Új elnök, új titkár a nagycsaládosoknál 2001. október 8. 18:55 Elnököt és titkárt váltott az egyik legnagyobb és legtekintélyesebb orosházi civil szervezet, a tízéves fennállását nemrég ünneplő Nagycsaládosok Orosházi Egyesülete (NOE). A mintegy kétszáz családot soraiban tudó, a városi önkormányzatbn is képviselővel rendelkező egyesület korábbi vezetője, Süléné Baranyai Ilona elfoglaltságai miatt mondott le tisztségéről, míg a titkár, Borsi Ferencné egészségügyi állapotára hivatkozva állt fel. A hétvégi közgyűlésen elnökké Hanesz Jánost, a NOE vöröskeresztes szervezetének vezetőjét, titkárrá pedig Kovács Lászlónét választották meg. Ugyenezen a tanácskozáson határoztak arról is, hogy csatlakoznak országos szervezetük, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete kezdeményezéséhez, a Kárpát-Medencei Nagycsaládosok Egyesületéhez. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy elsősorban vajdasági és erdélyi partnerszervezetekkel tartják a kapcsolatot és főként szakmai, technikai segítséggel látják el őket - nyilatkozta lapunknak az újdonsült elnök. Minderről részleteket a hétvégén tudnak meg, akkor tartják ugyanis a nagycsaládos egyesületek immár hagyományos gödöllői találkozóját.   Nem találták meg Petőfi István csontjait 2001. október 7. 22:20 A Megamorv-Petőfi Bizottság kétnapos munka után, szombaton eredmény nélkül fejezte be kutatómunkáját Kondoros határában, ahol az egykori cselédtemető helyét megtalálták, de Petőfi Sándor öccsének, Istvánnak a sírkamráját nem. Mint arról korábban hírt adtunk, hogy ötven évvel ezelőtti beszámolók szerint Petőfi István - akkor még fellelhető - téglából kirakott sírkamrájába egy helybéli tanár és diákjai visszadobtak csontokat, holott az 1880-ban elhunyt egykori gazdatiszt földi maradványait 1908-ban exhumálták, és a budapesti Kerepesi úti temetőbe szállították.  Morvai Ferenc egykori "kazánkirály" szombaton, Kondoroson tartott sajtótájékoztatón azt hangoztatta, egy ezrelék esélye volt, hogy megtalálják a kérdéses csontokat. Siker esetén a fővárosi gyászkertben található Petőfi-kripta felbontása nélkül is elvégezhető lett volna az összehasonlító DNS-vizsgálat az itt talált csontok és a szibériai Barguzinban fellelt, Morvai szerint Petőfi Sándornak vélt földi maradvány között. A kutatómunkát finanszírozó vállalkozó tagadta, hogy bármilyen előírást megsértettek volna a keresés során, hiszen csak legfelső szántóréteget bolygatták meg az egykori cselédtemető helyén. Morvai Ferenc megjegyezte: kétséges, hogy a további munkához szükséges tucatnyi szakhatósági engedélyt be tudják szerezni, ezért felfüggesztik a munkát. A vállalkozó kilátásba helyezte, ha a Pesti Központi Kerületi Bíróságon október 11-ére kitűzött perük - amelyben polgári eljárásban támadták meg a belügyminiszternek azt a határozatát, amelyben visszavonta a Kerepesi temetőben található Petőfi-kripta felbontásáról szóló korábbi engedélyt - kedvezőtlenül zárul, akkor keményebb eszközökhöz folyamodnak. Ezért Morvai Ferenc kilátásba helyezte, hogy élére áll egy, az egész országra kiterjedő polgári engedetlenségi mozgalom megszervezésének annak érdekében, hogy ne akadályozzák munkájukat Petőfi Sándor azonosításának ügyében. B. T. Legendák nyomán keresik Petőfi Istvánt Helyszíni riport a Morvai-féle ásatásról Kondoros határából 2001. október 7. 21:40 - Ha csak egy százalék, de akárcsak egy ezrelék esélye van annak, hogy Kondoros határában megtaláljuk Petőfi Sándor öccsének, Istvánnak néhány csontmaradványát, akkor már megérte. Ebben az esetben nem szeretnék a Magyar Tudományos Akadémia, de a magyar kormány helyébe sem lenni, amelyek tudatosan ellehetetlenítik a kutatómunkákat - mondta érdeklődésünkre pénteken délben Morvai Ferenc Kondoros határában, a volt cselédtemető helyén, ahol megkezdődött a Megamorv-Petőfi Bizottság által megrendelt "előkészítő földmunka." Morvai Ferenc munkatársunknak elárulta: a helyi önkormányzattól Petőfi István egykori sírhelye fölé felépítendő emlékhely előkészítésének munkálataira kért és kapott engedélyt. Ám valójában csontokat, elsőrendűen Petőfi István esetlegesen itt található földi maradványainak egy részét keresik. Siker esetén a budapesti Kerepesi úti temetőben lévő Petőfi-kripta felbontása nélkül is elvégezhető az összehasonlító DNS-vizsgálat az itt talált csontok és a szibériai Barguzinban fellelt, és Morvai szerint Petőfi Sándornak vélt földi maradvány között. Petőfi István bátyjához hasonlóan végigharcolta az 1848-1849-es szabadságharcot, majd kis ideig magántanárként ténykedett, és ezután került a Békés megyei Kondorosra, ahol a Geist-uradalomban lett - egyébként nagyon sikeres - gazdatiszt. 1880-as halálakor a helyi elöljárók gondban voltak, hova temessék az ifjabb Petőfit. Bár tizenhárom évvel voltak a Kiegyezés után, a kor politikai viszonyai miatt mégsem vállalták fel, hogy a helyi előkelőségek temetőjében helyezzék örök nyugalomra, így a cselédtemetőben találtak neki helyet. Ám rendhagyó módon teglából kirakott sírkamrát és márványból készült sírboltot kapott a volt gazdatiszt. 1908. április 17-én exhumálták a néhai Petőfi Istvánt, amikor a neves családtagok földi maradványait a fővárosi Kerepesi temetőben vitték. A kondorosi legenda szerint az exhumálás során a koporsóból kieshetett néhány csont, amelyek így máig a helyszínen kel lenniük. Igaz, ezt egyelőre semmi nem támasztja alá. Mégis ebben kapaszkodva Morvai Ferenc megvásárolta azt a mintegy egy hektáros területet, amely egykoron a cselédtemető volt a település határában. És itt - markológép segítségével - péntek reggel megkezdődött az ásatási munka. A helyszínen tartózkódó Kiszely István régészprofesszor azonban egyáltalán nem bízik abban, hogy Petőfi István csontjainak egy része előkerülhet. Sőt, Morvaival ellentétben leszögezte: nem is csontokat keresnek, hanem a sírkamra helyét, hogy afölött mielőbb emlékhely magasodjék. Kiszely - a kondorosi legendát cáfolva - kifejtette, ismeretei szerint az 1908-as exhumálás során a tölgyfából készült koporsó sértetlen volt, így semmiképp sem eshettek ki a csontok. A szakembernek kétsége sincs, hogy Petőfi István földi maradványai a maguk teljességében, hiánytalanul kerültek a múlt század elején a székesfővárosba. Az esetleges Petői István-csontok fellelhetőségével kapcsolatban inkább kétségeinek adott hangot Rindó József nyugalmazott tanár, aki 1951-ben került Kondorosra. Elmondása szerint ekkor történelem-szakköröseivel jártak a helyszínen, és a beomlott sírkamrából a gyerekek koszorúkat hoztak fel. Egy évvel később a beszakadt kamra tetejét a tanulók kötelek segítségével kiemelték, s akkor találtak itt néhány csontdarabot. Ám Rindó József nem tudta megmondani, hogy ezek emberi vagy állati csontok lehettek. Nem zárható ki az utóbbi sem, hiszen a közelben lakó nyolcvanhat éves Hunya János megjegyezte, 1922-ben temettek utoljára az elhunytakat a cselédtemetőbe. Az elgazosodott földet utóbb beszántották, és nem elképzelhetetlen, hogy a több évtizedes művelés során, a trágyázáskor, állati maradványok is kerültek a termőföldre. Hunya bácsitól azt is megtudtuk, hogy bedőlt sírkamra tégláiból jónéhányat hazavitt a tanyájára.  Az ásatási munkák mellett a Megamorv-Petőfi Bizottság október 5-6-án egyben kihelyezett ülést tart Kondoroson, amelyet szombaton sajtótájékoztató zár. Itt Morvai bejelenti, hogy a Magyarországra becsempészett barguzini leletről újabb négy szakértői csapat állapította meg, hogy az elhunyt férfi volt. Másrészt a bizottság ülése felkészülésnek számít az október 11-ei bírósági perre. Morvaiék polgári peres eljárásban támadták meg a belügyminiszternek azt a határozatát, amelyben visszavonta a Kerepesi temetőben található Petőfi-kripta felbontásáról szóló korábbi engedélyt. Ehhez előzőleg Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője, hozzájárult. - Semmi jóra nem számítunk a bíróságon, de ha kell, akkor nyolcvanezer embert viszek ki a fővárosban az utcára. Így csikarjuk ki, hogy ne hátráltassák a munkánkat a Petőfi-ügyben - hangsúlyozta végül Morvai Ferenc. Bod Tamás Ünnepség a '49-es emlékkőnél 2001. október 7. 21:40 A történelmi emlékpark 1849-es kövénél tartották meg az orosházi önkormányzat megemlékezését szombaton. A napfényes októberi délelőttön több százan voltak kíváncsiak az ünnepségre. A jelenlévők az Orosházi Fúvósszenekar térzenéje után a Jókai Színház művészeinek előadását hallgathatták meg, majd dr. Abonyi Lajos tanár, a helyi német kisebbségi önkormányzat elnöke mondott beszédet. Ebben elsősorban a szabadságharc leverésének, illetve az Aradon kivégzett tábornokok halálra készülődésének kevésbé ismert, személyes momentumait tárta fel a szónok, felvillantva egyebek közt a gyűlölt Haynau jellemét is. A rendezvényen képviseltette magát minden parlamenti párt, valamint lerótták kegyeletüket a helyi önkormányzat, a városi fegyveres testületek, az intézmények és a civil szervezetek képviselői is. K. Gy. Másfél év alatt kétszáz kutya menekült meg a haláltól 2001. október 5. 21:00 Szűk másfél éves fennállása alatt több mint kétszáz állat - elsősorban kutya - életét mentette meg az Orosházi Állat- és Természetvédő Egyesület. További tervek közt szerepel kutyamenhely létrehozása (ennek előkészületei jól haladnak), ahol majd lehetőség nyílik az elárvult négylábúak szakszerű gondozására, kiközvetítésére, illetve az állatkertből ismerős örökbefogadási rendszer megvalósítására. Jelenleg egyébként húsz kutya keres az előzőnél jobb gazdát - tudtuk meg pénteken délután a szervezet rendezvényén, melyet az állatok világnapja alkalmából szerveztek. Az állatvédők gyermekrajz-pályázatot írtak ki, melyre nem csak a városból és környékéről, hanem a megye több pontjáról érkeztek diákmunkák. A bírálatot végző Pribék Endre tanár-képzőművész elismerően szólt a beérkezett munkák színvonaláról, egyben az állatok iránti felelősségre is figyelmeztette a jelenlévőket, gyermekeket és felnőtteket egyaránt. A zsűri nem állapított meg rangsort a legjobb munkák közt, díjazták viszont a legjobban sikerült munkákat alsó és felső tagozatos kategóriákban egyaránt. Elismerést vehettek át: Simon Borbála, Héjja Anett,  Farkas Adrienn, Bogdán Szandra, Pápai Erika, Marton Bogát, Plavecz Lajos (Orosháza), valamint Reményi Zsolt (Mezőberény), Szamosközi Edit (Kardoskút), Szakál Ágnes (Békéscsaba), Szabó Borbála (Békés). Különdíjat kapott: Pillár Napsugár és Szabó Diána (Orosháza), Turbucz Erika (Zsadány). A díjakat Bánfalviné Feldmann Ágota önkormányzati képviselő, a Városgazdálkodási Kft. igazgatója adta át. Madármegfigyelés nem csak aktivistáknak 2001. október 5. 21:03 Október elején világszerte megszervezik a természetvédők a madármegfigyelési világnapot a Bird Life International kezdeményezésére és koordinálásában. Orosházán évek óta a Természet Ébredése Társulat (TÉT) vonul ki tanulmányozni a környék madárvilágát, ám ezt ezidáig zárt körben tették, azaz csak tagjaik vettek részt a megfigyelésben. Az idén szakítanak ezzel a hagyománnyal, s így mindenkit arra buzdítanak, vegyen részt a közös megfigyelésen - tájékoztatta lapunkat Gál Zoltán szervező. Sőt, az elfoglaltak számára több időpont is kínálkozik arra, hogy szombaton és vasárnap közelről is megismerkedjenek a városkörnyék madárvilágával. Október 6-án reggel nyolc, illetve 15 órára hirdették meg a találkozót a szervezet Kossuth utca 6-8. szám előtt található irodája elé. Innen kerékpárral indulnak a Kakasszéki érhez. Másnap reggel háromnegyed nyolckor az orosházi vasútállomás a találkozó helye. Itt az időjárás függvényében dől el, hogy vonattal, avagy kerékpárral indulnak útnak a Kardoskút-Pusztaközpont mellett található Fehér-tói természetvédelmi területre, mely része a Körös-Maros Nemzeti Parknak. Itt nem csak a különleges madarak, hanem ősi magyar haszonállatok - szürkemarha, racka, mangalica -  tanulmányozására is lehetőség nyílik. A megfigyeléseket egyébként a TÉT-esek is regisztrálják és tudományos felhasználásra továbbítják a magyarországi koordinációt végző Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) részére. A szervezők kérése: lehetőség szerint túraöltözékben, strapabíró kerékpárral érkezzenek az érdeklődők, valamint nem árt, ha van kéznél távcső, illetve madárhatározó. Kádár szellemét idézték 2001. október 5. 21:04 Orosházán és környékén több mint félezer aláírás gyűlt össze a fővárosba tervezett Kádár-szobor támogatására, s gyűjtés még folyik - tudta meg lapunk pénteken délután Németh Józseftől, a Kádár János Baráti Társaság helyi vezetőjétől. Az aláírásgyűjtés házról-házra járva, lakóközösségek felkeresésével folyik, a szervezők szerint kedvező visszhanggal. Kádár János történelmi szerepe volt a témája annak a fórumnak is, melyet a baráti társaság és a Baloldali Ifjúsági Front közösen szervezett a helyi pártok háza nagytermébe. A rendezvény előadója Hegedűs Sándor történész volt, aki lapunknak elmondta: személy szerint pesszimista a szobor felállítását illetően, legalábbis e kormány alatt nem lát rá esélyt. "De ha holnap elhárulna minden akadály és elkészülne a szobor, akkor is lennének, akik azonnal feldöntenék azt" - jelentette ki a nyugalmazott tanár, aki szerint az utóbbi időben azért születik annyi monográfia, tanulmány és művészeti alkotás Kádár Jánosról, mert a jelenlegi politikai elit megrémült a volt pártfőtitkár kedvező megítélésétől a lakosság körében. Minderre a különböző felméréseket - évezred történelmi személyisége, telefonos szavazás a TV2-n - hozta fel példaként, ahol Kádárt egyértelműen pozitívan ítélte meg a megkérdezettek többsége. Hegedűs Sándor szerint a megjelent munkák szinte kivétel nélkül koncepciózusak, hamis színben állítják be Kádár Jánost. A főtitkár 56-os szerepével kapcsolatban a történész aláhúzta: ha nem vállalja el a forradalom - melyet az előadó hangsúlyosan ellenforradalomnak nevezett - után a vezetői teendőket, úgy Hruscsovék Rákosit hozzák vissza. Ennek fényében bátor tett volt Kádár részéről a szovjet felkérés elfogadása. A megtorlásokkal kapcsolatban pedig elhangzott: a főtitkár tartotta magát ahhoz a határozathoz, mely szerint csak azokat büntették meg, akiket "megtévesztettek".