vsonline1.gif (11104 bytes)
AKTUÁLIS

Varga szerint magyar az, akinek fáj Trianon
A polgári kormány felelősséget vállal a határainkon kívül rekedt három és fél millió magyarért, ezért hamarosan megalkotja a státusztörvényt, melynek lényege, hogy a szomszédos államok magyarajkú állampolgárai több jogot élvezzenek, mint az egyszerű turisták - jelentette ki a szombat esti Trianon-megemlékezésen Varga István országgyűlési képviselő.
A történelmi emlékparkban megtartott ünnepségen - melyet a Fidesz, az FKGP és az MDF helyi aktivistái szerveztek - a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: hazánk soha többé nem lesz húszmilliós nemzet, ilyen törekvései józan politikai erőknek nem is lehetnek. Azonban az megkövetelhető, hogy a békeszerződésben foglalt kötelezettségeket az érintett államok tartsák be. Beszédében Varga hivatkozott a Magyarok Világszövetsége új elnöke, Patrubány Miklós kijelentésére, miszerint "magyar az, akinek napjainkban is fáj Trianon". A szónok hozzátette: hiba volt az Osztrák-Magyar Monarchia szétverése, ám ismét van remény egy olyan integrációra, amelyben a magyarság megtalálja boldogulását, ez pedig az Európai Unió.
A rendezvényen a helyi történelmi egyházak vezetői mondtak ökumenikus imádságot.

A megyei kórházak nem készülnek ágyszámcsökkentésre
Mint arról az országos lapok beszámoltak, az egészségügyi minisztériumban készül a egy, a kórházi férőhelyek számának drasztikus csökkentéséről szóló miniszteri rendelet. A tervezet szerint hazánk több mint 84 ezer kórházi ágyából még ebben az évben mintegy hétezret számolnának fel. A tervezett 7,9 százalékos csökkentés a legkevésbé az Észak-Alföldet érintené (az ottani csökkentés mindössze 1,5 százalékos lenne), legnagyobb mértékban (több mint 15 százalékos csökkentéssel) pedig Nyugat-Magyarországon hatna.
A Békés megyét is magába foglaló Dél-Alföldön a jelenlegi tervezet közel ezer kórházi ágyat szüntetne meg: a ma meglévő 10185-ből alig több, mint 9200 maradna Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében. Arról lapunk információi szerint egyelőre még nincsenek pontos tervszámok, hogy a megyében működő három (békéscsabai és az orosházi városi, illetve a Gyulán lévő megyei) kórházban mekkora ágyszám-csökkentés szükséges. A jelenlegi tervek szerint a kormány rendeletileg tenne javaslatot a régiók és a megyék optimális ágyszám-mennyiségére. Ezt követően a fenntartó önkormányzatok és az egészségügy képviselői úgynevezett megyei egyeztető fórumokon (mef) dönthetnek, ha itt nem sikerül egyezséget kötni, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a szakminisztérium hivatott a döntéshozatalra.
A megyében lévő kórházak lapunk értesülései szerint nem készülnek komoly ágyszám-csökkentésre. A legtöbb helyen úgy vélik, hogy mivel a megyében csak három kórház működik - s azok közül is csak egy mondható igazán nagynak -, a csökkentés csak kis mértékben érezteti hatását Békésben. Mint azonban dr. Bereczky Annamária, a Pándy Kálmán Megyei Kórház igazgató-helyettese elmondta, bizonyosat csak a megyei egyeztető fórumon tudhatnak majd meg az illetékesek. Tudomásunk szerint dr. Kiss Viktória megyei tiszti főorvos lesz az, aki - a mef-be betöltött tisztsége miatt - először értesülhet a megyében tervezett ágyszámcsökkentésről. Vele azonban pénteken minden próbálkozásunk ellenére sem tudtunk beszélni, telefonos megkeresésünkre úgy reagált: a héten nem ér rá munkatársunkkal beszélni.
Haász János

240 ajánlat, félszáz új munkavállaló Gyulán
Zsúfolásig megtelt csütörtök reggel a megyei munkaügyi központ gyulai kirendeltségének földszinti aulája, amikor megkezdődött az idei állás- és képzési börze. A résztvevőket Tóth Istvánné, a kirendeltség vezetője, majd Dancs László polgármester köszöntötte. A város első embere elmondta: azért is tartja nagyon fontosnak az ilyen jellegű kezdeményezést, mert véleménye szerint a fiataloknak életcélt kell találni mellyel a társadalom hasznos tagjai lehetnek.
Ehhez pedig nagyon fontos a stabil munkahely. Szerencsésnek mondható, hogy jelenleg még több a munkalehetőség mint a pályakezdő fiatal, a baj csupán az, hogy a végzettség hiánya miatt bizonyos munkakörökben nagyon nehéz elhelyezkedni. Ha ma csak néhány fiatal is álláshoz tud jutni már megérte, hogy létrejött ez a rendezvény - fogalmazott a polgármester.
A börzére hatvanhárom munkáltatótól 240 állásajánlat érkezett be, értelemszerűen volt olyan aki több álláshelyet is meghirdetett. A központ százharminc pályakezdő fiatalt hívott meg és mindenki jelezte is részvételi szándékát. A kirendeltség vezetője elmondta, hogy ha most nem is sikerül mindenkinek elhelyezkedni, további két héten át közvetítenek ki ebből a körből. A délelőtt folyamán végül is ötvennyolc pályakezdőnek sikerült elhelyezkedni és megközelítőleg további húsz főnek van esélye arra, hogy rövid időn belül álláshoz jusson.

Gádoroson is kötelező
Július elsejétől immár Gádoroson is kötelező a részvétel a szervezett szemétszállításban. A nemrég elfogadott helyi rendelet értelmében egy háztartás havi 330 forintért veszi igénybe a szolgáltatást, melyért cserébe heti két alkalommal ürítik a szemetesedényét. Kisebb háztartások igénybe vehetik a zsákos megoldást, ez 155 forintot jelent havonta. Dr. Prozlik László polgármester lapunknak elmondta: az önkormányzat segíteni kívánja a lakosság rászorulóit - elsősorban a 70 év felettieket, illetve a nagycsaládosokat - a kukák beszerzésében.
A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy a szolgáltatásra kiírt pályázatot az orosházi Városgazdálkodási Kft. nyerte el. Nem élvez viszont senki monopoljogot a szennyvízszippantás szolgáltatás területén: a helyiek bármely vállalkozóval elvégeztethetik ezt a munkát.

Új egyházi vezetők
A közelmúltban tette le az esküt az orosházi evangélikus templomban a helyi egyházközség újjáválasztott irányító testülete. A hívek 31 tagú presbitériumot és 59 tagú képviselő-testületet bíztak meg a közösség irányításával.
Egyházközségi felügyelővé Jantos Istvánt, másodfelügyelővé Madarász Gézát választották, míg gondnokokká Sitkei Ferencet és Török Lajost, jegyzővé pedig Koszorús Oszkárnét. A számvizsgáló bizottság elnöke Mikó Józsefné lett, a bizottság tagjai: Bánki H. Jolán, Kovácsné Keller Erika, Lánczi Istvánné, Rédai Ilona, Sitkei Ferenc és Török Lajos.

Pedagógusnap Orosházán - tízen vonulnak nyugdíjba
Pedagógusnap tiszteletére tíz nyugdíjba vonuló orosházi tanár, tanító és óvónő vette át a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet a Városi Képtárban megrendezett háziünnepségen. A résztvevőket Bicsánszky József kulturálisosztály-vezető és Blahó János önkormányzati képviselő, gimnáziumigazgató köszöntötte, illetve méltatta több évtizedes munkájukat.
Az idén a következő pedagógusok vonulnak nyugállományba Orosházán: Bakos Józsefné (Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium), Bánhidi Zoltán (Liszt Ferenc Zeneiskola), Borsós István (Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola), Csete Jánosné (III. sz. Óvoda), Horváth Antalné (I. Sz. Óvoda), Mészáros Józsefné (rákóczitelepi általános iskola), Pechan Zoltánné (Liszt Ferenc Zeneiskola), Pírer Gyuláné (Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola), Tuskáné Iványi Edit (Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium) és Varga Lászlóné (Ady Endre utcai óvoda).

Viharsarki rendőralapítványok: kisebb szabálytalanságok
Tizenhét Békés megyei bűnmegelőzési, közrendvédelmi, közbiztonsági alapítvány vagy közalapítvány esetében sem olyan cselekményt, sem tevékenységet vagy mulasztást nem állapított meg a Békés Megyei Főügyészség átfogó vizsgálata, amelyek a büntetőtörvénykönyvben nevesített tényállások megállapítására volnának alkalmasak - jelentette be tegnapi békéscsabai sajtótájékoztatóján dr. Paral László ügyész. Ehhez hozzátette, öt esetben kisebb mulasztást és szabálytalanságot tártak fel, ezek azonban csupán ügyészi intézkedést igényeltek.
Az átfogó ügyészségi vizsgálatra azok után került sor, hogy az elmúlt év októberében Pallag László (FKGP) országgyűlési képviselő a rendőrségi alapítványok, ezek közül is a szeghalmi székhelyű Sárrét Közbiztonságáért Közalapítvány működésének kivizsgálását kérte a legfőbb ügyésztől. Egy tavaly őszi békéscsabai sajtótájékoztatón Pallag kijelentette: nem elképzelhetetlen, hogy a rendőrség munkáját segítő alapítványok olyan vállalkozók támogatják, akik viszonzásképpen elvárják, hogy a nyomozók ne vizsgálódjanak velük szemben. A tegnapi békéscsabai sajtótájékoztatón dr. Paral László elmondta, a Legfőbb Ügyészség a Sárrét Közbiztonságáért Közalapítvány fokozottabb ellenőrzését kérte a békési vádhatóságtól.
A nemrégiben lezárult ügyészségi vizsgálat feltárta hiányosságok között olyat találni, hogy az alapítványok kuratóriuma nem ülésezett megfelelő gyakorisággal, adóbevallását később adta be, a naplófőkönyvet nem előírásszerűen vezette vagy a kuratórium összetétele nem felelt meg az alapító okiratnak. Ugyanakkor a híresztelésekkel ellentétben nem volt ajándék gépkocsi vagy mobiltelefon. Az alapítványokon keresztül a rendőri szervek kaptak autókat és telefonokat, de ezeket a bűnmegelőzési és bűnüldözési munka hatékonyságának javítására használták ugyanúgy, mint a benzinköltségek egy részészének alapítványi megtérítését - állapította meg a Békés Megyei Főügyészség vizsgálata.

A Mohácsy a vesztesek oldalán
Az áprilisi megyegyűlésen még győztesnek látszottunk, hiszen iskolánkat, a gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti és Élelmiszer Középiskolát úgy akarták összevonni a szabadkígyósival, hogy nálunk az elméleti, ott a szakmai képzés folyik. Május végére fordult a kocka. Méltatlanul a vesztesek oldalára kerültünk, tagintézményként beolvasztásra ítéltettünk a Munkácsy Mihály Középiskolába. Mindezért szót kérünk: a megyei közgyűlésnek és a gyulai képviselő-testületnek is szeretnénk elmondani érveinket - fejtette ki a Viharsarok Online-nak Daka István, a gyulai Mohácsy Mátyás Középiskola igazgatója, aki a megyei közgyűlésen, vezetőtársaihoz hasonlóan, nem kapott szót. Az oktatási szakember a megyegyűlési előterjesztés egy komoly szakmai hibájára hívta fel a figyelmet.
A megyei fenntartásban működő oktatási-nevelési intézmények szakmastruktúrájának helyzete és fejlesztési lehetőségei című előterjesztésben azt olvasni, hogy a szabadkígyósi és a gyulai Mohácsy Középiskola összevonása azért ütközik nehézségekbe, mert ez a helyszűke miatt csak egy teljesen új iskola és kollégium építésével valósulhatna meg, amelynek összköltsége 4 milliárd forint. - Ezzel kapcsolatban hadd mondjam el: bennünket senki nem keresett meg, nem járt nálunk, nem nézték meg, milyen körülmények között tanítunk. Nem mellesleg, nem igényelne új épületeket és ennyi pénzt ez az integráció - mondta Daka István. A fürdőváros kertészeti és élelmiszeripari középiskolája - amely jövőre lenne hatvan éves - 1994-ben került a megyei önkormányzathoz, ám ingatlana továbbra is a gyulai önkormányzaté, ami kétségtelenül bonyolítja a helyzetet. A mai épületegyütest 1966-ban adták át rendeltetésének, akkor négyosztályos kertészeti szakiskolának épült, 100-120 tanulóra méretezve. A középikola 1980-ban a Kétegyházi úton épült kollégiummal bővült. - Tanulói létszámunk négyszáz fölött van, szeptemberben 411 tizenéves kezdi meg vagy folytatja itt a tanumányait, így meglévő kapacitásainkat többszörösen kihasználjuk - jegyezte meg az igazgató.
- Nem vitatom, hogy a megye oktatási szerkezetében szükség van módosításokra, racionalizálásra. Ám nagyon nem mindegy, hogy milyen szempontok érvényesítése után kik lesznek a győztesek és kik vesztesek. Egy tény: a térség agrárszakoktatási helyzetének problémáit ez az átszervezés nem oldja meg - hangsúlyozta Daka István. Mint korábban hírül adtuk, a megyei képviselő-testület az elmúlt héten úgy foglalt állást, hogy a Mohácsy Mátyás Középiskola 2000. augusztus elsejétől az ugyancsak gyulai Munkácsy Mihály Középiskola és Szakmunkásképző Intézet tagintézményeként működne tovább. Erről szólva Daka István megjegyezte: a megye elképzelése, hogy a húsipari képzést megszüntetik, míg a kertészetit kifuttatják, s végül átadják Szabadkígyósnak. - Ezzel a Munkácsy Mihály Középiskolára az a népszerűtlen szerep hárul, hogy felszámolja a Mohácsyt, de úgy, hogy abból neki semmi haszna nem lesz - világította meg álláspontját Daka István. Mindehhez hozzátette: a húsipari képzés nem adható át teljesen az üzemeknek, ugyanis a hentes és mészárosok oktatása az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint csak szakisolában folyhat. A gyulai húsos tanulók 80 százaléka ilyen. (Ez az előterjesztés hibájául róható fel.) Nem mellékes megjegyezni: a vállalkozói ismereteken alapuló húsos és kertészeti szakmák közül többet Gyulán vezettek be, az iskola tanulói az utóbbi másfél évtizedben országos szakmai versenyeken, amit lehetett, megnyertek. Nemrégiben a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem kereste meg a gyulaiakat, hogy segít akkreditálni agrárképzési rendszerüket. Ennek a jelentőségét és szakmai értékét aligha lehet vitatni.
Daka István már nem bízik abban, hogy a megye június végére megváltoztatja nemrég hozott "állásfoglalását", ezért - a középiskola önállóságának megőrzése érdekében - előremenekül. Felvette a kapcsolatot a gyulai önkormányzattal, hogy vegyék át az okatási intézményt. Ennek érdekében intézkedési tervet készített az igazgató, amelynek lényege, hogy az állami normatív támogatás és az üzemek szakképzési hozzájárulása, bizonyos megszorító intézkedések mellett, elegendő volna az intézmény finanszírozására. - Egy agrármegyében mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskolára szükség van, ennek bázisa Gyula lehetne - hangoztatta az igazgató, aki szerint azt is át kell gondolni mindenkinek, hogy mi lesz az itt dolgozó 83 alkalmazott jövőbeni sorsa.
Bod Tamás

Folytatódik az Erkel-ünnepségsorozat
A névadásának ötvenedik évfordulóját ünneplő gyulai Erkel Ferenc Gimnázium - mint arról korábban már beszámoltunk - egész hetes rendezvénysorozatot szervezett a jubileum tiszteletére. Hétfőn kezdődött a kiállításmegnyitók sora, s az elmúlt napokban már nyílt tablókat bemutató, a volt Erkeles tanárokra emlékező és az iskola új épületének elkészültét bemutató tárlat is. Csütörtökön egy átfogó iskolatörténeti kiállítást nyitottak meg, amelyen az Erkel két volt pedagógusa, Kiss Anikó és Ibos Gyula, valamint egy erkeles "öregdiák", a Békés Megyei Nap felelős szerkesztője, B. Sajti Emese mondott beszédet.
Mint azt Kiss Anikó - aki az iskolának nemcsak nyugalmazott pedagógusa, hanem az első Erkel-gimnazisták egyike is egyben - elmondta, hogy az Erkel gimnázium a néhány éves egyetemi "kitérőtől" eltekintve végigkísérte életét, hiszen ott érettségizett, majd tanítani is oda ment vissza. Tanárként és diákként is szerettem a gimnáziumot - mondta. Ibos Gyula beszédében azt hangsúlyozta, hogy az iskola mindig is a tudomány, a művészetek, a sport és az élet más területeinek kiválóságait nevelte ki, s reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben is így lesz. B. Sajti Emese ugyanakkor a diákkori élményeket elevenített fel, s mint mondta: ebben az iskolában, mondjon ma bárki bármit is arról a korról, az ember nem érezte, hogy elnyomás van.
Az iskola ünnepi programjai ma a budriói és az erkeles diákok sportrendezvényeivel, valamint iskolatörténeti vetélkedővel folytatódnak. Ugyancsak ma este az ünnepi rendezvénysorozat keretében partneriskolai együttműködési megállapodást ír alá az Erkel Gimnázium és az olasz iskola vezetése a polgármesteri hivatalban.

Támadnak a paraziták
A parazitás megbetegedések száma hazánkban az elmúlt években a korábbi csökkenés után ismét növekedni kezdett - hangzott el a járványügyi és klinikai parazitológusok szerdán kezdődött kétnapos gyulai munkaértekezletén. Megyénk - mint azt a rendezvényt megnyitó Szép Hajnalka megyei tiszti főorvos-helyettes elmondta - az itt lévő menekülttábor miatt különösen -veszélyeztetett" helyzetben van, hiszen a táborban jobbára trópikus és szubtrópikus területről érkezett menekültek vannak. Ezekben az éghajlati övekben pedig jóval nagyobb a parazitás megbetegedések esélye, már csak a higiéniás okok miatt is.
A parazitás betegségek lényegében szociális betegségnek is mondhatók, s talán ezzel is magyarázható, hogy hazánkban - akárcsak már szociális betegségnek, így például a tbc-nek - növekedett az előfordulási gyakoriságuk. Mint azt lapunknak dr. Jankó Mária, a budapesti székhelyű Országos Epidemológiai Központ Parazitológiai Osztályának vezetője elmondta, régebben széles körű szűrővizsgálatok voltak, ezeket azonban - főként pénzhiány miatt - megszüntették. Hasonlóak a tapasztalatai dr. Molnár Ilona országos tiszti főorvosnak is, aki, mint elmondta, korábban gyerekorvosként sok olyan esettel találkozott, amely megfelelő szűrővizsgálattal elkerülhető lett volna.

Eurorégió a Vajdasággal együtt - elfogadták a programot
A Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) Regionális Együttműködésben résztvevő négy magyar és négy román megye, illetve a jugoszláviai Vajdaság képviselői a hétvégén a Csongrád megyei Kübekházán találkoztak egymással. A kübekházi hármas határnál egy hagyományos határnyitáson vettek részt az eurorégiós együttműködés tagjai, akik ezt követően Szegeden felavatták a DKMT új irodáját, majd összeült az Elnökök Fóruma. A rendezvényen megyénket Nagy Béla, a megyei közgyűlés térségi tanácsnoka képviselte.
A DKMT rendezvényének ezúttal több apropója is volt - mondta Nagy Béla. A román-magyar-jugoszláv határnál fekvő Kübekházán immár évek óta hagyomány a három határ megnyitása, amely jelképezi a három országban élők összetartozását. Az idei határnyitáson - majd a DKMT további rendezvényein is - valamennyi, az eurorégióban érintett megye és a jugoszláviai Vajdaság is képviseltette magát. A rendezvényen emellett részt vettek Románia és Jugoszlávia budapesti diplomáciai képviseletének munkatársai is.
Kübekházán a magyar fél nevében a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, dr. Frank József köszöntötte a vendégeket, majd román részről Ivan Dan, a DKMT jelenlegi elnöke, míg a Vajdaság képviseletében a közelmúltban elhunyt Bosko Perosevics tartományi miniszterelnök helyett a vajdasági tanács kulturális bizottságának elnöke üdvözölte a résztvevőket. A kübekházi rendezvény után Szegeden felavatták - a DKMT egy korábbi döntése értelmében - az új eurorégiós irodát, amelynek hamarosan a jelenleg magyar munkatársak mellett román és vajdasági alkalmazottai is lesznek.
A DKMT-találkozó záróaktusa az Elnökök Fóruma volt, amelyen - a Perosevicsre emlékező egyperces néma felállás után - egyhangúlag elfogadták a DKMT stratégiai tervjavaslatát és tervprogramját. Ez a döntés egy korábbi hosszabb egyeztető folyamat része volt, így a tervezet elfogadása lényegében már formálisnak volt mondható - fogalmazott Nagy Béla. Ugyanakkor mégis komoly jelentősége volt a dokumentum elfogadásának: ez ugyanis a DKMT jövőjét a jelenlegi együttműködő felekkel, tehát a vajdaságiak kihagyása nélkül képzeli el.
Ez a döntés azért jelentősségteljes, mert az elmúlt bő egy évben Jugoszlávia negatív nemzetközi megítélése sokak szerint kihatott a DKMT tevékenységére is. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, mind a magyar, mind a román fél tehernek érezte a vajdasági partnert, azonban hivatalosan senki nem kezdeményezte a DKMT kétpólusúra szűkítését. És bár a voltak arra utaló jelek, hogy az eurorégión belül többen román-magyar viszonyként képzelik el a DKMT jövőjét, Perosevics halála után ezek a hangok is elhallgattak.

Múzeumügy: újabb orosházi ajánlat
Az orosházi önkormányzat új ajánlattal keresi meg a megyei önkormányzatot múzeumügyben. A kedden négy tartózkodással elfogadott határozat szerint az orosháziak vállalják, hogy vállalják a Szántó Kovács János Múzeum közös üzemeltetését a megyével, mégpedig úgy, hogy az önkormányzat felé igazolt költségek ötven százalékát megtérítik, egyben a tavalyi évre vonatkozó tartozását is átutalja a város. A határozat egy másik pontjában a döntést hozók leszögezik: a képviselő-testület nélkülözhetetlennek tartja, hogy - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) álláspontjának megfelelően - a Szántó Kovács Múzeum regionális múzeumi besorolásban, a megyei múzeumi szervezet részeként kötelező feladatot lásson el.
A határozat megszavazását megelőzően Fetser János polgármester ismertette annak az NKÖM-beli tárgyalásnak a részleteit, melyről lapunk is beszámolt. Mint ismert, itt Visy Zsolt államtitkár törvénytelennek nevezte a megyei közgyűlés eljárását. Az ellenzéki oldalon többen azért tartózkodtak a szavazástól, mert következetlennek ítélték meg a határozati javaslatot, mely gyakorlatilag megegyezik a korábban megszüntetett megállapodással.

Igazgatóválasztás "szakmai" alapon
Öt orosházi intézmény vezetői tisztségére hirdetett pályázatot a közelmúltban a fenntartó önkormányzat. A pályamunkákat kedd délutáni zárt ülésükön bírálták el a képviselők. A megválasztott igazgatókat és óvodavezetőket augusztus elsejétől nevezik ki.
Az I. számú óvoda vezetői tisztségét Szelezsán Jánosné, míg a III. számú óvodáét Gulyás Andrásné nyerte el. Ők egyedüliként pályáztak a vezetői székre, hasonlóan a József Attila és a III. Számú általános iskolákhoz, ahol a korábbi igazgatók, Pusztainé Szabó Margit és Molnár Magdolna kaptak bizalmat az elkövetkező öt esztendőre. Ugyancsak vetélytárs nélkül nyújtotta be pályamunkáját Gőgh György, az ipari szakmunkásképző iskola igazgatója. A képviselő-testület többsége azonban úgy döntött, hogy ezt a pályázatot megismételteti, az igazgatót pedig egy évre bízza meg az intézmény irányításával. Fetser János polgármester ezt lapunk érdeklődésére azzal indokolta, hogy a pályamunka nem tükrözi az alkalmazkodást a helyi gazdaság megváltozott elvárásaihoz.
Hárman pályázták meg a Liszt Ferenc Zeneiskola vezetői székét. A képviselők többsége Riczánné Muzsik Ibolya mellett tette le a voksát, egyben arról is határoztak, hogy a korábbi direktort, a szintén ringbe szálló, ám alulmaradt Pechan Zoltánt címzetes igazgatói elismerésben részesítik. Lapunk értesülése szerint az ellenzéki képviselők azt kifogásolták, hogy a győztes pályázó nem rendelkezik szakirányú végzettséggel, ugyanis végzettsége szerint általános iskolai énektanár

Óvodát zárnak be Sarkadon
A sarkadi képviselô-testület keddi ülésén a városatyák úgy döntöttek, hogy szeptemberben már nem nyithatja ki kapuit a cukorgyári óvoda. A testület már korábban foglalkozott a városi intézményrendszer átalakításával, összhangban az önkormányzatnak azon kötelezettségével, hogy július végéig elkészítse a település oktatási intézményeinek feladatellátási, működtetési és fejlesztési tervét. Az önkormányzat április 25-i ülésén úgy döntöttek a képviselôk, hogy a gazdálkodás racionalizálása érdekében kezdeményezik a cukorgyári (hivatalosan 6. számú) óvoda bezárást.
A keddi ülés után immáron végleges döntést részben a sarkadi gyerekszám-csökkenés indokolta. Ugyanakkor fontos szempont volt az is, hogy a volt cukorgyár területén kialakított ipari parkban olyan beruházások várhatók, amelyek kizárják azt, hogy a területen oktatási intézmény működjék. Mint arról korábban már hírt adtunk, többek között galvanizáló és femmegmunkáló üzem betelepítését is tervezi a város vezetése, igaz, az elôterjesztés ezt az üzemet nem nevezte meg. A cukorgyári óvoda megszünése után az addig oda járó gyerekek szülei közül legtöbben az Epreskert utcai óvodát választották, de a meglévô tagóvodák bármelyikében elhelyezhetôk a gyerekek. A város a volt óvodaépületet a tervek szerint értékesíteni fogja.
A képviselôk döntöttek arról is, hogy dr. Molnár Mihályt, akivel közel egy évvel ezelôtt bontották fel - közös megegyezéssel, ám városi kezdeményezésre a feladatátvállalási szerzôdést - július 1-jétôl területi kötelezettségvállalással kívánja foglalkoztatni az önkormányzat. Maradva az egészségügynél: a képviselô-testület elvi áldását adta egy társulásos központi orvosi ügyelet elátásához, amelyhez kötegyán, Méhkerék, Sarkadkeresztúr és Újszalonta csatlakozna. Jogszabály-értelmezési problémák miatt azonban egyelôre még nem biztos, hogy a város valóban csatlakozik is a társuláshoz.
Sikerült a város vezetôinek és a sarkadi fuvarozóknak megállapodniuk az önkormányzati utak védelme érdekében elrendelt súlykorlátozásról. Mint ismeretes, a város legtöbb önkormányzati utcájáról "kitiltották" az 5,5 tonnánál nehezebb teherautókat, miáltal egyes vállalkozók saját telephelyüket sem tudták megközelíteni. A fuvarozók és az önkormányzat közötti alku eredményeként tegnap a képviselôk úgy döntöttek, hogy útvonal- és úthasználati engedély fejében hasznlhatók lesznek ezek az utak is. Az útvonal-engedélyek évi ötezertôl ötvenezer forintig terjedô áron vásárolhatók meg, az úthasználati engedély a súlykorlát fölött féltonnánként és szállításonként ötven forintba kerül.

A térinformatikai rendszer hét éve Gyulán
Már közel hét éve annak, hogy a gyulai önkormányzatnál megkezdôdött a térinformatikai rendszer kiépítése. Az elsô ötéves idôszakban, 1993 és 1998 között egy alapvetôen térképi alapú és földrajzi helyhez kötött műszaki információs rendszer kiépítését kezdték meg. Ennek részeként elkészült egy digitalizált alaptérkép, valamint a térképi és adatbázis-jellegű adatok kezelését biztosító szoftverek keretrendszere. A képviselô-testület tavaly októberben egy térinformatikai bemutatón kaphattak képet arról, hogy egy integrált térinformatikai rendszer hogyan segítheti az önkormányzat munkáját. Ezt követôen november végén úgy döntött a testület, hogy a megkezdett térinformatikai fejlesztést az önkormányzat rendszerébe kell integrálni a városi informatika rendszer részeként.
Az önkormányzat térinformatikai rendszere - és késôbb az internet-alapú publikációs rendszer - lehetôvé teszi az adatbázisok egyszerűsített kezelését, illetve a világháló segítségével a vállalkozások és a lakosság felé történô adatszolgáltatást. Az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésének a támogatására az Oktatási Minisztérium pályázatot írt ki a közelmúltban, amelyre a gyulai önkormányzat a városi tulajdonban lévô, saját térinformatikai rendszerének kiépítését már megkezdô Gyulai Közüzemi Kft.-vel konzorciumot alkotva pályázik. A pályázatot május 15-ig kellett beadni, annak kedevzô elbírálása esetén 2004-ig a város hét millió forint támogatást kaphat a térinformatikai rendszer nyolc alrendszerének kiépítésére. A városnak ehhez a pénzhez 8,75 millió forintot kell majd hozzárendelnie.

Levéltárosok konferenciája
Kedden kezdődött és csütörtökön ér véget Gyulán a Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlése, amely egyben a szervezet közgyűlése is. A tanácskozás tegnap délelőtt az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban kezdődött meg, ahol a megjelenteket Domokos László, a megyegyűlés elnöke is köszöntötte. A vándorgyűlés tudományos előadásainak megkezdése előtt átadták az egyesület által alapított "Levéltárért" díjakat. Ezek, mint az a díjátadáson elhangzott, nem szakmai-tudományos elismerések, hanem a levéltárak működését lehetővé tévő asszisztensek, gazdasági vezetők elismerései.
A tudományos ülés első előadása a millennium jegyében államalapításunkról és a kereszténység felvételének a jelentőségéről szólt. A történelmi előadás után a magyar levéltárüggyel, annak történetével, majd - dr. Erdmann Gyula, Békés megyei levéltári igazgató előadásában - jelenével, végül pedig jövőképével foglalkoztak az előadók. A délutáni program a tudományos témák helyett a szervezeti élettel foglalkoztak a megjelent levéltárosok: közgyűlésükön döntöttek az alapszabály-módosításról és tisztújításról is.
A levéltárosok tanácskozása ma partiumi utazással folytatódik; a tervek szerint Nagyváradon találkoznak Tempfli József püspökkel és megtekintik a székesegyházat. A délután Nagyszalontán töltik, ahol Dánielisz Endre nyugalmazott múzeumigazgató, helytörténésszel találkoznak. A csoport Arany János és Sinka István szobrának megkoszorúzása után indul haza.

Méhkeréki szombatok
A tavalyi sikereken felbuzdulva - kategóriájában elért második helyezése után - idén ismét elindul a Három Szombat elnevezésű közterületszépítő versenyen Méhkerék. A község az idén hivatalosan Millenniumi Falu- és Városszépítő Országos Versenynek elkeresztelt mozgalomba egy korábbi közmeghallgatás hatására nevezett be - tudtuk meg dr. Ruzsa Györgytől, a települési román kisebbségi önkormányzat vezetőjétől. A község polgármestere elmondta: a képviselők azért is támogatták az idei versenyben való elindulást, mert a tavalyi tapasztalatok - nemcsak a verseny eredménye miatt - nagyon kedvezőek voltak.
Az önkormányzat vezetése bízott abban, hogy ezekre a tapasztalatokra építve idén tovább fejleszthetik a település környezeti kultúráját a közterek ápolásával és karbantartásával, a lakások és önkormányzati intézmények környékének gondozásával, rendbetételével. A verseny első fordulója májusban volt, ekkor rendbetették a temetőket, s megkülönböztetett figyelmet szenteltek a második világháborúban elesett román hősök emlékművének, amelyet kis mértékben fel is újítottak. A mintegy háromszáz főt megmozgató program részeként megszépültek a község játszóterei is. A rendezvénysorozat következő fordulója június 24-én lesz.
A méhkeréki önkormányzat emellett - a már úgyis megkezdett faluszépítés hatására - úgy döntött, hogy pályázatot nyújt be a Magyar Turizmus Rt.-nél kiírt Virágos Magyarországért mozgalomban való részvételre is. A pályázatra - amelynek céljai lényegében megegyeznek a közterületszépítő verseny céljaival - május 20-ig lehetett jelentkezni, s mint Ruzsa Györgytől megtudtuk, a települések bírálatát a szakemberekből álló zsűri július 31-ig végzi el. A pályázat legjobbjai nemzetközi versenyen vehetnek részt és a sikeres szereplést pénzjutalommal is honorálják a kiírók.

Sikerrel perselyeztek a vöröskeresztesek
Küldöttgyűlést tartott a közelmúltban a Magyar Vöröskereszt Sarkadi Területi Szervezete. Ehhez a szervezethez tartozik a hajdúvároson kívül Geszt, Mezőgyán, Méhkerék, Kötegyán és Sarkadkeresztúr is. Az összesen hat településen az elmúlt négy esztendő során folyamatosan növekedett a vöröskeresztes taglétszám, ami részben a szervezet vezetőinek munkáját is dícséri. Vélhetőleg így gondolták ezt a vöröskeresztes tagok is, hiszen - bár a vezetőségnek vannak új tagjai is - továbbra is bizalmukról biztosították Kissné Bódi Erika elnökasszonyt.
A területi szervezet - melynek működését évek óta támogatja a sarkadi önkormányzat is - küldöttgyűlésén ismertették az idei rendezvények és programok terveit. A vöröskereszt területi szervezete támogatója például a különféle sportrendezvényeknek, így például a május végi Kihívás Napjának is. A szervezet tevékenységéhez - mint az az elnöki beszámolóból is kiderült - nem elhanyagolható támogatást nyújtottak a sarkadi és Sarkad környéki vállalkozók is. De nemcsak a gazdálkodó szervezetek, hanem az önkormányzati intézmények is segítik a munkájuk - hangzott el a küldöttgyűlésen. Így külön köszönetet mondtak a sarkadi egyes iskolának és az Ady-Bay gimnáziumnak, ez a két oktatási intézmény ugyanis komoly segítséget nyújtott a vöröskeresztesek korábbi perselyes pénzgyűjtő akciójában.

Megfordul a csatorna
Két nagyszabású csatornázási munkálat ért véget nemrégiben Gyulán. Mint arról az 1988 óta működő Gyulai Víz- és Csatornamű Társulat elnöke, Kovács Ernő nemrégiben a társaság közgyűlésén is beszámolt, a közelmúltban nyilvánították befejezettnek az úgynevezett Németváros II. és Kisrománváros II. szennyvízhálózat építését. Nem véletlen azonban, hogy nem egyértelműen befejezésről, hanem befejezettnek nyilvánításról van szó. A kivitelező cég ugyanis a szomszédos városrészekbe is átnyúló kisrománváros csatornaöblözetet nem a legtökéletesebben építette meg. A hibátlanul kivitelezett németvárosival szemben a kisrománvárosi egy hosszabb csatornaszakaszon kontralejtéssel épült meg. Ez azt jelenti, hogy a csatorna egy bizonyos szakaszon visszafelé folyik.
A kivitelező Hollandra Kft. - amely az önkormányzat közbeszerzési bizottságának döntése alapján a legalacsonyabb árajánlattevőként nyerte el a beruházást - szeptember 30-ig javíthatja ki az elhibázott csatornaszakaszt. A beruházást lebonyolító társulat a kivitelezőnek szánt összegből egy egymillió forintos összeget egyelôre vissza is tart. Lapunk úgy tudja, a szennyvízhálózat hibája egy húsz centiméter átmérőjű, a Gyóni Géza utcában haladó vezeték rossz elhelyezése miatt alakult ki. Azt, hogy mekkora szakaszhosszról van szó és mikorra várható a hiba kijavítása - vagyis mikortól lesz használható a hálózat -, szerettük volna megtudni Kovács Ernôtôl, ôt azonban mobiltelefonján sem sikerült elérnünk.
Annyi azonban bizonyos, hogy a jelenlegi problémák ellenére a társulat már újabb beruházásokra is készül. A következô városrészi beruházás Újgyulán kezdôdik meg, az itteni kivitelezéshez már több mint hetven százalékos szervezettséggel meg is alakult az újgyulai társulás. Ennek a mintegy kétszáz lakást érintô beruházásnak a tervezett költségvetése elérheti az elôzetes számítások szerint a 100 millió forintot. A beruházásból a lakosságnak várhatóan 10 százalékos önerôt kell felvállalni - feltéve, hogy az önkormányzat által beadott pályázaton sikerül pénzt szerezni a munkálatokhoz. Ha azonban a pályázat nem nyer, valószínűleg meg sem kezdôdhet a képviselô-testület által elfogadott teljes városi szennyvízhálózat kiépítésébe illeszkedô újgyulai program elindítása.

Orvoscsoport vásárolja meg az orosházi tévét?
Bár az elvesztett sugárzási jog miatt a helyi kábelrendszeren mindössze kétezer lakásban látható az Orosházi Városi Televízió műsora, esély van rá, hogy a megyében hamarosan 100 ezer forint fölé emelkedik a nézőszám. Ennek oka, hogy a kábelszolgáltató Délkábel rendszerén is megtekinthető az orosháziak heti egyórás produkciója, valamint a megye több más településén, egyebek közt Szarvason is. Sőt, ez utóbbiban a helyi műsor készítésébe is bekapcsolódnak.
Minderről Tóth István, az intézményből kft.-vé alakított tévévállalkozás ügyvezető igazgatója számolt be az egyszemélyes tulajdonos önkormányzat képviselő-testületének kedden délután. Az ügyvezető elmondta még: a kábeles sikerek ellenére hosszú távú cél az, hogy ismét megpróbálkozzanak a 31-es helyi földi csatorna koncessziós jogának megszerzésével (mint ismeretes, ezt már egyszer megszerezték, ám anyagi okok miatt nem tudták teljesíteni a szerződésben foglaltakat).
Az új pályázathoz azonban jelentős összegre van szükség, s ugyanígy elkerülhetetlen a technikai fejlesztés is - húzta alá Tóth István, akinek friss információi szerint akadna befektető a városi televízióra (lapunk értesülése szerint egy egészségügyben érdekelt vállalkozói csoportról van szó).
Az önkormányzati képviselők elfogadták a beszámolót, ám az idei üzleti terv nem került napirendre, hiszen annak tartalma nagyban függ a remények szerint hamarosan megvalósuló tőkeinjekciótól.

Belvíztámogatásra számítanak a gyulaiak
Gyula is részt vesz abban a 32 megyei települést érintő közös pályázatban, amely által milliárdos nagyságrendű, a belvízkárok megelőzését szolgáló központi forrásra van kilátás. A kormány által meghirdetett belterületi vízrendezési program célja az, hogy az elsősorban belvízkárok megelőzése, illetve a majdan elkerülhetetlenül bekövetkező károk mérséklése érdekében végzett beruházásokhoz támogatást nyújtsanak. Így a központi pénzeket, amelyeket a Belügy-, valamint a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumtól lehet pályázati úton elnyerni, a csapadékvíz elvezetéséhez, a belterületeket veszélyeztető vízfolyások és belvízcsatornák rendezéséhez, valamint a víz- és hordaléköntések megakadályozásához szükséges létesítmények kialakításához lehet felhasználni.
A beadott pályázati anyagot első körben a két minisztérium tárcaközi egyeztető bizottsági ülésen bírálja el, előreláthatólag július végéig. Az elbírált anyag alapján várhatóan november közepéig nyújtható majd be a címzett támogatás iránti kérelem, amely Gyulán vélhetőleg meghaladja majd az egymilliárd forintot (ez következik legalábbis az önkormányzat által korábban elfogadott belvízmentesítési programból). A kiírás szerint a támogatás ötven és kilencven százalék között mozoghat, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatnak - ha sikeresen szerepel a pályázaton - várhatóan nem kell komoly önerőt felmutatnia. A beruházás sikeres pályázat esetén a jelenlegi ütemezés szerint 2001-ben kezdődhet el.

Szabadidőközpont a volt lőtéren
Szabadidőközpontot kíván kialakítani a volt nagyszénási lőtér helyén egy helyi vállalkozó, Komócsin István. A vendéglátóiparban érdekeltségekkel rendelkező üzletember vételi ajánlatára ugyanis legutóbbi ülésén igent mondott a képviselő-testület: Komócsin 1 millió 600 ezer forintért - melyre öt évi részletfizetési kedvezményt is kapott - megvásárolhatja az ingatlant.
A vállalkozó elképzelései szerint - mely egyezik a nagyközség rendezési tervével - a hatezer négyzetméteres terület egy részén vízgyűjtő gödröt alakít ki, ezáltal enyhít a település belvízelvezetési gondjain is. A fennmaradó területet feltöltik, s ez lenne a szabadidő-központ helye. Itt elsősorban a térség egyik vonzerejét jelentő lovassportok jutnának főszerephez. A szabadidőközpont terve illeszkedik a kistérség SAPARD-programjának turisztikai elképzeléseihez is, sőt a megvalósítás forrásainak egy részét Komócsin István pályázat útján kívánja előteremteni.

Ahogy a szocik látják
Azzal egyetértünk, hogy a megyei kezelésben lévő középiskolák esetében a fogyó tanulói létszám és a párhuzamos képzés esetében valamit tenni kell, de azt látjuk, hogy nincs egységes rendezőelv - mondta tegnapi békéscsabai sajtótájékoztatóján Varga Zoltán, a megyegyűlés szocialista frakciójának vezetője. A megyei fenntartású szociális intézmények összevonását pénzügyi és szakmai szempontból megalapozatlannak látja az MSZP képviselőcsoportja. Múzeumügyben pedig azon értetlenkednek, hogy egy nyelven beszélő emberek hogyan érthetnek egyazon dokumtumon merőben mást.
Az egységes rendezőelv a legnagyobb hiánya a megyei kezelésben lévő középiskolák racionalizálási tervének, úgy tűnik, itt más szempontok is szerepet játszanak - jelentette ki Varga Zoltán. Mindezt azzal támasztotta alá, hogy Békés, Gyula és Elek esetében hasonló probláma mellett merőben más, fájdalmas vagy kevésbé fájdalmas, az átalakítás technikája. - Visszaköszönhetnek dolgok majd itt is, mint a megyei pedagógiai intézet és sporthivatal megszüntetése és a megyei humán fejlesztő és szolgáltató központ felállítása után, ahol az új vezetőnek elképzelése sincs, hogy mi is lenne a feladata - hangsúlyozta az MSZP frakcióvezetője. Lapunk kérdésére Varga elmondta: a gyulai Mohácsy középiskola esetében azzal szavaztak nemmel, mert sokkal többet szeretnének tudni a fürdővárosi kertészeti és húsipari szakiskola jövőjéről.
A szocialisták megyegyűlési frakcióvezetője a térség egyik sikerágazatának nevezte a szociális gondoskodást, ahol az intézményi önfenntartás mellett sem szakmai, sem pénzügyi indokok nem támasztják alá az összevonásokat. - Lehet költségeket megtakarítani, de ezeket az ágazattól vonják el, és mindez az ellátás rovására mehet - jegyezte meg Varga. A frakcióvezető szerint egy tervezett, de valójában szükségtelen beruházással nem lehet indokolni a vésztői és az okányi szociális intézmények összevonását.
Lapunk múzeumügyet firtató kérdésére a szocialista politikus elmondta: nem értik, hogy az egy nyelven beszélő emberek egyazon dokumentumról miként vélekedhetnek merőben másként. Varga szerint egyértelmű, hogy múzeumi átalakítás csak miniszteri engedéllyel, a szükséges egyeztetések után lehetséges, ám mindez Békésben elmaradt.

vissza a címlapra

Az Aktuális rovat korábbi cikkei