ugat, a karaván halad. A megmozdulást szervező Karsai József battonyai
termelő a helyszínen elmondta, nem dobálják meg tojással a kisgazda pártelnököt,
hiszen az drága, sajnálnák rá. Mindenestre két zenekar és a mezőkovácsházi
asszonykórus is besegített a szép számú tüntetőnek, akik mézesmadzaggal,
transzparensekkel és ajándékképpen hegedűvel és primadonna cipővel várták
Torgyánt és feleségét.
Ezt azonban nem tudták átadni, mivel pártelnököt
szállító autó gyors kanyarral behajtott a megyei művelődési ház szárazkapuján.
A kisgazda rendfenntartók és a tüntetők összeszólalkoztak egymással, kis
dulakodásra is sor került. A küldöttgyűlésre csak a meghívottak mehettek
be. A tüntetők Torgyán megérkezte után hangosbeszélőn arra szólították
fel a politikust, hogy jöjjön le közéjük, ennek azonban nem tett eleget.
A demonstrálók ezután feloszlottak.
A békési kisgazda küldöttgyűlés utáni
sajtótájékoztatón Torgyán József a tüntetésre reflektálva azt hangoztatta:
megrendezett fogadásokról van szó, és az FKGP óriási erejét ilyen kis csapatok
szeretnék meggyengíteni. Pallag László megyei elnök ehhez hozzátette: meggyőződése,
hogy a háttérből Tóth Károly békéscsabai MSZP-s képviselő szervezte meg
a demonstrációt. Tény, a parlamenti képviselő, sok más érdeklődő mellett,
feltűnt az eseményen. Tóth kérdésünkre elmondta: a kisgazdák tüntetése
mögött az FKGP és Torgyán politikája áll. Majd megjegyezte: az MSZP-nek
nem a kisgazdák, hanem a Fidesz az igazi ellenfele, mert jó, ha a Torgyán
vezette párt jövőre bekerül a törvényhozásba.
A sajtótájékozatón egy kérdésre válaszolva
Torgyán József megjegyezte: boszorkányüldözés és jogi lehetetlenség, ami
fia gyanúsítása ügyében történik. Vélekedése szerint nem tekinthető befolyással
való üzérkedésnek, hogy mások állítólag arról beszéltek, hogy a fiának
pénzt kellene adni. - Ilyen alapon holnap háromszázezer kazettaügy lenne
Magyarországon - jelentette ki. A kisgazda pártelnök kitért a kérdés elöl,
miszerint tényleg visszahívják-e Phare-miniszteri tisztségéből Boros Imrét.
Mint mondta, ez az FKGP országos elnökségének jogkörébe tartozik, és tény,
ez a testület a jövő kedden ülésezik.
A kisgazda elnök emellett azt fejtegette,
hogy ő a pártalkotmány szerint összehívná az országos nagyválasztmányi
ülést, de ezt egyelőre hivatalosan nem kérte senki. Torgyán végül megjegyezte,
a reformkisgazdáknak egyetlen reformelképzelésük van, beülni az ő elnöki
székébe. Pallag László egy felvetésre válaszolva a sajtótájékoztatón kijelentette,
a tüntetést szervező Karsai József nem kis-, hanem nagygazda, aki nemrégiben
is másfél millió forintos gépvásárlási támogatást kapott.
Pallag vádjaival kapcsolatban lapunk érdeklődésére
Karsai József
elmondta, hogy alanyi jogon kapta meg
tavaly a gépvásárlási támogatást.
Ugyanakkor megjegyezte: több éve nem kért
sem földalapú, sem
gázolajtámogatást a Torgyán vezette tárcától,
mert az méltányosság
alapján jár, és neki a kisgazdák elnökétől
erre nincs szüksége. A battonyai gazda visszautasította, hogy bármely párt
állna mögötte. - Elvi kérdés, hogy senki egyetlen politikai csoportosulás
segítségét sem fogadom el, amikor a vidék érdekei miatt kiállok - mondta.
Majd megjegyezte: kisgazdának lenni nem a megművelt föld területi nagyságának
függvénye, hanem szellemiség és életforma kérdése.
Bod
Tamás
Nem
hivatalos és hivatalos ünnep
Nagyszalontán vitát kavart Csurka István
meghívása
Előzetes vitáktól sem mentesen emlékeztek
meg - végül - nem hivatalos és hivatalos formában a magyar forradalom és
szabadságharc kitörésének százötvenhárom éves évfordulójáról a határ túloldalán
lévő Nagyszalontán, ahova a helyi református egyházközösség és a Bocskai
Szövetség Tőkés László püspököt és Csurka Istvánt, a MIÉP elnökét hívta
meg. A helyszínen járt tudósítónk erős rendőri készültséget tapasztalt
szerdán délután a partiumi, és többségében magyarok lakta, mezővárosban,
ahol azonban a megemlékezéseket nem kísérte semmifajta botrány.
A nagyszalontai református templomban
tartott március 14-ei ünnepség a MIÉP elnöke, Csurka István meghívása miatt
előzetesen vitát váltott ki a romániai magyar párt Bihar megyei szervezetében.
Tiltakozása jeléül a magyar vezetésű nagyszalontai városi tanács RMDSZ-frakciójából
kilépett Karancsi Sándor, aki Csurkát szélsőséges nézeteket valló politikusnak
nevezte. A szerdai eseményen nem képviseltette magát sem a város vezetése,
sem az RMDSZ. A viszonyokat jól jellemezte Mikló Ferenc helyi református
lelkész köszöntője, amelyben üdvözölte a templomban megjelenteket, köztük
is a városi tanács azon tagjait, akiknek volt merszük eljönni.
- Napjainkban lépten-nyomon gyalázzák
a radikálisokat, pedig a maga idejében Petőfi Sándor és Bocskai István
erdélyi fejedelem is radikális volt, akikre ma egyetlen polgármester és
RMDSZ-es vezető sem hasonlít - hangoztatta igehirdetésében Nagyszalontán
Tőkés László református püspök. A rendezvényen nem csak az 1848-1849-es
forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójára emlékeztek, hanem
arra is, hogy az ide letelepült hajdúk 395 évvel ezelőtt kapták meg adománylevelüket,
s ezzel együtt szabadságukat. Tőkés igehirdetésében azt hangsúlyozta, hogy
az alvó és elbutított embereket fel kell rázni, mert a múltidézésen kívül
ez március 15-e valódi értelme. Vélekedése szerint a trianoni döntés után
a magyar tanítványok éppúgy aludtak, mint Jézus tanítványai az utolsó vacsora
után, órákkal Jézus keresztre feszítése előtt. A Királyhágó-melléki református
püspök beszédében a sötétség és a fény, a rabság és a szabadság, az este
és a hajnal ellentétpárjait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy
a názáreti Jézus által mondott: Kelj fel, és járj!, valamint Petőfi Talpra
magyar!, valamint az Ébredj román! buzdítása ugyanazzal a jelentéstartalommal
rendelkezik. Mindez a rabság tétlensége helyett a szabadságra és a cselekvésre
ösztökéli az öntudatára ébredő embert.
Csurka István beszédében kijelentette:
Bocskai idejében is idegen láb taposta a magyar földet, és ma is ez a helyzet,
ezért a megmaradáshoz hit és kard szükséges. Csurka Bocskait - aki mindössze
két évig lehetett Erdély fejedelme - a mérséklet géniuszának nevezte, aki
megkötve a Bécsi békét elérte, hogy vallásszabadságot kapjon mindenki.
A MIÉP elnöke a máról beszélve alapkérdésnek nevezte, hogy tudunk-e olyan
világot teremteni a Kárpát-medencében, ahol nem fogy el a magyar.
A nem hivatalos március 14-i ünnepség
erős rendőri készültség mellett, de atrocitások nélkül zajlott le Nagyszalontán.
A városi tanács hivatalos ünnepségét csütörtökön tartották a magyar határhoz
közeli romániai városban, amelyet este fáklyás felvonulás zárt.
Bod
Tamás
Vastagh:
veszíteni fog és megszégyenül, aki vét a sajtószabadság ellen
 1848
talán legfontosabb vezérlő gondolata a jog előtti egyenlőség volt. Ha ezzel
a céllal egybevetjük mai állapotainkat, mint mondhatunk, miként részesülnek
az országlakosok a közszabadság áldásaiból? A politikai szabadságjogok
érvényesülése mellett nem feledhetjük, hogy nőnek a különbségek az ország
keleti és nyugati részei, a társadalom különböző csoportjai között - jelentette
ki csütörtökön délelőtt orosházi ünnepi beszédében Vastagh Pál országgyűlési
képviselő hozzátéve, hogy megítélése szerint hazánkban csökken az egyenlőség
esélye.
 -
Aki ma lemarad, annak még unokái is nehezen birkóznak meg ezzel a hátránnyal.
Ez a mai magyar társadalom legnagyobb ellentmondása. Ne csak annak járjon
támogatás, aki képes saját helyzetén változtatni, az szorul igazán segítségre,
aki jó szándéka, akarata ellenére került olyan helyzetbe, hogy nem tud
megkapaszkodni a mindennapok küzdelmeiben - mutatott rá a szocialista politikus,
aki beszédében olyan állami intézményrendszer létrehozását sürgette, mely
a rászorulóknak szakszerű segítséget képes nyújtani ügyeik intézésében,
akár jogi képviselet nyújtásával is.
Vastagh Pál utalt 1848 másik eszményére,
a sajtószabadságra is: a véleményszabadság, az ellenzékiség, a bírálat
joga minden demokrácia alapja, s aki ezek ellen vét, az veszíteni fog és
megszégyenül. Csak egészen buta emberek gondolják, hogy azé a hatalom,
aki birtokolja a sajtót és nem azé, akire hallgatnak az emberek - jelentette
ki az orosházi ünnepség szónoka.
Varga-beszéd
és könyvbemutató Nagyszénáson
 Legszemléletesebben
úgy lehetnek megfogalmazni március idusának jelentőségét, hogy ez a nap
a nemzeti egység megteremtésének napja, egyben a nemzet születésének napja
- jelentette ki nagyszénási ünnepi megemlékezésen csütörtökön Varga István,
az orosházi térség országgyűlési képviselője, aki az állami megemlékezések
Petőfitől kölcsönzött jelmondatát is felidézte hallgatósága előtt: "Legyünk
nagyok, mint illik mihozzánk".
- 1848 március 15-e sokak szerint Petőfi
napja, de megítélésem szerint nem csak az, hiszen a forradalom eseményei
nem máról holnapra pattantak ki: 1825-ig, de még a legóvatosabb becslések
szerint 1836-ig kereshetők a gyökerek, hogy előkészítették a polgári forradalmat,
illetve az azt követő szabadságharcot - mutatott rá a szónok, aki
szerint tavaszi nemzeti ünnepünk egyben az őszinteség napja is, hiszen
ekkor mindenki azt mondta, amit gondolt.
Beszédében a képviselő a fiatalság napjának
is titulálta március 15-ét, hiszen a forradalom lángját az egyetemi ifjúság
gyújtotta meg Petőfi és Vasvári vezetésével.
Ugyanezen a rendezvényen mutatták be a
Nagyszénás - Fejezetek a község történetéből című sorozat hetedik kötetét.
A millenniumi kiadványban négy tanulmány található: Szatmári Imre a település
határában végzett ásatások tapasztalatait összegzi, Gyenge Antal és Kulcsár
László közös munkájukban az említett lelőhely talajszondázásáról írnak,
míg Kulcsár Lászlóné a helyi fazekasság, tégla- és cserépgyártás történetét
dolgozza fel. Ugyancsak hiánypótló munka Jávorcsik Béla tanulmánya a helyi
zenészekről.
Folytatódik
a roma képviselők lemondáshulláma
 Újabb
képviselő mondott le az orosházi cigány kisebbségi önkormányzatban viselt
tisztségéről: ifjabb Lakatos Tibor a testület szerdai ülésén, napirend
előtt jelentette be döntését, majd távozott a tanácskozásról. 1998 óta
immár ez volt a harmadik váltás a kisebbségi testület életében: korábban
Lakatos Elza, majd Lakatos Tibor távozott a kisebbségi önkormányzatból
(Lakatos Tibor a most lemondott képviselő édesapja, Lakatos Elza csak névrokonuk).
Ifjabb Lakatos elsősorban elfoglaltságaival
indokolta döntését: a szegedi egyetem főiskolai karának hallgatójaként
kevés ideje jut a helyi roma ügyek intézésére. Indoklásában azonban célzott
azokra a nézeteltérésekre is, melyek a két Lakatos, illetve Nédó Árpád
elnök közt alakultak ki a közelmúltban. A megüresedett képviselői széket
várhatóan Merzsán István (képünkön) tölti be, aki négy évig tagja volt
az 1994-ben megválasztott roma kisebbségi önkormányzatnak.
A tanácskozáson elfogadták a testület
2001-es költségvetését, melynek kapcsán elhangzott: elismerés illeti a
városi önkormányzatot, mely a tavalyi 800 ezerről az idén 1 millió 400
ezer forintra növelte éves támogatásukat, melyet az állam 628 ezer forinttal
egészít ki.
Az idei munkatervről szólva elhangzott:
több megyei szintű kisebbségi rendezvény helyszíne lesz Orosháza. Egyebek
közt megyei sportnapot, kisebbségi konferenciát, cigánybált, valamint a
kisebbségek napja eseményeinek is a város ad otthont.
Kossuth-nap
huszonötödször
 Az
idén huszonötödik alkalommal rendezték meg az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági
Szakközépiskola diákünnepét, a Kossuth-napokat. Az újkori hagyományokhoz
híven az eseményt kampány, majd diákigazgató-választás előzte meg (korábban
az iskola is a külvilág "demokráciáját" modellezte: a KISZ jelölte ki a
diákigazgatót).
 Az
idei tanévben a harmadikos Vági Sándor kapta a legtöbb szavazatot, így
ő vehette át az intézmény kulcsait szerdán reggel Hocz János igazgatótól.
Ugyancsak a diákok szavaztak a legnépszerűbb diákra és diáklányra, illetve
tanárra és tanárnőre. A Miss Mezgé megtisztelő címet Horváth Ágnes viselheti,
míg Mr. Mezgének Gibala Tituszt választották diáktársai. Két huszonéves
tanárukat találták a legszimpatikusabbnak a leendő mezőgazdászok: az Év
Tanárnőjévé Lenkei Diánát választották, míg az év tanára Rideg István lett,
aki egyébként már második esztendeje bírja a diákság ilyen irányú bizalmát.
Az idei Kossuth-nap a negyedszázados hagyományok
szerint játékos és sportprogramokkal telt.
Kizárnák
Gyula polgármesterét a Fideszből - végzetes vonzerő
A VITÁZÓ FELEK ABBAN
SEM ÉRTENEK EGYET, HOGY A GYULAI POLGÁRMESTER TUDOTT-E A HELYI FIDESZ-SZERVEZET
KÉT HÉTTEL EZELŐTTI ÜLÉSÉRŐL VAGY SEM. EGY BIZTOS: ITT AZ ALAPSZERVEZET
A TERÜLETI VÁLASZTMÁNYNÁL KEZDEMÉNYEZTE DANCS LÁSZLÓ FIDESZES POLGÁRMESTER
PÁRTBÓL VALÓ KIZÁRÁSÁT. EZ A BÉKÉSI FÜRDŐVÁROSBAN ELINDÍTOTTA A LAVINÁT.
CIKKÍRÓNK KÜLÖNÖS HELYZETBE KERÜLT. A TÉMÁRÓL AZ EGYIK ORSZÁGOS NAPILAPBA
SZÁNT RIPORTJÁNAK MEGJELENÉSÉT AZ UTOLSÓ UTÁNI PILLANATBAN - SAJÁT MONDANDÓJA
VISSZAVONÁSÁVAL - SZELEZSÁN RÓBERT GYULAI FIDESZ-ELNÖK MEGAKADÁLYOZTA.
ÍGY MOST CSAK AZ EDDIG MEGJELENT NYILATKOZATAIT IDÉZZÜK AZ ÜGYVÉDNEK.
Szelezsán Róbert - aki tagja a gyulai testületnek
- a február 19-ei képviselő-testületi ülés után tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján
élésen bírálta Dancs Lászlót. Vélekedése szerint a békési fürdővárosban
a települést érintő fontos kérdésekben a döntések kiszámíthatatlanok. Emellett
felrótta: az azonos értékeket valló képviselőknek nem sikerült jobboldali
stabil, a város érdekeit szem előtt tartó többségi tömörülést létrehozni
a testületen belül, amely garanciája lehetne a kiszámítható testületi munkának
és a település fejlődésének. Azt kifogásolta, hogy többszöri javaslatuk
ellenére - fontosabb döntések előtt - Dancs nem kezdeményezett egyeztetéseket
az őt támogató pártok képviselőivel. Szelezsán megjegyezte: ezek a problémák
sorra felvetik a polgármester felelősségét. A bíráló nemcsak a gyulai Fidesz-alapszervezet
elnöke, hanem a megyei szervezet alelnöke is, emellett a megyei közgyűlés
elnökének és a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettesének, Domokos Lászlónak
is hű szövetségese.
Lehetetlen küldetés
Dancs a vádakra válaszolva elmondta: nem
érti a felvetéseket. Ugyanis a huszonöt fős képviselő-testületbe csak három
fideszes és három MDF-es képviselő jutott, így többségi tömörülést képtelenség
létrehozni. A másutt szövetségesnek számító kisgazdák annak idején vele
szemben önálló polgármester-jelöltet indítottak, és nem támogatták kiszemeltjét
az alpolgármesteri posztra sem. Dancs szerint senki nem akadályozta meg
a feleket, hogy pártközi együttműködésben gondolkodjanak, ám megjegyezte:
egy város vezetése konkrét ügyek konstruktív megoldását feltételezi, és
nem ideológiai szekértáborok létrehozását. A mostani vita gyökerei több
mint két évvel ezelőttre nyúlna vissza.
Az 1998-as helyhatósági választásokon
az újságírói pályával felhagyó Dancs László bár a legnagyobb fideszes vezetésű
Békés megyei város első embere lett, párttársai nemigen számítottak rá.
Sem a megyei közgyűlésben, sem annak bizottságaiban nem kapott helyet.
Emlékezete szerint első nézeteltérése 1999 elején volt Szelezsánnal, amikor
tisztújító ülést tartott a gyulai Fidesz-szervezet. Itt Dancs, aki 1998
óta tagja a Fidesz-MPP-nek, elmondta: az elnöknek elképzelése sincs a fürdőváros
fejlesztési irányáról. Végkövetkeztetése szerint Szelezsán Róbert vezetésével
nem lesz erős a Fidesz Gyulán, ezért nem szavazott elnöki megbízatásának
hosszabbítására. A többség azonban igen. Dancs szerint nem késett a válasz.
Nem sokkal eztán felmerült, hogy Békés megye turisztikai központjának számító
Gyula polgármestere legyen a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság
(Da-RIB) elnöke. "Ismereteim szerint Szelezsán Róbert járt közben, hogy
ne én legyek ennek a szervezetnek az elnöke" - hangoztatta Dancs. Szelezsán
mindezt tagadja és visszautasítja.
A gyulai polgármester, érzékelve saját
pártvezetőinek támogatási hiányát, már 2000 nyarán bejelentette: a következő
választáson nem indul harcba semmilyen posztért. Ezek után nem volt meglepő,
hogy bár a megyei listán ő következett, az elmúlt év őszén nem delegálták
a megyei közgyűlésbe. Pedig két fideszes képviselő mondott le mandátumáról,
és "önként" a párttagságáról miután - más és más ügyekből kifolyólag -
büntetőeljárást indítottak ellenük.
Lemondhatna magától is
"Szelezsán Róbert kétszer kezdeményezett
testületi ülés előtti megbeszélést, az elsőre csupán hatan mentek el, a
második esetben pedig megtárgyalták, kit támogatnak a Várfürdő igazgatói
pályázatán, azután az ellenjelölt futott be" - emlékezett vissza Dancs,
hogy a városi Fidesz-elnök milyen sikerrel próbálta összekovácsolni a jobboldali
erőket. A gyulai Fidesz-vezető a botrány kirobbanása után úgy vélekedik:
Dancs László az egész város érdekében dolgozó független politikusnak tünteti
fel magát, holott pártpolitikusként nyerte el a polgármesteri címet. Vélekedése
szerint ez elfogadhatatlan, és ellentétes az 1998-as választói akarattal
is. "Emberi és szakmai önérzetemben is megsért Szelezsán úr, amikor ilyeket
állít" - válaszolta Dancs. Aki ehhez hozzátette: az egész várost szeretné
képviselni, és az elmúlt ciklusok sárdobálása után sikerült kijelölni azokat
az irányokat, amelyek nyomán fejlődésnek indulhat a - polgármester szerint
Közép-Európa egyik legjobb adottságaival rendelkező - város. Dancs
László érdeklődésünkre elmondta, az utóbbi két és fél évben a helyi Fidesz-szervezet
nem adott ki egyetlen állásfoglalást vagy nyilatkozatot, amelyben jelezte
volna, mit ért a város helyes vezetésén. Így értelmezhetetlen az alapszervezet
által most megfogalmazott kritika. A gyulai polgármester megjegyezte, Szelezsán
felajánlotta, hogy úgymond a város érdekében és a viszályokat kerülve,
önként mondjon le a párttagságáról. Ám ő erre nem hajlandó.
"Én szeretem a Fideszt"
"Szeretem a Fideszt, annak ellenére is,
hogy valószínűleg hamarosan kirúgnak innen. Ezért harcolok. Remélem, hogy
érveimet meghallgatja a területei választmány, de ha kell, elmegyek az
országos választmányig, sőt a bíróságig, hogy igazamat bizonyítsam" - hangoztatta
a gyulai polgármester. Elmondta, szerinte Szelezsán Róbert ellenszenvén
kívül nincs érv, amely a kizárása mellett szólna. "Ha holnap engem ezért
kizárnak a Fideszből, akkor holnapután bárkivel ugyanez megtörténhet. Ez
nem lehet a Fidesz érdeke" - jegyezte meg Dancs. Vélekedése szerint, ami
történt, abban tetten érhető az ártó szándék is. "Kizárásom kezdeményezése
egy héttel a költségvetés elfogadása és nem mellesleg a város Széchenyi-tervre
beadott pályázatai elbírálása előtt történt" - mondta Dancs.
Szelezsán Róbert szerint nem személyes
ügyről van szó, hanem arról, hogy Dancsnak csak addig kellett a Fidesz,
amíg el nem nyerte a polgármesteri tisztet. A gyulai Fidesz-elnök több
helyütt megfogalmazta: az alapszervezet aztán döntött a kizárási javaslat
mellett, hogy Dancs legutóbbi sajtónyilatkozatai után világossá vált: nem
akar változtatni munkastílusán.
Információink szerint a Fidesz-MPP országos
vezérkara összevont szemöldökkel nézi a Gyulán történteket, ahol az első
áldozat már megvan. A múlt hét végén leköszönt posztjáról Baranyó Géza
fideszes alpolgármester. Döntését a város rossz szerkezetű, de már elfogadott
költségvetésével indokolta. Az őt ismerők szerint azonban kelepcehelyzetbe
került. Jóban van Danccsal és Szelezsánnal is. Kettejük között pedig előbb-utóbb
választania kellett volna.
Bod
Tamás
(A Magyar
Narancs 2001. március 15-ei számában megjelent cikk bővített változata.
A szerző hozzájárulásával közöljük.) |
