Kirúgják a pártból a gyulai polgármestert 2001. május 2. 22:35 A Fidesz-MPP területi választmánya szerdán az az estébe nyúló ülésén - a hétvégi szegedi országos kongresszus előtt - döntött Dancs László gyulai polgármester pártból való kizárásáról. Nagy Sándor megyei irodavezető este nyolc órakor telefonon arról tájékoztatta munkatársunkat, hogy éppen szünetet tartanak, és még nem tárgyaltak a kizárási kezdeményezésről. Így az erről szóló döntésről csak csütörtökön tudunk beszámolni, ugyanis ekkor sajtónyilatkozatot ad ki a Fidesz-MPP békési területi választmánya. Előzetes értesüléseink szerint nagyobb esély mutatkozik arra, hogy a jelenlegi legnagyobb kormányzópárt kizárja soraiból a fürdőváros első emberét, ám a csata ezzel felteheteően nem dől el, mert Dancs korábban jelezte: igaza érvényesítése érdekében - ha kell - elmegy az országos választmányig, sőt a bíróságig is. A szerda esti területi választmányi ülésen Dancs László nem tudott megjelenni, hiszen önkormányzati küldöttség élén Lengyelországban tartózkodik. Ezért előzetesen levelet írt Domokos Lászlónak, a Fidesz Békés megyei elnökének, amelyben részletesen vázolta az elmúlt hónapok ez ügyben történt fejleményeit. Értesüléseink szerint annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nincs ok és indok eltávolítására a pártból. A tegnapi ülésen a Fidesz felső vezetéséből Kósa Lajos vett részt. Az elmúlt hónapokban többször részletesen beszámoltunk arról, hogy ez év február 19-én rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Szelezsán Róbert, a Fidesz gyulai elnöke. Itt azt vetette Dancs szemére, hogy a testületen belül nem sikerült stabil jobboldali többséget létrehozni, ezért a város döntéshozatali folyamatai kiszámíthatatlanok, ráadásul fontos kérdések előtt a polgármester nem kezdeményezett egyeztetéseket. Dancs ezzel szemben azzal érvelt, hogy a huszonöt fős testületben mindössze hat fideszes és MDF-es képviselő van, így lehetetlen többséget létrehozni, másrészt igeneis kezdeményezett egyeztetéseket, ám azokra vagy nem jöttek el a meghívottak, vagy az ott született egyezséget a testület egészével nem sikerült elfogadtatni. Dancs többször kijelentette: Szelezsán ellenszenvén kívül nincs érv, ami kirúgását indokolná. Érdekes momentum, hogy mindezek ellenére a gyulai polgármester többször megjegyezte: ő szereti a Fideszt. A csütörtöki sajtókomminiké után okosabbak leszünk. Bod Tamás Rózsa Zoltán lett a múzeumigazgató 2001. május 2. 22:35 Az orosházi önkormányzat legutóbbi ülésén – zárt ajtók mögött – Rózsa Zoltán választotta meg a Szántó Kovács János Múzeum igazgatójává. A közelmúltban megyeiből önkormányzativá vált intézmény vezetői székére ketten nyújtották be pályázatukat, Rózsa Zoltán mellett ringbe szállt a korábbi igazgató, dr. Hévvizi Sándor is.  A fiatal, mindössze huszonkilenc éves múzeumigazgató tősgyökeres orosházi, a helyi Táncsics Mihály Gimnázium elvégzése után az Eötvös Lóránt Tudományegyetemen szerzett régészi oklevelet, azóta az orosházi múzeum munkatársa. Nős, két kislány boldog édesapja. Lapunk érdeklődésére elmondta: elsődleges célja a helyi múzeumi élet fellendítése, mégpedig a társintézmények, elsősorban az iskolák bevonásával. Munkáját a már meglévő szakmai gárdára alapozza, sőt még az idén egy történész-néprajzkutató munkatárssal bővül a kollektíva. Ez is jelzi, hogy a továbbiakban az orosházi múzeumban a fő hangsúlyt a helytörténeti kutatásra helyezik. * Rádió 1-es munkatárs lett az év diákrádiósa 2001. május 2. 22:36 Orosházán élő szentesi diák nyerte meg a Diákújságírók Országos Szövetsége (DUE) idei pályázatát rádiós kategóriában. Kunos Ferenc a szentesi Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola végzős technikus tanulója, mellette az orosházi Rádió 1 műsorvezetőjeként dolgozik szűk egy esztendeje. Díjnyertes pályamunkája napjaink egyik legizgalmasabb kulturális jelenségét, a tévés szappanoperák világát dolgozza fel a fogyasztó és a szereplő szemszögéből, az ifjú riporternek ugyanis a nézők mellett sikerült mikrofonvégre kapnia a Barátok közt sorozat egy népszerű szereplőjét is. Teljesítménye elismerésképpen Kunos Ferenc részt vehetett a hétvégén Gödöllőn megrendezett VIII. ifjúsági sajtófesztiválon, melyen azonnal a "mélyvízbe" dobták a diákújságírókat, részt vehettek ugyanis a miniszterelnök sajtótájékoztatóján (ami, valljuk be, hivatásos újságíróknak is ritkán adatik meg a kormány sajátos PR-tevékenysége folytán). Ezen kívül számos szakmai és szórakoztató program várta a Pest megyei városban Kunos Ferencet és diákújságíró-társait. A fiatal rádiós lapunknak elmondta, hogy hosszabb távon is eljegyezte magát a médiával, ezen belül is a rádiózással. Második technikusi képzettsége idei megszerzése után ezen a területen kíván továbbtanulni Rosszul lett az orosházi megemlékezés szónoka Az MSZP kormányra kerülése esetén eltörli a Munka Törvénykönyve módosítását 2001. május 1. 23:10 Május elseje kezdi elveszíteni népünnepélyes, sörözgetős hangulatát, a munka ünnepe egyre több aktuálpolitikai töltést kap egyebek közt a Munka Törvénykönyve módosítása, illetve a globalizáció káros jelenségeit jelképező Danone-ügy miatt - hangzott el hétfőn este az orosházi agrárszocialista megmozdulás 110 évfordulójára emlékező eseménysorozat egyik rendezvényén. A megemlékezés szónoka, Szili Katalin nem tudta végigmondani beszédét, ám rosszulléte múlónak bizonyult. Az eseménysorozat Csorváson kezdődött, ahol Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettese helyi és gerendási önkormányzati képviselőkkel, illetve szocialista aktivistákkal találkozott. Ugyanitt megrendezett sajtótájékoztatóján a politikus asszony elmondta: a munka ünnepe nem csak a bérből és fizetésből élők, hanem a munkanélküliek helyzetére is ráirányítja a figyelmet, hazánkban ugyanis a munkaképes lakosság több mint 58 százaléka kiszorult a munka világából, mely mintegy tíz százalékkal alatta marad az EU-átlagnak. Szili Katalin élesen bírálta a Munka Törvénykönyve módosítását, jelezve, hogy azokat választási győzelme esetén az MSZP eltörli. Egyebek közt az ezzel kapcsolatos népakarat kinyilvánítására kezdeményez népszavazást a legnagyobb ellenzéki párt. Az utóbbi napok legfrissebb belpolitikai botrányával - kormányőrök részvétele a népszámláláson - kapcsolatban Szili Katalin kifejtette: különösen felháborító a belügyminisztérium illetékesének azon kijelentése, miszerint "a rendőrség mindent tud". Az MSZP olyan társadalmat akar, ahol a polgárok tudnak mindent az államról - hangoztatta. Az orosházi megemlékezésen az Országgyűlés és az MSZP vezető tisztségviselője egyebek közt azzal bírálta a kormányt, hogy az "jelmezkölcsönzőnek" tekinti a magyar történelmet, azaz a mindenkori érdekeinek megfelelő gúnyát visel: farmerból konzervatív öltönybe bújtak reprezentánsai, mára azonban a jelek szerint a díszmagyar a kötelező viselet. A szónok szerint a konzervatív koalíció arra törekszik, hogy kisajátítsa a nemzeti érdekeket.  A 110 évvel ezelőtti agrárszocialista megmozdulásról Szili úgy vélekedett, hogy az elindítója volt a parasztság későbbi öntudatra ébredésének, mely a nemzeti parasztpárt és a kisgazdapárt megalakulásához is vezetett. Beszéde közben Szili Katalin rosszul lett, ám a kis közjáték nem zavarta meg a könyvtár előtti megemlékezést, a leírt szöveget ugyanis Vastagh Pál olvasta fel. Múló rosszulléte után azonban állapota helyreállt, ugyanis a megemlékezést követő fáklyás felvonuláson már részt vett. A program a megszokott koreográfia szerint zajlott: fáklyás menet a piactérre vonult, ahol kirakodóvásár és utcabál szórakoztatta a jelenlévőket. Korbely György Boros Imre is használta a Zöld Szalag mozgalom programját 2001. április 30. 7:43 A Zöld Szalag mozgalom által kínált pártok feletti mezőgazdasági program európai uniós mércével is megállja a helyét, mindezt a közösség nagykövete, Michael Lake jelentette ki - hangzott el szombaton Orosházán, a helyi MSZP agrárfórumán, melyet a helyi agrárszocialista megmozdulás 110. évfordulója alkalmából rendeztek. A tanácskozáson a szervező párt vezető személyiségei - Nagy Sándor frakcióvezető, Németh András agrárkabinet-vezető és Vastagh Pál megyei elnök - mellett részt vett a januárban alapított mozgalom két reprezentánsa, Nagy Tamás és Raskó György is. A fórumot követő sajtótájékoztatón egyebek közt elhangzott: a Zöld Szalag programját több szakmai és politikai szervezethez eljuttatták, illetve közzétették azt a mozgalom internetes honlapján is. Rövid idő alatt mintegy ezer oldalnyi észrevétel, kiegészítés érkezett az eredeti dokumentumhoz. A Szocialista Párt volt az első, melynek nyíltan felkeltette érdeklődését a program, de szinte minden szervezet nyitottnak mutatkozik iránta - kivéve éppen a kisgazdák e területért felelős Torgyán-i szárnyát. A jelenlévők értesülése szerint rövid agrárminisztersége alatt Boros Imre is használta az anyagot. A program lényegéről Nagy Tamás és Raskó György elmondták: annak célja, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén olyan fejlődés következzen be 2004-ig - várható csatlakozásunkig -, mely a vidéken élőket helyzetbe hozhatja. Ellenkező esetben soha nem látott társadalmi problémákkal kell megküzdenie mind a magyar társadalomnak, mind az EU-nak. A változtatás különösen azért fontos, mert a közösség tagjaként a magyar kormány agrárirányítása nem rendelkezik túl széles jogkörrel. A jelenlévő szocialista politikusok hangsúlyozták: a párt agrárprogamjának egyik sarkalatos pontja a jövedelemválság felszámolása, elfogadhatatlan ugyanis, hogy évente akár 200 százalékos árváltozások hozzák lehetetlen helyzetbe a termelőket. A finanszírozás területén is átlatható viszonyokra törekednek a szocialisták, valamint a beszállítókat védő garanciarendszer kiépítésére készülnek. Elengedhetetlennek tartják továbbá a jelenlegi intézményrendszer újragondolását. Azzal mindenki egyetértett, hogy a mezőgazdaság társadalmi presztízse soha nem látott mélypontra süllyedt, ennek okát elsősorban a szféra irányításában kialakult áldatlan, tragikomikus helyzet. A Békési Agrárnap programja szombaton délután három településen, Békésen, Szeghalmon és Kunágotán folytatódott, ahol ugyancsak fórumok várták a helyi agrárszakembereket. Vasútügy az orosházi önkormányzat előtt Engedtek a felüljáróból 2001. április 30. 7:43 Az orosházi képviselő-testület pénteki tanácskozásán napirendre került az Orosháza-Szentes vasútvonal ügye is, melyről lapunk is több alkalommal beszámolt. Mint ismert, a térség polgármesterei több, Gádoroson megtartott szakmai konferencia tapasztalatainak leszűrése után megállapították: az érintett térségekben a vasúti és közúti párhuzamos fejlesztés nem megvalósítható. Ezért szorgalmazzák: a közúti fejlesztés érdekében beletörődnek a kihasználatlan, több tízmilliárdos beruházást igénylő mintegy harminc kilométeres vasúti szakasz leépítésébe. Az orosházi képviselő-testület elé kerülő eredeti előterjesztés azonban elvetette ezt a megoldást, a Fetser János polgármester által aláírt határozati javaslat azonban a párhuzamos fejlesztés mellett foglalt állást, ezt erősítette meg több hozzászóló is, hivatkozva az EU közlekedési elképzeléseire, illetve a helyi idegenforgalmi érdekeire. A kistérségi polgármesterek álláspontját érintett gádorosi kollégájuk, Prozlik László fejtette ki, aki utalt a nehezen megközelíthető környező települések érdekeire, illetve a kormányprogram törekvéseire, melyben a rövid szakaszokon ugyancsak a közútfejlesztést helyezik előtérbe. A téma megosztotta a képviselőket is, éles vita után - igaz, egy színfalak mögötti egyeztetést szolgáló szünet közbeiktatásával - kompromisszum született: kimaradt az anyagból két fontos momentum: az, hogy az orosházi önkormányzat nem támogatja a vasútvonal megszüntetését, illetve azt, hogy a város ragaszkodik a majdan megépítendő elkerülő út harmadik szakasza felüljárójához. A határozati javaslat végleges szövege tehát így szól: Orosháza város önkormányzatának képviselő-testülete egyetért azzal, hogy a 47-es számú főközlekedési út elkerülő III-IV. szakaszát folytatni kell, illetve támogatja az Orosháza-Gádoros-Szentes közötti közút fejlesztését és a személyszállítás korszerűsítését a lakossági igényeknek megfelelően. Jubilál a nyomdászat és a lapkiadás 2001. április 30. 7:43 Az orosházi nyomdaipar történetéről nyílt kiállítás vasárnap délelőtt az immár önkormányzati intézményként működő helyi Szántó Kovács János Múzeumban. Igaz, az első nyomda már 1875-ben megkezdte működését – a megyében negyedikként – a városban, de a feltételek most tették lehetővé a 125 éves jubileum megtartását. A tárlat anyagát a rendező intézmény, illetve Koszorús Oszkár orosházi helytörténész és a kiállítást megnyitó dr. Szabó Ferenc innen elszármazott békéscsabai történész gyűjteményéből állították össze. Dr. Szabó Ferenc hangsúlyozta: nem csak a nyomdászat, hanem a lapkiadás, az újságírás is jubilál Orosházán, hiszen szinte az első nyomda megalapításával jelent meg az első lap a városban. Sőt, éppen e város büszkélkedhetett a leggazdagabb sajtópalettával Békés megyében: a XX. század első felében volt olyan időszak, amikor egyszerre két városi napilapot és egy hetilapot adtak ki, egyenként több ezres példányszámban. A több évtizedes kényszerű szünet után jelenleg ismét újjáéledt a nyomdaipar a városban (több aktív és nyugdíjas szakember részt is vett a tárlat megnyitóján), ám nem lehet tudni, a nyomdászat – és főleg a lapkiadás – régi fénye ragyoghat-e még. Mindenesetre intő jel: már a megyei napilapok sem a megyében készülnek, hanem Szolnokon, illetve Kecskeméten.   Fizess, ha demokráciát akarsz! Zsarol a pusztaföldvári téeszelnök? 2001. április 28. 22:12 Zsarolás miatt ügyészségi feljelentést fontolgat a pusztaföldvári Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke ellen Miszlai Zoltán volt főágazat-vezető, a szövetkezet tagja, akit korábban – igaz érvénytelen közgyűlés keretében – elnökké választottak. Az igazgatóság ugyanis csak akkor hajlandó soronkívüli közgyűlést összehívni, ha a kezdeményezők megfinanszírozzák azt. Az ügyről lapunk a közelmúltban számolt be, a lényeg dióhéjban: tavaly a tagság elégedetlen része az öttagú igazgatóság leváltását kezdeményezte, ám ennek a törvényi feltételei hiányoztak. Fordulat akkor történt az ügyben, amikor néhány hónap múlva két igazgatósági tag egyéb okok miatt távozott a testületből. Ekkor küldöttgyűlést hívtak össze – melynek résztvevőit a munkahelyi egységek, jogi megfogalmazás szerint önkormányzatok –, ahol módosították az alapszabályt: a továbbiakban e testület hatáskörébe utalták a tisztújítást és más stratégiai döntések meghozatalát. Miszlai Zoltán, az elégedetlenek szószólója bírósághoz fordult, mely első és másodfokon törvénytelennek ítélte meg az alapszabály erre vonatkozó módosítását. A szövetkezet igazgatósága viszont kitart eredeti álláspontja mellett, ugyanis jogi álláspontjuk szerint a cégbíróság tavaly helybenhagyta az alapszabály módosítását. Több mint félszáz tag tavaly nyáron soronkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte, ami meghaladja a szövetkezeti törvényben előírt tíz százalékot. Fordulat a héten történt, méghozzá a magyar gazdasági életben teljesen szokatlan módon. Sitkei József elnök aláírásával több mint félszáz címre levelet küldött, melyben egyebek közt az olvasható, hogy a szövetkezet önkormányzati szabályzata szerint soron kívüli közgyűlés összehívása csak úgy lehetséges, ha a költségeket előzetesen bekérik. Az igazgatóság számításai szerint ez fejenként közel 29 ezer forintot jelent, mely úgy jött ki, hogy kiszámolták az egy napra kieső munkabért (765 ezer forint), a két önkormányzati egység ülésének költségeit (382 ezer forint), a résztvevők bérét és ezek vonzatait (188 ezer forint), és egyéb költségeket (papír, posta, adminisztráció – 76 ezer forint). A borítékban egy 28 ezer 815 forint befizetését lehetővé tevő utalvány található, illetve egy kitöltetlen nyilatkozat, melynek szövege: „Alulírott a 2000. június 13-án kelt soron kívüli közgyűlés összehívására tett írásbeli indítványom ezennel visszavonom”. A felháborodott, az egész eljárást abszurdnak megítélő Miszlai Zoltán szerint a szövetkezeti demokrácia semmibe vételéről, sőt egyértelmű zsarolásról van szó, melynek célja a demokratikus jogaikat gyakorolni szándékozók – anyagi alapú – megfélelemlítése. A jogban kevésbé járatos aláírók ugyanis könnyen pánikba esnek, és elkerülve az esetleges anyagi kötelezettséget aláírják a nyilatkozatot. Mindezért Miszlai Zoltán nem tartja kizártnak, hogy az ügyészségen tesz feljelentést. Hangsúlyozta továbbá: nem tud róla, hogy az úgynevezett önkormányzati szabályzat tartalmazna ilyen előírást, legfeljebb akkor, ha az később került bele, ez esetben viszont jogsértésről van szó. Ráadásul anyagi megfontolásokra hivatkozva nem lehet félresöpörni a szövetkezet reformját, hiszen a felvetett problémákat meg lehet vitatni a hamarosan esedékes soros közgyűlésen, akár munkaszüneti napon is. Lapunk pénteken nem érte el Sitkei József elnököt, közvetlen munkatársai nem kívántak nyilatkozni az ügyben. Korbely György Birtokháborítás vagy katasztrófahelyzet? Hamarosan kártérítést kapnak a belvízelhárítás károsultjai 2001. április 28. 22:13 A Rákosi-korszakban ért utoljára ilyen súlyos jogsérelem embereket - panaszkodik az idős, mozgássérült orosházi asszony, aki nevét nem szívesen árulja el, végül abban maradunk, hogy lánykori nevének kezdőbetűit használom fel. K. E. panaszával nincs egyedül: telekszomszédja, Bozsek Endréné hasonló ügyben kereste meg lapunkat. Mindketten állítják: az önkormányzat birtokháborítást követett el földjeiken. A hivatal illetékese szerint viszont törvényesen jártak el a szakhatóságok, sőt egy friss képviselő-testületi határozat lehetőséget ad a kialakult helyzet mindenki számára megnyugtató rendezésére. Első panaszosunk ügyének előzményei tavaly októberre nyúlnak vissza. A helyi belvízelhárítási és -megelőzési munkálatok során több magáningatlanban okoztak kárt a kivitelezők. K. E. asszony még a kárpótlás idején jutott hatezer négyzetméteres földjéhez Orosháza belterületén, a Pusztaszeri úton. A területet jelenleg még nem jelölték ki építési övezetté, ám ez hosszabb távon nem zárható ki, így az ingatlanok forgalmi értéke messze meghaladja az átlagos földárakat.  A szennyvízberuházás során azonban éppen ezen a keskeny földszakaszon építették ki az elvezető csatornát. Csakhogy az asszony elmondása szerint őt erről nem tájékoztatták, sőt: - 2000 október harmadikán egy jegyzőkönyvet akartak velem aláíratni otthonomban, miszerint hozzájárulok ahhoz, hogy a földemen csatornázzanak. Ennek egyetlen szépséghibája volt: a dátum az előző napra szólt, helyszínnek pedig a polgármesteri hivatal volt megjelölve, ahol én nem jártam - panaszolja beszélgetőpartnerünk, aki természetesen nem írta alá a jegyzőkönyvet. K. E. kijelentette: csak abban az esetben járul hozzá a munkálatokhoz - melyek egyébként ennek ellenére megkezdődtek -, ha megfelelő csereingatlant kap. Több lehetőség is felmerült, az önkormányzat saját tulajdonában lévő ingatlanait ajánlotta fel, melyeket az asszony el is fogadott volna, ám ez mindkét esetben meghiúsult, többnyire a bérlők, illetve a földszomszédok ellenállása miatt. Az ingatlan értékét sem sikerült megnyugtatóan megállapítani, hiszen az önkormányzat által felajánlott 50 forintos négyzetméterenkénti árat a tulajdonos nem tudja elfogadni, tekintve, hogy ennél jóval többért eladhatta volna, ha ez a célja. De nem kívánja eladni a majd egy holdnyi földet, melyre egyébként a munkálatok előtt árpát vetett annak bérlője, akinek már aratni nem lett módja. (Időközben azonban a család mégis értékesítette a földet - a szerző). Az asszony problémáját többször jelezte a polgármesteri hivatal felé írásban és a nemrég üzembe helyezett ingyenes zöld számon, azonban, mint mondja, érdemi választ nem kapott, ráadásul időközben a korábbi ügyintéző is távozott a hivatalból.  Ugyanezen beruházás miatt érte kár Bozsek Endrénét, akinek K. E. szomszédságában található a földje. Őt egy évvel korábban, 1999 decemberében érte az első sérelem: az ideiglenes vízelvezető csatorna építésekor a nagygépek a talajt összetaposták, valamint a szomszéd telken végzett csatornázás nyomán felhalmozott földet az ő területén helyezték el. Ekkor háromezer négyzetméter ment veszendőbe a közel 7500-ból. Ugyanez megismétlődött egy évvel később, a végleges csatornaépítésnél, ám ekkorra már a teljes földterület használhatatlanná vált elmondása szerint. Ennek következtében tekintélyes kára keletkezett, a föld nagy részén termett lucerna tönkrement. Mindennek egy töredékét, 44 ezer 600 forintot megtérítettek, azonban az idős asszony szerint a károkozó, azaz a beruházást végző orosházi önkormányzat adós maradt a helyreállítási munkálatok ellenértékével. - Az általam megkérdezett szakemberek szerint jelenős költségrárfordítást igényel a rekultiváció: tárcsázás, szántáson kívüli földporhanyítás, rotálás, kombinátorozás és egyéb munkálatok - mondja Bozsek Endréné. - Azt is megállapították, hogy a minőségi romlás miatt akár 3-5 évig nem számíthatok teljes értékű terméseredményre. A kivitezők ezen kívül 100 négyszögöl termő lucernaföldet megsemmisítettek, melynek zölden történő felhasználása két-három évre biztosította volna jószágállományom szükségleteit. Azt, hogy mekkora a tényleges kárérték, panaszosunk nem tudja megállapítani. Azonban mint mondja, az anyagi veszteség mellett  ugyanúgy fáj neki a hivatali ügyintézés módja: beadványaira, személyes érdeklődésére kitérő, halogató válaszokat kap, vagy éppen meg sem hallgatják. A két idős asszony azt sem érti, hogy miért változtatták meg a csatorna eredetileg tervezett nyomvonalát. Értesüléseik szerint ugyanis a korábbi tervek szerint a csatorna egy helyi befolyásos személyiség területén haladt volna el, aki megítélésük szerint ezt megvétózta, így a hivatal a könnyebb utat választotta: a gyakorlatilag nulla lobbiképességű asszonyok földjén hajtotta végre a beruházást. Simonné dr. Kürti Katalin, a polgármesteri hivatal vezető jogtanácsosa hosszú ideje foglalkozik az üggyel. Mint lapunk megkeresésére hangsúlyozta, minden érintettel folyamatosan konzultációt folytattak az ügyben, s igyekeztek mindkét fél számára megfelelő megoldást keresni.  A belvízelhárítást követő beruházás kártérítése egyébként éppen a napokban rendeződik a jelek szerint megnyugtatóan, ugyanis az önkormányzat költségvetéséből elkülönítette azt az alapot, mely a károsultak jogos igényeit hivatott fedezni. - Az első panaszos - K. E. - csereingatlant kért az önkormányzattól, ezzel a feltétellel járult hozzá az idős, mozgássérült asszony ahhoz, hogy ingatlanán csatornaépítés kezdődjön. Az ingatlancsere azonban több okból meghiúsult, például a család által kiszemelt földterület jóval többet ért az eredetinél, más cserelehetőségek pedig meghiúsultak. Ezt követően merült fel az ingatlan megvásárlása. Az önkormányzat első ízben - ingatlanforgalmi szakvélemény alapján - valóban 50 forintot ajánlott négyzetméterenként, ezt azonban menet közben 150-re emelték, ami szintén nem felelt meg. Időközben azonban a tulajdonos értékesítette földjét. Bozsek Endréné panaszával kapcsolatban a vezető jogtanácsos asszony emlékeztetett: egyszeri kártérítést már kapott a földtulajdonost, s az önkormányzati határozat elfogadása után erre újabb lehetősége nyílik. A rekultivációs költségekkel kapcsolatban pedig agrár-szakvéleményt kérnek. Cáfolta ugyanakkor, hogy a hivatal nem adta meg a kellő tájékoztatást, illetve az eljárás sértő lett volna, sőt, mint hangsúlyozta, mindkét üggyel igen sokat foglalkoztak. Ennek fényében tartja különösen méltánytalannak a Rákosi-korszak felemlegetését dr. Kürti Katalin, aki utalt arra, hogy az eljárás nem volt formai hibáktól mentes, s a kivitelezők is követtek el szakmai hibákat, ám a belvíz idején katasztrófahelyzet volt, ami azonnali - törvény adta lehetőséggel élve - döntést igényelt.  - Ezért lehetséges például, hogy a 2000-es munkálatok nem az 1999-ben kialakított eredeti nyomvonalon kezdődtek meg, az időközben elkészült geológiai mérések ugyanis ezt indokolták. Szó sincs tehát arról, hogy bármelyik befolyásos földtulajdonos lobbizott volna saját területe megkímélése érdekében - mondta Simonné dr. Kürti Katalin, aki végezetül hangsúlyozta: reményei szerint a képviselő-testület által most megszavazott forrás lehetővé teszi, hogy az ügy valamennyi érintett számára megnyugtatóan, rövid időn belül lezáruljon. Korbely György Katasztrófa-elhárító diákok Kardoskúton 2001. április 28. 22:13 Békési diákok képviselik Békés megyét az országos diák katasztrófavédelmi versenyen - derült ki szombaton Kardoskúton, a megmérettetés megyei fordulóján. A helyi katasztrófavédelmi bázison megrendezett versenyen nyolc csapat mérte össze felkészültségét, teljesítményüket két kategóriában - általános iskolás felső tagozatosok és középiskolások - értékelték a szervezők. A versenyzőknek elsősorban a Békés megyében esetlegesen előforduló katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk elméletben és gyakorlatban. Így elsősorban egy lehetséges ár- és belvíz, tűzvész, ipari baleset elképzelt lehetőségeire kellett választ adniuk a hatfős csapatoknak. Az általános iskolák versenyét a békési Karacs Teréz Általános Iskola csapata nyerte meg, második lett a mezőkovácsházi 2. számú általános iskola, harmadik pedig a sarkadi 1. számú általános iskola hatosfogata. A középsikolásoknál a Farkas Gyula szakképző intézet és gimnázium csapata végzett az első helyen, őket a gyomaendrődi Bethlen Gábor szakképző iskola követte, a képzeletbeli dobogó harmadik fokát pedig az ugyancsak békési Németh László kollégium csapata foglalhatta el. A rendezvény programját bemutatók is színesítették: Kardoskúton is kipróbálhatták a diákok a tűzoltók ismeretterjesző buszát, láthattak tűzoltási bemutatókat, valamint a polgári védelem szegedi munkatársai vegyvédelmi bemutatókat tartottak.