Sós József, az elfelejtett (?) jeles 2001. november 19. 20:10 Az orosházi önkormányzat legutóbbi ülésén dr. Násztor Sándor képviselő, a helyi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete elnöke napirend előtt emlékezett meg a városból elszármazott, de azzal mindvégig kapcsolatot tartó dr. Sós Józsefről, akit megítélése szerint méltatlanul elfelejtettek. Hétfőn délután ugyanezen civil szervezet szervezésében emlékülést tartottak, ahol az 1906 november 21-én született és 1973 január 4-én elhunyt Kossuth-díjas professzor alakját idézték fel. A főszervező egyesületi elnök, önkormányzati képviselő dr. Násztor egyebek közt hangsúlyozta: a rendezvény szándékaik szerint elsősorban "lelkiismeret-ébresztő fórum", hiszen dr. Sós József jelentősége rendkívül fontos nem csak a város, hanem az egész ország egészségügyét tekintve. Megítélése szerint a professzort napjainkban méltatlanul felejtik el, holott 1981-ben emléknapokat tartott az akkori városi tanács születésének 75. évfordulója alkalmából. Ugyancsak méltatlannak találta a rendezvény házigazdája, hogy dr. Sós kimaradt az Orosháza jelesei című kötetből, illetve az orosházi kórház történetét feldolgozó munkából. (Az Orosháza jelesei még megjelenésre váró kötetében szerepel dr. Sós József, sőt ugyanezen szöveget 1994. szeptember 6-án leközölte az Orosházi Napló - a szerző).  Az emlékülésen az orvosszakma nevében dr. Antal Mihály főorvos idézte fel dr. Sós József alakját, szerepét a hazai tudományos életben pedig dr. Szabó Ferenc történész méltatta. Az éhes battonyai gyerekekért 2001. november 19. 6:45 Az elkövetkezendő öt hétben, egészen karácsonyig, étkezési segélyakció indul Battonyán az általános iskolások és a speciális iskola alsós tanulóinak részére - tudtuk meg. A szervezők előzetesen a szülők véleményét kérték ki arról: igénylik-e, hogy az elkövetkezendő hetekben az iskolában - ingyen és bérmentve - kiegészítsék gyermekeik napi étkezését.  Az érintettek nagy többsége elfogadta a felajánlott segítséget, így - a legfrissebb összesítés szerint - mától összesen kétszáztíz kisiskolás kap az iskolában az első két napon csokis fánkot vagy lekváros tallért, majd szerdától szendvicset. Minderre azért van szükség, mert a város és az itt lakók jó részének elszegényedése miatt sok gyerek úgy érkezik reggel az iskolában, hogy nem reggelizett. Az akció mögött többek között Karsai József helyi gazda áll, aki érdeklődésünkre elmondta: tizennyolc nyugdíjas felváltva segít abban a karácsonyig tartó öt hétben, hogy a több mint kétszáz alsó tagozatos tanuló megkapja az ételt. Az akció szent este előtt egy városi karácsonyi gálával ér véget, ahol a gyerekek ajándékot kapnak az adományozóktól. Megtudtuk: a elsőként 1998-ban tartottak karácsonyi gyermekünnepet Battonyán, akkor háromszázan vettek részt az eseményen. Az idén ötszáz gyermeket várnak a dél-békési város közös karácsonyfája alá. B. T. Roma aktivista emléktáblája Eleken 2001. november 19. 6:45 Nemrégiben táblát avattak Eleken az 1983-ban meghalt Kovács Antal tiszteletére, akit ismerői a cigányság úttörőjeként emlegetnek ma is. Drágos József, az eleki Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke kezdeményezte az emléktábla elhelyezését a Lökösházi úti Közösségi Ház falán. Az avatóünnepségen Drágos hangsúlyozta: Kovács Antal példaértékű munkája abban áll, hogy segítette tolmácsolni a romák szellemi teljesítményét és tevékenységét a többségi társadalom felé. Ehhez hozzátette: ma a kisebbség kifejezésnek - amivel leggyakrabban a romatársadalmat nevezik meg - pejoratív jelentéstartalma van. A cigány önkormányzati vezető szólt a fel-felbukkanó megkülönböztetés formáiról, majd feltette a kérdés: hol vagyunk ma attól, hogy a cigányságot ne kulturális kisebbségnek, hanem államalkotó nemzettársnak tekintsék. Vélekedése szerint ma a legnagyobb lélekszámú etnikum van a legelkeserítőbb helyzetben Magyarországon. Az emléktábla elkészültében a helyi cigány önkormányzatot az eleki polgármesteri hivatal és az Autonómia Alapítvány támogatta, amelyet ünnepélyes körülmények között Drágos József és Kecskeméti János polgármester leplezett le. Az eseményen - mások mellett - részt vett Árgyelán György, a megyei önkormányzat Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottságának elnöke. B. T. Munkakutyák versenye 2001. november 19. 6:47 Első alkalommal hirdette meg az Oroskupa elnevezésű munkakutyaversenyt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) orosházi szervezete. A vasárnapi rákóczitelepi megmérettetésre a helyi kutyások mellett az ország több pontjáról érkeztek indulók, így a fővárosból, Esztergomból, Hódmezővásárhelyről és Egerből is. A munkakutyák - többségében német juhászok, dobermanok, rotweilerek - tudását három kategóriában mérték össze gazdáik: engedelmességi, illetve IPO I és IPO III szakvizsgát tehettek a kedvencek.  Muhari Elek, a MEOE helyi vezetője lapunknak elmondta: hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a versenyt a ciklikus létszámú, de általában 90-120 tagot számláló orosházi MEOE-szervezet. Kérdésünkre hangsúlyozta: az országos szervezetben tapasztalható viharok nem hatnak ki a helyi munkára. Igaz, Orosházán is két kutyás szervezet működik hosszú ideje, de a kapcsolatot a kezdeti nézeteltérések után inkább a békés egymás mellett élés és az egészséges rivalizálás jellemzi. A templom hideg, a szív meleg 2001. november 17. 8:30 Az idei télen még várhatóan "fázós" istentiszteleteket tartanak az orosházi evangélikus templomban, de a gyülekezet világi és egyházi vezetői igyekeznek mielőbb megoldani a problémát - nyilatkozta lapunknak Ribár János esperes. Jelenleg úgynevezett elektromos fóliás megoldással fűtik a több ezres befogadóképességű műemlék épületet, azonban a hideg téli napokon ez nem kielégítő. A megoldás nem pusztán anyagi kérdés - bár igen tekintélyes összeget emésztene fel új rendszer tervezése, kivitelezése és fenntartása -, hanem technikai is, hiszen nehéz olyan megoldást találni, ami hatékony a hatalmas épület fűtésére, s a műemlékvédelmi előírásoknak is megfelel. A gyülekezet elnöksége a közelmúltban úgy határozott, hogy egy nagyobb összegű ingatlanadomány eladásából származó összeget - kétmillió forintot - elkülönítenek e célra, ám a valóban megnyugtató megoldáshoz legalább ugyanennyire lenne szükség. A megoldás a korábbi évekhez hasonlóan az idei télen is az lesz, hogy amíg a hideg nem elviselhetetlen, addig a templomban tartják az istentiszteletet, s ha az időjárás rosszabbra fordul, akkor felvonulnak az úgynevezett Győry-terembe. Ám ez utóbbi csak 250 főt képes befogadni, így sokan kiszorulnának, hiszen egy átlagos vasárnapon a háromszáz főt is meghaladja a rendszeresen templomba járók száma, nagyobb ünnepeken pedig több mint ezren vesznek részt az evangélikus közösségi eseményeken. Egészségügy: ahogy a szocialisták látják Senki nem betegedjen meg azért, mert szegény, senki ne szegényedjen el azért, mert beteg 2001. november 17. 8:31 A társadalombiztosítási rendszer függetlenségének és átláthatóságának újbóli visszaállítása, új, általános biztosítási forma bevezetése, az egészségügyi intézményrendszer konszolidációja, a gyógyszertámogatások reformja, az egészségügy és a szociális terület egy tárca alá vonása szerepel egyebek közt a Magyar Szocialista Párt egészségügyi elképzelései közt - jelentette ki Kökény Mihály országgyűlési képviselő csütörtökön délután az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) rendezvényén. A szocialista politikus - korábban egészségügyi miniszter, jelenleg az Országgyűlés szakbizottságának elnöke az elkészült, de még társadalmi vitára váró program főbb elemei közül kiemelte még, hogy az ellátórendszert regionális alapon kívánja működtetni a majdani MSZP-kormány. Ugyancsak sarkalatos pontja a programnak az orvos- és nővérkpzés feltételeinek javítása, a prevenció erősítése, az EU-csatlakozás és -tagság feltételeinek megteremtése, valamint a folyamatos konszenzuskeresés a szféra szereplőivel. Az exminiszter élesen bírálta a jelenlegi egészségügyi vezetést, élén Mikola Istvánnal. Hangsúlyozta: a miniszter kijelentéseivel ellentétben igenis válság van az egészségügyben, melynek fő oka, hogy a terület 1998 óta nem részesült a gazdaság növekményéből. Kökény olvasata szerint az Európai Unió országjelentése is elmarasztalja a hazai egészségügy helyzetét. A magyar egészségügyet nem a paraszolvencia, illetve a nagy gyógyszergyárak támogatása, hanem a benne dolgozók elkötelezettsége tartja egybe - tette hozzá. A rendezvényen jelen lévő Vastagh Pál országgyűlési képviselő, az MSZP jelöltje elkötelezettségét fejtette ki a helyi egészségügy helyzete iránt, hangsúlyozva, hogy az orosházi kórház helyzete túlmutat a városon és a térségen, hiszen az intézmény a megye egyharmadának ellátásáért felelős. Senki nem betegedjen meg azért, mert szegény, senki ne szegényedjen el azért, mert beteg és senki ne hagyja el az egészségügyet azért, mert elszegényedik - foglalta össze törekvéseit Vastagh Pál. A fórumsorozat november végén folytatódik, ahol az EDDSZ szervezésében a kormányoldal fejtheti ki véleményét. Koalíciós körökből származó értesüléseink szerint a rendezvény vendége Mikola István egészségügyi miniszter lesz. Orosháza lesz az emlődaganatszűrő-központ 2001. november 17. 8:32 Orosháza lesz Békés megye emlődaganatszűrő-központja, ugyanis a helyi kórház konzorciumot alkotva a Szegedi Tudományegyetemmel sikeresen pályázott a tevékenységre. Mindezt dr. Gervain Mihály, az intézmény igazgató-főorvosa jelentette be csütörtökön. Orosházán két esztendeje végeznek mammográfiás szűrést, melynek során a dél-nyugat-békési - azaz a kórház illetékességi körzetéhez tartozó - 45 és 65 év közötti asszonyokat világították át. A kormány egészségügyi programjának megfelelően a továbbiakban nem csak a szűrést, hanem pozitív eredmény esetén a teljes ellátást is el tudják vállalni - ebben nyújt majd segítséget az egyetem és természetesen a megye más kórházai. A jelenlegi másfél műszak helyett a jövőben két műszakban, valamint szombati napokon is végzik a szűréseket. Az érintett Békés megyei hölgyeket a tisztiorvosi szolgálat címlistája alapján levélben értesítik ki, akik egyeztetett időpontban vehetnek részt a szűrésen.   Vannak, akik kitartanak Vén István mellett Százmilliós kár a feltaláló-vállalkozó börtönévei alatt 2001. november 14. 17:25 A kisbefektetők egy része kitart Vén István, illetve az általa megálmodott gádorosi geotermikus erőmű megvalósítása mellett - jelentette ki szerdán délután lapunknak Bazsó Károly és Bajnóczy Csaba, akik száz Győr-Sopron megyei társtulajdonos képviseletében bejárást tartottak az érintett területen Vén István társaságában. Bazsó Károly - aki maga is politikai elítéltként jutott kárpótlási jegyekhez, majd ezekkel társult az Első Magyar Geotermikus Villamos Erőmű (EMGVE) Kft.-hez. A Vén István elleni eljárást (mint ismert, az idős feltaláló-vállalkozót csalás miatt ítélték hét esztendőre) koncepciósnak tartja, ugyanis megítélése szerint mesterségesen értéktelenítették el a vállalkozás forrásául szolgáló kárpótlási jegyeket a hagyományos energialobbi érdekeinek megfelelően. A győri mérnök szerint nemzeti érdek a geotermikus energiában rejlő lehetőségek kiaknázása, ezért a maga részéről teljes mellszélességgel kiáll Vén István elképzelései mellett. Maga a bejárás lehangoló eredménnyel járt - tudtuk meg a résztvevőktől, akik szerint mintegy ötven-százmilliós kár keletkezett az elmúlt hat esztendőben. Elsősorban a területen található kúriát tették tönkre ismeretlenek, elhordva belőle minden mozdíthatót, de még az épület szerkezetét is megrongálták, valamint az ott található turbina alkatrészei is odalettek - vélhetően a színesfémtolvajok lopták el a részeit. Vén István szerint a kár oka, hogy a zárolt vagyon őrzésére nem gondoskodtak ügygondnokról az illetékesek. A geotermikus erőmű megvalósítása elsősorban a jogi helyzet tisztázásának függvénye. Ezek végére a bíróságnak kell pontot tennie, több peres eljárás során. Vén István, valamint a kisrészvényesek perben állnak egyebek közt a nagyszénási szövetkezettel, a MOL Rt.-vel, illetve a magyar állammal. Ha ezek biztató eredménnyel kecsegtetnek, tőkeerős befektetők sem zárkóznak el a finanszírozástól - hangsúlyozta Vén István, aki japán, német és kuvaiti érdeklődőkről tud, illetve folytat velük tárgyalásokat. Varga és Dancsó a fürdőfejlesztési pályázatok sikeréről 2001. november 13. 21:53 Senki nem mondhatja, hogy a Széchenyi Terv odaítélésénél a pártpolitikai szempontok érvényesülnek, hiszen az orosházi önkormányzat Polgári Frakciója korábban tartózkodott a fürdőpályázat megszavazásakor - jelentette be kedden késő délután Varga István országgyűlési képviselő, aki Dancsó József társaságában kommentálta a lapunk keddi számában megjelent hírt, miszerint az Orosháza-Gyopáros Gyógyfürdő Rt. 750, a tótkomlósi önkormányzat pedig közel 200 millió forintot nyert fürdőfejlesztésre. A pártpolitikai szempontokat félretéve, ezek elé a város és a térség érdekeit helyezve letalpaltuk, amit le kellett - hangoztatták a képviselők utalva rá, hogy számos, a döntéshozatalban meghatározó kormánytisztség-viselővel tárgyaltak az ügyben. A sajtótájékoztatón jelen volt még a helyi és a tótkomlósi kormánypártok több vezető személyisége, Szűcs István kistérségi megbízott, valamint Németh Béla kamarai alelnök. Egyebek közt elhangzott: a városházi ellenzékben politizáló polgári pártok a továbbiakban is támogatják a két ütemben végrehajtandó fürdőberuházást, hiszen az erre fordítandó saját erő előteremtése nagyban meghatározza a következő évek költségvetését, természetesen szigorú ellenőrzés mellett. Mint fogalmaztak: jó helyre került a pénz, de szeretnék, ha továbbra is jó kezekben maradna. Szó esett róla, hogy a kormány közlekedésfejlesztési elképzelései közt 2003-ban szerepel az Orosházát elkerülő út folytatása, így nem kizárt, hogy akár jövőre megkezdődhetnek az előkészületi - elsősorban régészeti - munkálatok. A tanácskozáson Dancsó József a hétfőn elfogadott zárszámadási törvény kapcsán hangsúlyozta: a parlamenti döntés nyomán a kormány szándékai szerint elsősorban a nyugellátásban részesülők, a közalkalmazottak, valamint az egészségügy szereplői és igénybe vevői kerülnek a korábbinál jobb helyzetbe. Ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki, hogy az MSZP többsége (mint ismert, hárman megszavazták az előterjesztést), valamint az SZDSZ képviselői nemmel szavaztak. A fideszes képviselő hangsúlyozta továbbá: a szükséges kormánytöbbség a MIÉP-es szavazatok nélkül is rendelkezésre állt volna. Széchenyi Terv: orosházi és tótkomlósi pályázati siker 2001. november 12. 22:40 Közel egymilliárdos támogatásban részesítették a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Program egészségturizmusra elkülönített alapja döntnökei az orosházi térség két pályázatát: az Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyfürdő Rt. 750, a tótkomlósi önkormányzat pedig 189 millió forintot nyert. Minderről a Gazdasági Minisztérium (GM) sajtóosztálya tájékoztatta lapunkat. Mint arról korábban írtunk, Gyopárosfürdőn háromgenerációs termál- és élményfürdő kialakítását tervezi az önkormányzat többségi tulajdonában lévő részvénytársaság. Szándékaik szerint a másfél milliárdos beruházással létrejövő komplexum egyedi kínálatával, méretével, attraktivitásával a régió egyik meghatározó egészségturisztikai szolgáltatója lehet. A tervezett beruházások közt szerepel beléptető rendszer, értékmegőrzők, öltözők, nyitott és fedett élménymedencék, csúszda, szörfmedenc kialakítása, valamint sport- és egyéb kiegészítő funkciók ellátására további szaunák, fitnessterem, fallabdapálya és pihenőterek. A beruházás másik felét, 750 millió forintot a város saját erőből teremti elő. Tótkomlóson a Rózsa fürdő áll jelentős megújulás előtt. Az 1940-es évek elején épült létesítmény bővítése és medencéinek felújítása a tervek szerint 378 millióba kerül, melyhez a Széchenyi Terv 189 millió forintot biztosít. A fejlesztések révén Orosházán 31, Tótkomlóson nyolc új munkahely jön létre. A két Békés megyei fürdőhely mellett a hajdúnánási, a mátraderecskei és a harkányi fürdők tulajdonosai pályáztak sikerrel, valamint egy hajdúszoboszló szálloda felújítását is támogatja az alprogram. Ebben a fordulóban tehát hat pályázó részesült valamivel több, mint kétmilliárdos támogatásban. A GM közleménye szerint a termál- és gyógyfürdők fejlesztésére kiírt pályázatokra ezidáig 45 pályamunka érkezett, közel 21 milliárdos támogatási igénnyel. Közülük ezidáig 35-öt bíráltak el, melyből harminc (ami 86 százalékot jelent) bizonyult sikeresnek. A nyertes pályázók csaknek 14,7 milliárd forint összegű támogatással több mint 33,7 milliárd értékű beruházást hajthatnak végre, ezáltal 921 új munkahely létesül. E kategóriában pályázhattak az érintett turisztikai vállalkozások szálláskapacitásuk fejlesztésére. Öt pályázó közül négy kapott kedvező választ, melyek összességében közel ötmilliárdos beruházást hajtanak végre a program 747 millió forintos támogatásával. * Szocialistákkal indul az EDDSZ fórumsorozata 2001. november 12. 22:40 A szférában kialakult helyzet elemzésére, az esetleges megoldások feltárására indít fórumsorozatot az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete orosházi kórházi csoportja - tájékoztatta lapunkat dr. Antal Mihály elnök, aki szerint a fő okok az alulfinanszírozottságban keresendők. Helyzetértékelése szerint a költségvetési megszorítások, az évente tervezett létszámcsökkentések, a fedezetlen béremelések, a figyelmen kívül hagyott amortizációs kiadások, a sok esetben irreális, ezért teljesíthetetlen teljesítménypont-értékek szinte megoldhatatlan helyzet elé állítják az egészségügyieket. A helyzetet tetézi a fenntartó önkormányzatok gazdasági helyzete, ami - főként a keleti országrészben - szakemberhiánnyal is párosul. Pedig beteg emberek itt is vannak - figyelmeztet a szakszervezeti vezető, akitől megtudtuk, hogy az első, november 15-én, csütörtökön 13 órakor esedékes fórumon a parlamenti ellenzék véleményét hallgatják meg. A rendezvény vendége lesz Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, az Országgyűlés szakbizottságának elnöke, MSZP-s képviselő; Vastagh Pál szocialista országgyűlési képviselő és Fetser János, az orosházi kórházat fenntartó helyi önkormányzat első embere. A tervek szerint a későbbiekben a kormánypártok politikusai találkoznak a helyi egészségügy szerepelőivel és az érdeklődőkkel. Jubiláló templom új tetővel 2001. november 11. 20:28 Hálaadó szentmisén emlékeztek meg szombaton a nagyszénási római katolikus templom átadásának 75. évfordulójára, a misét a szeged-csanádi egyházmegye püspöke, Gyulai Endre celebrálta. A hálaadás másik apropója az volt, hogy a templom új tetőszerkezetet kapott. Mint Szujó Antal plébános lapunknak elmondta, a közel hatmilliós beruházás tekintélyes részét, ötmillió forintot az egyházmegye biztosította, a fennmaradó részt az önkormányzat támogatásából és a hívek adományaiból teremtették elő. Gyulai Endre Ésaiás próféta Biblia-beli gondolataira építette szentbeszédét: "Szent hegyemre viszem föl ezeket, és megvídámítom oket imádságom házában; egészen égo és véres áldozataik kedvesek lesznek oltáromon; mert házam imádság házának hivatik minden népek számára!"(Ésaiás 56,7) Nagyszénáson 2600 katolikus él, azaz a nagyközség lakóinak fele követi a Vatikán tanításait. A másik fele evangélikus, ám az együttélés példásnak mondható. Mindezt jól példázza, hogy a szombati eseményen is szép számmal képviseltették magukat az evangélikusok, köztük Erdélyi Zoltán lelkész. Ugyancsak jelen volt a nagyközség több vezetője. Problémás gyerekek szerepjátéka 2001. november 11. 20:29 A családok és az iskola számára napjainkban egyre komolyabb kihívást jelent a "problémás" gyermekek kezelése. Rengeteg pedagógia irányzat, módszer keres választ a mentális, testi, esetleg értelmi sérült gyermekek rehabilitációjára, közülük nagyon sokan az úgynevezett drámapedagógiai módszerre esküsznek. Azonban az oktatási intézményrendszer keretei között ezeket nehéz megvalósítani, ezért egy orosházi pedagógus úgy döntött: vállalkozási formában, tanórán kívüli tevékenység keretében segít az érintett gyermekek lelki problémáit megoldani. - Több mint két évtizedet töltöttem óvodapedagógusként a szakmában, azonban az intézményi keretek közt nem mindig volt módom elképzeléseim megvalósítására - mondja Horváth Mihályné, Katalin asszony, aki néhány éves szakmai kitérőt téve döntött a vállalkozási forma mellett. - A drámajáték-vezetői végzettségemet már az óvodában is alkalmaztam, azonban úgy gondoltam, felszabadultabb keretek közt eredményesebben segíthetem hozzá a gyermekeket, hogy ismerjék meg és főként fogadják el önmagukat. Horváthné úgy látja: az egyik legkritikusabb időszak a gyermekek életében az iskolakezdés, amikor a viszonylagos biztonságot jelentő óvoda után a teljesítményelvet követő iskolába kerülnek. Ezt nagyon nehezen dolgozzák fel, ami tanulási és magatartási zavarokhoz is vezethet. Ezen túl természetesen számos más iskolai, közösségi, családi stresszhelyzetet kell feldolgozniuk, amelyre az óvónő szerint az oktatási és nevelési célokra egyaránt használatos drámapedagógia jelent segítséget. A hazánkban évtizedek óta alkalmazott módszer (melynek egyes elemeit például a Zsolnai-programba is beépítették) a játék személyiségfejlesztő mozzanataira épít. Ennek megfelelően életkori sajtátosságok szerint ez lehet utánzó-, fantázia-, szerep- és szabályjáték és sok más szituációs lehetőség. Fontos szocializációs jelentősége, hogy a drámajáték csoportban zajlik, tehát a közösségi élményt erősíti. Mindezekkel együtt kreatív energiákat szabadít fel, ami rendkívül fontos a teljesítményelvű, az alkotó tevékenységet elváró társadalomban. Az orosházi kezdeményezést 6-9 éves gyermekekre, azaz nagycsoportos óvodásokra és kisiskolásokra találta ki Katalin asszony, aki hangsúlyozza: nem anyagi megfontolások vezették, amikor kitalálta vállalkozását. Ennek megfelelően a kezdeti időben díjmentesen vehetik igénybe a heti két órás szolgáltatást, később pedig méltányos - hozzávetőlegesen négyszáz forintos - óradíjat számláz. Sőt, hogy a szociálisan rászorulók is igénybe vehessék a drámajáték nyújtotta előnyöket, folyamatosan kutatja a pályázati lehetőségeket is az orosházi pedagógus-vállalkozó asszony. Demokrácia - ahogy a tinédzserek gyakorolják 2001. november 11. 20:29 A demokratikus társadalom működésének modellezésére, ezáltal megértésére kezdeményezték a kilencvenes évek közepén országszerte települési diákönkormányzatok létrehozását. 1997-ben Orosháza városa is pályázott, s ez év végén állt fel első alkalommal a helyi diákok választott testülete. A testület a napokban kezdte meg harmadik ciklusát, miután a helyi diákok ismét az urnákhoz járultak polgármestert és képviselőket választva. Juhász Gergely és Csongrádi Réka után a helyi Táncsics Mihály Gimnázium másodikos tanulója, Süle Márta lett a diákpolgármester két esztendőre. A 19 tagú - általános és középiskolás tagokból álló - diáktestület alpolgármestert is választott Sándor Enikő személyében. Az alakuló ülésen az Orosházi Élet beszámolója szerint elsődleges célként a diákélet felpezsdítését jelölték meg fő feladatukul a kis képviselők. Két programterv is született, mindkettő a korosztályukra leginkább leselkedő veszélyek, a fiatalkori bűnözés és a drogfogyasztás megelőzését szolgálja. De természetesen nem maradnak el terveik szerint a fiatalokat leginkább érdeklő sport- és szabadidős programok, koncertek, sztártalálkozók sem. Tizedszer lehet jelölni az orosházi kitüntetésre 2001. november 11. 20:29 December 29-éig adhatják le javaslataikat azok a helyiek, akik bele szeretnének szólni: kinek adományozza a város képviselő-testülete az Orosháza Városért elismerést. Az önkormányzat napokban megjelent közleménye felhívja a figyelmet: a jelölésnek tartalmaznia kell az ajánlott személy, közösség pontos adatai mellett az adományozás alapjául szolgáló tevékenység, teljesítmény, alkotás stb. részletes ismertetését, méltatását. A javaslattevők köre igen széles, gyakorlatilag mindenki jogosult jelölésre: a képviselő-testület tagjai mellett a városban működő pártok, egyházak, szervezetek, közösségek és természetesen magánszemélyek is. Az Orosháza Városért kitüntetést 1993 tavaszán alapította a képviselő-testület, így 2002 áprilisában immár tizedik alkalommal adják ki azt a városalapítási évfordulón. Legutóbb egyébként dr. Mucsi Erika bíró, több civil szervezet aktivistája, Gombkötő Dezső, a polgármesteri hivatal nyugalmazott gazdasági osztályvezetője és Rágyánszki János, a nevét viselő országos hírű botanikus kert alapító-tulajdonosa vehette át az elismerést.