Méhészet: édes szenvedély, nehézségekkel 2001. augusztus 5. 20:16 A méhészek világa a laikus számára rendkívül sejtelmesnek tűnik: vajon kik azok a furcsa emberek, akik idejük nagy részét vándorlással töltik, naponta számtalan méhcsípést viselnek el, furcsa kalapot viselnek és nem utolsó sorban sokak kedvenc csemegéjét, a mézet állítják elő? A hét végén Jászberényben találkoznak immár hagyományosan az ország legfontosabb méhészei, ennek kapcsán látogattunk el egy orosházi méhészetbe. Az alábbiakban kiderül, hogy a méhészkedés nem elsősorban gazdasági tevékenység, sokkal inkább szenvedély, életforma. Vidiczki Mihály egy évtizede, harmincas évei végén lett szerelmese a méheknek, s a szenvedély egyre mélyül a nehezedő gazdasági feltételek ellenére is. Jelenleg negyven kaptárral termel mézet, de tervei szerint ez a szám hetvenre bővül, a méhészetben is lejátszódik ugyanis a gazdasági élet minden területére jellemző folyamat, azaz a versenyt csak a nagyok bírják majd: bizonyos mennyiség alatt a költségek meghaladják a várható bevételt. Vendéglátónk hangsúlyozza: a szakértelem rendkívül fontos a méhészetben, különösen a teleltetés idején, hiszen a nem megfelelő tartás, illetve a nem, vagy nem időben felismert betegségek végzetesek lehetnek a következő esztendőre nézve. A méhészet legizgalmasabb időszaka áprilisban kezdődik, amikor a kaptártulajdonosok vándorútra indulnak, természetesen szigorú menetrend szerint, az úgynevezett mézelő növények virágzása idején töltenek egy-egy állomáson általában 5-6 napot. Többnyire fűz, repce, akác (ennek több fokozata is van), napraforgó, selyemvirág, esetleg hárs ültetvények, illetve erdők szerepelnek az úti célok között. Ilyenkor a méhészek sátorban, lakókocsiban vagy speciális méhészbódéban laknak, mely gyakorlatilag egy elemekből gyorsan összetákolható házikót jelent. De ha a méhtulajdonos elfoglalt - például Vidiczki úrnak is van munkahelye, mint ahogy kollégái többsége sem kizárólag a mézből él -, akkor többen összefognak és felváltva őrzik a kaptárakat. Ez utóbbi rendkívül fontos, ugyanis gyakori a méhlopás, sőt a helyszíni pergetés. Mindez arra utal, hogy a bűncselekményeket szakemberek követik el. Az ország legszebb tájain található helyszíneken (mint a család lelkendezve meséli, ez különösen igaz az akácerdőkre) szükség van a tulajdonosok engedélyére, melyet természetesen szívesen kiadnak, hiszen az ő érdekük is a virágok megporzása. Sőt, a méhészek szerint inkább az a gond, hogy előfordul: egy-egy területen túl sok engedélyt adnak ki. De a legnagyobb bosszúságot, sőt sok esetben tragédiát az jelenti, ha a terület növényvédelmi felelőse nem megfelelő időben értesíti a méhészeket a vegyszeres gyomirtásról, illetve téves információkat ad ki az alkalmazott szer típusáról. Ugyancsak a méhészélet nehézségei közé tartozik az értékesítés: mintegy húsz cég foglalkozik felvásárlással, ám ez mégsem teremt igazi piaci viszonyokat, az árak ugyanis rendkívül alacsonyak. A begyűjtött méz többsége európai exportra kerül, elsősorban Németországba. A kialakult helyzet ellensúlyozására néhány esztendeje országszerte értékesítő szövetkezetek alakultak, Orosházán is sikeres szervezet működik, melynek fő célja az egységes fellépés a kedvezőbb értékesítés érdekében, sőt a közvetlen exportlehetőségek felkutatása. A helyi értékesítő szövetkezet (illetve a hozzá kapcsolódó civil szervezet) például meg tudja előlegezni a vándorlás igen tekintélyes költségeit, melyet méz formájában rónak le az ezt igénybe vevők pergetés után. A hazai fogyasztás népszerűsítésére is komoly akciók indultak. Tájékoztató kiadványok, internetes lapok sokasága igyekszik a méz jótékony hatását felvázolni. S mindezt nem lehet elég korán elkezdeni, ennek jegyében az orosháziak kifestőkönyv kiadására készülnek, mely Vidiczkiné Kelemen Mária és Kovács Orsolya közös munkája. Korbely György Néhány hazai fajtaméz jellemzője 2001. augusztus 5. 20:16 Akácméz (Robonia pseudoacacia) - Íze kellemesen lágy, nagyon jól lehet vele ételt, italt édesíteni. sokáig folyékony marad. Jó fertőtlenítő, köhögés ellen ajánlott. Gesztenyeméz (Castanea sativa) - A szelídgesztenyések nyáreleji virágaiból származik, különleges ízét az ínyencek nagyra     értékelik. magas ásványi anyag tartalmával tűnik ki. Színe sárgásbarna, gesztenyevirág illatú, enyhén kesernyés utóízű. Rendszeres fogyasztása akadályozza a trombózisok kialakulását.   Visszértágulat mérséklésére is alkalmas. Hársméz (Tilia cordata) - Pikáns íz jellemzi, amely nem csak édesíti, hanem fűszerezi is az ételt és italt. Állaga gyakran kristályos. Hörghurutra kiválló. Alkalmas lázas betegségek enyhítésére és görcsoldásra is. Más mézekbe kerülve gazdagítja azok zamatát. Lóhereméz (Trifólium pratense) - Vízfehér vagy nagyon halványsárga, kristályosodott állapotban kifehéredik. Kellemes ízű. Érzékeny gyomrúak is fogyaszthatják. Lucernaméz (Medicago savita) - Gyakran keveredik más virágmézekkel, ezért  hol világosabb, hol sötétebb. Az utóbbi     árnyalat a gyakoribb. Néha mentolos az íze, gyorsan      kristályosodó, krémszerű. Napraforgóméz (Helianthus annuus) - Aranysárga, később sötétebbé váló mézfajta, amely a benne lévő sok szőlőcukor miatt hamar szétválik folyékony és kristályos részre. Lágy, gyorsan krémesedik, főleg dél-magyarországi síkságok napraforgótábláin gyűjtik a méhek. Repceméz (Brassica napus) - Sárga, könnyen sűrűsödő méz. Amíg folyékony, sárga színű, de gyorsan kikristályosodik és akkor majdnem fehérré változik. A repceméz nem túlságosan savas, sőt a gyomorsavtúltengés  jó ellenszerének számít. Selyemfűméz (Asclepias syriacus) - Világos színű, fűszeres, főleg a Duna menti galériaerdőkből és a Tolnai - dombvidékről származik. Igen erős, jellegzetesen fűszeres ízű, illatos. Nyers ételek különleges ízesítője. (forrás: www.pointernet.pds.hu/honey) Megfenyegették a vízműveseket: furkósbottal várnak rájuk Battonyán 2001. augusztus 3. 22:17  Semmilyen érdeminek nevezhető fordulat nem következett be a Dél-békési Vízművek Kft. péntekre összehívott rendkívüli és rendhagyó módon zárt taggyűlésén - értesültünk. A taggyűlés szűkszavú nyilatkozatot adott ki az ülés után, amely rögzíti, hogy a vízdíjat tartósan nem fizető fogyasztók kikötéséről hozott korábbi határozatot fenntartják. Emellett a kft. legfőbb döntéshozó szerve kinyilvánította, hogy a vízellátás és szennyvízelvezetés azon szolgáltatások körébe tartozik, amelyekért fizetni kell. Végül a nyilatkozat leszögezi: a sajtóban megjelent egyéb kérdésekkel, mint Battonya kilépése a cégből és a társaság teljes gazdasági átvilágítása kezdeményezésével mindaddig érdemben nem tudnak foglalkozni, amíg erről hivatalos értesítést nem kapnak. Az elmúlt egy hónapban többször beszámoltunk arról, hogy június végén - a felhalmozódott kinnlevőség nagysága miatt - tömegesnek mondható vízkikötések kezdődtek több dél-békési településen. Kürtösi Zsigmond, a Dél-békési Vízművek Kft. ügyvezető igazgatója felvetésünkre többször kijelentette, közel háromezer hosszabb ideje nem fizető ügyfelük van, miközben a húszmillió forintos kinnlevőség már a szolgáltatás biztonságát veszélyezteti.  Az sem titok, hogy az elmúlt hetekben komoly vita bontakozott ki abban a kérdésben, hogy nem késlekedve kezdte-e meg a vízkikötéseket a cég, és az sem volt világos, miért nem a legnagyobb tartozóknál látott elsőként hozzá a szolgáltatás szüneteltetéséhez. De polémia kerekedett az ügyben is, hogy a 38/1995-ös kormányrendeletnek megfelelően biztosított-e a kikötött lakások esetében a százötven méteren belüli vízvételezés. A felmerült gondok, a szolgáltatási többletköltségek, a karbantartások és a fejlesztések elmaradására hivatkozva az elmúlt hét közepén a battonyai képviselő-testület egyhangúan arról határozott, hogy kéri a résztulajdonában lévő cég teljes gazdasági átvilágítását, egyúttal kezdeményezi kilépését a kft.-ből. Az elmúlt héten - ideiglenes jelleggel - Kürtösi Zsigmond ügyvezető felfüggeszette a vízkikötések további folytatását, és átmenetileg visszavonta egy behajtó cégnek adott megbízását is. Emellett jelezte: a szociálisan rászoruló emberek segítésére alapítványt kívánnak létrehozni, sőt azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy egyszeri és kivételes intézkedésként a hosszabb ideje hátralékos fogyasztóknál elengedik a tartozás egy részét. A péntek kora délután nyilvánosságra hozott nyilatkozatban azonban ezekről a lehetőségekről nem esik szó. Kérdéseinkre a cég vezetői azt válaszolták: érjük be azzal, ami a nyilatkozatban olvasható. Karsai József battonyai önkormányzati képviselő kérdésünkre kifejtette, ezért kár volt összehívni a rendkívüli taggyűlést, amelynek munkája legjobban a sóhivatalhoz hasonlatos. Karsai azt hangoztatta, ha kell, akkor Battonya határában fúrkósbottal várják a vízművek azon szakembereit, akik a jövőben folytatni szerenék a vízkikötéseket. A képviselő szerint a kikötések miatti kúttelepítések többszörös költséget rónak Battonyára, miközben a közkifolyók szolgáltatásaiért is a városnak kell fizetni, és a tartozások kiegyenlítéséből semmi sem valósul meg. Takács Dezső battonyai polgármester kérdésünkre megerősítette, a település feltett szándéka, hogy saját kezébe vegye a vízszolgáltatást. Bod Tamás Özönvízkárok: megyei és központi támogatásra számítanak Orosházán 2001. augusztus 3. 22:18 Az elmúlt héten Orosházát ért özönvíz mentési költségei 10 millió, a középületekben és magáningatlanokban keletkezett károk pedig 30-50 millió forintra tehetők - nyilatkozta lapunknak Kovács Lajos alpolgármester, a védelmi bizottság elnöke. Ezidáig 105 bejelentés érkezett a polgármesteri hivatal illetékes osztályára. Az önkormányzat reményei szerint a Bakondi György vezette Országos Katasztrófavédelmi Bizottság gondoskodik az érintettek kártalanításáról, a védelmi költségekért  pedig a megyei területfejlesztési tanács vis maior keretéhez pályáznak. Mint arról lapunk korábban részletesen írt, az elmúlt héten, keddről szerdára virradóra 14 órán át soha nem látott mennyiségű csapadék bénította meg a város egy részét. A hivatalos mérési adatok szerint 120 milliméter csapadék esett rekordidő alatt, de volt olyan olvasónk, aki ennél többet mért. A meteorológusok a történteket azzal magyarázták, hogy az érintett térség felett egy ciklon keringett, ami egyébként szokatlan jelenségnek számít, a városban még az idősek sem emlékeznek hasonlóra. Az alpolgármester lapunknak elmondta: a városban - elsősorban a déli és a keleti területeken - 71 lakóingatlanba hatolt be a víz, ebből kettőt minősítettek életveszélyesnek, egyet a Lázár Vilmos, egyet pedig a Bajcsy-Zsilinszky utcában. A felajánlott önkormányzati lakások ideiglenes kiutalására azonban nem volt szükség, ugyanis a szerencsétlenül járt tulajdonosok családjaik segítségével oldották meg elhelyezésüket. Az önkormányzatnak nincs elkülönített alapja a váratlan természeti károk enyhítésére (ez alól kivételt jelent majd a két életveszélyes ingatlan tulajdonosa, akik várhatóan kamatmentes hitelt kapnak a várostól), ezért a katasztrófavédelmi bizottság segítségében reménykednek az orosháziak. Ebben számítanak a városban élő országgyűlési képviselők - Varga István és Dancsó József - közbenjárására is, ugyanis a szervezet jelenleg elsősorban az árvízsújtotta beregi térségre koncentrál a városvezetés értesülései szerint. A kormánypárti honatyák közreműködésére azért is nagy szükség van - tette hozzá Kovács Lajos -, mert a korábbi, 2000-es belvízkárok idején az utolsó kilencvenmilliós kártérítési igényre még válasz sem érkezett a bizottságtól. Lapunk úgy tudja, hogy a védelmi bizottság munkájában részt vevő szervezetek hamarosan értékelik az eseményeket, s a tanácskozáson a tanulságok levonása mellett meghatározzák a hasonló esetek megelőzésének feladatait is. Korbely György Lake és Brusselen az ifiszocitáborban 2001. augusztus 3. 22:18 Mint arról korábban hírt adtunk, az idén a gyopárosfürdői strand ad otthont az MSZP ifjúsági táborának hazai és erdélyi (az RMDSZ álal delegált) fiataloknak augusztus 13-a és 18-a között. A programok elsősorban az Európai Uniós csatlakozás köré szerveződnek, ennek megfelelően több neves diplomata személyiség vesz rész azokon - tájékoztatta lapunkat Vastagh Pál, a szocialista párt megyei elnöke, az orosházi térség képviselő-jelöltje. Közülük ketten - Michael Lake, az Unió budapesti nagykövete és Fernand van Brusselen belga nagykövet - nem csak a fiatalokkal, hanem a megye és a térség üzleti és társadalmi életének meghatározó személyiségeivel is találkoznak, ahol lehetőség nyílik az első kézbő való tájékozódásra a csatlakozás esélyeiről Magyarország, illetve Békés megye számára. Az EU-nagykövet augusztus 14-én fél 12-kor tart előadást az érdeklődőknek a Napsugár Szállóban. Ugyanide várják azokat két nap múlva, augusztus 16-án, csütörtökön délután fél háromra, akik Belgium - a közösség soros elnöke - nagykövetének előadására kíváncsiak. Ezúttal engedéllyel építkeznek az orosházi nyugdíjasklubban 2001. augusztus 3. 22:18 Hatvanhárom négyzetméteres raktárhelyiség építését kezdte meg a közelmúltban az Orosházi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete Töhötöm utcai székháza udvarán. A várhatóan őszre elkészülő ingatlan elsődleges célja az lesz, hogy segítségével kedvezményes akciókat szervezhetnek a város nyugdíjasainak. Az Orosházi Élet című önkormányzati kétheti lap tudósítása szerint az alapokat még tavaly fektették le a nyugdíjasház udvarán. A július derekán megkezdett építkezésen naponta 15-20 egyesületi tag végez társadalmi munkát, mellyel Jancsó Mihály alelnök számításai szerint mintegy két és fél milliós értéket hoznak létre az ingatlanegyüttes tulajdonosának, a városnak. Ugyancsak a közeljövő feladatai közt szerepel az orosházi nyugdíjasegyesület munkatervében az ingatlan udvarának parkosítása. Erre saját forrásaik mellett a helyi környezetvédelmi alap százezer forintos támogatása biztosít forrást.   A vízminták eredményétől függ a Parkfürdő további sorsa 2001. augusztus 2. 19:21 Sokat várnak a nagyszénásiak annak a vizsgálatnak az eredményétől, mely a helyi ürdő vizének minőségét hivatott megállapítani. A mintákat a közelmúltban elemezte az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI), jelenleg az Országos Gyógyfürdő Főigazgatóság, illetve más balneológus szakemberek vizsgálják a szénási vízkincset, s az eredménytől függően sorolják be thermál-, ásvány-, illetve gyógyvíz kategóriába – tájékoztatta lapunkat Czeglédi Mihály polgármester. A nagyszénási Parkfürdő gyakorlatilag harmadik éve nem üzemel, ugyanis 1999-ben a tulajdonos nagyközségi önkormányzat felbontotta a szerződést a közegészségügyi feltételeket nem teljesítő bérlővel. A létesítmény sorsa azóta többször napirendre került. Az önkormányzat elvetette mind a további bérbeadás, illetve az értékesítés lehetőségét, megítélésük szerint a szükséges fejlesztések csak úgy garantálhatók, ha a helyhatóság közös céget alapít egy tőkeerős befektetővel a Parkfürdő üzemeltetésére. Az önkormányzat biztató tárgyalásokat folytat, ám ezek eredményéről, illetve a befektető személyéről egyelőre nem kívánnak nyilatkozni az illetékesek. Czeglédi Mihály annyit azonban elárult: a folytatás nagyban függ majd a fürdő vizének minősítésétől. Pozitív eredmények esetén ugyanis akár már a következő strandszezonban tudná fogadni a vendégeket a korábban nagyhírű szénási fürdő. Kétszáz tonna gazolin a talajban 2001. augusztus 1. 21:28 Feltehetően profik csapolták meg a gazolint a nagyszénási határban, erre utalnak az általuk alkalmazott műszaki megoldások. Az viszont érthetetlen, hogy a még ismeretlen tettesek miért hagyták nyitva a csapott, százmilliós környezeti kárt okozva ezzel mintegy tíz négyzetméteres szakaszon – nyilatkozta lapunknak a helyszínen Holoda Attila, a MOL Rt. kutatás-termelés divíziójának termelési igazgatója. Habár a bűncselekményt már július 11-én felfedezték – sőt lapunk is foglalkozott vele, igaz meglehetősen téves rendőrségi információk alapján – valójában csak most vált igazi szenzációvá. Ennek oka feltehetően az, hogy az ügy most került át a megyei főkapitánysághoz, mely erről tegnap sajóközleményt hozott nyilvánosságra (lásd írásunkat). Az ügy minősítése immár nem lopás, hanem közérdekű üzem működésének megzavarása. A Szolnokról érkezett menedzser ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: reményei szerint az eredményes nyomozást követően az ügyészség és a bíróság is így vélekedik majd, ugyanis a korábbi gyakorlat az ellenkezőjéről tanúskodik: többnyire csak a társaságnak okozott kárt terhelik az elkövetőkre, holott a környezeti pusztítás elhárítása is a MOL kötelezettsége. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy az adott fölterületen – mely az AGRO-M Rt. tulajdona – nagyszabású földcserét hajtanak végre. A földbe jutott mintegy 200 tonna, hivatalosan mezőkondenzátumként meghatározott gazolin egyébként nem veszélyezteti az ivóvízbázist, azonban a területen jól látható a növényzet sorvadása. A Nagyszénás és Orosháza közötti útról egy rendkívül rossz, csak terepjáróval, illetve más strapabíró autóval járható földút vezet a gazolincsapolás helyszínére. Minden bizonnyal az elkövetők is ezen a három kilométeres szakaszon közlekedtek, azt, hogy hányszor fordultak, a bűnüldözők dolga lesz kideríteni. A helyszín egyébként jelenleg is csendes, a csővezetéket még a megfúrás után közvetlenül megjavították, így csupán az őrszemélyzet található itt. A gazolin magas szénatomtartalmú szénhidrogén, melyet akár üzemanyagként is lehet hasznosítani – persze elsősorban régi típusú autóknál – , így hát érthető a bűnözők érdeklődése iránta. Jelen esetben profikkal volt dolgunk, ám sok esetben laikusok követik el a vezetékek megcsapolását, ezzel nem csak a saját, hanem mások testi épségét, életét is veszélyeztetik, nem beszélve a természeti károkról. A MOL Rt. mintegy 7500 kilométeres vezetékhálózattal rendelkezik, ebből nyolcszáz kilométeres szakasz jelent bányabiztonsági veszélyt – nyilatkozta Holoda Attila. Az értékesebb anyagokat szállító vezetékeket digitális berendezések ellenőrzik, máshol – például a jelen esetben megcsapolt Mezőtúr-Kardoskút-Algyő szakaszon – gyalogos járőrszolgálattal oldják meg a biztonsági ellenőrzést. Most azonban a járőröket megelőzte a lakosság, ugyanis egy környékbeli gazda jelezte az esetet. A szakemberek feltételezése szerint akár öt-hat napig is tarthatott a szivárgás a területen. A MOL ilyen esetekben külső céget bíz meg a munkálatokkal. Ennek szervezése már folyamatban van – hangsúlyozta Holoda Attila –, így heteken belül lezárulhat a földcsere a gazolinnal elárasztott mezőgazdasági területen. Korbely György Megfúrt Mol-vezeték, kétszázmilliós kár 2001. augusztus 1. 21:28 A nemzeti olajtársaság alkalmazottai július első felében feljelentést tettek az Orosházi Rendőrkapitányságon, hogy ismeretlenek megfúrták a Mol Rt. tulajdonában lévő Mezőtúrt Kardoskúttal összekötő gazolinvezetéket. A feltehetően több elkövető Orosháza és Nagyszénás közötti külterületen másfél méter mély munkagödröt ásott, kilukasztotta a vezetéket, majd csapot szerelt rá, de ezt később nem zárta el. Emiatt mintegy kétszáz tonna gazolin ömlött ki a földre - értesültünk az ügyben indult nyomozás állásáról a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjétől. A rongálás miatt egy hétig szünetelt ezen a szakaszon a gazolinszállítás, és nem termelt a mezőtúri Mol-telephely sem. A történtek miatt közel százmillió forintos kár érte az olajtársaságot, míg a talajszennyeződés-felszámolás ugyanekkora összegbe kerül. Így a föld alatt futó távvezeték illegális megcsapolói összesen kétszázmillió forintos kárt okoztak. A rendőrség közérdekű üzem működésének megzavarása bűntett alapos gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. B. T. Másfél milliárd közpénz a Ménesbirtoknak 2001. augusztus 1. 21:28 A környezetvédelmi miniszter július közepi döntésével több mint másfél milliárd forint fejlesztési célú pályázat támogatásáról döntött a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatának (KAC) terhére. A kiosztott összeg döntően nagyobb részét vissza nem térítendő támogatásként kapják meg a pályázók, akik levegőtisztaság-védelem, felszíni és felszín alatti vizek védelme, valamint a hulladékok mennyiségének és káros hatásainak csökkentése kategóriájában nyújtották be támogatási kérelmeiket. A tizenkét sikeres program között találni egy Békés megyeit is - tudtuk meg. A felszíni és felszín alatti vizek kategóriájában a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. 8,3 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Mezőhegyes 11. számú major területén lévő tehenészeti telepen keletkező hígtrágya és tejházi szennyvíznek a felszín alatti vízbe jutását kizáró mezőgazdasági hasznosításra. B. T. Hivatalossá vált a két iskola frigye 2001. augusztus 1. 21:28 Zökkenőmentesen lezajlott két orosházi középfokú oktatási intézmény, a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola és az Ipari Szakmunkásképző Iskola összevonása – mondta szerda délelőtti sajtótájékoztatóján Hocz János igazgató. A tájékoztató napja nem véletlenül esett augusztus 1-jére: hivatalosan ezen időponttól vált hivatalossá a képviselő-testület által elfogadott frigy. Az új intézmény rövid neve Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény, de megőrzik a korábban köznevesült Mezgé kifejezést, mely egyébként a logóban is szerepel. A folyamat nem járt egzisztenciális megrázkódtatásokkal, mindössze két álláshely szűnt meg: a gazdasági vezetői és az igazgatói; az előbbi nyugdíjba vonult, míg az ipari iskola korábbi igazgatója, Gőgh György szakiskolai igazgatóhelyettesként folytatja munkáját. A közeljövő terveiről Hocz János elmondta: a szakképzés területén hamarosan kérdőívekkel keresik fel a helyi munkáltatókat, melyben arra kérik őket, hogy jelezzék öt évre szóló szakemberigényüket. Ugyancsak a tanévkezdéssel kapcsolatos hír, hogy szeptembertől a CNC-esztergályos szakmát is oktatják az iskolában.   Jövőre egyszázalékos lesz a két szénási alapítvány is 2001. július 30. 21:05 A következő adóbevallási időszakban immár a nagyszénási szociális otthon két alapítványa részére is felajánlható a személyi jövedelemadó (szja) egy százaléka, ugyanis az 1999-ben alapított civil szervezetek betöltik a törvényben előírt három éves kort - nyilatkozta lapunknak Maczik Éva, a megyei intézmény igazgatója. Az Idősekért Alapítványt a lakók hozták létre az intézmény tárgyi feltételeinek javítására, a gondozás során kiemelkedő teljesítmény nyújtó dolgozók elismerésére, valamint a nagyközség és a megyei gondozási törekvéseinek támogatására. A kuratórium elnöke dr. Baja Jánosné, tagjai Vinczéné Gyulavári Sára és Majorosné Farkas Anna. Ugyancsak 1999 májusában alapították az Egy-másért Alapítványt az intézmény részeként működő rehabilitációs intézet gondozottjainak hozzátartozói. Az alapítvány fő céljai közé sorolták az intézetből kikerülő, szenvedélybetegségükből gyógyult fiatalok támogatását; a gondozottak szabadidős programjainak támogatását; a szakmai munka feltételeinek javítását; közreműködni a veszélyeztetett fiatalok védelmében különös tekintettel Nagyszénásra, illetve Békés megyére, valamint a rehabilitáció során szerzett ismeretek, tapasztalatok továbbadása szerepel az alapító okiratban. Az alapítvány kuratóriumában Benke Józsefné, Litauszki Zoltánné és Stefán József foglal helyet. A kiemelten közhasznú szervezetek elsősorban azon helyiek támogatására számítanak, akik azonosulni tudnak céljaikkal. Családi napok a szénási szociális otthonban 2001. július 30. 21:05 A családi és szociális kapcsolatok erősítése volt a célja annak a rendezvénysorozatnak, melyet a megyei képviselő-testület által fenntartott nagyszénási szociális otthon szervezett az elmúlt két hétben, s melynek záróeseményét a hét végén tartották az intézményben. A rendezvény fővédnöke Czeglédi Mihály polgármester volt. A hagyományteremtő céllel megrendezett eseménysorozaton a lakók és vendégeik közösen vettek részt. Főként kulturális és szórakoztató műsorok várták a jelenlévőket, fellépett egyebek közt a lakók kultúrcsoportja, a nagyszénási pávakör, az orosházi Bokréta Népdalkör és a helyi nyugdíjasklub színjátszó csoportja. Maczik Éva, az intézmény igazgatója lapunknak elmondta: az otthon több mint kétszáz lakójának több mint fele jelezte előzetesen részvételét a rendezvényen. A vendégek - azaz a hozzátartozók - elsősorban a nagyközségből, illetve a megyéből érkeztek, de volt, aki Szlovákiából látogatta meg a pihenés megérdemelt éveit töltő idős hozzátartozóját. Az igazgató asszony hozzátette: a nap sikerében közrejátszott a támogatók áldozatvállalása. A családi eseménysorozat ezt megelőző napjaiban az itt dolgozók gyermekei látogattak be rendszeresen az otthonba, ahol szervezett keretek közt, illetve szabadfoglalkozás keretében töltötték a vakációt az idősek társaságában.   A falunapon mutatták be Kardoskút történetét 2001. július 29. 20:58 Hajnalig tartó mulatsággal ért véget a második alkalommal megrendezett kardoskúti falunap, melyet a községalapítás 51. évfordulója alkalmából rendeztek meg. Az egész napos eseménysorozatot a hirtelen jött eső sem tudta megzavarni. A falunap tiszteletére hirdették ki Az én falum elnevezésű rajzpályázat eredményeit, ugyanitt adták át a Virágos Kardoskútért verseny díjait, bemutatták a nyomdából frissen kikerült Kardoskút története című kötetet, valamint elismeréssel illették a község egyik legendás, ma már Budapesten élő tanítőnőjét, Farkas Ferencnét.  A helyi óvodások és iskolások részére meghirdetett rajzversenyre 26 pályamunka érkezett. Ezek három fő téma köré csoportosíthatók: a játszótér, a Fehér-tó és a helyi nevezetesebb épületek, műemlékek - értékelte a teljesítményeket Kürtiné Rácz Anikó pedagógus. A résztvevők teljesítményét oklevéllel és ajándéktárgyakkal ismerték el a szervezők, a legjobb alkotásokból pedig kiállítás nyílt. Ugyanitt mutatták be az érdeklődőknek Buzai Csaba és Törköly József helytörténeti munkáját, a Kardoskút történetét. A közel háromszáz oldalas kötet helytörténészi igényességgel, egyben olvasmányos stílusban dolgozza fel nem csak az elmúlt több mint fél évszázad, hanem az előzmények történetét is - hangsúlyozta ajánlójában Lengyel Györgyné, a művelődési ház igazgatója. A könyv ezer példányban jelent meg, elsősorban olyan településeken kívánják terjeszteni, ahol sok elszármazott él. Ugyanakkor a helyiek ajándékul kapják az első Kardoskútról szól összefoglaló munkát az önkormányzattól.   Az én falum verseny eredményhirdetésén az óvodások közül Őzse Richárd, Fazekas Krisztián és Kurucz Zsolt munkáit találta a legjobbnak a zsűri, az alsó tagozatos rajzolók közül Oláh Angéla, Kürti Tamara és Németh Nándor munkáját emelték ki, míg a felső tagozatosok versenyét Csöntör Csilla, Debreczeni Hilda, Kecskés Hédi és Dankó Brigitta nyerte. Különdíjat kapott az egyetlen középiskolás induló, Kincses István. A Virágos Kardoskútért verseny zsűrije Zsigovics Erika családi házát találta a legszebbnek. Megosztott második helyezést ért el Lénárt Ferencné és Szabóné Halász Irén. Ugyancsak megosztva adták ki a harmadik díjakat Dóczi György és Dobos Józsefné részére. A pörköltfőző versenyt Mórocz Lajos nyerte meg bográcsos marhával, a második helyen ifj. Patyi Béla birkapörköltje végzett, míg Kocsány Gábor kecskepörköltje harmadik helyezést kapott.