AKTUÁLIS
|
Múzeumi világnap segélykérő demonstrációval
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) Békés megyei csoportja csütörtökön délelőtt a megyei önkormányzat békéscsabai épülete előtt demonstrációval tiltakozott a térség múzeumi rendszerének átszervezése ellen. Medgyesi Pál régész, a KKDSZ megyei vezetője a másfélszáz tiltakozó alkalmazott előtt beszédében azt hangsúlyozta, hogy a múzeumi világnap a földkerekség minden tájékán ünnep, de Békésben most nem. Ehhez magyarázatképp hozzáfűzte: a megyei múzeumi szervezet több egységét a megszűnés fenyegeti. Orosházán vészjósló a helyzet, Szeghalmon a könyvtárral úgy akarják összevonni az alkotóműhelyet, hogy egyetlen múzeológust sem vesznek át, Békéscsabán is hasonló a helyzet, míg Szarvason a kiállítóhely és alkotóműhely épületét a Tessedik Főiskola rektori hivatalának nézték ki egyesek. A Vésztő-mágori Nemzeti Emlékhely igazgatóját az elbocsátás veszélye fenyegeti.
Medgyesi Pál a békéscsabai demonstráción felolvasta azt a tiltakozólevelet, amelyet Domokos Lászlónak, a megyei közgyűlés első emberének címeztek. Ebben a megyegyűlést korábbi döntésének felülvizsgálatára és megváltoztatására kérték. A petíciót a külföldön tartozkódó Domokos helyett dr. Biri István főjegyző vette át.
Mint korábban beszámoltunk, a békési megyegyűlés április végi ülésén úgy döntött, hogy módosítja hat városi önkormányzattal a múzeumok működtetéséről még 1998-ban kötött megállapodást. Ennek lényege, hogy 2002 végétől a megye kiszállna a finanszírozásból. Mindezt Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter március 30-án kelt levelében helytelenítette, ennek ellenére megszületett az ilyen tartalmú döntés. A KKDSZ megyei szervezete a történtek után a szakszervezeti jogok megsértése miatt a területileg illetékes Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőséghez, az átalakítás - vélekedésük szerinti törvénytelen volta - miatt pedig a Békés Megyei Közigazgatási Hivatalhoz fordult. Vadász János, a közgyűjteményiek szakszervezeti vezetője szerint a megyegyűlési döntés ellenkezik az 1997-ben elfogadott kulturális alaptörvénnyel, az átalakításhoz pedig senki nem kérte a kultusztárca vezetőjének engedélyét.
Június 7-én és 8-án demonstrálnak a gazdák
Az országos mezőgazdasági demonstrációs bizottság csütörtöki budapesti ülésén a tizenkilenc megye hiánytalanul megjelent képviselői egyhangúan döntöttek arról, hogy a gazdák június 7-én és 8-án tiltakozásképp az utakra vonulnak - nyilatkozta a lapunknak Karsai József, a grémium elnöke. A félpályás útelzárásra azért kerül sor az országban mintegy száz, Békés megyében pedig öt helyen, mert a tizenkét agrár-érdekképviseleti szervezet egybehangzó megítélése szerint a Torgyán József vezette földművelésügyi tárca nem tartotta be azt a megállapodást, amelyet a gazdák képviselőivel az elmúlt év szeptember 15-én aláírt.
Karsai kifejtette: egy-egy útszakaszon csak a fent jelzett napok egyikén tiltakoznak, a két nap kitűzésére dunántúli szervezetek kérésére volt szükség. A battonyai gazda jelezte, az időpont kialakításakor egyszerre voltak tekintettel a drasztikusan korai aratásra és arra, hogy még csak véletlenül se zavarják meg a köztársasági elnökválasztás aktusát a Parlamentben.
Karsai újfent bírálta Torgyán Józsefet. Újabb érvei között szerepel, hogy a konszolidációt segítő bankhitelekhez a legtöbb gazdálkodónak szinte lehetetlen hozzájutni, másrészt a fiatal gazdáknak elkülönített 3 milliárd forintos alapból még alig utaltak ki pénzt a pályázóknak.
A Békés Megyei Nap felvetésére Karsai József elmondta, részt szeretne venni Torgyán jövő szerdai gyulai nagygyűlésén. Reményének adott hangot, hogy a nyilvános rendezvényre beengedik. - Ha már ott leszek, egészen bizonyosan hozzászólok. Így nagyobb körben mondhatom el a földművelésügyi tárca vezetőjének, hogy nem tartotta be a megállapodást, és azt, hogy melyek a magyar mezőgazdaság igazi gondjai - mondta az országos mezőgazdasági demonstrációs bizottság vezetője.
Végül Karsai rosszallásának adott hangot, amiért a napokban árpaégetőnek nevezte őt Torgyán.
A liberalizmus diszkrét baja
Kilépett az SZDSZ-ből a volt megyei elnök
A napokban kilépett a Szabad Demokraták Szövetségéből dr. Szécsi István gyulai ügyvéd. Szécsi pártkarrierje 1989-ben kezdődött a liberális tömörülésben, amelynek a fürdővárosban alapítótagja volt. A politikus 1990 és 1998 között erősítette az SZDSZ frakcióját a gyulai, 1994 és 1998 között a megyei képviselő-testületben. Az MSZP és SZDSZ közös kormányzás ideje alatt két és fél éven át a liberálisok megyei elnöke, így az Országos Tanács (OT) tagja volt, amelyet ezután 1999 áprilisáig megőrzött. Mi történt, mi változott meg, profánabbul: miből lett elege? - kérdezte a Békés Megyei Nap az ügyvédet.
- Sok mindent szokás mondani mostanság a Szabad Demokraták Szövetségére, ezek egy része nem tűri a nyomdafestéket - kezdte mondandóját dr. Szécsi István. - A médiumokban gyakran olvasni és hallani: a legtöbb pártnak ma az az elemi érdeke, hogy az SZDSZ ott maradjon, ahová juttatta magát: a sarokban. A nyolc-kilenc éven át állandóan előretörő csoportnak - néhány szocialista politikuson kívül - ma nincsenek igazi szövetségesei. Annál több viszont az olyan vetélytárs, akik élénken emlékeznek a szabad demokratáktól kapott sebekre.
- Mindezt értem, de még mindig kevésnek tűnik ahhoz, hogy tizenegy év után otthagyja a szabad demokratákat.
- Az SZDSZ 1999. április 11-ei közgyűlésén elfogadta a Magyar liberalizmus az ezredfordulón című szabadelvű hitvallást, ezután merült fel bennem: felül kellene vizsgálnom tízéves párttagságomat. Erre a "felülvéleményzésre" azért kellett sort kerítenem, mert az ezen a küldöttgyűlésen elfogadott alapszabály szerint csak az lehet a párt tagja, aki elfogadja és magára nézve kötelezőnek tekinti az SZDSZ Elvi Nyilatkozatát és a szövetség politikáját meghatározó, az országos küldöttgyűlés által elfogadott dokumentumokat.
- És ebből mi következett?
- Az, hogy kicsit másként nézek a világra, mint tettem eddig. A szabadelvű hitvallás ugyanis nem más, mint egy revizionista dolgozat, bárhogyan is tagadják ezt a vezetők. A vak is láthatja, hogy ebben a hitvallásban leírtak semmiképp sem egyeztethetők össze azon liberalizmussal, amelyet az ilyen irányultságú európai pártok Oxfordi Nyilatkozata képvisel. A szabad demokraták dolgozata nem más, mint vég nélküli ömlengés az állami szerepvállalás kívánatos mértékéről. Lényegében az állami túlhatalom helyesléséről van szó, amit korábban mindig elvetett az SZDSZ. Úgy tűnik, a párt politikacsinálói az utóbbi egy-másfél évben marketing szakkönyveket olvastak, és nekik csak az eladhatóság számít, nem a korábbi elvek és a következetesség. Ez súlyos hiba.
- Mondana egy példát, hogy mit vet el a bírált hitvallásból!
- Ez többek között szó szerint az emberek boldogságának megszervezéséről beszél. Túl azon, hogy ez lehetetlen, nem is pártfeladat. Egy politikai szerveződés nem világnézeti klub. Nyilatkozatai akkor jók, ha a gyakorlatban megvalósíthatók. Esetünkben erről szó sincs.
- Véleménye szerint mindebből az is következik, hogy 1994-ben hiba volt az SZDSZ részéről koalícióra lépni az abszolút többséggel rendelkező MSZP-vel?
- Lényegileg igen. Nem kell félresöpörni azt a hipotézist, hogy a szabad demokratákat 1998 májusában nem azért büntették a választók, mert túlságosan liberális politikát folytatott, hanem azért, mert nem ezt tette. Az SZDSZ 1994-ben, hatalomra jutása előtt adócsökkentéseket követelt, de később a kormányban az állami kiadások növelése lett az érdeke. Ez is jókora ellentmondás. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a választók nem gazdaságpolitikában nyomon követhető cikk-cakkok miatt fordultak el, hanem azért, mert politikailag és morálisan könnyűnek találták a szabad demokratákat.
- Mit gondol utólag a Horn-Kuncze-kormány négyéves ténykedéséről?
- Sok rosszat lehet elmondani a volt miniszterelnök artikulációs és karhatalmista problémáiról, a kabinet néhány MSZP tagjának krónikus kleptomániájáról, néhány önjelölt liberális értelmiségiről, akik pótrendszerváltásként élték meg 1994-et. De tény: a volt KISZ-ekkel partiban, miniszteriális tanácsadóként sem tudták szimpatikussá tenni a liberalizmust.
- Arra nem lát esélyt, hogy megváltozzon az Ön által bírált SZDSZ, hogy növekedjen a népszerűsége?
- A jelenlegi helyzetben erre alig van esély. A liberálisoknak azzal a szomorú ténnyel kell szembenézniük, hogy nem csak szerelemből nem kapkodnak értük, de hozományként sem kerülnek igazán szóba lehetséges koalíciók megalkotásakor. Másrészt a szabad demokraták ideológai töltetének módosulása önmagában elégtelen, hogy érezhető mértékben növekedjék a szavazóbázisa. Ne kerteljünk: az SZDSZ 1998-as veresége nagyobb volt, mint a dilettánsnak tartott MDF-é 1994-ben. A kisebbik kormányzópárt 1994-ben keménynek látszó feltételeket fogalmazott meg a szocialistákkal való együttműködés alapjaként, ám ezeken Horn Gyula túllépett, megtörte az SZDSZ ellenállását. Bár a választások után a párt elismerte, hogy hibázott, amikor a koalíciós megállapodás sorozatos be nem tartása miatt sem mondta fel a együttműködést, de ez már késő bánat volt.
- Mi lesz így az SZDSZ-szel és mi lesz Szécsi Istvánnal?
- Óriási politikai és taktikai hiba volt, hogy az SZDSZ 1994-ben a népi értelmiség elvárásait követve a rendszerváltó pártok térfeléről átment az MSZP oldalára. A vezetők igazodtak a késő kádári hatalmi szerkezet gondolkodásmódjához, megfeledkezve arról, hogy addig épp ez ellen harcoltak. A szavazók ezt felismerték, és átmentek a Fideszhez. Az SZDSZ támogatottsága a két évvel ezelőtti választások óta egyszer sem érte el a parlamenti küszöbnek számító 5 százalékot. Meglátásom szerint a szabad demokraták törzsközönsége nem képes egyedül a törvényhozásba juttatni a pártot. A Fidesz és az MSZP között mára nem maradt terep az SZDSZ-nek. Ugyanakkor tény, a fővárosban Demszky Gábor főpolgármester kommunikációs tevékenységével messze felülmúlta valamennyi kihívóját, de a teljes képhez hozzátartozik: nem egy községben és városban az szabad demokrata szervezetek puszta fennmaradása a legnagyobb tét. Magamról pedig annyit, dolgozom tovább az ügyvédi szakmámban, bárki bármilyen ügyben megkeres, akkor próbálok neki segíteni.
Ennyi.
Bod Tamás
Gyula, mint főiskolai központ?
Gyulán nagyon jó főiskolát lehet csinálni - vélekedik Köteles Lajos, a Tessedik Főiskola Körös Főiskolai Kara Gyulai Tagozatának vezetője. A neves szakember - aki április eleje óta áll a gyulai főiskola élén - úgy véli, hogy a fürdővárosban magas szintű és az európai normáknak is megfelelő képzés folyik már most is. Erre pedig öt-hét év alatt olyan képzéseket lehet építeni, amelyek kiemelt városfejlesztő tényezőként hatnak majd Gyulán. Mindez a tagozat vezetője szerint minimális helyi pénzt emészt majd fel. A főiskola fejlesztése megoldható lesz a felsőoktatás fejlesztését szolgáló forrásokból is - vélekedik Köteles Lajos.
Ha az iskolaszervezőként ismert Köteles Lajos elképzelései valóra válnak, akkor jövő szeptemberben megindulhat a jelenlegi egészségügyi képzés mellett egy közgazdász-idegenforgalmi és szálloda szak. Ez a szak már működik az országban, így Gyulán csak a szakindítás procedúráját kell végigcsinálni, nem pedig teljesen új szakot kell alapítani. Ha a 2001-ben ez a szak beindul, akkor a gyulai képzés két jövőorientált szakkal rendelkezik majd - vélekedik a fürdővárosi főiskola vezetője.
A diplomás ápolóképzést ugyanis hazánkkal egyidőben vezetik be a mai EU-tagállamokban is, így valószínűleg ez lehet az első olyan diploma, amit az uniós tagállamokban honosítanak majd. A gyulai egészségügyi képzés a következő években vélhetőleg kitüntett szerepbe kerülhet akár országos szinten is. A gyulai főiskola emellett szakmai fejlesztési programjába bevont 12, a térségben működő középiskolát is, amelyek eddig a hallgatók zömét "biztosították" a gyulai főiskolának. Az idegenforgalmi és közgazdasági képzésre - amelyhez a békéscsabai közgazdász-képzés már nyújt némi szakmai hátteret - a város idegenforgalmi fejlesztéseit is rá lehet majd építeni - hangsúlyozza Köteles Lajos az újonnan indítandó szak előnyeit.
Ráadásul ehhez a várostól pénzügyi támogatást sem kér a főiskola - bár a majdan Gyulára "csábítandó" tanárok megnyeréséhez vélhetően szükség lesz lakások biztosítására is -, sokkal inkább a városi lobbiképesség latba vetését. A főiskolának minden új szak - a 2001-re tervezett idegenforgalmi, illetve a következő években beindítandó egészségügyi, közigazgatási és vállalkozási ügyvitelszervező képzés - beindításához nappali tagozatos létszámot kell kapnia. Ha ezt a városi vezetés segítségével sikerül elérni, a főiskola egyéb fejlesztéseit vélhetően meg lehet oldani a felsőoktatás fejlesztését szolgáló központi és nemzetközi források felhasználásával - vélekedik Köteles Lajos.
A gyulai főiskola induló új képzései megfelelnek majd az európai normáknak, hiszen az itteni fejlesztések nem ütköznek a korábbi iskolavezetés érdekeibe. A tervezett fejlesztéseket a főiskola munkatársai is támogatják, s 2005-2006-ig sikerül a tervezett szakok elindítása, akkor igazi felsőoktatási központ alakulhat ki Gyulán. Ez azonban nemcsak városi érdek: az egész régiónak nagyon fontos a magas színvonalú főiskolai képzés megléte - hangsúlyozta tudósítónk kérdésére Köteles Lajos.
Még nem találták meg a komlósi környezetszennyezőket
Teljeskörű környezetvédelmi, népegészségügyi, csatorna- és építésfelügyeleti ellenőrzést rendeltek el Tótkomlóson az illetékes szakhatóságok - tájékoztatta lapunkat dr. Sztakó József jegyző. A polgármesteri hivatal, a tisztiorvosi szolgálat, a környezetvédelmi felügyelőség, a kamarák és a vízművek szakemberei május és június hónapokban járják majd a kisvárost és végzik el az előírt ellenőrzéseket.
A döntés oka, hogy a közelmúltban 165 millió forintos beruházással bővített szennyvíztisztító telepen az úgynevezett szennyvíziszap laboratóriumi vizsgálatai során kiderült, hogy ennek összetételében a megengedettnél magasabb a króm- és sótartalom. Az adatokat elemezve a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy ismeretlen magánszemélyek vagy vállalkozások nem rendeltetésszerűen használják a hálózatot. Ennek következtében a magas krómtartalmú szennyvíziszap veszélyes hulladéknak minősül, ami veszélyeztetheti a helyiek egészségét, továbbá ártalmatlanítása komoly kiadást jelent az önkormányzatnak.
Mint megtudtuk, az ellenőrzés nagy erőkkel folyik, ám az illetékesek még nem bukkantak a szennyező nyomára.
Hetedik alkalommal tanácskoznak Orosházán a régió orvosai
A laparoszkópos, azaz a sebészkés nélküli alternatív műtéti eljárásokkal kapcsolatos előadásokat hallgattak meg csütörtökön délután Orosházán a VII. Dél-magyarországi Regionális Orvoskonferencia és Gyógyszer-Műszerkiállítás résztvevői. A kétnapos tanácskozás pénteken a képalkotó vizsgálatok jelentősége a sürgősségi betegellátásban, illetve a kardiológia a mindennapok gyakorlatában témakörökben folytatódik. A rendezvényt Fetser János, a vendéglátó város polgármestere és dr. Gervain Mihály, a rendezvénynek helyt adó kórház igazgató-főorvosa nyitotta meg.
Orosházán 1986 óta kétévente találkoznak a Jász-Nagykun-Szolnok megye szakembereivel kiegészített régió szakemberei. Másfél évtizede elsősorban az érintettek információhiány miatt határozták el a szakmai eszmecsere életre hívását, mára pedig a tapasztalatcsere, az együttműködés az orosházi orvoskonferenciák fő feladata - hangzott el egyebek közt.
A rendezvényen az érintett szakterületek legtekintélyesebb képviselői tartottak előadásokat: többek közt fővárosi, szegedi, pécsi, székesfehérvári szakemberek osztották meg tapasztalataikat hallgatóságukkal.
Kitüntetik nagyjaikat a kardoskútiak
Június 15-éig tehetnek javaslatot a helyiek arra a személyre vagy közösségre, aki/amely véleményük szerint érdemes a közelmúltban alapított Kardoskút Községért kitüntetés viselésére. A beérkezett javaslatok alapján a képviselő-testület dönt a kitüntetés odaítéléséről. Évente egy személy vagy közösség kaphatja meg az elismerést, az idén azonban kivételt tesznek: tekintettel a millenniumra és a kisközség alapításának 50. évfordulójára három Kardoskút Községért-díjat adnak át.
A képviselő-testület ezzel párhuzamosan rendeletet alkotott a község jelképeiről, azaz címeréről és zászlójáról is, melyeket a helyi millenniumi ünnepségen avatnak fel, s ugyanitt adják át a községi elismeréseket is.
Kardoskúton egyébként nagy erővel készülnek a félévszázados jubileum megünneplésére: az erre a célra létrehozott bizottság nagyszabású, hagyományteremtő falunapot szervez. Sőt, a vásárhelyi tanyavilágból kinőtt falu történetét könyv formában is megörökítik: a krónika elkészítésére két fiatal, a községhez kötődő könyvtáros-újságíró, Buzai Csaba és Törköly József kapott felkérést.
Nincs összhang a kisebbségek parlamenti képviseletéről
A napokban több egyeztető fórumot rendeztek a kisebbségeket érintő jogszabályváltoztatások kapcsán. Mint arról lapunkat Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke tájékoztatta, egy hét eleji budapesti fórumon a kisebbségek parlamenti képviseletéről tanácskoztak, a rendezvényen az országgyűlés ezzel a témával foglalkozó szakbizottsága is részt vett.
A jelenlegi megoldási tervezetekről egyelőre még a kisebbségek között sincs teljes összhang - ez bizonyosan elmondható. Főként a nagyobb létszámú kisebbségek elfogadhatónak tartanák, hogy teljes jogú - tehát szavazási jogot is biztosító - parlamenti képviselői helyeket kapjanak a kisebbségek, ám ezeket létszámarányosan töltsék be, a választási eredményeik alapján. A jelenlegi tervezet szerint egyébként 13 fővel nőne az országgyűlés létszáma, tehát elvileg minden kisebbség kapna egy-egy mandátumot. Arról azonban egyelőre még elvi döntés sem született, hogy ez a kisebbségeknek automatikusan járna-e vagy választási eredmények alapján. Utóbbi esetben a kisebbségek jelöltjei egyébként (a számukra pluszban biztosított képviselői helyek fölött is) bekerülhetnének a parlamentbe, feltéve, hogy eléri az országos pártlisták parlamentbe jutáshoz szükséges szavazatszámát. Erre a nagyobb lélekszámú honi kisebbségeknek lehet némi esélye - vélik az etnikai hivatal szakemberei.
A honi románság - mint azt lapunknak Kreszta Traján elmondta - azon az állásponton van, hogy valamennyi kisebbségnek automatikusan biztosítania kellene egy-egy parlamenti helyet. Igaz, a jelenlegi elképzelések szerint ebben az esetben a kisebbségi képviselők nem rendelkeznének szavazati joggal. Kreszta Traján azonban úgy véli, a kisebbségek országos önkormányzatainak elnöke vannak olyan felelős közéleti személyek, hogy ne kelljen őket megkülönböztetni a többi parlamenti képviselőtől. A román önkormányzati vezető szerint nem lenne szerencsés, ha másodrendű képviselőként kezelnék őket.
A kisebbségek vezetői között nagyobb az összhang a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban - mondta el tudósítónknak az országos román önkormányzat első embere. Kreszta Traján szerint a legtöbb kisebbségi vezető egyetért azzal, hogy a kisebbségi testületeket a jövőben is a helyi önkormányzatokkal egyidőben válasszák meg és a megválasztás jelenlegi rendszerét sem kívánják jelentősen átalakítani. Hasznosnak tartanák ugyanakkor a honi kisebbségek, ha megyei szinten is létrehozhatnák önkormányzataikat - jelezte Kreszta Traján.
Marketingirodát terveznek Gyulán
Lapunkban már beszámoltunk arról, Gyulán tervezik egy városi marketingiroda létrehozását. Mint megírtuk, a városban működô Tourinform Irodának is otthont adó épületben működik majd a szervezetileg a Thermál Idegenforgalmi Közalapítványhoz tartozó marketingiroda, amelynek vezetôje a jelenlegi Tourinform-alkalmazott, korábban brüsszeli tapasztalatokat is szerzô Kliment Nóra lesz. A beindulás feltétele immáron szinte csak az, hogy a működéshez szükséges anyagi kérdések rendezôdjenek.
Lapunknak Baranyó Géza, gyulai alpolgármester, a közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a legsürgôsebb feladat most a beindításhoz és az idei működéshez szükséges mintegy 6 millió forint megszerzése. Mivel a gyulai önkormányzat idei költségvetésében erre a célra nem különített el pénzösszeget, idén vélhetôleg pályázati pénzekbôl tudják működtetni a marketing irodát. A fenntartó közalapítvány a gazdasági minisztériumhoz, illetve a megyei területfejlesztési tanács idegenforgalom-fejlesztési alapjához nyújt majd be pályázatot, mondta a kuratóriumi elnök.
Az iroda rövid távon legfontosabb feladata az lesz, hogy az idei szezonra minél több turistát csábítson Gyulára. A város és a Körösk völgye ugyanis a szakemberek szerint kedvezô helyzetbe kerülhet a tiszai környezetszennyezés miatt. Középtávon a Kliment Nóra vezette egyszemélyes irodának a vendégek jövô évi és késôbbi visszacsábítására kell törekednie, míg a stratégiai cél a városi marketing kialakítása, így például a fürdôváros szlogenjének és logójának elkészítése - nyomatékosította Baranyó Géza.
A Viharsarokban tanácskozott a régió vezérkara
A régiós szellemiségnek megfelelôen a dél-alföldi térség mindhárom megyéjébe ellátogat egy-egy "kihelyezett" ülés erejéig a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT). A régiótanács ennek értelmében tegnap Békéscsabán, a megyeházán ülésezett (legközelebb pedig Kecskeméten találkoznak egymással a DARFT tagjai). A csabai tanácskozást tájékozódó és programkészítô ülésnek is joggal nevezhetjük, hiszen a megyeszékhelyen elsôsorban a különbözô regionális programok elfogadásáról és kiegészítésérôl döntöttek a tanács tagjai, akik emellett számos tájékoztatót is meghallgattak.
Bár a Dél-Alföldi Regionális Stratégiai Programot a régiótanács egy korábbi ülésén már tárgyalta és el is fogadta, az akkori határozat több ponton "hiánypótlásra" kötelezte az anyag készítôit. A tavaly föltárt hiányosságok pótlása tegnapi ülésre meg is történt, s a tanács tagjai elfogadták a kiegészített regionális stratégiai programot. Nógrádi Zoltán, a DARFT ügyvezetô elnöke ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a dél-alföldi térség továbbrai is úttörô szerepet tölt be a magyarországi régiók között a programkészítés terén.
Erre utal az is, hogy a régiótanács ülésének következô napirendi pontjában a DARFT operatív programjait fogadták el a tanács tagjai. Pontosabban nem minden operatív programot fogadtak el a DARFt-tagok. Így a szilárd hulladék kezelésére készített programtervezettel olyannyira elégedetlen volt a tanács, hogy tegnapi ülésén úgy döntött: felmondja az azt készítô konzorciummal kötött szerzôdést. A további tíz program túlnyomó többségét vita nélkül fogadták el, azonban több, Békés megyét is érintô módosításról is döntöttek. Így a régiós közlekedési viszonyok ismeretben nem meglepô módon leghosszabb vitát kiváltó összehangolt közlekedésfejlesztési programba Végh László békéscsabai alpolgármester a megyeszékhelyt elkerülô utat javasolta felvenni (indítványát támogatták), Tóth Imre az anyag több pontatlanságára, míg Domokos László megyei elnök a közútfejlesztés kapcsán a régió döntési kompetenciájának hiányára hívta fel a figyelmet.
A DARFT tegnapi ülésén a régiótanács tagjai képet kaphattak a különféle Phare-források lehetôségeirôl is. A Phare CBC program helyzetérôl készített beszámolójában - és a szóbeli kiegészítésben - Galovicz Mihály, a békéscsabai programiroda vezetôje elmondta: a Phare CBC-n belül működô határmenti együttműködési közül a magyar-román program készült el elsôként. Az irodavezetô így esélyt lát arra, hogy ezt a programot még júniusban hivatalosan is elfogadják. Az idei együttműködésre az Európai Unió mindkét fél részére 5-5 millió eurót irányoz elô, s a magyar-román együttműködési vegyesbizottság arról is döntött, hogy idén - mivel az 1999-es programot egy Csongrád és egy Békés megyei projekt alkotta - Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyék élveznek majd elsôséget. Ebben az évben azonban 500 ezer eurós Phare-résszel elérhetôvé válik egy úgynevezett Kis Projektek Alapja, amely fôként a határmenti kistérségi együttműködések fontos pénzforrása lehet.
A régiótanács hétfôi ülésén a Phare CBC mellett a Phare 2000 és a Phare KPA pályázatokról is tájékoztatták a tanács tagjait. A DARFT-tagok emellett képet kaphattak a Gazdasági Minisztérium által koordinált fejlesztési tervekrôl, tárgyaltak a dél-alföldi régió szervezeti és működési jövôképérôl és tájékoztatást kaptak a készülô regionális marketing stratégiáról is.
Nyár végétől jönnek a SAPARD-pénzek?
A Világgazdaság tegnapi száma adott hírt arról, hogy Budapesten tárgyalt hazánk SAPARD-országprogramjáról az Európai Unió szakértôi bizottsága. Az elsô országprogramot még tavasszal készítették a magyar szakemberek, ám azt az EU-szakértôk - a hibák és hiányosságok miatt - átdolgozásra visszaadták. Mint akkor arról lapunk is beszámolt, a programban résztvevô magyar szakemberek között általánosan az a vélekedés alakult ki, hogy az átdolgozásra és az új program elbírálására fordított idô miatt ebben az évben hazánk már aligha juthat SAPARD-pénzekhez. Most azonban úgy tűnik, már augusztustól hozzáférhetôvé válik a mintegy 10 milliárd forintos keret.
Az agrárágazat és a vidék fejlesztésének az egyik fô forrása még az uniós csatlakozás elôtt az EU SAPARD-programja lehet. Az ebbe való bekapcsolódás feltétele viszont az, hogy elkészüljön az a középtávú gazdaságfejlesztési koncepcióra alapozott nemzeti SAPARD-program, amely a 2006-ig terjedô idôszak mezôgazdasági és vidékfejlesztési elképzeléseit fogja össze. A nemzeti programot a magyar agrárszakemberek el is készítették, ám március végén már tudni lehetett, hogy azt Brüsszelben nem fogadják. Az uniósban több mint húsz ponton kifogásolták a magyar programot, s márciusban úgy tűnt, nem lesz semmi az idei SAPARD-pénzbôl. Az anyagot ugyanis át kellett dolgozni, s mivel a beadvány elfogadására az EU hat hónapnyi hatádidôt szabott ki magának, vélhetô volt, hogy az unió pénzügyi évének lezártáig, vagyis október végéig nem lesz "pályázatképes" a magyar program.
Most azonban úgy tűnik, nem volt hiábavaló az a munka, amit hazánk több mint kétszáz statisztikai kistérsége és kistérségfejlesztô egyesülete végzett el, amikor elkészítette a kistérségi helyzetfelmérést, majd a stratégiai programot. Bár az EU az eredetileg tervezett 50 helyett "mindössze" 38 millió eurót (megközelítôleg 10 milliárd forintot) biztosít hazánknak a SAPARD révén, úgy tűnik, erre az összegre már augusztus végén be lehet adni majd az elsô pályázatokat. Brüsszel ugyanis - mint az az EU-bizottság legutóbbi látogatása során kiderült - már csak a nemzeti program kisebb korrigációit igényli, így elvárja az élelmiszeripari beruházásokkal kapcsolatos tervek csökkentését. Az unió emellett több pontosítást követelt meg a nemzeti program készítôitôl, a kisebb korrigálások azonban vélhetôen május végéig megtörténnek. Az anyagot június közepéig kell eljuttatni Brüsszelbe, s ha nem lesz szükség újabb egyeztetésekre, akkor július végéig eldôlhet a magyar SAPARD-anyag sorsa és augusztusban kiírhatók lesznek az elsô pályázatok.
Kérdés azonban, hogy addigra elkészülnek-e a kistérségi stratégiai koncepcióra épülô operatív programok. Az elmúlt hónapokban ugyanis - mint azt egyik kistérségi egyesület vezetôje lapunknak elmondta - lelassultak a SAPARD-dal kapcsolatos munkálatok. A legjobb minôsítéssel rendelkezô, úgynevezett A-kategóriás Békés megyei kistérségek közül többnek visszaadta a stratégiai programját a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; a beavatottak szerint részben azért, hogy idôt nyerjen a szaktárca. A B-kategóriába sorolt kistérségek vezetôi szintén érzékelték a munkatempó lassulását: míg a munka elsô fázisra, a helyzetfelmérésre alig másfél hónap állt rendelkezésükre, addig a stratégiai program készítésére több, mint három hónapjuk volt.
A kistérségi vezetôk és menedzserek közül a legtöbben most úgy vélik: lehetetlen a programkészítést most annyira felgyorsítani, hogy augusztusban pályázati anyagokat tudjanak benyújtani. A korábbi híradások alapján aligha számított arra bárki is, hogy ebben az évben egy fillért is látni fogunk a SAPARD-ból - indokolta a kialakult helyzetet az egyik magát megnevezni nem kívánó kistérségi menedzser. Sokak szerint így bekövetkezhet az, hogy augusztusban több, a mezôgazdasági szerkezetváltásra igencsak rászoruló kistérség megfelelô pályázati anyag híján nem jut hozzá az uniós forráshoz.
|
|
|