1999. január 20. szerda
AKTUÁLIS
A H. Sándor
-per harmadik napja
A harmad- és a másodrendű vádlottak meghallgatásával telt el a H. Sándor
tótkomlósi vállalkozó és társai ellen folyó büntetőper harmadik napja az
orosházi bíróságon. H. Bálint - az elsőrendű vádlott unokaöccse - a cég
raktárosaként dolgozott. A fiatalember vallomásában hangsúlyozta, hogy a
cégügyeket illetően nem rendelkezett információkkal, munkája során
főnöke utasításait hajtotta végre. Cs. Pál főkönyvelő elöljáróban
kijelentette: büntetőjogi értelemben nem érzi magát bűnösnek, hiszen ő
csak rögzítette a gazdasági eseményeket.
Elmondta: a H. Sándor vállalkozásainál 1990 óta viselt tisztsége
igazából csak formalitás volt, valójában nem a klasszikus értelemben
viselte a főkönyvelői rangot. Ez azt jelenti, hogy nem volt aláírási
joga a pénzintézeteknél, munkája abból állt, hogy a beérkezett
bizonylatok alapján elvégezte a könyvelést, ehhez nem társult beleszólás
a stratégiai ügyekbe. Mint hangsúlyozta, munkájában soha nem találtak
kifogásolnivalót sem a pénzügyi hatóságok, sem a könyvvizsgáló.
Hasonlóan volt főnöke múlt heti vallomásához, Cs. szerint is akkor
kezdődtek a bajok, amikor a több lábon állás jegyében a cég megvásárolta
a tótkomlósi keverőüzemet. Innentől vált követhetetlenné még a
főkönyvelő számára is a pénzmozgás. Ebben az időszakban hatalmas
növekedésen ment keresztül a cég, az évi árbevétel 10 millióról
félmilliárdosra növekedett, s a dolgozói létszám is közel
megtízszereződött. Cs. Pál - legalábbis keddi vallomása szerint - hiába
kérte az adminisztratív létszám bővítését, H. ezt azzal utasította el,
hogy nem akar "téeszközpontot" kialakítani. Az informatikai fejlesztés
sem hozta meg a kívánt áttekinthetőséget, ezért a könyvelők mintegy
féléves hátrányba kerültek. Mint hangsúlyozta, főnökét többször is
figyelmeztette a cégnél tapasztalt visszásságokra, többek közt a hibás
árképzésre és a helytelen barterügyletek tarthatatlanságára. Hozzátette:
külső okok, elsősorban az alapanyagként szolgáló termények árrobbanása
is közrejátszottak a cég tönkremenetelében.
Arra a kérdésre, hogy látva a kialakult helyzetet miért nem mondott fel,
a másodrendű vádlott elmondta: elsősorban azért mert baráti szálak
fűzték H. Sándorhoz, továbbá bízott benne, hogy a vállalkozás ügyei
egyenesbe hozhatók. Erre 1994-95-ben még volt esély - mutatott rá a volt
főkönyvelő.
Egy másik kérdésre válaszolva Cs. Pál tagadta, hogy megvesztegette volna
F. Pált, az egyik legnagyobb hazai közraktározási társaság első emberét,
az ügy hetedrendű vádlottját, sőt véleménye szerint nehezen hihető, hogy
a vezérigazgató bárkitől csúszópénzt fogadott volna el.
*
AKTUÁLIS
Letartóztatás hamis pénz miatt
Meglepően jó minőségű hamis ötezresek kerültek forgalomba Békés megyében
az elmúlt időszakban. Ez ügyben gyanúsítottja is van a rendőrségnek D.
F. gyulai lakos személyében, aki ellen az Orosházi Rendőrkapitányság
folytat vizsgálatot. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a férfi csak
terjesztette a hamis pénzt, vagy köze lehet annak előállításához is.
A jelenleg előzetesben lévő férfi módszere a következő volt, egészen
lebukásáig: szinte kivétel nélkül magánházaknál, kistermelőknél vásárolt
kis tételben tojást, zöldséget, gyümölcsöt, majd a hamis ötezressel
fizetett. A néhány száz forintos tételek után bezsebelte a visszajáró
pénzt is, így a kár gyakorlatilag kétszeres. Információink szerint
ezidáig mintegy félszáz károsultról tudnak a rendőrök, de a
feltételezések szerint ezek száma ennek a többszöröse is lehet.
Ezért az Orosházi Rendőrkapitányság felhívással fordul a megyei
közvéleményhez: aki bármilyen információval rendelkezik az ügyről,
illetve maga is sértett, hogy jelezze ezt a kapitányságnál személyesen,
vagy a (68) 412-344-es telefonszámon.
*
KULTÚRA
Névadóra készül az orosházi könyvtár
1949 júniusában nagyszabású rendezvénysorozat helyszíne volt Orosháza: a
helyi Kisgazdapárt kezdeményezésére kultúrhetet szervezett a Népfront.
Ennek csúcspontja az volt, amikor Ortutay Gyula kultuszminiszter
látványos körülmények között felavatta az akkor létesített Városi
Könyvtárt - tudósít megsárgult lapjain a nem sokkal később betiltott
Orosháza és Vidéke című hetilap.
Az évforduló kapcsán a korabeli könyvtárosok utódai arra készülnek, hogy
az idén egy éven át tartó kulturális sorozatot rendeznek Orosházán -
tájékoztatta lapunkat Hotoránné Fekete Gabriella, a Városi Könyvtár
igazgatója. Az ünnepségsorozat gyakorlatilag már decemberben
megkezdődött egy bensőséges hangulatú karácsonyi koncerttel, s a tervek
szerint havi rendszerességgel folytatódik: januárban a Magyar Kultúra
Napján egy kis kiállítást állítanak össze a Himnusz költője
tiszteletére, februárban pedig Czirák Péter egyetemi tanárt látják
vendégül, aki a gimnáziumban tart előadást a mai magyar irodalomról.
Márciusban az óvónők részére hirdetett mesemondóversenynek adnak helyet,
április pedig a költészeté, ezen belül is a helyi művészeké, majd
májusban irodalmi műsort terveznek gyermekeknek. Ezzel párhuzamosan a
helyi lap hasábjain könyvtártörténeti sorozatot állítanak össze, mely
egyben műveltségi játék is lesz.
Az egész éven át tartó rendezvénysorozat csúcspontja természetesen
júniusra esik. Az igazgató asszony és munkatársai azt tervezik, hogy
ekkor nagyszabású konferenciák, előadások, kiállítások és bemutatók
helyszíne lesz az intézmény. A szervezők szándéka szerint az időközben
jelentős kulturális központtá vált könyvtár minden részlege bemutatkozik
a szélesebb közvélemény előtt, így zenei rendezvények, filmes előadások
és gyermekműsorok sora jellemzi majd a programsorozatot.
Ugyancsak az évfordulós tervek közt szerepel, hogy végre új nevet adnak
a könyvtárnak. Több jeles helyi személyiség merült fel névadóként a
város két és fél évszádos történetéből, ezek közül a legméltóbbnak Justh
Zsigmond szellemisége látszik.
Mint megtudtuk, a szakmai előkészületek jól haladnak, a siker azonban
nagyban függ a rendelkezésre álló pénz mennyiségétől. Az orosházi
könyvtárosok tehát érdeklődve várják a helyi önkormányzat költségvetési
rendeletét, melyet várhatóan februárban fogadnak el.