Szarvasi építész az év vállalkozója
(Békés Megyei Hírlap) A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az Év Vállalkozója díjjal tüntette ki Bődi János szarvasi építészt, az Integrál Építő Rt. tulajdonos cégvezetőjét.
A VOSZ idén első alkalommal adta ki az Év Vállalkozója díjat. A díj elnyerésére a VOSZ, illetve a Kézműves Kamara tagjai pályázhattak. A kitüntetésben azok részesülhettek, akik legalább öt éve vezetnek sikeres vállalkozást, a közterheket maradéktalanul fizetik, s köztiszteletben álló személyek. Bődi János, az idei esztendőt értékelő tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, számára jóleső érzés, hogy tizennyolc évi vállalkozói tevékenysége eredményeként az elsők között kapta meg a díjat. A cégvezető az idei esztendőt jónak nevezte, társasága az elmúlt évihez hasonló árbevétellel számol. Az év stabilitását az orosházi szennyvízcsatorna-építés jelentette. Jövőre itt folytatják a csatornázást, csakúgy, mint Hódmezővásárhelyen. Jelentős munkájuk volt az Agip benzinkút megépítése, valamint a Szarvasi Agrár Rt. örménykúti növendékszarvasmarha-telepének megépítése, amelyet jövőre még további építményekkel bővítenek. Megrendelőik közé tartozott a szarvasi önkormányzat is. Jövőre a már említett munkák mellett Orosházán négy kilométeres kerékpárút építését, továbbá a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum épületének alap-megerősítését kezdik el.
Bődi János az örömteli változások közt említette, hogy immár Péter fia is, aki építész, a cégnél dolgozik. Az Integrál Építő Rt. idén átlagosan 135-140 dolgozót foglalkoztatott. A részvénytársaság hagyományos évzáró vacsoráján több dolgozó emléklapot és pénzjutalmat vehetett át.
(r)

Százegy és fél millió forint a megyének
(Békés Megyei Hírlap) Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések évente két alkalommal pályázhatnak támogatásra. Az idei második félévben országosan 1 milliárd 821 millió forint állt rendelkezésre, ezzel szemben az igény 6,9 milliárd forint volt - tudatta lapunkkal Tóth Imre országgyűlési képviselő, a parlament önkormányzati és rendészeti bizottságának tagja.
- Az igény és a szükségletek közötti nagy különbség jelentős feszültségeket okozott mind a bírálatoknál, mind az önkormányzati igények benyújtásánál. Összesen 371 önkormányzat pályázott, ebből 268 kapott támogatást, tizenhárom igénylő megyei önkormányzat közül csak öt. Békés megye hetvenöt önkormányzatából tizenhét pályázott a második fordulóban, ebből tizenöt részesült támogatásban. A Békés megyei önkormányzat 38 millió 884 ezer (igény: 261 millió 40 ezer), Almáskamarás 800 ezer (igény: 1 millió 994 ezer), Csabaszabadi 4 millió 148 ezer (igény: 16 millió 319 ezer), Doboz 5 millió 596 ezer (igény: 29 millió 672 ezer), Dombegyház 12 millió 465 ezer (igény: 16 millió 974 ezer), Elek 1 millió 154 ezer (igény: 13 millió 10 ezer), Geszt 5 millió 795 ezer (igény: 8 millió 434 ezer), Kisdombegyház 3 millió 411 ezer (igény: ugyanennyi), Körösnagyharsány 3 millió 763 ezer (igény: ugyanennyi), Körösújfalu 4 millió 172 ezer (igény: 4 millió 582 ezer), Kötegyán 3 millió 247 ezer (igény: 8 millió 521 ezer), Lökösháza 4 millió (igény: 14 millió 95 ezer), Sarkadkeresztúr 2 millió 789 ezer (igény: ugyanennyi), Szabadkígyós 712 ezer (igény: 1 millió 117 ezer), Vésztő 10 millió 636 ezer (igény: 11 millió 709 ezer) forintot kapott, Szarvas (igény: 72 millió 855 ezer) és Szeghalom (igény: 11 millió 709 ezer forint) nem részesült támogatásban. A megyénket érintő teljes összeg 101 millió 572 ezer forint - mondta Tóth Imre.
V. K.

Hó, belvíz, vasutassztrájk - orosházi helyzetkép
Kettős szorítás bénította meg részlegesen az ország, ezen belül a megye közlekedését: a vasutasok szokásos munkabeszüntetési akciója, illetve a zord időjárás.
A vasutassztrájk zökkenőmentesen lezajlott Orosházán: a szolgálatban lévők 30-35 százaléka szüntette be a munkát hajnali három és déli 12 óra között, többségében a VSZ tagjai - tudtuk meg Grószné Leintner Irén megbízott állomásfőnöktől. Az utasok tájékoztatása kitűnő volt, ezért alig tartózkodott utas az állomáson, délután két óra körül, az akciót követően két órával indult meg a tényleges utasforgalom. Délután fél ötkor még nem állt helyre a pontos, menetrendszerű közlekedés, de ennek az időjárás is az oka az állomásfőnök asszony szerint, akinek becslése szerint 20 órára várható a teljes rend az orosházi indóházban.
A 47-es főút Orosháza és Békéscsaba közötti szakaszán munkatársunk is megtapasztalhatta az autósok ezreit bosszantó mostoha közlekedési viszonyokat. Az autók 30-40-50 kilométeres tempóban haladtak délelőtt, illetve kora délután, néhol százméteres konvojok is kialakultak. Mint utólag Lakner Páltól, a Békés Megyei Közútkezelő Kht. Orosházi Üzemmérnöksége vezetőjétől megtudtuk, a 47-esen, illetve a hozzájuk tartozó közel 400 kilométeres szakaszon négy tolólapos sószórógép dolgozott folyamatosan, délután négy óráig nyolcvan tonna sót szétszórva. Annak, hogy ez nem mindig bizonyult hatékonynak, az északi szél volt az oka: az ennek nyomán kialakult hófúvás miatt a hó nem mindenhol olvadt el. A közhasznú társaság vezetője hozzátette: elsősorban a főutakra és azokra a fontosabb mellékutakra koncentráltak, ahol menetrendszerinti buszjárat közlekedik. Lakner Pál éppen ezért arra figyelmeztetett: csak azok induljanak el, akiknek halaszthatatlan feladatuk van, s lehetőleg csak főúton tegyék ezt.
Orosháza belterületén három hókotró, ugyanennyi kommunális traktor és két kisgép dolgozik, továbbá 35 munkatárs kézi szerszámokkal takarítja a havat - vont leltárt lapunk kérésére Pesics Zoltán, a Városgazdálkodási Kft. üzemfenntartási vezetője. Az önkormányzat egyszemélyes kft-je dolgát nehezíti, hogy a hóeséssel párhuzamosan a polgári védelem másodfokú belvízvédelmi készültséget rendelt el, ami további feladatokkal jár a város déli részén, a Vásárhelyi úton, továbbá Szentetornya egyes részein, együttesen a tűzoltóság, a polgármesteri hivatal munkatársaival, illetve a berendelt szippantós vállalkozókkal.
A hófúvás, illetve a rendkívül csúszós út "jótékony" hatást gyakorolt egyébként a gépkocsivezetőkre, ugyanis délután három óráig nem érkezett balesetről jelentés az Orosházi Rendőrkapitányságra - tudtuk meg Kiss Rozália törzszászlóstól, a közlekedési osztály munkatársától. Saját tapasztalataink, illetve a szemtanúk szerint több megcsúszás, illetve elakadás történt az orosházi, illetve városkörnyéki utakon, ám ezeket könnyen elhárították a közlekedők.

Egyházi kapcsolat
A helyi egyházak és az önkormányzat kapcsolata volt az egyik fő témája a nagyszénási képviselő-testület hétfő délutáni ülésének. A tanácskozáson a katolikus egyházat Szujó Antal plébános, az evangélikusokat pedig dr. Kelemen Péter lelkész képviselte.
A tanácskozáson Czeglédi Mihály polgármester hangsúlyozta: az egyházak partnerre találtak a nagyközség vezetésében, illetve a polgármesteri hivatalban, mindezt több közös munka igazolja. Egyebek közt a községi ünnepségek sok esetben közös megrendezése, valamint az, hogy az egyházak oktatási és karitatív feladatokat vállalnak át a helyhatóságtól. Elhangzott még, hogy a Nagyszénás történetét feldolgozó, az önkormányzat által kiadott könyvsorozat feldolgozta mind a katolikus, mind az evangélikus egyház helyi jelenlétének legfontosabb eseményeit.
Az érintettek reményei szerint az együttműködés a millennium évében kiszélesedik, hiszen a most formálódó programsorozat nem egy közös rendezvényt tartalmaz.

Szrájkmenetrend

Varga István Szent Koronáról, keresztről
Legfontosabb feladatunk felépíteni a jövő Magyarországát, melyhez Szent István koronája és a kereszt mutatja az utat - mondta vasárnap este Varga István országgyűlési képviselő Orosházán, az MDF által szervezett karácsonyi emlékünnepségen. A szakadó eső ellenére szép számú hallgatóság gyűlt össze az immár hagyományos rendezvényen a városháza előtti óriás karácsonyfánál.
A szónok emlékeztetett: szomorú aktualitást ad az idei megemlékezésnek, hogy ebben az esztendőben hunyt el Gulyás Mihály, a rendszerváltás utáni időszak első szabadon választott orosházi polgármestere, akinek becsületessége, erköcsisége elvitathatatlan mindenki előtt, sőt sokan elmondhatják: tőle tanulták a demokráciát. Varga István megemlékezett a hat esztendeje elhunyt Antall József miniszterelnökről is.
Az ökumenikusnak meghirdetett rendezvény egyházi szónoka Ribár János volt, aki a közelgő millennium kapcsán hangsúlyozta: az ünnep emeli a lélek fényét, ezért jó lenne, ha az elkövetkező másfél esztendőben összehangolva ünnepelnénk a kereszténység kétezer, illetve a magyar államiság ezer éves évfordulóját.

Már tizenhétezer hektár föld áll víz alatt Békésben
Tovább romlott a belvízhelyzet
(Békés Megyei Nap) Az utóbbi napokban súlyosabbá vált a belvízi helyzet a megyében. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) működési területén az elöntött földterület nagysága meghaladja a 17 ezer hektárt, tizenkilenc településen érvényes a belvízvédelmi készültség, legrosszabb a helyzet Telekgerendáson, Dobozon és Kondoroson. A vízügyi igazgatóság tíz belvízvédelmi szakaszából nyolc esetében rendeltek el készültséget, míg a Körösökön kisebb, védekezést nem igénylô árhullám vonul le. A Kövizig tizenegy szivattyúállomása naponta háromnegyed millió köbméter vizet emel vissza a csatornákba.
Az egyre kritikusabb Békés megyei helyzet legfôbb oka, hogy az elmúlt évek és hónapok csapadékos idôjárása miatt a föld színültig telítôdött vízzel, másrészt december elsô felében lehullott az egész hónapra jellemzô esômennyiség, átlagosan 40 milliméter - tudta meg a Békés Megyei Nap a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság ügyeletétôl. A vízügyi igazgatóság tíz belvízvédelmi körzetébôl nyolcban tartanak fent készültséget, ezek közül a szeghalmi szakaszon másodfok mellett védekeznek. Az elmúlt napokban lehullott esô miatt rohamosan nô a belvízzel elöntött területek nagysága a Kövizig működési területén, s most valamelyest meghaladja a 17 ezer hektárt. (Mint beszámoltunk róla, két héttel ezelôtt csupán 3700, másfél hete pedig 5100 hektárt öntött el a víz, amely a hét végén lépte át a 10 ezres határt.) A víz alá került földterületbôl több mint hatezer hektár vetés, hétezer pedig szántó. A Kövizig tizenegy szivattyúállomása naponta átlagosan 725
ezer köbméter vizet emel át a földekrôl a belvízi csatornákba.
Békés megyében tizenkilenc településen védekeznek a belvíz ellen. A helyzet Telekgerendáson, Dobozon és Kondoroson a legrosszabb, ahol harmadfokú a készültség. Nem sokkal jobb a helyzet Szarvason, Eleken, Kétsopronyban, Gyomaendôdön, Körösújfaluban, Csabacsüdön, Dévaványán és Biharugrán, ahol másodfokú a belvízvédelmi készültség. Elsô fok mellett védekeznek Bélmegyeren, Kamuton, Békéscsabán, Tarhoson, Újszalontán,
Méhkeréken, Szabadkígyóson és Kötegyánban.
A Körösök magyarországi szakaszain kisebb árhullám vonul le, de a vízszint sehol nem éri el a legalacsonyabb védekezési szint alsó határát. A folyók nagyobb vízhozama viszont akadályozza, hogy a földekrôl a víz gravitációs úton a Körösökbe folyjon, ezért szükséges a szivattyútelepek folyamatos üzemeltetése.
Bod Tamás

Kertészsziget bepereli a Fideszt?
A településen a polgári engedetlenség gondolatát is fontolgatják
(Békés Megyei Hírlap) Kertészsziget az Alkotmánybíróságnál pereli be a Fidesz-MPP-t, sőt a lakosság a polgári engedetlenség eszközét is felhasználja, ha a helyi általános iskola felső tagozatát más település iskolájához kell integrálnia. Mindez a szerdán este viharos hangulatban megtartott falugyűlésen hangzott el.
- Ha az iskola elvész, a jövőnk is oda lesz. Ha valaki máshová kell, hogy adja felső tagozatba a gyerekét, akkor azzal a kisebb testvér is elmegy. Ha pedig a gyerekek máshová járnak iskolába, akkor a szülő is felteszi magában a kérdést: ő miért maradjon itt? - sorolta a józan érveket egy fiatalasszony.
Többen azt hangoztatták: ha a gyerek máshová jár iskolába, akkor kikerül a szülői felügyelet alól, s barátokat is nehezebben talál, lenézik, amiért idegen. (Ezzel kapcsolatban egy nem csupán kólát fogyasztott férfi megjegyezte: ha a hatodikos gyerek máshová megy iskolába, ott összeismerkedik egy nővel, megházasodik és ott marad, nem jön többé vissza Kertészszigetre. Derültség helyett a férfit lehurrogták, hisz' a téma ennél sokkal komolyabb.)
Kamuti Attila iskolaigazgató megköszönte mindenkinek azt a fáradságot, amit az utóbbi hetekben azért tettek, hogy Kertészszigeten megmaradhasson a felső tagozat. Most felcsillant valami remény: Vígh Ilona országgyűlési képviselő közreműködésének köszönhetően hamarosan egy belügyminisztériumi államtitkár fogadja a kertészszigetiek küldöttségét.
Dr. Erdei Zoltán jegyző bejelentette: a felső tagozat kényszerű integrációja alkotmányellenes, ezért ha kell, az Alkotmánybíróságnál perli be a Fideszt. A jegyző azt is javasolta: a kertészszigeti iskola vegye fel a neves gyulai fizikus, Bay Zoltán nevét (az özvegy beleegyezését tolmácsoló levelét felolvasták a falugyűlésen), mert így akár nemzetközi visszhangja is lehet a kertészszigeti felső tagozat megszüntetésének. Kláricz Jánosné polgármester asszony közölte: ha kell, a polgári engedetlenségig is elmennek, de nem hagyják veszni iskolájukat.
M. B.

Botrány a közmeghallgatáson
Kudarcba fulladt az orosházi cigány kisebbségi önkormányzat csütörtök délutánra meghirdetett közmeghallgatása. A Pacsirta utcai székházban megrendezett fórumon mintegy százan vettek részt, akik egymás szavába vágva sorolták problémáikat. A levezető elnök többszöri felszólítása ellenére sem csillapodott az indulatos hangzavar, ezért Lakatos Tibor néhány perc után berekesztette az ülést. Pedig volt miről beszámolniuk a helyi romáknak, hiszen életkörülményeik mind a városban, mind Szentetornyán sokat romlottak az elmúlt időszakban. Mint kiderült, sokukat érintette a belvíz, ám a helyreállításhoz nem elegendő a részükre kiutalt állami segítség. A Hun és a Kutasi utcákon élők elsősorban arról számoltak be, hogy egyre több gondot jelent számukra a szilárd út és az ivóvíz hiánya. Az ő felvetéseiket a jelenlévő Bozsár Lajos tanácsnok továbbítja az illetékesekhez.
A kudarcba fulladt közmeghallgatást követően a kisebbségi önkormányzat tagjai elismerték, hogy szervezési hibát követtek el. A közmeghallgatás ugyanis egybeesett a karácsonyi csomagok kiosztásával, ami fokozott feszültséget szült. Maga az ajándékozás sem volt zökkenőmentes, ugyanis nem mindenkinek jutott elegendő csomag. Ez utóbbi oka az volt - legalábbis az önkormányzat tagjai szerint -, hogy a testület nem rendelkezik megfelelő nyilvántartással a gyermeklétszámot illetően (az adatvédelmi törvény nem teszi lehetővé a hivatalban tárolt, erre vonatkozó információk kiszolgáltatását), így a csomagokat bemondás alapján osztották ki.
A közjátékot követő testületi ülésen a kisebbségi önkormányzat értékelte az 1999-es esztendőt. Megállapították: az idei év nehezebb volt a korábbiaknál, ennek elsődleges oka a korábbról áthúzódó adósságok teljesítése volt. Három pályázaton is indultak az idén, ám egyik sem bizonyult sikeresnek. Eredményként könyvelték el azonban, hogy közreműködésükkel számos roma származású közép- és felsőfokú intézményben tanuló diák részesült alapítványi ösztöntdíjban.

Három hónap után megoldódott a kiscsákói ellátás
Több mint három hónapos ellátási zavar után a hétvégén ismét üzemel a kiscsákó bolt, illetve a hozzá tartozó italbolt. Mint arról korábban írtunk, augusztus végén lejárt az előző bérlő szerződése, az üzletet viszont nem pályáztathatta meg a tulajdonos önkormányzat, mivel az épület állaga meglehetősen lepusztult volt, s a közegészségügyi szabályok nem teszik lehetővé az újraindítást. Az alapvető élelmiszereket egy csabacsüdi pékség szállította Kiscsákóra, míg a nagyobb bevásárlásokat Nagyszénáson vagy Orosházán voltak kénytelenek elintézni a többnyire nyugdíjaskorú helyiek.
Az illetékesek kora ősszel szeptemberre ígérték a helyi ellátás megoldását, ám csak december elejére készült el a felújított üzlet. A hárommillió forintot meghaladó beruházást követően új bérlővel kötöttek szerződést. A kondorosi Drubina György lett az új üzemeltető, aki ígéretet tett: az árakat a környező élelmiszerüzletek szintjén tartja. A vállalkozó jelezte azt is, hogy tevékenyen részt kíván vállalni az alig kétszázfős kistelepülés életében: támogatja, s aktívan részt vesz majd a közösség életében. Ennek jegyében a nyitónapon, szombaton nagyszabású bográcsos partin látta vendégül a kiscsákóiakat.

Fetser cáfol
Nem tervezzük külterületi iskola bezárását Orosházán - reagált a csütörtöki számunkban megjelent lakossági aggályokra Fetser János polgármester. A város első embere leszögezte: az intézményt azért újították fel, hogy az önkormányzat, illetve a polgármester teljesíteni tudja a programjában megfogalmazott célokat, azaz a korábbinál magasabb szintű oktatás biztosítását. Erre pedig garanciát jelenthet a struktúraváltás, azaz az Eötvös iskolával való fúzió. Hasonló gyakorlatot folytatnak egyébként a régió más hasonló nagyságrendű városai - egyebek közt Makó és Hódmezővásárhely -, s a gyakorlat azt igazolja, hogy eredményes a modell, hiszen javul a szakos ellátás, illetve az eszközellátottság. A helyzet tisztázására a polgármester jövő héten találkozót kezdeményez a váltással szemben kételyeket támasztó iskolaszékkel, illetve a szülői munkaközösséggel.
Fetser János hozzátette: ebben a kérdésben nincs bal és jobboldal, csak szakmai érvek vannak. Ugyanakkor furcsállja dr. Felek Csanád önkormányzati képviselő a fórumon tett kijelentéseit, ugyanis a jegyzőkönyvek tanúsága szerint 18 igen szavazattel a testület elfogadta a struktúraváltásról szóló elvi döntést.

Csabai internetes újság
(Békés Megyei Hírlap) Pergamen a címe a kézművesség bőrös ága internetes szaklapjának, amit nemrégen indított el egy lelkes békéscsabai bőrműves szakember.
A Pergamen Bőrműves Hírmondó létrejöttét - a sok egyéb területen is ismert - információhiány kényszerítette ki: a bőr tárgyak iránt érdeklődők nem ismerik eléggé a beszerzési forrásokat, de a lap megjelenésével a művészek bemutatkozása is sokkal könnyebbé válhat. Éber Tamás szerkesztő véleménye szerint egyre nagyobb az igény jó minőségű kézműves termékekre. Az internetes vállalkozás szükségességét igazolja az a tény is, hogy időközben a Népművészeti Egyesületek Szövetségének hivatalos lapjává lépett elő a Pergamen.
Olvashatunk az újságban kétszáz év táskadivatjáról, különféle bőr tárgyak elkészítési módjáról, de fotózásról és különleges bőrökről is (például a cápabőrről). További bővítéseket is terveznek a lapon: a zsűrizett termékek virtuális múzeumának fejlesztését és a háromdimenziós ,,Galéria" és ,,Börze" felállítását többek között (az első a magyar művészek alkotásait tartalmazza, a második pedig internetes áruházként működik majd). A Pergamen Bőrműves Hírmondó megtekinthető www.extra.hu/sero internet címen.
V. J.

Költözködés előtt a városháza
Az önkormányzat több intézménye új helyre kerül Békéscsabán
(Békés Megyei Hírlap) Az önkormányzat több intézménye, irodája új helyre költözik a közeljövőben Békéscsabán. A volt megyei pártház - most irodaház - épületébe települ a városi adócsoport, a gyermek- és ifjúságvédelmisek, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, a szociális iroda, a gyámügy, a mezőőri szolgálat, a népesség-nyilvántartó, a városi lap szerkesztősége, előreláthatóan a közterület-felügyelőség és a január elsejétől induló okmányiroda. A Szabadság téri irodaház átalakítása a napokban már el is kezdődött.

- Több oka van a költözködésnek - válaszolta kérdésünkre Pap János polgármester. - Az önkormányzat 2000. január elsejétől új feladatot kap az okmányirodával. Ez azt jelenti, hogy az új évtől a személyi igazolványok kiadása, a lakcímnyilvántartás - nem csak Békéscsabára vonatkozóan - önkormányzati hatáskörbe kerül. A feladatok 2001-től tovább bővülnek a gépjárművekhez kapcsolódó okmányok kiadásával. A volt illetékhivatal Dózsa György úti épületét a megyei önkormányzat 15 millió forintért megvásárolta a várostól, így viszont a gyámhivatalnak onnan el kell költöznie. A városi adócsoport bérelt helyen működik. Több intézménynek - a gyermek- és ifjúságvédelmi csoportnak, valamint a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnak - nőtt a létszáma, elhelyezésük már nem megfelelő.
A régi megyei pártházban - mely városi tulajdon - a régi bérlők közül előreláthatóan csak az étterem, az orvosi rendelők és a kisebbségi önkormányzatok maradnak. Az ott működő pártokkal egyeztetések folynak, ha lehet, szeretnék elhozni a ,,kettes számú" városházáról a pártirodákat. A költöztetés több ütemben zajlik majd, az áttelepülés után üresen maradt épületeket - például a volt katolikus bérpalotát - bérbe adják. Az elsők között előreláthatóan a mezőőrök és az okmányiroda veszi birtokába az új helyet. A két szervezetnek január elsejétől már működnie kell, de a városi adócsoportnak is belátható időn belül el kell költöznie jelenlegi helyéről.
A Szabadság téri irodaház átalakítása, felújítása körülbelül 28-30 millió forintba kerül. Erre fordítják a megyétől a gyámügy épületére kapott 15 milliót és az okmányiroda kialakítására állami támogatásként adott 4,5 millió forintot. Az átalakítás legnagyobb tételét a világítás - a jelenlegi nem felel meg a munkaügyi előírásoknak - és a számítógépes rendszer kialakítása jelenti. A Szabadság téri irodaház külső arculata is változik. Az erkélyről ugyanis lekerülnek a még a rendszerváltás előttről ott maradt kovácsoltvas ötágú csillagok.
Kovács Attila

Webgyőztes házipatika
A közönség a Tétova Teve Clubnak adta a Népszabadság díját
(Népszabadság) Díjkiosztással ért véget tegnap a magyar internetes honlapok számára meghirdetett első magyar webverseny, amelyet a Cisco Systems, az RTL Klub és a Népszabadság rendezett. A munka, élet, tanulás és játék kategóriákra csaknem ötszázan jelentkeztek, közülük harminchét jutott el a döntőbe, a kilenc- tagú főzsűri elé.
A fődíjat, vagyis az utazást az amerikai számítástechnika főhadiszállására, a Szilíciumvölgybe a HáziPatika nevű honlap nyerte (www.hazipatika.com), amely egyben az élet kategória győztese is.
A munka kategóriában a Dreher Sörgyárak Rt. gazdag multimédiás lehetőségeket felvonultató oldala (www.dreher.hu), a tanulás kategóriában a sikeres felvételit segítő Pálya Bt. (www.palya.hu),
a játékok közül pedig megosztva a Napfolt Web Művek Tétova Teve Clubja (www.napfolt.hu/ttc) és a Hódító nevű internetes stratégiai kaland (hodito.netkapu.hu) ? Benő Attila és Forray Brigitta munkája ? lett az első.
A Népszabadság által felajánlott közönségdíjat 4420 szavazattal a Tétova Teve Club nyerte. Ebinger Norbert, a Napfolt Web Művek ügyvezetője Eötvös Pál főszerkesztőtől vehette át a 200 ezer forint értékű számítástechnikai eszközt jelentő elismerést. Az ügyvezető elmondta, hogy az ország legnépszerűbb chat (beszélgető) programját és játékklubját működtetik a világhálón, céljuk pedig az internetes szórakoztatás meghonosítása. A fődíjas HáziPatika egészségügyi információs szolgáltatást nyújt a világhálón. Oldalán megtalálható a vény nélkül kapható gyógyszerek adatbázisa, szakcikkek, napi fogyókúratippek, tizenkét orvos várja a kérdéseket, és van vitafórum is.
A szervezők az internet hazai szeletének rangját akarják megteremteni, ezért várhatóan jövőre is meghirdetik a webversenyt.

A békéscsabai sportcsarnok is leéghet!
(Békés Megyei Nap) Életem egy darabja égett el szerdán kora reggel, amikor a Budapest Sportcsarnok (BS) gyakorlatilag megsemmisült - mondta a Békés Megyei Napnak Sasvári Zsolt építész, a gyulai polgármesteri hivatal fôtanácsosa. A szakember a nyolcvanas évek elején az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) tervezôcsoportjának vezetôje volt, aki a sporttechnológiai tervek kidolgozásáért felelt. Dr. Gáti Zoltán tűzoltó ezredes, megyei parancsnok lapunknak jelezte: ilyen tűzre a legfejlettebb technológiával sem lehet felkészülni. Váradi Zoltán, a békéscsabai sportcsarnokot működtetô Expo-Team Kft. ügyvezetô igazgatója szomorúan elmondta: a tragédia után a csabai lett az ország második legnagyobb fedett sportlétesítménye.
A gyulai sportlétesítményeket irányító Horváth Béla és a csabai sportcsarnokot üzemeltetô Expo-Team vezetôje, Váradi Zoltán csodálkozásuknak adtak hangot, amikor munkatársunktól arról értesültek: a BS épületkomplexuma nem volt biztosítva.
- Gyulán, mint minden önkormányzati intézményre, kötöttek biztosítást ? erôsítette meg Horváth Béla. Váradi Zoltán közölte, a békéscsabai képviselô-testület az üzemeltetôvel kötött szerzôdésben kikötötte, hogy az épületet biztosítani kell. Mindkét létesítményigazgató jelezte, hogy a Sportlétesítmények Magyarországi Szövetségében ténykedve nagyon jól ismerik Molnár Lászlót, a Népstadion és intézményeinek elsô emberét, valamint Németh Ferencet, a BS igazgatóját. Horváth és Váradi a történtek kapcsán megdöbbenésének adott hangot, hozzátették: eddig is tudták, hogy óriási felelôsség egy sportcsarnok vezetése, ám ezt most  még jobban átérzik.
- A működtetés során a legapróbb dolgokra is maximálisan oda kell figyelni - húzta alá Horváth Béla. - Szerdán délelôtt, a történtek után néhány órával, átgondoltam mindent, közben arra koncentráltam, hogy mi itt, Békéscsabán mindent megteszünk-e a biztonság érdekében, s azt kell mondjam, akad javítanivaló. Ez azért fontos, mert elképzeltem: mindez akár itt is megtörténhetett volna - hangsúlyozta Váradi Zoltán. Majd szomorúan emlékeztetett: a budapesti tragédia nyomán a nyíregyházi után a békéscsabai lett az ország második legnagyobb működô, fedett sprotlétesítménye.
Dr. Gáti Zoltán ezredes, megyei tűzoltóparancsnok munkatársunk érdeklôdésére kifejtette: a BS-ben rendezett Aranykapu vásár miatt
óriási volt az épület tűzterhelése.
- Hasonló békéscsabai tűz esetén megvannak azok a nagyon modern és hatékony felszereléseink, amelylyel a tüzet megfékezhetnénk, de valójában egy ilyen katasztrófára nem lehet felkészülni - mondta az
elsô számú Békés megyei tűzoltó. Békéscsabán és Gyulán is van 30 méteres létra, az automatikus riasztás miatt a szegedi és a kecskeméti tűzoltók - emelôkaros járműveikkel - viszonylag rövid idô alatt Békéscsabán lehetnének - tudtuk meg. - A budapesti kollégák négy óra alatt megfogták a tüzet, ami nagyon nagy eredmény. Ezt az idôt azonban nem bírta ki az az acélsodrony, amely az egész épületet tartotta, így beszakadt a teljes tetôzet - avatott a részletekbe a tűzoltó ezredes.
Tragikus, ami történt. Több évig tervezôi munkaterületem volt a Budapest Sportcsarnok, amely nagyon közel áll hozzám - mondta lapunknak Sasvári Zsolt építész, a gyulai polgármesteri hivatal fôtanácsosa. A nyolcvanas évek legelején a Középülettervezô Vállalat tervezte az épületet, méghozzá a Sarkadon született és szakmai karrierjét Gyulán kezdô Kiss István vezetésével.
Az akkor az OTSH tervezôirodáját vezetô Sasvári Zsolt az épületegyüttes sporttechnológiai terveit készítette el. Ennek nyomán a BS tizenhétfajta sportág nemzetközi szintű megrendezésére volt alkalmas a jégkorongtól a kézilabdán és atlétikán át a szertornáig.
- Amikor az elsô híreket hallottam errôl a szörnyű esetrôl, akkor abban reménykedtem: az épületszerkezetet tartó acélsodronyokból álló körgyűrűben nem esett kár. De mint kiderült: ez sajnos beszakadt. Innentôl kezdve kérdéses az épület állékonysága, és egyúttal az, hogy helyreállítható-e vagy sem - hangsúlyozta az építész. Végül Sasvári Zsolt értetlenségének adott hangot, amiért a füstérzékelôk nem jelezték még kellô idôben a bajt. Vélekedése szerint ezeknek a modern védôrendszereknek működésbe kellett volna lépniük szerdán hajnalban.
Bod Tamás

Csuklyás rendôr a sötétben?
(Békés Megyei Nap) A közelmúlt olajos-korrupciós botrányainak egyik médiaszereplôje volt Kovács Ferenc sarkadi rendôr törzsôrmester, aki arról számolt be a nyilvánosság elôtt, hogy fültanúja volt egy beszélgetésnek, mely szerint a helyi rendôrkapitány is érdekelt az olajüzletben. A példásan dolgozó egyenruhás közös megegyezéssel távozott a testülettôl, ám mint azt tôle megtudtuk, erre fônökei "beszélték rá". Az utóbbi idôben Karancsi Tiborhoz hasonlatosan Kovács Ferenc ellen is több feljelentés született, büntetô és szabálysértési eljárás indult, s ezek közül többet is a helyi rendôrkapitányság kezdeményezett. A legutóbbi történet az eddigieknél is elképesztôbb.
1997 ôszénél kell kezdeni az események felsorolását. Ekkor történt az a közlekedési baleset a Doboz?Gyula?Sarkad közötti útelágazásnál, melynek egyik elszenvedôje a megyei fôkapitányság egyik munkatársának felesége, a másik pedig egy sarkadi asszony volt. Ennél a balesetnél intézkedett - az akkor még a sarkadi kapitányságon dolgozó - Kovács Ferenc is. Ténykedése miatt késôbb a kapitány a fôkapitányság közbiztonsági igazgatójának utasítása szerint megrovásban részesítette Kovácsot. Ennek indokaként azt fogalmazták meg, hogy a tôrzsôrmester szakszerűtlen intézkedésével "kártérítési pozícióba kényszerítette" a civil személyt.
A közelmúltban az említett Sarkadi Rendôrkapitányság ismeretlen tettes ellen indított eljárást, aki az említett asszony lakásán megjelent, arcát csuklyával fedte, s kezében fegyvernek látszó tárggyal követelte, hogy ô engedje be, mert kérni akar tôle valamit. A csuklyás ekkor nem
jutott be a házba. Késôbb a nô találkozott Kovács Ferenccel, s benne felismerte a korábbi látogatót.
Minderrôl a Sarkadi Rendôrkapitányság vette fel a bejelentést, s elfogultság miatt az ügyet a Békés Megyei Rendôr-fôkapitánysághoz továbbították. Vajon miért elfogultak a rendôrök? Mert Kovács a helyi
kapitánnyal került összetűzésbe? Netalán azért, mert a szóban forgó baleset egyik elszenvedôjének (volt) férje a volt megyei fôkapitány keresztfia?
Információink megerôsítését és további tájékoztatást dr. Hajdú Antal ezredestôl, a fôkapitányság bűnügyi igazgatójától kértünk:
- A fôkapitányság vizsgálati osztályán ismeretlen tettes ellen indult eljárás, mely jelenleg feljelentés-kiegészítési szakban van. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendôkben vagy megtagadjuk, vagy elrendeljük a nyomozást az ügyben. A legelején tart a vizsgálat, ezért ennél többet nem is tudok róla mondani.
Természetesen megkerestük Kovács Ferencet is, aki legnagyobb meglepetésünkre tôlünk szerzett tudomást a "fôszereplésével" zajló ügyrôl.
- Ez a dolog újabb fordulata annak az ellenem irányuló megfélemlítô és lejárató hadjáratnak, melyet a médiában való szereplésem óta folytatnak ellenem. Fel vagyok háborodva, de tudom, hogy ilyen atrocitásokra továbbra is számítanom kell. A történetben szereplô sarkadi hölgyet körülbelül három hete kerestem fel, ugyanis szükségem lett volna a baleset körülményeit igazoló iratokra. Ekkor találkoztunk elôször, amikor a hölgy elmondta, hogy nem tudja megmutatni nekem a papírokat, mert elégette azokat. Én elnézést kértem a zavarásért és távoztam. Hogy a csuklyát és a fegyvert honnan vették, arról fogalmam sincs. Ami biztos, hogy ellenem irányul a provokáció, éppúgy mint a sarkadi rendôrök által kezdeményezett APEH-vizsgálat is, melyben az adónyomozók azóta megtagadták a nyomozást.
Igyekeztünk utolérni Tokai György alezredest, Sarkad rendôrkapitányát is, ám mivel huzamosabb ideig betegszabadságon van, az ô véleményét nem tudtuk meg a történtekrôl.
Gajdács Emese

Bővítenék a határőr-polgárőr együttműködést
Az elmúlt fél évben több mint száz közös járőrszolgálatot láttak el az Orosházi Határőr Igazgatóság munkatársai, illetve a Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyei polgárőr szervezetek aktivistái. Az együttműködés eredményeként közel kéttucatnyi határsértőt fogtak el a hatóságok - derült ki szerdán az orosházi a tanácskozáson, melyen az igazgatóság, illetve a három megye polgárőrségeinek vezetői értékelték az együttműködés aktuális kérdéseit.
Abban mindkét oldal képviselői egyetértettek, hogy erősödött a határőrizet, az egyesületek működési területén lévő települések közbiztonsága, az ott élők biztonságérzete javult. Az eredményesség fokozása céljából az igazgatóság tervezi, hogy az úgynevezett mélységi, azaz a nem közvetlenül határmenti településeken is felveszi a kapcsolatot a polgárőrökkel.
A tanácskozás résztvevői abban állapodtak meg, hogy a továbbiakban közösen keresik a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel, akiket be lehet vonni az együttműködésbe.

Megyei pedagógusok a házelnöknél tiltakoznak
Nyomorba süllyednek a humántôke birtokosai
(Békés Megyei Nap) Közel négyezer, egészen pontosan 3562 Békés megyei pedagógus és közoktatásban dolgozó közalkalmazott nevében szerdán tiltakozó levelet juttat el Áder Jánosnak, az Országgyűlés elnökének a Pedagógus Szakszervezet (PSz) megyei vezetése - tájékoztatta a Békés Megyei Napot Szilágyi Róza, az érdekvédelmi szervezet megyei irodájának vezetôje.
A tanárok szerint a kormány jövô évi 5 + 3,25 százalékos béremelési javaslata a várható infláció miatt semmifajta reálbéremelkedést nem jelent, a nem pedagógus közalkalmazottak pedig a bértábla befagyasztása miatt egyetlen fillérrel sem kapnak többet, mint az idén.
Ugyanakkor nem látják az alkalmazottak azokat a garanciákat, amelyek biztosítanák a fenntartóknak a szükséges forrásokat.
A Békés megyei iskolákban dolgozók egyúttal tiltakoznak az újabb létszám-leépítési szándékok ellen, és 13 százalékos béremelést követelnek 2000-re. Az Országgyűlés elnökének írt levélben a viharsarki közalkalmazottak kifejtik: sokan közülük a statisztikai hivatal egy fôre kimutatott 29 500 forintos létminimumát sem kapják kézhez fizetéskor. "A jövô évi költségvetés nem európai utakra vezeti, hanem nyomorba süllyeszti a humántôke birtokosait és közvetítôit" - áll a levélben.
Különösebb illúziók nélkül küldjük el levelünket Áder Jánosnak, de amikor ég a ház, akkor nem maradhatunk csendben - mondta munkatársunknak Szilágyi Róza. Végül az érdekvédelmi vezetô jelezte: a tagság kezdeményezte a tiltakozó levelet, amelyet - az idô rövidsége miatt - nem egyeztettek sem az országos központtal, sem más megyékkel, sem a fôvárosi szervezetekkel.
Bod Tamás

Bátovszky Gábor újra Mezôberényben
(Békés Megyei Nap) A Békés Megyei Napban annak idején elsôként számoltunk be arról a késôbbiekben az országos médiát is foglalkoztató ügyrôl, melyben szeptember elején Bátovszky Gábornak, a mezôberényi I. kerületi evangélikus egyházközség segédlelkészének áthelyezése ellen mintegy százan a hívek közül több órán át tüntettek templomuk falánál. Az áthelyezés ennek ellenére megvalósult: D dr. Harmati Béla evangélikus püspök döntése szerint a segédlelkésznek Tótkomlósra kellett költöznie, a helyére pedig új lelkészként Tóth Attila érkezett.
A hívek azonban nem törődtek bele mindebbe, és továbbra is keresték a lehetôségeit annak, hogy Bátovszky Gábor visszakerüljön Mezôberénybe. Ragaszkodásuk a jelek szerint nem volt eredménytelen, hiszen - mint arról lapunkban is írtunk - elképzelhetô volt, hogy Bátovszky Gábor már november elején visszaköltözhet a városba. Nos, ha nem is november elején, de mindez megvalósult - tudtuk meg Bukor Csabától, a szeptember eleji demonstráció egyik szervezôjétôl: az evangélikus püspök december 1-jei hatállyal visszahelyezte a segédlelkészt Mezôberénybe.
Pocsaji Richárd

Titkos szavazás a szarvasi iskolában
(Békés Megyei Hírlap) A szarvasi képviselő-testület hozzájárult, hogy a korábban meghatározott 2004-es dátum helyett korábban, 2000. szeptember elsejétől egyházi fenntartású legyen a Benka Gyula Általános Iskola. Hétfőn a felső tagozaton, tegnap az alsó tagozaton tanuló diákok szülei titkos szavazáson nyilvánítottak erről véleményt.
A korábbi önkormányzati határozat úgy szólt, hogy az iskola folyamatos átalakulással 2004-ig kerül az evangélikus egyház irányítása alá. Félő azonban, hogy az átmeneti időszakban az önkormányzat már nem, az egyház pedig még nem érzi sajátjának az iskolát. Az evangélikus egyház, a szülők és az iskola kezdeményezésére a város vezetése hozzájárult, hogy 2000 szeptemberétől egyházi iskola legyünk, ám igen kemény feltételül szabta, hogy titkos szavazáson a szülők 75 százalékának támogatása kell hozzá - mondta a hétfő esti szavazás előtt Csonki Attiláné, az iskolai szülői munkaközösség elnöke, aki egyben az egyházi igazgatótanácsban is képviseli a szülőket. Csonkiné mint érintett, az 5. b osztályban szavazott. A voksolás előtt az egyik szülő szóvá tette, a szavazás formai és tartalmi szempontból is sérti a demokratikus elveket. Hiba többek között, hogy a szavazóurnát csak csütörtökön délelőtt bontják fel, s addig azok is leszavazhatnak, akik a két jelzett időpontban azt nem tették meg. A szavazólapokon lévő szöveg megfogalmazását nem tartotta egyértelműnek, a szülők tájékoztatását pedig hiányosnak vélte. A jelen lévő települési képviselő az aggályokat alaptalannak tartotta, mondván, az önkormányzat és az egyház a szavazásról körültekintően egyeztetett, annak minden mozzanata törvényes és szabályos. Az előzményekről pedig szülői értekezleteken és fórumon mindenki tájékozódhatott.
Lázár Zsolt evangélikus lelkész elmondta, az iskolában a hittanoktatást nem teszik kötelezővé, de biztosítják annak igény szerinti megszervezését, felekezeteknek megfelelően.
Szavazásra a elsőtől hetedik osztályban tanulók szülei jogosultak, összesen 384-en. Az, hogy 2000 szeptembertől, vagy 2004-től lesz egyházi fenntartású a Benka Gyula Általános iskola, szeptember 16-án, az urnabontás, majd szavazatszámlálás után dől el.
- r -

Tanügyi vihar Rákóczitelepen
A orosháza-rákóczitelepiek ragaszkodnak iskolájukhoz - derült ki hétfőn este, a helyi általános iskolában megrendezett rögtönzött szülői értekezleten. A nemrég felújított intézmény ebédlője zsúfolásig megtelt szülőkkel, diákokkal és pedagógusokkal. A rendezvény azonban eredménytelenül ért véget, hiszen éppen azok hiányoztak, akiktől a résztvevők tényleges válaszokat kaphattak volna az iskola - közvetve a településrész - jövőjét illetően.

Az előzmények ismertek, ezeket lapunk is feldolgozta: az utóbbi hónapokban több vezetőváltás történt az iskola élén. Tanévkezdésre már legitim igazgatóhelyettese sem volt az intézménynek, ezért - átmeneti megoldásként - a belvárosi Eötvös József Általános Iskola igazgatóját, Bogdánffy Csabát nevezték ki vezetőül, aki Mészáros Józsefnét bízta meg a helyettesi teendők ellátásával. Ősszel megjelent az igazgatói pályázat, melyre egy jelentkező akadt, a már említett Mészárosné személyében. Csakhogy döntés nem született, mint kiderült, ennek nem szakmai, hanem strukturális okai voltak. Ekkor már készülőben volt ugyanis az oktatási és közművelődési intézmények struktúraváltási terve, melyet - elvi nyilatkozatban - két héttel ezelőtt hagyott jóvá a képviselő-testület. A terv egyik eleme éppen az, hogy a rákóczitelepi - hivatalosan: V. Számú - általános iskola az Eötvös József Általános Iskola telephelyeként működik majd tovább.
A helyiek és maguk az érintettek a sajtóból értesültek az elképzelésekről. Továbbgondolva a tényeket Rákóczitelepen sokan arra a következtetésre jutottak, hogy mindez első lépcsője az iskola megszüntetésének: elsőként a felső tagozatot szüntetik meg, majd az egész intézményt - vélekedtek sokan, ismerve az országosan is tapasztalható trendeket. Mindezt nem csak a várható kényelmetlenség miatt tartják félelmetesnek a helyiek, hanem azért is, mert az iskola elvesztése a falu megtartó erejére, közösségi életére nézve is végzetes körülményekkel járna, hiszen milyen lakóhely az, ahová szinte csak aludni jár az ember.
Nem kis indulatok szabadultak fel tehát hétfőn este a rendkívüli szülői értekezleten, melyen részt vett Bicsánszky József kulturális osztályvezető (aki korábban maga is tanított Rákóczitelepen) és dr. Felek Csanád kisgazda önkormányzati képviselő is. Az osztályvezető hangsúlyozta: szó sincs eldöntött tényekről, a képviselő-testület elvi döntést hozott, ami azt jelenti, hogy az apparátus ennek birtokában hozzáláthat a részletek kidolgozásához. A végső döntés a képviselő-testületé. Többen számon kérték Bicsánszky Józsefen, hogy miért nem fogadta el a testület Mészáros Józsefné pályázatát. A megszólított hivatalnok hiába bizonygatta, hogy jómaga végrehajt, a döntéseket a választott testület hozza (a fórumon tettenérhető volt a résztvevők nagy részének tájékozatlansága az önkormányzati döntési mechanizmust illetően, ami gyakran méltatlan, nem a címzettnek szóló támadásokban nyilvánult meg).
Felek Csanád arról szólt, hogy mint az önkormányzat ellenzéki frakciójának tagja a kisebbségben politizál, a döntésekben pedig a többség akarata érvényesül. A képviselő a maga részéről mindent elkövet, hogy a rákóczitelepi iskola megmaradjon és önálló intézményként működjék tovább, ám ehhez a helyiek tevékeny részvételére is szükség van. Ezért javaslatot tett arra, hogy az érintett szülők aláírásukkal nyomatékosítsák akaratukat.
Mivel a legtöbb kérdésre nem született érdemi válasz, a jelenlévők abban maradtak: a következő találkozóra hívják meg Fetser János polgármestert és a kulturális bizottság elnökét, Szilasi H. Tibort.