Gyula és Szarvas vitája 2002. január 25. 00.10  Nem a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság (Da-RIB) szervezetének, hanem a mellette működő és a Magyar Turizmus Rt.-hez tartozó marketing igazgatóságnak a Gyuláról Szarvasra költöztetése került komolyan szóba tájékoztatta munkatársunkat Babák Mihány szarvasi polgármester, országgyűlési képviselő, egyben a térségi turisztikai szervezetének első embere. Meglátása szerint mindez nem jelenti Gyula pozíciójának csökkentését, csupán az ügyek praktikusabb és gyorsabb elintézése miatt a dél-alföldi közepébe telepíthetik át az igazgatóságot. Másképp látja a helyzetet Dancs László gyulai polgármester, aki szerint az ígéretek ellenére Gyulától mindent el lehet venni, de akkor is itt regisztálnak évente 400 ezer vendégéjszakát. Babák Mihály az üggyel kapcsolatban arra emlékeztette munkatársunkat, hogy az utóbbi években nagyon jelentős változáson ment át a dél-alföldi turizmus fejlesztéséért felelős szervezet. Ennek nyomán ma már egymás mellé rendelt viszonyban működik együtt a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság (Da-RIB) testülete és a napi munkát végző, az egyelőre még Gyulán ténykedő, a Magyar Turizmus Rt. szervezetéhez tartozó marketing igazgatóság.  Gyula túlságosan az országhatárhoz ragadt, megközelíthetősége, elérhetősége a régión belül sem volt jó, amit Szeged és Kecskemét többször jelzett felénk mondta az áttelepítés okairól lapunknak Babák Mihály. Vélekedése szerint nem jelent presztízsveszteséget és főként nem jelenti Gyula pozíciójának csökkenését, ha a jövőben nem itt székel a turisztikáért felelős marketing-igazgatóság. Ehhez hozzátette: a Da-RIB-nak egyébként sem volt bázisa, az esetek döntő többségében kihelyezett üléseket tartott a három dél-alföldi megye idegenforgalmi szempontból meghatározó településein. Csongrád városa nagyon szerette volna, ha a marketing igazgatóságnak helyet adhatott volna. A mi szándékunk az volt, hogy a régió egészében központibb helyen legyen a igazgatóság, de azt ne engedjük ki Békésből. De Szarvasra jó fekvése és megközíthetősége miatt esett a választás, és nem azért, mert itt én vagyok a polgármester fogalmazott kérdésünkre Babák Mihály, aki egyben Da-RIB-elnöke.  Egészen másképp látja a helyzetet Dancs László gyulai polgármester, aki munkatársunktól szerzett tudomást a történtekről, s mint megjegyezte: ez jellemző is az idegenforgalommal kapcsolatos ügyek intézésére a régióban. A térségi turisztikai szervezeten belüli szervezeti változások mindegyikével nem biztos, hogy tisztában vagyok, de azt tudom: a marketing igazgatóság nem jelentéktelen létszámú és súlyú egység, így egyáltalán nem mindegy, hol van a székhelye hangsúlyozta a gyulai városvezető. Dancs arra emlékeztetett, hogy amikor leváltották a Da-RIB korábbi, gyulai elnökét, akkor mindenki ígéretet tett arra, hogy soha nem viszik el a fürdővárosból a szervezet székhelyét. Ez a soha két és fél évig tartott mondta a polgármester. Majd arról beszélt, hogy vélekedése szerint Babák Mihálynak, mint Da-RIB elnökének, vagy az alelnöknek, aki történetesen a gyulai Baranyó Géza, tájékoztatni kellett volna erről a változásról a gyulai önkormáyzati vezetőket. Ám említette Dancs László éppúgy nem szóltak, mint ahogy egyetlen egyszer sem egyeztettek a térség legjelentősebb turisztikai központjának számító Gyulával idegenforgalmi fejlesztések kérdésében. A történteket úgy ahogy van nem értem és nem fogadom el. De bármilyen döntés születik, azt nem vehetik el Gyulától, hogy itt évente 400 ezer vendégéjszakát regisztrálnak, ami közel 90 százalékos arányt jelent a megyén belül és nagyon jelentős szám régiós összevetésben is hangoztatta Dancs. Aki szerint ezt most sikerült figyelmen kívül hagyni. Bod Tamás Érdekvédelmi testület alakíthatását tervezik az eleki libás gazdák 2002. január 25. 00.10  A jelenlegi helyzettel elégedetlen megyei libatömők jövő hétfő, déli egy órakor tiltakozó fórumot tartanak az eleki művelődési házban tájékoztatta tudósítónkat Sipos Sándor helybéli gazda, aki a Viharsarokban megpróbálja összefogni a helyzettel elégedetlen libásokat. A gazdák legfőbb sérelme, hogy a tömésre kiadott libák kilónként visszavásárlási árát csökkentették, a máj felvásárlási árát leszállították, emellett meglátásuk szerint egészségügyi okokból történő elhullás kockázata egyoldalú. A libások hétfőn Eleken várhatóan érdekvédelmi testület felállításáról döntenek.  A gondok orvoslásának igényével hirdették meg a hétfői eleki fórumot, amelynek két napirendi pontja lesz. Az első szerint arra a kérdésre kell választ találni, hogy a 2002-ben megváltozott piaci körülmények között hogyan lehet tovább folytatni a gazdálkodást. Másrészt dönteni kell arról, hogy a kialakult egyesek szerint válságos helyzetben érdekvédelmi szervezetet hozzanak-e létre a libások?  Sipos Sándor elmondta, hogy a megyében ténykedő feldolgozó cégek az elmúlt hetekben tizenöthúsz forinttal csökkentették a tömésre kiadott libák kilónként visszavásárlásának árát, egyúttal jelentékenynek mondható mértékben csökkent az első-, a másod- és a harmadosztályú libamáj kilónkénti ára is. Ha ehhez még hozzászámítják, hogy az elhullásból eredő veszteséget is teremelőknek kell lenyelniük, akkor a legszerényebb haszon sem marad a libatömőknél, akik napi tizenhat órában végzik a nehéz fizikai munkát. Sipos kifejtette: nincsenek könnyű helyzetben a termelők, mert a rossz, sőt sok esetben veszteséges termelési mutatók mellett sem tudnak váltani. Arról nem beszélve, hogy az ólak megépítése, a fözőüst, a törő- és tömőgépek beszerzése nem egy esetben milliós vagy több százezer forintos tétel. Nem beszélve a takarmány- és a kukoricaárakról, a villanyról, a gázról, a vízről és a szárnyasoknak szükséges vitaminokról.  A feldolgozók szerint a piaci viszonyokra jelentős hatással van, hogy a meghatározónak számító francia piacon mérséklődött az érdeklődés a libamáj iránt. Ehhez hozzátették: ha a piac a mostani árat fogadja el, az a termelőknek is kell tekintettel kell lenniük. Emellett a tömési technika javításával a munka hatékonyságát lenne szükséges növelni. Sipos Sándor megjegyezte, hogy a felháborodott gazdákhoz eljutottak azok a jelzések, amely szerint a feldolgozó cégek a jövőben kilónként esetleg öt forinttal emelnék az áraikat, ám ezt nem tekintik tárgyalási alapnak. Több libás szerint ma a tömés szinte egyenlő a ráfizetéssel, sőt olyanok példáját sorolják, akiket az elszenvedett veszteségek miatt az a veszély fenyegeti, hogy elárverezik a házukat. A Békés megyei libások hétfőn várhatóan érdekképviseleti testület megalakításáról döntenek, fórumukra meghívták a feldolgozó cégek vezetőit és a legnagyobb integrátorokat is. A rendezvényre előzetesen tucatnyi Békés megyei település több, mint száz termelője jelezte részvételét.  B. T. Dr. Legeza Tibor rendhagyó perbeszédének magyarázata  2002. január 25. 00.10  Nemrégiben rendhagyó módját választotta dr. Legeza Tibor gyulai ügyvéd annak, hogy a kirendelt védői gyakorlat visszásságairól szót ejtsen. A Békés Megyei Bíróság másodfokú büntetőtanácsa előtt a sarkadi benzinvonatper védőbeszédébe építve sorolta fel kifogásait. Nem véletlenül itt, hiszen ide is a bírósági kirendelése nyomán került az egyik vádlott képviselőjének. Kritikai észrevételeiről kérdeztük a neves gyulai jogászt. - Miért éppen a sarkadi benzinvonat tárgyalásán, azon belül saját perbeszédébe fűzve fogalmazta meg a kirendelt védői gyakorlattal szembeni kifogásait? - Egész egyszerűen azért, mert nincs más fórum, másrészt a bíróság ítéletében a felmerült bűnügyi költségekről is dönt, így úgy gondoltam: ennek megállapításakor figyelemmel lesznek mondandómra. Az ügyvédek vagy megbízással, vagy kirendeléssel látják el a feladatukat. Amikor a vádlottnak nincs megbízott ügyvédje, akkor a bíróság rendel ki mellé, hiszen a védelem joga mindenkit megillet. Az ügyvédek döntő többségében vállalkozók, s mint ilyenek, csak azt vállalják el, amelyet érdekükben állónak tekintenek. Ennek ellenére a bíróság törvény alapján jogosult kirendelni ügyvédet, aki ennek kénytelen eleget tenni. Egy ügyvédnek számos kötelezettsége van, amit mint kirendelt védőnek teljesíteni kellene, de egyszerűen nem tud. A jogi egyetem elvégzése után óhatatlanul szakosodik az ember, és szakterületének történéseit, eseményeit, bírósági határozatait figyelemmel kíséri, ami jelentékeny időt és energiát követel. Így ha valaki úgy gondolja közülünk, hogy nem kíván büntetőügyekkel foglalkozni, akkor nem foglalkozik. Ám ha ilyen kollégát büntetőügyben rendel ki a bíróság, akkor az ellátási színvonal valamelyest alacsonyabb lesz.  - Eképpen kötelezhetik arra az ügyvédet, hogy valami olyasmit csináljon, amihez nem annyira ért? - Egy belgyógyászt nem kötelezhetnek arra, hogy sebészi feladatokat végezzen el, egy inkább polgári ügyekkel foglalkozó vállalkozót viszont kötelezhetnek arra, hogy büntetőügyekben ténykedjen. Régebben még a vádiratot sem kézbesítették az ügyvédeknek. Ma azonban sem idő, sem energia nincs arra, hogy tisztességesen felkészüljön egy ügyvéd a kirendelt védői feladatára, ráadásul nem fizetik meg. Méghozzá kétszeresen sem. Egyrészt nem biztosítanak a felkészülésre egyetlen fillért sem, másrészt megalázó módon jelenléti díjnak nevezik a tárgyalóteremben töltött időt. - Ebben az esetben mit jelent az, hogy nem fizetik meg? - Az ilyen esetekre érvényes ügyvédi díjakat 1984-ben szabályozta az igazságügy-miniszter, azóta számos más területen jelentős előrelépés történt, az inflációkövető béremeléstől kezdve a minimálbér jelentősebb emeléséig, ám ezen a területen tizennyolc éve megállt az idő. A bírósági szakértők tolmácsok díjazását számtalanszor módosították, ezek fényében kijelenthető: ebből a szempontból a legrosszabbul keresők szakemberek a kirendelt védők. Bruttó összegben az első órára ezer, minden elkövetkezőre ötszáz forintot kapnak, akiknek ebből költségeiket kell rendezniük, emellett társadalombiztosítási és személyi adó kötelezettségüknek is eleget kell tenniük. - Mindez hogyan aránylik egy segédmunkás órabéréhez? - A kirendelt védő által kapott összegért egy takarítónőt nem kap az ember, hogy az irodáját kitakarítsa. Ha még mellette egy ügyvédjelöltet alkalmaz, akkor a kirendelések után kapott pénz kifejezetten a ráfizetéses rovatba írható, ilyet pedig egyetlen munkavállalótól sem lehet elvárni. Az ügyvédi kamarák felhívták tagjaikat: nyilatkozzanak arról, hogy vállalnak-e kirendelt védői megbízatást vagy sem. Erre természetesen nagyon kevesen jelentkeztek. Főként csak olyanok, akik kezdők, és minden fillér számít nekik. De akiknek bejáratott praxisuk van, azok nem. Esetükben kieső időről és veszteségről van szó, amit tőlük nem lehet elvárni. Az adóhivatal előírja minden ügyvédnek, mennyi az a minimum, amit meg kell termelnie. Próbálja meg ezt valaki büntető kirendeléseket választva teljesíteni. - Az Ön esetében az is problémaként merült fel a benzinvonatperben, hogy az ügyvédi kamara által a kirendelésekre jelentkezők névsora nem egyezett meg azzal, ami a bíróság rendelkezésére állt. Ez hogyan fordulhatott elő? - Ezt a névsor korábban is el kellett küldeni a bíróságnak. De a kamara azért nem jelezte, mert nem volt elég jelentkező. A legutóbbi kamarai közgyűlésünkön vitatéma volt ez, abban maradtunk: csakis azokat kell az ívre felvenni, akik valóban jelentkeztek. Ám az a gond, hogy ezzel a létszámmal képtelenség ellátni a bírói ügyszakot, így megállna az igazságszolgáltatás gépezete. Amíg a törvény nem változik, addig az ember kénytelen ellátni az ügyeket, amelyek időben kiszámíthatatlanok és az eljárások sokaságában olykor ütik egymást. Emellett mint említettem ráfizetésesek. Ugyanakkor, ha az ember nem jelenik meg, akkor könnyen megbírságolhatják, mint történt ez nemrégiben, amikor egy kolléga emiatt százezer forint rendbírságot kapott. A kérdés teljesen rendezetlen. - Nem jelezték, hogy ezen a téren nagy baj van? - Többször felvetettük ezt az Országos Ügyvédi Kamarának, jelzésünket már sokszor továbbítottak az Igazságügyi Minisztériumba. Annak ellenére nem történik semmi, hogy a miniszter asszony korábban ügyvéd volt, ráadásul a törvényhozásnak is több ügyvéd tagja van. Pedig előbb-utóbb rendezni kell a kérdést, különben nagy botrány lesz. Másrészt: ilyen feltételek mellett nem várhatók el az ügyvédekkel szemben megfogalmazott követelmények teljesülése. - Elmondaná, hogyan cseppent bele a benzinvonatperbe, ami a jelek szerint az utolsó csepp volt a pohárban, hogy elégedetlenségének hangot adjon. - A sokszereplős ügy egyik vádlottját védem, akinek korábban más volt a kirendelt védője. A másodfokú bírósági tárgyalás előtt néhány nappal kaptam kirendelést az ügyben. Ahol csak az ítélet hatvanhat, míg az ügyészi fellebbezés tíz oldal volt. Ha ezt becsülettel elolvassa az ember és nem jegyzeteli ki, nem is néz utána néhány dolognak , akkor is több óra hossza. Ezzel szemben a bíróság csak a tárgyaláson való részvétel időtartamát tudja meghatározni a díjazást, ez viszont nem áll arányban a végzett munkával és a ráfordított idővel. Az ember saját presztízse miatt nem akar ilyen ügyeket elvállalni, ugyanis ilyen feltételek mellett sem szeretne rosszul szerepelni. De saját védencének sem tud adott esetben jót tenni, mert nem ismeri kellő mélységben az ügyet. Holott a felkészülésre napok kellenének.  - Mi lehet ebben a helyzetben a megoldás? - Az anyagi elismertség, ami a többi szakértővel azonos elbírálást jelenti a költségtérítésen felül. Véleményem szerint ez volna a minimum. Másik megoldásként egész más rendszert kellene felépíteni. Ugyanis, ha a vállalkozót más pályán nem lehet akartán kívül semmire kényszeríteni, akkor külföldi minták alapján nálunk is be lehetne vezetni a közvádló és a közvédő intézményét. Azt ezt végzők rendes állami fizetés mellett látnák el a feladatukat.  - Ezt egy igazságügy-minisztériumi rendelettel vagy egy törvénnyel lehetne bevezetni? - Ehhez mindenképpen törvény kell. De ha soha senki nem készíti elő, akkor soha senki nem fogja elfogadni.  Bod Tamás Most szép lenni határőrnek  2002. január 25. 00.10 Az idén is nagyszabású beiskolázási akciót hirdet az Orosházi Határőr Igazgatóság tájékoztatta lapunkat Kunos Gyula főhadnagy, sajtóreferens. A pálya iránt érdeklődő 18 és 33 esztendő közötti érettségizett, büntetlen el?élet? fiatalok február 5-éig jelentkezhetnek az igazgatóság orosházi központjának személyügyi osztályán Jámbor Zoltán századosnál személyesen, írásban vagy telefonon. A határ?r szakközépiskolai képzés a korábbi évek gyakorlatának megfelel?en két esztendeig tart. Az érdekl?d?k öt intézménybe jelentkezhetnek: Szeged, Miskolc, Körmend, Sopron, valamint Budapest-Adyliget. A jelentkez?k egészségügyi és pszichológiai alkalmassági vizsgán is átesnek. Az intézmény elvégzése után útlevélkezel?ként, illetve jár?rként helyezkedhetnek el az ifjú határ?rök, akik fizetésük mellett más juttatásokra, egyebek közt ruhapénzre, szociális kedvezményekre, továbbtanulási, el?meneteli lehet?ségekre számíthatnak, továbbá öt év nyugdíjkedvezmény illeti meg ?ket hangsúlyozta Kunos Gyula. * Szennyvízgondok Gádoroson 2002. január 25. 00.10 Gádoroson egyre inkább halaszthatatlanná válik a szippantott szennyvíz kezelésének megoldása, különösen az id?sek otthona m?ködését veszélyezteti. Az önkormányzat hosszú távon egy Nagyszénással közös rendszer megvalósításában látja a megoldást, ám a két település pályázatai rendre sikertelennek bizonyulnak. A téma szerepelt a képvisel?-testület legutóbbi ülésének napirendjén is, ahol arról állapodtak meg a faluvezet?k: szabad kezet adnak a polgármesternek arra, hogy tájékozódjon, indokolt esetben járjon el az ügyben. Az így megkötött megállapodások, szerz?dések azonban csak a képvisel?-testület utólagos jóváhagyásával léphetnek érvénybe. A gádorosiak természetesen korábban is tájékozódtak a lehetséges megoldásokról, felmerült egyebek közt egy Tolna megyei társaság biológiai szennyvíztisztító technológiának alkalmazása, ez azonban nem oldja meg a teljes település, csupán a nagyobb létesítmények szennyvízkezelését. Ez a megoldás már több helyen bevált, s mellette szól, hogy ötven százalékos állami támogatás igényelhet? megvalósításához.    Dancsó-Fetser viadal várható ősszel 2002. január 24. 09.00 Nagy valószínűséggel az orosházi polgármesteri szék sorsa Fetser János jelenleg hivatalban lévő polgármester és Dancsó József országgyűlési képviselő között dől el. A kedd este megrendezett Fidesz-MDF fórumon bejelentették ugyanis: a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártok helyi szervezetei a fideszes Dancsót indítják az őszi választásokon. Az országgyűlési választásokon listás jelöltként újrainduló kormánypárti politikus-közgazdász lapunknak elmondta: egyelőre nem fűz újabb elemeket saját, illetve az őt támogatók döntéséhez. Korainak tartja ugyanis az őszi helyhatósági választásokról beszélni, a polgári pártoknak elsősorban a parlamenti választások kampányára kell koncentrálniuk. A várost 1994 óta irányító szocialista Fetser János még tavaly bejelentette újraindulási szándékát, valamint ő is előkelő helyen szerepel pártja megyei országgyűlési listáján. Más polgármester-jelöltekről egyelőre nem tudni Orosházán, csupán annyit, hogy korábban a konzervatív pártok leszögezték: okulva az 1998-as helyhatósági vereségből nem osztják meg erőiket. K. Gy. PostaNet - Behálózzák a postát 2002. január 24. 09.00 A posta a kis lépések helyett a nagy ugrást választotta az informatikai fejlesztésben, ennek jegyében dolgozták ki az úgynevezett PostaNet rendszert, mely olyan információtechnológiai infrastrukturális rendszer, mely a jelenlegi szolgáltatások egyszerűsítését, illetve új szolgáltatások bevezetését teszi lehetővé. A rendszert Békésben elsőként az orosházi I. számú hivatalban alkalmazza a posta január 25-étől - tájékoztatta lapunkat Lovászi József, a Szegedi Postaigazgatóság PR-vezetője. Az Integrált Posta Hálózat (PostaNet) számos látványos változással jár a postai ügyintézésben. Ezek közül néhány jellemző: az ügyfelek ugyanannál az ablaknál vehetik igénybe a postai szolgáltatások jelentős részét (levélfeladás, pénzbefizetés), több küldemény vagy készpénz-átutalási befizetés esetén nem kell a feladónak összesítést készítenie, a PostaNet rendszer a feladóvevényt géppel érvényesíti, a fiókbérlők részére érkező ajánlott küldeményekről pedig listát nyomtat. Ezen túl természetesen a postások munkája is könnyebbé, áttekinthetőbbé válik, sőt hosszú távon az ügyfelek bizonyos szolgáltatásokat otthonról vehetnek igénybe hálózatba kötött számítógépük segítségével. Az orosházi hivatalban csütörtökön délután látnak hozzá a szakemberek a rendszer beüzemeléséhez, ami néhány órás átmeneti kellemetlenséget jelenthet az ügyfeleknek. A hivatal például este hét helyett már fél ötkor bezár, s a délutáni órákban az emeleti ablakoknál fogadják a befizetéseket. Ezzel párhuzamosan azonban megerősített szolgálattal működik a vasútállomás mellett található kisposta, mely a megszokott öt helyett hat óráig lesz nyitva. Péntek reggeltől az orosházi nagyposta a megszokott rendben fogadja az ügyfeleket - hangsúlyozta a PR-vezető. Násztor: újabb három év 2002. január 24. 09.00 Az Orosházi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete keddi közgyűlésén újabb három évre dr. Násztor Sándort választották meg a szervezet elnökévé. A közgyűlés résztvevői állásfoglalást is kibocsátottak, melyben egyebek közt intézkedéseket sürgetnek a helyi közéletben. Elnökhelyettesként továbbra is Jancsó Mihály és Horváth Imre dolgozik a vezetésben, s a Gyulai Józsefné által betöltött ügyvezetői tisztségben sem történt változás. A tizenegy tagú elnökségben négy helycsere történt - derült ki a tanácskozást követő szerdai sajtótájékoztatón, ahol az újjáválasztott elnök hangsúlyozta: a nyugdíjas-egyesület állásfoglalásban is megerősítette korábbi kérését a városvezetés felé, miszerint létesüljön Orosházán is garzonház nyugdíjasok számára. Ennek előkészületei egyébként már megkezdődtek. Ugyancsak sürgeti a szervezet, hogy a szociális ellátórendszer nagyobb gondot fordítson az idősekre, továbbá rendezzék a városi köztemető ügyét, mivel jelenleg minden kegyhely egyházi tulajdonban van. A közelgő választásokkal kapcsolatban kinyilvánították: nem foglalnak állást egy párt mellett sem, azonban a jelöltek közül Vastagh Pált támogatják, aki megítélésük szerint sokat tett a városért és a nyugdíjasokért. Násztor Sándor hozzátette: több helyi intézményhez és civil szervezethez hasonlóan az érdekvédelmi egyesület is együttműködési megállapodás kötésére készül az önkormányzattal.  Pokorni: Medgyessy fogja vissza a szalonképtelen politikusait 2002. január 24. 09.00 Az elmúlt néhány hónapban sikerült tartalommal megtölteni a Fidesz - Magyar Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum nyáron megkötött együttműködési megállapodását - hangzott el kedden este Orosházán azon az ünnepségen, melyen a két pártelnök, Pokorni Zoltán és Dávid Ibolya kézjegyével látta el a helyi választási együttműködésről szóló dokumentumot, melynek értelmében Orosházán az MDF-es Varga István indul a két párt színeiben. Dávid Ibolya pártelnök, igazságügy-miniszter a ceremóniát megelőző sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta: 27 körzetben indul MDF-es jelölt közös színekben, illetve kilenc megyei listán szerepelnek befutó helyen magyar demokrata politikusok. A két párt programjainak egyeztetése, összecsiszolása jelenleg is zajlik - tette hozzá az elnök asszony hangsúlyozva, hogy az őszi önkormányzati választásokra is közösen, az együttműködési megállapodás szellemében készül a két párt. - A Fidesz február 16-ai kongresszusán fogadja el végleges választási programját, mely reményeink szerint az elkövetkező esztendők kormányprogramja lesz - jelentette ki Pokorni Zoltán. A Fidesz elnöke élesen bírálta Horn Gyulát kedden kibocsátott közleménye miatt, melyben a katolikus egyházat azzal vádolja a volt miniszterelnök, hogy a legnagyobb kormányzó párt oldalán kampányol. Pokorni szerint ezzel hívők millióit sértette és botránkoztatta meg Horn, ezért a Fidesz felszólítja Medgyessy Pétert: fogja vissza az MSZP szalonképtelen kijelentéseket tevő politikusait. Ki sajátítja ki a helyi ünnepeket? 2002. január 24. 09.00 A gádorosi önkormányzat képviselői alapjaiban egyetértenek az idei költségvetés tervezetével, bár végszavazást még nem tartottak a dokumentum sorsáról. Ennek egyik oka, hogy az érintett szervezetek - intézmények, érdekképviseletek - közül még nem mindenki véleményezte az anyagot, így az ő jogos észrevételeik alapján még változhat a rendelet. Ennek egyik fő eleme egyébként a következetesség lesz: az önkormányzat szándékai szerint az előirányzott 43 millió forintos tartalékalapot nem használják fel, ezért az intézményeket a dologi kiadások terén önmérsékletre kérik. A tanácskozáson meghatározták az idei községi ünnepségek menetrendjét is. Petri József kisgazda képviselő szerint ezeket az önkormányzati többséget élvező Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület kisajátítja magának, ami különösen kampányidőszakban kifogásolható. Dr. Prozlik László polgármester válaszában hangsúlyozta: évek, évtizedek óta megrendezett tradicionális rendezvényekről van szó, melyeket senki nem kíván kisajátítani, még hogyha vannak is személyi átfedések. Arra azonban ígéretet tett a község első embere, hogy a részletes programok megszervezésébe bevonják a helyi pártokat, illetve jelentősebb civil szervezeteket. Ami történik: kommunikációs blöff Az MSZP véleménye a békési közútfejlesztési tervekről 2002. január 23. 09.00 A Békés megyei szocialisták kétellyel fogadják, nem egy esetben kommunikációs blöffnek és csúsztatásnak tartják a kormánypárti képviselők viharsarki útépítésekkel és -fejlesztésekkel kapcsolatos kijelentéseit - mondta el érdeklődésünkre Varga Zoltán, a megyei közgyűlés legnagyobb, ellenzékben politizáló frakciójának vezetője. A politikus a témában az utóbbi hetekben és hónapokban elhangzott kijelentéseket a 2303/2001. számú, tavaly októberben elfogadott kormányrendelettel állítja szembe. Ez a dokumentum a gyorsforgalmi úthálózat - autópályák és autóutak - 2015-ig terjedő fejlesztési programjáról szól. - A közút- és az infrastrukrúrafejlesztéssel a sok hátránnyal küzdő Békés megyében kivétel nélkül mindenki egyetért. Mi az, amit kifogásolnak a helyi szocialisták? - Az országos és a Békés megyei autópálya- és autóútépítésekkel kapcsolatban sokadszorra jelennek meg olyan kormánypárti, elsősorban fideszes nyilatkozatok, amelyeket a tények nem támasztanak alá. - Pontosan milyen nyilatkozatokra gondol? - Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke és a Fidesz országgyűlési képviselője 2001. március 14-én a Békés Megyei Hírlapban kijelentette: "Az új tervbe (közúthálózat fejlesztése) Békés megye, illetve a 44-es út gyorsforgalmivá fejlesztése is bekerült." A Békés Megyei Napban tavaly augusztus 15-én ugyanő azt fejtegette, hogy 2015-ig megtörténik a 44-es főút fejlesztése, és ezzel sikerült felülírni az előző kormány által meghatározott dátumot. Amikor pedig tavaly decemberben a megyegyűlés vendége volt Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter, akkor lapok ő idézve azt írták - és az ügyben senki nem kért pontosítást vagy helyreigazítást -, hogy 2008?2010-re teljes hosszában elkészül a gyorsforgalmi út Kecskemét, valamint a Gyula-országhatár közötti szakaszon. Néhány más, Békésbe ellátogató fideszes államtitkár mindezt azzal toldotta meg, hogy legkésőbb 2015-ig a 47-es főútból is gyorsforgalmi út lesz. - Ezzel kapcsolatosan mit kifogásol az MSZP megyei vezetése? - Csak azt, hogy ezek a kijelentések és elképzelések köszönőviszonyban sincsenek a témakörben meghatározóan fontosnak számító alapdokumentummal, a 2303/2001-es kormányhatározattal. Ez egyetlen szót sem szól sem a 44-es, sem a 47-es főút gyorsforgalmivá fejlesztéséről. Annál többet - egyebek mellett - az M0-ás folytatásáról, a 4-es főút fejlesztéséről, az M5-ös továbbépítéséről, valamint a M30-as és az M35-ös autópályává fejlesztéséről. - Akkor vélekedésük szerint mi az, ami megépül Békés megyében? - Egyes szakaszok fejlesztéséről van és lesz szó. Így kétségtelen, hogy már bele is kezdtek a 44-es főút Gyula és Békéscsabai közötti szakaszának négysávúsításába, de ez is csak autóút jellegű út lesz és nem autóút! Domokos László azt mondja a szarvasiaknak, hogy a várost elkerülő út a beígért időpontra elkészül, holott csupán arról van szó, hogy a Kardos és a Szentesi út közötti elkerülő szakaszt sikerült betuszkolni a fejlesztési elképzelések közé. Sajnálatos, hogy a Battonya-országhatártól Orosházán keresztül Kiskunfélegyházáig vezető út fejlesztése roppant nehézkesen halad, időnként úgy tűnik, hogy leáll. De az orosháziak egyik nagy sérelme közé tartozik, hogy a város elkerülő - és sok éve torzó - út esetében nem látni a harmadik és negyedik ütem megkezdését, nem hogy a befejezését.  - Mi a kritikai észrevételeik mellett levont következtetése a Békés megyei szocialistáknak? - Meglátásunk szerint kommunikációs blöff zajlik az ügyben. Felelős pozícióban egyesek jóval többet és szebbet mondanak, mint ami a valóság és ami tényszerűen alátámasztható. Az infrastrukturális fejlesztések hiánya, vagy ezek csúszása miatt egyelőre csak álom, hogy ebben a gazdasági értelemben leszakadt megyében nagyobb számban munkahelyteremtő beruházások valósuljanak meg. Noha ez, kétségtelenül, az előrelépés záloga volna. De, példának okáért, mindez veszélyezteti a gyógyturizmusba befektetett állami és önkormányzati milliárdok megtérülését és hasznosulását is. Bod Tamás Polt: nem vagyok illetékes Legfőbb ügyészi válasz a békési szocialistáknak 2002. január 23. 09.00 A Békés megyei szocialistáknak írott válaszában Polt Péter legfőbb ügyész sem magát, sem a Legfőbb Ügyészséget (LÜ) nem nevezte illetékesnek annak a kérdésnek a megítélésében, hogy a magyar és a román miniszterelnök által aláírt egyetértési nyilatkozat felülírja vagy sem a Parlament által nagy többséggel elfogadott státusztörvényt. Erről a válász kézhez vétele után, kedden beszélt érdeklődésünkre Tóth Károly békéscsabai MSZP-s országgyűlési képviselő, aki január elején a legfőbb ügyészhez küldött beadvány egyik készítője volt. Mellette az állásfoglalás kérését Karsai József, a dél-békési körzet szocialista képviselőjelöltje jegyezte. Tóth és Karsai azt kifogásolta, hogy az Országgyűlés által hozott, és nagy többséggel elfogadott törvényt nem módosíthatja más, főként alacsonyabb rendű jogszabály. Ehhez hozátették: a státusztörvényben egyetlen szó sem volt arról, hogy minden román állampolgárra kiterjesztik a szabad magyarországi munkavállalás lehetőségét. Tóth kérdésünkre megjegyezte: a legfőbb ügyész arra hivatkozva indokolta meg az illetékesség hiányát, hogy nem egyedi államigazgatási ügyről van szó, és nincs törvényhely, amely alapján a Legfőbb Ügyészségnek el kellene járnia. - Mindez nagyon jó válasz a legfőbb ügyész részéről, hiszen valljuk meg, azt nem várhattuk, hogy Polt Péter azt mondja: a miniszterelnök törvényt sértett - mondta Tóth. Mindehhez hozzátette, bár a kérdésben az Alkotmánybírósághoz fordulhatnának, de nem teszik. Ehelyett abban bíznak, hogy a választópolgárok áprilisban úgy döntenek: a magyar kormányfő nem csinálhat azt, amit akar. B. T. Kukoricások levele Orbán Viktornak 2002. január 21. 22.00 Az Alkotmánynak a független és pártatlan bírósági eljárást mindenki számára lehetővé tevő alapjogának igényével, és tiltakozva a magyar bíróságok egymást kizáró ítéletei ellen január 14-ei dátummal levelet írt a békési kukoricatermelők egy része és a maga nevében Nánási Mihály eleki gazda Orbán Viktor miniszterelnöknek. Az elmúlt időszakban már többször foglalkoztunk a témával. Az utóbbi néhány napban annyiban módosult a helyzet, hogy a 2000-ben a Békési Gabona Rt.-vel leszerződött, és utóbb a bírósági végzések egyenetlenségével elégedetlen termelők letettek arról a tervükről, hogy tiltakozásképp az Igazságügyi Minisztérium (IM) és a Legfelsőbb Bíróság (LB) épületében éhségsztrájkot folytassanak. Azonban továbbra is arra kérik Solt Pált, az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) vezetőjét, hogy soron kívül bírálja el az ügyben benyújtott felülvizsgálati kérelmüket. A most született és Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett nyolc oldalas levél részletezi a 2000 februárja, a felvásáló céggel megkötött szerződés óta eltelt történéseket. Ennek lényege: annak idején a békéscsabai központú cég általa adásvételi nevezett szerződést ajánlott a gazdáknak, amit termelők aláírtak, így vállalták, ha vitás kérdés merülne fel, akkor abban a Budapesti Ügyvédi Kamara mellett működő Eseti Választott Bíróság illetékes dönteni. A gazdák szerint a 2000-es belvíz, majd az azt követő aszály miatt többségük nem tudta leszállítani a szerződött mennyiséget. A nem teljesítés miatt a felvásárló cég az aláírt adásvételi szerződés alapján kötbért szabott ki, valamint fedezetvásárlások végrehajtását kezdeményezte a nem teljesítőkkel szemben. Miközben az aláírt szerződés rögzítette: "A felek minden megtesznek a szerződéses kötelezettségek teljesítésére, ha kötelezettségeiket nem teljesítenék - vis major esetét kivéve -, úgy kölcsönösen kötbér felszámítására tarthatnak igényt." A termelők szerint az aszály, éppen az itt említett vis major helyzet. A szerződés nem teljesítése miatt a Békési Gabona kezdeményezésére perek tucatjai indultak a termelőkkel szemben. Közérdekből a szerződés minősítése iránt indult perben az elsőfokon eljáró Békéscsabai Városi Bíróság a gabonacégnek adott igazat. Az ítéletet a Békés Megyei Főügyészség megtámadta, keresetét részben elfogadta a másodfokon eljáró Békés Megyei Bíróság, és 2001. április 10-ei ítéletében kimondta: a termelők és a felvásárló cég között létrejött szerződés az elnevezés ellenére nem adásvételi, hanem termékértékesítési. A tavaly tavasszal hozott jogerős bírósági ítéletet a 2001 nyarán és őszén született eseti választott bírósági ítéletek a legtöbb esetben figyelmen kívül hagyták. Nemegyszer ugyanazon személyekből álló testület ugyanazon szerződések ügyében egymással ellentétes döntéseket hozott. A Békési Gabona Rt. az ügyben azt hangoztatja, hogy a rendkívüli helyzetben kompromisszumos megoldást ajánlott, amelynek lényege az volt: ha a termelők nem tudják beszállítani az eredetileg vállalt mennyiséget, akkor azt szállítsák be azt, ami megtermett. A felvásárló cég szerint ennek sokan - az érvényben lévő szerződés ellenére - nem tettek eleget. Nánási Mihály Orbán Viktornak írt levelében leszögezi: ha a választott bírósági ítéleti döntései attól függnek, hogy azokat milyen személyi összetételű tanácsok hozták meg, akkor az nem szolgálhatja a törvényhozói akaratot. Ugyanakkor alkotmányos alapjogokat sért, hogy egyazon választott bírói tanács egyszer termékértékesítési, más esetben adásvételinek minősíti ugyanazon szerződéseket. Másrészt az ilyen döntések nem szolgálják a jogbiztonságba vetett hit erősödését. Az eleki gazda végül elmondta, a Legfelsőbb Bíróság kedvezőtlen döntése esetén Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak. Bod Tamás A Hungarotel méltó vetélytársa lenne a Matávnak Stumpf az információs társadalomról 2002. január 21. 22.00 Az információs robbanás történelmi esélyt jelent Magyarországnak, hogy újra emelkedő nemzetté váljon kiművelt emberfőinek köszönhetően, továbbá lehetőséget ad a vidéknek is a felzárkózásra - jelentette ki Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt (MEH) irányító miniszter hétfőn délelőtt Orosházán a Hungarotel Rt. új, a 68-as primer körzet előfizetőit kiszolgáló székházának avatásán. Ole Bertram, az immár összevont távközlési társaság vezérigazgatója ugyanitt hangsúlyozta: az üzleti szférát előtérbe helyező versenytársaival ellentétben a Hungarotel továbbra is a lakossági ügyfelekre koncentrál. A hétfőn délelőtt felavatott székház régi elhelyezési gondjait oldotta meg a koncessziós társaságnak, hiszen a továbbiakban egy helyen található a műszaki háttér és az ügyfélszolgálat. Az ingatlan-beruházás 170 millió forintjába került az amerikai tulajdonú cégnek, további egymilliárdot pedig a technológiai háttér korszerűsítésére fordítottak: a korábbi központot Siemens-berendezésekre cserélték. Az avatóünnepséget és a bejárást követő gyopárosfürdői szakmai programon Ole Bertram vezérigazgató elmondta: a Hungarotel komoly hátránnyal vágott neki már 1992-ben a koncessziós szerződés végrehajtásának, hiszen a monopoljogát a hetekben elvesztett Matáv megtartotta a gazdaságilag erős térségeket, ehhez társultak további kedvezőtlen tendenciák, például a mobilkommunikáció tömeges térnyerése. Ennek ellenére a Békés megyében 114 ezer ügyféllel rendelkező társaság hosszú távon arra törekszik, hogy a távközlési liberalizációnak köszönhetően méltó vetélytársa legyen a Matávnak. Ezt a Hungarotel menedzsmentje a hazai alternatív szolgáltatók összefogásával tartja lehetségesnek, ez a folyamat azonban még a kezdeti stádiumban van. Stumpf István kancelláriaminiszter hangsúlyozta: a kormány túl van az információs társadalom jogi kereteinek megteremtésén a továbbiakban az infrastrukturális háttér kiépítésére koncentrálnak. Ennek jegyében indul meg hamarosan a közös infrastruktúra fejlesztési rendszer, mely által - gazdasági társaságok bevonásával - megteremtik az információátvitel minőségi hátterét, elsősorban az elmaradott térségekben. Hozzátette: a kormány mindent megtesz azért, hogy az információtechnológia áldásait mindenki megfizethető áron használhassa, erre jó példa az internethasználat díjainak hatósági szabályozása. K. Gy. * A Hungarotel volt az első a hazai vezetékestelefon-piacon, amely alternatív, személyre szabott díjcsomagokat kínált ügyfeleinek, ezek egyike a 70 éven felülieknek szóló Évgyűrűk, melyet közel kétezren rendeltek meg - hangzott el székházavatóhoz kapcsolódó háziünnepségen, melyen az tarifacsomag ezredik megrendelőjét, a mezőhegyesi Balogh Józsefnét köszöntötték. Az asszony Stumpf Istvántól vehette át a Hungarotel ajándékát, melynek része egy féléves ingyenes előfizetés. További tíz kisorsolt Békés megyei Évgyűrűk-ügyfél ugyancsak ajándékot kapott a telefonos társaságtól. A gádorosi tehetségekért 2002. január 21. 22.00 E hónap végéig pályázhatnak azok a helyben élő középiskolások, illetve nappalis felsőoktatási hallgatók, akik támogatást igényelnének tanulmányaikhoz a Tehetséges Gádorosi Tanulókért Alapítványtól - tájékoztatta lapunkat a kuratórium vezetése. Az egyszeri támogatásért azok pályázhatnak, akik a gádorosi általános iskolában szerezték meg alapfokú bizonyítványukat, továbbá jól tanulnak és szociális helyzetük is indokolja a segítséget. Alapvető feltétel tehát, hogy tanulmányi átlaguk ne legyen rosszabb 4,4-nél. A pályázathoz önéletrajzot kell csatolni, melyben az igénylő kitér szociális helyzetére és tanulmányi munkájára, mindezeket természetesen kereseti igazolásokkal és bizonyítvány-, illetve leckekönyv-másolatokkal kérik alátámasztani. A pályázatokat a Némann Valéria Általános Iskola címére lehet eljuttatni január 31-éig, részletes felvilágosítás ugyanitt kérhető Kozmer Imre igazgatótól. A tudomány adós a romakutatással - felmérés indul Orosházán 2002. január 20. 20.00 Egy éven át heti nyolc-tíz órát töltött az orosházi romák közt Erostyák Zoltán orosházi néprajzkutató 1995-ben és '96-ban. A fiatal szakember egyetemi szakdolgozatához gyűjtött adatokat, melyeknél természetesen jóval szélesebb ismeretekhez jutott. Ezeket az idén hasznosíthatja és bővítheti, ugyanis nagyívű kutatási program indul a városban, melynek ő az egyik vezetője. A szociológusokkal, muzeológusokkal megerősített néprajzos csapat fel kívánja tárni a közel két évszázada itt élő roma közösség eredetét, szokásait, életmódját, jelenét és igyekeznek felvázolni a lehetséges jövőképet is. - A társadalomtudományok adósak a hazai cigányság kutatásával, leszámítva néhány fontos alapmunkát - mondja a 29 esztendős néprajzkutató. Ennek oka, hogy a Kádár-rendszer alatt a szőnyeg alá söpörték a problémát, és egy-két szociológiai felmérést leszámítva nem készültek forrásként is használható munkák. Érdekesség, hogy a leginformatívabb munka még mindig csak angolul olvasható: Michael Sinclair Stewart brit szociálantropológus a kilencvenes évek elején publikálta a magyarországi romákkal kapcsolatos kutatásait Daltestvérek címmel. Végzős néprajzosként igyekeztem valamit enyhíteni ezen a hiányon és a régi cigány mesterségek egyik jellegzetes ágáról, az állatkereskedésről készítettem tanulmányt, ezen belül is a lókupecek világát vizsgáltam, és természetesen azt a társadalmi környezetet, ami körülvette őket. - Élnek még lókupecek Orosházán? - Elvétve igen. Sajnos más cigány mesterségekkel - vályogvetés, rézöntés, köszörűsség, teknővájás - együtt ez is háttérbe szorult. Ennek oka a huszadik század felgyorsult ipari és társadalmi változásainak köszönhető: a tömeggyártás kielégítette azt a piaci igényt, amelyet addig a roma mesterek elégítettek ki. A lovakat is kiváltották a mezőgazdasági gépek és a tehergépkocsik, sőt a kupeckedés az ötvenes évektől a nyolcvanas évekig üzérkedésnek számított, ezáltal bűncselekménynek. Így a megélhetésüket elvesztett cigányemberek betagozódtak ebbe az ipari világba, ha tudtak: többnyire a többség elutasításával találkoztak. A kupecek egy része pedig gazdaként folytatta, de föld híján jóval nehezebb körülmények között. Visszatérve az eredeti kérdésre: mára már csak néhány család foglalkozik állatkereskedéssel, akik a szentetornyai városrészben élnek, s munkámhoz ők szolgáltattak adatokat. A fuvarosok, lovat hobbiból tartók szívesen vásárolnak napjainkban is a roma kupecektől. - Hogyan fogadták a fiatal, magyar egyetemistát a romák? - Egy volt gimnáziumi osztálytársamnak, Rácz Ferencnek köszönhetően vettem fel a kapcsolatot a Sztojka családdal, akik sorsán keresztül hozzájutottam az engem érdeklő, illetve a kutatási célt kielégítő ismeretekhez. Sztojka Sándor tipikus példája a törekvő cigányembernek, aki kemény fizikai munka árán szerezte meg első lovát, majd rendelkezve a kupeceket jellemző szaktudással, furfanggal gyarapítgatta gazdaságát. Osztálytársamnak köszönhetően hamar elfogadták, hogy ott kérdezősködöm, úgy tekintettek rám, mint egy újságíróra: válaszoltak arra, amit megkérdeztem, később, ahogy oldódott a jég, néhány ügyük intézésére is megkértek a polgármesteri hivatalban, vagy a roma önkormányzatnál. Nagyon sok mindent megtudtam kultúrájukról, szokásaikról, amely mindenképpen újabb kutatásért kiált. Erre öt év után, az idén tavasszal lesz lehetőségem. - Nagyszabású kutatás indul tavasszal, melynek ön lesz az egyik koordinátora. Előzetesen tudni lehet, hogy mióta élnek romák Orosházán? - Az első levéltári adatok szerint már a XIX. század első felében foglalkozott a helyi elöljáróság cigányok letelepedési kérelmével, akik többsége a mai Románia területéről érkezett. Akkoriban csak a településen kívül engedték letelepedni őket. A helyi gazdasági élet viszont nyert velük, hiszen olyan igényeket elégítettek ki, amelyeket a már itt élő kézművesek nem tudtak vagy akartak. Mára az orosházi cigányság rendkívül megosztott, a városban úgynevezett romungrók, azaz magyar cigányok élnek, Szentetornyán pedig csacso romok, azaz igazi romák. Kutatásunk rendkívül szerteágazó lesz, melynek eredményét reményeink szerint ez év végén, esetleg 2003 első felében sikerül publikálni. Jómagam több témát is felvállaltam: egyebek közt a vajda szerepét szeretném vizsgálni a cigány közösség életében, valamint egy eddig nem említett mesterség, a jóslás titkait próbálom meg a lehető legalaposabban körüljárni. Korbely György Meghatározza, de nem rendíti meg a komlósi költségvetést a fürdőfejlesztés 2002. január 20. 20.00 A közelmúltban Juhász Pál polgármester aláírta azt a szerződést a Gazdasági Minisztérium illetékesével, amely a tótkomlósi önkormányzat újkori történetének legnagyobb beruházásohoz biztosít forrást. A Rózsa fürdő fejlesztésének előkészületei más területeken is megkezdődtek az erre a célra alapított szakértői csoportok koordinálásával. Mint emlékezetes, a Rózsa Fürdőt közel négyszázmilliós beruházás keretében újítják fel, melyhez a Széchenyi-terv egészségturisztikai alapjából közel 200 milliót biztosítanak. A fejlesztés keretében egyebek közt bővítik meglévő területüket, új medencék épülnek, s a jelenleginél nagyobb jelentőséget kapnak majd a gyógyászati szolgáltatások. Zsura Zoltán fürdőigazgató, önkormányzati képviselő lapunknak elmondta: a beruházást koordináló négy szakértői csoport melyek a jogi, pénzügyi, műszaki és a marketing területeket ellenőrzik már dolgozik a tervek megvalósításán. A közbeszerzési eljárás lebonyolításával az e területen nagy gyakorlattal rendelkező békéscsabai Thermálbert bízták meg. A több üteműre tervezett munkálatok várhatóan május végén kezdődnek, s 2003 szeptemberében érnek véget. Ez azt jelenti, hogy várhatóan az idei szezon még zavartalan lesz, azonban jövőre a fürdőzők kénytelenek lesznek nélkülözni a fürdő szolgáltatásait. Ugyancsak a tervek közt szerepel, hogy a fürdő jelenlegi intézményi státuszának megszűnése, ugyanis a tervek szerint gazdasági társasággá alakulnak. Zsura Zoltán hozzátette: a beruházás saját forrásának előteremtése nagyban meghatározza majd az önkormányzat idei költségvetését, azonban nem okoz fennakadást a gazdálkodásban. Tótkomlósi lapszemle 2002. január 20. 20.00 Juhász Pál polgármester és Varga István országgyűlési képviselő köszöntőjét közli címlapján a Komlósi Hírmondó idei első száma, mely a napokban került az elárusítóhelyekre. A helyi önkormányzat tizedik évfolyamába lépett havilapja emellett részletes beszámlót közöl a város pályázati sikereiről, kiemelve a Széchenyi-terv által nyújtott közel kétszázmilliós támogatást. Két portrésorozat is fut a Hírmondóban. Az egyik a helyi vállalkozókat mutatja be, a januári számban Tokovics Gábor van soron, aki lovas turisztikai vállalkozóként próbálja fellendíteni a komlósi idegenforgalmat. A Hivatásuk a zene sorozatban egy igazi profi, Ujvári István trombitás, az Operaház zenekarának egykori tagja, jelenleg zenepedagógus nyilatkozik szülőhelye helyi lapjának. Az idei első lapszámból természetesen nem hiányozhatnak a megszokott rovatok, s a szlovák nyelvű melléklet sem. A közelmúltban hirdette meg a Hírmondó a Mit vinnél magadra egy lakatlan szigetre? című pályázatot, melynek legjobban sikerült munkáit egy oldalnyi terjedelemben közlik. Ezek közül az egyik legszellemesebb Serfőző Edit, a szlovák iskola tanulója rövid pályamunkája: "Egy lakatlan szigetre könyveket vinnék, mert ha nagyon unatkoznék, lenne mivel elfoglalni magam. Játékokat is szeretnék, s egy fiút, szintén unaloműzőnek." Döntő fordulat a sarkadi benzinvonat-perben 2002. január 18. 10.00 Jókora fordulatot vett a sarkadi benzinvonat-perként elhíresült ügy csütörtökön Gyulán azzal, hogy a másodfokon eljáró Békés Megyei Bíróság büntetőtanácsa végzésében, eljárási szabálytalanságokra és megalapozottság hiányára hivatkozva, hatályon kívül helyezte az elsőfokon hozott, nem jogerős felmentő ítéletet. A megyei bíróság egyben új eljárás lefolytatására kötelezte a Gyulai Városi Bíróságot, ám az ügyet egy másik bünetőtanácsnak kell majd tárgyalnia. Annak idején hírt adtunk arról, hogy a gyulai bíróság 2000 márciusában kihirdetett ítéletében bizonyíték hiányában felmentette a különösen nagy kárt okozó csalás és okirat-hamisítás vádja alól mind a tizenegy vádlottat. Az ügyészség fellebbezése miatt az ítélet ekkor nem emelkedett jogerőre. Többször és részletesen beszámoltunk arról, hogy 1996. április 12-én a százhalombattai Dunai Kőolaj-finomítóból ausztriai és szlovákiai célállomások felé indítottak közel 500 ezer liter 95-ös és 98-as oktánszámú benzint szállító szerelvényt. A szállítmány azonban nem érkezett meg a vevőkhöz, mert a tehervonat bárcáit - minden jel szerint a ferencvárosi teherpályaudvaron - ismeretlenek kicserélték, így az új útirány a Békés megyei Sarkad lett. A benzinvonat fantomszerelvényként haladt át a fél országon, de senkinek nem tűnt fel az előre nem jelzett tehervonat. Éppúgy nem tudtak érkezéséről a békéscsabai pályaudvaron, ahol áthaladt, mint a sarkadi vasútállomáson, ahova megérkezett. A végállomásra végül 1996. április 14-én a kora reggeli órákban érkezett meg a szerelvény, amelynek tartalmát - figyelemre méltó szervezettség mellett - egy nap alatt közúti tankerekbe szivattyúzták, és az üzemanyagot röszkei, kunbajai, valamint szabadbattyáni magánbenzinkutakhoz szállították. Az ügyben a MÁV Rt. tett feljelentést, amelynek belső vizsgálata a történtekkel kapcsolatban súlyos hiányosságokat tárt fel. Az okozott kár értéke elérte a 60 millió forintot. Az elsőfokon eljáró bíróság megállapította: bár a MÁV Rt. sarkadi alkalmazottai észlelték a bemutatott fuvarokományok hiányosságait, a közel 500 ezer liter benzinért bejelentkező F-Oil Kft. képviselőinek mégis kiadták az árut. A Gyulai Városi Bíróság dolgát az sem könnyítette meg, hogy a per másodrendű vádlottja, K. Zoltán a tárgyalás egész időtartama alatt ismeretlen helyen tartózkodott. Hozzátesszük, máig sem került elő. A másodfokon eljáró bíróság tegnapi végzésének indokolásában hangsúlyozta, hogy a Gyulai Városi Bíróság tanácsa előtt több esetben úgy történt meg egyes vádlottak és tanúk meghallgatása, hogy a vallomásban terhelt vádlott vagy jogi képviselője nem volt jelen. Emellett a bíróság megállapította: az elsőfokon eljáró tanács több bizonyítékot nem kezelt súlyának megfelelően, így a telefonos híváslistákat nem vetette egybe a vádlottak a bíróság előtt tett vallomásaival. A Békés Megyei Bíróság végzése szerint elsőfokon másik tanácsnak kell újratárgyalnia a büntetőügyet. Bod Tamás Kunágotától Kopernikusz városáig 2002. január 17. 22.00 A magyar-lengyel kapcsolatok erősítésén dolgozik évek óta saját cége élén Károlyi Zoltán, aki 1988 óta él 220 kilométerre Varsótól egy Bydgoszcz nevű városban. Szeretné, ha Békés megye is bekapcsolódna ebbe a folyamatba, annál is inkább, mivel innen származik. Elsősorban gazdasági téren lát esélyt az együttműködésben a 34 éves vállalkozó, de lehetőséget lát az önkormányzati diplomáciában: lehetségesnek tartja például Békéscsaba és Bydgoszcz, vagy akár Gyula és Kopernikusz lakóhelye, Torun testvérvárosi kapcsolatának megszervezését. Károlyi Zoltán 1968-ban született Gyulán, majd gyermekkorát Kunágotán töltötte. A szabadkígyósi szakmunkásképző elvégzése után a helyi pékségben dolgozott, majd 1988-ban megnősült, azóta Lengyelországban él. Békés megyével az internet segítségével vette fel a kapcsolatot. Elektronikus levelének egy másolata lapunkhoz is eljutott, majd lázas majd lázas e-mailezésbe kezdtünk a fiatalemberrel. - Hét éve alapítottam saját cégemet, melyben nem csak a vezető, hanem a takarító, az adminisztrátor és a sofőr is én vagyok. Fő profilunk a magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok erősítése. Ennek jegyében egyebek közt hosszú ideje képviselem a Csepel autógyárat itt Lengyelországban. Ennek lényege, hogy a Csepel alvázakat szállít a Sanoki autóbuszgyárba, s az ezzel kapcsolatos ügyeket intézem, valamint ellátom az szervizszolgálati feladatokat is. Más területen is dolgozunk: tervezzük élelmiszeripari termékek, jelesül a kecskeméti Univer meghonosítását is - válaszolja írásban feltett kérdésünkre Károlyi Zoltán, aki a közelmúltban a Körös Volánt is megkereste ajánlatával. Bydgoszcz egy Békéscsaba nagyságrendű város, hasonló adottságokkal és gondokkal, így vélhetően eredményes testvérvárosi kapcsolat alakulhatna ki köztük. Ide negyven kilométerre fekszik egy történelmi város, Torun, ahol Kopernikusz is élt, s engem Gyulára emlékeztet. Így akár közös is lehetne a kapcsolatfelvétel. A magyar-lengyel kapcsolatfelvételt szolgálja majd a www.hunpol.qw.pl című honlap is, melyen a két nemzet nyelvén találnak majd információkat az érdeklődők. Károlyi Zoltán négy gyermek boldog édesapja, a legidősebb 13 éves, a legfiatalabb 16 hónapos, az ikrek pedig 12 évesek. Szégyenlősen vallja be, hogy a nagyobbak nem beszélnek magyarul, azonban elhatározta: a legkisebbnek megtanítja anyanyelvét, ezáltal talán a többiek érdeklődését is felkelti a magyar iránt. Az ok, hogy az első időben ő maga küszködött nyelvi problémákkal, melyeket felesége családja segítségével hamar leküzdött, aztán pedig a sok munka nem tette lehetővé a nyelvtanítást. - Természetesen a honvágy még mindig gyötör: idegen földön érzi meg igazán az ember, hogy milyen magyarnak lenni. Nem csodálkozom azokon az idős embereken, akik nyugdíjas korukat otthon kívánják eltölteni. Én havonta, kéthavonta látogatok haza, elsősorban a szüleimhez Kunágotára, melyet a mai napig a világ legszebb falujának tartok, illetve Békéscsabára Anikó húgomhoz, legutóbb éppen karácsony előtt voltam itthon. Ezen kívül hetente telefonon is szót váltunk. Nagyon sok a hasonlóság a magyarok és a lengyelek között, elsősorban az életkörülmények terén: az árak és a bérek aránya nagyjából azonos - tudjuk meg a magyar állampolgárságát megtartó Zoltán élménybeszámolójából. De sok a különbség is: a lengyelek jóval tartózkodóbbak, zárkózottabbak, ugyanakkor rendkívül vendégszeretők és nagyon szeretnek bennünket, nem egy ügy sikeres elintézését magyar mivoltának köszönheti, nemhiába vallja mindkét nemzet: polak, venger dva bratanki. Korbely György Minden harmadik beteg ízületi panaszokkal küzd 2002. január 17. 22.00 Napjainkban egyre több embert gyötörnek mozgásszervi, reumatológiai betegségek: minden harmadik orvoshoz forduló honfitársunk ezek enyhébb vagy súlyosabb változatairól panaszkodik, nem beszélve azokról, akik a természetgyógyászat valamely ágának művelőjéhez fordulnak. A panaszok egy része a természetes öregedéssel függ össze, egy másik nagy csoportjuk azonban a civilizációs ártalmakkal kapcsolatos. Rendszeres mozgással és egészséges életmóddal azonban a panaszok megelőzhetők, illetve elhalaszthatók - mondja a szakember. Dr. Hegedűs Béla reumatológus szakorvos jól ismeri a Békés megyei helyzetet, hiszen évek óta rendel Orosházán, Gyopároson és Mezőkovácsházán, előzőleg pedig a megyehatáron található kakasszéki intézetben dolgozott, ahol ugyancsak sok Békés megyei beteget kezelnek. Korábban még pályakezdő belgyógyászként pedig a békéscsabai kórházban dolgozott. - A reumatikus panaszok nagy része kopásos, gyulladásos eredetű, illetve úgynevezett lágyrész-reumatizmusból származó. Ezek mellett napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap a népbetegségnek számító csontritkulás megelőzése és kezelése. A leggyakoribb ok természetesen a korral együtt járó természetes kopás, de a modern ember életformája hosszú passzív órák az íróasztalnál, illetve a volán mögött meggyorsítja ezt a folyamatot. De egy hirtelen mozdulat, vagy például a nagy hideg is előidézhet ilyen típusú panaszokat. Mindenképpen tanácsos a rendszeres testmozgás, természetesen ésszerű keretek között, hiszen bizonyos sportágak fokozzák a veszélyt. Fontos az egészséges életmód, a helyes táplálkozás is, hiszen az elhízás is járhat reumatológiai panaszokkal, a súlytöbbletet ugyanis megterhelést jelent a szervezetnek - avat be szűkebb szakterülete részleteibe a 44 éves doktor. Ezek kezelése sokféleképpen lehetséges, mindez függ a tünetek fajtájától, előrehaladt állapotától és sok más egyébtől. Elsősorban fiziko- és balneoterápiás kezeléseket alkalmaznak, de az alternatív gyógymódok is sok esetben segíthetnek. Az alternatív gyógyító lehetőségek közül dr. Hegedűs az akupunktúrát emeli ki, mely egyetemista, illetve fiatal orvos kora óta foglalkoztatja. Ebből vizsgát is tett, és sikerrel alkalmazza. Úgy gondolja: a kínaiak ősi tudománya a főként konzervatív előítéletek ellenére is hasznos, ám avatatlan kezekben kuruzslássá válhat. Ugyanígy vélekedik a csontkovácslásról is. - A reumatológia hasonlóan más orvosi tudományokhoz folyamatosan fejlődik, ennek megfelelően keresni kell az új gyógymódok alkalmazásának lehetőségét - mondja beszélgetőpartnerünk hozzátéve, hogy jómaga hosszú ideje híve a lézeres kezelésnek. Sőt, kutatómunkát is végez ezen a területen: arra kíváncsi, hogy a lézeres beavatkozás a fájdalomcsillapító hatás mellett miként javítja a keringést Ennek eredményeit egy tudományos konferencia közönsége is nagy elismeréssel fogadta, továbbá egy amerikai szakfolyóirat is közli hamarosan tanulmányát. Ugyancsak újdonságnak számít az ultrahang alkalmazása az ízületi betegségek diagnosztikájában. Végezetül dr. Hegedűs Béla örömét fejezi ki, amiért a dél-békési térségben sokan látják a fejlődés egyik lehetséges módjának az egészségturizmust, melynek megítélése szerint jó példája beszélgetésünk színhelye, a modern, minden igényt kielégítő gyopárosi gyógyászati centrum. Korbely György Hogy ne legyenek előítéletek 2002. január 17. 22.00 Sikeresnek értékelte az orosházi Családok Átmeneti Otthona vezetője az intézmény csütörtökön megrendezett nyílt napját, s reményei szerint ma is legalább ennyien keresik fel a város egyik legfiatalabb szociális létesítményét, melyet a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat tart fenn. Mint arról korábban beszámoltunk, a nyílt napot a helyiek esetleges ellenérzéseinek oldására szervezték meg, ugyanis több valótlan információ terjedt el a városban a majdani lakókkal kapcsolatban annak ellenére, hogy többször hangsúlyozták: krízishelyzetbe került családok kerülnek ide átmeneti időre, szigorú feltételek mellett. Dr. Molnár Mihályné lapunknak elmondta: elsősorban "hivatalos" érdeklődők fordultak meg az otthonban, azaz a társszervek és az érintett hatóságok vezetői, munkatársai. Egyebek közt a polgármesteri hivataltól, a tisztiorvosi szolgálattól, a munkaügyi központból és a térségi önkormányzatoktól érkeztek érdeklődők. Sajnos használatba vételi engedély híján a nyílt napon lakókkal nem találkozhattak, csupán az elhelyezésre szolgáló helységeket tekinthették meg és tájékoztatót hallgathattak meg az otthon törekvéseiről.   Megyei és városi múzeumok: együttműködés a jövőben is 2002. január 16. 22.00 Továbbra is együttműködés jellemzi a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, illetve az orosházi Szántó Kovács János Múzeum munkáját, s a múzeumok szolgáltatásainak igénybe vevői sem veszik észre, hogy megváltozott az orosházi közgyűjtemény fenntartója - hangzott el szerdán délelőtt a két szervezet közt lezajlott átadás-átvétel jegyzőkönyvének aláírása után. A megyei szervezetet dr. Szathmári Imre igazgató, az orosháziakat dr. Hévvízi Sándor volt és Rózsa Zoltán jelenlegi vezető képviselte, a város részéről pedig Bicsánszky József osztályvezető látta el kézjegyével a dokumentumot. Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, a múzeumi szervezet átalakítási folyamata részeként az orosházi intézmény a város fenntartásába került, s e folyamat záróakkordjának is tekinthető az átadás-átvételi folyamat lezárása. A leltárban részt vevő munkatársak mintegy százezer tételt tekintettek át. Ezek mindegyike Orosházán marad - tudtuk meg, s megnyugtatóan rendeződött a Féja-hagyaték sorsa is, mely korábban éles vitákat váltott ki a megye és a város között. Ennek megfelelően a Féja Géza örököse, Féja Endre által az Orosházának adományozott relikviák a városban maradnak. A két igazgató hangsúlyozta: az együttműködés marad a régiben, ami azt jelenti, hogy a helyi múzeum régész, néprajzkutató, illetve irodalomtörténész munkatársa továbbra is szakmai munkát végeznek a megyei szervezet felkérésére, míg a megye saját infrastruktúráját - így egyebek közt restaurátorműhelyét - bocsátja az orosházi múzeum rendelkezésére, de közös pályázatok készítése, rendezvények szervezése is a lehetőségek közt szerepel.   A hosszú élet titka: tervszerűség, mértékletesség - százéves férfit köszöntöttek 2002. január 16. 22.00 A tervszerű életvezetést, a mértékletességet és a rendszeres testmozgást tartja a hosszú élet titkának Tarr Antal, akit szerdán délután köszöntöttek századik születésnapja alkalmából Orosházán családtagjai, illetve a város vezetői, akik továbbították Mádl Ferenc jókívánságait is. Az idős férfi egy tizenkét gyermekes családban látta meg a napvilágot egy évszázada. Gyermek-, ifjú- és felnőttkora egy részét a vásárhelyi tanyavilágban töltötte, ahol családjával együtt gazdálkodott. Aktív kora második szakaszában ipari munkásként dolgozott, az orosházi üveggyárból ment nyugdíjba. 1928-ban nősült meg, ám gyermekeik nem születtek. Így az orosházi ünnepségen is elsősorban unokaöccsei és unokahúgai köszöntötték, akik közül ketten rendszeresen gondoskodnak az idős férfiról. Szeretett felesége is hosszú életet élt, 1986-ban hunyt el. Azóta a korához képest rendkívül aktív Anti bácsi egyedül él az Eszperantó utcai házrészben. Bár hallása és látása meglehetősen gyenge, szívesen tévézik, illetve hallgatja a rádiót, de legszívesebben beszélget a hozzá látogató családtagokkal. Hívő evangélikus ugyan, de a templomig nem tud elmenni, ezért a rádióban hallgatja az istentiszteleteket. A hosszú élet titkát az idős férfi a tervszerű életvezetésben, a mértékletes étkezési szokásokban és a rendszeres testmozgásban látja. Jómaga minden reggel, télen-nyáron hideg vízben fürdik meg, ami megítélése szerint hozzájárul jó testi és szellemi kondíciójához.   Szakmai fórum vagy politikai gyűlés? Háborgás és botrány egy battonyai rendezvényen 2002. január 15. 23.30 A szervezők által következetesen szakmai rendezvénynek nevezett hétfő esti battonyai eseményen botrányos jelenetek egész sorának lehetett szemtanúja a jelenlévő. A tiltakozók azt hányták a vendégként meghívott kormánypárti képviselők szemére, hogy nem tettek semmit a térség leszakadása ellen, míg Karsai József, az MSZP képviselőjelöltje hozzászólásában azt hangoztatta: politikai gyűlés résztvevői az egybegyűltek. Az alábbiakban a több mint két órás, rendkívülire sikeredett fórum legfontosabb történéseit próbáljuk felvillantani. - Amikor tavaly a Csabai kolbászfesztiválon találkoztunk, nem szerveztem Karsai József ellen húsz embert, hogy ordibáljon. Akkor kezet fogtunk egymással, és azt mondtam neki, Jóska ellenfelek leszünk. Ő azt válaszolta, hogy igen, de nem ellenségek. Ezért most azt kérném tőle, hogy ne biztassa, ne cukkolja az emberek - kiabálta a mikrofonba Hanó Miklós, aki a dél-békési körzetben lesz a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje, miután a hangzavarban másodszor próbálta meg elkezdeni a családi gazdaságokról szóló előadását. Karsai visszautasította Hanó feltételezését. A Miniszterelnöki Hivatal Békés megyei térségfejlesztési megbízottjai és a Dél-békési Önkormányzatok Területfejlesztési Közhasznú Egyesülete hétfő estére mezőgazdasági fórumot szervezett a battonyai művelődési házba. A mintegy négyszáz megjelent emberből többtucatnyian jó negyedóráig akadályozták meg bekiabálásukkal a rendezvény elkezdését. A hatalmas hangzavarban válogatott szitkozódások is elhangzottak, miközben Varga Gusztáv Mezőkovácsháza fideszes alpolgármestere, a dél-békési önkormányzatok területfejlesztési egyesületének elnöke többször határozottan felszólította a hangoskodókat, ha nem érdekli őket a rendezvény, akkor távozzak. Ez a felszólítás azonban csak olaj volt a tűzre, ráadásul a zsúfolt teremben mindenki a helyén maradt. Többen azt vetették Hanó szemére, hogy még nem is járt Battonyán és nem tett semmit a leszakadó térség megsegítése érdekében. Erre válaszul a tavalyi kizárásáig kisgazda színekben politizáló Hanó elmondta, hogy a három és fél évvel ezelőtti nevezetes Karsai-féle búzaégetés után Torgyán József agrárminiszterrel járt a dél-békési városban, ahol a búzabomba hatástalanításán túl azt szorgalmazta, hogy az agrártárca normatív módon támogassa minden a mezőgazdasági termények termesztését. Közben egy középkorú asszony zsíros kenyérrel "ajándékozta meg" Hanót, aki ezt elfogadta, és elmondta: ebben a körzetben sokkal inkább munkahelyeket kellene teremteni, mint a szegények ételét osztogatni. A helyszínen jelenlévő Karsai Józsefnek ekkor másodszori próbálkozásra a kezébe adták a mikrofont. Az MSZP-s képviselőjelölt mérsékletet kért a jelenlévőktől, majd megjegyezte: a méltatlankodók próbáljanak meg eltekinteni attól, hogy egy agrárfórumnak álcázott politikai kampánygyűlésen vannak. - Hallgassák meg az előadásokat, majd a végén tegyék fel a kérdéseiket és mondják el a véleményüket - hangoztatta Karsai. A hangzavar azonban ezután sem szűnt meg, így nemcsak Hanó Miklósnak, hanem az utána következő Végh László békéscsabai fideszes országgyűlési képviselőnek az előadását is többször meg kellett szakítani, sőt egyszer-egyszer személyes vitába keveredtek bekiabálókkal. - Sok fórumon voltam, de mindig tanul az ember - jelentette ki előadása közben Végh, aki a Széchenyi-terv pályázati lehetőségeiről próbált beszélni. Hanó mondandójának középpontjában a mezőgazdaság jövedelemtermelő-képességét hiányát állította. Az okokról szólva kifejtette: a felvásárló-, a gabonacégek és a takarmánykeverők kartellbe tömörülnek egymással. Így - vélekedése szerint - a paraszt nyomott áron adja el a terményt. Több bekiabálónak válaszul a parlamenti képviselő elmondta, minderre a kormánynak nincs ráhatása, majd hozzátette: a megoldást a dán mintájú termelő és értékesítő szövetkezet jelentheti, amely kiiktatja a kereskedőket, így a haszon a gazdáknál marad. - Átvételkor 1700 forintot adtak a nagykereskedők a kukorica tonnájáért, de fél év múlva eladják 2400 forintért, így 30-40 milliárd forintot tudnak ezen szakítani - hangoztatta az előadó. Hanó megjegyezte, hogy ez a szocialista kormány idején is így volt, majd arról beszélt, hogy valójában kik is gabonagykereskedők. - Az Agrimill Rt. az angol Schreyer úré, a vezérigazgatója pedig a korábban szocialista színekben politizáló Simon Imre. Kié a Budai Hengermalom? Máté elvtársé. Kié a Békési Gabona Rt.? Vermes elvtársé. Hova megy a pénz? A saját soraikban kell keresni a felelősöket - mondta szó szerint Hanó Miklós. A képviselő később lapunknak elmondta, Máté csak volt tulajdonosa a fővárosi malomnak. Ugyanakkor azt hangoztatta: az MSZP kormányzása idején történt meg, hogy egy szekszárdi húsüzemet és a szolnoki Solami Rt.-t a Zöld-család megszerezte, majd "volt pofájuk a kétszáz forintos önköltségi ár ellenére végül az ajánlott nyolcvan forintot sem kifizetni az élősertésért." (Zöld Gyula és fia ellen a napokban emelt vádat az ügysészség. - B. T.) Végh László a Széchenyi-terv kínálta lehetőségekre próbálta felhívni a figyelmet, ám a közbekiabálók azt hangoztatták, mindez nem érdekli őket, mert stratégiájuk már csak arra korlátozódik, hogy túléljék a holnapot. Több mint egy órával a rendezvény megkezdése után, miután a megjelentek többsége elhagyta a termet, helyreállt a rend. Az est második részében szakmai kérdésekre és felvetésekre válaszoltak a meghívottak, akik között ott volt Szabó István, a Békés Megyei FVM Hivatal vezetője. - Megszámoltam, végül százheten maradtunk. Talán ennyi embert, minden botránykeltés ellenére, érdekelt a szakmai fórum, amelyet a következő hetekben más dél-békési településeken megismétlünk - mondta zárszóként Varga Gusztáv. A fórumról idő előtt távozó Karsai József lapunknak elmondta: nem szervezett rá a rendezvényre és nem biztatott senkit botránykeltésre. - Az emberek nagyon elkeseredettek, hiszen a dél-békési térség leszakadása az elmúlt négy évben tovább folytatódott, ez a kormány nem tett semmit ennek megállítása ellen - fejtette ki véleményét a MSZP helyi országgyűlési képviselőjelöltje. Bod Tamás Stumpf a Hungarotelnél 2002. január 15. 23.30 A távközlési, informatikai területet is felügyelő Stumpf István kancelláriaminiszter avatja fel a Hungarotel Rt. új orosházi értékesítési irodáját hétfőn délelőtt - tájékoztatta lapunkat a telefonos társaság. A Kazinczy utcai épület elkészültével megoldódtak a szolgáltató korábbi orosházi elhelyezési gondjai. Az avatóünnepségen a társaság értékeli a 70 éven felüliek részére bevezetett alternatív csomag, az Évgyűrű tapasztalatait is.   Négy éve tűnt el Szathmáry Niki 2002. január 14. 06.30 Kevés híján ezerötszáz napja, napra pontosan négy évvel ezelőtt, 1998. január 14-én tűnt el Gyula belvárosában az akkor hét és féléves Szathmáry Nikolett. Sokévi kitartó, de eredménytelen kutatás után a kislány földi maradványait tavaly február végén találták meg nádvágó és szemétgyűjtő munkások, otthonától légvonalban alig egy kilométeres távolságra, a 44-es számú főút melletti belvízelvezető-csatorna partján. Nikit az elmúlt év júliusában, régen látott részvét mellett, helyezték örök nyugalomra a gyulai Szentháromság temetőben. Nikire és a szörnyű történetre emlékezve az eltűnés negyedik évfordulóján, immár a harmadik alkalommal találkozik a város művelődési házánál hétfőn délután négy órakor a család, a rokonok, a barátok és az ismerősök. A kislány innen indult el, de sosem érkezett haza. Mindez egyúttal néma tiltakozás és a figyelmeztetés az ellen, hogy mindez még egyszer ilyen megtörténhessen. A család és a szervezők szándéka újból a figyelemfelhívás, hogy senki nem feledje el a történteket, s hogy ne hagyják a bűnöst nyugalomban élni, hanem érezze azt: közeleg az igazság pillanata. A szervezők nem zárják ki, hogy mai emlékező séta végül belvízelvezető-csatorna partján fejeződik be. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság az eltűnés után mivel nem volt bűncselekményre utaló jel államigazgatási eljárás keretében kereste a kislányt. Földi maradványainak megtalálásakor bizonyossá vált a gyilkosság, így emberölés bűntett alapos gyanúja miatt keresik a tettest. A nyomozás ma is folyik, a nyomravezetőnek a rendőrség és a gyulai önkormányzat felajánlása nyomán összesen egymillió forint jár. B. T. Átalakuló román kiutazási szokások 2002. január 14. 06.30 Az első összesítések alapján vegyes képet mutat a magyar-román határszakasz utasforgalma az év első napjaiban a tavalyi esztendő hasonló időszakához viszonyítva. A személyforgalom csupán hét százalékkal csökkent, ám a járműveké huszonöt százalékkal esett vissza - tudtuk meg Dávid Károly dandártábornoktól, az Orosházi Határőr Igazgatóság vezetőjétől. Erre az eltérésre egyetlen magyarázat lehet a Csongrád megyei Kiszombortól a Hajdú-Bihar megyei Biharkeresztesig hét határátkelővel rendelkező határszakaszon. A jelzett időszakban a teher- és a személyautó-forgalom erősen csökkent, míg a buszforgalom, ha nem is drasztikus mértékben, de tizenkét százalékkal nőtt. Az év első napjaiban a hét magyar-román határállomás adatait elemezve kiderül, hogy egyik napon alig volt forgalom, míg másik napon megugrott a Romániából a Magyarországra belépők száma. Dávid Károly dandártábornok szerint ez összefüggésben lehet azzal is, hogy a román állampolgárok szilveszter után visszatértek Magyarországra vagy Nyugat-Európába dolgozni. Az Európai Unió államainak a Romániával szemben feloldott vízumkötelezettsége érezteti a hatását. Battonyán napról napra nő a Romániából érkező buszok száma, hazánk többnyire csak tranzitország, legtöbb román állampolgár Ausztriába, Németországba és Franciaországba igyekszik - mondta az Orosházi Határőr Igazgatóság vezetője. Az eddigi tapasztalatok szerint hajnalban és délutánonként, nem ritkán hatos, hetes csoportokban érkeznek a buszok a határra. A tavaly december elsejétől Romániában bevezetett új előírást, amely szerint minden kiutazónál minimális 250 eurónak vagy az ennek megfelelő dollárnak kell lenni, a legtöbben betartják. Az új szabálynak érvényt is szereznek a határ túloldalán. Erre példa, hogy kellő mennyiségű pénzt hiányában, előző időszakhoz képest, kifejezetten sok buszt fordítanak vissza a román határőrök. A szigornak köszönhetően Ausztriában nem kényszerülnek hasonló intézkedésre román kiutazókkal szemben. A keleti határszakaszon szolgálatot teljesítő magyar határőrök szerint a forgalom egyelőre nem okoz számukra nehézséget, ám nyárra jelentős számú határátlépőre számítanak. Nevük mellőzését kérve többen elmondták, hogy bár nem magyar probléma, de nagy kérdés: az immár vízum nélkül Nyugat-Európában tartózkodó román állampolgárok a hivatalosan engedélyezett kilencven napos ott-tartózkodás után miként cselekszenek. Szabályellenesen maradnak ott vagy hazatérnek? A magyar határőrök szerint továbbra is élnek a román állampolgárok kilépését segítő trükkök a határ túloldalán. Egy fiatal magyar tiszthelyettes szerint román kollégáik nem tudják, kié az utasok által felmutatott kétszázötven euró vagy dollár. A román határőrök legfeljebb csak sejtik, hogy azt a buszsofőr adta nekik, amit a Romániából történt kilépés után visszavesz tőlük. Bod Tamás Thürmerék a parlamentben belül politizálnának 2002. január 14. 06.30 A Munkáspárt Békés megyében arra számít, hogy a szavazatok tíz százalékát szerzi meg, míg országosan hat-nyolc százalékos eredményre számítanak - derült szombaton Orosházán. Thürmer Gyula elnök, a párt miniszterelnök-jelöltje a Békés megyei kampánynyitó nagygyűlést megelőző sajtótájékoztatón kijelentette: a viharsarki munkáspártiak minden választáson jól szerepeltek, ezért a párt élcsapatának számítanak. Thürmer Gyula hangsúlyozta: békési jelöltjeik eséllyel indulnak az áprilisi választásokon, hiszen olyan személyiségekről van szó, akik még nem bizonyítottak az országos politikában, így "ügyeik" sincsenek. A kampányról szólva élesen bírálta a két nagy pártot, amiért azok megítélése szerint az embereket ténylegesen érdeklő témák helyett álproblémákkal, így a kedvezménytörvénnyel foglalkoznak. A Munkáspárt választási győzelme esetén a státusztörvény újratárgyalását kezdeményezné - jelentette ki Thürmer, aki lapunk kérdésére elmondta: a kapcsolatfelvétel ellenére nem kötnek választási szövetséget az Új Baloldallal, melyet komolytalan szervezetnek tartanak, mely komolytalan jelölteket indít a választásokon, például az idegenbe szakadt pornósztárt, Staller Ilonát. Közvélemény-kutatás: fejlődőnek tartják városukat az orosháziak 2002. január 12. 08.10 Tíz fő témakörben végzett közvélemény-kutatást Orosházán a Monitor Társadalomkutató Intézet. A szentendrei székhelyű cég egyebek közt az országos és a helyi közéletet, a helyi politikusok ismertségét, a polgámesteri hivatal, az önkormányzati gazdálkodás, a helyi kommunikáció, a helyi gazdaság megítélését vizsgálta tavaly szeptemberben. Mivel több éve folyik hasonló vizsgálat a városban, így a korábbi évek tapasztalataival is össze tudták vetni a megkapott adatokat. A fő trendek nem változtak a kapott eredmények szerint a városban, melyet az a megállapítás is bizonyít, hogy a polgárok döntő többsége továbbra is fejlődőnek tartja a várost és 87 százalékuk nem is fontolgatja rövid távon a lakhelyváltoztatást. Ugyancsak magas a polgármester és az országgyűlési képviselő ismertségére vonatkozó adat, a képviselő-testület megítélése viszont változott 2000 óta. A korábbinál tevékenyebbnek és hozzáértőbbnek gondolják a helyi elöljáróságot, ám egy évvel később kevésb higgadtnak, egységesnek és a város érdekeit előtérbe helyezőnek gondolják őket a megkérdezettek. A hivatal megítélése pozitív a közvelemény-kutatás szerint, a válaszadók több mint fele ugyanis könnyen intézte el ügyeit, s majdnem fele az iskolai osztályzatoknak megfelelő értékelés keretében ötösre, 27 százalékuk pedig négyesre értékelte az ügyintéző munkáját. A polgárok továbbra sem rendelkeznek elegendő információval a város gazdasági ügyeit illetően, legtöbben a fejlesztési elképzeléseket ismerik. Arra a kérdésre pedig, hogy milyen intézkedést tartanának szükségesnek akkor, ha elfogy a város pénze, a válaszadók többsége az intézményrendszert alakítaná át (35 százalék), hitelt venne fel (25 százalék), illetve 14 százalékuk értékesítené a város vagyonának egy részét. A közszolgáltatások terén a hulladékszállítással, a telefonhálózattal, az áruellátásssal, a vezetékes vízzel és a városképpel a legelégedettebbek a megkérdezett itt lakók, még a legkevesebb pontot a helyi foglalkoztatás, a lakáshelyzet, a szociális ellátás és az utak állapota kapta. A helyiek hatvan százaléka, ha ellátásra szorulna, a helyi kórházat választaná, míg 35 százalékuk egy másik város gyógyintézményét.  A városi beruházások közül az orosháziak többsége továbbra is a szennyvízprogram folytatását tartja legelőbbre valónak, azonos pontértékkel az ipari park fejlesztésével. Fontosnak tartják még a főutat elkerülő szakasz folytatását, az idegenforgalmi beruházásokat és az útépítéseket. Új elemként került fel a listára, a lakásépítés, ez ugyancsak magas számot kapott. A kulturális kínálatot csak kevesen értékelték kitűnőre (14 százalék), jó osztályzatot viszont 31 százalék adott, közepesre 35 százalék értékelte ezt a területet. A szórakozási lehetőségek terén patthelyzet alakult ki: negyven százalék elégedett, negyven nem, a megkérdezettek egyötöde pedig nem foglalt állást. A legnagyobb helyi problémának a munkanélküliséget tartják az orosháziak, de a szegénység, a fiatalok helyzete, a bőnözés, a nyugdíjasok helyzete is előkelő helyen szerepel a közvélemény-kutatás problémalistáján. A közbiztonságot a megkérdezettek 48 százaléka értékelte közepesre, 26 százalék jóra, mindössze két százalék adott kitőnőt. Az emberek túlnyomó többsége, 79 százaléka szívesen találkozna gyakrabban rendőrjárőrrel, különösen este és éjszaka.  Az orosháziak lokálpatrióták, akik leginkább Gyopárosfürdőre büszkék derül ki a kutatás adatait szemlélve. Ezen túl a virágos közterületeket, a belvárost, a város arculatát nevezték meg. Mit szégyell a városbanő ez is a kérdések közt szerepelt, amire a legtöbben a sok szemetet, az utak állapotát és a hajléktalanokat említették. Elgondolkodtató adat, hogy a megkérdezettek három százaléka a cigányok viselkedését jelölte meg. A többség, 52 százalék (ugyancsak az ötös skálán) a maximumot jelölte meg arra a kérdésre, hogy szeret-e a városban élni, 29 százalék négyest adott, 12 százalék pedig hármast. A túlnyomó többség (81 százalék) fejlődőnek tartja Orosházát, négy százalék inkább hanyatlónak, 15 százalék pedig egyiknek sem. Arra a kérdésre pedig, hogy szándékában áll-e lakóhelyet változtatni, csupán öt százalék felelt igennel, ugyanennyien tervezik ugyan a költözést, de nem a közeljövőben, három százalékuk pedig megtenné, de nincs rá lehetősége. Korbely György * A Monitor Társadalomkutató Intézet munkatársai 400 véletlenszerőn kiválasztott orosházi választópolgárral készítettek standard kérdőívek segítségével személyes interjút. A megkérdezetteket a város 14 egyéni önkormányzati választókerületének lakosságarányainak megfelelően választották ki úgy, hogy a minta jól tükrözze a felnőtt lakosság arányát nem, életkor és iskolai végzettség szerint. Az adatok hibahatára 4-5 százalék. A szeptemberben felvett kutatási eredményt csak január elején hozták nyilvánosságra, annak ellenére, hogy lapunk ezt tavaly több alkalommal kérte. * Külön fejezet foglalkozik a közvélemény-kutatásban a helyi kommunikációval. Ennek megállapításai szerint a megkérdezettek igen magas száma, 88 százaléka a polgármesteri hivatalban készülő, minden postaládába eljuttatott Orosházi Élet címő kétheti lapból szerzi be információit az önkormányzat munkájáról. Második helyen a helyi rádióadók állnak (27 százalék), ismerősöktől 26 százalék hallja az önkormányzati információkat. További sorrend: Békés Megyei Hírlap (14 százalék), Városi Televízió (9 százalék), Békés Megyei Nap (4 százalék), közmeghallgatás (3 százalék), önkormányzati képviselő (2 százalék), személyesen a polgármesteri hivatalban (2 százalék). A felmérés ezen fejezetével kapcsolatban több aggály merül fel. Ezek közül a legszembetőnőbb, hogy a közmeghallgatások gyakorlatilag minden évben elmaradtak érdektelenség híján, így érthetetlen, hogy szerzi be a lakosság 3 százaléka onnan a híreket. Ez gyakorlatilag a felmérés többi adatának helytállóságát is kérdésessé teszi, különösen a Békés Megyei Napra vonatkozó kvázi alacsony mutatót. Különösen annak fényében, hogy olyan rádióra is rákérdeztek, amely a felmérés időpontjában nem is létezett: az Infó Rádió frekvenciáján ugyanis 2001 januárja óta Rádió 1 sugározza mősorát.  Kiállítás hozott anyagból 2002. január 12. 08.10 Az utókornak is üzenni kíván az orosházi Szántó Kovács Múzeum azzal a kiállítással, melyet az intézmény jogelődje alapításának idén esedékes 75. évfordulója alkalmából rendeznek meg. A tárlatot hozott anyagból kívánják megvalósítani, azaz olyan tárgyakat, relikviákat várnak a helyiektől és a térségben élőktől, amelyek jellemzik korunkat. - Célunk bemutatni, hogy a ma embere hogyan látja Orosházát és Magyarországot 2002-ben. Elsősorban helyi vonatkozású anyagokat várunk, de bármilyen, az ezredfordulót kifejező eszközt, dokumentumot, mőalkotást stb. szívesen látunk, legyen az humoros vagy komoly, kicsi vagy nagy, gyári vagy házilag gyártott. A lényeg, hogy ne legyen romlandó - nyilatkozta lapunknak Rózsa Zoltán igazgató, aki azt is elárulta, hogy a márciusra tervezett tárlat egyben üzenet is az utókornak. A kiállítás végeztével az anyagot bedobozolják és örökségül hagyják 2077 helyi muzeológusainak: ezt az anyagot újra be kell mutatni a múzeum 150 éves évfordulója tiszteletére, hogy unokáink hiteles képet kapjanak korunkról. Amit a 2002-es agrártámogatásokról tudni kell 2002. január 12. 08.10 A költségvetés ebben az esztendőben a tavalyihoz hasonlóan 190 milliárd forintot fordít agrártámogatásokra, s a tárca akár évközi intézkedésekkel is köteles biztosítani a rendszer mőködőképességét. Összesen 29 pályázat jelent meg az elmúlt héten, ezek beadási határideje február, illetve március vége. A rendszer alapvetően nem változott, de több új elemet tartalmaznak. Ezek közül a legfontosabb a családi gazdaságok intézménye hangzott el pénteken délután több helyi agrárszervezet közös fórumán. Dr. Szöllősi Endre, az agrártárca helyettes államtitkára egyebek közt elmondta: az agrártámogatások tavalyi végrehajtása révén komoly beruházások történtek a mezőgazdaságban, melyre szemléletes adat, hogy 90 milliárd forint értékben ruháztak be gépekre a gazdaságok. Az idei fő változás, hogy a támogatások földalapúvá válnak. Az tíz hektár alatti területen gazdálkodók minden növényre, a harminc hektár alattiak pedig a gabona, a fehérje- és az olajos növényekre jogosultak támogatást igényelni. Ugyancsak új elem a környezetvédelmi törekvések támogatása. Ezt azt jelenti, hogy anyagilag is ösztönzi az agrártárca környezetbarát technológiák meghonosítását, illetve a természetes táj megőrzését. További újdonság mely teljes mértékben összhangban van az EU elvárásaival , hogy segítik az úgynevezett TÉSZ-ek, vagyis termelő és értékesítő szervezetek létrehozását. A közvetlen exporttámogatás helyett pedig a minőségi termelést ösztönzi majd a mezőgazdasági vezetés. A családi gazdaság teljesen új elem az agráriumban, melyek létrehozását az indokolja, hogy a magyarországi birtokviszonyokat kiegyenlítse, azokra ugyanis a nagy, illetve a törpe méretek jellemzőek. Ezek iránt máris rendkívül nagy az érdeklődés mindezt bizonyítja, hogy zsúfolásig megtelt az előadóterem , ami egyebek közt a kedvező feltételeknek köszönhető. A családi gazdaságot alapítók egyebek közt kedvezményes hitelhez juthatnak a Magyar Fejlesztési Bank közremőködésével, s más formában is segítik indulásokat, tevékenységüket. Ám szigorúak a feltételek is: a családi gazdaság feje csak főállásban végezheti tevékenységét, s öt évig működnie kell a gazdaságnak, ellenkező esetben a korábbi támogatásokat vissza kell fizetni. Költöznek az irodák, változik a rendőrség elérése 2002. január 12. 08.10 Elkészült az Orosházi Rendőrkapitányság felújításának egy szakasza, ennek megfelelően változik egyes osztályok elhelyezése is az épületben, ami érinti az ügyfélfogadási rendet is tájékoztatta lapunkat dr. Gáspár Lajos alezredes, a kapitányság vezetője. A legfontosabb, a lakosságot is érintő változás, hogy a Szabadság tér helyett a január 15-étől, hétfőtől a Vörösmarty utca felől közelíthető meg az orosházi rendőrség, egészen a munkálatok befejezéséig. Mivel az utca egyirányú, ezért csak a Deák Ferenc utca felől közelíthető meg. Azonban a korábbi parkolóhelyek igénybe vehetők, így várhatóan nem okoz közlekedési zavart a változtatás. A kapitányság udvarára a továbbiakban is csak rendőrségi jármővek hajthatnak be. A változás nem érinti az ügyfélfogadási időt, a kapitányság postacímét és telefonszámát. Ugyancsak változatlan marad a bőnügyi osztály elhelyezése: mint ismert, ők a beruházás megkezdése óta a Táncsics Mihály utcán, a volt Darvas kollégium épületében találhatók. Évkezdés a Vöröskeresztnél 2002. január 12. 08.10 Az év első napjai véradással indultak Orosházán, s a szakemberek várakozásai teljesültek is: annak ellenére, hogy az előző, ünnepi időszakban rekordmennyiségő vért sikerült az egészségügyi rendszerbe juttatni, a január eleji akciókon is sokan vettek részt. Ugyancsak nagy érdeklődés mellett tartották meg a csanádapácai véradást is, ahol ötven önkéntes nyújtotta karját. Minderről Gál József, a Vöröskereszt orosházi területi vezetője tájékoztatta lapunkat hozzátéve, hogy januárban még négy alkalommal rendeztek, illetve rendeznek véradást szervezett keretek közt Orosházán, a helyi véradóállomáson: 11-én, pénteken, 14-én, hétfőn, 17-én csütörtökön és 28-án, hétfőn. Emellett 25-én, pénteken a pusztaföldvári önkénteseket várják. Gál József sikeresnek értékelte a területi szervezet karácsonyi karitatív akcióját is: mintegy egymillió forint értékő adomány jutott el a térség rászorulóihoz a Vöröskereszt közremőködésével a szeretet ünnepe előtt, ez közel ezer embert érintett közvetlenül.  Egy megrázó ügy - évente egy kisvárosnyi áramot lopnak el a Démásztól  2002. január 9. 22.00  Nem túl eredeti szójátékkal élve megrázó hónapokat élt át az elmúlt év második felében Tóth Sándor orosházi komuvesmester: azzal gyanúsítják, hogy áramot lopott. Története részben happy enddel végzodött, hiszen a rendőrségi eljárás megszőnt ellene, azonban nem kizárt, hogy az ügy a bíróságon folytatódik. Az áramszolgáltató társaság írásos reagálásában kifejti: az ellenőrzési munkánkat azért végzik, hogy az illegális vételezésből adódó veszteségek következményeit ne a rendesen vételezők fizessék meg. Az áramlopások aránya a társasághoz tartozó négy megyében megfelel egy 20 ezer fogyasztót számláló település éves fogyasztásának. - Az áramkommandó sikeres leleplezéseiről rendszeresen beszámolnak a megyei és az országos médiák, azonban arról megfeledkeznek tudósítani, amikor vétlen kisembereket hurcolnak meg - mondja a középkorú férfi, miközben az elmúlt idoszakban felgyülemlett hivatalos iratait rendezgeti. Tóthékhoz július közepén csöngettek be az áramszolgáltató munkatársai, akik fogyasztásmérő-cserére érkeztek. Itt azonban feltunt nekik, hogy a berendezés üvege és burkolata között egy kis rés található. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy áramlopás történt, melyről néhány hét múlva levélben értesítették Tóth urat. Ebben egyebek közt az áll, hogy az orosházi fogyasztó megítélésük szerint szerződésszegéses vételezést hajtott végre, s a felemelt díjjal és normál tarifával elszámolt fogyasztás különbözeteként fizessen be több mint egymillió 190 forintot. Az ultimátumszerő felszólítás 15 napi határidőt szabott, ellenkező esetben ahogy a békéscsabai központ ügyintézője fogalmazott a követelést bírósági úton érvényesítik. A törvénnyel elmondásuk szerint még összeütközésbe nem keveredett Tóthék természetesen megdöbbentek, hiszen soha fel nem merült bennük, hogy illegális úton jussanak villamos energiához. Sot, mint a férfi hozzátette: az otthoni szerelési munkákat minden esetben szakemberre bízzák. Augusztus 22-én személyesen mentek be a Démász megyeszékhelyi központjába, ahol jegyzőkönyv készült. Ebben Tóth Sándor határozottan kifejti, hogy nincs köze a lopáshoz, melyet a szolgáltató tudomásul vett, ezért ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést a rendőrségen. A nyomozó hatóság által felkért okleveles villamosmérnök szakértő megállapította: ... a fogyasztásmérőt megvizsgálva találtam beavatkozásra utaló nyomot, a mérő fém fedele és az üvegablak alsó és felső részén nagyon kicsi és szők rés található. A mérőben nem találtam mőanyag forgácsot és fekete színu ablaktömítő anyagot, amely akkor keletkezik, kerül a mérobe, amikor a rést kialakítják és a mőanyag csíkot betolják. (...) Olyan elváltozást, meghibásodást a mérőn nem véltem felfedezni,. amely egyértelmően áramlopásra utalna. A család tehát fellélegezhetett, hiszen egyebek közt a szakértői véleményre, valamint a fogyasztás mértékének kiegyensúlyozottságára alapozva a rendőrség megszüntette az eljárást. Ezt akár karácsonyi ajándéknak is tekinthetik Tóthék, hiszen az erről szóló határozat december 18-án kelt. Ám panaszosunk mégsem örül, hiszen Demoklész kardja továbbra is ott lebeg a család feje felett, hiszen nem kizárt, hogy az ügy a bíróságon folytatódik. Annak ellenére, hogy a vádak alól tisztáztam magam, komoly anyagi hátrányok értek, hiszen ősszel nem mertünk megvásárolni egy kiszemelt ingatlant. Ezen túl további kiadásaink voltak, nem beszélve a lelki megterhelésről. Ennek ellenére nem teszünk jogi lépéseket, holott furcsálljuk, hogy a szolgáltató mindenféle bizonyíték és ítélet nélkül fizetési felszólításokat küld címünkre. DÉMÁSZ Rt. az üggyel kapcsolatosan az alábbi írásos nyilatkozat szó szerinti közlését kérte lapunktól: A Társaság sajnálattal tapasztalja, hogy az országos tendenciáknak megfelelően területén is akadnak szerződésszegéses vagy szabálytalanul vételező fogyasztók. Ennek kiszőrésére tervszerően tart fogyasztási helyeken ellenőrzést. Ilyen jellegő tevékenységgel 1997 óta találkozhatnak az ügyfelek és célunk az, hogy minden fogyasztásmérőt 5 év alatt legalább egyszer megtekintsünk. A DÉMÁSZ Rt. hálózati veszteségének mutatószáma 1997 évben több mint 14 % volt, amely az ellenőrzési tevékenység bevezetése óta 2 %-ot csökkent. A konkrét esetben ellenőrzési céllal érkeztek szerelőink a helyszínre. A vizsgálat során, amit az ügyfél hozzátartozójának jelenlétében végeztek el, s valóban rést találtak a mérőház és üvege között. Az ellenőreink kötelessége, hogy a rendellenességeket jegyzőkönyvben rögzítsék. A szerződésszegés tényének az eldöntése, és annak minősítése, hogy ez áramlopás-e nem az ő feladatuk. A szakértői vélemény is alátámasztja, hogy a mérő megrongálódott, így a hatályos villamosenergia-törvény alapján ügyfelünknek kötelessége lett volna a szolgáltatónak bejelentést tenni erről (1994 évi XLVIII törvény 50 par. 2 bek. d. pontja). Általánosan érvényes az, hogy a fogyasztásmérő a DÉMÁSZ Rt. tulajdona és az ügyféllel kötött szerződés alapján az állag megóvásért az ügyfelünk a felelős. A Villamosenergia közüzemi szabályzat (34/1995 (IV.5) korm. rendelet), szabályozza a felemelt díj számításának módszerét, amelyben az összes mőködő fogyasztási készüléket felmérve egy előírt átlag fogyasztással kell figyelembe venni a szerződésszegéses vételezés időtartamára, ha ez nem tisztázott egy évre, és ezt felemelt díj tarifával kell felszorozni (ez lakossági fogyasztónál négyszerese a nappali áramdíj tarifának). A DÉMÁSZ Rt. gyakorlata, hogy a körülmények tisztázása érdekében a fogyasztóinkkal egyeztető megbeszélést kezdeményez. Jelen esetben ügyfelünk a második megkeresésünknek tett eleget és ezen a megbeszélésen a szerződésszegés körülményeinek vizsgálatakor döntött társaságunk úgy, hogy rendőrségi feljelentés szükséges. Az ellenőrzési munkánkat azért végezzük, hogy az illegális vételezésből adódó veszteségek következményeit ne a rendesen vételezők fizessék meg. Ennek nagyságrendje egyébként megfelel egy kb. 20 ezer fogyasztót számláló település éves fogyasztásának. Ezúton szeretnénk felhívni ügyfeleink figyelmét, hogy a beavatkozások saját és családtagjaik életét és biztonságát is veszélyeztetik. Kérjük Önöket, ha ilyen tudomásukra jut, a telefonos ügyfélszolgálatunkon, a D-vonalon keresztül (a 40-es körzetszám 822282 telefonszámon) szíveskedjenek bejelentést tenni.  Korbely György  Szolgalmijog-vita miatt várniuk kell az otthontalan családoknak  2002. január 9. 22.00 Az esetleges előítéletek eloszlatása érdekében nyílt napot tart az Ökumenikus Szeretetszolgálat orosházi intézménye, a családok átmeneti otthona tudtuk meg dr. Molnár Mihálynétól, a létesítmény vezetőjétől. A volt iskolaépületben található ingatlan közvetlen közelében ugyanis többen aggodalmukat fejezték ki az otthon miatt. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, tavaly decemberben ünnepélyes külsőségek közt avatták fel a létesítményt, mely egyelőre üresen tátong. Ennek oka, hogy még nem kapták meg a használatba vételi engedélyt az önkormányzattól. A polgármesteri hivatal ezzel kapcsolatban közleményt bocsátott ki, melyben egyebek közt kifejtik: a december 16-ai helyszíni szemlén több hiányosságot jegyzőkönyveztek, ám ezek elhárítása után nincs akadálya a kért engedély kiadására. Ugyanebben a jelentésben fogalmazták meg, hogy ez ideiglenesen sem adható ki a vonatkozó szabályok értelmében. Dr. Molnár Mihályné ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: a kifogásolt hiányosságokat azonnal pótolták, ám egy jogvita az önkormányzat, illetve az ingatlan tulajdonosa, az evangélikus egyház között tovább akadályozza a folyamatot. A rendkívül bonyolult ügy lényege, hogy az udvari parkolók kialakításához tisztázásra szorulnak bizonyos szolgalmi viszonyok. Az Orosháza szívében található épületegyüttes ugyanis vegyes tulajdonú egy része az egyházé, más része az ott található üzletek tulajdonosaié , így vélhetően a bíróság dolga lesz tisztázni a szolgalmi jog kérdését. Egy bizonyos: már négy család vár arra, hogy beköltözhessen a menedéket jelentő otthonba. A vezető asszony elmondta: az utóbbi időben számos találgatás kapott szárnyra. Egyebek közt elterjedt, hogy perifériára sodródott elemek, illetve afganisztáni menekültek nyernek itt elhelyezést, holott ez nem igaz: csak krízishelyzetbe került családok tartózkodhatnak itt hat, esetleg kilenc hónapig szigorú felvételi procedúrát követően. A további előítéletek elkerülése érdekében ezért az intézmény vezetése úgy határozott: január 17-én és 18-án nyílt napot tartanak, ahol az érdeklődő megtekinthetik az átmeneti otthont, illetve megismerkedhetnek a szeretetszolgálat és az itt dolgozók törekvéseivel  Korbely György Orosházán lesz a Munkáspárt kampánynyitója 2002. január 9. 22.00 A hétvégén Thürmer Gyula elnök részvételével Orosházán tartja Békés megyei kampánynyitó rendezvényét a Munkáspárt tájékoztatta lapunkat Kiss János, a térségi szervezeteket tömörítő területi koordinációs bizottság (kob) elnöke. A pártelnök szombaton délelőtt érkezik a városba, ahol elsőként újságírókkal találkozik, majd megtekinti a gyopárosfürdői fejlesztéseket. Kora délután, fél kettőkor a nagyszénási művelődési házban tart lakossági fórumot. A kampánynyitó nagygyőlés helyszíne az orosházi Pacsirta utcai pártok háza nagyterme lesz, ahol Thürmer Gyula programismertetője után bemutatkoznak a Munkáspárt Békés megyei jelöltjei.    Ahány bíróság, annyiféle ítélet - a kukoricatermelők az Igazságügyi Minisztérium épületében tiltakoznak?  2002. január 8. 22.15 Viharsarki kukoricatermelők az őket ért méltánytalanságok miatt, valamint megítélésük szerint helytelen és anyagi létfeltételeiket alapjaiban fenyegető bírósági döntések miatt azt fontolgatják, hogy tiltakozásképp az Igazságügyi Minisztérium és a Legfelsőbb Bíróság épületében, méltányos elbírálását követelve, éhségsztrájkot kezdenek értesült munkatársunk. A dél-békési kukoricatermelőket képviselve Nánási Mihály eleki termelő az Eseti Választott Bíróság számukra kedvezőtlen és a Békés Megyei Bíróság korábbi, jogerős ítéletével ellentétes döntése miatt, valamint a Békés Megyei Bíróság egy másik tanácsa előtti, szerintük közrendbe ütköző ítélet elutasítása miatt, soron kívüli felülvizsgálati kérelemmel élt Solt Pálnál, a Legfelsőbb Bíróság elnökénél. Az elmúlt egy évben többször beszámoltunk arról, hogy mintegy ötszáz megyei gazdálkodó 2000 elején szerződést kötött takarmánykukorica beszállítására a Békési Gabona Rt.-vel, de az év eleji belvíz, majd az azt követő aszály miatt amelyek nagy részét a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal igazolta többségük nem tudta leszállítani a szerződött mennyiséget. (Nem egy helyütt 80, de akadt olyan földterület, ahol 95,6 százalékos volt az igazolt aszálykár!) A nem teljesítés miatt a felvásárló cég az aláírt adásvételi szerződés alapján kötbért szabott ki, valamint fedezetvásárlások végrehajtását kezdeményezte a nem teljesítőkkel szemben. Miközben az aláírt szerződés rögzítette: A felek minden megtesznek a szerződéses kötelezettségek teljesítésére, ha kötelezettségeiket nem teljesítenék vis major esetét kivéve , úgy kölcsönösen kötbér felszámítására tarthatnak igényt. A termelők szerint az aszály, éppen az itt említett vis major helyzet. A szerződés nem teljesítése miatt a Békési Gabona kezdeményezésére perek százai indultak a termelőkkel szemben. Közérdekből a szerződés minősítése iránt indult perben az elsőfokon eljáró Békéscsabai Városi Bíróság a gabonacégnek adott igazat. Az ítéletet a Békés Megyei Főügyészség megtámadta, keresetét részben elfogadta a másodfokon eljáró Békés Megyei Bíróság, és 2001. április 10-ei ítéletében kimondta: a termelők és a felvásárló cég között létrejött szerződés az elnevezés ellenére nem adásvételi, hanem termékértékesítési. A tavaly tavasszal hozott jogerős bírósági ítéletet a 2001 nyarán és őszén született eseti választott bírósági ítéletek a legtöbb esetben figyelmen kívül hagyták. A kérdés úgy került ügyvédekből álló, egyfokú választott bíróságok elé, amelynek határozatai ellen nem lehet fellebbezni, hogy a felvásárló és a termelők által aláírt szerződés vitás esetekre ennek a testületnek a jogosultságát mondta ki. Nemegyszer ugyanazon személyekből álló testület ugyanazon szerződések ügyében egymással ellentétes döntéseket hozott. Van olyan gazda, akinek 300 ezer forint kötbért kellene fizetni, de ez az összeg, ha szerződését adásvételinek mondja ki a bíróság, akkor a fedezetvásárlás miatt felugrik 2,5 millióra. Az eseti választott bíróság döntése után hatvan nappal a végrehajtási eljárás már ennek az összegnek a négyszereséért indul meg, így lesz néhány százezer forintból 10 millió. A választott bíróság egyik ítéletét Nánási Mihály eleki gazda tavaly augusztusban a Békés Megyei Bíróságon megtámadta, keresetét azonban elutasították. Érdekesnek tűnik ennek az ítéletnek az indoklása, amely egyebek között kimondta: A Polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseibe történő ütközés sem valósítaná meg önmagában és közvetlenül a gazdasági és a társadalmi rend rend alapjainak sérelmét, ugyanis a választott bírósági ítélet érvényesülése csak néhány termelőt, gazdasági élet résztvevőinek csak egy szűk körét érint, ezért a társadalmi és a gazdasági rendet, közrendet alapjaiban nem sérti. Ennek nyomán Nánási Mihály jogi képviselőjével december végén a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, Solt Páltól fordult, akitől soron kívüli felülvizsgálati kérelmet kértek. Megítélésük szerint az eseti választott bíróság ítéletei szembeállnak az Alkotmánynak a független és pártatlan bírósági eljárást mindenki számára lehetővé tevő alapjogával, ám kedvezőtlen döntés esetén Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak. A békési termelők érdeklődésünkre elmondták: a helytelen bírói ítélet miatt ötszáz család anyagi létét fenyegető helyzetről írásban tájékoztatják Orbán Viktor miniszterelnököt. Bod Tamás Ha ölni kell 2002. január 8. 22.15 Különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés és kifosztás bűntettével vádolja az ügyészség a Békés Megyei Bíróság büntetőtanácsa előtt kedden kezdődött perben Páva Sándort, aki 2000. szeptember 23-án néhány óra leforgása alatt négy embert ölt meg. Korábban beszámoltunk arról, hogy az Ukrajnából több mint húsz éve áttelepült Páva másfél évvel ezelőtt szeretkezés után hajnalban hódmezővásárhelyi lakásában több késszúrással megölte egykori munkatársnőjét, K. Zsuzsát, majd nem sokkal később busszal a Békéssámsonra utazott, ahol felkereste egykori élettársát, K. Szilviát és nagyszüleit. Itt Páva Sándor szeretkezett a vele többször szakítani akaró nővel, majd elhatározta: mindenkivel végez. Előbb a nő idős nagyszüleit ölte meg a nyári konyhában egy tömör vascsővel ütlegelve őket, majd a nőt. Ezt követően negyvenezer forintot magához véve hódmezővásárhelyi otthonába, később Szegedre távozott. Itt egy áruházban kést vásárolt azzal a szándékkal, hogy öngyilkos lesz, majd szeszes italt vett, és előbb egy panzióban, utóbb egy szállodában vett ki szobát. 2000. szeptember 23-án este telefonon anyjától elbúcsúzva bevallotta: embert ölt. Később a szállodai szobában felvágta az ereit, ám a sikertelen öngyilkosság után újra felhívta anyját, aki időközben értesítette a rendőrséget. A nyomozók másnap hajnalban Szegeden vették őrizetbe a férfit, aki vallomásaiban többször azt hangozatta, hogy úgy érezte, ölnie kell. A bíróság előtt Páva Sándor megtagadta a vallomástételt, írásos beadványában nyomozati szakban tett vallomásainak ellentmondva arra hivatkozott, hogy hódmezővásárhelyi nőismerőse kábítószert kevert az italában, így zavart tudatállapotban követte el a sajnálatos bűncselekményeket. A bíróság orvos szakértő és tanúk meghallgatásával folytatja az eljárást. B. T. Varga: nem a munkaerő-invázió, hanem a fekete munka a fő veszély 2002. január 8. 22.15  Nincs alapja az MSZP és az SZDSZ által hangoztatott várható munkaerő-inváziónak jelentette ki kedd kora esti sajtótájékoztatóján Varga István országgyűlési képviselő, aki sajnálatosnak tartja, hogy az ellenzéki pártok kampánytémává tették a státusztörvényt, illetve a magyar és a román miniszterelnök megállapodását. Az orosházi térség képviselője megítélése szerint a fő veszélyt nem a külföldi munkavállalók nagy száma, hanem a feketemunka jelenti. A kedvezménytörvény arra is alkalmas, hogy ezen a területen tisztázza a viszonyokat, hiszen rendszeresebbé válnak az ellenőrzések hangsúlyozta Varga, aki idézte a Munka Törvénykönyvét, mely szabályozza a hazai munkavállalók jogait, illetve a munkaadók korlátait a külföldiek alkalmazásával kapcsolatban. A képviselő szerint érthető, hogy kampányidőszakban az ellenzék fogást keres a kormányon, annál is inkább, mivel el akarja vonni a figyelmet a Medgyessy Péter körüli botrányokról, azonban azt nem, hogy mindezt félelemkeltéssel teszik. Emlékeztetett: a minimálbér első emelése idején az ellenzéki politikusok a gazdaság összeomlásától óvtak. Aki kétségbe vonja a kedvezménytörvény létjogosultságát és jelentőségét, annak felhívom a figyelmét: mi lenne akkor, ha a határvonalat pár kilométerrel arrébb húzzák meg. A Békés megyeieknek ezt nem kell magyarázni jelentette ki a mandátumáért újrainduló honatya, aki szerint a törvénnyel és az azt követő Orbán-Nastase-megállapodással teljesült az Antall József által meghirdetett magyar külpolitikai egyik legfontosabb prioritása, a jószomszédi kapcsolat erősítése, ezen belül is a felelősségvállalás a határon túli magyarokért. Hat helyett tízezer forint a temetési segély Orosházán  2002. január 8. 22.15  Hatezerről tízezerre emelkedett a temetési segély, nyolcezerről tízezerre pedig a lakásfenntartási hozzájárulás átalánydíjának mértéke Orosházán. Minderről legutóbbi ülésén döntött a helyi képviselő-testület. Dr. Szokolyai Kálmánné, a polgármesteri hivatal szociális osztályvezetője lapunknak elmondta: a költségvetési és a szociális törvényből következően több központi támogatási forrás emelkedett. Különösen az öregséginyugdíj-minimum mértékének központi meghatározása fontos a szociális szakembereknek, hiszen a legtöbb számítás alapját ez jelenti. A temetési segély melyet az önkormányzatok helyi hatáskörben határoznak meg nagymértékű emelését az indokolta, hogy a város ha csak töredékében is tényleges temetési költségeknek enyhítsen a gyászoló családtagok terhein. Ez a rendelkezés január elsején lépett életbe, míg a lakásfenntartási támogatás átalányának emelkedése május 1-jétől érvényes.