1999. február 24. Szerda, MÁTYÁS


AKTUÁLIS
Korszerűsítik-e a kazánokat az orosházi lakásszövetkezetnél?


Két napon keresztül párhuzamosan folyó alkalmi lakógyűlések keretében
igyekszik meggyőzni tagjait az Orosházi Lakásszövetkezet a fűtési rendszer
korszerűsítésének fontosságáról. A kedden este megkezdődött, és ma
folytatódó találkozókon a finanszírozást és a technikai lebonyolítást végző
Landis & Staefa, illetve a kazánokat szállító Viessmann magyarországi
kirendeltségi munkatársai is felvázolják elképzeléseiket. Dolguk azért is
nehéz, mert a lakók nagy része ellenállást tanúsít az elképzeléssel szemben:
ez utóbbiak véleménye szerint szerencsésebb lenne a lakásokat felújítani.
A beruházás lényegéről a lakógyűléseket megelőző sajtótájékoztatón Harmati
Győző, a lakásszövetkezet elnöke, Barborják Károly, a Siemens csoporthoz
tartozó Landis & Saefa főmérnöke és Gulyás Gyula, a Viessmann értékesítési
vezetője tájékoztatta az újságírókat. A konstrukció lényege: a jelenlegi,
10-23 éves, mindössze 65 százalékos hatékonyságú kazánokat a német cég 94
százalékos hatásfokú, komputervezérelt berendezéseire cserélik 22 orosházi,
illetve három nagyszénási kazánházban. A fogyasztók részére mindez nem jár
többletköltséggel, ugyanis a finanszírozás költségeit a Landis állja
EBRD-hitelből. A visszafizetés pedig úgy történik, hogy a lakástulajdonosok
hat esztendeig a jelenlegi fogyasztásnak megfelelő - a gázáremelésekkel
arányos - díjat fizetnek. A megtakarításban rejlő különbség jelenti majd a
kockázatvállaló társaság hasznát - hangsúlyozták a sajtótájékoztatót tartók,
akik azt is kijelentették: amennyiben a megtakarítások mértéke mégsem
haladja meg a tervezettet, úgy a pluszterheket nem a lakosság, hanem a
Landis & Staefa viseli. A döntéshozatalra a lakóközösségeknek három hét áll
rendelkezésükre.
*
Hitelfelvételre kényszerül a komlósi önkormányzat

A tótkomlósi önkormányzat hitelfelvételre kényszerül annak érdekében, hogy a
városban be tudják fejezni a szennyvízberuházást. Ennek oka, hogy tavaly
eredménytelennek bizonyult ehhez kapcsolódó pályázatuk. A hitel futamideje
egybeesik a tavaly megválasztott önkormányzat mandátumának lejártával,
2002-vel.
Minderről az idei költségvetésről szóló vitán esett szó. Az idei komlósi
büdzsé főösszege 619 és fél millió forint. Ebből fejlesztésre 130 milliót
fordítanak, melynek túlnyomó részét a szennyvízberuházás teszi ki, de ez
szolgál forrásul a városrendezési terv elkészítéséhez is. Az elfogadott
költségvetéssel kapcsolatban Juhász Pál polgármester hangsúlyozta: további
erőfeszítésekre van szükség a saját bevételek növelésére. Ezzel párhuzamosan
az intézményekben és a polgármesteri hivatalban az idén végrehajtják a
tervezett három százalékos leépítéseket.
A városban egyébként csak a szükséges mértékben emelték a helyi adókat,
drágábbak lettek viszont az ingatlanbérleti, illetve a közterület-foglalási
díjak: az emelés mértéke 25-30 százalékos.
*
AKTUÁLIS
Várossá válni 2002 után

A tavaly megválasztott nagyszénási képviselő-testület legfontosabb
törekvése, hogy 2002-re megteremtse a várossá válás feltételeit - hangzott
el a legutóbbi önkormányzati ülésen a településvezetés négy éves
programjának megvitatásakor. A Czeglédi Mihály által előterjesztett, öt
pontból álló anyagot mind a bizottságok, mind a képviselők támogatásra
méltónak ítélték meg.
Az elfogadott program szerint elsődlegességet élvez Nagyszénáson a
szennyvízberuházás megvalósítása, a környezetvédelmi feladatok végrehajtása
és a közszolgáltatások minél színvonalasabbá tétele. Ez utóbbival
kapcsolatba a testület megbízta Szabó Lajos jegyzőt, hogy az érintettek
bevonásával tegye meg az előkészületeket az önkormányzati intézményrendszer,
illetve a hozzájuk kapcsolódó közfeladatokat ellátó szervezetek
átvilágítására. Mint Czeglédi Mihály polgármester lapunknak elmondta, szó
sincs létszám-leépítési szándékokról, csupán ésszerűbb, hatékonyabb keretek
közé szeretnék terelni az intézményrendszer működését.
*
Fürdőigazgató-választás: döntés egy hónap múlva

Három pályázó jelentkezett a tótkomlósi Rózsa fürdő igazgatói székére kiírt
felhívásra. A kiírásra azért volt szükség, mert lejárt Zsura Zoltán, a
jelenlegi fürdővezető mandátuma. Az elbírálás időpontja eredetileg a február
22-ei önkormányzati ülés lett volna, ám a testület úgy határozott, hogy a
pályamunkák jobb megismerése érdekében a döntéshozatalt a márciusi
tanácskozásra halasztják.
Ugyancsak a fürdővel kapcsolatos hír, hogy a tulajdonos önkormányzat úgy
döntött: a létesítménnyel egybeépült Rózsa presszót a továbbiakban
beintegrálja az intézménybe, azaz nem adja ki bérbe. A városvezetés reményei
szerint ezáltal nő a fürdőszolgáltatás színvonala, ugyanis vendéglátás
helyett más típusú szolgáltatások - fodrász, kozmetika, masszázs - kapnak
helyett a Rózsában.
*
AKTUÁLIS
Költségvetés, ünnep, gyermekvédelem

Összesen hét napirendi pont szerepel a kardoskúti képviselő-testület soron
következő ülésnek napirendjén. A csütörtökön 14 órakor kezdődő tanácskozáson
egyebek mellett költségvetési rendeletet alkotnak, módosítják a helyi
gyermekvédelmi rendeletet, előkészítik a közelgő nemzeti ünnep megtartását,
továbbá szóba kerül a képviselők tiszteletdíja is.
*
GAZDASÁG
A Rákóczi felkészült a válság kezelésére

A kardoskúti Rákóczi Agrárszövetkezet felkészült a sertéságazat válságára:
az egymilliárd forintos forgalmat meghaladó gazdaság százmillió forintot
különített el a probléma kezelésére. Félő azonban - nyilatkozta lapunknak
Szlovák György elnök -, hogy a kialakult helyzetben, a további
bizonytalansági tényezők ismeretében kevésnek bizonyulhat a vésztartalék.

Szlovák György úgy látja, hogy a jelenlegi válság két összetevő miatt
alakult ki. Az egyik ok világpiaci eredetű: 1998-ban a japán piacról
kiszorult dán állattenyésztés Európában kezdett offenzívába, és ez
kedvezőtlen pozícióba hozta a fejletlenebb országokat, így hazánkat is. A
másik ok egyértelműen a támogatási rendszer megváltozásában, illetve az
ekörül kialakult bizonytalanságban keresendő. A szakmabeliek közül többen
úgy vélik, hogy a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM)
szakembereire az utóbbi időben nem jellemző a bölcs előrelátás: míg jelenleg
35 forint a kilogrammonkénti támogatás mértéke hasított súly szerint, addig
ez a szám márciustól harminc forint, áprilistól pedig nem ismert. Egyes
vélemények szerint még az is előfordulhat, hogy elmarad az állami apanázs,
ekkor azonban nem csak a kisebb gazdaságok juthatnak csődbe, hanem
megrendülhetnek a nagyok is. Sőt fennáll a veszélye, hogy összeomlik a hazai
sertéspiac.
A Rákóczi Agrárszövetkezet két sertéstelepéről - Kardoskútról és
Csanádapácáról - első osztályú, E minősítésű sertéshús kerül a vágóhidakra.
(A EUROP minőségi rendszer E, U, R, O és P kategóriákba sorolja a hús
minőségét). A szövetkezet tavalyi 1 milliárd 46 millió forintos
árbevételének több mint fele, 520 millió forint sertéshizlalásból, illetve
értékesítésből származik. Ezen túl foglalkoznak még
szarvasmarha-tenyésztéssel, tejtermeléssel, növénytermesztéssel a kardoskúti
szövetkezetnél.
1998-ban a 280 forintos ár mellett még kilogrammonként tíz forint eredményt
könyvelhetett el egy E kategóriás sertéshúst termelő gazdaság, így a
kardoskúti is. Jelenleg 210 forintért értékesítik a húst (180 felvásárlási
ár + 30 forint támogatás), ám ezzel szemben a költségek 220-230 forintra
rúgnak. Havi 1500, évi 18 ezer sertés esetén, (ez dolgozónként 12 hízót
jelent, ami kiemelkedő teljesítménynek számít), illetve 180 millió forintos
kiesést is jelenthet a kardoskúti szövetkezetnek, mely a legkorszerűbb dán
berendezésekkel felszerelkezve végzi tevékenységét (tavaly például 115
milliót fordítottak fejlesztésre).
A mezőgazdaság közeli és távoli kilátásait elemezve Szlovák György
megjegyzi: a hatékonysághoz valóban új típusú szövetkezetek kialakulására
van szükség, ám mindez nem lehetséges parancsszóra. Véleménye szerint
ugyanis helyesebb a jelenlegi szövetkezeteknek megadni az esélyt, ugyanis
csak akkor maradhatnak életképesek, ha felismerik a változtatás
szükségességét. A Rákóczi Agrárszövetkezetnél már folyik a felkészülés a
csatlakozásra: Magyarország Unióba lépésének idejére szeretnék elérni, hogy
minden termelési egység önállóan is versenyképes legyen.

GAZDASÁG
1999 a talpon maradás éve
Beszélgetés Demeter Sándorral, a tótkomlósi Viharsarok Mezőgazdasági
Szövetkezet elnökével

Az idén ünneplik a tótkomlósi Viharsarok Mezőgazdasági Szövetkezet
megalapításának fél évszázados jubileumát. Az elmúlt ötven esztendőben
számtalan átalakuláson esett keresztül a szövetkezet, mígnem mára a kisváros
egyik legjelentősebb gazdasági vállalkozásává vált. A jubileum kapcsán
Demeter Sándor elnököt kértük az általa vezetett mezőgazdasági nagyüzem
bemutatására.

- Szövetkezetünk növénytermesztéssel és szolgáltatással foglalkozik, 3000
hektáron gazdálkodunk, mely kivétel nélkül bérelt földterület. Száz embert
foglalkoztatunk, tagjaink száma közel 500 fő, ezek kétharmada nyugdíjas.
1200 hektáron őszi búzát, 150 hektáron őszi árpát, 300 hektáron kukoricát,
további 300 hektáron napraforgót, 200 hektáron mustárt, 150 hektáron pedig
zöldborsót termesztettünk. Terveink közt szerepel 100-120 hektárnyi
sáfrányos szeklice, illetve kb. 100 hektár mák termesztése is, ugyanis
tapasztalataink szerint egyre nagyobb az érdeklődés a piacon e növények
iránt. Állattenyésztéssel csak közvetve foglalkozunk: szövetkezetünknek 50
százalékos tulajdonrésze van a helyi Tojástermelő Közös Vállalatban, s 48
százaléka az ugyancsak tótkomlósi Sertéstermelő Közös Vállalatban.
- Ön 1992-ben pályázati úton, kívülállóként került a szövetkezet élére, ami
nem túl gyakori a mezőgazdasági szférában.
- Valóban, a szövetkezetek többségében az a gyakorlat, hogy kinevelik az
utódot. A Viharsaroknál ez valamilyen okból másként alakult, ezért a tagság
a pályázati utat választotta, melyen az én pályamunkám mellett döntöttek.
Egyébként nem minden előzmény nélkül kerültem Tótkomlósra: korábban az
Alkotmány termelőszövetkezet - mely a hetvenes évek derekán egyesült a
Viharsarokkal - munkatársa voltam, így sokan ismerték a személyemet. Azok
pedig, akik nem, hamar elfogadták vezetői stílusomat: ennek lényege, hogy a
döntések demokratikusan születnek, a végrehajtás során azonban elvárom a
pontosságot.
- Hogyan alakult a szövetkezet elmúlt esztendei gazdálkodása?
- Sajnos az évforduló nem a legjobb pozícióban köszöntött ránk: a Viharsarok
nullszaldós évet zárt 560 milliós árbevétel mellett. Ennek oka egyértelműen
a szférát ért változásokban keresendő: komoly értékesítési gondjaink
támadtak nem csak a gabonafélék, hanem az aprómagvak terén is. Mindezt
tetézi a megváltozott állami támogatási rendszer: a politikai vezetés más
prioritásokat állított fel, amely nagyban sújtja a szövetkezeteket.
Esetünkben ez 15-18 százalékos árbevétel-kiesést is jelenthet. Ezért az
1999-es esztendő a talpon maradás jegyében telik el.
- Mit jelent ez a gyakorlatban?
- Elsősorban szigorú költséggazdálkodást: az idén például gondolni sem
merünk beruházásokra. Ezen túl kevesebb műtrágyát, használunk, leállítjuk a
régi gépeket s nem kizárt a létszámcsökkentés lehetősége sem. Ezen túl
mindinkább a szolgáltató szövetkezet irányába mozdulunk: jelenleg
árbevételünknek mintegy felét jelenti a térségbeli kisgazdaságok felé
végzett szolgáltatási és integrációs tevékenységünk, szeretnénk, ha mindez
nagyobb súlyt kapna a továbbiakban. A nehéz gazdasági körülmények ellenére
az elmúlt esztendőkben jelentős, mintegy 180 milliós fejlesztést hajtottunk
végre: négy kombájnnal, két erőgéppel, illetve 400 vagonnyi tárolóhellyel
gazdagodtunk. Szövetkezetünk a közelmúltban 60 millió forintért korszerű
öntözőrendszert létesített. Úgy vélem tehát, hogy rendelkezünk azzal a
technikai és szakmai háttérrel, amely egy korszerű szolgáltató szövetkezet
működéséhez szükséges.