A tavalyinál nagyobb vadászszerencse
Végetért a IX. Nemzetközi Solymász Találkozó
Látványos lovaskocsis felvonulással és záróterítékkel ért véget szombaton az orosháza-gyopárosfürdői IX. Nemzetközi Solymász Találkozó a gimnázium előtti történelmi emlékparkban. A világ 22 országából idesereglett ragadozómadár-tulajdonosok - szám szerint ötvenketten - tíz helyi és környékbeli vadásztársaság területén vadásztak, elejtve 70 nyulat, 66 fácánt, 1 vadkant - és huszonhárom hörcsögöt. Mindez azt jelenti, hogy a tavalyinál nagyobb vadászszerencsének örülhettek a solymászok - értékelte az együtt töltött közel egy hetet dr. Lakos István főszervező, a Magyar Solymász Egyesület fősolymásza.
A találkozón egyébként sólyommal vadásztak legtöbben, ám a 34 sólyom mellett 13 sas, 18 héja is rettegésben tartotta a környék apróvadait, sőt volt, aki ölyvvel, illetve vörösvércsével vadászott. A találkozó záróeseményén külön elismeréssel illették a legjobb solymászokat: a német Edith Vöhlert, a találkozó egyetlen hölgy résztvevőjét és a hazai solymászokat képviselő Puskás Lászlót.
A záróterítéken a solymászok hálájuk jeléül felajánlásokat tettek a rendezvényt segítő vadásztársaságoknak, illetve a helyi önkormányzatnak, akik a rájuk eső zsákmányrészt a helyi idősek otthonának ajánlották fel.

Határmenti települések polgármesterei Medgyesegyházán
Békés- és Arad megye határmenti településeinek polgármesterei találkoztak október 29-én pénteken Medgyesegyházán. A tanácskozáson a határon átnyúló együttműködés lehetőségeit tekintették át.
A mindkét országban bekövetkezett rendszerváltozás után a határmenti települések lakossága, illetve a két megye vezetése is a korábban meglévő formális, vagy az addig csak kulturális területeket érintő kapcsolatok továbbfejlesztését szorgalmazta. Ezen tötörekvések egyik eredménye a határmenti települések polgármestereinek rendszeres találkozója, amit 1995 óta kilencedik alkalommal rendsztek meg. Az elmúlt öt esztendőben a települések vezetői mellett az intézmények és a civil közösségek is kiépítették kapcsolataikat. Az utóbbi időkre pedig felmerült az igény a gazdasági - ezen belül hangsúlyosan a mezőgazdasági - kapcsolatokban rejlő lehetőségek kölcsönös kiaknázására is - mondta Medgyesegyházán Jeszenszky Géza, a Békés Megye Képviselő-testülete alelnöke. Achim Alexa, az Arad Megyei Tanács alelnöke pedig mások számára is követendő példaként állította a két megye együttműködését. Az alelnök reményét fejezte ki, hogy ez a kapcsolat a jövő évi romániai választások eredményétől függetlenül tovább fejlődik.
Juhász Attila a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal főépítésze a magyar-román határrégió regionális stratégiai területi tervének jelenlegi helyzetéről tájékoztatta a határmenti két megye vezetőit. A Phare CBC program támogatásával lehetőség nyílt ugyanis a határmenti térségek fejlesztési programjának elkészítésére.
- A program kidolgozása a román oldalon hamarosan befejeződik, a magyar oldalon pedig jelenleg a koncepció készítéséneél tartanak. A programok szinte egymás tükörképei lesznek - mondta Juhász Attila, aki a prioritások közül egyebek mellett a határok átjárhatóságának fejlesztését, a gazdasági együttműködés erősítését és a határon átnyúló kapcsolatok intézményesítését emelte ki.
A találkozón szó esett a két megye összehangolt képzési programjáról is. A határmenti polgármesterek legközelebb 2000 tavaszán találkoznak Arad megyében.
Kovács Erika

Miniszteri vizit a Viharsarokban
2001-ben remélhetőleg jelentős összeg fordítható az egészségügyre, a ciklus végére pedig a polgári kormány ezen a területen is megvalósítja azt, amit ígért - jelentette ki pénteken délután Orosházán Gógl Árpád egészségügyi miniszter, aki a hét utolsó munkanapját a városban töltötte. A miniszter az orosházi kórházat látogatta meg, de Dancsó József fideszes országgyűlési képviselő meghívására találkozott a helyi önkormányzati Polgári Frakció tagjaival, illetve más helyi értelmiségiekkel is.
A helyi kórház által szervezett és dr. Gervain Mihály igazgató-főrovos által moderált szakmai fórumon négy megye - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok - egészségügyi intézményvezetőivel, tisztifőorvosaival, társadalombiztosítási vezetőivel és érdekvédelmi tisztségviselőivel vitatta meg tárcája aktuális dolgait a miniszter, aki egyebek közt hangsúlyozta: nem fedi a valóságot, hogy a jövő évi költségvetés vesztese az egészségügy lenne. Az viszont vitathatatlan, hogy a kormány által felállított prioritási sorrend élén más területek állnak, így a családok, a lakáshelyzet megoldása, illetve a NATO-tagságunkból eredő kötelezettségek. Megjegyezte viszont, hogy 1998 volt az első év, amikor a szférára fordított pénzek reálértéke nem csökkent. Ugyancsak visszautasította azt a vélekedést, hogy az EU idei országjelentésében elmarasztalták az egészségügyet. Mint hangsúlyozta, mindössze pénzügytechnikai kifogások merültek fel a társadalombiztosítás kezelésével kapcsolatban.
Gógl Árpád egy kérdésre válaszolva elmondta: a kórházi orvosok jövedelmi viszonyai csak akkor rendezhetők, ha megszűnik közalkalmazotti státuszuk, ezt követően pedig maguk határozhatják meg kvázi piaci értéküket. Ezt megelőzően azonban egy megbízható minősítési rendszer kiépítésére van szükség. Gógl Árpád azt is bejelentette, hogy hétfőn kerül a gazdasági kabinet elé a tárca által előterjesztett egésznevelési program. Az elképzelés két lábon áll: a nagyszabású célprogramok mellett nagy hangsúlyt fektetnek a kisközösségekre. Markáns szerep jutna a védőnőknek, akik az elképzelések szerint a továbbiakban nem csak a csecsemőkorban kísérik figyelemmel a gyermekeket. A program előkészületei már megkezdődtek: ezidáig mintegy 15 kisközösség egészségnevelő programját finanszírozza a tárca. A projekt nyitóprogramjaként felmérés készül a honi egészségügyi helyzetről.
A miniszter az esetleges menesztésére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: Orbán Viktor okos ember, aki megfontolt, bölcs döntéseket hoz. Azonban bárhogy is alakul, mindenképpen a magyar egészségügyben fogok dolgozni - húzta alá Gógl Árpád.

Ki jut át az aranykapun?
A karácsonyi vásár közeledtével ismét ellentétek bontakoztak ki az orosházi vásározók, illetve a helyi piacot és vásárcsarnokot üzemeltető Városgazdálkodási Kft. között. A kereskedők egy része gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel vádolják az önkormányzat egyszemélyes társaságát, melynek ügyvezetője szerint viszont a városlakók többségének érdekében kerül a karácsonyi vásár a piactérre. A kereskedők aláírást gyűjtenek, sőt az aranykapu kulturált lebonyolítására is akadna vállalkozó.
Az orosházi nagypiacon bérelt hellyel rendelkezők közül többen azért keresték meg lapunkat, mert sérelmezik: a Városgazdálkodási Kft. csupán 11 hónapos szerződést kötött velük, januártól november végéig. Holott nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy tudjuk: a karácsonyi vásár jelenti a kiskereskedelem nagy napjait, az érintettek éppen ezért nem tartják fairnek, hogy ebben az időszakban nem árusíthatnak megszokott helyükön - legalábbis nem a megszokott feltételek mellett. Többük számításai szerint a karácsonyi vásár szűk két hetére háromszorosára növekedik az amúgy sem alacsony területfoglalási díj: egy átlagos sátor helypénze 60-80 ezer forintba kerül decemberben, ami tapasztalataik szerint több, mint egy forgalmas helyen lévő butik havi bérleti díja. A felháborodott kereskedők - az orosházi Pleskó Ferenc, Bolla László és Szénási Jánosné, továbbá a békéscsabai Kőhalmi József és a hódmezővásárhelyi Szécsényi István - lapunknak hangsúlyozták: több környékbeli város piacüzemeltetőivel van szerződésük, azonban ilyen megoldással még nem találkoztak, például Makón, Gyulán, Tótkomlóson, Hódmezővásárhelyen, Mezőkovácsházán egész évre kötik a szerződéseket.
Akkor miért írták alá? - vetette közbe munkatársunk. A válasz: a többség figyelmét elkerülte ez a kitétel, egy gazdasági jogban nem jártas piacostól nem várható el, hogy ügyvédjével közlekedjen - érvelnek a piacosok, akik azt sem értik, hogy a város miért mond le a helyiek által már megszokott hagyomány, a Kossuth Lajos utcai aranykapu bevételéről.
Bánfalviné Feldmann Ágota, a Városgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója szerint a szerződő vállalkozók figyelmét felhívták rá, hogy csak 11 hónapra kötnek velük megállapodást. Sőt, az okokról is tájékoztatták őket: a tavalyi aranykapu során a kereskedők nem tartották be a megállapodást, azaz gépkocsijaikkal tönkretették a viakolor burkolatot, a zölderületet és a virágágyásokat, s a járókelők is komoly károkat okoztak a közlekedési káosz miatt. A városvezetés az itt élők többségének érdekében döntött úgy, hogy 1999 decemberében nem engedélyezi a Kossuth Lajos utcai karácsonyi vásárt, vállalva a bevétel-kiesést is - hangsúlyozta az igazgató asszony hozzátéve, hogy ha összevetik a befolyt területfoglalási díjakat és a helyreállítás költségeit, akkor az sem biztos, hogy anyagi veszteség éri a várost. Bánfalviné Feldmann Ágota tapasztalatai szerint egyébként a kereskedők nagy része üdvözli a polgármesteri hivatal döntését.
A legnagyobb piaci napon, csütörtökön aláírásgyűjtés indult az érintettek körében. Ebben a kezdeményezők arra kérik a város vezetését, hogy bírálja felül korábbi döntését. A szervezők a hét elején szeretnék továbbítani az aláíróíveket Fetser János polgármesternek, s reményeik szerint a város első embere meg is hallgatja érveiket.
Lapunk úgy tudja, hogy az Orosházán árusító kereskedők egy csoportja felkérte Paku Józsefnét, hogy siker esetén ő szervezze meg a karácsonyi vásárt a Kossuth Lajos utcán. Az ő nevéhez több sikeres rendezvény lebonyolítása fűződik, például az ezreket megmozgató gyopárosfürdői Szent László-napi ünnepség, melynek bevételéből 150 ezer forintot ajánlottak fel karitatív célra. Kérdésünkre a vállalkozó asszony elmondta: tervei szerint folyamatos programok várnák a bevásárlókat és a nézelődőket a karácsonyi vásár helyszínén. Sőt, ha megkapná a szervezési jogot, a korábban kifogásolt kulturálatlan állapotoknak is elejét tudná venni.

Ipari város mezőgazdasági környezetben
Társadalmi vitára bocsátják a környezetvédelmi rendelettervezetet
Az orosházi képviselő-testület legutóbbi ülésén levette napirendjéről környezetvédelmi rendelettervezetét. Ennek okairól Blahó János, a helyi környezetvédelmi bizottság elnöke az önkormányzat napokban megtartott sajtótájékoztatóján elmondta: a felelőségteljes döntést megelőzően széleskörű társadalmi vitára van szükség, hogy a jogszabályt mindenki magáénak érezze.
A majdani rendelet célja, hogy ne büntetéscentrikus legyen, sokkal inkább egyfajta szemléletet közvetítsen - hangsúlyozta Blahó, aki szerint a város lakóinak többsége fogékony ezirányban, mindezt jól példázza a különböző környezetvédelmi akciók - három szombat, virágos városért stb. - kedvező fogadtatása. Az átgondolt társadalmi vitára azért van elsősorban szükség, mert Orosháza - mint a bizottsági elnök fogalmazott - alapvetően ipari város, mezőgazdasági környezetben. Éppen ezért komoly érdeksérelmekkel járhat egyebek közt az állattartásra kijelölt övezetek kijelölése.
Lapunk kérdésére a szakbizottság elnöke hangsúlyozta: annak ellenére, hogy Orosháza nagy hangsúlyt fektet az ipari befektetők idecsalogatására, nem enged a környezetvédelmi elvek szigorú betartatásából. Erre egyrészt a törvények sem adnak lehetőséget, másrészt pedig a város hosszú távú érdeke az ipari fejlődés mellett az, hogy Orosháza és térsége turisztikai vonzerőt jelentsen, ami ideális környezeti viszonyok nélkül lehetetlen.

Halálos munkahelyi baleset Békésben is
(Békés Megyei Nap) Egy 35 éves szerb származású ember halt meg október 22-én 19 óra körül egy gyulai építkezésen, ahol egy állvány zuhant rá - tudtuk meg Oláh Éva rendôrségi sajtóreferenstôl.
A Megyeháza utca és a Munkácsy utca keresztezôdésében lévô épület felújítási munkálatain három személy dolgozott, amikor körülbelül 6 méter magasságból lezuhant egy csörlôs villanymotorral felszerelt állványszerkezet, s az alatta álló N. Péterre esett. A fiatalember a helyszínen életét veszítette. Az eset körülményeit a rendôrség a Munkaügyi Felügyelôséggel közösen vizsgálja. Az már bizonyos, hogy N. Péter nem viselt védôsisakot, s az állványt nem rögzítették megfelelôen.
Az ügyben a Békés Megyei Rendôr-fôkapitányság vizsgálati osztálya ismeretlen tettes ellen foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétség miatt indított eljárást.
G. E.
*
Becsapott dinnyések
(Békés Megyei Nap) - Attól, hogy parasztok vagyunk, hülyék nem! Lassan elfogy a dunsztosüvegből is a dinnye, a nyári termésért meg nem láttunk egy fillért sem. Nekem 65 ezer, nekem 80 ezer, nekem több százezerrel tartoznak, hiába a tavaszi szerződés. Innen addig el nem megy senki, amíg nem fizetnek! - mondták indulatosan csütörtökön délután Nagykamaráson a helyi és környékbeli dinnyetermelők. A tömeg Mikoly Jánosék háza előtt gyűlt össze, ők voltak a kecskeméti Fruct-Marketing Termelő Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. helyi felvásárlói.
Az utcán gépkocsikkal fogták közre annak a két fiatalembernek az autóját, akik 3 millió forintot hoztak le a településre, a kecskeméti cég képviseletében.
- A körülbelül 12 helyett, amivel közel száz dinnyésnek tartoznak - mondták Mikolyék. Tavaly is kapcsolatban álltunk velük, akkor rendesen fizettek. Kétségbe vagyunk esve, mert az embereknek jogosan fogyott el a türelme. Nem a mi hibánk, hogy nem tudunk fizetni, de rajtunk is csattan az ostor! Legutóbb keddre ígértek pénzt, de nem hoztak. Szerdán mi mentünk, és pénz helyett reklamációt kaptunk. Kicsit furcsa, hogy romlandó élelmiszerre három hónap után jut eszükbe hibát találni. Ráadásul egy fillért sem tudunk kifizetni, mert a mai nappal a felvásárló cég visszavonta megbízásunkat is.
A Mezőkovácsházi Rendőrkapitányságról kiérkezett rendőrök felvilágosították az embereket, hogy a két kecskeméti fiatalember személyi szabadságát nem korlátozhatják. Azok autó híján szép lassan aktatáskával kezükben elindultak Medgyesegyháza irányába. A tömeg lapzártakor még várt. Bíztak abban, hogy megérkezik a többi pénzzel Kecskemétről az első számú felvásárló...
Baukó Ildikó

Hárompárti levél Katona Kálmánnak
Az orosháziak polgári engedetlenségi mozgalomtól sem riadnak vissza
Közös levelet fogalmazott Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek az orosházi körzet két országgyűlési képviselője, illetve a város polgármestere. Dr. Varga István (MDF), dr. Dancsó József (Fidesz - Magyar Polgári Párt) és Fetser János (MSZP) a várost elkerülő főútszakasz folytatását kérik a szakminisztertől. Mint emlékezetes, a négy ütemre tervezett beruházásnak ezidáig csak a fele készült el mintegy másfél milliárd forint felhasználásával. A harmadik ütem az előzetes becslések szerint 800 millió, illetve 1 milliárd forint közötti összegre tehető.
Minderről az egyik aláíró, Fetser János polgármester tájékoztatta az újságírókat csütörtökön reggel. A város első embere hozzátette: a folytatás azért is elkerülhetetlen, mert az elkészült két szakasz jelenlegi formájában funkciótlan, hiszen ugyanúgy a városba vezeti be a Szeged felé tartó forgalmat. Az önkormányzat kész arra, hogy 60 millió forinttal, illetve a kisajátítással és a régészeti feltárások biztosításával hozzájáruljon a beruházás költségeivel. Fetser János elmondta még, hogy a városban alulról jövő civil kezdeményezés van kibontakozóban, melynek résztvevői a polgári engedetlenségtől sem riadnak vissza: az elkerülőút folytatása érdekében készek a félpályás útlezárásra, petíció benyújtására, sőt budapesti tüntetés szervezésére is.
Az újságírók azt is megtudták, hogy Varga István országgyűlési képvielő módosító indítványt nyújt be a költségvetési törvényhez, melyben kéri 500 millió forint elkülönítését az elkerülő szakasz folytatására.

Beintegrálják az orosházi kisiskolákat?
Négy helyi oktatási intézmény vezetői pályázatát bírálta el szerdai zárt ülésén az orosházi képviselő-testület. Három esetben megerősítették a korábbi vezetőt, míg a rákóczitelepi iskola esetében nem született döntés.
A testület a Nevelési Tanácsadó élére az eddigi megbízott vezetőt, Csepregi Évát nevezte ki, míg a II. Számú Napköziotthonos Óvoda élére Fekécs Istvánnét. A IV. számú, azaz az üveggyári iskola vezetői székére egyedüliként pályázott Lipták Andrásné igazgató, aki ugyancsak újabb öt évre kapott megbízást. A rákóczitelepi iskola ügyében viszont elhalasztották a döntést. Ennek oka azonban nem személyi vagy szakmai, hanem szervezeti - hangsúlyozta csütörtöki sajtótájékoztatóján Fetser János polgármester. Az önkormányzat ugyanis tervezi, hogy még az idén felülvizsgálja a jelenlegi közoktatási struktúrát. Azaz: a kisebb intézményeket nem kizárt, hogy beintegrálják a nagyobb, belvárosi iskolákba. Ez a modell ugyanis eredményesen működött az elmúlt néhány hónapban, amikoris Károlyfalvi Elemér igazgató lemondása után az Eötvös József Általános Iskola gyakorolta a felügyeletet.

Solymászok hete
A tavalyinál nagyobb érdeklődés mellett kezdődött meg a IX. Nemzetközi Solymász Találkozó Orosháza-Gyopárosfürdőn. Sőt nem csak a részvétel magasabb, de a szervezők reményei szerint nagyobb vadászszerencse is vár a jelenlévőkre, ugyanis a tavalyinál több mezei nyúl és fácán található a városkörnyéki vadászterületeken. A találkozó megnyitásakor, szerdán a szervezők még nem szolgáltak pontos adatokkal a résztvevők számáról, ugyanis a nyitónapon még folyamatosan érkeztek vadászok kedvenceikkel: sólymokkal, sasokkal, héjákkal. A részvevők köre igen sokszínű: magyar, német, olasz, orosz, litván, észt, jugoszláv, szlovén, horvát, cseh, szlovák, osztrák solymászok mellett kazahok és amerikaik is képviseltetik magukat.
A szerdai reggeli ünnepélyes megnyitón Tóth János, az idén hatvanéves Magyar Solymász Egyesület (MSE) elnöke köszöntötte solymásztársait, majd a vendéglátó város nevében Fetser János polgármester, a megyei FVM-hivatal nevében pedig Páskai Sándor osztályvezető kívánt jó vadászatot és tartalmas időtöltést a találkozó résztvevőinek. A megnyitón képviseltették magukat a helyi és környékbeli vadásztársaságok vezetői is. Az összesereglett ragadozómadár-tulajdonosok kilenc csoportban kezdték meg a vadászatot.

Nem szűnik meg, csak átalakul az orosházi tévé
Az orosházi képviselő-testület szerda délutáni ülésén úgy határozott, hogy ez év december 31-ei hatállyal megszünteti a helyi Városi Televíziót. Ez azonban az érintettek reményei szerint nem jelenti azt, hogy a stáb jövőre leteszi a kamerát: előreláthatólag egyszemélyes gazdasági társaságként működik tovább a televízió, s a későbbiekben számítanak befektetők jelentkezésére is.
A televíziót felügyelő, s az erre vonatkozó előterjesztést készítő Szilasi H. Tibor tanácsnok hangsúlyozta: a jelenlegi, intézményi formában történő működtetés nem tartható fenn a továbbiakban. Annál is inkább, mivel a televízió nem rendelkezik földi műsorszolgálatási engedéllyel, jelenleg csupán a Délkábel hálózatán láthatók heti egy órában, illetve egy ismétléssel.
Mint emlékezetes, a televízió 1998-ban megnyerte az ORTT által kiírt frekvenciapályázatot a 31-es földi csatornára, majd annak rendje és módja szerint meg is kötötték a tíz évre szóló műsorszolgáltatási szerződést. Csakhogy időközben a szigorú gazdálkodásra kényszerült városvezetés leszavazta az induláshoz szükséges összeg biztosítását, így a Városi Televízió nem kezdhette meg a korábban vállalt napi nyolc órás adást. A legfőbb médiatestület szeptember 21-ei hatállyal felmondta a szerződést, s eltekintett az ilyenkor szokásos nem kis kötbér megfizettetésétől is.
A televízió további sorsáról a testület következő ülésére dolgoz ki javaslatot az önkormányzat illetékes bizottsága.

Politikusok és rendôrök az olajügyrôl
(Békés Megyei Nap) Az olajügyek és az esetleges rendôrkorrupció is szóba került azon a tegnapi békéscsabai találkozón, ahol a megyei országgyűlési képviselôk a megyei rendôr-fôkapitányság legfelsô vezetésével vitatták meg az elmúlt egy év bűnügyi, közbiztonsági és közlekedési helyzetét. A részt vevô kormánypárti és ellenzéki politikusok abban teljesen egyetértettek: megnyugtató és korrekt lépésnek tekinthetô, hogy Gál László a vizsgálat lezárultáig a belügyminisztertôl felfüggesztését kérte. A tanácskozást követô sajtótájékoztatón szóba került a rendôrségi alapítványok kérdése is.
Babák Mihály (Fidesz): nem kerülték meg az olajügyeket, de leszögezték, ez korántsem korlátozódik csupán a Körös-völgyre. A képviselô szerint a bűnüldözésnek, a vádhatóságnak, a bíróságoknak és a politikának mindent meg kell tenni a maguk területén a rendteremtés érdekében. Vastagh Pál (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az olajügy komoly társadalmi ügy is. Ehhez hozzátette, a kettôs árrendszer miatt az olajügyek elsôrendűen az 1990-1994 közötti idôszakra tehetôk, míg 1995 után törvényi szabályozás után értelmüket vesztették.
Tóth Károly (MSZP) azt hangsúlyozta, ezekben az ügyekben óriási a politikusok felelôssége is, akiknek meg kell fontolniuk, hogy milyen információk alapján milyen kijelentéseket tesznek. Pallag László (FKGP) a civilkontroll gyakorlása miatt elengedhetetlennek nevezte a parlamenti vizsgáló bizottság felállítását. A képviselôk a Békés Megyei Nap kérdésére korrektnek mondták Gál László lépését, amellyel a vizsgálat idejére felmentését kérte. Ezt Tóth Károly azzal egészítette ki, hogy üdvözölné, ha ugyanezt tenné Pintér Sándor belügyminiszter.
Egy kérdésre válaszolva Kurucz Ferenc megyei fôkapitány elmondta: nem tudja pontosan hány rendôrségi alapítvány működik a megyében, s ezek az elmúlt években mennyi pénzzel segítették a kapitányságokat. Kifej-
tette: rossznak tartja az alapítványi rendszert, mert az lehetôséget
teremt arra, hogy az adakozók egy idô után benyújtsák a számlát. Ugyanakkor figyelmeztetett rá: ezek felszámolása után növelni kellene a rendôrség költségvetési juttatását.
Bod Tamás

Lemondott Gál László
Lemondott Gál László, a Belügyminisztérium felügyeleti és ellenőrzési hivatalának vezetője, egykori Békés megyei főkapitány. Gál László kérdésünkre kijelentette: lemondása nem azt jelenti, hogy ezzel elismerne bármit is az ellene felhozott vádakból. A hivatalvezető neve az elmúlt hetekben többször felmerült a Békés megyei rendőrügyekben, mert 1998 júliusáig ő vezette a Békés megyei rendőr-főkapitányságot.
Pallag László országgyűlési képviselő október 5-én jelentette fel az ügyészségen Gál Lászlót, akit korrupcióval és bűnpártolással vádol. Gál László viszont hamis vád miatt büntetőeljárást kezdeményez Pallag László ellen.
Gál keddi közleményében közölte: a vizsgálatok befejezéséig jelenlegi beosztásából felmentését kérte a belügyminisztertől. A hivatalvezető neve az elmúlt hetekben többször felmerült a Békés megyei rendőrügyekben, mert 1998 júliusáig ő vezette a Békés megyei rendőr-főkapitányságot.

Mégis megérkeztek hétfő délután az olajszőkítéssel kapcsolatos iratok a Legfőbb Ügyészségre
(MTI) A Legfőbb Ügyészségre már hétfőn délután megérkeztek az 1991 óta feltárt olajszőkítési ügyek iratai, amelyek áttekintését kérte Orbán Viktor miniszterelnök a nap folyamán Györgyi Kálmán legfőbb ügyésztől. A korábbi megbeszélésen keddi határidőben állapodtak meg a felek.
"A miniszterelnök úr apparátusa nyilván fontosnak és sürgősnek tartja a dolgot, mert a keddre beígért teljesítés helyett már délután háromnegyed négykor megérkeztek a Legfőbb Ügyészségre az iratok, amelyeket természetesen munkába veszünk" - mondta Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. A legfőbb ügyész azt mondta, hogy a Pénzügyminisztériumon és a Belügyminisztériumon keresztül érkezett vám- és pénzügyőrségi, illetve rendőrségi iratok "figyelemre méltó terjedelműek". "Sok ügy és sok oldal" - mondta Györgyi.
A legfőbb ügyész nem árulta el, hogy a dokumentumok milyen irányú vizsgálatát kérte a Legfőbb Ügyészségtől a miniszterelnök. Szerinte ezt Orbán Viktortól kellene megkérdezni. "Udvarias gesztusnak tekintem a miniszterelnök úr látogatását, amit súlyának megfelelően értékelek" - tette hozzá Györgyi Kálmán.

A komlósi gyermekvédelemről
Tótkomlós városa a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatainak ellátása terén megállja a helyét az ország legtöbb településével szemben: létezik és működik a gyermekvédelmi szolgálat, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásokra szükséges összeg a rendelkezésre áll, a gyermekvédelemben szakképzett emberek dolgoznak, a szolgálat prevenciós tevékenységének már látszanak az eredményei - hangzott el hétfőn délután a helyi képviselő-testület ülésén, melynek egyik fő napirendi pontja a helyi gyermekvédelem volt. A témáról Karaszné Belán Márta, a Gyermekjóléti Szolgálat koordinátora, Palecska Pál, a városi gyámhivatal ügyintézője és Szpisjak Jánosné, a polgármesteri hivatal gyámügyi előadója készített összefoglaló munkát, melyet dr. Sztakó József jegyző terjesztett a képviselők elé.
A szakemberek hozzátették: némely szolgáltatások elérhetősége nehezen elérhető, illetve nem megoldott. Ezek közé tartozik a nevelési tanácsadó, a gyermekpszichológus és -pszichiáter, a kapcsolatügyeelet, illetve a 16 évet betöltött, de az általános iskolát el nem végzett fiatalok alapképzésének megszervezése. Ez utóbbival kapcsolatban elhangzott: az orosházi kistérségi tanács már dolgozik a megoldáson.
A képviselő-testület elismerően szólt a fiatal szakemberek által végzett munkáról és határozatban ismerte el tevékenységüket.

Napirenden a közoktatás
A helyi közoktatás ügye is napirendre került a nagyszénási képviselő-testület hétfő délutáni ülésén. A képviselők a helyi Czabán Samu Általános Iskola tevékenységéről készült beszámolót vitatták meg.
A Fődi András által összeállított anyag leszögezi, hogy a legutóbbi, három évvel ezelőtt elhangzott átfogó beszámoló óta számos változás történt az iskola életében. Ezek közül kiemelkedik, hogy javultak a tárgyi feltételek elsősorban különböző felújítások által. Az intézményben olajozottan működnek az érdekvédelmi és szakmai szervezetek (diákönkormányzat, szülői munkaközösség, közalkalmazotti tanács, szakszervezet), más a helyzet azonban az iskolaszékkel, mely - mint Fődi András fogalmazott - a jelenlegi szabályozás keretei között nemigen találja a helyét.
A beszámoló visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint évente 10 kisdiák valamiféle elégedetlenség miatt választja a nyolc osztályos gimnáziumot negyedik után. Fődi szerint mindössze arról van szó, hogy a gyermekek és szüleik éltek a szabad iskolválasztás jogával. Mindezek mellett szükség van a szülői indokok feltérképezésére, a megfelelő válaszok megadására, illetve a szénási intézmény hatékonyabb népszerűsítésére.