Speciális mentők keresik Vinczénét és kisfiát
Köröstarcsa melletti Kettős-Körösben speciálisan kiképzett és kutyákkal megerősített mentőcsapat tegnap délutántól keresi - az előzetes tervek szerint három napon át - a március 13-án eltűnt Vincze Istvánnét, valamint három és fél éves kisfiát, Krisztiánt. Mint annak idején beszámoltak a lapok , a fiatal édesanya néhány hónappal ezelőtt elvált férjétől, és feltehetően attól félt, hogy elveszíti gyermekét. Környezetében többször hangoztatta: olyan kilátástalannak látja a helyzetét, hogy öngyilkos lesz. Az eddigi feltételezések szerint ez vezette arra, hogy kerékpárral kimenjen a település melletti, a folyón átívelő hídra, ahonnan elsőként gyermekét dobta a megáradt Kettős-Körösbe, majd utána vetette magát.
Szemtanúja nem volt a történteknek, csupán egy ember akadt, aki látta, amint a folyó felé karikázik az asszony és a fia, majd negyedórával később a híd korlátjának támasztva találták meg a biciklit. Ezután merült fel a tragédia gyanúja. Széplaki Zoltán Köröstarcsa polgármestere a történtek után két hónappal elmondta: nagyon kis esélyt, de adnak annak is, hogy anya és fia elment az ország egy másik szegletébe.
Eltűnésük után a magas vízállás miatt keresésüket néhány nap után eredménytelenül fejezték be a mezőberényi rendőrőrs tagjai és a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársai. Most az ő kérésükre érkezett a törökországi földrengések óta jól ismert miskolci speciális mentőcsapat Köröstarcsára. A búvárok munkáját vízi keresésre kiképzett kutyák segítik, köztük van a jól ismert Mancs is. A Lehoczky István vezette csapat négylábúi a víz alatt akár hét méterig tudnak eredményesen kutatni. Az áradás utáni, a medrébe visszatért Kettős-Körös erre most mindenütt lehetőséget teremt - értesültünk.

Milliárdos úti tervek a Viharsarokban
Egymilliárd forintos beruházás nyomán július végére elkészül a 44-es főút Gyulát elkerülő útszakaszának második, befejező üteme - jelentették be tegnap a békési fürdővárosban tartott sajtótájékoztatón. A kivitelező MOTA Hungária Rt. vezérigazgatója György Pál elmondta, a belvíz hónapokon át megakasztotta munkát, ezért az előre tervezettnél csak egy hónappal később készülnek el majdnem három kilométeres új útvonallal. Emellett több, összességében milliárdos megyei közútfejlesztési tervet ismertettek az illetékesek a sajtóval.
A kétsávos és hét méter széles gyulai elkerülő út két csomópontján körforgalmi kereszteződést alakítanak ki, amelyet a közlekedés biztonsága érdekében közvilágítással látnak el. A tájékoztatón szóba került - mint már arról a Békés Megyei Nap korábban beszámolt -, hogy egy éves csúszással, de jövőre várhatóan megkezdik és 2002 végére befejezik a Gyula és a Békéscsaba közötti útszakasz négysávosítását, amelynek költsége 2,3 milliárd forint lesz. Tóth Imre, a térség országgyűlési képviselője az eseményen bejelentette: pártállástól függetlenül minden Békés megyei képviselőtársát arra kéri, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Kecskeméttől Gyuláig vezető 44-es számú főút gyorsforgalmivá tétele ne a mostani elképzeléseknek megfelelően - beláthatatlanul hosszan - harminc, hanem három-öt éven belül valósuljon meg. Regős Szilveszter, a KHVM közlekedési főosztályvezetője ezzel kapcsolatban elmondta: inkább a kis lépések taktikáját célszerű követni, amely a gyulai elkerülő út elkészülte után a Békéscsaba és Gyula közötti út négysávosítását, a békési megyeszékhelyet, valamint a Szarvast elkerülő útszakasz megvalósítását tűzi ki célul. - Ismerem azt a tervet, amelynek középpontjában az elkövetkező tíz évben megépítendő 500 kilométer hosszú gyorsforgalmi útszakasz áll - indokolta meg mondandóját a közlekedési tárca illetékese, aki arról is beszélt, hogy az árvíz az idén 6 milliárd forintot vitt el a tervezett közúti fejlesztésektől. Jövőre a Kondoros-Békéscsaba közötti 18 kilométeres szakasszal folytatódik a 44-es út rehabilitációja, amelyre ISPA-forrást próbál szerezni a közlekedési tárca - tudta meg lapunk.
Tóth Imre a sajtótájékoztatón kifejtette: kedvező esetben 2003-ban meg lehet kezdeni a Békéscsabát elkerülő út építését, emellett alsóbb rendű utak korszerűsítéséről szólt. Ezek sorába tartozik a méhkeréki határra kivezető út, ahol a magyar oldalon 150-200 millió forintból szeretnék megteremteni, hogy ott 20 tonnás autók is járhassanak. Ebbe a sorba tartozik a Sarkadkeresztúr-Okány, a Kisnyék-Sarkadkeresztúr és a Gyula-Kétegyháza közötti útszakasz fejlesztése és rehabilitációja. A gyulai központú választókerület parlamenti képviselője sürgette, hogy jövőre készüljenek el a Sarkadot elkerülő út tervei, s jelezte: a hajdúvárosban a Gyulai úton még az idén 70 milliós korszerűsítést hajtanak végre. Végül szóba került, hogy a tiszai árvíz hátráltatta az új tiszaugi híd építését, de a remények szerint nem kell módosítani átadásának 2001. október 23-ai dátumát.

Érzéketlenek a környezetvédelem iránt az orosháziak?
Összességében eredményesen működtette az az önkormányzat vagyonát az Orosházi Városgazdálkodási Kft - áll a társaság 1999-es működéséről szóló beszámolóban. A dokumentumból az is kiolvasható: a lakosság érzéketlensége a környezetvédeelem iránt hátráltatta a kft. munkáját. A beszámoló szerint a társaság az 1999-re tervezett árbevételét csaknem 12 százalékkal tudta növelni, nem volt szükség hitel felvételére és az elképzelt beruházásokat és fejlesztéseket meg tudta valósítani. Az árbevétel legnagyobb részét a lakosság és a közületek részére végzett hulladékszállítás biztosította. 1999-től Kardoskút, Pusztaföldvár és Székkutas önkormányzata is az orosházi üzemet bízta meg erre a tevékenységre. Több mint 30 millió forint folyt be a önkormányzati tulajdonú lakóingatlanok értékesítéséből, a szabadpiacon tavaly 16 lakást adtak el. Az orosháziak szorgos segítsége mellett is veszteséges a város parkjainak fenntartása, gondozása. 32 két megrongált park helyett kellett újakat vásárolni, hasonló okból újították fel a szökőkutat is és az üzmanyag árának 42 százalékos emelkedését is megérezte a kft. Aggasztóan sok kóbor kutya kerül a kutyamenhelyre. A jószívű örökbefogadók gondoskodása ellenére 1999-ben 117 ebet altattak el a Vásárhelyi úton. A statisztikák szerint nem arattak sikert az állat- és kirakodó-vásárok, és csökken az érdeklődés az autópiac iránt is. A vásárlások viszont azt igazolták, hogy a hét minden napján van igény a zöldséges és a gyümölcsös standokra. A sátras kereskedők is folyamatosan jelen voltak a hétköznapokon a Könd utcai piactéren, ahol az év végi Aranykapu-vásár is életképesnek bizonyult. Jól és gazdaságosan üzemelt a vásárcsarnok, a működéséből rendelkezésre álló összeg alig marad el a tervezettől - áll a beszámolóban.

Verbális vidékfejlesztés
Ma már a csapból is a vidékfejlesztés folyik, és persze minden, ami ehhez hozzátartozik: a regionalitás, a régiós pénzosztások, fejlesztések, stratégia- és koncepció-készítés, uniós pályázatok, Phare-, SAPARD- (na, az most nem annyira) és ISPA-programok, kiemelt célrégió, satöbbi, satöbbi. Mindez nagyon jól hangzik, az ember csak kapkodja a fejét, hogy mennyi minden beindult, többek között ebben a megyében is. Elég talán csak a Tiszaugi hídra gondolni, megépítésének jelentôségét megyénk összes kormánypárti országgyűlési képviselôje legalább tucatszor rágta a sajtó és azon át a nép, az istenadta nép szájába. Csak a két év tömény kommunikációs tréning és verbális vidékfejlesztés után lassan abbahagyjuk a fejünk kapkodását, és elgondolkodunk: hol van mindennek az eredménye (nem számítva az újfent megemlíthetô hidat)? Ha arra gondolunk, hogy egy, a magyar városok fejlôdôképességét vizsgáló tanulmányból kiderül: Békés az egyetlen alföldi megye, ahol nincs dinamikusan fejlôdô vagy helyzetét javító, csak pozícióját ôrzô vagy éppen stagnáló-hanyatló város, beláthatjuk: sehol. De megnézhetjük az ország GDP-jének és a megyei GDP-nek a számunkra évről évre kedvezőtlenebb összehasonlítását vagy az átlagbéreket, amelyek ma már az országos átlagbérek 70 százalékát sem érik el. És akkor a nagy fejkapkodás után a lassú fejcsóválás következik... H. J.

A legfőbb ügyész és helyettese tevékenységének vizsgálatát kéri Pallag László
(MTI) Pallag László kisgazda országgyűlési képviselő a jövő héten kezdeményezi, hogy a parlament vizsgálja meg a volt legfőbb ügyész és helyettese "olajügyekkel" kapcsolatos alkotmányos felelősségét. Szeszák Gyula nyugalmazott Hajdú-Bihar megyei főügyész ugyanis hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolta meg Györgyi Kálmánt és Fábián Jánost.
Pallag László szerdán bejelentette, hogy a házelnök elé terjeszti indítványát, amelyben Györgyi Kálmán távozó legfőbb ügyész tevékenységének vizsgálatát kéri az Országgyűléstől. ''A Györgyi Kálmán és Fábián János ügyében lefolytatandó vizsgálat hozzájárulhat ahhoz, hogy tisztázzák a legfőbb ügyész ellenőrzésének, számon kérhetőségének ma még szabályozatlan lehetőségeit'' - fogalmazott a kisgazda honatya. A politikus nem az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság elnökeként, hanem képviselőként javasolja, hogy a Ház foglalkozzon a Szeszák Gyula nyugalmazott Hajdú-Bihar megyei főügyész által megfogalmazott vádakkal. Szeszák Gyula a parlament úgynevezett olajbizottságának hétfői ülésén hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolta Györgyi Kálmán távozó legfőbb ügyészt és helyettesét, Fábián Jánost, az 1992-93-as Hajdú-Bihar megyei olajügyek kapcsán.
Pallag László a konkrét ügyben nem kíván állást foglalni, ugyanakkor fontosnak tartja a volt megyei főügyész által megfogalmazott vádak kivizsgálását.

Fogy a nemzet, fogy a megye
Modellszámítások alapján kijelenthető, hogy két héttel ezelőtt Magyarország népessége 10 millió alá csökkent - mondta tegnap Békéscsabán egy gyermek-egészségügyi szakmai tanácskozáson dr. Sipos Péter, a Gyulán található Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház gyermekintézményének igazgatója, megyei gyermekgyógyász szakfelügyelő. A főorvos szólt arról, hogy évtizedek óta nem volt olyan alacsony a születések száma, mint tavaly. 1999-ben csupán 95 ezer gyermek jött a világra, Békésben ez a szám 3500.
- Folyamatosan csökkenő tendenciának vagyunk szemtanúi, eredménynek egyelőre csak azt nevezhetjük, hogy a születések számának mérséklődése a korábbi 8-9 százalékról 3 százalékra csökkent - mondta dr. Sipos Péter. Ehhez hozzátette: a házasulási és gyermekvállalási kedvet figyelembe véve 105 ezerre lehet feltornászni a születések számát, ami az ország demográfiai helyzetét érdemben nem javítja.
A főorvos előadásában beszélt a csecsemőhalálozás tavalyi Békés megyei tapasztalatairól. Elmondta, 1999-ben harmincnégy újszülött halt meg a Viharsarokban, ami 9,7 ezreléknek felel meg. Ezzel kapcsolatban arra emlékezetett, hogy 1925-ben Magyarország a csecsemőhalálozás terén csupán Romániát előzte meg. Ma ennél jobb a helyzet, de a fejlett nyugat-európai országoktól való lemaradás azóta sem csökkent, sőt valamelyest nőtt. Finnországban a csecsemők mindössze 4,6, Franciaországban pedig 5 ezreléke halt meg tavaly. Más európai összehasonlításban is gyengén áll Magyarország - mondta a gyermekgyógyász. Megjegyezte: míg nálunk száz szülésre hetvenegy abortusz jut, addig a franciáknál 11, a hollandoknál 15.
Végül dr. Sipos Péter arra figyelmeztetett, hogy mielőbb minden városban anyatejkezelő központokat kell létesíteni. Meglátása szerint minderre a minőségi elvárások és a higéniai kívánalmak szigorú betartása miatt van szükség, ugyanis több helyütt a lefejt és továbbadott anyatejet - a megélhetési szempontok miatt - vizezik és vajazzák. A főorvos számításai szerint mindez 5 milliós forintos beruházás nyomán Békés megye városaiban megoldható volna.

Megkezdődött az árvizi szúnyogok irtása
A hétvégén megkezdôdött Gyulán az a rendkívüli szúnyogirtás, amit még az elmúlt héten rendelt el rendkívüli határozatában Dancs László polgármester - tudta meg lapunk Varga Balázstól, a gyulai polgárvédelmi iroda vezetôjétôl. A városban kialakult belvíz- és a közvetlen környékén pangóvizeket okozó árvíz miatt különösen megnôtt a szúnyogok száma, ezért rendelte el a város vezetôje a rendkívüli szúnyogirtást. Az akció keretében a város közigazgatási területéhez tartozó, 600 hektárnyi nagyságú bel- és külterületi ingatlanok fölött kezdôdött meg a légi permetezés, míg további kétszáz hektárnyi, zömében pangóvízzel borított területen biológiai vegyszereket használnak a szúnyogok és a szúnyoglárvák irtására - mondta Varga Balázs.
A gyulai polgári védelmi vezetô azt is elmondta, hogy idôközben megkezdôdött a fertôtlenítés is a város fertôzésveszélyes helyein. A munkát elsôsorban a gyakorlatilag már felszámolt gyulavári illegális hulladéklerakó telepre koncentrálják majd - bár ott még jelenleg is folynak kisebb hulladékeltakarítási munkálatok -, de természetesen valamennyi olyan helyen elvégzik a fertôtlenítést, ahol fennáll az esélye annak, hogy a belvíz fertôzést okozó anyagot, például állati trágyát mosott ki a talajba. A munkálatokhoz a Magyar Vöröskereszt kétezer liter kloroxot biztosított a város rendelkezésére. Varga Balázs ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: az ingatlanokon belül a telkek tulajdonosainak kell elvégezniük a fertôtlenítést. Ehhez a város biztosít fertôtlenítôszert, amelyet a gyulavári részönkormányzatnál lehet ingyenesen átvenni. Nemcsak ad, kap is a város: a szolnok bontásból 50 ezer homokzsák kerül Gyulára, amelyek már egy esetleges késôbbi árvíz ellen jelenthetnek segítséget.

Vízrendezési programot sürgetnek a földrajztudósok
Hazánk egyik legrégebben működô tudományos társasága, az 1872-ben alapított Magyar Földrajzi Társaság, illetve annak Körösvidéki Osztálya rendezett tegnap plenáris ülést Békéscsabán. Az MTA Regionális Kutatások Központjának Békéscsabai Osztályán tartott rendezvényen dr. Nagy Gábornak, a Körösvidéki Osztály titkárának és a békéscsabai kutatóintézet megbízott osztályvezetôjének köszöntôje után dr. Goda Péter a megyei vízrajzi helyzetérôl, elsôsorban is a belvízproblémákról tartott elôadást.
A jelenleg a Békés-PLANUM Kultúrmérnöki Kft.-ben érdekelt dr. Goda Péter - aki korábban a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója volt - a cégével a megye megbízásából vizsgálat intenzívebben az elmúlt idôszakban jelentkezô Békés megyei belvízproblémákat. Mint tudósítónknak elôadása elôtt kiemelte, a belvíz nem természeti csapás, hiszen komoly szakmai erôfeszítéssel - és természetesen megfelelô pénzügyi feltételek mellett - hatékonyan fel lehet lépni ellene. Mint azt késôbb elôadásában is elmondta, a belvíz ezért részben társadalom által elôidézett jelenségként is kezelhetô. Dr. Goda Péter elôadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi évtizedekben megszokottal szemben napjainkra az idôjárási ciklusok kiszámíthatatlanná, kevésbé rendszeressé váltak. Ezért is lenne nagyon fontos egy átfogó megyei vízrendezési program beindítása, hiszen az idei belvízkárok is csökkenthetôk lettek volna, ha a belvízvédelmi művek jobb állapotban vannak - idézte vízügyes szakemberek véleményét elôadásában Goda Péter.
A Földrajzi Társaság Körösvidéki Osztálya által évi két plenáris ülés mindegyikén gazdaságföldrajzi elôadás is elhangzik a természetföldrajzi témájú referátum mellett - mondta el lapunknak Béres István tiszteletbeli elnök. Így volt ez a tegnapi rendezvényen is, ahol Goda Péter után Nagy Erika, a békéscsabai intézet munkatársa Prága térszerkezetének kialakulásáról és fejlôdésérôl beszélt. A rendezvényt ezúttal is kötetlen beszélgetés zárta.

Hatéves a Békés Megyei Nap
(Békés Megyei Nap) Az elmúlt hat esztendôben a Békés Megyei Nap olyan pozíciót vívott ki magának ebben a térségben, hogy senki nem képes lemosni a palettáról - fogalmazott lapunk tegnapi születésnapi ünnep ségén Kôváry E. Péter igazgató-fôszerkesztô. A háziünnepségen a tulajdonosok és munkatársak mellett azok vettek részt, akik az olvasók közönségszavazatai alapján
Békés megye legjobb sportolói és edzôi voltak 1999-ben. A lap fôszerkesztôje, egyben a kiadó igazgatója, Kôváry E. Péter rövid beszédében visszaidézte a hat évvel ezelôtti eseményeket, amikor éppen az országgyűlési választások éjszakáján - 1994. május 8-án - készült el a másnapi lapszám, az elsô évfolyam elsô száma. Vélekedése szerint sikerült teljesíteni az egyik legfôbb célkitűzést, amely úgy szólt, hogy hitelesen és korrekten kell tájékoztatni a megyei közvéleményt. A Békés Megyei Nap elsô embere ehhez hozzátette: ma mindezt az a közel negyvenezer olvasó igazolja viszsza, akik nap mint nap forgatják a lapot és a hirdetôk, akik úgy gondolják: itt érdemes megjelentetni közleményeiket, reklámjaikat.
Az igazgató-fôszerkesztô viszszatekintô jelleggel szólt a lap életének eddigi legfontosabb állomásairól, attól kezdve, hogy hat évvel ezelôtt A NAP címmel napvilágot látott, majd Békés Megyei Napként jelent meg. A jelenlévôk a legjobb megyei sportolók köszöntése elôtt arra emelték poharukat, hogy a lap - amelyet a térségben már mindenütt ismernek - jövôjét sok-sok évtizedben lehessen mérni.

Gazdasztrájk júniusban
(NETKATPU - Krónika) Június elején tartják meg az országos gazdademonstrációt a termelők 19 megyében. Ezt Karsai József, a demonstrációs bizottság elnöke közölte a Krónikával, aki elmondta, az árvízveszély megszűnt, ezért a felfüggesztett demonstrációt megtartják. A pontos időpontról május 18-ikán döntenek. Karsai hangsúlyozta: nem sztrájk lesz, hanem figyelmeztető félpályás útlezárás az ország számos pontján. A termelők helyzete ugyanis az utóbbi hetekben tovább súlyosbodott. A baromfi és sertéságazatban a minisztérium folyamatosan szűkíti az állami támogatást, emiatt csökken az export és a vágások száma. A kalászosoknál egyre komolyabb gondot jelent az aszály, a földek kiszáradtak. Bár a rendőrségi engedélyeket csak később kérik meg, az útlezárások ugyanott lesznek, ahová az árvíz előtt tervezték.

Orosháziak nyomoznak az első viharsarki netcsaló ellen
Jószándékú adományoző nagy valószínűséggel orosházi csalót leplezett le a napokban. Az illető egy internetes honlapon arra szólította fel a segíteni tudó és akaró társaságokat, magánszemélyeket, hogy nyújtsanak anyagi segítséget rákos gyermeke gyógyításához.. Egy országszerte ismert cég fel is ajánlott volna egy összeget, ám biztos, ami biztos, még a pénz átutalása előtt kért az adományvárótól egy orvosi igazolást a súlyos betegségről. Telt-múlt az idő és a dokumentum nem érkezett meg, így a cég ? mivel a megadott számlaszámot egy orosházi bankfiókban nyitották meg, a helyi rendőrkapitánysághoz fordult, amely csalás alapos gyanuja miatt indított eljárást. Szerencsére a számlára egyetlen fillér adomány sem érkezett.

Neményi is érdeklődik a nagyszénási Parkfürdő iránt
A nagyszénási képviselő-testület kedd délutáni rendkívüli ülésen eldőlt: pénz híján az üzemeltetési jog elnyerésére kiírt pályázat már kihirdetett nyertesei nem nyithatják meg a medencéket. A tanácskozáson így a képviselők arról döntöttek, hogy áruba bocsájtják a már hónapok óta üzemen kívül álló fürdőt. A sietség oka: a tavalyi évvel ellentétben most két komolyabb vevő jelentkezett az önkormányzatnál.
Váradi Lajos, a korábbi üzemeltetésre kiírt pályázaton nyertes két békéscsabai cég képviseletében elmondta a képviselőknek: előzetes számításaikkal ellentétben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a fürdő teljes felújítását írja elő, így a kalkulált 10-12 milliós költség közel háromszorosára emelkedett. Ehhez az önkormányzatnak 20 millió forintot kellett volna biztosítania, ám forrás híján a testület kénytelen volt elvetni ezt a megoldási lehetőséget.
Marad tehát az eladás. Mint Czeglédi Mihály polgármester beszámolt róla: a közelmúltban jelentkezett az önkormányzatnál egy ingatlanforgalmazó-iroda vezetője, aki a szilvesztert Nagyszénáson töltötte és itt hallott a fürdő helyzetéről. Most konkrétumokkal is szolgált: tud egy befektetőt, aki nem kizárt, hogy külföldi állampolgár és aki hajlandó lenne a vásárlásra. Még újabb fejlemény, hogy a hétvégén egy fővárosi cég is tárgyalt az önkormányzattal és kilátásba helyezte, hogy két héten belül vételi ajánlatot tesz. Az érdeklődő nem más, mint Neményi Béla, a popsztárból lett üzletember egyik érdekeltsége. Az előzetes puhatolózások során világossá vált ? számolt be a polgármester, hogy mindkét vevő továbbra is fürdőként kívánja üzemeltetni a létesítményt. Ezt kiegészítve Nagy Mihály, aki személyes érintettségre hivatkozva tartózkodott az eladásról szóló szavazástól, arról tájékoztatta a testületet, hogy a szállodaláncot működtető budapesti részvénytársaság további épületekkel is kiegészítené a fürdő szolgáltatásait, amennyiben létrejön a megegyezés.
Végül a képviselők felhatalmazták Czeglédi Mihály polgármestert, hogy kössön megbízási szerződést az ingatlanközvetítő társasággal, ugyanakkor az önkormányzat továbbra is várja az előrejelzett vételi ajánlatot és erről értesítse az érintett feleket.

Kis híján lángba borult az orosházi kultúrház
Megpezsdült az élet tegnap ebéd után a Petőfi Művelődési Központ körül, de ennek aligha örült bárki is ezúttal. Pár percel 2 óra előtt tűzhöz riasztották a tőzoltókat, mert az épület Előd utcai oldalánál lángra lobbant egy fa. Kiss László, a kultúrház igazgatója elmondta: egy megbeszélés közben vették észre a füstöt, de egy munkatársuknak gyorsan sikerült eloltania a tüzet egy kézi oltóval. A tíz percen belül megjelenő tűzoltóknak így már csak az utómunka maradt: a biztonság kedvéért alaposan lelocsolták, átmosták a területet.
A kiérkező tűzoltók parancsnokától sikerült azt is megtudnunk, hogy szinte ugyanabban a percben a gyopárosfürdői műszaki laktanya mögött is meggyulladt egy nagyobb terület, amelyet már valamivel nagyobb munkát adott a tűzoltóknak. Hozzátette: hosszan tartó szárazság esetén gyakoriak az ilyen tűzesetek, a kultúrház mögött valószínűleg egy eldobott cigarettacsikk volt a baj okozója.

Sikkasztott a nagyszénási napközis konyha vezetője?
Az Orosházi Rendőrkapitányságon folytatódik a nagyszénási konyhaügy, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) bűnügyi igazgatósága, azaz az adórendőrség megyei hivatala ugyanis sikkasztás miatt feljelentést tett H. Gy., a helyi napközis konyha vezetője ellen.
Mint arról lapunk már írt, Nagy Mihály (SZDSZ) önkormányzati képviselő az önkormányzat február végi ülésén annak a gyanújának adott hangot, hogy a hétvégeken rendezvényeknek - elsősorban lakodalmaknak - is helyt adó konyha, illetve ebédlő vezetője pénzügyi visszaéléseket követ el. Ezeken a családi eseményeken ugyanis ugyanaz a személyzet dolgozik, ám ennek nincs nyoma a bérleti bizonylatokon, a képviselő gyanúja szerint tehát feketemunkáról van szó. A képviselő-testület az ülést követően háromtagú ad hoc vizsgálóbizottságot hozott létre Kulcsár László vezetésével. Egy hónap múlva a bizottság a testület elé tárta megállapításait, melynek lényege az volt, hogy szabálytalanságot ugyan nem, de hiányosságokat találtak az önkormányzati revizorok a helyi általános iskolához tartozó részintézményben. A vizsgálat azonban nem terjedt ki arra, hogy a bérlő kiket és milyen feltételekkel alkalmazott a családi ünnepségeken, hiszen ez nem tartozik az illetékességébe. E megállapítások alapján a képviselő-testület egy ellenszavazattal áldását adta a további bérbeadási tevékenységre, ezzel párhuzamosan utasította az intézményvezetőt a feltárt hiányosságok korrigálására, illetve javaslatot fogalmazott meg arra is, hogy a továbbiakban a konyha vezetője vállalkozói igazolvány birtokában szervezzen rendezvényeket az önkormányzati intézmény területén.
A határozat ellen Nagy Mihály szavazott nemmel, aki a döntést követően feljelentést tett az adórendőrségen. Lapunk értesülései szerint az APEH munkatársai Nagyszénáson nagyszabású adatgyűjtést folytattak, elsősorban a szolgáltatást igénybe vevő családok körében. Az adatok összegzése után az adónyomozók arra a megállapításra jutottak, hogy az ügy a rendőrség kompetenciájába tartozik - derül ki a lapunk birtokába jutott hivatalos értesítésben, melyben Szabados Zoltán hivatalvezető egyebek közt arról tájékoztatja az ügy egyik szereplőjét, hogy a nyomozóhivatal a sikkasztás vétségét tárta fel az ügyben, ezért feljelentést tettek az illetékes - jelesül az orosházi - rendőrkapitányon, melyhez csatolták az adatgyűjtés során beszerzett dokumentumokat is.
Lapunk nem érte el sem a szabadságon lévő konyhafőnököt, sem a nagyközség polgármesterét. Úgy tudjuk, hogy a települést alaposan felkavarta az ügy, sőt viszontfeljelentések is születtek Nagy ellen, akinek burkoló a tanult szakmája. Más értesülések szerint voltak, akik Magyar Bálint pártelnöknél kezdeményezték Nagy Mihály és Garai Mihály (a helyi SZDSZ elnöke) kizárását a pártból.
Az ügy várhatóan ma szóba kerül a képviselő-testület rendkívüli ülésén, melynek fő témája egyébként egy Parkfürdővel kapcsolatos előterjesztés lesz.

Szeméttelep-felszámolás százmillióért
Az ÁNTSZ, a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a gyulai önkormányzat és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság illetékeseinek tegnap délelőtti helyszíni bejárásán az illetékesek megállapították: az apróbb momentumoktól eltekintve gyakorlatilag befejeződött az illegális gyulavári szeméttelep felszámolása. Minderre az április elején a Körösökön érkező árhullám miatt volt szükség. Lapunk megtudta: a munkálatok összköltsége megközelíti a 100 millió forintot.
Április elején már szó volt róla, hogy talán minden eddiginél nagyobb árhullám érkezik a Körösök romániai vízgyűjőterületén esett eső és a hóolvadás nyomán a magyar folyószakaszokra. Ezt támasztotta alá, hogy a gyulai székhelyű vízügyi igazgatóság szakemberei harmadfok feletti, rendkívüli árvízvédelmi készültséggel számoltak. Tegyük hozzá: jól. A félelmeket igazolta a Fehér-Körös, amely Romániában, Kisjenő felett átszakította a védvonalat, ahol összességében mintegy 200 millió köbméter víz ömlött ki a folyóból. A hatalmas mennyiségű víz az országhatár és az itt található ú.n. trianoni gát felé közeledett, és azzal fenyegetett, hogy elönti az illegális gyulavári szeméttelepet.
Ekkor két fontos döntés született. Az elsőt a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség hozta meg, amely szerint haladéktalanul fel kell számolni a szeméttelepet. Emellett a nagyváradi és a gyulai székhelyű vízügyi igazgatóságok eddig példátlanul újszerű megállapodást kötöttek. Eszerint román területen magyar szakemberek töltésátvágással vezetik vissza a Fehér-Körös ?kiszakadt" vizét a folyómederbe. Mára mindkét döntés szinte teljességgel megvalósult, mert az illegális gyulavári szeméttelep gyakorlatilag nincs többé, míg a határ túlodalán a töltésátvágás helyét a gyulai vízügyesek speciális Larsen-lemezekkel elreteszelték, miután az elmúlt hetekben 30 millió köbméter vizet vezettek vissza a Fehér-Körösbe. A tegnapi helyszíni bejáráson munkatársunknak Portörő Sándor, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság egyik vezetője elmondta: április 10-étől május 8-áig 21 ezer köbméter szemetet szállítottak el a helyszínről. Ehhez dr. Megyeri Valéria, gyulai tiszti főorvos érzékeltetésképp hozzátette: a fürdőváros egyévi szeméttermelése 51 ezer tonna. (A nagy mennyiségű hulladékot a gyulai szeméttelepre szállították, ahol nagyobb részére már a földréteg is rákerült.) Az ÁNTSZ illetékesei a tegnapi találkozón elmondták, hogy vélekedésük szerint szükségtelen a terület fertőtlenítése. A vízügyes szakemberek a jelenlévőkkel megismertették rekultivációs elképzeléseiket, amely szerint a teljesen megtisztított másfél hektáros területen húsz centiméter vastagságban mintegy négyezer köbméter földet terítenének el, utána fásítanának.
Az egykori illegális szeméttelep földdel való feltöltését szükségtelennek vélte Kovács Sándor, a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség főtanácsosa, ahhoz azonban ragaszkodott, hogy talajmechanikai fúrás utáni vízmintavétellel állapítsák meg: szennyezett vagy sem a megtisztított terület alatti vízbázis. Bak Sándor, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság első embere azt szorgalmazta, hogy város gondoskodjon közmunkásokról, akik az elkövetkező napokban kézierővel teljesen megtisztítanák a területet. Majd annak a véleményének adott hangot, hogy az itt található hatalmas mennyiségű szemetet nem csupán a gyulaváriak hordták ide.
Lapunk érdeklődésére dr. Megyeri Valéria gyulai tisztiorvos elmondta, hogy erre az illegális szeméttelepre 1980 óta hordták a hulladékot. Felvetésünkre mindezt azzal egészítette ki, hogy Gyulán még egy illegális szeméttelep található. Az ÁNTSZ megyei szerveztétől delegált dr. Andrásy Gyula lapunknak kifejtette: a legveszélysebb megyei illegális szeméttelep Doboz mellett található, amely összefüggésben van a megismátlődő patkányinváziókkal.
Bak Sándor a helyszíni bejárásról készített feljegyzés aláírása előtt azt hangsúlyozta: feltétlenül gondoskodni kell a terület őrzéséről, nehogy oda újból valakik szemetet szállítsanak.
Bod Tamás

Rendőrségi ösztöndíj romáknak
Anyagi támogatást nyújt roma fiataloknak a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság - tudtuk meg Zsigmond Károlytól, a Békés Megyei Cigány Lakosok Egyesületének elnökétől. Az ösztöndíjra minden olyan Békés megyei roma diák jelentkezhet, akinek középiskolai tanulmányi átlaga legalább 3,5 és később felsőfokú rendőrképzésben kíván részt venni. A megyei rendőrkapitányság a tanulmányi teljesítménytől függően havonta 1000 - 2000 Ft támogatást nyújt három diáknak szeptembertől, a középiskolai tanulmányok utolsó két évében. Emellett az ösztöndíjasok évente 25 ezer forint ruhapénzt és a két iskolaévben ingyenes kollégiumi ellátást kapnak. A pályázatokat szeptember 15-ig várják, a támogatottakról ezt követően dönt a megyei roma szervezetek képviselőiből álló bizottság.
A támogatáson túlmenően a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság és a megyei cigány szervezetek abban is megállapodtak, hogy mostantól évente találkozni fognak, előadásokkal és más képzési programokkal segítik egymás munkáját, valamint kritikus esetekben konzultálnak. Zsigmond Károly elmondta: a mostani megállapodás a Belügyminisztérium egy korábbi kezdeményezése nyomán jött létre, melynek célja a romák és a rendőrség jó kapcsolatának megteremtése és megőrzése a bűnmegelőzés érdekében.

Első kézből a HÖOK-közgyűlésről
A testület fennállása volt a tétje a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) hétvégi közgyűlésének. A szervezet elnöke a tagság életkorával magyarázta a kialakult heves vitát, amely után végül a februári közgyűlésen tagságát felfüggesztő 30 tagönkormányzat úgy döntött: visszalép a HÖOK-ba. A korábbi ?lázadók? között volt a Tessedik Főiskola hallgatói önkormányzata is, vezetőjét, Papp Ferencet az ülés részleteiről kérdeztük.
- Kissé szokatlan volt a közgyűlés végkimenetele, hiszen a tagság egyhangúlag elfogadta a 67 millió forintról szóló költségvetést, ugyanakkor az elnökségi beszámolót nem. Mi okozta ezt a váratlan fordulatot, hiszen februárban éppen a büdzsé tárgyalása előtt vonultak ki az ún. ellenzékiek ?
- Fontos tisztázni: a tagságunk felfüggesztése és a költségvetés között nem volt összefüggés. Akkor is az elnökséggel voltunk elégedetlenek és csak a véletlen hozta, hogy elhatározásunk után épp a költségvetés volt soron. Most azért jöhetett létre a megegyezés, mert péntek éjjel az elnökség hozzájárult ahhoz, hogy a források nagyobb része kerüljön a helyi önkormányzatokhoz, mint eddig.
- Ezzel együtt nem oldódott meg több más probléma...
- A mostani elnökség munkáját továbbra is elfogadhatatlannak tartja a tagok jelentős része, köztük mi is. Hanyagul elkészített beszámolókat nem fogadhattunk el, ráadásul sok szakmai feladatot nem lát el megfelelően a vezetés. Nem vesz részt a felsőoktatási törvény módosításában. Nincs például képe arról, hogy miként alakuljon az országos hallgatói képviselet az integrációk után, de a szakmai programok sem érik el céljukat. Éppen ezért kezdeményeztük egy júniusi tisztújító közgyűlés összehívását, ami végül is nem kapta meg a szükséges támogatást. Mostantól viszont nem ruházhatóak át a mandátumok az egy régióhoz tartozó önkormányzatok képviselői között, ez jelentős előrelépés.
- Különös, hogy éppen egy rossznak ítélt elnökség idején döntöttek az elnöki mandátum két évre történő meghosszabbításáról. Miért éppen most ?
- Abból indultunk ki, hogy ha majd egyszer jó vezetés lesz, az hadd végezze el folyamatosan, a megfelelő idő alatt a feladatait.
- Ezek után mennyire lehet egységesnek nevezni a mai HÖOK-ot? Az 1995-ös diáktüntetések idején jól körvonalazódtak az erővonalak, a debreceniek és a miskolciak tüntek különösen radikálisnak.
- Ma két főbb csoport van a tagságon belül: egy a Műegyetem és a Miskolci Egyetem vezetésével, a másik pedig a debreceniek és a pécsiek köre. Mi is ehhez az utóbbihoz tartozunk inkább. Ezzel együtt hangsúlyozomm: a HÖOK a szakmai viták ellenére is egységes testület, a problémák mindenek előtt az elnökség körül adódnak.

Fecskendős tűzoltóautót kaptak a lánglovagok
Más békési önkormányzati tűzoltóságokhoz hasonlóan az orosházi parancsnokság is új tűzoltóautóval gazdagodott a közelmúltban. A gépkocsit a helyi lánglovagok Flórián-napi ünnepségén adták át használóiknak. A 62 milliós beruházás forrását a központi költségvetés biztosította, ebből tíz százalék önrészt a helyi önkormányzatok vállaltak magukra. A szombat reggeli ünnepségen egyebek közt elhangzott: még ebben a félévben újabb eszközt, egy feszítő-vágó berendezést kap az orosházi parancsnokság, jövőre pedig egy úgynevezett magasból mentő eszközre számítanak, a jelenlegi ugyanis már elavult.
Az ünnepélyes avatáson Fetser János polgármester és Dancsó József országgyűlési képviselő mondott beszédet, akik mind az önkormányzat, mind a kormánykoalíció nevében a tűzoltók által végzett - napjainkban különösen nagy jelentőséggel bíró - munka jelentőségét hangsúlyozták, s biztosították a testületet további támogatásukról.
A Flórián-napi rendezvény egyik színfoltja volt a helyi tűzoltóság és az Őrizd a lángot alapítvány közös rajzpályázatának eredményhirdetése. A beérkezett munkák közül Temesvári Dorina, Szabó Zoltán, Náfrádi Réka, Szántai Márk., Varga Tünde, Szlovák György, Nyerges Orsolya, Szokolai Tamás, Zsilován Dávid és Sonkolyos Szabolcs munkáit találta legjobbnak a Pribék Endre tanár vezette zsűri.
Ugyancsak ezen az ünnepségen elismeréseket adtak át munkájukat kiemelkedően végző tűzoltóknak. Előléptetéssel ismerték el Vági László törzsőrmester és Rikker Károly törzsőrmester tevékenységét. Anyagi elismerésben részesültek: Nagy Zsolt törzsőrmester, Baranyai Tamás őrmester, Greguss Ágnes hadnagy, Fodor Sándor zászlós, Lászik Gábor zászlós, Petrovszki János főtörzsőrmester, Bagdi Lajos főtörzsőrmester, Bajkán György főtörzsőrmester és Tóth Csaba törzsőrmester.

Virtuális ügyvédi irodák - egyebek közt dr. Verebics is előadó volt Gyulán
Az elmúlt év novemberében alakult meg az Európai Jogakadémia, amelynek jogi-informatikai tagozata ez év tavaszán egy minden megyére kiterjedő "vándorútra" indult. A divatos kifejezéssel "roadshow"-nak is mondható programsorozat első állomása tegnap Gyulán az Agro Hotelben volt. Mint azt lapunknak dr. Nagy Gyula Tibor, a tagozat - és egyben a Jogászok Első (Országos) Számítógépes Egyesületének - elnöke elmondta, céljuk az, hogy megismertessék a jogászokat azzal, milyen módon készülhetnek fel leghatékonyabban az európai uniós joganyagból.
Ezt a célt szolgálja ugyanis az a JogNet elnevezésű internet-alapú integrált számítástechnikai rendszer, amely tavaly augusztus óta érhető el a világhálón. Bár a jogásztársadalom összességében némileg konzervatívnak minősíthető, ismerte el Nagy Gyula, a www.jognet.hu website látogatottsága jónak mondható. A weblapot csak regisztrált felhasználók érhetik el - igaz, a regisztrálás ingyenes -, számuk az induláskori száz körülről április végéig mintegy 1500-ra emelkedett. Ami azonban ennél is fontosabb, vélekedik a jogi-informatikai tagozat elnöke, az az, hogy átlagosan 50-60 ezer körüli találatot regisztrálnak, amivel vezető informatikai szolgáltatók website-találatainak felét tudják "produkálni". Nagy Gyula szerint ez is azt mutatja, hogy az internet mind több jogász érdeklődését keltette fel. Különösen azt tartotta örömtelinek az egyesületi és tagozati elnök, hogy a kelet-magyarországi megyék korábbi passzivitásával szemben ezen a tanácskozáson igen sok jogász vett részt, s amit ugyancsak fontosnak tartott leszögezni: az eddig tapasztaltakkal szemben a gyulai tanácskozáson a közigazgatási szféra és a bírói kar is jelezte jelenlétével érdeklődését az információs technológia iránt.
A tegnapi gyulai rendezvényen az EU Jogakadémia jogi-informatikai tagozatának két társelnöke, dr. Ormos Zoltán ügyvéd és dr. Verebics János, tudományos főtanácsadó is előadást tartott. A tanácskozáson emellett bemutatták a Jognetet és az annak rendszerébe integrált EU Jogakadémia internet szolgáltatását, az Opten Kft. által kifejlesztett cég- és csődfigyelő rendszert, valamint a gyulai székhelyű Prakticomp Kft. internetes szolgáltatásait is.

Dakoták és irokézek - Csapody és Varga a parlament és az önkormányzatok tíz évéről
Tíz éve szabadon címmel rendezett fórumot csütörtökön este az MDF helyi szervezete, melyen részt vettek a Fidesz és a kisgazdapárt helyi tagjai, szimpatizánsai is. A szabadon választott parlament egy évtizedes megalakulására emlékező ünnepségen a két szónok, Csapody Miklós és Varga István aktuális ügyeket is érintett.
Csapody Miklós meghívását az indokolta, hogy ő az egyetlen jobboldali honatya, aki 1990 óta egyéni választókörzetet képvisel a T. Házban. Az MDF alelnökeként is tevékenykedő politikus elöljáróban kijelentette, hogy "a dakoták ne egymásra lőjenek, hanem az irokézekre". Ezzel arra célzott, hogy a koalíción belül igaztalanul akarják hírbe hozni a Dávid Ibolya által vezetett pártot a szocialista és a liberális ellenzéki pártokkal. Csapody hangsúlyozta: az MDF a nemzeti középerők pártja, mely következetesen képviseli az Antall-i örökséget, azaz a nemzeti, patrióta, konzervatív politizálást. Ám nem hisznek abban, hogy a magyar pártrendszernek kétpólusúvá kell válnia, mint ezt a legnagyobb koalíciós partner sugallja, a magyar választói elvárások ennél sokkal differenciáltabbak - hangoztatta az alelnök hozzátéve, hogy a cél 2002 után is a jelenlegi koalíció kormányzása, ám az MDF ebben nagyobb hangsúllyal kívánja kivenni részét.
Varga István elsősorban a helyi viszonyokat elemezte. Egyebek mellett hangsúlyozta: az orosházi önkormányzat többségi vezetése nem tartja be a rendszerváltáskor áhított demokratikus játékszabályokat. Véleménye szerint a vezetés egzisztenciálisan félemlít meg képviselőket és intézményvezetőket. A képviselő annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a városi uszodát szándékosan nem építik meg, annak ellenére, hogy határozat született róla, továbbá tudomása szerint részvényértékesítésből rendelkezésre áll a szükséges forrás. A térség egyéni képviselője bejelentette, hogy a városban már most megkezdődik a felkészülés a 2002-es helyhatósági választásokra, s ennek jegyében a megfelelő személyek kiválasztására koncentrálnak a konzervatív pártok..

Hadigondozottak közgyűlése: emlékműre várva
Csütörtökön tartotta rendes éves közgyűlését a Gyulai Hadigondozottak Érdekvédelmi Egyesülete a Társadalmi Egyesületek Szövetségének székházában. A tanácskozás elején Füredi Ferenc elnök számolt be az elmúlt évi munkáról. A vezetőség munkájáról szóló tájékoztatásban az elnök többek között szót ejtett arról is, hogy rendszeresen látogatják a gyulai temetők katonasírjait amelyet rendszeresen letakarítanak. Az elnök elmondta, hogy lehetőségeikhez mérten szeretnék felvenni a kapcsolatot a Gyulán működő civil szervezetekkel, és ehhez a város segítségét is szeretnék igénybe venni. Füredi Ferenc nehezményezte ugyanakkor, hogy összejöveteleiken nem szokott részt venni az önkormányzat képviseletében senki, holott ők rendszeresen igyekeznek a kapcsolatot létrehozni.
Az egyesület feladatai közé tartozik az is, hogy az annak idején elhunyt háborús katonák névsorát felkutassák és azok felkerülhessenek a hősök emlékművére - emelte ki Füredi Ferenc. A jelenlegi helyzet szerint felkértek hét szobrász művészt, az emlékművek megtervezésére, melyek elkészültek és amelyek makettjeiből kiállítás is volt a kohán képtárban Az egyesület az Apor szobor készítőjének munkáját választotta. Így van remény arra, hogy ha nem is az idén de legalább jövőre állhasson a hősök emlékműve vagy a Harruckern téren vagy a Kossuth téren a volt csillag helyén. Az ülés a gazdasági ügyek és a ellenőrzési tevékenység beszámolójával fejeződött be.

Intelligens IT-konferencia
A dél-alföldi régió informatikusai, gazdasági és intézményi döntéshozói részére szervezett szakmai konferenciát csütörtökön Szegeden a SZÜV Rt. A 2000-es évek sikertényezői címmel. A tanácskozásnak külön aktualitást adott, hogy az Európai Unió irányító testülete a közelmúltban megtartott lisszaboni tanácskozásán hirdette meg az eEuropa programot, melynek lényege, hogy az Unió tíz pontban fogalmazta meg, miként kívánja beérni az információtechnológiában élenjáró Újvilágot.
A digitális Európa egyik legfontosabb ismérve, hogy minél több fiatal érje el a világhálót s a hozzáférés olcsó legyen. Ugyancsak prioritást élvez az elektronikus kereskedelem támogatása, a kutatók és a diákok ellátása a jelenleginél gyorsabb hálózati lehetőségekkel (internet 2), az adatbiztonság elősegítése, a high-tech kis- és középvállalkozások támogatása, a fogyatékosok hozzáférésének elősegítése, az úgynevezett intelligens közlekedés elősegítése, online egészségügyi szolgáltatások nyújtása, továbbá az online kormányzás.
A tanácskozás témakörei - e-business, papír nélküli irodák, távoktatás, digitális önkormányzatok - gyakorlatilag lefedték ezeket a területeket. Az egyéni felhasználók számára a legizgalmasabb kérdéskör az utóbbi volt, hiszen aligha akad polgár, akinek ne lenne elintéznivalója a város-, illetve községházán. A téma előadója mindkét "oldalról" hiteles ismeretekkel rendelkezik, hiszen Plutzer István, a SZÜV győri igazgatója korábban Mosonmagyaróvár polgármestere volt. A szakember hangsúlyozta: a jelenlegi magyarországi önkormányzati honlapok többsége nem több üres hírharsonánál, melyek többnyire érdektelen, alig frissülő információkat tartalmaznak az adott település vezetéséről, azok döntéseiről. Holott a lényeg éppen a választott helyhatóság és a polgárok kommunikációja lenne: a sokat emlegetett intelligens településen már az előkészítés stádiumában be lehet tekinteni a határozatokba, azokról véleményt lehet alkotni. Ezen túl természetesen az ügyintézés is a hálózatba kötött hivatali, intézményi és otthoni számítógépek segítségével zajlik.
Az intelligens, illetve erre törekvő településeken az első lépést az önkormányzatnak kell megtennie saját intranetes hálózat létrehozásával, majd extranet kiépítésével bekapcsolódhatnak az intézmények, illetve a helyi szolgáltatók és gazdasági szervezetek. A polgárok az internet segítségével lehetnek részesei a folyamatnak - vázolta fel a digitális önkormányzat egyre közelebb kerülő vízióját Plutzer István, aki hangsúlyozta: az online önkormányzat-polgár kapcsolat a demokrácia újfajta alternatíváját kínálja, a hangsúly a képviseleletiről egyre inkább a közvetlen demokráciára tolódik.

Dr. Köteles a fekete felhőkről és a tíz csapásról
Dr. Köteles Lajos nagy vitát kiváltó tanulmánya volt a témája annak a megbeszélésnek, melyet szerdán este rendeztek Orosházán helyi gazdálkodók és az agrárium sorsáért felelősséget vállaló értelmiségiek. Mint azzal lapunk korábban többször foglalkozott, a Körös Főiskola volt főigazgatója, az aradi egyetem tanára februárban az Élet és irodalomban publikálta munkáját, melyben egyebek közt kifejti: a Viharsarok az elmúlt évszázadok történelmi eseményeinek (tíz csapás a töröktől egészen napjaink pártjainak ténykedéséig) következményeként kilátástalan helyzetbe került, s ha nem történik radikális fordulat, az itt élők sorsa generációkra megpecsételődik.
A Seres Péter, a helyi munkaügyi központ munkatársa által szervezett tanácskozáson részt vett maga a szerző is, aki vitaindítójában összefoglalta, illetve új elemekkel egészítette ki tanulmányát. A különböző pártokat és szervezeteket képviselő vendégek egyetértettek abban, hogy az utóbbi évek legrosszabb, már-már katasztrofális állapotában van az agrárium. Napi megélhetési gondok okoznak álmatlan éjszakákat a néhány holdas gazdáknak, küszködnek a mezőgazdasági vállalkozók, vegetálnak a szövetkezetek. A határt járók elmaradt munkákat, pénzhiányból fakadó szükségmegoldások sorát látják. A vidéken élők lecsúszása már nem állítható meg, a tőkehiány miatt vagyonvesztés és totális leépülés várható. A tönkrement gazdák és családjaik elégedetlenségi mozgalmakat gerjeszthetnek.
Nem lehet megoldás az sem, hogy tömött buszok vigyék Dunántúlra a munkát keresőket, helyben kell kialakítani az itt itt élők élet és munkafeltételeit, hisz a vidéki ember nem másodrend állampolgára országának - értettek egyet a jelenlévők, majd kinyilvánították: a továbbiakban hajlandók leülni és egymás érveit, gondolatait megismerve közös álláspontot kialakítani, meggyőződésük szerint ugyanis az alulról jövő civil kezdeményezések erejét kihasználva kell eljutni érdekeik érvényesítéséhez.